A változó éghajlat és a szélsőséges időjárási események fokozódása mellett a társadalmi és gazdasági hatások is jelentős kockázatot jelentenek az élelmiszer-biztonságra. Szomorú példa erre az Ukrajnában zajló háború, mely nagy hatással volt a globális élelmiszerellátásra, hiszen Oroszország és Ukrajna az árpa, a búza, a kukorica, a napraforgómag és a repce fontos termelői és exportőrei. Együtt a világ napraforgóolaj- és búzaexportjának 64%-át, illetve 28%-át adták 2021-ben. Emellett Oroszország a műtrágya jelentős termelője és exportőre, 2021-ben a világ műtrágyaexportjának csaknem 20%-át adta.
A globális élelmiszerrendszerre már a COVID-19 előtt is nyomás nehezedett, de a világjárvány ezen a téren is növelte a bizonytalanságot. Az orosz–ukrán konfliktus további sokkhatással járt, ami rekord mértékű élelmiszerár-emelkedést eredményezett. A Nature Food folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint a termelés más régiókban történő bővítése részben kompenzálhatja az export visszaesését, de növelheti a szén-dioxid-kibocsátást, és súlyosbíthatja a folyamatban lévő globális élelmezésbiztonsági kihívásokat.
A sok állati eredetű élelmiszer növeli a társadalmi sérülékenységet válság idején
A szélsőséges időjárási eseményekhez, a COVID-19-hez és az orosz–ukrán konfliktushoz kapcsolódó válságok súlyos problémákat tártak fel a globális élelmiszerellátási lánc függőségi viszonyaiban.
Az állati eredetű termékek fogyasztása az uniós lakosság étrendjében már most is lényegesen magasabb, mint az ajánlott egészséges étrendek esetén, és széleskörű, káros hatással van a környezetre.
A Nature Foodban közölt másik kutatás eredményei alapján az EAT-Lancet ajánlásban megfogalmazott, a köznyelvben Lancet-diétaként ismert étrendre való áttérés az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban szinte kompenzálná az Oroszországból és Ukrajnából származó összes terményhiányt, miközben
- 4,1 giga köbméterrel (Gm3) csökkentené évente a kékvíz (azaz a felszíni és felszín alatti édesvíz) felhasználást,
- 0,22 gigatonnával az üvegházhatású gázkibocsátást (szén-dioxid egyenértékben kifejezve, GtCO2e) és
- 17,4 GtCO2e-vel növelné a természetes szénmegkötést.
Az EAT-Lancet ajánlás betartásával egy nagyjából 2500 kcal energiatartalmú napi étrend állítható össze, ami fedezi egy fizikailag aktív felnőtt ember energiaigényét és megvan benne minden szükséges tápanyag a szervezet számára, valamint elegendően laktató.
A háborúkkal 19-re lapot húzunk az éghajlatváltozás és a túlfogyasztás fokozta élelmiszerválság idején
A megváltozó hőmérséklet- és csapadékeloszlás miatt már önmagában nagy súly nehezedik az élelmiszerellátásra. A Nature Climate Change-ben megjelent kutatás szerint a magasabb hőmérséklet növelheti a termelékenységet és lehetségessé válhat a többszöri aratás a hidegebb régiók esetén.
Azonban a melegebb régiókban a megnövekedett hőmérséklet olyan mértékű terméskieséshez vezethet, amely meghaladhatja a hideg régiókban várható termésnövekedést, ami a terméshozam általános csökkenését eredményezi.
Mivel sok régió az esővel táplált mezőgazdaságra támaszkodik, az aszály a terméskiesés fő kockázata. Az éves időskálán kialakuló aszály mellett nagy a veszélye a villámaszálynak, ami néhány hét alatt kialakulhat. Az aszály „megszokott” természeti veszély Magyarországon, idén nyáron a teljes művelésben lévő szántóföldek harmadára jelentettek aszálykárt a szárazság miatt, ami a búza és a repce esetén 30-50%-os termésátlag csökkenéshez vezetett. A hazai kutatások alapján a súlyosan aszályos évek száma várhatóan tovább növekszik, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat.
Az aszálykár közvetve a húsiparra is kockázatot jelent. 2017-ben például az USA Montana államában, valamint Észak- és Dél-Dakotában villámaszály károsította a szarvasmarhák takarmányaként szolgáló növényeket, ami 2,6 milliárd USD mezőgazdasági veszteséget okozott. A villámaszályok emellett növelhetik az erdőtüzek kockázatát, akadályozhatják a vízellátást és csökkenthetik a folyók vízhozamát, ami káros hatással van a helyi ökoszisztémákra.
Bár a járvány, a háborúk és az éghajlatváltozás miatt jelentősen lassult, de ezen folyamatok ellenére továbbra is csökkenő mértékű az éhezés globálisan, ugyanakkor a 2022 októberi Global Hunger Index jelentés szerint továbbra is nagymértékű a világ 44 országában. Ezek az országok ráadásul sok esetben az éghajlatváltozás hatására fokozódó természeti veszélyeknek leginkább kitett területek, miközben a legkevésbé járulnak hozzá az üvegházgáz-kibocsátásokhoz.
A világ leggazdagabb 1%-a felel a globális kibocsátások 15%-áért, ami duplája a legszegényebb 50% kibocsátásainak, ráadásul utóbbiak sokkal kitettebbek az éghajlatváltozás negatív hatásainak.
A pusztító szárazságtól sújtott Kenyában például 55 millió ember él, ami körülbelül 95-ször több, mint az amerikai Wyoming állam lakossága. Wyoming azonban 3,7-szer annyi üvegházgázt bocsát ki, mint Kenya.
Az egyenlőtlen élelmiszerelosztás és az élelmiszer-biztonságot érintő kockázatok az olyan magas jövedelmű régiókra is veszélyt jelentenek, mint az Európai Unió. A térség országaiban az állati eredetű és a magas cukortartalmú termékek túlfogyasztása jellemző, ráadásul az állatok etetésére szolgáló növények közvetlen emberi táplálékként is szolgálhatnának. Ezek globálisan az összes termény 30-40%-át teszik ki, az EU és az Egyesült Királyság területén együttesen ez a szám 60%-ra emelkedik. Az állattenyésztés globálisan az összes mezőgazdasági terület 80%-át foglalja el.
Egészségesebb életmóddal ellenállóbbak lehetnénk a környezeti- és gazdasági válsághelyzetekkel szemben is
Az átlagos fogyasztási szokásaink nemcsak egészségünket, de környezetünket is jelentősen terhelik. Az élelmiszertermeléshez, különösen a hús- és tejtermékek előállításához jelentős üvegházgáz kibocsátás és vízfelhasználás köthető, ezért nagy hatása lehet az állati eredetű termékek helyettesítésének étrendünkben. A Lancet étrend jótékony egészségügyi és klímavédelmi hatásai mellett az éghajlatváltozás miatt is egyre növekvő járványügyi és társadalmi konfliktusok okozta negatív hatásokkal szemben is ellenállóbbak lehetünk.
Erre jutottak a Bonni Egyetem kutatói is egy 2022-es tanulmányukban, mely szerint a húsfogyasztás legalább 75%-os globális csökkentése jelentősen segítené a klíma- és környezetvédelmi törekvéseket és enyhítené az Ukrajnában zajló háború és hasonló események gazdasági hatásait. Az uniós átlagban 80 kilogramm/éves húsfogyasztás esetén ez továbbra is évi akár 20 kilogramm húst jelent fejenként.
A fentebb említett Nature Food tanulmány alapján, már abban az esetben is,
ha az EU és az Egyesült Királyság 20%-kal csökkentené a húsfogyasztást, a megtakarított termények pótolhatnák az Ukrajna és Oroszország által exportált legtöbb terményt, a napraforgó esetén pedig az export 11%-át, a búza esetén 33%-át és az árpa export 72%-át.
Ha a régió lakosságának 50%-a egészséges és klímabarát étrendet követne, akkor a megtakarított termés csaknem az összes Ukrajna és Oroszország által exportált terményt pótolná, és jelentős környezetvédelmi haszonnal járna.
A jelenlegi étrendünkről az EAT-Lancet által ajánlott étrendre való átállás
- csökkenthetné a műtrágyafelhasználást, a vízfogyasztást és az ÜHG-kibocsátást,
- segíthetné a tartósabb és fenntarthatóbb mezőgazdasági- és élelmiszer-rendszerek kiépítését.
További előnyt jelent, hogy klímabarát célokra, például a természetes nyelők visszaállítására használható földterület is felszabadulhatna a jelenleg jelentős mennyiségben, az Egyesült Királyságban például az ország 70%-át elfoglaló mezőgazdasági területeken.
Az étrendváltás további előnyei között szerepel a járványok kisebb valószínűsége, a biológiai sokféleség csökkenésének lassítása és lehetséges visszafordítása, továbbá a jobb víz- és levegőminőség.
Azonban nem helyettesíti a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátási célok megvalósítását, az energiahatékonyság nagyléptékű fejlesztését és az éghajlatváltozás már elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodást.
