A növekvő magyar munkanélküliségen is segíthet a zöld megújulás

Több mint százezer magyar válhat friss munkanélkülivé a Cambridge Econometrics modellje szerint, mely egyúttal 3,2 százalékos GDP visszaeséssel számol Magyarországon a koronavírus okozta sokk miatt. A visszaesés a globális hatásnál alacsonyabb, és kormányzati intézkedésekkel 2,9 százalékra csökkenthető. Az intézet elemzése szerint a 2008-as válság után elmaradt zöld fordulat szükségessége a gazdaság talpra állításában nemcsak sürgetőbb, de könnyebben kivitelezhetővé is vált. Ehhez többek között célzottan kell támogatásokat fordítani a hazai épületállomány energetikai korszerűsítésére, a megújuló energiatermelés felfuttatására, a mezőgazdaság támogatására és zöldítésére. Mindez átképzésekkel párosítva munkahelyteremtési lehetőséget is biztosít. A kibocsátás mostani recesszió okozta csökkentése zöld fordulat nélkül nem marad tartós, beavatkozás nélkül már néhány éven belül a korábbi szintekre térhet vissza, így a klímaválságra önmagában, strukturális átalakítás nélkül nincs hatással. Fazekas Dóra elemzése.
A növekvő magyar munkanélküliségen is segíthet a zöld megújulás

A koronavírus miatti kijárási korlátozások enyhítése hazánkban is elkezdődött. Miközben az emberek megbetegedésének megakadályozásával, gyógyításával, oltóanyagok kifejlesztésével foglalkozunk, fontos, hogy gondolkodjunk azon is: hogyan tovább?

Újrakezdés helyett zöld megújulás

A döntéshozók számára a járvány miatti válsághelyzet menedzselése után elsődleges a gazdaság minél hatékonyabb újraindítása, és az emberek mihamarabbi munkába áll(ít)ása. Fontos azonban, hogy ez a gazdasági újraindulás ökológiai értelemben is fenntartható legyen. Lényeges az is, hogy ne ugyanazt és ugyanúgy akarjuk csinálni, mint ahogy tettük azt a vírus-helyzet előtt – ahogy azt az “újraindítás” sugallja. A cél a megkezdett tisztább termelés felé történő elmozdulás elősegítése, a munkahelyüket elveszített dolgozók esetleges átképzése, a természetes környezetünk megóvása és a munkahelyteremtés kell legyen.

Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász különbséget tesz rövid- (rescue) és hosszú távú (recovery) csomagok között. A rövid távú intézkedések az érintett szektorokat, vidékeket, háztartásokat kell célozzák. A hosszú távú intézkedések pedig azok, amelyeknél a klímaváltozás problematikája is megjelenhet. Ezen hosszú távú politikák a befektetések kiszámíthatóságát, a piacba vetett bizalmat hivatottak kiépíteni. Amennyiben ugyanazon a pályán indítjuk újra a gazdaságot, számításaink szerint 3,4 °C-os felmelegedés várható 2100-ra az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest. Mindez nagy bizonytalanságot hordoz magában, mind a fizikai változások, mind az előre nem jelezhető szélsőséges időjárási jelenségek miatt. Most van lehetőségünk a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő megújulásra.

A zöldgazdaság ellenállóbb lehet a jövő válságaival szemben

A Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég korábbi elemzése a 2008/2009-es pénzügyi válságban hozott kormányzati mentőcsomagokról kitekintést tett a környezetre gyakorolt hatásokra is. Az energiahatékonyságot támogató intézkedések mértéke alacsony szintű volt, így nem gyakoroltak jelentős hatást sem az energiakeresletre, sem az üvegházhatású gázok kibocsátására. Noha rövid távon sikerült a gazdaságot újraindítani, hosszú távon azonban a környezeti, fenntarthatósági célkitűzések sérültek. Indokolt volna ezt most elkerülni.

A zöld megújulás koncepciója egyre nagyobb teret kap – legalábbis az EU-ban: 2019 decemberében jelentették be az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal). A zöld megújulás (green recovery) a nem-szennyező energiatechnológiákra való áttérés és a járvány okozta negatív gazdasági hatásokból való kilábalás párhuzamos, egymást erősítő megvalósítása. Ezzel elkerülhető lenne, hogy Magyarország befektessen és ezzel hosszú távon beragadjon olyan fosszilis technológiákba, amelyek csak alacsony olajárak mellett lennének jövedelmezőek. A dekarbonizációs intézkedések térnyerésével a fosszilis energiahordozók hosszú távon globálisan meg nem térülő készletekké válhatnak (ún. ‘stranded assets‘). Amennyiben a banki, befektetési portfóliókban arányuk és jelentőségük nem fog csökkenni, a magyar gazdaság kitettsége nő.

Ehhez kapcsolódik a célzott növekedési és befektetési program. Mit jelent ez valójában?

Olyan gazdasági mentőcsomagok bevezetését, amelyek azon iparágakat helyezik előtérbe, amik elősegítik, hogy hosszú távon hasonló válságokkal szemben ellenállóbb, illetve kevésbé sérülékeny legyen a magyar gazdaság, bizonyos területeken kisebb legyen az import-függősége, miközben az energia-előállítási és -elosztási rendszerünk modernebbé válik.

Meg kell vizsgálni, mely iparágak tudnak gyors gazdasági fellendülést hozni, helyi munkaerőt használva, akár munkásokat átképezve.

Célzottan kell támogatásokat fordítani

  • a hazai épületállomány energetikai korszerűsítésére,
  • a megújuló energiatermelés felfuttatására,
  • a mezőgazdaság támogatására és zöldítésére.

Továbbá rövidebb ellátási láncok kialakítására van szükség a különböző iparágakban. A nyugat-európai ellátási láncok lerövidülésének a Visegrádi országok éppen nyertesei lehetnek, az ún. near-shoring révén, azaz, hogy inkább a szomszédos, és nem távolibb országokba szervezik ki a termelést. Azonban olyan területen, mint az élelmiszer-termelés, nekünk is jobban kellene a helyi termelésre támaszkodnunk.

Gyakran hangoztatott ellenérv, hogy a jelenlegi olajár éppen ellenkező irányban mozgatja a gazdaságot. Most a fosszilis energiahordozók azért olcsók, mert alacsony a kereslet. Ennek folyományaként a megújuló energiaforrásokba való rövid távú befektetési kedv is hanyatlik. Ezzel egyidejűleg azonban az is világossá vált, hogy mennyire sérülékeny az olajágazatba való befektetés. Ez most lehetőséget teremt a szennyező termelés támogatásának csökkentésére, megszüntetésére, illetve ebbe a szektorba való befektetés visszafogására, ahogy teszik azt Kanadában. A kijárási korlátozások miatt egyes napos tavaszi hétvégéken soha nem látott csúcsokat döntött meg a megújuló energiatermelés, különösen a fotovoltaikus szektor Magyarországon.

Az ipari termelés leállása miatt alacsonyabb energiafelhasználás volt megfigyelhető világszerte az utóbbi hónapokban, ami egyben a szén-dioxid (CO2) kibocsátás csökkenésével is járt. Azonban a cél nem az, hogy a kibocsátás-csökkentés csak a gazdaság stagnálásával legyen elérhető. Jelen felfogás szerint a gazdasági növekedés együtt jár a kibocsátás növekedésével, azonban már vannak példák arra, hogy ezen lehet változtatni (ún. ’decoupling’), és a kisebb környezeti terhelés felé tovább menni, miközben a gazdaság nem hanyatlik.

Mi a helyzet Magyarországgal?

A Cambridge Econometrics COVID hatásvizsgálatában a kijárási korlátozások hossza, a gazdasági intézkedés-csomagok tartalma és az emberek viselkedése következtében várható kereslet-visszaesés és a kínálati hatások vizsgálata áll. Az elemzés “mi lenne ha?” típusú forgatókönyvek kimeneteit modellezi, nem előrejelzéseket készít.

Most a járvány gazdasági hatásainak a hozzáadása történik az ún. baseline forgatókönyveinkhez. Általánosságban elmondható, hogy 2-3 éves hatásokat látunk, elhúzódó jelleggel, ún. “L” alakú gazdasági pálya várható. Kormányzati segítség nélkül globálisan 5,5%, beavatkozásokkal 4,6%-os GDP csökkenés várható a járvány előtti baseline forgatókönyvekhez képest.

Magyarországra vetítve ágazati összetételünk miatt a hatás kisebb. Modellünk 2020-ra 3,2%-os GDP visszaesést mutat kormányzati segítség nélkül, kormányzati intézkedésekkel ez 2,9%. Hazánkban az autóipar várhatóan kevésbé fogja megérezni a járvány negatív gazdasági hatásait (legalábbis rövid távon), amit az is jól mutat, hogy a legtöbb autó összeszerelő üzemben már újrakezdődött a termelés.

Modellünk azt mutatja, hogy a járvány előtt dolgozó magyaroknak a 2-2,4%-a veszítheti el a munkáját, ami 100-105 ezer embert jelenthet. Az MTA internetes keresések becslésére alapozva úgy számol, hogy áprilisban a munkanélküliek száma meghaladhatta a 400 ezer főt, ami nagyjából 120 ezer fős növekedést jelent februárhoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2020. január-márciusi időszakban már 31 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint az azt megelőző év azonos időszakában, és 26%-kal több volt az álláskereső, mint tavaly áprilisban. A teljes évre modellezett munkanélküliek 0,5%-a, nagyjából 20 ezer ember hosszabb távon, azaz 2021-2022-ben is állás nélkül maradhat.

Amennyiben nem tudjuk kivédeni a vírus visszatérését, a második fertőzési hullámnak még inkább elhúzódó gazdasági hatásai lehetnek. A nemzetgazdasági szempontból legfontosabb szektorok, az ipar és feldolgozóipar teljesítménye a járvány hatására a GDP csökkenésénél kisebb mértékben eshet vissza, sajnos azonban itt a fellendülés is lassabb lehet.

A CO2 kibocsátás 3,5%-kal lesz kevesebb ebben az évben, mint azt a járvány előtt számoltuk, ez a visszaesés is várhatóan „L” alakú lesz. 2021-2022-ig alacsonyabb szinten marad, és összességében 2024-ben éri el újra abszolút kibocsátásban a 2019-es szintet, egyrészt a közúti közlekedés csökkenése, másrészt az energiafogyasztás csökkenése miatt.

Ennek a kibocsátás-csökkenésnek nem lesz a klímaváltozásra hatása, csakis abban az esetben, ha más növekedési pályára állunk át.

Készítettünk egy elemzést a zöld megújulás várható hatásaira is. Olyan kormányzati intézkedések gazdasági hatásait modelleztük, melyek az épületállomány energetikai korszerűsítését és a megújuló energiatermelés felfuttatását célozzák.

Az energiahatékonysági intézkedések gazdaságélénkítő hatása nem jelentős, viszont ha az alacsony jövedelmű háztartásokat célozzák (például azokat, akik elvesztették állásukat a mostani válságban), akkor a társadalmi hatások – bár nehezebben számszerűsíthetők – várhatóan nagyon is jelentősek lesznek. A legalacsonyabb jövedelmű (jövedelem-eloszlás szempontjából a legalsó decilisbe eső) háztartások támogatása, akik elkölthető jövedelmük mintegy harmadát (31%) élelmiszerre és további 24%-t lakásfenntartásra és háztartási energiafelhasználásra fordítanak, mindenképpen központi eleme kell, hogy legyen egy gazdasági mentőcsomagnak.

A megújuló energiatermelés támogatása jól példázza, hogy mi történik, ha az intézkedések és a technológiai fejlődés kéz a kézben jár. A befektetések nőnek, és ezeknek további gazdaságélénkítő hatásuk is van.

Kapcsolódó cikkBorzasztó drága, de közben mégis megéri. Mi az? A világ energiaszektorának a kizöldítéseMegjelent a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) jelentése, ami rámutat arra, hogy bár a COVID-19 válság utáni világgazdaság és energiaszektor kizöldítése nem lesz olcsó, mégis megéri.

A munkaerőpiacra gyakorolt hatások kevésbé egyértelműek, hiszen a hosszú távú bizonytalanság miatt a cégek elodázzák újabb munkavállalók felvételét. Ugyanakkor a megújuló energia projektek munkaigénye nagyobb rövid távon, aminek szintén lehet gazdaságélénkítő szerepe, viszont hosszú távon kevesebb munkaerő szükséges a működtetésükhöz és fenntartásukhoz, mint a fosszilis erőművekben.

A válság, mint lehetőség a váltásra

Összességében, a zöld megújulás azt is jelenti, hogy lehetőséget látunk ebben a válságban, hogy nem az eddigi struktúrákat konzerváljuk, hanem a saját lehetőségeinkre jobban támaszkodva, a hazai, helyi erőforrások igénybevételével az európai piacokra termelünk. Az ellátási láncok újragondolása, a szállítási utak lerövidülése, a helyi erőforrásokra való támaszkodás, import helyett a magyar mezőgazdasági termelés felfuttatása magában hordozza ennek a megújulásnak a lehetőségét.

A digitalizáció, az automatizáció előtérbe kerülése mind a cégek tevékenységében, a vásárlásokban, és az oktatásban is megfigyelhető az elmúlt pár hónapban. Az üzleti utazások átmeneti megszűnése a telekommunikációs üzletág felfutását is magában hordozza. További lehetőséget rejt a megújuló energia szektor (zöld) munkahelyteremtése. Mindezen előnyök realizáláshoz elengedhetetlen a megfelelő tőkeállomány-struktúra és az infrastruktúra kialakítása, pl. az elektromos hálózatnak alkalmasnak kell lennie a megújuló energiaforrások bekapcsolására.

Ahhoz, hogy ne újraindítás legyen, nagyon fontos, hogy mire lesz kormányzati támogatás, mely szektorok kapnak célzott segítséget, illetve hallgatnak-e majd a szakértői véleményekre. Lesz-e kutatás-fejlesztésre, innovációra felhasználható forrás, hangsúlyossá válik-e a lakások energiahatékonyabbá tétele, aminek hatására a rezsi költségek csökkennének, miközben az áramszolgáltatók is érdekeltek maradnak? Kimondottan fontos a gazdaságilag és társadalmilag lemaradó, leginkább érintett megyék célzott támogatása. A helyi szükségletekhez és lehetőségekhez igazodó kormányzati intézkedési csomagra és körültekintő tervezésre van szükség az előnyök megvalósításához, valamint rugalmasnak kell lenni, hiszen számíthatunk a járvány további hullámaira is.

Kapcsolódó cikkHogyan tegyük klímabaráttá a COVID-válság utáni hazai gazdaságösztönzést?Hogyan használhatjuk a COVID-válság hosszútávú gazdasági hatásai elleni fellépést arra, hogy egyben segítsük a fellépést egy, annál sokkal általánosabb vészhelyzet, a klímaváltozás ellen?

Fazekas Dóra

Fazekas Dóra

közgazdász, a környezetgazdaságtan doktora (PhD). A Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának vezetője. Szakterülete a gazdasági hatásvizsgálatok készítése energia- és klímapolitikai területen. Elemzései az utóbbi időben a klímaváltozás pénzügyi szektorra gyakorolt hatásait vizsgálják.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!