Mítosz: Elég, ha sok fát ültetünk, és meg is oldódik az éghajlati válság. Nem fog!

Egyre többen látják be, hogy globális életmód- és szemléletváltoztatás nélkül nem tudjuk megállítani vagy legalábbis enyhíteni az éghajlatváltozás folyamatát. Azonban még mindig többen vannak azok, akik úgy gondolják: néhány fa elültetése elég, hogy visszaállítsuk az egyensúlyt a légkörben. Vizsgáljuk meg, hogy miért nagyon fontos és hasznos, ám önmagában kevés csupán fáknak az ültetése.
Mítosz: Elég, ha sok fát ültetünk, és meg is oldódik az éghajlati válság. Nem fog!

A fák nagyon fontos szerepet játszottak a Föld éghajlatának szabályozásában az elmúlt néhány százmillió évben. Amellett, hogy számunkra életfontosságú oxigént termelnek, a fotoszintézis során szén-dioxidot (CO2) vonnak ki a légkörből. Ültetésük, mint megoldás, ezért is tűnhet logikusnak, továbbá azért, mert az egyik legfőbb probléma – a mértéktelen üvegházhatású-gázkibocsátáson túl – az esőerdők, és úgy általában az erdők pusztítása, tarvágása. Az addigi szén-dioxid elnyelő területekből CO2 kibocsátó területeket hozunk létre. A szakirodalom ezt szépítő kifejezéssel a „földhasználat változás” (Land Use Change) kategóriába sorolja. Az ész nélküli faültetés önmagában nem elegendő megoldás a globális éghajlati válság problémájára, ugyanis az elültetett facsemeték, amelyek leginkább teljesen más típusú és még túlságosan fiatal fák az esőerdők fáihoz képest, nem tudják pótolni a jó pár évtizedet, adott esetben évszázadot megélt fák szén-dioxid elnyelő szerepét.

De mi is ez a hatás? Az esőerdők jelenléte csökkenti a légkör szén-dioxid szintjét. A pusztításukkal egyrészt csökkent a szén-dioxid megkötésének mértéke, másrészt az erdőket gyakran tűzzel irtják ki, aminek következtében jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe tovább fokozva az üvegházhatást. Erre tipikus példa a borneói vagy más esőerdők tarvágása, a helyük tűzzel való „megtisztítása”, hogy aztán a területet olajpálmával ültessék be, de erre még később visszatérünk.

Az éghajlatváltozás enyhítésére a növényzet CO2 megkötő tulajdonsága miatt sokszor egyértelmű és legjobb megoldásnak értékelik a facsemeték ültetését. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a növények légzése igen összetett folyamat, jóval többet takar, mint a CO2 elnyelését. Csak az egészséges, idős (10-100 éves) fák bocsátanak ki kevesebb szén-dioxidot mint amennyit elnyelnek. Van olyan eset ahol egyensúlyban van az elnyelés és a kibocsátás, és olyan is, ahol több CO2-t bocsát ki, mint amennyit elnyel. Látszik tehát, hogy a bioszféra nettó kibocsátó és nettó felvevő is lehet.

Az esőerdőket az éghajlatváltozás problémakörének szempontjából azért próbálják védeni, mert több CO2-t nyelnek el, mint amit kibocsátanak.

Az erdőirtásokkal jelentősen megbolygatjuk a bioszféra üvegházgáz-forgalmát, amivel befolyásoljuk az éghajlatot. Nem beszélve arról, hogy milyen mértékben károsítjuk az élővilág sokszínűségét, a biodiverzitást, számtalan fajt taszítva a kihalás szélére.

Tanulmányok születtek arról, hogy hány fa elültetésére lenne szükség ahhoz, hogy enyhíteni lehessen az éghajlatváltozás hatását. Ilyen tanulmányt készített például Dr. Thomas Crowther ökológus, aki csapatával azt állapította meg, hogy ha minden lehetséges területre fát ültetnének az emberek, 3 billió fának lenne hely, melyek 10 évnyi antropogén kibocsátásnak megfelelő szén-dioxidot kötnének meg. Nyilvánvaló, hogy a fent leírtak alapján azonban nem mindegy, milyen típusú fáról van szó, hol ültetjük azt el és persze bármilyen hatás eléréséhez is évtizedekre lenne szükség. Egy másik példa, hogy ha a egy európányi területet ültetnénk be erdővel, a légköri CO2 többlet fele nyelődne csak el, viszont erre is úgy száz évet kéne várni és mindössze 0,25 °C-al csökkenne a globális átlaghőmérséklet. Arról nem is beszélve, hogy mindeközben egy növekvő létszámú emberiségtől vennénk el mezőgazdasági területeket, ami ellátási problémákhoz is vezethet.

A példák ellenére, melyek nem reális elképzelések jelenleg, a faültetés továbbra is fontos része az egyensúly lehető legeredményesebb helyreállításának. A faültetéshez tartozó természetközeli gondolkodásmód terjesztése pedig nagyon jó példa a fiatal generáció számára, így egyre több területen motiválják ilyesmire például a gyerekeket. A Fülöp-szigeteken a sikeres érettségi feltétele kellő számú facsemete elültetése, de Gyomaendrődön is az eldobható tárgyak helyett facsemetét kapnak az óvodás gyerekek. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem megoldás, mert a kiirtott esőerdőket a fentebb írtak alapján nem lehet csak úgy gyorsan helyettesíteni fiatal fákkal.

Az erdőirtással kapcsolatban fontos még belátni, hogy az milyen szorosan összekapcsolódik a korrupcióval, valamint nagy cégek gazdasági érdekeivel, ezért sajnos nem várható, hogy a közeljövőben megszűnik a probléma. A mindennapokban a legfontosabb, amit tehetünk az esőerdők védelmében, hogy kerüljük a pálmaolajat melynek termesztése érdekében a legtöbb erdőirtás történik, ami rengeteg állatfajt is a kihalás szélére sodort. Ez nem könnyű hiszen pálmaolaj szinte mindenben megtalálható és sokszor nem is egyértelmű melyik összetevő neve rejti egy adott termékben. A kérdést nehezíti, hogy sokszor a pálmaolaj helyettesítő termékei még károsabbak a környezetre.

Forrás: https://www.sustainability-times.com/sustainable-business/the-curse-of-palm-oil-tropical-forests-are-disappearing/

Látható, hogy éghajlatváltozás problémája szorosan összefonódik a környezetvédelemmel és a fenntarthatósággal. Az erdőirtás környezeti hatásának példáját nézve is látszik, hogy a jelenlegi rendszer, amiben élünk nem fenntartható. Az életmódunk megváltoztatásával, például az élelmiszerpazarlás csökkentésével vagy tudatosabb táplálkozással jelentősen vissza kell vennünk az energiaigényünkből mert minden felesleges termék megvásárlásának komoly környezeti hatása van, ami pedig elkerülhető lenne.

Fontos: ha ma ültetsz egy fát, azzal biztosan nem ártasz, de ennél sajnos többre lesz szükség az éghajlati válság elhárításához.

Felhasznált források:
https://naukaoklimacie.pl/fakty-i-mity/mit-by-zwalczyc-globalne-ocieplenie-wystarczy-sadzic-wiecej-drzew-109
https://www.independent.co.uk/environment/forests-climate-change-co2-greenhouse-gases-trillion-trees-global-warming-a8782071.html

Szabó Amanda Imola

Szabó Amanda Imola

Meteorológus-éghajlatkutató, doktorandusz az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén és a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!