A Másfél fok célja, hogy közérthetően, közvetlenül, hitelesen, tudományos alapokon állva, kritikusan és rendszerben gondolkodva mutassa be a jelenlegi éghajlatváltozás okait, cáfolja meg az ehhez kapcsolódó hamis mítoszokat, és mutassa meg, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint melyek azok a beavatkozási pontok, ahol az egyén és a közösség aktív cselekvéssel tehet a globális éghajlati válság ellen.
Ha meggyőződnél róla, és másokat is meggyőznél arról, hogy valós problémával állunk szemben, de nem tudod, hogyan tedd, olvasd el kapcsolódó írásainkat. Hogyan szólíts meg klímaszkeptikusokat, családtagokat, döntéshozókat, netán iskolatársakat a témával?
Éghajlatváltozás ide vagy oda, abban egyetérthetünk, hogy jelenlegi életmódunk nem fenntartható.
Soha nem élt még ilyen nagy létszámú ember a Földön, akkora igényekkel és jólétben, mint ma. A népesség várhatóan tovább nő, a múltbeli adatok és jövőre felvázolt trendek alapján pedig fogyasztásunk is. Változtassuk meg ezt a trendet! A fogyasztásnak ugyanis vajmi kevés köze van a boldogsághoz – ezt bővebben itt fejtjük ki.
Évtizedek óta túlzó mértékben fogyasztjuk a Föld erőforrásait: a Global Footprint Network adatai szerint a túlfogyasztás napja egyre korábbi dátumra esik. Ennek globális dátuma 2019-ben július 29-ére esik. Ezt úgy állapítják meg, hogy összehasonlítják az egy lakosra jutó ökológiai lábnyomot a globálisan rendelkezésre álló, egy személyre eső biokapacitással. Vagyis, januártól július végéig az emberiség annyit használ el a természet erőforrásaiból, amennyit bolygónk egy egész év alatt tud megújítani. Hazai adatokkal számítva az eredmény még ennél is lesújtóbb: ha mindenki úgy élne és fogyasztana, mint a magyarok, a túlfogyasztás napja már 2019. június 14-én bekövetkezett volna (és hol vagyunk mi még más országokhoz képest)!
Túlfogyasztás napja. Ha a világ népessége úgy élne, mint az ábrán jelzett országok lakói, akkor az adott országhoz rendelt napon következne be a túlfogyasztás napja. Forrás: Global Footprint Network.
Az interneten rengeteg hasznos tanácsot, tippet, sikersztorit olvashatunk a fenntartható életmódra történő átállásra/átállásról, jegyzeteinkben ezeken túl azt mutatjuk be, jelenlegi viselkedési normáink milyen hatással vannak a környezetre. A tippek egy részének betartása egyáltalán nem kerül pénzbe, sőt, még spórolhatunk is általuk.
A kulcsszó: tudatosság, mértékletesség.
Figyeljünk oda, tervezzünk előre, és máris kisebb a (karbon-, ökológiai-, víz-, vagy egyéb) lábnyomunk. Persze a mai rohanó világban talán ez a legnehezebb lépés: odafigyelni, új szokásokat kialakítani, nem elcsábulni a reklámoknak – mindezek ellenére ne adjuk fel, megéri! Hamarosan pozitív változásokat tapasztalhatunk magunkon: az új, környezettudatos viselkedés rutinná válik, észleljük környezetünkben, ha valami működhetne jobban is, és újabb és nagyobb kihívások után nézünk, melyek megvalósítása aztán haszonnal jár.
Az étkezésről, élelmiszer-ellátási láncról általánosságban, valamint a fenntartható étrenddel kapcsolatban itt írtunk.
Jelent meg cikkünk a nemzetközi vasúti közlekedésről is. Az olcsó fapados repülőjáratok nagyon csábítóak, de annál nagyobb a környezeti-éghajlati terhelésük. Lehet valós alternatíva bizonyos helyzetekben a vasút? Szerintünk igen.
Látjuk, szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert lemondásról még csak szó sem esett, csak változtatásról (bár az igaz, ahhoz, hogy ne lemondásként érzékeljük, fontos a szemlélet megfelelő megválasztása is). Ilyen a kávézás is: kevesebbet, és más forrásból kellene fogyasztanunk azt a bizonyos napi feketét.
Ha már átgondoltuk és csökkentettük minden kibocsátásunkat, mégis elégedetlenek vagyunk, ismerkedjünk meg a karbonsemlegesítéssel! Megmutatjuk azt is, mi hogyan csináltuk.
A városi lakosság egyre növekszik. Ahhoz, hogy a városok élhetők legyenek, a természetnek gyökeret kell eresztenie a betonrengetegben. A természetalapú megoldásokról beszélgettünk.
Nemcsak tippeket adunk, de másoktól is elfogadjuk őket. Megkérdeztük a Green Guide Budapest csapatát, hogy hogyan áll Budapest zöld térképe, ami a fenntartható(bb) fővárosi élethez lehet majd jó útmutató.
Ígérjük, a sort folytatjuk – adott témával behatóan foglalkozó tapasztalatokat, vendégcikkeket szívesen fogadunk. Eddig megjelent összes írásunkat ide kattintva listázhatod ki, de használhatod keresőnket is.
Az IPCC Hatodik Értékelő Jelentése összegzi a világ legjobb elérhető tudományos ismereteit az éghajlatváltozásra vonatkozóan. Külön cikksorozatban részletesen bemutattuk annak tartalmát – itt ezeket kívánjuk rendszerezni.
Kicsit több mint egy éve élünk itthon is már együtt a mindennapokban a világjárvánnyal, a hozzá kapcsolódó vészhelyzettel, tilalmakkal és korlátozásokkal. Hogyan hatott ez a Másfél fok működésére, és mit próbáltunk meg mi tenni?
A „zöldgazdaság” gyűjtőfogalma alatt mindazon gazdasági tevékenységeket értjük, amelyek a környezeti fenntarthatóság elveinek érvényesítésével valósulnak meg. Ennek kulcselemei a karbonsemlegesség és a körforgásos gazdaság. Ebben az összefoglalóban rendszerezzük a témában született cikkeinket.
