Tippek – így cselekedj, ha tennél valamit az éghajlatváltozás ellen

A Másfél fok célja, hogy közérthetően, közvetlenül, hitelesen, tudományos alapokon állva, kritikusan és rendszerben gondolkodva mutassa be a jelenlegi éghajlatváltozás okait, cáfolja meg az ehhez kapcsolódó hamis mítoszokat, és mutassa meg, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint melyek azok a beavatkozási pontok, ahol az egyén és a közösség aktív cselekvéssel tehet a globális éghajlati válság ellen.
Tippek – így cselekedj, ha tennél valamit az éghajlatváltozás ellen

Ha meggyőződnél róla, és másokat is meggyőznél arról, hogy valós problémával állunk szemben, de nem tudod, hogyan tedd, olvasd el kapcsolódó írásainkat. Hogyan szólíts meg klímaszkeptikusokat, családtagokat, döntéshozókat, netán iskolatársakat a témával?

Kapcsolódó cikkÍgy vitatkozz azokkal, akik relativizálják, tagadják, vagy rosszindulatúan ferdítik a globális éghajlatváltozás tényét!Útmutató a klímaszkeptikusokkal és klímatagadókkal való vitatkozáshoz. Elnézve a jelenlegi hazai helyzetet, egyre többször lehet rá szükség.

Kapcsolódó cikkTippek. Így beszélgess a klímaváltozásról a családoddal és barátaiddal az ünnepek alattKarácsonykor annyi mindenről beszélgethet az ember a családtagjaival és rokonaival, barátaival. Miért éppen a klímaváltozás maradna ki? Adunk pár tippet, hogy hogyan vágjunk neki egy ilyen beszélgetésnek.

Kapcsolódó cikkÍgy neveld a döntéshozód! Klímapolitikai felkészítő az önkormányzati választásokra2019. október 13-án vasárnap önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. A testületek és polgármesterek megbízatása 5 évre szól. A globális éghajlati válság szempontjából különösen fontos évek előtt állunk, nagy jelentősége van annak, hogy milyen útravalóval bocsájtjuk munkára választott képviselőinket.

Kapcsolódó cikkTippek. Így szervezz zöld napot az iskoládban! Egy jó gyakorlat TatárólA Másfél fok indulása egyben egy rendezvényhez is köthető: 2019 április végén a tatai Eötvös József Gimnáziumban a diákok alulról szerveződő zöld napot tartottak, amire minket is meghívtak. Csoda volt, ami ott történt. Reméljük máshol is megismétlődik. Itt a szervezővel való interjút olvashatjátok.

Kapcsolódó cikkGlobális éghajlatváltozás – az alapokÉrdekel az éghajlatváltozás, a globális klímaválság, de egyes fogalmakkal kapcsolatban segítségre szorulsz, vagy csak felelevenítenéd tudásod, netán érdeklődő laikusoknak mutatnál utat a téma hívószavainak tengerében? Jó helyen jársz, itt az alapokkal kezdjük!

Éghajlatváltozás ide vagy oda, abban egyetérthetünk, hogy jelenlegi életmódunk nem fenntartható.

Soha nem élt még ilyen nagy létszámú ember a Földön, akkora igényekkel és jólétben, mint ma. A népesség várhatóan tovább nő, a múltbeli adatok és jövőre felvázolt trendek alapján pedig fogyasztásunk is. Változtassuk meg ezt a trendet! A fogyasztásnak ugyanis vajmi kevés köze van a boldogsághoz – ezt bővebben itt fejtjük ki.

Kapcsolódó cikkTippek – Hogyan csökkentheted a szénlábnyomod?Kevesebb vásárlás, több szabadidő barátaiddal. Közhely? Lehet, mégse csináljuk. Pedig átgondolt vásárlással (vagy épp nem-vásárlással) csökkenthető a környezetre rótt terhelésünk, spórolunk és több időnk jut értékes tevékenységekre és kapcsolataink ápolására.

Évtizedek óta túlzó mértékben fogyasztjuk a Föld erőforrásait: a Global Footprint Network adatai szerint a túlfogyasztás napja egyre korábbi dátumra esik. Ennek globális dátuma 2019-ben július 29-ére esik. Ezt úgy állapítják meg, hogy összehasonlítják az egy lakosra jutó ökológiai lábnyomot a globálisan rendelkezésre álló, egy személyre eső biokapacitással. Vagyis, januártól július végéig az emberiség annyit használ el a természet erőforrásaiból, amennyit bolygónk egy egész év alatt tud megújítani. Hazai adatokkal számítva az eredmény még ennél is lesújtóbb: ha mindenki úgy élne és fogyasztana, mint a magyarok, a túlfogyasztás napja már 2019. június 14-én bekövetkezett volna (és hol vagyunk mi még más országokhoz képest)!

Túlfogyasztás napja. Ha a világ népessége úgy élne, mint az ábrán jelzett országok lakói, akkor az adott országhoz rendelt napon következne be a túlfogyasztás napja. Forrás: Global Footprint Network.

Az interneten rengeteg hasznos tanácsot, tippet, sikersztorit olvashatunk a fenntartható életmódra történő átállásra/átállásról, jegyzeteinkben ezeken túl azt mutatjuk be, jelenlegi viselkedési normáink milyen hatással vannak a környezetre. A tippek egy részének betartása egyáltalán nem kerül pénzbe, sőt, még spórolhatunk is általuk.

A kulcsszó: tudatosság, mértékletesség.

Figyeljünk oda, tervezzünk előre, és máris kisebb a (karbon-, ökológiai-, víz-, vagy egyéb) lábnyomunk. Persze a mai rohanó világban talán ez a legnehezebb lépés: odafigyelni, új szokásokat kialakítani, nem elcsábulni a reklámoknak – mindezek ellenére ne adjuk fel, megéri! Hamarosan pozitív változásokat tapasztalhatunk magunkon: az új, környezettudatos viselkedés rutinná válik, észleljük környezetünkben, ha valami működhetne jobban is, és újabb és nagyobb kihívások után nézünk, melyek megvalósítása aztán haszonnal jár.

Az étkezésről, élelmiszer-ellátási láncról általánosságban, valamint a fenntartható étrenddel kapcsolatban itt írtunk.

Kapcsolódó cikkTippek. Hogyan csökkentheted a szénlábnyomod? – Átgondolt bevásárlókosár, kevesebb kidobott ételA világon megtermelt élelmiszer harmadát elpazaroljuk az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezetének (FAO) adatai szerint. Lássuk, mit jelent ez az óriási pazarlás az éghajlatra nézve, és mit tehetünk mi.

Kapcsolódó cikkTippek. Étkezz okosan! Egy elérhető klímabarát étrendMár szinte misztikus erővel hálózza be életünket és határoz meg minket az, hogy mit és hogyan eszünk. Hogy az étkezés valóban csak ízlés dolga volna, és mindenki egyék azt, amit jónak lát? Sajnos az élelmiszereink előállításának környezeti- és éghajlati hatásai miatt erre nem mondhatjuk azt, hogy igen.

A ruházkodás környezeti hatásairól itt írunk. Ha elolvasod, utána nem biztos, hogy minden akciónál meg fogod venni az 1500 forintos felsőt.

Kapcsolódó cikkNincs egy rongyom se – a ruhaipar pusztító hatása a környezetre és az éghajlatra'"Ennyiért ezt nem fogom itt hagyni!" - Ismerős mondat a leárazások idejéről? Mi történik, ha azt mondjuk, hogy az olaj- és gázipar után a divatipar (fast fashion) a második legszennyezőbb a világon? Akkor is szükség lesz arra a rengeteg fölösleges ruhára? Olvasd el, hogy megkapd a sejtett választ

Jelent meg cikkünk a nemzetközi vasúti közlekedésről is. Az olcsó fapados repülőjáratok nagyon csábítóak, de annál nagyobb a környezeti-éghajlati terhelésük. Lehet valós alternatíva bizonyos helyzetekben a vasút? Szerintünk igen.

Kapcsolódó cikkNyaralás vonattal Nyugat-Európában – katasztrófa vagy élmény? Lehet valós alternatíva a vasút a környezetvédelmen túl is?Elegendő érv az a vasút mellett, hogy jóval környezet- és éghajlatkímélőbb, mint akár a repülés vagy az autózás? Vagy tényleg élmény lehet a vasúttal való közlekedés az előbbi szempontokon túl is? Kelemen Ágnes szerint igen

Látjuk, szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert lemondásról még csak szó sem esett, csak változtatásról (bár az igaz, ahhoz, hogy ne lemondásként érzékeljük, fontos a szemlélet megfelelő megválasztása is). Ilyen a kávézás is: kevesebbet, és más forrásból kellene fogyasztanunk azt a bizonyos napi feketét.

Kapcsolódó cikkMindennapi feketénket add meg nekünk ma. És holnap? A kávézás környezetre és éghajlatra gyakorolt hatásaSokan és sokféleképpen szeretjük azt a bizonyos napi presszót. Azonban a feketének van egy sötét oldala is: az pedig, hogy ahogy most fogyasztjuk, az fenntarthatatlan, és óriási környezeti- és éghajlati károkat okoz.

Ha már átgondoltuk és csökkentettük minden kibocsátásunkat, mégis elégedetlenek vagyunk, ismerkedjünk meg a karbonsemlegesítéssel! Megmutatjuk azt is, mi hogyan csináltuk.

Kapcsolódó cikkKarbonsemlegesítés. Kiváltható valamilyen módon a létezésünk káros oldala?De mik azok a(z önkéntes) karbonsemlegesítő megoldások? Mire jók? Hogyan éljünk velük?

Kapcsolódó cikkBoldog karácsonyt kívánunk minden olvasónknak + 1 ajándékKöszönjük nektek, hogy követtek és olvastok minket, mert nektek és miattatok csináljuk ezt az egész projektet. Ennek örömére bátorkodtunk adni magunknak (és nektek is) egy kis ajándékot.

A városi lakosság egyre növekszik. Ahhoz, hogy a városok élhetők legyenek, a természetnek gyökeret kell eresztenie a betonrengetegben. A természetalapú megoldásokról beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkA természet a városban ne csak tervezés utáni odaszórt csillogás legyen, hanem az alapvető infrastruktúra részeAhhoz, hogy a városok élhetők legyenek, a természetnek gyökeret kell eresztenie a betonrengetegben. Ebben segítenek a természetalapú megoldások.

Nemcsak tippeket adunk, de másoktól is elfogadjuk őket. Megkérdeztük a Green Guide Budapest csapatát, hogy hogyan áll Budapest zöld térképe, ami a fenntartható(bb) fővárosi élethez lehet majd jó útmutató.

Kapcsolódó cikkÚtmutató az egymásra és környezetére figyelő városhoz. Interjú a Green Guide Budapest készítőivelAhhoz, hogy tudjunk valamit értékelni, becsülni és szeretni, ahhoz először egyáltalán tudnunk kell róla, hogy létezik. Ebben segít a most készülő Budapest Zöld térképe, mi pedig kikérdeztük az alkotókat!

Ígérjük, a sort folytatjuk – adott témával behatóan foglalkozó tapasztalatokat, vendégcikkeket szívesen fogadunk. Eddig megjelent összes írásunkat ide kattintva listázhatod ki, de használhatod keresőnket is.

Jó tájékozódást kívánunk!

Pieczka Ildikó

Pieczka Ildikó

Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!