Az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése melegítő hatást fejt ki a légkörre, melyről bővebben itt írtunk. Ezzel a tudományos ténnyel már viszonylag kevesen vitatkoznak. Újra meg újra előkerül azonban a kérdés, hogy honnan tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok megnövekedett mennyiségét a légkörben emberi tevékenység okozza?
Egy folyamat megértése során a tapasztalati, mérések által alátámasztott tudományos eredménynél csak egy dolog izgalmasabb: a sok, egymástól független mérési eredményekből származó bizonyíték. Szerencsére az éghajlatváltozás magyarázatának esete is ilyen. Számtalan tanulmány alátámasztotta, hogy a napjainkra klímavészhelyzetet előidéző éghajlatváltozás az üvegházhatású gázok légköri mennyiségének, vagyis koncentrációjának növekedése okozza. Nézzük meg, honnan tudjuk, hogy az említett üvegházhatású gázok légköri koncentrációját a fosszilis tüzelőanyagok égetésével jelentősen megemeli az emberiség.
> Az alábbi ábrán kirajzolt légköri CO2 koncentrációt, valamint az emberi eredetű (antropogén) CO2 kibocsátást vizsgálva látható, hogy a megemelkedett kibocsátás hatására jelentősen megnövekedett a koncentráció.
Az ábrán látható, hogy a CO2 mennyiségét kétféle forrás alapján tüntették fel. Az időszak elejéhez tartozó értékek egy jégfurat vizsgálatából származnak. A jégfuratok vizsgálata a paleoklimatológiai módszerek közé tartozik, melynek lényege, hogy olyan földtörténeti időszakokról nyerjünk információkat, amikor még nem álltak rendelkezésünkre műszeres mérések. A jégfuratokban lévő légbuborékok elemzésével több százezer évre visszamenőleg kaphatunk információt a légkör összetételére vonatkozólag. Az oxigén jégfuratokban megtalálható 18 és 16-os számú izotópjainak aránya alapján, a felezési idő ismeretében megállapítható a régmúlt idők hőmérséklete is. Az időszak végén látszódó antropogén eredetű koncentráció-növekedés már műszeres mérésekből is kimutatható. Az ábrán szereplő Mauna Loa mérőállomáson 1958-óta folyamatosan mérik a CO2 szintet, így ez a leghosszabb összefüggő CO2 koncentráció adatsor, amely konkrét műszeres mérésekből származik. Szintén mérésekből tudjuk, hogy az antropogén kibocsátás egy részét elnyelik természetes tározók, például az óceánok, melynek következménye az óceánok savasodása, ami a korallzátonyok pusztulását és számos faj kihalását okozza. Azonban a természet már régóta nem képes a teljes emberi tevékenységből származó (antropogén) CO2 többletet elnyelni, sőt az előidézett melegedés következtében további, természetes tározók is üvegházhatású gáz kibocsátókká válnak (ilyen jelenség például a permafroszt olvadása melyről bővebben ebben a cikkünkben olvashatsz).
>A légkörben található CO2 molekulák izotópjának ismeretében megállapítható, hogy a megemelkedett koncentráció antropogén forrásból származik-e.
A szénnek három izotópja létezik, 12C,13C,14C. A légkör természetes (például vulkáni tevékenységből származó) CO2 izotóp-összetétele különbözik a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó CO2-től. A fosszilis tüzelőanyagok földtörténeti időskálán fizikai és kémiai folyamatok lejátszódása során elbomlott növények és állatok maradványaiból keletkeznek. A 13C-as izotóp aránya kisebb a 12C-es izotóphoz képest a növények esetén, ebből kifolyólag a fosszilis tüzelőanyagok esetén is.
A C13-as izotóp relatív mennyisége, vagyis a C13/C12 arány egyre kisebb a légkörben, amit az okoz, hogy a CO2 többlet fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származik, nem pedig természetes forrásokból.
>A légkörben található oxigén aránya a nitrogénhez képest csökken, miközben a CO2 koncentrációja növekedik, ennek oka, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetése során oxigén használódik el.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a cikkben leírt folyamatok nem elméletek, hanem tudományos tények. Ahogy azt már egy korábbi írásunkban is kihangsúlyoztuk, megpróbálhatjuk az évezredeken át hasonló amplitúdóval működő természetes változásokra fogni a jelenkorban megfigyelhető drasztikus mérési eredményeket és szélsőséges folyamatokat. Értelme viszont nem lesz a próbálkozásnak, mert az, hogy a megfigyelt felszín közeli hőmérsékletváltozáshoz az elmúlt évtizedekben az együttes antropogén hatások járultak hozzá a legjelentősebben, tény. A helyzet súlyossága miatt pedig sajnos már nem senki nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy elfoglalt életmódjára hivatkozva vagy szimpla nemtörődömségből megpróbálja kizárni az életéből az éghajlatváltozás elleni cselekvést. Ha úgy érzed, segítség kell a barátaid, családtagjaid tájékoztatásában, oktatásában, meríts erőt ebből a cikkünkből.
Nem szabad elfelejteni, hogy bár a klímavészhelyzetről mindenki tehet, de mindenki tehet ellene is. Arról, hogy mit tehettek a mindennapokban egy fenntartható jövőért, számtalan tippet olvashattok a Facebook jegyzeteink között.
Források:
https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2018/02/AR5_SYR_FINAL_SPM.pdf
https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2018/02/ar5-spm-syr_Hungarian.pdf
http://www.eltereader.hu/media/2014/04/Atmospheric_Chemistry_READER.pdf
https://skepticalscience.com/its-not-us-intermediate.htm
https://www.esrl.noaa.gov/gmd/ccgg/trends/full.html
https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/04/04/tudjuk_mi_okozza_a_klimavaltozast_es_megsem_teszunk_ellene/
