A tűrőképesség határán: a leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot éltük át idén júliusban

A HungaroMet városokra elérhető adatsorai alapján, az emberi tűrőképesség és az egészségre gyakorolt hatás szerint az idei júliusi hőhullám volt a legrosszabb a modern mérések kezdete óta, amit át kellett élnünk. Egy hőhullámot az időtartam (hány napig tart), a legmagasabb hőmérséklet és az intenzitás (hőösszeg) alapján elemezhetünk. Példaként: egy 29 fokos átlaghőmérsékletű időszakot könnyebb kibírni 3 napig, mint egy 28 fokosat 9 napig – az előzőben 6 °C a hőösszeg, az utóbbiban 9 °C. Budapesten és a déli-délkeleti országrészben soha nem volt még olyan rossz a helyzet, mint idén: intenzitását tekintve ez volt a legrosszabb hőhullám, amit túl kellett élniük. Közel 90%-os magabiztossággal állíthatjuk, hogy a gyakoribb, hosszabb és intenzívebb hőhullámos időszakokért az emberi eredetű üvegházgáz kibocsátások a felelősek, így nem igaz, hogy régen is hasonló volt ezeknek az előfordulása. Az elengedhetetlen alkalmazkodáson túlmenően a kibocsátás-csökkentésnek az a tétje, hogy marad-e egyáltalán hőstressz-mentes nap a jövőben júliusban Magyarország többségén vagy sem. Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése.
A tűrőképesség határán: a leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot éltük át idén júliusban

A globális felmelegedéssel a hőhullámok hossza, gyakorisága és intenzitása is növekszik. Ezt például a napi átlaghőmérséklet alapján kifejezett hőhullámokkal tudjuk jellemezni, mivel ez függ össze statisztikailag leginkább a többlethalálozással. Az országos tisztifőorvos által elrendelt harmadfokú hőségriadó kritériuma jelenleg az, amikor a napi átlaghőmérséklet legalább 3 napig 27 °C feletti. Ekkor a nappali hőséget az éjszakai meleg sem enyhíti. Az országon belül ez a nagyfokú hőstressz leginkább Budapestet és az Alföld déli-délkeleti részét érinti.

Elsősorban hosszú, a 20. század elejéig visszatekintő, homogenizált (minden hibától megszűrt) állomási adatsorokat elemeztük, melyek közül Budapest, Szeged és Túrkeve adatai elérhetőek mindenki számára a HungaroMet adatbázisából. Mivel Budapestre az első 10-ben csak egyetlen (az 1950-es) hőhullám szerepelt a ’90-es évek előtti időszakból, ezért 1991-től mutatjuk be az eredményeket.

Az országos átlag helyett az állomásokra bemutatott eredmények jobban érzékeltetik a hőség valódi megjelenését, hiszen az eddigi legmelegebb nyáron, 2022-ben a 4 napos országos átlagérték mellett a Délkelet-Alföldön például háromszor annyit, 12 napot észleltünk. A hőhullámokat az idősek, a kisgyerekek, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel küzdők nagyon rosszul viselik: egy hazai tanulmány szerint egy hőhullámosabb évben, 2015-ben 17%-os többlethalálozás volt ezeken a napokon.

Kapcsolódó cikkNem mindenki fogja túlélni az eljövendő nyarak hőstresszét MagyarországonAz 1990-es évekig csak kevés extrém hőstresszes napot találunk Magyarországon a május-szeptemberi időszak között, 2007-ben viszont, ha csak rövid időre is, de közel kerültünk az életveszélyes (46 fokot meghaladó hőérzet) tartományhoz.

Soha nem volt még ilyen rossz a helyzet Budapesten

Egy hőhullámot többféle alaptulajdonság is jellemez: fontos, hogy milyen hosszan kell elviselnünk, ám az intenzitás is lényeges faktor az egészségügyi hatások szempontjából. A bemutatott ábrákon a vízszintes tengelyen a megfigyelt hőhullámok időtartama szerepel, a függőleges tengelyen a mért legmagasabb hőmérséklet, míg a körök színével és nagyságával is érzékeltetett intenzitásnak a hőhullámos küszöb (27 °C) feletti hőösszeget tekintettük.

Az így számolt intenzitással (melyet a HungaroMet-nél is alkalmaznak) jól érzékeltethetjük, hogy mennyire nehéz elviselni egy hőhullámot:

egy 29 fokos átlaghőmérsékletű időszakot könnyebb kibírni 3 napig, mint egy 28 fokosat 9 napig – az előzőben 6 °C a hőösszeg, az utóbbiban 9 °C.

A következő ábrán jól látszik, hogy Budapesten sosem volt még olyan hosszú hőhullám, mint amit idén július 7-től kezdődően éltünk át. Ugyan az abszolút melegrekord idején (2007-ben) és 2012-ben is átlagosan kissé melegebb volt a fővárosban, de ezen hőhullámok intenzitása nem volt olyan erős, mint idén. Az 1994-es hőhullám majdnem ilyen sokáig tartott, de az közel sem volt olyan intenzív, mint az idei. Tehát

a 2024. júliusi hőhullám összességében kiérdemli a legintenzívebb jelzőt is.

Alapadatok forrása: HungaroMet. A szerzők ábrája.

A déli-délkeleti országrészben sem jobb a helyzet

Vizsgáltuk még az idei harmadfokú hőhullám alatt 7 napon is megdőlt nappali melegrekordok állomásait, Kelebiát (a magyar-szerb határ közelében), Körösszakált (a magyar-román határ közelében) és a Duna mentén Baját is, de ezek esetében – a mérési adatok elérhetősége miatt – csak 2002-től végeztük az elemzést.

Mivel az idei hőhullám főleg Szerbia felé terjedt ki, ezért Kelebiára mutatjuk be az eredményeket. Itt a következő ábra szerint toronymagasan az idei hőhullám vezet minden szempontból:

  • a leghosszabb volt,
  • a legmagasabb hőmérsékletet is ekkor mértük, és
  • az intenzitása is a legerősebb volt.

A 2007-es hőhullámban itt viszonylag alacsonyabb hőmérsékletek jelentkeztek, és „csak” 7 napig tartott, míg 2012-ben (amikor tavalyig országos átlagban a legtöbb harmadfokú hőhullámos nap volt) is „csak” 10 napos ilyen időszakot éltünk át az idei 13 nappal szemben.

Alapadatok forrása: HungaroMet. A szerzők ábrája.

Régen is volt meleg, de ilyen biztosan nem

Két évvel ezelőtt már megvizsgáltuk, hogy 89%-os aránnyal, azaz nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy az emberi tevékenység okolható a hőhullámok gyakoriságának jelentős hazai növekedéséért.

Tehát egyáltalán nem igaz, hogy régen is hasonló volt a hőhullámok előfordulása.

Idén az extrém nagy hőstresszes napokat (ami az emberi test hőmérsékleténél melegebbet jelent, és ekkor a szervezet hipotalamusz általi védekezésbe kezd) elemeztük a jövőre, amelyben a modelleredmények szerint hazánkban tízszer több hőstresszes napra kell számítanunk, ha a jelenlegi ütemben folytatódnak a globális kibocsátások. El kellene kerülnünk azt, hogy minden évben 45 °C körüli hőstresszre kelljen majd felkészülnünk a jelenlegi 40 °C-os helyett.

A tét az, hogy maradnak-e egyáltalán, és ha igen, mekkora számban, hőstressz-mentes napok júliusban a jövőben.

Amit a hőhullámok esetén rövidtávon tehetünk: árnyékoljunk, hűtsük a szobánkat, igyunk elég vizet! Amit a kormányzatoknak kell tenniük: átfogó stratégiák kidolgozása hőségriadókra. Amit hosszabb távon tervezéskor tehetünk: zöldfelületek és a kék infrastruktúra városon belüli növelése, épületek megfelelő szigetelése. Amit viszont azonnal kellene tennünk, mert a légkondis hűtésnek jelentős energiaigénye van (és ezt még továbbra is jelentős mértékben fosszilis alapú energiahordozókkal biztosítunk): globálisan visszafogni a pazarlást és ezáltal a szükségtelen kibocsátásokat is (ebben segítenek az energiahatékonysági beruházások, valamint az épületszektor dekarbonizálása).

Szerzők: Szabó Péter, Pongrácz Rita

Borítókép: Pixabay

Szabó Péter

Szabó Péter

Éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakértője.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!