Pénz van bőven, csak rosszul költjük el
A Vivid Economics ötödik alkalommal frissített jelentése a világ 20 legnagyobb gazdaságát, köztük az Európai Uniót tömörítő G20-ak és további 10 ország intézkedéseit vizsgálta meg részletesen.
A dokumentumból az látszik, hogy a legtöbb kormány továbbra sem köti össze a gazdaságélénkítést a fenntarthatósággal, nem fektetnek hangsúlyt az éghajlatváltozás mérséklésére vagy a biológiai sokféleség megőrzésére.
A globális 14,9 billió dollár ösztönző támogatásból 4,6 billió lett elkülönítve olyan szektoroknak, mint a mezőgazdaság, ipar, hulladékkezelés, energia és közlekedés, amelyek komoly és hosszú távú hatással bírnak az üvegházhatású-gázkibocsátásra és a természetre.
Ebből az összegből csupán 1,8 billió dollár „zöld”, ami a teljes összeg alig 12%-a.
A tanulmány „zöld” alatt minden olyan támogatást ért amelyek az üvegházhatású gázok csökkenésével jár, vagy pozitív hatással van a természetre és a biológiai sokféleségre.
Az ösztönző csomagok zöld mutatója (Greenness of Stimulus Index – GSI) 30 ország helyreállítási csomagjának a környezeti irányultságát vizsgálja három szempont alapján:
- A környezetre komoly hatást gyakorló gazdasági szektorokra szánt teljes összeg;
- Ezen gazdasági szektorok jelenlegi zöld irányultsága (pl. a megújulók aránya az energiaszektorban);
- Az új ösztönző intézkedések zöld orientáltsága.
Az eddig bejelentett gazdaságélénkítő csomagok különböző finanszírozási eszközökön, mint például mentőcsomagokon és kölcsönökön keresztül nyújtanak támogatást. Az elemzett országokban ezek a 8 milliárd dollártól (Kolumbia) a 3,9 billió dollárig (USA) terjednek. Érthető módon a válság elején a kormányok elsősorban az állampolgáraik megsegítésére összpontosítottak. Olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek hozzájárultak a foglalkoztatás fenntartásához, pénzbeli juttatásokat biztosítottak a munkavállalók, háztartások és munkanélküliek számára, illetve likviditást nyújtottak a vállalkozásoknak.
Az általános gazdasági tűzoltás után egyre többen javasolják, hogy ezeknek a pénzeknek egy zöld gazdasági megújulás keretei között kellene hasznosulniuk. Ezzel felgyorsítható volna a világgazdaság környezet- és éghajlatvédelmi szempontokat előtérbe helyező megváltoztatása, amivel a munkahelyteremtés mellett a jövő válságaival szemben ellenállóbb gazdaságokat hozhatnánk létre.
Ennek feltételei a Vivid Economics szerint a következők:
- Vállalati mentőcsomagok zöld kritériumokhoz való kötése,
- Természetalapú megoldásokba való befektetés,
- Zöld beruházásokhoz nyújtott kölcsönök és támogatások,
- Zöld termékek közvetlen, vagy adócsökkentésen keresztül történő támogatása, a környezetszennyező iparágak támogatásának a megszüntetése,
- Zöld kutatások és fejlesztések támogatása,
- A környezetvédelmi szabályozás megerősítése, és a dereguláció elkerülése.
Az eddigi gazdaságélénkítés inkább ártalmas a környezetre
A február elején kiadott elemzés szerint a 30 országból 20-nak nettó negatív környezeti hatással bírnak a gazdaság-helyreállítási lépései, mégis van okunk a reményre. A jelentés bemutatja az új amerikai adminisztráció potenciális transzformatív hatását a javuló kanadai, kínai, indiai és nagy-britanniai tendenciákkal együtt.
A legnehezebb feladat a fejlődő országokra hárul. Leginkább ők függenek a környezetre ártalmas iparágaktól, és nem rendelkeznek erős szabályozási felügyelettel. Kína, India és Mexikó intézkedései összességében káros hatással vannak a természetre, míg az orosz és dél-afrikai lépések támogatják és bebetonozzák a szennyező szektorokat. Indonézia és Brazília karbonintenzív iparágakat és nem fenntartható mezőgazdasági intézkedéseket támogat, amely többek között rombolják a biológiai sokféleséget.
Az eddig bevezetett zöldgazdaság-élénkítő csomagok a környezetvédelem és a biodiverzitás kérdését általánosságban igencsak háttérbe szorították. Az országok, melyek jelentős zöld ösztönző csomagot vezettek be, néhány kivételt leszámítva, csak a kibocsátás-csökkentésre fókuszálnak. A 667 milliárd dollárnyi teljes zöld élénkítési összegből 141 milliárd dollárt fordítottak erre és csupán egy töredékük fektetett be természetalapú megoldásokba, mint például faültetésbe, erdőgazdálkodásba vagy regeneratív mezőgazdaságba.
Képmutatóak a klímabajnok fejlett országok?
A mostani jelentésben először vizsgált skandináv országok vegyes képet mutatnak. Dánia vezeti a globális ranglistát 100-ból 78 ponttal, míg Svédország a 7. helyet foglalja el 21 ponttal. Ezek a kiemelt helyezések leginkább annak köszönhetőek, hogy ezen országok erősebb pozícióban voltak a zöld gazdaság terén, továbbá annak, hogy a gazdaság-helyreállítási csomagjaik támogatják az energiahatékonyságot, valamint a zöld innovációt és fejlesztést, illetve külön összegeket bocsátottak rendelkezésre a természet és biológiai sokféleség megőrzésére.
Meglepő értéket mutat Norvégia, aki mínusz 67-es pontszámmal rendelkezik, ezzel a 25. helyet foglalva el. Bár bevezettek egy „Zöld Átmenet” programot, de az abban foglalt intézkedések eltörpülnek a légitársaságoknak és a foszilis tüzelőanyag-iparnak nyújtott, zöld kondíciókhoz nem kötött támogatások mellett.
A legnagyobbak sem tesznek eleget
Annak ellenére, hogy a világ három legnépesebb országa – Kína, India, USA – javított az GSI mutatóján, mégis negatív pontszámokat kaptak. Kína javuló mutatója a nap- és szélenergia drasztikus kapacitásnövekedésének köszönhető, valamint a jelentős erdő-helyreállítási projekteknek. Bár India energiahatékonyság-növelő és megújuló energiával kapcsolatos terveket jelentett be, továbbra is támogatja a szén- és olajipart.
Decemberben az USA egy 900 millió dolláros csomagot fogadott el, melyben támogatást nyújt a megújuló energiának és tömegközlekedésnek, javítva ezáltal a mutatóját, de ennek az összegnek a döntő többsége a hagyományos (business as usual), így fenntarthatatlan gazdasági modellt erősíti . Az új amerikai elnök, Joe Biden éghajlatváltozással kapcsolatos elnöki rendelete (Executive Order for Tackling the Climate Crisis at Home and Abroad) is javított valamennyit az Egyesült Államok pontszámán, de további lépésekre van szükség a gazdaság zöldítése érdekében.
A fosszilis iparnak nyújtott pénzből finanszírozható lehetne az átmenet
Kanada, Nyugat-Európa és néhány Skandináv ország élen jár a gazdaság zöldítése terén és példaként szolgálhatnak a többi ország számára. Kanada mutatója radikálisan javult az októberi elemzés óta az „Egy egészséges környezet és egy egészséges gazdaság” csomagjának köszönhetően, amely többek között energiahatékonysági befektetéseket, elektromos autók vásárlásának ösztönzését, a szén árának emelését, valamint az olaj- és gázipar metánkibocsátásának csökkentését tartalmazza. Az Egyesült Királyság december elején jelentette be, hogy nem nyújt több közvetlen támogatást tengerentúli fosszilis tüzelőanyagok energiaszektorának.
Az Európai Unió Next Generation EU csomagja a leginkább klímabarát ösztönző csomag. A 750 milliárd eurós csomag 37%-a irányul zöld kezdeményezések felé, illetve a tagállamoknak nyújtott kölcsönnek és támogatásnak összhangban kell lennie a „ne árts a környezetnek” elvvel.
Az októberi jelentéshez képest 17 ország javított az értékén, míg csupán 4 rontott rajta. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy egyre növekszik a zöld átállás iránti elkötelezettség az országokban. A Science folyóirat tanulmánya szerint a helyreállítás érdekében
megmozgatott támogatások még mindig nem elegendőek arra, hogy 1,5 Celsius-fok közelében tartsuk a globális felmelegedést a század végéig,
amire az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) 1,5 fokos Külön Jelentésében felhívta a figyelmet. A tanulmány szerint az energiaszektor karbonsemlegessé formálása és az energiahatékonyság növelése 1,4 billió dollár befektetést igényel 2020 és 2024 között. Ez az évente a most megmozgatott összegek kb 10%-a.
Ahhoz, hogy a század végére ne 3 Celsius-fokot emelkedjen a globális átlaghőmérséklet, évente csupán 300 milliárd dollárral kellene több pénzt befektetni a szektorba.
Ez persze rengeteg pénz, azonban a várható kockázatokhoz, gazdasági nehézségekhez és kármentésre költött összegekhez képest már nem olyan nagy a különbség. Az energiaszektor átalakítása szintén magával vonná a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megvonását, amely kb. 280 milliárd dollárt tesz ki.
Ha ezeket zöldprojektekbe csoportosítanánk át, máris csak évi 20 milliárd dollár plusz költséggel elérhetjük a párizsi célkitűzéseket.
A gazdasági szerkezettől és korábbi környezetvédelmi teljesítménytől függetlenül minden országnak megvan a lehetősége arra, hogy fenntarthatóbb irányba terelje a helyreállítási intézkedéseit. A szükséges forrás rendelkezésre áll. Jeffrey Beyer, a jelentés társszerzője elmondta:
sokkal több intézkedésre van szükség, mielőtt kijelenthetjük, hogy a válság utáni helyreállítás zöld úton halad, de biztató az egyes országokban tapasztalt javuló tendencia.
