Először is fontos tisztázni, hogy amikor azt mondjuk, hogy 2 °C-os vagy 1,5 °C-os hőmérséklet emelkedés, egy emberek által meghatározott küszöbértékről beszélünk. Az éghajlati rendszer változása a rendszer elemei között zajló megszámlálhatatlan sok kölcsönhatás, valamint a lejátszódó folyamatok sebessége miatt nem fog tudni az emberiség kedvéért egyik napról a másikra számunkra kedvező irányba változni. Számomra az IPCC 1,5 fokos Külön Jelentésének talán legfontosabb üzenete, hogy igenis számít, hogy elkezdünk-e cselekedni az éghajlatváltozás megfékezéséért. Ugyanis a számok mögé nézve világos, hogy néhány tized fok hőmérséklet-különbség vagy néhány centiméter tengerszint emelkedés több millió élőlény életét határozza meg. Épp emiatt nagyon nem mindegy, hogy sikerül-e 1,5 °C alatt tartani a melegedést, illetve milyen „úton” éri el ezt az emberiség. 1,5 °C alatt az éghajlatváltozással járó kockázatok és negatív hatások alacsonyabbak.
Viszont abban az esetben, ha 1,5 °C-nál stabilizálódik a melegedés, úgy, hogy előtte már meghaladja a globális felszínközeli átlag-hőmérséklet emelkedése ezt az értéket, majd a század végére újra lecsökken, a kockázatok és hatások nagyobbak, mint ha nem éri el az 1,5 °C-t a melegedés mértéke.
Arról, hogy ezek az „útvonalak” pontosan mit takarnak bővebben írtunk itt. De nézzük meg milyen léptékű eltérés várható a 1,5 °C és a 2 °C esetén.
Az alábbi ábrán látható az IPCC 1,5 fokos jelentése alapján összeállítva, hogy milyen hatás várható 1,5 °C és 2 °C esetén, valamint az, hogy a becslések alapján a 1,5 °C-os melegedéshez képest mennyivel lesz rosszabb a 2 °C-os melegedés hatása.
Az első három helyen az extrém hőségnek kitett népesség százalékos aránya, a jégmentes nyarak előfordulása a Jeges-tengeren, valamint a tengerszint várható emelkedése látható. Ha kicsit a számok mögé nézünk, akkor kijön, hogy például az ábrán szereplő 14% a jelenlegi népességgel számolva (és növekedés várható a modellek alapján) nagyságrendileg 1 milliárd embert, míg 37 % az körülbelül 3 milliárd embert jelent. A tengerszint várható emelkedésének modellezésével kapcsolatban pedig fontos kihangsúlyozni, hogy még ha sikerül is egy adott küszöbérték alatt tartani a globális felmelegedés mértékét, a tengerek hőtágulása tovább fog folytatódni, mert hosszú idő, amíg ez a folyamat reagál a változásokra és megáll. Lényeges viszont, hogy kisebb mértékben emelkedik 1,5 °C esetén.
A zöld színnel jelölt számok azt mutatják, hogy a fajok hány százaléka veszíti el az élőhelyük legalább felét. Gerincesek, növények és rovarok külön sorban szerepelnek, de jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a különböző fajok egymásra vannak utalva.
Ha egy faj elveszíti az élőhelyét és a kihalás szélére kerül vagy el is tűnik a Földről, az hatással van más fajokra is. Ezáltal az emberi faj is ugyanúgy veszélybe kerül, hiszen az élővilágban beállt drasztikus változás többek között komoly élelmiszerhiányhoz és az élhető területek csökkenéséhez vezethet.
A sárgával jelölt számok esetén először arról kapunk információt, hogy hány százalék azon területek nagysága, ahol az ökoszisztémák eltolódhatnak. Ez az érték ugye szintén összefügg a fajok élőhelyének kérdésével. A permafroszt, az örökké fagyott talaj olvadásának mértéke esetén is jelentősen rosszabb a helyzet 2 °C esetén. Az utolsó sárga sor pedig a terméshozamok csökkenésére hoz példát. Figyelembe véve, hogy az éghajlatváltozás folyamata nélkül is óriási probléma az élelmiszerhiány és az éhezés a világon, bármilyen kis mértékű terméshozam csökkenés is elfogadhatatlan. Természetesen az is sokat segítene, kibocsátás-csökkentési szempontból is, ha nem pazarolnánk el a megtermelt élelmiszer majdnem harmadát.
Az utolsó két sora az ábrának kék színnel jelzi, hogy a tengerek és óceánok élővilágát is komoly hatások érik. Az egyik legsokkolóbb érték a jelentésben a korallzátonyok várható sorsa, ugyanis már 1,5 °C-nál eltűnik a 70–90%-uk, 2 °C esetén pedig lényegében elbúcsúzhatunk tőlük. Az esztétikai élmény mellett, amit egy egészséges, élő korallzátony nyújt, sokkal nagyobb probléma, hogy a korallzátonyok a tengeri ökoszisztéma szerves részei és pusztulásuk esetén további fajok veszítik el élőhelyüket és táplálékforrásukat. Az összefoglaló ábra utolsó része a tengeri halállomány hanyatlását mutatja, ami óriási probléma a már említett okok, tehát az élelmiszerhiány és a fajok közti kölcsönhatások miatt.
Látható, hogy az éghajlatváltozás várható hatásai a földi rendszer minden részére kiterjednek. Az IPCC 1,5 fokos Külön Jelentése alapján kiderül, hogy igenis törekedni kell arra, hogy ne érjük el a 2°C-os felmelegedést, mert a hatásai jóval drasztikusabbak lennének. A fenti ábrán feltüntetett hatások ráadásul már az elmúlt száz évben is éreztették hatásukat, tehát a jelzett értékeket folyamatosan közelítjük. A globális felmelegedés okozta éghajlatváltozás hatásai egymással összefüggnek, és bolygónk minden lakóját érintik. De ahogy a rovarok, gerincesek, madarak vagy korallzátonyok nem tehetnek a felmelegedés ellen, úgy az ember igen. Pazarló és szükségtelenül energiaigényes életmódunk nemcsak az állatokra, növényekre és természeti kincseinkre, hanem embertársainkra is veszélyt jelent. Tapasztalatból mondhatjuk viszont, hogy a környezettudatosabb élet nem nehézség, inkább izgalmakkal teli váltás, ami nem azt jelenti, hogy rosszabbul kell élnünk, csak azt, hogy máshogy.
