Mi fán terem a zöldgazdaság?

A „zöldgazdaság” gyűjtőfogalma alatt mindazon gazdasági tevékenységeket értjük, amelyek a környezeti fenntarthatóság elveinek érvényesítésével valósulnak meg. A gazdaság „zöldítése” tehát egy olyan társadalmi-gazdasági rendszer kiépítésére törekszik, ami biztosítja, hogy környezetünk és az éghajlat egészséges és élhető maradjon minden földi élőlény számára most és a jövőben. Ennek kulcselemei a karbonsemlegesség és a körforgásos gazdaság. Ebben az összefoglalóban rendszerezzük a témában született cikkeinket.
Mi fán terem a zöldgazdaság?

Karbonsemleges energia

Mi az a karbonsemlegesség? Miért van szükség az energiaváltásra? Hogyan alakítható ki egy megújulókon alapuló, biztonságos ellátást nyújtó energiarendszer? Vajon technológiai szempontból megvalósítható-e egy ilyen rendszer, s ha igen, gazdaságilag megérné egyáltalán? Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a kelet-közép-európai régiónak a klímasemlegesség felé vezető úton? Mi a helye az energetikai átmenetben a fosszilis földgáznak és a közvéleménybe nemrég „berobbant” új tiszta energiaforrásnak, a hidrogénnek?

Ebben a cikkünkben röviden bemutatjuk az energiafelhasználás történetét, egészen az állatok igába vonásától a modern energiainfrastruktúrák kiépítéséig. Mint láthatjuk, ez a történet valójában az energiaváltások története, vagyis arról szól, hogy a technológia fejlődésével az emberiség miként váltott egyre korszerűbb és hatékonyabb energiatermelési megoldásokra. Ezek az átállások hosszabb-rövidebb ideig tartottak ugyan, de elkerülhetetlenek voltak, akárcsak a mostani. Ebben a történetben a következő fejezet, a globális energiatermelés teljes egészében megújulókra átállítása és a fosszilis energia kivezetése, már megkezdődött, és egyre gyorsulnak az események.

Kapcsolódó cikkAz emberiség energiafelhasználásának nagyon rövid története – mit is jelent ez a jövőnkre nézve?Honnan származik az energia? Mekkora energiát vagyunk képesek mi magunk előállítani? Hogyan aránylik mindehhez a felhasznált energia mennyisége? Mit jelent ez a jövőnkre nézve?

Hogy miként valósítható meg mindez? Dóci Gabriella elemzésében kifejti, miként képzeljünk el egy ilyen fenntartható és rugalmas energiaellátási rendszert. Ennek alapját nagy hányadban megújuló energia technológiák adják, vagyis az energiahálózat temérdek kisebb termelőegységből áll össze, amelyek egymást kompenzálják, kiegészítik, erősítik. Továbbá az ún. smart grid rendszer a termelési pontok közötti kommunikáció révén képes az igényekhez igazítani a kapacitást. Ebben a rendszerben ráadásul maguk a fogyasztók is működhetnek termelőként („prosumer”), így tehát az „okos hálózat” már nem egy felülről, centrálisan megszabott és előirányzott előállítási struktúra, hanem rengeteg termelési és fogyasztási egység szimbiózisa. De mi a helyzet a rugalmasságot biztosító energiatároló-kapacitással?

Kapcsolódó cikkFosszilisből megújulók, de hogyan? Bevezető az energiaváltás egy lehetséges folyamatábaA megújuló energiák jók, azonban ha nem állítjuk át a gondolkodásunkat, hogy hogyan fogyasztunk, és hogyan termelünk, akkor önmagukban nem biztos, hogy elegendőek lesznek. Új, okos és rugalmas energiarendszerre van szükségünk - új, okos és rugalmas felhasználókkal.

A hidrogént elsősorban energiatároló képessége, lehetséges széleskörű alkalmazhatósága, környezetbarát tulajdonságai (felhasználása során nem kerül káros anyag a környezetbe), valamint költséghatékonysága miatt sokan a „hiányzó láncszemnek” tekintik az energiaátmenetben. Mennyiben segíthet áthidalni a megújulókból származó túltermelést ez a technológia? Ahhoz, hogy jobban megértsük, milyen szerepet játszhat a hidrogén az energiarendszer jövőjében és felmérjük a benne rejlő potenciált – mind az EU-ban, mind globálisan –, fontos megismerkedni a hidrogéntermelés sajátosságaival, alkalmazásának lehetőségeivel és geopolitikai kihívásaival:

Kapcsolódó cikkA hidrogén (fel)hajtás, avagy mennyire zöld ez az energia, és mit kezd vele Európa?Az energiaipar hosszas várakozását követően az Európai Bizottság bemutatta a “Hidrogén-stratégiát a klímasemleges Európáért”. De mi is az a hidrogén, mi köze van az energetikához, és miért övezte ekkora felhajtás az elmúlt hetekben, hónapokban? Képezheti a hidrogén a hiányzó láncszemet a megújulók és a fosszilis energiahordozók közötti átmenetben?

A hidrogén mellett a jól ismert fosszilis tüzelő, a földgáz is versenyben van az „áthidaló technológia” szerepért. Elterjedtsége mellett a földgáz népszerűségéhez hozzájárul az a(z egyébként hamis) kép is, hogy társaihoz képest még a leginkább „tiszta” szénhidrogén, amit azonban az elmúlt évtizedek bizonyított metánszivárgásai, vagy a különböző kártékony kitermelési módok (repesztés) erősen cáfolni látszanak. Ráadásul az egyértelmű üvegházhatású-gázkibocsátáson és a fosszilis kényszerkötődésen (carbon lock-in) túlmenően a rendkívül költséges földgáz-infrastruktúra jelentős gazdasági kockázatot is rejt magában. Szabó John összefoglalói a hidrogénről és a földgázról segítenek a tájékozódásban.

Kapcsolódó cikkFosszilis csapda vagy áthidaló technológia? A földgáz szerepe az energetikában és a klímaváltozásbanA földgáz a kőszén és a kőolaj mellett az egyik legfontosabb fosszilis energiahordozó. Térnyeréséhez hozzájárult az a hamis kép is, hogy a földgáz társaihoz képest még a leginkább „tiszta” szénhidrogén, amit az adatok erősen cáfolnak. Nem kérdés, hogy a földgázt is ki kell vezetni az energetikai rendszerből, a kérdés az, hogy hogyan és mikor?

Ahogy a fenti példák mutatják, számos alternatíva van arra, hogy miként csökkenthetjük az energiához kötődő üvegházgáz-kibocsátásokat, de vajon technológiai és gazdasági szempontból kivitelezhetők-e a szakértők által vázolt kibocsátás-csökkentési forgatókönyvek? A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) 2020 áprilisi jelentése hangsúlyozza, hogy

a karbonsemleges gazdaság kiépítéséhez a megújuló energia és energiahatékonysági technológiák nagy része ma már létező, kész megoldás, amiket „csak” fel kell skálázni – minél gyorsabban.

Ahhoz, hogy az energiához kötődő kibocsátásokat képesek legyünk 70%-kal csökkenteni az elkövetkező három évtizedben, az IRENA három kulcsfontosságú beavatkozási pontot jelöl meg: a megújulók arányának növelése, az energiahatékonyság javítása és a villamosítás. Látszólag borzasztóan drága beavatkozásról van szó, azonban ez a befektetés mégis megéri. Ebben a cikkünkben részletesen bemutattuk az IRENA elemzését.

Kapcsolódó cikkBorzasztó drága, de közben mégis megéri. Mi az? A világ energiaszektorának a kizöldítéseMegjelent a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) jelentése, ami rámutat arra, hogy bár a COVID-19 válság utáni világgazdaság és energiaszektor kizöldítése nem lesz olcsó, mégis megéri.

Mindez milyen kihívásokat jelent a kelet-közép-európai régió számára? Vajon továbbra is megéri az erősen szennyező és gazdaságilag egyre kevésbé profitáló fosszilis energiatermelés életben tartása? Energiabiztonságról beszélünk, mégis egyre inkább energiafüggésbe kerülünk és elavult technológiákat támogatunk. Mindeközben egyre nő a lakosság aggodalma a klímaválság miatt, a kormányok mégsem kezelik a tiszta energiát prioritásként. Mind a megújulók, mind az energiahatékonyság terén rengeteg kiaknázatlan lehetőség van a régió országaiban (Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia). Ebben a cikkünkben az E3G nemzetközi think tank jelentése alapján járjuk körbe ezeket a kérdéseket.

Kapcsolódó cikkA megújuló energia az energiabiztonság kulcsa (lehetne): a klímasemlegesség kihívásai Kelet-Közép-EurópábanEnergiabiztonságról beszélünk, mégis egyre inkább energiafüggésbe kerülünk és elavult, szennyező valamint gazdaságilag veszteséges technológiákat támogatunk. Cikkünkben az E3G nemzetközi think tank jelentése alapján járjuk körbe a klímasemlegesség kihívásait és lehetőségeit a régióban.

Körforgásos gazdaság

Mi az a körforgásos gazdaság? Miért van szükség erre a szemléletváltásra? Milyen prioritásokat tűzött ki ezen a téren az Európai Unió?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint egy átlagos európai környezeti lábnyoma 4,7 globális hektár (gha), miközben a globális biológiai kapacitás 1,7 gha per fő. Miként a környezetért, óceánokért és halászatért felelős uniós biztos, Virginijus Sinkevičius fogalmazott:

Csak egy Föld bolygónk van, miközben 2050-re úgy fogunk fogyasztani, mint ha három lenne.

Ahhoz, hogy csökkentsük a környezetünkre nehezedő egyre növekvő nyomást, a lineáris szemlélet helyett a természetet utánzó, körforgásos rendszerre kell áttérnünk, amelyben nincs, vagy csak minimális a hulladék. A körforgásos gazdaságban a termékeket már eleve azzal a szemlélettel tervezik és gyártják, hogy minél kevesebb erőforrást használjanak fel, minél tartósabbak legyenek és minél nagyobb részüket lehessen újra felhasználni leselejtezésüket követően, ezzel is csökkentve az új erőforrások kitermelését. Ezért az EU a körforgásosságot kívánja életünk új csapásirányává tenni, ezzel felgyorsítva gazdaságunk zöld átalakítását, melyről Schaffhauser Tibor számolt be.

Kapcsolódó cikkAz EU a körforgásos gazdasággal mentené meg a bolygót és a gazdaságotAz Európai Bizottság bemutatta az új körforgásos gazdasághoz kapcsolódó javaslatcsomagját, ami úgy tartaná fenn a gazdasági növekedést, hogy egyben csökkenti annak ökológiai- és karbonlábnyomát. Mit hozhat, és milyen ellenállásra számíthat a csomag?

A COVID-19 válság utáni zöld gazdaságélénkítés

Milyen tanulságok vonhatók le a COVID-19 válságból a klímaválságra nézve? Miért van szükség zöld gazdaságélénkítésre? Hogyan lehetne ezt megvalósítani?

A COVID-19 pandémia miatti gazdasági leállás 2020 tavaszán szinte minden szektort érintett. A közlekedés, az ipari termelés és az energiafelhasználás csökkenése a légszennyezettség és az üvegházgáz-kibocsátások drasztikus csökkenését is maga után vonta. Azonban a kibocsátások recesszió okozta csökkenése zöld fordulat nélkül nem marad tartós, megfelelő intézkedések nélkül már nagyon rövid időn belül a korábbi szintekre térhet vissza. A gazdaság strukturális átalakítása nélkül tehát ez az időszakos kibocsátáscsökkenés a klímaválságra nem lesz hatással.

Ahhoz, hogy a járvány okozta egészségügyi, gazdasági és társadalmi válságból minél hamarabb kilábaljunk, az országok különböző gazdaságélénkítő csomagokat dolgoznak ki. Számos nemzetközi szervezet, szakértőcsoportok és orvosok érvelnek amellett, hogy ezeknek az átfogó gazdasági-társadalmi intézkedéseknek a klímaválságot is figyelembe kell venniük, vagyis a gazdaság ösztönzését összhangba kell hozni a hosszútávú éghajlati és fenntarthatósági célokkal. De vajon hogyan lehetne ezt megvalósítani? Bart István elemzéséből megtudhatjuk, hogy miként tehetjük klímabaráttá a COVID-válság utáni hazai gazdaságösztönzést. A szakértő javaslatai között szerepelnek többek között az épületenergetikai felújítások (szigetelés, kazáncsere, megújulók); a zöld iparágak fejlesztése; hitelprogram a legöregebb, legszennyezőbb autók lecserélésére; valamint klímatudatos adóreform a költségvetési hiány pótlására.

Kapcsolódó cikkHogyan tegyük klímabaráttá a COVID-válság utáni hazai gazdaságösztönzést?Hogyan használhatjuk a COVID-válság hosszútávú gazdasági hatásai elleni fellépést arra, hogy egyben segítsük a fellépést egy, annál sokkal általánosabb vészhelyzet, a klímaváltozás ellen?

A zöld megújulás a növekvő magyar munkanélküliségen is segíthet Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodavezetőjének elemzése szerint. Az intézet tanulmánya alapján a 2008-as gazdasági válság után elmaradt gazdaságélénkítő „zöld fordulat” nemcsak sürgetőbb, de könnyebben kivitelezhetővé is vált. A szakértő szerint ehhez többek között

célzottan kell támogatásokat fordítani a hazai épületállomány energetikai korszerűsítésére, a megújuló energiatermelés felfuttatására, a mezőgazdaság támogatására és zöldítésére. Mindez átképzésekkel párosítva munkahelyteremtési lehetőséget is biztosít.

Kapcsolódó cikkA növekvő magyar munkanélküliségen is segíthet a zöld megújulásA koronavírus járvány jelentősen visszavetette a magyar gazdaságot, sokan vesztették el a munkájukat. Hogyan segíthetne rajtuk a zöld gazdasági megújulás, ami a környezeten és az éghajlaton túl még a társadalomnak és gazdaságnak is hasznos volna?

Mi a helyzet az élelmiszerellátással a COVID-19 idején? Valóban szükség lenne többhavi élelem felhalmozására? A feltételezések ellenére a gazdasági kényszerleállás idején a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem állt le, így a vélt élelmiszerhiány helyett valójában inkább a pánikvásárlás okozott problémát. Kertész István elemzésében bemutatja, hogy a valódi veszély épphogy nem a végfogyasztókat fenyegeti, hanem az ellátási lánc többi szereplőjét. A logisztikai problémák mellett az idénymunkások utazási nehézségei és a bevétel nélkül maradtak élelmiszerrel való ellátása szintén kihívást jelent. Mindeközben a válság arra is rámutatott, hogy versenyképesebbé kell tenni a magyar élelmiszeripart, amiben ugyanúgy van szerepe és jelentősége a nagy- és kistermelőknek, valamint a jogszabályalkotóknak.

Kapcsolódó cikkMiért nem fogunk éhen halni a koronavírustól? Pánikvásárlás, ellátási láncok és fogyasztók a COVID árnyékábanA COVID-járvány durván érintette a gazdaság több szektorát, azonban a feltételezések ellenére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem állt le. Ki van igazán veszélyben, ha nem a végfogyasztó, és milyen környezeti hatásai lehetnek egy új mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak?

Ezzel összhangban élelemtermelő gyakorlatainkat és fogyasztási szokásainkat is felül kell vizsgálni. A jelenlegi élelmiszer-előállítási és fogyasztási rendszerünk, a nagyüzemi, ipari mezőgazdaság jelentős hatással van környezetünkre. Az eddigi monokultúrákon alapuló, sok vegyszert, fosszilis energiát felhasználó ipari termelés helyett nagyobb hangsúlyt kell kapjon a fenntartható, kisgazdaságok alkotta mozaikos, sok fajt és fajtát használó rendszer, amely nem a vegyszereken, hanem a talaj termékenységén, az élővilág működő rendszerein, sokszínűségének megőrzésén alapul. Az ökológiai gazdálkodásban rejlő lehetőségekről Rodics Katalin írt részletesen.

Kapcsolódó cikkTáplálkozásunk hatása Földünk élővilágára és a klímára. Az ökológiai gazdálkodás, mint lehetséges megoldásA földhasználat és a táplálkozás jelentősen befolyásolja az éghajlatváltozás ütemét. Hogyan tudnánk egészségesebben és környezettudatosabban termelni és fogyasztani? Erre kínál megoldást az ökológiai gazdálkodás.

Tágabb perspektívába helyezve a COVID-19 világjárványt, Bart István publicisztikájában arra keresi a választ, hogy miben lehet más a COVID-válság utáni világ a fenntarthatóság szempontjából. Ahogy a fenti elemzések is mutatják, számtalan lehetőség van a zöld gazdasági élénkítésre, ráadásul mindezek az intézkedések rengeteg járulékos előnyt is hordoznak magukban, gondoljunk csak a csökkent légszennyezettség miatti kevesebb megbetegedésre vagy az új munkahelyekre a zöldgazdaságban. De vajon hogyan és mikorra sikerül átállnunk egy fenntarthatóbb modellre? Mik azok a jelek, amik erre utalnak, és miért jó fokmérője a COVID-19 világjárvány annak, hogy valójában az éghajlati-ökológiai válságot is tudnánk kezelni, ha akarnánk?

Kapcsolódó cikkMiben lehet más a COVID-válság utáni világ a fenntarthatóság szempontjából?A járványok utáni világ általában nem olyan, mint előtte volt. De vajon milyen lesz a COVID-járvány utáni világ? Sikerül átállnunk egy fenntarthatóbb modellre? Mik azok a jelek, amik erre utalnak, és miért jó fokmérője a koronavírus járvány annak, hogy valójában a környezeti-éghajlati válságot is tudnánk kezelni, ha akarnánk?

Megéri a zöld gazdasági átalakulásba fektetni

Miért van egyre nagyobb szükség a zöld befektetésekre? Hogyan teremthetők elő megfelelő források a zöld gazdasági tevékenységekhez? Mik azok a zöld kötvények?

Az Európai Unió 2050-re kitűzött klímasemlegességi célját az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) átfogó programján keresztül készül megvalósítani, ami megfelelő keretet biztosítana a mostani válságidőszak utáni zöld „újjáépítéshez” is. Ahogy azt az IRENA elemzése is megmutatta, ambiciózus, átgondolt cselekvési tervek kidolgozásával és azok gondos megvalósításával lehetséges lenne egy éghajlati szempontból biztonságos, tiszta energiára épülő, fenntarthatóbb és igazságosabb társadalmi-gazdasági rendszert létrehozni. Ez azonban azon múlik, hogy az országok képesek lesznek-e együttműködni, a tudományos ismeretekre támaszkodó megfelelő politikákat kidolgozni, azokat gyorsan és hatékonyan végrehajtani, s mindehhez az erőforrásokat előteremteni.

Míg az egészségügyi válság és az olajár bezuhanása jelentősen csökkentheti a kibocsátásokat 2020-ban, egy nem megfelelően átgondolt és levezényelt gazdaságösztönző intézkedéscsomag könnyen visszaállíthatja a kibocsátások hosszútávú növekvő tendenciáját. Az IRENA által javasolt ambiciózus, ugyanakkor realisztikus ún. „Átalakulási Energiaforgatókönyv” mentén történő energiaátmenet nemcsak tisztább, egészséges és élhetőbb környezetet, valamint új munkahelyeket teremtene, de az országok jelenlegi energiaterveihez képest 2050-re 2,4%-kal magasabb GDP-t is hozna. Továbbá a tiszta energiaiparba irányuló beruházások révén 2050-re 42 millió új munkahelyet lehetne teremteni a megújuló energiaiparban világszerte, ami négyszerese a jelenleginek. Már most is van számos olyan pályázat, program és befektetés, amelyek a zöldgazdaságra való átállást segítik. Ebben a cikkben Konstantin Kata mutatta be a Climate Investment Funds tevékenységét.

Kapcsolódó cikkÉghajlatvédelemi beruházások – fektessünk a jövőnkbe! A Climate Investment Funds múltja és jövőjeA környezeti-éghajlatokat figyelembe vevő szemléletváltásnak minden szektorra, így a pénzügyi- és bankszektorra is ki kell terjednie, ha érdemi változást akarunk elérni. Milyen pozitív példákat találunk ezen a területen?

A zöldgazdaság kiépítését ösztönzik a zöld állampapírok is, melyek jó ideje nagy népszerűségnek örvendenek több külföldi országban. Ezek ugyanis a befektetés által nyújtott hozamon túl további pozitív hozadékkal is szolgálnak, segítségükkel a kibocsátó állam klímavédelmi és fenntarthatósági beruházásainak terjedéséhez lehet hozzájárulni. Magyarország 2020 nyarán, a COVID-19 pandémia árnyékában, kevésbé kedvező nemzetközi piaci kondíciók között bocsátott ki először zöld államkötvényt. A kibocsátás mégis többszörös túljegyzéssel, magas befektetői érdeklődéssel valósult meg. Mennyiben szolgálhatná a hazai klímavédelmi és fenntarthatósági célokat, ha ezt a piacot megnyitnánk a lakosság felé? Kiterjeszthető volna a pénztárcával való szavazás a tudatos zöld pénzügyi befektetések irányába a társadalom szélesebb rétegei számára? Jókuthy Laura, a Magyar Nemzeti Bank vezető elemzőjének cikkéből kiderül, milyen lehetőségek rejlenek a zöld kötvényekben.

Kapcsolódó cikkZöld kötvények: befektetés a jövő generációnakA zöld állampapírok jó ideje nagy népszerűségnek örvendenek több külföldi országban. Hazánk 2020 nyarán, a COVID-járvány árnyékában, kevésbé kedvező nemzetközi piaci kondíciók között bocsátott ki először zöld államkötvényt. A kibocsátás mégis többszörös túljegyzéssel, magas befektetői érdeklődéssel valósult meg. Ez egyben lehetőséget kínálna arra is, hogy a "pénztárcával szavazás" új módját nyissuk meg a lakosság felé, kiterjesztve a zöld kötvényeket az irányukba is.

Borítókép: Dan Freeman – Szingapúr (Unsplash)

Lehoczky Annamária

Lehoczky Annamária

Éghajlatkutató, szabadúszó környezeti szakújságíró és a Másfél fok állandó szerzője. Doktori (PhD) fokozatát az éghajlatváltozás kutatásában szerezte.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!