A lehullott csapadék folyamatok láncolatát indítja el: a légkörből a felszínre hulló víz egy részét felfogják a növények (ez az intercepció jelensége), más része a felszínen lefolyik, a talajvíz részévé válva tározódik, vagy a talajba kerülve táplálja a növényeket – ami mind a természetes vegetáció, mind a mezőgazdasági termények szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Ezáltal pedig az evapotranszspiráció (párolgás) folyamatában is szerephez jut, amely aztán visszahat a felhőképződésre. A csapadék tehát egy kiemelten fontos meteorológiai változó, hiszen hatással van a felszíni és a felszín alatti vízkészlet mennyiségére (amely ivó-, öntöző- és ipari vízként szolgálhat), meghatározhatja egy adott terület természetes élővilágát és az ott folytatott mezőgazdasági tevékenységet, továbbá befolyásolhatja egy-egy régió energiaellátását is.
Árvizek és aszályok
A csapadék többlete és hiánya egyaránt komoly természeti-, környezeti-, gazdasági károkat okozhat. A következő sorokban e két szélsőség következményeiről mutatunk egy-egy példát.
A folyók jövőbeli vízhozamát tekintve globálisan különböző tendenciák valószínűsíthetőek (2). Ahhoz, hogy igazán pontos képet kapjunk, kifejezetten az adott térséget kell vizsgálni, számításba véve minden kulcsfontosságú tényezőt (éghajlat, medermorfológia, emberi beavatkozás). Azonban ha csak az éghajlat hatását vesszük figyelembe, általánosságban az alábbi következtetésekre juthatunk:
- A hőmérsékletnövekedés következtében a téli csapadék kisebb része hullana hó formájában a korábbiakhoz képest. Így kevesebb hó halmozódna fel, aztán az idő melegedésével értelemszerűen kevesebb is olvadhatna el, következésképpen a tavaszi áradások sem lennének már a „régiek”
- Amennyiben összességében csökkenne a csapadék, illetve úgy módosulna az eloszlása, hogy kevesebb napra oszlana el ugyanannyi mennyiség – kevesebb árvizes helyzetre kellene számítanunk, hiszen a csökkenő csapadék miatt eleve alacsonyabb lenne a vízállás. Így egy-egy nagyobb esőzésből származó vizet könnyedén elvezetnének a nagyobb folyók
- Ezzel ellenben a kisebb vízfolyások esetén az intenzív csapadékesemények növelnék a villámárvizek kialakulásának kockázatát
- A több napig tartó extrém csapadékesemény esetén a korábbiakhoz képest (ugyan ritkábban, de) súlyosabb árvizes helyzet alakulhatna ki a nagyobb vízfolyásokon is, mint például 2013 júniusában (3).
Ahogyan már említettük, a csapadéknak nemcsak többlete, de hiánya is komoly problémákat okozhat. Elsőként a természetes vegetáció és a mezőgazdasági termelés juthat eszünkbe, hiszen a növények számára (is) nélkülözhetetlen a víz az életben maradáshoz. Aszály idején kritikussá válhat az élelmiszerellátás a terméscsökkenés következtében, ráadásul a társadalmi-gazdasági berendezkedés tovább ronthatja a helyzetet (4). Lehet persze öntözni, csak hát az a helyzet, hogy ahhoz is víz kell. Megfelelő víztározó rendszerek megléte nélkül pedig ez is komoly kihívást jelent a szárazabb időszakokban. Ráadásul a kevés csapadék mellé (a magasabb hőmérsékleti értékeknek köszönhetően) fokozott párolgás társulhat, amely tovább csökkenti a növényzet számára rendelkezésre álló nedvességet. De gondolhatunk az energiaellátás vagy a hajózhatóság problémájára is az alacsony vízállás miatt, amelyre példa lehet 2003 (rekord alacsony vízállásokkal; 5) vagy 2018 (6).
Fontos megjegyezni, hogy a csapadék az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem (térbeli és időbeli eloszlását tekintve egyaránt), ezért egy-egy ilyen szélsőséges időjárási esetre vonatkozóan nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a globális éghajlatváltozás következménye. Azonban ha ezek a szélsőségek gyakoribbá, már-már megszokottá válnak, akkor más a helyzet. Miért is? A klímaváltozás egyik következménye a magasabb hőmérsékleti értékek megjelenése.
A globális melegedés következtében pedig a légkör összességében több nedvességet lesz képes magában tartani, tehát nagyobb mennyiségű csapadék tud egyszerre kihullani.
Ugyanakkor a ciklonpályák módosulása miatt a frontális csapadék tér- és időbeli eloszlása is megváltozhat, esetenként hosszabb száraz időszakokat eredményezve. Az erős áramlások okozta szelek pedig fokozhatják a párolgás mértékét, amely ugyancsak a szárazodásnak kedvez.
Mi a helyzet Magyarországon?
Talán mindenki emlékszik még a 2015. augusztus 17-ei (7), a 2017. május 23-ai (8), július 10-ei (9) heves esőzésekre vagy 2011 novemberének (10), illetve az idei év elejének szárazságára (11). Az 1901 óta tartó méréseket tekintve az eddigi legcsapadékosabb évünk 2010 volt (országos átlag: 959 mm), a legszárazabb pedig rögtön a rákövetkező, 2011 (országos átlag: 407 mm). 2012 szintén száraznak bizonyult; a mezőgazdasági károk meghaladták a 2011 évit (hiszen a talaj akkor még raktározhatott az előző évi, 2010-es év bőséges csapadékából). A szélsőséges esetek többsége a 2000. utáni években jelentkezett; így felmerülhet bennünk, hogy akkor ez már ténylegesen a klímaváltozás?
Hazánkban a víz ellen és a vízért is küzdeni kell: az árvízi védekezés és a kisvizekkel való ésszerű vízgazdálkodás egyaránt kihívást jelent.
Fontos megjegyezni, hogy nem tekinthetjük magunkat víz-nagyhatalomnak: ugyan sok folyó halad keresztül Magyarországon, de ezeknek döntő többsége külföldről érkezik hozzánk. A klímaváltozás következtében pedig a víz akár gazdasági értelemben is kinccsé válhat, hiszen miért ne történhetne meg, hogy szárazság esetén a „szerencsésebb” területek betárazzák a vizet és azt csak kiemelten magas árak ellenében adják tovább?
Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával megvalósuló LIFE-MICACC projekt is erre keresi a megoldást: hogyan lehet növelni hazánk természetes vízmegtartó képességét, hogy ne legyen az egyik pillanatban árvíz, azt követően pedig aszály, mert ez a kiszámíthatatlan tendencia semmi jót nem sejtet ránk és a jövőnkre nézve. [szerk.]
1: https://masfelfok.hu/2019/04/24/eghajlatvaltozas-eghajlati-rendszer-uveghazhatas-atlaghomerseklet-termeszetes-valtozekonysag/
2: https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2018/02/WG1AR5_TS_FINAL.pdf
3: https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=747&hir=Tortenelmi_arviz_a_Dunan_-_2013._junius
4: http://www.fao.org/emergencies/emergency-types/drought/en/?page=2&ipp=10
5: https://www.dw.com/en/low-rhine-waters-leave-ships-stranded/a-985856
6: https://www.reuters.com/article/us-europe-weather-hungary-shipping/water-levels-in-danube-recede-to-record-lows-hindering-shipping-in-hungary-idUSKCN1L71DH
7: https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1382&hir=2015._augusztus_17-i_villamarvizeket_okozo_idojaras_elemzese
8: https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1885&hir=Rendkivuli_csapadekhullas_Budapest_belvarosaban
9: https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1931&hir=Heves_zivatarok,_legzuhatagok_a_Balatonnal
10: https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/20111201_szaraz_rekord/
11: https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=2487&hir=Aszalyhelyzet_Magyarorszagon,_kitekintes_a_Duna_regiora
