Még rövidebb síszezont és gyorsabban olvadó vagy meg sem jelenő tengeri jeget hozhat Európában a további felmelegedés
A fagyos napok magyarországi csökkenése bármely szcenáriót is vizsgáljuk, európai tekintetben is jelentősnek számít.
TovábbA kisközösségi cselekvés lehet(ne) a gyógyír a dühös és frusztrált magyar társadalomnak, környezeti-klímás téren is
Egy nemzetközi kutatás alapján a magyar társadalom meglehetősen érzékeny a környezeti-éghajlati válságra és jelentős az ezek miatti düh aránya. A kisközösségi cselekvés, kiváltképp az alkalmazkodással a fókuszban szolgálhat gyógyírként a magyarok tehetetlen dühére és a mentális megkönnyebbülés mellett növeli a helyi jóllétet is.
TovábbPercenként 13 millió dollárral támogatjuk meg a természet rombolását, pedig ennek töredéke elég lenne annak megóvására
Ha jól bánnánk velük, akkor a természetalapú megoldások a szükséges kibocsátás-csökkentés akár harmadát is biztosíthatnák 2030-ig, hozzájárulva a víz- és élelmiszerbiztonság, az egészség, a biológiai sokféleség és a gazdaság fenntartásához is.
TovábbKevésbé válhat jégpályává télen az ország a felmelegedés miatt. Ónos esők és klímaváltozás
Magyarország Európán belül a leginkább kitett területe az ónos esővel sújtott időszakoknak (novembertől márciusig, de leginkább decemberben és januárban), mivel hazánkban gyakoriak a hideg légpárnás helyzetek.
TovábbKi kell szállnunk az autóból, ha élhető városokban akarunk lakni
A helyi lakosság bevonásával az önkormányzatok lehetnek az igazi motorjai a motorizáltságot mellőző biztonságos és emberléptékű közlekedési módoknak, amihez sok esetben nem is szükséges hatalmas és drága infrastrukturális beruházás.
TovábbNem ösztönzi a rugalmas termelést és fogyasztást, valamint rontja a napelemek megtérülését a nemsokára életbe lépő bruttó elszámolás
Az átállás remek lehetőséget kínált (volna) arra, hogy egy korszerű elszámolási rendszer kerüljön bevezetésre idehaza, egyelőre azonban inkább több a bizonytalanság és a hátráltató tényező.
TovábbNe úgy csökkenjen a gázfogyasztás, hogy fáznak az emberek. Az energetikai felújítás hoz valódi és tartós rezsicsökkentést
Egy komplex felújítással akár 80%-os energiamegtakarítást érhetünk el, ami forintosítva a Kádár kockák esetében havi 85-90 ezer forintot is jelenthet, miközben a ház ingatlanpiaci értéke akár 50%-kal is nőhet.
TovábbKészülhetünk a gyakoribb téli árvizekre a klímaváltozás miatt Magyarországon?
Ahogy a klímaváltozás miatt megváltozik a téli csapadék halmazállapota, az évszakos csapadékmintázatok, és ahogy havazásból esőzésbe tart a téli Európa és Magyarország, úgy a jövőben növekedhet a téli árvizek kockázata hazánkban is.
TovábbOszlik a köd? Kedvezőbb látási viszonyokat is eredményezhet a felmelegedés a ködhajlam csökkenése miatt
A 2001-2022-es időszakban a megfigyelések szerint országos átlagban évi 53 köd-hajlamú nap volt a téli félévben Magyarországon. Bár az időszak rövid, hogy hosszú távú trendmegállapításokat tegyünk, gyengén csökkenő értékek jellemzők hazánk ködgyakoriságára.
TovábbÍgy csillapíthatnánk az éghajlati lázmérőt: tiszta energiát globálisan egy generáción belül
A jelen döntéseitől függ, hogy a 2040-es években születendő generációt milyen körülmények fogják fogadni: egy tiszta energiákon alapuló, dekarbonizált energiaszektor, vagy egy egyre veszélyesesebb és szélsőségesebb éghajlati rendszer.
TovábbGyakrabban térhetnek vissza az apokaliptikus esőzések a Földközi-tenger térségében
50%-kal intenzívebbé és 50-szer valószínűbbé tette a klímaváltozás a szeptember eleji apokaliptikus esőzéseket Líbiában, mint ha az az ipari forradalom előtti időkben, 1,2 Celsius-fokkal alacsonyabb globális átlaghőmérséklet mellett történt volna.
TovábbAz olajlobbi árnyékában vet számot a világ, hogy hol tart a klímaváltozás mérséklésében. Kezdődik az ENSZ klímacsúcs Dubajban
November 30-án kezdődik az ENSZ 28. klímacsúcsa az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Dubajban. Hogy állunk a klímaváltozás mérséklésével, és mikről tárgyalnak majd a konferencián?
TovábbRengeteg szenet nyel a növényzet, csak maradjon is így
A Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet is raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között. Itthon és világszerte is tennünk kell azért, hogy a természet továbbra is partnerünk legyen a klímaváltozás mérséklésében.
TovábbA klímaváltozás fokozott kockázatot jelent a gyerekekre
Az UNICEF jelentése szerint 2016 és 2021 között közel 43,1 millió gyerek (azaz átlagolva naponta 20 ezer) kényszerült elhagyni az otthonát az időjáráshoz kapcsolódó természeti katasztrófák következtében. Ez a szám a következő 30 évben akár több mint a duplájára is emelkedhet.
TovábbLe kell hoznunk a távhőt a földgázról itthon is, Európában már több helyen sikerült
A távhő szolgáltatáshoz sok negatív sztereotípia tapad itthon (drága, szabályozhatatlan), azonban ha jól alakítjuk át, akkor a dekarbonizáció titkos fegyvere lehetne. Több európai és pár hazai példa is mutatja, hogy ez nem lehetetlen.
TovábbAz internet a világ negyedik legnagyobb kibocsátója, a tech cégeknek és nekünk is változtatnunk kell
Ha az internet egy ország volna, akkor a világ 4. legnagyobb kibocsátója lenne. Hat lépésben megmutatjuk, hogyan tehető fenntarthatóbbá az internet, és mire figyeljünk oda a hétköznapokban.
TovábbÖko-államok, zöld kapitalizmus, folyamatos kármentés szövetségi rendszerben vagy mikroközösségekre való szétesés? A klímasemleges és fenntartható Európai Unió forgatókönyvei
Az EU törvényben kötelezte el magát amellett, hogy 2050-re klímasemleges lesz. A Joint Research Centre munkatársai ennek elérésére négy lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel.
TovábbÉvtizedek óta hülyére vesznek minket nagy sikerrel, mindannyiunk kárára. Klímaváltozás és dezinformáció
Nyolc évvel a Párizsi Megállapodás után is újrahasznosított hazugságok tömkelege és az ellenérdekelt lobbi által gondosan felépített és finanszírozott dezinformáció akadályozza a klímacélok végrehajtását.
TovábbÉvi több tízezer forintot spórolhatnánk az élelmiszerpazarlás csökkentésével és még a klíma is jól járna
Magyarországon évente fejenként kb. 65 kg élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásokban, amiből 25 kg elkerülhető lenne, és ami kb. 35 ezer forint megtakarítást jelentene fejenként.
TovábbSegíthetne kiváltani a földgázt, és nem növeli a földrengéskockázatot. A geotermikus energia a békési földrengések árnyékában
Augusztus végén bő egy hét alatt közel száz földrengés történt Békésben, amelyből több a 4-es magnitúdót is meghaladta, amit már a helyi lakosság is érzékelt. A békési földrengések miatt a geotermiával kapcsolatos felröppent aggodalmakat szeretnénk eloszlatni ebben az írásban.
TovábbIszapos pocsolya vagy fürdőzésre alkalmas üdülőhely? Ez lehet a tétje a kibocsátás-csökkentésnek a Velencei-tónál
A 2022-es nyár nemcsak az extrém meleg és a súlyos aszály miatt vált emlékezetessé, hanem mert őszre rekord alacsonyra (53 cm) süllyedt a Velencei-tó vízszintje. Azóta állandóan visszatérő kérdés, hogy hazánk harmadik legnagyobb természetes tava kiszáradhat-e, és ha igen, mikor?
TovábbTöbben választanák a vega/vegán menüt, ha nem volna külön felcímkézve? Az USA-ban igen
Rengeteg okunk van arra, hogy újragondoljuk táplálkozási szokásainkat, azonban a MIT Media Lab friss kutatási eredménye is mutatja, hogy érdemes változatos eszköztárral közelíteni ehhez a kérdéshez.
TovábbNem szabadna és nem is feltétlenül kell felszántani a mélytengereket a zöld átállás oltárán
A mélytenger több milliárd tonna kritikus nyersanyagot rejthet, amik egy új aranylázat indítottak el a tengerfenék kiaknázására, azonban a bányászat negatív hatásai miatt a tudósok elővigyázatosságra intenek.
TovábbFöldalatti víztározókkal menthetnénk meg a Homokhátságot az elsivatagosodástól
Ha nem változtatunk a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlaton, valamint nem törekszünk a csapadék helyben tartására, akkor a Homokhátságon teljesen ellehetetlenülhet a mezőgazdaság és csak a folyóvölgyek maradnak élhetők.
TovábbHa roncstemetőt csinálunk a Föld körüli világűrből, az az űrkutatásnak és az ózonrétegnek is árt
Jelenleg közel 11 ezer tonnányi objektum kering a Föld körül, a működő műholdak mellett egyre nő a veszélyes űrszemét mennyisége is. Ha nem kezdünk fenntarthatóan bánni a világűrrel, a negatív hatásokat itt lent a Földön is mindannyian érezni fogjuk.
TovábbMost még a kárenyhítéssel és a rekordokkal vagyunk elfoglalva, de ugyanilyen fontos volna a csapadék megtartása
Az elmúlt napok heves csapadék- és zivatareseményei próbára tették az országot: sok helyen villámárvizek alakultak ki, leállt a vasúti közlekedés, csak Budapesten 4100 bejelentés érkezett a BM Országos Kataszrófavédelemhez. A jelen problémái mellett szokásunkhoz híven igyekszünk a jövőbe tekinteni, és egyben megoldási javaslatot nyújtani
TovábbElkerülhető volna, hogy a tavalyi legsúlyosabb aszály három-négyévente forduljon elő a század végére Magyarországon
A tavalyi év volt az eddigi legrosszabb hazánkban az aszály szempontjából az elmúlt 48 év megfigyeléseit tekintve, és az előzetes adatok szerint ekkor volt a legalacsonyabb a kukorica termésátlaga is.
TovábbA haszonállatok sem bírják a hőséget, kevesebb lehet a tej, a tojás és a hús is
Az állatok komfortzónáját meghaladó 1°C-nyi hőmérséklet-emelkedés esetén 3-5%-kal kevesebb táplálékot fogyasztanak, ami a tej-, hús- és tojástermelés csökkenéséhez vezet, komoly ágazati veszteségeket eredményezve.
TovábbExtrém nyári nagycsapadékokban merülhet el a Nyugat-Dunántúl és Budapest környéke a század második felében
Az extrém nagy csapadékok villámárvizet, földcsuszamlást, anyagi károkat, szélsőséges esetben pedig akár haláleseteket is okozhatnak, különösen a rossz vízelvezetésű, sűrűn beépített vagy hegyvidéki települések esetében.
TovábbNe a hidrogén legyen az új metán. A hidrogénszivárgás veszélyei
Szakértők szerint az épp jelentős felskálázás előtt álló hidrogén 10%-a is elveszhet a szivárgás miatt az értékláncban, ami egyrészt pénzben is mérhető termékveszteséget jelent, másrészt jelentősen csökkentheti, a legrosszabb esetben pedig teljesen lenullázza annak kibocsátás-csökkentő hatását, vagy akár tovább növelheti a globális felmelegedést.
TovábbSzélvihar után az ország – mi várható a jövőben? A klímaváltozás hatása a szélviharokra Magyarországon
Másfélfok szerkesztőségi hozzászólás – A klímaváltozás várható hatása a szélviharokra Magyarországon.
TovábbNe csak ültessünk, tartsuk is életben a városi fákat!
A városi fák már most sokszor a túlélésért küzdenek, azonban a klímaváltozás miatt fokozódó stresszfaktorok, a nagy beépítettség, valamint a rossz faj- és fajtaválasztás miatt 2050-re a komfortzónájukon kívül élő városi fák aránya akár 70% fölé emelkedhet, Magyarországon ez a mérték még magasabb is lehet.
TovábbKijött a kutatók ajánlása: 90-95%-kal kell csökkentenie az EU-nak a kibocsátásait 2040-ig
Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testület (ESABCC) közzétette 110 oldalas ajánlását az Európai Unió 2040-es klímacéljaira, valamint a 2030-2050-es időszak karbon költségvetésére vonatkozóan.
TovábbEsik vagy nem esik? Medárdból nem lenne jó időjárás-előrejelző: népi jóslat a számok tükrében
Az elmúlt 52 év hazai csapadékadatai szerint a Medárd napi népi jóslat („Medárd, ha sírni kezd, 40 napig nem hagyja abba”) nem igazán állja meg a helyét. Ugyanakkor a Medárdot követő 40 napban valamelyest megnövekedett az extrém, 10 mm-t meghaladó csapadékú napok száma Magyarországon.
TovábbA tisztuló légkör és a melegedő klíma több bőrrákhoz vezethet, de a viselkedésünkön is sok múlik
Rohamosan nőtt a bőr rosszindulatú daganatainak száma Magyarországon az elmúlt évtizedekben, ami nagyrészt az UV-sugárzás növekedésének tulajdonítható. Elővigyázatossággal csökkenthetjük a kockázatokat.
TovábbA közép-európai erdők ökoszisztéma szolgáltatásai még menthetők, ha tényleg vigyázunk az erdőkre
Az erdők által nyújtott szolgáltatások a papírtól egészen a gyógyszeriparig terjednek, szenet kötnek meg, élőhelyet biztosítanak, kulturális és spirituális értékkel bírnak. Ezek a széleskörű erdei ökoszisztéma szolgáltatások a 21. század végére átlagosan 15-23%-kal csökkenhetnek Európában.
TovábbKutatók mutathatnak irányt az Európai Unió 2040-es kibocsátás-csökkentési terveinek
Meghatározó pozícióba került tizenöt tudós Európában: a 2021-es Európai Klímarendelet által létrehozott, Eory Vera személyében magyar taggal is rendelkező Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testületet (ESABCC) jelentős politika- és jogszabályformáló véleményt fogalmazhat meg a közeljövőben.
TovábbSzó szerint jobban főhet és fájhat majd a fejünk. Migrén, klímaváltozás és légszennyezettség összefüggései
Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek, tünetek kockázatait is.
TovábbA Föld melyik részére meneküljünk a klímaváltozás elől?
Földrajzi szempontból nézve Új-Zéland, Izland, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Írország jó pozícióból indul. A várható élhetőség mércéje azonban sokkal összetettebb ennél. Biztonságos helyre ott számíthatunk, ahol klímareziliens a társadalom, tehát komolyan veszik mind a mérséklést, mind az alkalmazkodást.
TovábbMegduplázódhat a parlagfűre allergiások száma, a klímaváltozás pedig hosszabb és súlyosabb pollenallergia-szezont hozhat
Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva több mint megduplázódhat Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve.
TovábbNégyéves a Másfél fok
4 évesek lettünk, köszönjük, hogy olvastok és követtek minket!
TovábbEgyre többen vannak és jól érzik magukat a felmelegedő Kárpát-medencében is. Idegenhonos kártevők a magyar mezőgazdaságban
Az Újvilág felfedezését követően folyamatos, de az utóbbi években exponenciális növekvő számú az idegen fajok betelepedése az új élőhelyekre. Ez globális probléma, ami komoly kockázat a kontinens egész mezőgazdaságának.
TovábbLátja a kockázatokat, nem klímaszkeptikus, de a részletekkel bajban van és felületes. ChatGPT klíma kérdezz-felelek és értékelés
Az OpenAI által fejlesztett és tavaly novemberben elindított mesterséges intelligencia (MI) chatbot, a ChatGPT világszerte hatalmas hullámokat gerjesztett és gerjeszt a mai napig. Feltettünk hát neki 7+1 kérdést a klímaváltozás témájában és értékeltük a válaszait.
TovábbMiért lesz még érdemes élni 2123-ban Magyarországon? Műanyag égbolt filmkritika
A 100 év múlva játszódó, posztapokaliptikus világban a környezeti-éghajlati válság kiteljesedett, az ökoszisztémák összeomlottak, a föld terméketlen, az állat- és növényvilág kipusztult a bolygóról. A kérdés, hogy lehet-e, kell-e bő 18 ezer napot élni ebben az új világban, és ha igen, miért?
TovábbÉghajlati időutazáson vagyunk, előre a múltba, de még nem késő kiszállni
A század közepére olyan éghajlat várható amit az emberi civilizáció még soha nem tapasztalt. Bekapcsoltuk az időgépet, és az évtized klímapolitikai döntésein múlik, hogy kiszállunk-e belőle.
TovábbKulturális és természetes világörökségünk is megmenthető, ha mérsékeljük az éghajlatváltozást
Bár az emblematikus világörökségi épületek és helyszínek többségével nincs kézzelfogható kapcsolatunk, azok pusztulása egyetemes emberi veszteség, a Notre-Dame 2019-es leégése pedig megmutatta, hogy mennyire törékeny és kiszolgáltatott kulturális örökségünk.
TovábbTankönyvi módon próbálnak átverni minket a zöldre mosást alkalmazó cégek. Ezekre érdemes figyelni
A Planet Tracker friss jelentése szerint a vállalatok egyre kifinomultabb módon mossák zöldre magukat, de megfelelő tájékozódással kikerülhetők ezek a csapdák, ezért érdemes résen lenni.
TovábbRajtunk is múlik, hogy mennyi extrém szélvihar lesz a jövőben Magyarországon
Ha nem csökkentjük a kibocsátásokat (vagyis a a pesszimista, RCP8.5 forgatókönyvet követjük), akkor a század végére a Dunántúl északi felében átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.
TovábbSzennyezésparadoxon: ha csökkentjük a légszennyezést, jobban nő a globális felmelegedés? Van megoldás
A légköri szennyező anyagok, aeroszolok nélkül akár 30–50%-kal is erősebb lehetne ma a globális felmelegedés. Csökkentenünk kell a légszennyezettséget, de ettől azonnal enyhül majd a rövid tartózkodási idejű aeroszolok hűtő hatása és új, erősebb oldaláról ismerhetjük meg az éghajlatváltozást. A megoldás az üvegházgáz kibocsátások azonnali, nagymértékű visszafogása.
TovábbMost dől el, hogy lesz-e síelésre alkalmas hótakaró a jövőben Magyarországon
Csak a Párizsi Megállapodással összhangban lévő, azonnali és jelentős kibocsátás-csökkentést jelentő forgatókönyv követése esetén van esélyünk arra, hogy a síelésre alkalmas hóvastagságú napok jelenlegi vagy akár 2000 előtti átlagos gyakorisága megmaradjon hazánkban.
TovábbA 15 perces város nem a bezártság, hanem az egészség, a szabadság és a környezetvédelem jelképe
Több éve Bécs vezeti globálisan a legélhetőbb városok listáját – a siker titka többek között a sok zöldterület, a lakosság bevonása a döntésekbe és a tömegközlekedés használatát ösztönző intézkedések.
TovábbÁtgondolt városzöldítéssel a társadalmi egyenlőtlenség is csökkenthető volna
Az IPCC szerint a zöld dzsentrifikáció előnyben részesíti a gazdag városi lakosokat a városzöldítési projektekben. Egy magyar kutatás szerint is a környezeti igazságosságnak a várostervezés alapfogalmává kell válnia.
TovábbJó irányba is billentheti a társadalom a klímamérleg nyelvét, és recept is van hozzá
Megmutatjuk, hogy a társadalomban előidézhetünk olyan pozitív fordulópontokat, amelyekkel a fenntarthatóság felé vezető rendszerszintű társadalmi-gazdasági-technológiai változások felgyorsíthatók.
TovábbA világ leggazdagabb tíz százaléka felel a kibocsátások feléért. Miért ne fizethetnének többet a klímavédelemért?
A jelentős környezetterheléssel járó termékek és szolgáltatások általános megadóztatása helyett a fejlett világ tehetősebb rétegének teherviselése lefedné az üvegházhatású gázok kibocsátásának háromnegyedét egy új kutatás szerint. A beruházásokat a környezetpolitika középpontjába állítva a fenntarthatóság hatásosabban és igazságosabban elérhetővé válhat.
TovábbÚjra extrém hideg tombol(t) az USA-ban. Hová tűnt a globális felmelegedés?
Az elmúlt hetekben szélsőséges sarkvidéki hideg időjárás sújtotta az Egyesült Államokat. Míg a globális felmelegedés és a hőhullámok közötti kapcsolat egyértelmű, a téli viharok viselkedését összetett légköri dinamika szabályozza, amelyet nehezebb tanulmányozni. Hogyan kapcsolódik a mostani helyzet korunk klímaváltozásához?
TovábbAz olvadó jéggel nem lehet alkudozni. Nem a tengerszint emelkedése az egyetlen probléma
A sarkvidéki jég olvadásának következményeként leginkább talán a tengerszint emelkedését szokták hangsúlyozni, azonban ennél sokrétűbb a probléma. A part menti területek elöntése mellett az óceáni áramlatokra, a tengeri élővilágra, a közepes földrajzi szélességek időjárására is hatással lehetnek az olvadási folyamatok.
TovábbAranyat érhet a több őszi csapadék, de csak ha nem nőnek tovább a kibocsátások
Az őszi csapadék, különösen a kisebb csapadék, és annak talajba való beszivárgása a komolyabb fagyok előtt kulcsfontosságú hatással van a mezőgazdasági terméshozamokra. A növekvő őszi csapadékmennyiséget csak akkor tudja igazán hasznosítani a hazai mezőgazdaság, ha párhuzamosan nem fokozzuk tovább az éghajlatváltozást.
TovábbTámogató közegben itthon is könnyebb volna a környezettudatosság. A cselekvés “méhecskéi” és a tétlenség “sárkányai”
Az egyéni cselekvések akár 40-70%-kal csökkenthetik a globális kibocsátásokat az évszázad közepéig, ha azt rendszerszintű változtatások is segítik. Mik azok a hátráltató vagy épp motiváló tényezők a környezettudatos cselekvésben, amik hatnak az egyénre itthon?
TovábbMeteorológia nélkül nem lehetséges a biztonságos és gazdaságos energiaellátás a klímaváltozás korában
Az ENSZ felé benyújtott NDC-k csupán 44%-a kezeli prioritásként az energia szektor alkalmazkodását a klímaválsághoz. Holott a globális hő- és vízerőmű rendszerek 87%-a a vízellátottságtól függ, a világ atomerőműveinek 16%-a pedig már most is vízhiánnyal küzdő területeken található.
Tovább“Újságírás és tudomány” – online klímalabor tartalomkészítő hét
Az Európai Klíma Kezdeményezés (EUKI) támogatásával a Másfél fok is része annak a határokon átívelő, bolgár-magyar-román-szerb konzorciumnak, amelyik az újságírók és kutatók jobb és hatékony együttműködésével kívánja emelni a környezeti-éghajlati válsággal kapcsolatos tájékoztatás minőségét és mennyiségét.
TovábbJelentősen nő az őszi meleg periódusok száma Magyarországon, ami részleges előnyökkel is járhat
A tartósabb meleg periódusok hosszának és gyakoriságágának a növekedése októberben és különösen novemberben látványos. Az október 20. utáni időszakra 2-4 °C-os emelkedést és 2-5 nappal több meleg napot mutatnak a számok. 75%-os valószínűséggel állíthatjuk, hogy ezekért a tendenciákért az általunk okozott klímaváltozás a felelős.
TovábbZáródik az ablak a biztonságosabb éghajlati jövő előtt – hamarosan kezdődik az ENSZ klímacsúcs
November 6-án kezdődik az ENSZ 27. klímacsúcsa az egyiptomi Sharm el-Sheikh-ben. Áttekintjük, hogy hogy áll a világ a klímavédelmi törekvések terén, és mi várható a COP27-en.
TovábbA károk és veszteségek finanszírozási kérdése az egyiptomi klímacsúcsot is felforralhatja
A klímaváltozás miatti veszteségek és károk finanszírozásának kérdése egyben társadalmi igazságossági probléma is, ami évtizedek óta beárnyékolja az ENSZ klímatárgyalásokat – és a közelgő COP27 klímacsúcs egyik sarkalatos pontja lesz.
Tovább