A 2026. június végi hazai hőhullám kapcsán összegyűjtöttünk néhány korábbi cikket a témában. A cikkek összefoglalói mellett kiemeltük a legfontosabb ábrákat, végül pedig néhány ide kapcsolódó fogalom értelmezését közöljük a Klímaszótárból.
Egy 2024-es cikkünk azt mutatja be, hogy a nyári hőség Magyarországon már ma is komoly egészségügyi kockázat, amely az elmúlt évtizedekben egyre erősebben terheli az emberi szervezetet. Az elemzés a hőstresszt nem pusztán a hőmérséklet alapján vizsgálja, hanem figyelembe veszi a páratartalom, a napsugárzás és a szél együttes hatását is, vagyis azt, hogy a hőség valójában hogyan hat az emberekre. A folyamat különösen az Alföldön, a nagyvárosokban és a rosszul hűthető épületekben élőket érinti érzékenyen, miközben a következő években is gyakoribbá válhatnak az egészséget veszélyeztető hőhullámok. A cikk ezért a kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodás sürgősségére hívja fel a figyelmet: a hőstressz-alapú riasztásokra, az árnyékolásra, a jobb épületszigetelésre és a városi zöldfelületek növelésére.
A cikk itt olvasható: https://masfelfok.hu/2024/07/05/hostressz-hoseg-nyar-egeszsegugy-tobblethalalozas-magyarorszag-alfold-szeged-budapest/
![Extrém hőstresszes napok [> 38 °C] előfordulása az országban: milyen intenzitással és mekkora területet érintett? Forrás: Szabó Péter és Pongrácz Rita](https://masfelfok.hu/wp-content/uploads/2026/06/extrem-hostressz-1024x695.jpg)
A cikk itt olvasható: https://masfelfok.hu/2024/07/30/a-turokepesseg-hataran-a-leghosszabb-es-legintenzivebb-hohullamot-eltuk-at-iden-juliusban/
2025 nyarán megjelent cikkünk azt mutatja be, hogy Magyarország és a Balkán térsége Európa leggyorsabban melegedő és száradó régiói közé tartozik. Az 1971 óta vizsgált adatok szerint térségünkben a nyarak nemcsak jelentősen melegebbé váltak, hanem a nyári csapadék is csökkent, ami együtt súlyosbítja az aszályhelyzeteket. A 2024-es rendkívül forró nyár és a 2025-ös száraz, meleg június már ebbe a folyamatba illeszkedik: a száraz kontinentális jelleg erősödése nem távoli lehetőség, hanem jelenleg is tapasztalható átalakulás. A cikk arra figyelmeztet, hogy az alkalmazkodás egyre sürgetőbb, miközben a kedvezőtlen éghajlati trendek miatt egyre nehezebb és költségesebb is lesz.
A cikk itt érhető el: https://masfelfok.hu/2025/07/07/szaraz-kontinentalis-klima/
Szintén 2025 nyarán jelent meg egy cikkünk, mely azt mutatja be, hogy Magyarországon az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás, főként áprilisban és a nyári hónapokban, elsősorban a melegebb nappalok miatt. A változás különösen Délkelet-Magyarországon volt látványos, miközben a maximum- és minimumhőmérsékletek egyaránt magasabb tartományba tolódtak: júliusban például a leggyakoribb nappali értékek 26–27 °C-ról 29–30 °C-ra, az éjszakai minimumok pedig 13–14 °C-ról 16–17 °C-ra emelkedtek. A cikk fontos tanulsága, hogy a napi hőingás további növekedésének megtorpanása nem jó hír, mert ez részben abból fakad, hogy az éjszakák is egyre melegebbek (gyakoribbak az ún. trópusi éjszakák). Márpedig ha éjszaka sem hűl le eléggé a levegő, az emberi szervezet nehezebben pihen ki, így a hőség egészségügyi terhelése nemcsak nappal, hanem éjszaka is erősödik.
A cikk itt olvasható: https://masfelfok.hu/2025/07/02/napi-hoingas-elemzes/
2026 tavaszán jelent meg egy cikkünk arról, hogy az aszályok, hőhullámok és hirtelen árvizek mögött nem egyszerűen a „víz eltűnése”, hanem a táj hűtőképességének gyengülése áll. A Duna vízgyűjtőjének 1961 és 2020 közötti adatai alapján egyre hosszabb az az időszak, amikor a párolgási igény meghaladja a rendelkezésre álló csapadékot: míg korábban ez átlagosan egy hónapig tartott, az 1991–2020-as időszakban már három nyári hónapra nőtt. Ha a talajnedvesség és a növényzet nem képes elvezetni a beérkező napenergiát párolgás útján, az energia hővé alakul, ami gyorsítja a túlforrósodást és súlyosbítja az aszályt. A cikk ezért a vízmegtartás, a talajállapot javítása, a burkolt felszínek csökkentése és a párologtatni képes zöld infrastruktúra erősítése felől közelíti meg az alkalmazkodást.
A cikk itt olvasható: https://masfelfok.hu/2026/04/22/nem-a-viz-tunik-el-hanem-a-hutes/
Végül egy olyan cikket is ajánlunk, amely azt mutatja be, miért nem elég a városi hőség ellen pusztán árnyékolásban vagy légkondicionálásban gondolkodni: a városok hűtésében kulcsszerepe van a víznek és a párolgásnak. Egy 2021. júliusi budapesti példa alapján már 1,7 milliméter, jókor érkező csapadék is érdemben csökkentette a hőmérsékleti csúcsot, mert a párolgás hatalmas mennyiségű energiát kötött le. A cikk szerint a hőszigethatás mérsékléséhez a zöldfelületek önmagukban nem elegendők: biztosítani kell a párologtatáshoz szükséges vizet is, például csapadékvíz-megtartással, kék-zöld infrastruktúrával, illetve szürkevíz vagy tisztított szennyvíz felhasználásával. Ez a közeljövő várostervezésének egyik kulcskérdése, mert a hőhullámok erősödésével a sűrűn beépített városi környezet egyre nagyobb egészségügyi és gazdasági terhet jelent.
A cikk példájának részleteit érdemes külön kiemelni: „1,7 mm csapadék Budapest teljes belterületére vetítve (386 km2) nagyjából 660 ezer m3 csapadék vízmennyiséget jelent. A Dunában ez a vízmennyiség kevesebb, mint negyed óra alatt folyik le. Annak érzékeltetéséül, hogy a párologtatás során milyen energia-nagyságrendekről beszélünk, érdemes a vízmennyiség mellett az energiaáramlásban előidézett változást is kontextusba helyezni. A bemutatott, 1,7 mm délelőtti csapadék teljes elpárolgásához szükséges energiamennyisége Budapest belterületére vetítve nagyjából 400 GWh. Ez megegyezik a Paksi Atomerőmű 9 napi termelésének nagyságával, ami kb. 40 millió háztartás 1 napi légkondicionálási szükségletének fedezésére elegendő.”
A cikk itt olvasható: https://masfelfok.hu/2024/06/19/varosi-hoszigethatas-hohullam-csapadek-zoldfeluletek-energiaaramlas-budapest/
Alapfogalmak
hőhullám
Hosszú ideig tartó, a megszokottnál jóval magasabb napi átlaghőmérsékletű időszak. A hőhullámnak nincs nemzetközileg elfogadott definíciója, bizonyos országokban előre megadott napi átlaghőmérséklet értékek túllépése esetén, máshol az összes regisztrált adat 90%-ánál magasabb (90-es percentilis) mért érték esetén tekintenek egy adott időszakot hőhullámnak. Egyes meghatározások magukba foglalják a hőmérséklet és az időtartam mellett a páratartalmat is, hiszen ez a meteorológiai paraméter is hatással van az emberi hőérzetre.
hőhullámos nap
A hőség periódusokat eltérően definiálja az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Az éghajlati vizsgálatok során hőségnapról beszélünk, ha a hőmérséklet átlaga 25 fok felett alakul (Tavg > 25 °C). Az emberi szervezetet érő hőstressz kifejezésére a napi átlag reprezentatívabb, mint a napi maximum, ugyanis ez magában foglalja a hőmérséklet éjszakai alakulását is, amelynek magas értékei hátráltatják a pihentető alvást.
hőségriadós nap
Hőségriadót a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK, korábban ÁNTSZ) rendel el az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésére alapozva abban az esetben, ha a várható napi középhőmérséklet 3 egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27 °C-ot. Ennél alacsonyabb fokozat a hőségriasztás, amelynek feltétele, hogy a középhőmérséklet 3 egymást követő napon elérje vagy meghaladja a 25 °C-ot. Végül elsőfokú figyelmeztetésről akkor beszélünk, ha a középhőmérséklet egy nap eléri vagy meghaladja a 25 °C-ot.
heat index (HI)
Elsősorban angolszász nyelvterületen elterjedt fogalom, index szám, amely magában foglalja az árnyékban mért hőmérsékletet (°C) és a relatív nedvességet (%). A bonyolult képlet egy olyan értéket ad eredményül, amely közelíteni igyekszik az adott hőmérsékleti és nedvességi viszonyok között “érezhető”, “látszólagos” hőmérsékletet. Magyar nyelvhasználatban leginkább a hőérzet áll közel hozzá, azonban a képlet nem veszi számításba sem a légmozgás, sem a direkt napsugárzás módosító hatását. Egy példa: 30 °C-os hőmérsékletet 80%-os páratartalom mellett már 38 °C-nak érezhetünk a képlet szerint. Magas értékei egészségügyi szempontból veszélyesek. A felhevült test izzadással tudja hűteni magát, ha azonban az izzadság nem tud elpárologni, a szervezet nem tudja szabályozni hőmérsékletét.
trópusi éjszaka
Éghajlati vizsgálatok során alkalmazott index. Olyan napot jelöl, amikor a hőmérséklet egyáltalán nem (még éjjel sem) csökken 20 fok alá (Tmin > 20 °C). Az ilyen napok különösen megterhelők a szervezet számára, hiszen gátolják a pihentető alvást, nem nyújtanak lehetőséget átmeneti felfrissülésre sem.
A címlapi kép forrása: Corri Seizinger / Shutterstock
