A négy fal között sem menekülünk a légszennyezettségtől

Az időnk jelentős részét már a COVID-világjárvány előtt is belterekben töltöttük, de az elmúlt egy év korlátozásai és lezárásai miatt, ha lehet, még több időt voltunk a négy fal között. Bár a kültéri légszennyezettség sem kap súlyosságához mérten elég figyelmet a társadalomtól és a döntéshozóktól, a beltéri légszennyezettség sokak számára még a kültérinél is láthatatlanabb. Holott az ugyanolyan veszélyes az egészségünkre, miközben a kültéri levegő is ártalmas lehet. Az elmúlt években csökkent a beltéri légszennyezettséggel összefüggő halálozások száma, azonban a felértékelődő otthoni munkavégzés és a klímaváltozás következtében fokozódó időjárási szélsőségek miatt a problémát továbbra is fontos napirenden tartani.
A négy fal között sem menekülünk a légszennyezettségtől

A COVID-19 miatti tavalyi átmeneti leállás szemmel láthatóan javította a levegőminőséget: a világ több pontján szokatlanul tiszta levegőt eredményezett. Ugyanakkor, ahogy az üvegházgáz kibocsátások, úgy a légszennyezési mutatók is gyors romlásnak indultak a korlátozások feloldásával, és egyenes úton vagyunk oda, hogy ugyanolyan rossz, netán rosszabb is legyen a levegőminőség, mint a járvány előtt.

Ha kint tiszta a levegő, akkor a szobában is minden rendben van?

A kültéri légszennyezés problémaköréről többet hallunk, mint a beltéri levegőminőségről, pedig

időnk nagy részét (kb. 90-95%-át) belterekben töltjük, az elmúlt egy évben pedig talán még többet, mint korábban.

A WHO adatai szerint évente közel 4 millió ember hal meg a beltéri légszennyezettséggel összefüggő betegségben. Magyarországon eddig elsősorban nemzetközi projektek keretében végeztek beltéri levegőminőség méréseket, ilyen volt például a SEARCH, a SINPHONIE, az ENVIE és az InAirQ. Az 1990–2017-es időszakra vonatkozó adatok szerint hazánkban csökkenő tendencia jelentkezik a beltéri levegőminőséghez köthető halálozás számában (100 000 főre vetített értéke 1990-ben kb. 30, 2017-ben közelítőleg már csak 8 volt).

 


Forrás: Our World in Data

A csökkenő tendencia egyáltalán nem garancia: home office és klímaváltozás

A javuló számok azonban nem szabad, hogy kétes biztonságba ringassanak minket. A világjárvány nemcsak az elmúlt egy évünket határozta meg, de szinte biztos, hogy alapjaiban változtatja meg a jövőbeli munkavégzést is. Munkáltatók és munkavállalók is kezdik felismerni az otthoni munkavégzés előnyeit – a kevesebb utazáson át a szükségtelen irodabérlésig –, így a home office valószínűleg sokak életében továbbra is meg fog maradni. Ami azt jelenti, hogy továbbra is sokat leszünk otthonainkban, zárt terekben.

Az éghajlatváltozás is fokozza a problémát. A szélsőségesebb időjárási körülmények várhatóan gyakoribbak lesznek a jövőben (hőhullámok, szélsőséges csapadékesemények, viharok stb.) és ilyenkor a belterek menedékként szolgálnak (azaz ismét növekedhet a bent töltött idő).

A magasabb hőmérséklet miatt nagyobb hűtési igény lép fel, amely a légkondicionálók megnövekedett használatát eredményezi, ami segítheti bizonyos mikroorganizmusok elszaporodását. A 21. század során várhatóan több lesz az extrém csapadéktevékenység: az intenzív esőzések hatására pedig megrongálódhatnak, beázhatnak épületek, amely elősegíti a penész kialakulását. Továbbá természetesen

a kültéri levegő is hatással van a beltéri levegőminőségre, ami egyre rosszabb az antropogén kibocsátás közvetlen (pl. szmog) és közvetett (pl. erdőtüzek) hatásai miatt.

Ha kint rossz a levegő, az a beltéri levegő minőségét is befolyásolja (a szellőztetéstől függő mértékben, hiszen ekkor a külső port is beengedjük a lakásba). A kinti levegőminőség jelentősen befolyásolja a belterek szálló por (PM10) koncentrációját. Szerbiában és Krakkóban végzett mérések alapján a kültéri és a beltéri PM10 között erős korrelációt állapítottak meg:

amikor kint növekedett a szálló por koncentrációja, azt a beltéri PM10 koncentráció növekedése követte.

Meghatározó tényező volt továbbá az évszak (a fűtési szezon miatt), az ablakok típusa és a fűtés módja. Tehát amíg a kültéri légszennyezettség problémája nem oldódik meg, addig a szobában sem várhatunk totális javulást.

Kapcsolódó cikkek:

Kapcsolódó cikkMiért és mikor baj, ha ég a növényzet? Vegetációtüzek az antropocénbenHogyan befolyásolja az emberiség a vegetációtüzeket, azok pedig az éghajlatot? Milyen adatokból, milyen információt szerezhetünk a tüzekről? Milyen változások figyelhetők meg napjainkban, és mik a kilátások a jövőben?

Kapcsolódó cikkÉveket adhatna hozzá az életünkhöz, ha tisztább levegőt lélegeznénk beA Chicagói Egyetem munkatársai által kidolgozott mutató szerint Magyarország teljes lakossága káros mértékű légszennyezettségnek van kitéve, ezért várható élettartamunk rövidül.

Kapcsolódó cikkCivilizációnk „megszokott” csendes gyilkosa: a légszennyezettségA légszennyezettség ennek ellenére civilizációnk már-már megszokott részévé vált, a COVID-járvány miatti gazdasági leállás miatt azonban hirtelen szó szerint tisztább levegőhöz jutott a világ nagy része. Bemutatjuk a légszennyező anyagokat, azok emberi eredetű forrásait, valamint kapcsolódásukat az éghajlatváltozáshoz.

A beltéri légszennyezők, forrásaik és hatásaik

Talán a legismertebb beltéri légszennyező anyag a szén-monoxid, hiszen évente 100-150 szén-monoxid-mérgezés következik be Magyarországon, amely esetek kb. 1/4-e halálos kimenetelű. Különösen azért veszélyes, mert színtelen és szagtalan gáz, így sokáig észrevétlen maradhat és felhalmozódhat a lakásban. Kis mennyiségben rosszullétet, nagyobb dózisban fulladást okoz. A szén-monoxid beltéri forrása elsősorban a fűtéshez köthető, de főzés során is megnőhet beltéri koncentrációja.

A radon is színtelen és szagtalan gáz, amely a földkéreg felől áramlik a lakásba (vulkanikus eredetű hegységekben levő épületek alsó szintje, illetve a vályogházak kitettebbek). Ugyan a szabad légkörben is megtalálható, de az épületekben általában egy nagyságrenddel magasabb koncentráció is kialakulhat. A tüdőrákos megbetegedések 10-15%-áért a radon felelős, így második helyen áll a kockázati tényezők között – csupán a dohányzás előzi meg.

A szén-dioxid nemcsak az üvegházhatás fokozásához járul hozzá; zárt térben például a légzés, főzés, dohányzás által növekszik a mennyisége (a 800 ppm-et is meghaladhatja beltérben), ami a koncentrációképesség csökkenését eredményezi. Az Egyesült Királyságban végzett mérések kimutatták, hogy az irodai munkát végzők teljesítménye túl magas szén-dioxid koncentráció esetén romlik, ez pedig összességében a gazdasági termelékenység romlásához is vezethet. A munkatempóra is hatással van a beltéri levegőminőség: alacsonyabb szén-dioxid koncentráció mellett 60%-kal gyorsabban dolgoztak az irodai alkalmazottak.

Főzés során nitrogén-dioxid is kerülhet a levegőbe, amely légúti panaszokat eredményez – a lakásban mért koncentráció akár többszöröse is lehet a szennyezett városokban mért értékeknek.

Ha túl nedves a lakás, egy beázást követően nem tudnak kiszáradni falak, esetleg a talaj felől érkezik nedvesség, könnyen találhatjuk szemben magunkat a penésszel. Erről már nem mondhatjuk, hogy általában észrevétlen marad – épp ellenkezőleg: nagyon is jellegzetes szaga van, amiről könnyen felismerhető és sokszor szemmel is jól látható. Azon kívül, hogy kellemetlen, veszélyes is. Magyarországon a penészes otthonban élő gyerekek esetén több mint 60%-kal magasabb az asztma vagy allergia kialakulásának esélye. Szintén allergiát okozhatnak és elősegítik az asztma kialakulását a poratkák, amelyek számára a párnák, matracok, plüssök jelentik az ideális élőhelyet.

Otthonunk számos részén megtalálhatóak az illékony szerves vegyületek – ún. VOC-ok (Volatile Organic Compound). Ide sorolhatjuk például a lakkokat, festékeket, ragasztókat, egyes bútorok bevonatát, rovarirtószereket, légfrissítőket, tisztítószereket és kozmetikumokat. A VOC-ok emberi szervezetre gyakorolt hatását tekintve is széles a paletta: fejfájást, szédülést, csökkenő koncentrálóképességet, szemirritációt okozhat, hosszútávon pedig máj- és idegrendszeri károsodást idézhet elő.

Ha a VOC-ok nitrogén-oxiddal reagálnak, ózon keletkezik, akárcsak fénymásolás során oxigénmolekulákból. Az ózon kifejezetten jó szolgálatot tesz a sztratoszférában, hiszen az ózonréteg megvéd minket a káros ultraibolya-sugárzástól, azonban a légkör alsóbb rétegében (a troposzférában) levő ózon már árt az egészségünknek, legyen szó kül- vagy beltérről. A troposzferikus ózon irritálja a nyálkahártyát, légzőszervet és a növények is érzik a hatását: szöveti elhalást és lassabb fejlődést eredményezhet.

Kapcsolódó cikk:

Kapcsolódó cikkA légszennyezettség nemcsak az embereknek, de a természetnek is ártA társadalom egyre szélesebb rétegei számára világos, hogy a légszennyezés káros hatással van az egészségünkre és az élettartamunkat is megrövidítheti. Az viszont már kevesebbek számára világos, hogy a légszennyezés a természetet is ugyanúgy károsítja. Végső soron pedig ezek a károk ránk is visszahatnak.

Mit tehetünk?

A beltéri levegőminőség javításának leghatékonyabb módja a gyakori és alapos szellőztetés: ekkor akár egy-két nagyságrenddel is csökkenhet a szennyezőanyagok koncentrációja.

Természetesen, ha a kültéri légszennyezés jelentős, nem érdemes sokáig nyitva hagyni az ablakokat. A megfelelő beltéri levegőminőség eléréséhez ajánlott az arany középutat választani, azaz

se a hőmérséklet, se a páratartalom ne legyen túl magas vagy túl alacsony.

Az ideális tartomány hőmérsékletet tekintve 18,5–21,5 °C, a relatív páratartalom esetén pedig 43–67%.

Építkezés, lakásfelújítás során is fontos észben tartani a beltéri levegő kérdését: a lábunk alá fapadlót érdemes választani és vízbázisú festékeket használni a falakon. A mindennapi életet tekintve a portörléshez nedves törlőrongy használata ajánlott, és a tisztítószerekből is próbáljunk meg környezetbarát, vegyszermentes termékeket választani. Ehhez segítségünkre lehetnek a független minősítő intézetek által adott logók, jelzések.

A szobanövényeknek is sokat köszönhetünk: amellett, hogy esztétikusak, a levegőminőséget is javítják.

 

Kis Anna

Kis Anna

Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!