- Az elmúlt években több szélsőséges hidegbetörés is sújtotta az Egyesült Államokat, ami ürügyül szolgált például Trump elnök számára is, hogy megkérdőjelezze a globális felmelegedést.
- Míg a globális felmelegedés és a hőhullámok közötti kapcsolat egyértelmű, a téli viharok viselkedését összetett légköri dinamika szabályozza, amelyet nehezebb tanulmányozni.
- Egyelőre nincs tudományos konszenzus, hogy a klímaváltozás mennyiben befolyásolja ezeket a szélsőséges hidegbetöréseket.
- Ugyanakkor a legújabb tudományos eredmények kimutatták, hogy a felmelegedés hatására a sarkvidék és a trópusi területek között csökken a légtömegek közti hőmérséklet- és nyomáskülönbség. Ezzel a poláris futóáramlás is gyengül és egyre erősebben hullámzik, miközben a sarki hideg légtömegek délnek nyomulnak és a trópusi meleg légtömegek egyre inkább északnak.
- Nem tudjuk még pontosan, hogy korunk klímaváltozása mennyire képes megzavarni a poláris futóáramlást, de ha további kutatások során kimutatható a kapcsolat, akkor annak pusztító hatását már most láthatjuk.
- A szélsőséges időjárási események és a klímaváltozás közötti kapcsolat több más téren viszont már egyértelműen kimutatható, így a mostani észak-amerikai hidegbetörésnek szemfelnyitó eseménynek kell lennie, hogy még a fejlett világban is visszafordíthatatlan károkkal kell megküzdeni. Már a jelenlegi eseményekkel sem tudunk lépést tartani, ezért egyértelmű célnak kell lennie az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásnak és a jövőbeni melegedés mérséklésének.
Az elmúlt hetekben szélsőséges sarkvidéki hideg időjárás sújtotta az Egyesült Államokat. Több mint egymillió amerikai maradt áram nélkül és készült sötétben az ünnepekre múlt hét pénteken, amikor egy „bombaciklon” okozta viharos időjárási helyzet bénította meg az országot. Az autópályák lezárása és a repülőjáratok törlése miatt lehetetlenné vált az utazás, de a szélsőséges időjárás sok halálos áldozattal is járt. Az Amerikai Országos Meteorológiai Szolgálat (NWS) adatai szerint több mint 200 millió amerikait érintett a veszélyes időjárási helyzet miatt kiadott figyelmeztetés, mivel a hideg szél miatt a hőmérséklet helyenként akár -48 Celsius-foknak érződött.
Nem ez volt az elmúlt évek egyetlen, szokatlanul extrém tele az észak-amerikai kontinensen, 2018-2019 fordulóján is hasonló hidegfront tört utat a kontinensen. Donald Trump egykori amerikai elnök akkor több megjegyzésében is “hiányolta” a globális felmelegedést, hogy “jó volna, ha visszatérne, mert szükségünk van rá.”
De 2021. februárjában is hasonló szélsőséges hideg volt, amikor milliók maradtak áram nélkül Texasban. A napokig tartó hideg közel 150 halálesetet és legalább 20 milliárd dolláros kárt okozott.
Míg Trump elnök esetében egyértelműen a cinizmus állt hozzászólásai mögött, a tudományos közösség is feltette magának a kérdést: van kapcsolat az extrém hidegbetörések és a klímaváltozás között? És ha igen, milyen tendenciák várhatóak?
Míg a globális felmelegedés és a hőhullámok közötti kapcsolat egyértelmű, a téli viharok viselkedését összetett légköri dinamika szabályozza, amelyet nehezebb tanulmányozni. Ennek ellenére „a téli viharoknak vannak bizonyos aspektusai (…), ahol az éghajlatváltozással kapcsolatos kapcsolatok meglehetősen erősek és robusztusak” – mondta Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem klimatológusa az AFP-nek.
Például a víztestek – tavak vagy óceánok – felmelegedése befolyásolja a havazás mennyiségét. Az Egyesült Államokban ez a mechanizmus a Nagy-tavak térségében, a kanadai határon fordul elő.
Az északról érkező hideg levegő és e tavak melegebb vizének találkozása feláramlást eredményez, ami havazáshoz vezethet. Emiatt érintette az extrém hideg kiemelten a Nagy-tavak egyik partja mentén elhelyezkedő Buffalo városát.
„Minél melegebb a tó hőmérséklete, annál több nedvesség van a levegőben, és nagyobb a víztest hatására felerősödő havazás lehetősége” – írta Michael Mann egy 2018-as tanulmányában.
Nincs azonban konszenzus más mechanizmusokkal kapcsolatban, például az éghajlatváltozásnak a sarki örvényekre és a légáramokra gyakorolt hatásáról.Ugyanakkor egy 2012-es úttörő tanulmányban Jennifer A. Francis és Stephen J. Vavrus éghajlatkutatók megmutatták, hogy a felmelegedés hatására a sarkvidék és a trópusi területek között csökken a légtömegek közti hőmérséklet- és nyomáskülönbség.
Emiatt az úgynevezett poláris futóáramlás is gyengül és egyre erősebben hullámzik miközben a sarki hideg légtömegek délnek nyomulnak és a trópusi meleg légtömegek egyre inkább északnak.
Korábbi tanulmányokban megmutatták, hogy egy gyenge sztratoszférikus poláris örvény hidegbetörésekhez vezethet a középső földrajzi szélességeken, de a pontos összefüggések és mechanizmusok nem voltak tisztázottak. Ennek vizsgálata során egy 2018-as kutatásban arra jutottak, hogy Eurázsiában 1990 óta megfigyelt téli lehűlések 60%-a a poláris örvény gyengülésének megnövekedett gyakoriságával magyarázható.
Egy 2021-es munkában egy úgynevezett attribúciós vizsgálattal igyekeztek megállapítani, hogy mennyiben felelős az emberi tevékenység az extrém fagyokért, és mostani események kapcsán is megkereste őket a The New York Times. Judah Cohen, a tanulmány vezető szerzője, az Atmospheric and Environmental Research (AER) klimatológusa elmondta, hogy minden eddiginél magabiztosabb a felmelegedés és északi-sarkvidéki változások közötti összefüggésben
“Mindenki egyetért abban, hogy a poláris örvény zavara esetén megnő a szélsőséges téli időjárás valószínűsége” – nyilatkozta Judah Cohen egy másik interjúban az AFP-nek. Ugyanez vezetett a 2021. februári eseményekhez Texasban.
Azonban korunk klímaváltozásának hatásával kapcsolatban az említett 2012-es tanulmány szerzője, Steve Vavrus, a Wisconsini Egyetem éghajlatkutatója a The New York Times-nak elmondta, hogy a dolgok állása még mindig nem egyértelmű. Ennek oka, hogy az extrém hidegbetörések és a 2022. decemberi “bombaciklon” kialakulása és fejlődése nagyon sok tényező eredménye, emiatt további kutatásra és minél pontosabb mérésekre van szükség ahhoz, hogy kimutatható legyen az emberi tevékenység szerepe ezekben a folyamatokban.
Többről van szó, mint a tudományos egyrészt-másrészt dilemmáról
Bár az éghajlatváltozás és az extrém hideg telek mögött álló folyamatokban még nincs konszenzus, az viszont elmondható, hogy már az éghajlatváltozás hatásai nélkül is óriási veszteségekhez vezetnek a természeti katasztrófák, nemcsak az USA-ban hanem Európában is.
A szélsőséges időjárási események közül pedig egyre több tudományosan igazolhatóan erősödik vagy létre se jöhetett volna az ember okozta felmelegedés nélkül.
Ezért szemfelnyitó eseménynek kell lennie, hogy még a fejlett világban is visszafordíthatatlan károkkal kell megküzdeni. Már a jelenlegi eseményekkel sem tudunk lépést tartani, ezért egyértelmű célnak kell lennie az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásnak és a jövőbeni melegedés mérséklésének.
Borítókép: Netweather / Tropical Tidbits
