Egyre több a nyári extrém eső, de a szárazság is Budapesten

Szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten, valószínűsíthetően a klímaváltozás hatására: az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is. Az elmúlt évtizedek adatai és az abból kiszámítható trendek alapján nem elképzelhetetlenek az olyan nyarak a fővárosban, hogy akár fél hónapig egyáltalán nem esik eső, ugyanakkor egy nyáron több, 40 mm-t is meghaladó extrém csapadékos nap is lehet. Országos átlagban maradt a változékonyság, bár a rekord csapadékos és száraz nyarak jellemzően az utóbbi évekből kerültek ki, miközben mind a szárazság, mind az extrém csapadék sok gondot okoz a közlekedésben, a mezőgazdasági termelésben, a természetes és az épített környezetben.
Egyre több a nyári extrém eső, de a szárazság is Budapesten

Az elmúlt 120 év adatait vizsgálva az látszik, hogy az utolsó 30 évben, az 1991–2020-as időszakban Budapesten nőtt az extrém csapadékos napok száma a nyári hónapokban. Jelentős csapadékmennyiségnek számít, ha az egy nap alatt lehullott összeg meghaladja a 20, 30 vagy 40 mm-t. (De akár már a 10 mm-nél nagyobb értékek is problémákat okozhatnak például a közlekedésben – összehasonlításképpen: januárban átlagosan 30 mm hullik összesen a teljes hónapban).

Csapadékindexek Budapesten, nyáron, 30 éves bontásban. (A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre)

Az ábrán a különböző küszöbértékeket meghaladó csapadékú napok nyári előfordulási számát láthatjuk 30 éves bontásban az elmúlt 120 évre, Budapestre. Az 1991–2020-as időszakra egy kismértékű emelkedés tapasztalható a korábbi periódusokhoz képest. A 30 mm-nél nagyobb csapadékú napok száma jellemzően 20 körül mozgott nyáron a fővárosban, ám az elmúlt 30 évben már elérte a 27-et. Az 1901–1930 és 1961–1990 időszakok nyarain összesen hat, 1931–1960 között pedig nyolc nap fordult elő Budapesten, amikor 40 mm-nél több csapadék hullott, az elmúlt 30 évben (1991–2020) viszont már 12 ilyen napot találtunk. Megjegyezzük, hogy a csapadék egy különösen változékony meteorológiai elem, így persze 1991 óta is voltak olyan nyarak, amikor egyetlen napon sem volt extrém, azaz 20 mm-t meghaladó eső a fővárosban.

Az előzőekben a napi csapadékextrémumokat emeltük ki, de a potenciális károkozás szempontjából az is lényeges lehet, hogy adott 24 órán belül hogyan oszlik el az eső. A maximális órás csapadékösszegek idősorát az Országos Meteorológiai Szolgálat vizsgálta meg Budapest belterületére 1998–2017 között. Az elemzés szerint a legmagasabb értékek az utolsó (2013–2017 közötti) évekből kerültek ki: 2015-ben például meghaladta a 80 mm-t az egy óra alatt lehullott eső.

A fővárosban különösen problémás a nagycsapadékú napok számának gyakoribbá válása, illetve az intenzitás növekedése. A rengeteg betonfelület vízzáróként viselkedik, így akadályozza, illetve lassítja a víz talajba való szivárgását. Sok esetben ellehetetleníti a közlekedést, a csatornahálózat nem képes elvezetni a vizet, városi villámárvizek alakulhatnak ki, lakások, pincék ázhatnak be.

Ezért is fontos, hogy a kék- és zöld infrastruktúra kerüljön előtérbe a városok tervezése során,

amely mérsékelheti az intenzív csapadékesemények okozta károkat. Gondolhatunk itt például a zöldtetőkre, a vízáteresztő burkolatok használatára, mesterséges mélyedések, tavak, esőkertek létesítésére.

Kapcsolódó cikkA csapadék helyben tartásának eszköztára. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban II.A víz szikkasztására, tározására, elpárologtatására és tisztítására számos természetközeli megoldás létezik, amelyek a városon – így akár Budapesten, vagy más, jelentős mértékben burkolt magyar nagyvároson – belül is széleskörűen alkalmazhatóak. Cikksorozatunk második részében a legkisebb léptéknél kezdjük a konkrét lehetőségek bemutatását.

Kapcsolódó cikkKezelhetőek lennének Budapest csapadékvíz problémái. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban IV.A kék-zöld infrastruktúra általános bemutatása után konkrét javaslatokkal szemléltetjük, hogy hogyan lehetne kezelhető a csapadékvíz probléma a fővárosban. A kék-zöld megoldások beépítésével növelnénk a város klímaalkalmazkodási képességét, lakóinak életminőségét, modellül szolgálva ez egész országnak.

A száraz időszakok hossza is nőtt

Nemcsak az extrém esőzés, hanem a csapadék hiánya is komoly gondokat okozhat. Az egymást követő száraz napok maximális száma (tehát amikor megszakítás nélkül nem hullik eső) egy kismértékű növekedést mutat a nyári hónapokban. Az 1901–1930, 1931–1960, 1961–1990 időszakokban átlagosan 13 napig tartottak a leghosszabb egybefüggő száraz periódusok nyáron. 1991–2020-ra ez a szám 15 napra nőtt, azaz átlagosan akár egy fél hónap is eltelhet (0,1 mm-t meghaladó) csapadékhullás nélkül.

Megjegyezzük, hogy a vizsgált periódusok mindegyikében előfordult olyan nyár, amikor meghaladta a 20 napot a leghosszabb száraz időszak, de az átlagokat tekintve kirajzolódik az utóbbi 30 évben tapasztalt kismértékű növekedés.

Összességében tehát a nyári csapadék eloszlása a szélsőségek felé tolódott Budapesten: az extrém nagy esőzések és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza egyaránt növekedést mutat.

Országosan stabil a változékonyság

A nyári csapadék magyarországi területi átlagait az elmúlt 50 évre határoztuk meg. Az elmúlt fél évszázadban a nyári csapadék változékonysága figyelhető meg Magyarországon, egyirányú tendencia nem lépett fel. A vizsgált csapadékindexek esetén sem figyelhető meg egyértelmű változás. Ugyanakkor kiemelhető, hogy a legszárazabb és a legcsapadékosabb nyarak jellemzően az utóbbi években fordultak elő. 2000-ben és 2003-ban 120 mm alatt maradt az évszakos csapadékösszeg, míg 2005-ben és 1999-ben meghaladta a 320 mm-t (a teljes 50 évre vonatkozóan az átlag 200 mm).

Az egyes nyári hónapok csapadékösszegeit tekintve is kirajzolódik, hogy a szélsőségesebb mennyiségek jellemzően 1990. után fordultak elő. Ennek szemléltetésére egy egyszerű mutatót tekintettünk (standardizált csapadék anomália index – részletes leírás a cikk végén olvasható). E szerint az elmúlt 50 év nyári hónapjaiból kilenc olyan volt, amikor komoly nedvesség lépett fel, hat esetben pedig a szárazság volt jelentős (ez utóbbiak mindegyike 1990. után jelentkezett). Nedvességet tekintve a legkiemelkedőbb 2005 augusztusa volt, a szárazságot illetően pedig 2000 júniusa szerezte meg az első helyezést.

A standardizáld csapadék anomália index értékei 1971–2020 között Magyarországon. (A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; saját, hozzáadott elemek.)

A hőmérséklet is mutat egy kisebb ingadozást, de az elmúlt 50 évben összességében növekvő trendet figyelhetünk meg júniusban, júliusban és augusztusban egyaránt. A meleggel kapcsolatos éghajlati indexek értékei egyértelműen emelkedtek.

Egy-egy nyár nem csak akkor tekinthető szélsőségesnek, ha rekord értékekkel jár, hanem akkor is, ha különböző meteorológiai paraméterek az átlagostól eltérő viszonyai egyszerre lépnek fel. Például az átlagosnál melegebb és csapadékosabb idő a komfortérzetünkre lehet kedvezőtlen hatással, a meleg és szárazság párosa pedig elsősorban a mezőgazdasági tevékenység szempontjából lehet kritikus. Ilyen volt 2003 júniusa, ami az elmúlt 50 évben a második legszárazabb és második legmelegebb volt.

1994 és 1995 júliusában is kifejezetten meleg volt szárazsággal párosulva: az átlaghőmérséklet meghaladta a 23 °C-ot; a csapadékösszeg pedig 35 mm alatt maradt (az átlagos érték 67 mm). 1994-ben ráadásul egy meglehetősen hosszantartó hőhullám jelentkezett, azaz több napon keresztül megszakítás nélkül tartott a hőség. Az augusztusi idősorból két év emelhető ki. 1992 volt a legmelegebb és a második legszárazabb az 1971–2020 közötti éveket tekintve; a legcsapadékosabb augusztus pedig 2005-ben fordult elő (a ciklonok pályája eltérő volt a megszokotthoz képest), amikor a hőmérséklet több mint 1,5 °C-kal az átlag alatt maradt.

A csapadék és a hőmérséklet alakulása Magyarországon 1971–2020 között a nyári időszakban. (A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva az egyes értékekre)

Az éghajlati modellszimulációk szerint a jövőben szélsőségesebb lesz a csapadékeloszlás Magyarországon. Várhatóan hosszabb egybefüggő száraz időszakokra számíthatunk. Továbbá valószínűsíthetően növekedni fog az egy nap alatt lehullott maximális csapadékmennyiség, amely összefüggésben áll a hőmérsékletemelkedéssel, hiszen a melegebb légkör több nedvességet képes magában tartani (amely aztán kihullik). Tehát a csapadék nagymértékű természetes változékonysága mellett az emberi tevékenységből eredő közvetett hatások is szerepet játszanak a tendenciákban.

Kapcsolódó cikkEső után köpönyeg? Az éghajlatváltozás hatása a magyarországi csapadékeloszlásra. Mire számíthatunk a klímaválság korában?Talán nem meglepetés, hogy a globális éghajlatváltozás hatására a jövőben magasabb hőmérsékleti értékek várhatóak hazánkban is. Jóformán minden regionális klímamodell-szimuláció melegedést valószínűsít a Kárpát-medence térségére. Felmerül a kérdés, hogy a csapadék esetén mire számíthatunk?

Számításainkat az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján végeztük el. Csapadékos napnak tekintettük a 0,1 mm-t meghaladó csapadékösszegű napokat. A budapesti értékek az 1901–2020-as időszakra vonatkoznak. Az extrém csapadékú napok és az egybefüggő száraz időszakok vizsgálatához 30 éves éghajlati normálidőszakokat tekintettünk a WMO ajánlása alapján. Megjegyezzük azonban, hogy az 1999-es év kiemelkedő volt a 40 mm-nél nagyobb csapadékú napok számát tekintve a fővárosban, így ha ezt az extrém évet kivesszük az elemzésből, akkor a növekvő tendencia már nem rajzolódik ki. A nyári csapadék magyarországi területi átlagait a homogenizált adatsorok elérhetősége miatt nem 120, hanem 50 évre határoztuk meg, évtizedes bontásban, mivel 30 éves periódust csak átfedéssel tudnánk definiálni ez esetben. A standardizáld csapadék anomália index számításához meghatároztuk az 1971–2020-as időszak csapadékának átlagát és szórását minden nyári hónapra külön. Ezután minden egyes év adott hónapjának csapadékösszegéből kivontuk az (előzőekben ismertetett) átlagos értéket és elosztottuk a szórással. Ha az index értéke meghaladja az 1,5-öt, komoly nedvesség; ha kisebb, mint –1,5, komoly szárazság lépett fel.

Kis Anna

Kis Anna

Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!