A 97%-os tudományos konszenzus ellenére egyesek még mindig vitatják, hogy mi okozza a jelenlegi rendkívüli mértékű és ütemű éghajlatváltozást, és egyáltalán beszélhetünk-e globális éghajlatváltozásról. Ennek oka (a gazdasági és politikai érdekek mellett), hogy az éghajlati rendszer bámulatosan összetett. A különböző fizikai, kémiai és biológiai folyamatok, és az éghajlati rendszer elemei közötti úgynevezett visszacsatolások pontos ismerete szükséges az éghajlatváltozás értelmezéséhez. Sajnos sokan, még maga az amerikai elnök is, egy-egy részletet kiragadva igyekeznek az éghajlatváltozás komplex folyamatát megmagyarázni, sok esetben cáfolni. Donalt Trump számára az okozza a fő félreértést, hogy a globális felmelegedésként is emlegetett éghajlatváltozás, a folyamat említett komplexitása miatt hőhullámok mellett gyakran például extrém havazást eredményez.
Bár köznapi szóhasználatban a globális felmelegedést és az éghajlatváltozást gyakran egymás szinonimájaként alkalmazzák, a tudományos szakirodalomban ezek különböző fizikai jelenségekre utalnak. “Ahogy azt az elnevezés is sugallja, a globális felmelegedés a globális átlaghőmérséklet hosszútávú emelkedő trendjét jelenti. Az ipari forradalom kezdete óta a légkörben egyre növekvő koncentrációjú üvegházhatású gázok a földfelszíni átlaghőmérséklet emelkedését okozzák, korábban itt ismertettük, hogyan. A globális felmelegedés következménye a globális éghajlatváltozás, ami a Föld éghajlatának jelentős mértékű, tartós megváltozását jelenti.”
A Másfél fok csapatával azon dolgozunk, hogy az éghajlatváltozás folyamatát és a témához kapcsolódó gazdasági, társadalmi, környezeti hatásokat egészen az alapoktól felépítve magyarázzuk el. Hiszen ki nem kérdőjelezi meg a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozást egy irtó hideg napon? És ki ne tanult volna a földtörténet során bekövetkezett korábbi éghajlatváltozásokról ahol még szó se volt az emberi hatásról? Az, hogy már a múltban is előfordult drasztikus változás a légkör összetételében, az egyik leggyakoribb érvelés az éghajlatváltozást tényét szkeptikusan fogadók körében, úgyhogy számtalan magyarázó és ismeretterjesztő cikkünk egyike éppen ezzel foglalkozik.
A természetes éghajlat-alakító folyamatok a napjainkban is ugyanúgy zajlanak és az éghajlatváltozás modellezése és várható hatásainak becslése során az úgynevezett antropogén (emberi tevékenységhez köthető) folyamatok mellett a természetes hatásokat is figyelembe veszik a kutatók. Ennek ellenére számtalan tudományos és bulvár média foglalkozik azzal, hogy foggal-körömmel küzdjön a gondolat ellen, hogy az ember okozza a jelen rendkívüli ütemű és mértékű éghajlatváltozást. A klasszikus “egy meteorológus-éghajlatkutató” még azt se tudja megmondani, milyen idő lesz holnap, honnan tudná mi lesz száz év múlva” érvelés ellenére az időjárás előrejelző modellek mellett az éghajlati modellek és föld-rendszer modellek is folyamatosan fejlődnek és egyre pontosabban képesek a számtalan természeti folyamat hatását ás várható változását együttesen elemezni. Továbbá ahhoz, hogy vizsgálható legyen mi az ami csak az időjárás szeszélyeséggének köszönhető és mi a tényleges változás, érdemes ismerni mi a különbség az időjárás és az éghajlat között.
Az éghajlatkutatók hozzáértését más formában is megkérdőjelezik. Az összeesküvés-elméletek és “spanyol viasz” jellegű gondolatmenetek egész tárházával találkozhatunk, ha megpróbálunk tájékozódni vagy csak szimplán “kinyitjuk” az internetet. Az összeesküvés-elméletek egyik nagy klasszikusa a chemtrail-elmélet mely eredetileg tudatmódosító szerek általi titkos népirtó módszerként kezdte karrierjét. Ma már az éghajlatváltozást is ezzel befolyásolják (ebben az esetben akadályozzák) különböző háttérhatalmak a hívők szerint.
A szkeptikusok nagy része mégis a tudományos kutatások megkérdőjelezését, és egy-egy egymásnak látszólag ellentmondásos részlet kiragadását használja érvrendszerében. Erre példa amikor újra meg újra előkerül, hogy az éghajlatváltozást a napból érkező sugárzás mennyiségének változása okozza vagy a vulkánkitörések, sőt olykor az is felmerül, hogy a globális felszínközeli átlaghőmérséklet nem is emelkedik hanem globális lehűlés várható.
Természetesen ezek a természetes hatások is befolyásolják az éghajlatot ugyanúgy ahogy az évmilliárdok során mindig is tették. Annak oka, hogy nem ezeket hangsúlyozza a sajtó, az, hogy míg a természetes hatások ellen maximum védekezni tudunk, megakadályozni ezeket a változásokat nem lehet. Hatásuk nem elhanyagolható, azonban pontosan meghatározható az, hogy a jelenlegi változás milyen mértékben emberi tevékenység és mennyiben természetes folyamatok következménye. Amellett, hogy a különböző folyamatok hatásának mértéke számszerűsíthető, az ember éghajlatváltozásban játszott szerepe másként is bizonyítható. Meghatározható, hogy azok a bizonyos üvegházhatású gázok emberi tevékenység során kerültek a légkörbe vagy természetesen eredetű volt a kibocsátás.
Belátható, hogy elsősorban az emberi tevékenység eredménye a napjainkban egyre nagyobb sajtóvisszhangot kapó éghajlati válság vagy “klímakatasztrófa”. Sajnos valóban minden tudományosan megalapozott jelentés arra utal, hogy visszafordíthatatlan károkat okoztunk környezetünkben, és az éghajlati rendszer tehetetlensége és a folyamatok egymást erősítése olyan mértékű, hogy az éghajlatváltozás megállításáról már nem nagyon esik szó, sokkal fontosabb, hogy megfelelő lépésekkel enyhíteni tudjuk a várható hatásokat! Mielőtt eluralkodna a “carpe diem” életérzés, gyorsan megnyugtatunk mindenkit, hogy bár az éghajlatváltozásról mindenki tehet, mindenki tehet ellene is. Nagyon fontos tudatosítani, hogy tényleg mindenkire szükség van és mára már sajnos nem elég ha fákat ültetünk vagy szelektíven gyűjtjük a szemetet.
Egy olyan korban, ahol folyamatos információs-cunami ostromolja az embereket, akik emiatt szalagcímekből tájékozódnak, nem etikus, klímavédelmi szempontból pedig borzasztóan kártékony címeket lehet adni. A félig lefordított, sokadik helyről átvett cikkek tömkelege csak elbizonytalanítja az emberek többségét abban, hogy igenis baj van, a klímaválság egy valós fenyegetés, ami ellen fel kell lépni. Az éghajlatváltozás egy elképesztően összetett folyamat, aminek az elmagyarázását nem szabadna feláldozni kattintás- és lájkvadász címekért és cikkekért. Mert ezeknek a kárát aztán mindannyian nyögni fogjuk. A Másfél fok csapata ezért igyekszik reagálni a sajtóban – nem feltétlenül rossz szándékkal – megjelent félrevezető, vagy féligazságokat tartalmazó cikkekre. Az egyik ilyen cikk, amelyik bejárta a magyar sajtót, az Alkalmazott Rendszeranalízisek Nemzetközi Intézete (IIASA) Nature Climate Change szaklapban publikált tanulmányának eredményeiről szólt, az éghajlatváltozás és növényi biomassza kapcsán. Nem a tanulmány állításaival volt probléma, hanem az ebből gyártott cikkek címeivel („A szén-dioxid-többlet lassíthatja is a klímaváltozást”), ami nem az egész képet mutatta be. Megtettük így hát mi, de becsületére váljon egyes médiumoknak, hogy lehozták a „helyreigazításunkat”.
2019 nyarának egyik legtragikusabb, és ennek megfelelően legnagyobb „hírértékkel” bíró eseménye az amazonasi esőerdő égése volt. Nagyon sok cikk jelent meg ezzel kapcsolatban a hazai sajtóban, és láthatóan a téma az olvasókat is nagyon érdekelte. A kezdeti nagy ijedtséget később, ismét csak címükben félrevezető, tartalmilag féligazságokat rejtő cikkek jelentek meg, amelyek bár jogosan cáfoltak korábbi hibás megszólalásokat („az Amazonas a Föld tüdeje”), egyben azt sugallták, hogy nincs is abban semmi különös, hogy ilyen brutális területen lángol a dél-amerikai esőerdő. Holott ez nagyon nincs így. Így ebben a témában is írtunk egy összefoglaló cikket, keresztül vágva a füstös híreken!
2019-ben látványosan megszaporodtak az éghajlatváltozással kapcsolatos hírek, információk a sajtóban és különböző online felületeken. Ezzel a hullámmal jutott el szinte mindenkihez valamilyen formában a mára világszerte elterjedt „rocksztrák klímacsíkok” ábrája amit először Ed Hawkins készített el még 2018-ban, hogy érzékeltesse a globális felmelegedés ütemét és mértékét. Az globális átlaghőmérséklet rekonstrukciójának eredményeképp a leghosszabb klímacsík 2000 évet ölel fel, melynek elemzése során felfedezhetjük az elmúlt két évezred főbb éghajlatot befolyásoló eseményeit.
Az egyre fejlettebb és pontosabb mérések és modelleredmények ellenére továbbra is számtalan téves információ kering a világban az éghajlatváltozással kapcsolatban. Ennek egyik oka, hogy az éghajlati rendszer működése rendkívül összetett így bizonyos fogalmak könnyen összekeveredhetnek a fejekben amik aztán téves elméletekhez vezetnek. Erre példa az a feltételezés, hogy az ózonlyukon beszökő sugárzás okozza valójában a felmelegedést. Ózonnal kapcsolatos mítoszromboló cikkünkben részletesen foglalkozunk azzal miért téves ez az állítás, de azt is bemutatjuk miféle kapcsolat létezik az ózonlyuk és a globális felmelegedés között.
Mítoszromboló cikkeink konklúziója mindig ugyanaz: az éghajlatváltozásról mi emberek tehetünk és ahhoz, hogy fékezzük a globális felmelegedést életmódváltásra van szükség, hogy sokkal kevésbé terheljük a környezetünket. Bár elsőre nehéznek tűnhet, tapasztalatból mondhatjuk, izgalmas feladat és napjainkban könnyebb a megvalósítása, mint hinnénk. Bátran álljunk bele a környezettudatos életmódba, ami nem merül ki a tudatos vásárlásban és a zero waste-ben. Támogassuk döntéshozóinkat a klímavészhelyzetben, neveljük környezetünket és mutassuk meg, hogy
nemcsak az éghajlat képes változni, hanem mi is!
