Kulcsszó: sugárzási kényszer

sugárzási kényszer, üvegházgáz-kényszer (radiative forcing)

Az a sugárzás-többlet, amit egy molekula vagy aeroszol részecske fejt ki a Föld légkörének sugárzási egyenlegére azzal, hogy valamilyen koncentrációban jelen van a légkörben. Például a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és a halogénezett szénhidrogének összesített sugárzási kényszere 2011-ig megközelítőleg 2,3 W/m2 értékkel nőtt 1750 óta. A légköri aeroszol részecskék (beleértve a vulkanikus hamut és …

sugárzási kényszer, üvegházgáz-kényszer (radiative forcing) Tovább

Egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság – összetett extrém események

Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken. Az extrém események önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban kombinálva megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerünk nem biztos, hogy ellen tud állni.

Felborítottuk a Föld energiamérlegét, a nettó zéró kibocsátás a kiegyensúlyozás kulcsa

Az energiamérleg legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver. A többlet nagy részét az óceánok vették fel, ami már most drámai hatással van a tengeri ökoszisztémákra. Minél előbb érjük el a nettó nulla kibocsátásokat, annál előbb fog csökkenni a légköri üvegházgáz koncentráció, és vele együtt a felmelegedés is.

Miért bízhatunk a klímamodellek jövőképeiben?

Az elmúlt mintegy ötven évben kutatók éghajlati modellek generációit készítették el, hogy megmutassák, hogyan fog alakulni a Föld éghajlata. Kritikusaik gyakran megkérdőjelezik ezek érvényességét. Nézzük, hogyan érvelnek a modellek és azok eredményei mellett tanulmányukban Zeke Hausfather éghajlatkutató és munkatársai!

szén-dioxid-egyenérték

Egy üvegházgáz kibocsátása vagy koncentrációja azonos sugárzási kényszert kiváltó szén-dioxid mennyiségében megadva. Az átváltás a globális felmelegedési potenciál segítségével történik, amely megmutatja, hogy egy üvegházgáz egyetlen molekulája hányszorta nagyobb üvegházhatást vált ki, mint egy szén-dioxid molekula. Gondolhatunk rá úgy, mint egy “üvegházhatás-valutára”. Például egy metán molekula által okozott sugárzási kényszer körülbelül 32 darab szén-dioxid molekula …

szén-dioxid-egyenérték Tovább

Mit jelentenek az IPCC forgatókönyvei a gyakorlatban? A sok lehetséges történet közül bemutatunk hármat

Minél hamarabb korlátozni tudjuk a globális felmelegedés mértékét, annál kevésbé veszélyeztetjük az emberi társadalom és a természetes ökoszisztémák épségét. Nézzük, milyen jövőkép várhat ránk, ha össztársadalmi szinten a jelenlegi vállalásainknál ambiciózusabban cselekszünk, ha legalább a vállalásainkat betartjuk, vagy ha tovább halogatjuk a cselekvést!

Nem 2050 után, hanem már most, a mi életünkben erősebb lesz a klímaváltozás

Sokan hajlamosak félreérteni a globális felmelegedést 2 fok alatt tartani ígérő Párizsi Megállapodást és a részben annak nyomán egyre több ország által kitűzött, az EU által 2050-re elérni ígért klímasemlegességet: úgy tűnhet, hogy klímaváltozásból fakadó kockázatok is távlatiak, a „mi” életünkben nem fordul igazán rosszra a helyzet.

IPCC: fokozódó aszályok, eltűnő természetes hótakaró a francia Alpokban és a Pireneusokban

Dél-Európa egyes területein akár 14-szer rosszabb lehet az aszályhelyzet, mint az eddigi legrosszabb történelmi aszályos időszak. A Földközi- és a Fekete-tengerben a jelenleg 100 évente átlagosan egyszer előforduló szélsőségesen magas vízállás 2050-re 5–20 évente, 2100-ra pedig akár évente többször is előfordulhat a pesszimista forgatókönyv szerint.

Mítosz: a vulkáni tevékenység jobban hat a mostani éghajlatváltozásra, mint az ember. Tegyük helyre a tűzhányókat!

Sok tényező befolyásolja az éghajlatot. Emiatt sok klímaszkeptikus továbbra is azzal érvel, hogy nem az emberi tevékenységből fakadó üvegházgáz kibocsátás miatt változik most a Föld éghajlata, hanem olyan természetes hatások miatt mint a vulkanizmus. Szerintük egy természetes folyamatról van szó, nem kell semmin változtatnunk. Mint annyi mítosz, ez sem igaz. De akkor mégis, hogyan és milyen mértékben hatnak a vulkanizmus az éghajlatra?