Nagy kormányzati lökést kap a lakossági felújításokat az energiakereskedők és -szolgáltatók terhére segítő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az új szabályokat nemrég bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. Bár ez a rendszer itthon még nem közismert, megújított formájában jelentősen hozzájárulhat a hazai épületállomány energetikai felújításához, ami az energia- és klímacélok mellett a rezsiköltségek, hazánk energiaszuverenitása és a gazdaság szempontjából is jó hír. Koczóh Levente, a Green Policy Center szakértője bemutatja a rendszer működését és a várható változásokat.

Koczóh Levente a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője, szakterületei: klímapolitikai modellezés, EU ETS, ipari zöld átmenet

Mi az az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer és a Hitelesített Energiamegtakarítás, és hogyan segíthetnek?

Az EKR-t a kormány 2021-ben hozta létre, külföldi minták alapján. A rendszer célja, hogy oroszlánrészt vállaljon hazánk 2030-as energiahatékonysági céljának teljesítésében. Működésének lényege, hogy az áram- és földgáz-kereskedőket, -szolgáltatókat, illetve az üzemanyag-kereskedőket arra kötelezi, hogy minden évben egy bizonyos mennyiségű energiamegtakarítást érjenek el a fogyasztóknál programok, beruházások finanszírozása révén (ennek elmaradása esetén bírságot fizetnek, amelyet az állam fordít hasonló célokra). Például, egy épületenergetikai felújításnál vagy egy ipari berendezés hatékonyabbra való cserélésénél, ha azt hitelesítik, akkor ún. hitelesített energiamegtakarítás (HEM) jön létre, amit az EKR-ben kötelezett energiacégek megvásárolhatnak a kötelezettségeik teljesítésére, ezáltal utófinanszírozva a beruházást. Ez a rendszer tette például lehetővé a tavalyi ingyenes falusi padlásfödém-szigetelési hullám felfutását, amely az abban résztvevőket az átlagfogyasztás alatti energiafogyasztási szint elérésében segítette, ami a rezsiköltségekben jelentős megtakarítást eredményez. Ez a folyamat azonban akkor csak átmenetinek bizonyult, részben egy, az EKR részletszabályaira vonatkozó tavaly őszi kiigazítás, részben a rendszer alább bemutatott nehézségei miatt.

Az EKR nemrég társadalmi konzultációra bocsátott felülvizsgálatát két tényező indokolta. Egyrészt, az energiaválság okozta takarékoskodás és kisebb beruházások eredményeként annyira lecsökkent az energiafogyasztás – az ország összes földgázfogyasztása 2023-ban és 2024-ben bő 20%-kal maradt el a 2021-estől -, hogy a kötelezettek már most előre teljesítették minden 2030-ig tartó energiamegtakarítási kötelezettségüket. Így a legutóbbi tőzsdei kereskedési napon már nagyságrendekkel több eladandó HEM került felajánlásra, mint ahány vételi ajánlat érkezett, aminek eredményeként a HEM-ek árfolyama bezuhant. Ha a HEM-nek nincs érdemi ára, akkor az EKR nem képes részt venni a beruházások finanszírozásában és javítani azok megtérülését. A rendszer helyreállítása tehát klímavédelmi szempontból is kulcsfontosságú. Másrészt, 2024 őszén jelent meg Magyarország felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterve, amely a korábbinál ambiciózusabb energiahatékonysági célt tűzött ki 2030-ra.  Ennek alapján az ország végsőenergia-fogyasztása 2030-ban már csak 740 PJ lehet (összehasonlításként: ez a paksi atomerőmű éves energiatermelésének tizenháromszorosa) – az energiaválság előtt, 2021-ben ez még 799 PJ volt. A 2030-ig halmozottan elérendő 336 PJ energiamegtakarítás legalább negyedét az EKR-től várják – azaz annyi energia megspórolását, amit a jelenlegi paksi atomerőmű másfél év alatt termelne meg.

Miről szól a rendszer átdolgozására tett javaslatcsomag és mi ennek a jelentősége?

1. Megemelt kötelezettségek

A felülvizsgálat eredményeként bevezetendő legfontosabb újítás a kötelezettségek megemelése lenne, amivel a jogalkotó új életet lehel a HEM-ek piacába, hiszen így újra lehetne kereslet. A módosító javaslat az emelt kötelezettségek mértékét előre gondolkodva már 2035-ig rögzítené, évente az adott cég által két évvel korábban értékesített energiamennyiség 0,5%-ának megfelelő szinten. Ráadásul a javaslat a 2025 nyara – 2027 decembere közötti szakaszban még ennél is erősebb, 1,4%-os kötelezettségeket szabna meg (az üzemanyag-kereskedők kivételével), ami „kisöpörné” a piacon felhalmozódott HEM-többletet. A kötelezettségeket kétévente felül lehet vizsgálni, ami kedvező, mert beavatkozási lehetőséget teremt arra az esetre, ha ismét valamilyen váratlan helyzet adódna az energiamegtakarítási piacon.

2. Az állam is vásárolhat HEM-eket

Pozitív változás lenne az az új elem is, hogy az állam maga is vásárolhat HEM-eket, hiszen ez közvetlen beavatkozási lehetőséget teremtene a kormány számára a HEM-árfolyam felhajtására, amennyiben az megint beesne, vagy ha a kormány a pályázati úton kiosztott támogatások helyett egy egyszerűbb megoldással kívánná finanszírozni az energiahatékonysági beruházásokat. Ez utóbbi fontosságának bemutatására elég felidézni a még futó energetikai otthonfelújítási programnál történteket, ahol vélhetően a magas adminisztrációs teher miatt maradt el messze a várttól a pályázatra jelentkezők száma, így a kormány kénytelen volt átdolgozni a konstrukciót. Az átláthatóságot növeli, hogy a nem tőzsdei, hanem cégek közötti közvetlen HEM kereskedésre tranzakciós díjat vetnének ki, a tőzsde irányába terelve a kereskedést.

3. Csak hosszú távú hatást kifejtő intézkedések számolhatóak el

Jelentős változás lenne az is, hogy 2026-tól csak a hosszú távú, legalább 6 éves időtartamot elérő energiahatékonysági beruházások lesznek elszámolhatóak, a rövid távú intézkedések (pl. szemléletformálás) már nem. Ez a rendszer működésének korai évei során történteket tekintve érthető. A 2021-2023 közötti években sokan nagyon egyszerű módokon igyekeztek HEM-eket generálni (pl. akkor még energiamegtakarítást lehetett elszámolni olyan nehezen ellenőrizhető intézkedésekből, mint hogy a teherautók kerekét keményebbre fújták – bár pont ezt a gyakorlatot a jogszabály ma már tiltja.) A tartós beruházások esetén könnyebb az energia-megtakarítás számszerűsítése, hitelesítése is, mint egy szemléletformáló intézkedés esetén. Ennek ellenére, fontos, hogy az épületenergetikai beruházásokat kísérje szemléletformálás és oktatás, különben fennáll annak a veszélye, hogy a felhasználó olyan módon használja a felújított ingatlanát, amelyek kioltják az elért energiamegtakarítás egy részét (pl. nem optimális beállításokkal használja az új épületgépészetet, vagy a kisebb rezsiszámlának megörülve feljebb tekeri a fűtést). A módosított jogszabály erről is gondoskodik, amikor az egy bizonyos küszöbérték feletti mennyiségű energiát értékesítő cégeket szemléletformálási tevékenységre is kötelezi – eddig ez csak a kiskereskedelmi energiaszolgáltatók feladata volt.

4. Az épületállományra kell fókuszálni

Külön pozitívumnak tekintendő, hogy a jövőben a kötelezettenként teljesítendő energiamegtakarítás egy bizonyos százalékának az épületszektorból kell származnia (ennek pontos mértékét kormányrendelet mondja majd ki). Ez az intézkedés garantálja, hogy a lakó- és középület-felújítások valóban az EKR által kiváltott beruházások középpontjába kerüljenek. Bőven van hova fejlődni ebben az ágazatban, hiszen 2022-ben hazánk végsőenergia-fogyasztásának 50%-ért az épületállomány felelt. Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését, amelyhez évi nagyjából 140.000 lakást, családi házat kellene energiahatékonyság felújításnak alávetni, de egyelőre ennek apró töredéke valósul meg. Egy ilyen felújítási hullámnak jelentős munkahely-teremtő és gazdaság-élénkítő hatása lehetne. Magyarország Harmadik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésében bemutattuk, hogy míg a kereskedelmi és középületek esetén már az energiaválság előtt is volt egy lassú csökkenő trend az energiafogyasztásban, addig a lakóépületeknél a 2022-es rezsicsökkentés-módosításig csak stagnálás, a külső hőmérséklettel való együttmozgás volt megfigyelhető.

Összegzés

Az EKR egy alkalmas rendszer az energiahatékonyság javítására, amely egy kreatív finanszírozási megoldást jelent egy égető problémára. Ez pedig egy igen fontos kérdés, ugyanis az energiafogyasztás csökkentése nélkül nem tudnánk fenntarthatóbb megoldásokkal kiváltani a fosszilis energiahordozók felhasználását, és így klímasemlegessé, energiafüggetlenné válni.

A mostani reform több ponton is nagyon előremutató javaslatokat fogalmaz meg, és erősíti az országos energiahatékonysági cél megvalósulásának esélyét. Ugyanakkor, éppen a téma fontossága miatt a kötelezettségek mértéke lehetne még erőteljesebb, tekintve, hogy azok százalékban kifejezett jellege miatt a projektek eredményeként csökkenő energiaértékesítés csökkenő kötelezettségeket jelent hosszú távon. Mindenekelőtt pedig az lenne fontos, ha a módosítás minél inkább elősegítené az épületek energetikai felújításának felfutását. Tehát a kötelezettségek minél nagyobb százalékát kellene ebben a szektorban teljesíteni, illetve a kötelezetteknek és a projektek megvalósítóinak el kell érniük, hogy minél egyszerűbb és olcsóbb legyen a lakosság számára bekapcsolódni a programba, és minél többen értesüljenek a lehetőségről.

Természetesen az EKR csak az egyik módszer az energiahatékonyság javítására, és mivel elsősorban a legolcsóbban megvalósítható beruházások megvalósulását várhatjuk tőle, nem fog minden 2050-ig előttünk álló feladatra megoldást jelenteni. Az üvegházhatású gázok kibocsátása és az energiafogyasztás csökkentése szempontjából a leghatékonyabb beavatkozás a legrosszabb energiahatékonyságú épületek mélyfelújítása, amely viszont költséges, magas támogatási igényű folyamat, így megvalósulásához az EKR mellett más támogatási formák alkalmazására is szükség lehet.

Sajtóanyag

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Nagy kormányzati lökést kap a lakossági felújításokat az energiakereskedők és -szolgáltatók terhére segítő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az új szabályok nemrég kerültek társadalmi egyeztetésre. Koczóh Levente, a Green Policy Center szakértője bemutatja a rendszer működését és a várható változásokat.

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) lényege, hogy ha például hatékonyabbra cseréljük a kazánunkat vagy szigeteljük házunk födémét, és az átalakítást megfelelő módon hitelesítjük, ún. hitelesített energiamegtakarítás (HEM) jön létre. Ez lényegében azt jelenti, hogy klímabarát befektetésünkért cserébe kézhez kapunk néhány „klímarészvényt”.

Azonnal felmerül a kérdés, hogy ha rendelkezünk ilyen klímarészvénnyel, ki fogja tőlünk megvenni? Az EKR rendszer másik fontos eleme pontosan ezt a piacot hozza létre, ugyanis kötelezi az áram- és földgáz-kereskedőket, -szolgáltatókat, illetve az üzemanyag-kereskedőket, hogy évente a forgalmuk meghatározott arányában klímarészvényt vásároljanak (az energiamegtakarítási kötelezettségeiket más módon is teljesíthetik, de ez a legkézenfekvőbb megoldás). Tehát végeredményben elérhetjük, hogy e klímarészvények értékesítése révén lakásfelújításunkat részben az energiacégek támogassák.

A klímarészvények árfolyama azonban, hasonlóan a hagyományos részvényekéhez ingadozik. Ha például a lakosság eleve takarékosabban áll az energiafogyasztáshoz, így csökken a vásárlásra kötelezett cégek forgalma és teljesül az energiamegtakarítási kötelezettségük, a klímarészvények iránti kereslet is meredeken csökken, ezzel a részvények értéke is zuhanni fog.

Kormányzati mentőöv a klímarészvénynek

Ahogy Koczóh Levente, a Green Policy Center szakértője megállapítja, pontosan ez következett be 2025 elejére: a 2022–2024 közötti lakossági és vállalati takarékoskodás miatt az energiacégek könnyedén letudták egészen 2030-ig a kötelezettségüket, és a klímarészvények gyakorlatilag elvesztették az értéküket.

A rendszer elve azonban annyira egyszerű és kézenfekvő (főként, hogy nem kell hozzá bonyolult pályázatokat beadni), hogy kár lenne veszni hagyni — gondolhatták a kormányban, amikor úgy döntöttek, hogy teljesen áthangolják, és ezzel új életet lehelnek bele.

Négy ponton várható lényegi változás:

1. Megemelik az energiacégek klímarészvény-vásárlási kötelezettségeit annyira, hogy pusztán a lakossági és vállalati takarékoskodás ne döntse össze ezt a piacot.
2. Az állam is vásárolhat klímarészvényt, vagyis ha az árfolyam beesne, a kormány segíthetne — és mindezt sokkal kevesebb adminisztrációval tehetné, mintha valamilyen új pályázatot kellene kiírni.
3. 2026-tól csak a hosszú távú, legalább 6 éves időtartamot elérő energiahatékonysági beruházások lesznek elszámolhatóak a klímarészvények piacán. A rövid távú intézkedések (például a szemléletformálás egyéb beruházás nélkül) olyan kiskaput jelentettek, amelyek révén a nagy energiacégek viszonylag olcsón tudták teljesíteni a kötelezettségeiket.
4. Az energiamegtakarításnak meghatározott részben az épületek energetikai korszerűsítéséből kell származnia. Itt bőven van hova fejlődni ebben az ágazatban, hiszen 2022-ben hazánk végsőenergia-fogyasztásának 50%-ért az épületállomány felelt. Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését, amelyhez évi nagyjából 140 000 lakást, családi házat kellene energiahatékonyság felújításnak alávetni, de egyelőre ennek apró töredéke valósul meg.

A szakértő szerint a változások iránya kedvező az országos energiahatékonysági cél elérése szempontjából, azonban mivel a kötelezettségek újonnan meghatározott mértéke továbbra is a fogyasztással arányos, hosszabb távon még mindig fennáll a veszély, hogy csökken a kötelezettségek mértéke. „Mindenekelőtt pedig az lenne fontos, ha a módosítás minél inkább elősegítené az épületek energetikai felújításának felfutását. Tehát a kötelezettségek minél nagyobb százalékát kellene ebben a szektorban teljesíteni, illetve a kötelezetteknek és a projektek megvalósítóinak el kell érniük, hogy minél egyszerűbb és olcsóbb legyen a lakosság számára bekapcsolódni a programba, és minél többen értesüljenek a lehetőségről” — teszi hozzá Koczóh Levente.