Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó mítoszok és azok cáfolata

Nagyon hideg van ma, nincs is klímaváltozás! Egyébként is a vulkáni tevékenység és a napfoltok miatt van most éghajlatváltozás! Elég ha csak fákat ültetünk és meg is oldottuk a problémát? Megannyi mítosz korunk globális klímaválságával kapcsolatban a kiváltó okokkal és a megoldási javaslatokkal kapcsolatban. Azonban az éghajlatváltozás egy olyan rendkívül összetett folyamat, ami miatt nem lehet csupán egy természetes folyamatot okolni, és nincsenek rá varázsütéshez hasonlatos megoldások sem. Bármennyire is csábítóak ezek a mítoszok, mégis érdemes időt és energiát szánni az éghajlatváltozás megértésére -- és sorra venni a valódi megoldásokat. Ehhez az első lépés ezeknek a mítoszoknak a megcáfolása.
Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó mítoszok és azok cáfolata

A 97%-os tudományos konszenzus ellenére egyesek még mindig vitatják, hogy mi okozza a jelenlegi rendkívüli mértékű és ütemű éghajlatváltozást, és egyáltalán beszélhetünk-e globális éghajlatváltozásról. Ennek oka (a gazdasági és politikai érdekek mellett), hogy az éghajlati rendszer bámulatosan összetett. A különböző fizikai, kémiai és biológiai folyamatok, és az éghajlati rendszer elemei közötti úgynevezett visszacsatolások pontos ismerete szükséges az éghajlatváltozás értelmezéséhez. Sajnos sokan, még maga az amerikai elnök is, egy-egy részletet kiragadva igyekeznek az éghajlatváltozás komplex folyamatát megmagyarázni, sok esetben cáfolni. Donalt Trump számára az okozza a fő félreértést, hogy a globális felmelegedésként is emlegetett éghajlatváltozás, a folyamat említett komplexitása miatt hőhullámok mellett gyakran például extrém havazást eredményez.

Kapcsolódó cikkÉghajlatváltozás vs. extrém havazás – avagy mi az, amit még Donald Trump sem értHogy került az elmúlt télen sarkvidéki időjárás az amerikai közép-nyugatra? Donald Trump úgy gondolta, hogy mi sem bizonyítaná jobban, hogy nincs globális felmelegedés, mint a sarkvidéki tél az Egyesült Államok egyes területein. Pedig épp a globális felmelegedés miatt van extrém hideg az országában. Ismerkedjünk meg az északi futóáramlással, gyermekkori nevén poláris jet streammel

Bár köznapi szóhasználatban a globális felmelegedést és az éghajlatváltozást gyakran egymás szinonimájaként alkalmazzák, a tudományos szakirodalomban ezek különböző fizikai jelenségekre utalnak. “Ahogy azt az elnevezés is sugallja, a globális felmelegedés a globális átlaghőmérséklet hosszútávú emelkedő trendjét jelenti. Az ipari forradalom kezdete óta a légkörben egyre növekvő koncentrációjú üvegházhatású gázok a földfelszíni átlaghőmérséklet emelkedését okozzák, korábban itt ismertettük, hogyan. A globális felmelegedés következménye a globális éghajlatváltozás, ami a Föld éghajlatának jelentős mértékű, tartós megváltozását jelenti.”

A Másfél fok csapatával azon dolgozunk, hogy az éghajlatváltozás folyamatát és a témához kapcsolódó gazdasági, társadalmi, környezeti hatásokat egészen az alapoktól felépítve magyarázzuk el. Hiszen ki nem kérdőjelezi meg a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozást egy irtó hideg napon? És ki ne tanult volna a földtörténet során bekövetkezett korábbi éghajlatváltozásokról ahol még szó se volt az emberi hatásról? Az, hogy már a múltban is előfordult drasztikus változás a légkör összetételében, az egyik leggyakoribb érvelés az éghajlatváltozást tényét szkeptikusan fogadók körében, úgyhogy számtalan magyarázó és ismeretterjesztő cikkünk egyike éppen ezzel foglalkozik.

Kapcsolódó cikkMítosz. Irtó hideg van ma! Nincs is globális felmelegedés?Néha nehéz szétválasztani a napi időjárási eseményeket a hosszútávú éghajlati trendektől, éppúgy, mint az időjárás változásait az éghajlatváltozástól. Fogvacogtató téli napokon ki ne hallotta volna már a sóhajt: „hol van az a globális felmelegedés?” Ebben a cikkben ezt a tévhitet szeretnénk eloszlatni.

A természetes éghajlat-alakító folyamatok a napjainkban is ugyanúgy zajlanak és az éghajlatváltozás modellezése és várható hatásainak becslése során az úgynevezett antropogén (emberi tevékenységhez köthető) folyamatok mellett a természetes hatásokat is figyelembe veszik a kutatók. Ennek ellenére számtalan tudományos és bulvár média foglalkozik azzal, hogy foggal-körömmel küzdjön a gondolat ellen, hogy az ember okozza a jelen rendkívüli ütemű és mértékű éghajlatváltozást. A klasszikus “egy meteorológus-éghajlatkutató” még azt se tudja megmondani, milyen idő lesz holnap, honnan tudná mi lesz száz év múlva” érvelés ellenére az időjárás előrejelző modellek mellett az éghajlati modellek és föld-rendszer modellek is folyamatosan fejlődnek és egyre pontosabban képesek a számtalan természeti folyamat hatását ás várható változását együttesen elemezni. Továbbá ahhoz, hogy vizsgálható legyen mi az ami csak az időjárás szeszélyeséggének köszönhető és mi a tényleges változás, érdemes ismerni mi a különbség az időjárás és az éghajlat között.

Kapcsolódó cikkMítosz: A klímamodellek megbízhatatlanok, hiszen az időjárás-előrejelzéseink is pontatlanok!Miben hasonlít és miben különbözik egymástól az időjárás és az éghajlat modellezésének folyamata? Hogyan fejlődött az előrejelzés? Miért nem tökéletesek még mindig az előrejelzések, ennek ellenére miért tartjuk hasznos eszköznek az éghajlati modelleket az éghajlatváltozás megértésében, figyelemmel kísérésében?

Az éghajlatkutatók hozzáértését más formában is megkérdőjelezik. Az összeesküvés-elméletek és “spanyol viasz” jellegű gondolatmenetek egész tárházával találkozhatunk, ha megpróbálunk tájékozódni vagy csak szimplán “kinyitjuk” az internetet. Az összeesküvés-elméletek egyik nagy klasszikusa a chemtrail-elmélet mely eredetileg tudatmódosító szerek általi titkos népirtó módszerként kezdte karrierjét. Ma már az éghajlatváltozást is ezzel befolyásolják (ebben az esetben akadályozzák) különböző háttérhatalmak a hívők szerint.

Kapcsolódó cikkMítosz: Permeteznek minket? A nagy chemtrail para, avagy a repülő-csíkozta égbolt varázslatos fizikájaA chemtrail összeesküvés-elmélet hívői szerint a felettünk naponta elhaladó többezer repülőgép permetez minket bizonyos háttérhatalmak irányításával. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, hogy milyen csíkot is húznak azok az égi gépsárkányok, s mi közük van az éghajlatváltozáshoz.

A szkeptikusok nagy része mégis a tudományos kutatások megkérdőjelezését, és egy-egy egymásnak látszólag ellentmondásos részlet kiragadását használja érvrendszerében. Erre példa amikor újra meg újra előkerül, hogy az éghajlatváltozást a napból érkező sugárzás mennyiségének változása okozza vagy a vulkánkitörések.

Kapcsolódó cikkMítosz: a napfoltok miatt ilyen erős most a klímaváltozás. Miért nem kenhető kizárólag a Napra az éghajlati válságA napfoltok számának ciklikus változása azon természetes folyamatok közé tartozik, amit a klímaszkeptikusok az ember okozta éghajlatváltozás "igazi" okának tartanak. Fontos belátni, hogy míg a vulkáni tevékenységet vagy a Nap működését egyáltalán nem tudjuk befolyásolni, addig a saját kibocsátásainkat igen.

Kapcsolódó cikkMítosz: a vulkáni tevékenység jobban hat a mostani éghajlatváltozásra, mint az ember. Tegyük helyre a tűzhányókat!Sok tényező befolyásolja az éghajlatot. Emiatt sok klímaszkeptikus továbbra is azzal érvel, hogy nem az emberi tevékenységből fakadó üvegházgáz kibocsátás miatt változik most a Föld éghajlata, hanem olyan természetes hatások miatt mint a vulkanizmus. Szerintük egy természetes folyamatról van szó, nem kell semmin változtatnunk. Mint annyi mítosz, ez sem igaz. De akkor mégis, hogyan és milyen mértékben hatnak a vulkanizmus az éghajlatra?

Természetesen ezek a természetes hatások is befolyásolják az éghajlatot ugyanúgy ahogy az évmilliárdok során mindig is tették. Annak oka, hogy nem ezeket hangsúlyozza a sajtó, az, hogy míg a természetes hatások ellen maximum védekezni tudunk, megakadályozni ezeket a változásokat nem lehet. Hatásuk nem elhanyagolható, azonban pontosan meghatározható az, hogy a jelenlegi változás milyen mértékben emberi tevékenység és mennyiben természetes folyamatok következménye. Amellett, hogy a különböző folyamatok hatásának mértéke számszerűsíthető, az ember éghajlatváltozásban játszott szerepe másként is bizonyítható. Meghatározható, hogy azok a bizonyos üvegházhatású gázok emberi tevékenység során kerültek a légkörbe vagy természetesen eredetű volt a kibocsátás.

Kapcsolódó cikkMítosz: Nincs is bizonyíték arra, hogy az ember okozza a jelenlegi extrém ütemű éghajlatváltozást. De van!Annyi minden befolyásolhatja a Föld éghajlatát, honnan tudnánk, hogy emberi tevékenységből származik az üvegházhatású gáztöbblet a légkörben?- halljuk sokszor a szkeptikusoktól. Szerencsére ma már azt is meg tudják mondani a kutatók, hogy az adott szén-dioxid molekula milyen típusú (természetes vagy emberi) kibocsátás terméke. Mennyi időnek kell még eltelnie, mielőtt a probléma bizonygatásáról áttérünk annak a megoldására?

Belátható, hogy elsősorban az emberi tevékenység eredménye a napjainkban egyre nagyobb sajtóvisszhangot kapó éghajlati válság vagy “klímakatasztrófa”. Sajnos valóban minden tudományosan megalapozott jelentés arra utal, hogy visszafordíthatatlan károkat okoztunk környezetünkben, és az éghajlati rendszer tehetetlensége és a folyamatok egymást erősítése olyan mértékű, hogy az éghajlatváltozás megállításáról már nem nagyon esik szó, sokkal fontosabb, hogy megfelelő lépésekkel enyhíteni tudjuk a várható hatásokat! Mielőtt eluralkodna a “carpe diem” életérzés, gyorsan megnyugtatunk mindenkit, hogy bár az éghajlatváltozásról mindenki tehet, mindenki tehet ellene is. Nagyon fontos tudatosítani, hogy tényleg mindenkire szükség van és mára már sajnos nem elég ha fákat ültetünk vagy szelektíven gyűjtjük a szemetet.

Kapcsolódó cikkMítosz: Elég, ha sok fát ültetünk, és meg is oldódik az éghajlati válság. Nem fog!Fát ültetni jó és helyes cselekedet ugye? Már sokféle kalkulátor is létezik arra, hogy ha te így meg úgy élsz, akkor ennyi meg annyi fa ültetésével ki tudod váltani a karbonlábnyomod. De pótoljuk-e így a Föld tüdejét, az esőerdőket? Sajnos már túl vagyunk azon, hogy a fák ültetése elég legyen, viszont továbbra is elengedhetetlen. Az új mottó inkább úgy hangzik: mindenki éljen egyszerűbben, fogyasszon kevesebbet - és ültessen egy fát.

Egy olyan korban, ahol folyamatos információs-cunami ostromolja az embereket, akik emiatt szalagcímekből tájékozódnak, nem etikus, klímavédelmi szempontból pedig borzasztóan kártékony címeket lehet adni. A félig lefordított, sokadik helyről átvett cikkek tömkelege csak elbizonytalanítja az emberek többségét abban, hogy igenis baj van, a klímaválság egy valós fenyegetés, ami ellen fel kell lépni. Az éghajlatváltozás egy elképesztően összetett folyamat, aminek az elmagyarázását nem szabadna feláldozni kattintás- és lájkvadász címekért és cikkekért. Mert ezeknek a kárát aztán mindannyian nyögni fogjuk. A Másfél fok csapata ezért igyekszik reagálni a sajtóban – nem feltétlenül rossz szándékkal – megjelent félrevezető, vagy féligazságokat tartalmazó cikkekre. Az egyik ilyen cikk, amelyik bejárta a magyar  sajtót, az Alkalmazott Rendszeranalízisek Nemzetközi Intézete (IIASA) Nature Climate Change szaklapban publikált tanulmányának eredményeiről szólt, az éghajlatváltozás és növényi biomassza kapcsán. Nem a tanulmány állításaival volt probléma, hanem az ebből gyártott cikkek címeivel (“A szén-dioxid-többlet lassíthatja is a klímaváltozást”), ami nem az egész képet mutatta be. Megtettük így hát mi, de becsületére váljon egyes médiumoknak, hogy lehozták a “helyreigazításunkat”.

Kapcsolódó cikkA szén-dioxid-többlet egyáltalán nem jó hír! A címadás felelősségérőlAz éghajlatváltozás egy elképesztően összetett folyamat, aminek az elmagyarázást nem szabadna feláldozni kattintás- és lájkvadász címekért és cikkekért. A Másfél fok csapata ezért igyekszik reagálni a sajtóban - nem feltétlenül rossz szándékkal - megjelent félrevezető, vagy féligazságokat tartalmazó cikkekre.

2019 nyarának egyik legtragikusabb, és ennek megfelelően legnagyobb “hírértékkel” bíró eseménye az amazonasi esőerdő égése volt. Nagyon sok cikk jelent meg ezzel kapcsolatban a hazai sajtóban, és láthatóan a téma az olvasókat is nagyon érdekelte. A kezdeti nagy ijedtséget később, ismét csak címükben félrevezető, tartalmilag féligazságokat rejtő cikkek jelentek meg, amelyek bár jogosan cáfoltak korábbi hibás megszólalásokat (“az Amazonas a Föld tüdeje”), egyben azt sugallták, hogy nincs is abban semmi különös, hogy ilyen brutális területen lángol a dél-amerikai esőerdő. Holott ez nagyon nincs így. Így ebben a témában is írtunk egy összefoglaló cikket, keresztül vágva a füstös híreken!

Kapcsolódó cikkAmazónia – keresztülvágunk a füstös hírekenHabár a nettó oxigén-termelése nem jelentős, az amazonasi esőerdő fontos az éghajlat szabályozásában, és rendkívüli biológiai és kulturális sokfélesége kincs a világ számára.

Életmódváltásra van szükség, hogy sokkal kevésbé terheljük a környezetünket. Bár elsőre nehéznek tűnhet, tapasztalatból mondhatjuk, izgalmas feladat és napjainkban könnyebb a megvalósítása, mint hinnénk. Bátran álljunk bele a környezettudatos életmódba, ami nem merül ki a tudatos vásárlásban és a zero waste-ben. Támogassuk döntéshozóinkat a klímavészhelyzetben, neveljük környezetünket és mutassuk meg, hogy

nemcsak az éghajlat képes változni, hanem mi is!

 

Szabó Amanda Imola

Szabó Amanda Imola

Meteorológus-éghajlatkutató, doktorandusz az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén és a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!