Kulcsszó: sugárzási kényszer

sugárzási kényszer, üvegházgáz-kényszer (radiative forcing)

Az a sugárzás-többlet, amit egy molekula vagy aeroszol részecske fejt ki a Föld légkörének sugárzási egyenlegére azzal, hogy valamilyen koncentrációban jelen van a légkörben. Például a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és a halogénezett szénhidrogének összesített sugárzási kényszere 2011-ig megközelítőleg 2,3 W/m2 értékkel nőtt 1750 óta. A légköri aeroszol részecskék (beleértve a vulkanikus hamut és …

sugárzási kényszer, üvegházgáz-kényszer (radiative forcing) Tovább

Nem a víz tűnik el, hanem a hűtés: ezért válnak egyre szélsőségesebbé az aszályok és árvizek

írta / 2026-04-21

Az éghajlatváltozás hatásait Közép-Európában nem pusztán kevesebb csapadék vagy több hő formájában érezzük, hanem egy mélyebb, rejtettebb hiányon keresztül: egyre kevesebb víz áll rendelkezésre a felszín hűtésére. Ungvári Gábor, Kis András és Báder László, a REKK.AQUA és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói szerint a vízháztartási szélsőségek – az aszályok, hőhullámok és hirtelen árvizek – közös gyökere a párolgási-párologtatási deficit növekedése. A Duna vízgyűjtőjén végzett elemzéseik azt mutatják: a vízgazdálkodásban nemcsak alkalmazkodásra, hanem tudatos csillapító beavatkozásokra is van mozgástér.

Hova lett az európai hó és a fehér karácsony Magyarországon?

írta / 2025-12-08

A karácsonyi ünnepek közeledtével az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói (Szabó Péter és Pongrácz Rita) megvizsgálták, hogyan alakította át a melegedő klíma és az emiatt változó téli csapadék Európa hóviszonyait, illetve mi történt közben a hazai fehér karácsonyokkal. A jelenlegihez képest vajon igaz-e, hogy a rendszerváltás környékén sokkal gyakrabban borította hó az országot az ünnepek alatt? A válasz árnyaltabb, mint ahogy azt a nosztalgia sugallná. Szemléletes ábrákon mutatjuk az enyhülő tél hatásait.

Az évszázad végére Észak-Európában is gyakoribb lehet a forróság, itthon pedig a szeptemberi kánikula

írta / 2025-08-13

Az idei nyár is megmutatta a klímaváltozás hatásait: a hosszan tartó aszály után heves zivatarok okoztak súlyos károkat az országban, a hőség pedig gyakran éjjel sem hagyott nyugodt pihenést. A felmelegedési trend pedig tovább folytatódik a következő évtizedekben is. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Divinszki Ferenc, Kis Anna és Pongrácz Rita – tanulmányukban a …

Az évszázad végére Észak-Európában is gyakoribb lehet a forróság, itthon pedig a szeptemberi kánikula Tovább

Egyre több napon belüli nagy hőmérsékleti ingadozást és ezzel az energetikai rendszerek zavarait és többlethalálozást hozhat a klímaváltozás

írta / 2025-10-07

A napon belüli gyors hőingadozások erősebben növelik a halálozás mértékét, mint maguk a szélsőséges hőmérsékleti értékek. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, miként változik e szervezetünket és energetikai rendszereinket próbára tevő hőmérsékleti változások gyakorisága, és mire számíthatunk a következő években. Szerzők: Szabó Péter, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat …

Egyre több napon belüli nagy hőmérsékleti ingadozást és ezzel az energetikai rendszerek zavarait és többlethalálozást hozhat a klímaváltozás Tovább

Szennyezésparadoxon: ha csökkentjük a légszennyezést, jobban nő a globális felmelegedés? Van megoldás

írta / 2023-03-30

A légköri szennyező anyagok, aeroszolok nélkül akár 30–50%-kal is erősebb lehetne ma a globális felmelegedés. Csökkentenünk kell a légszennyezettséget, de ettől azonnal enyhül majd a rövid tartózkodási idejű aeroszolok hűtő hatása és új, erősebb oldaláról ismerhetjük meg az éghajlatváltozást. A megoldás az üvegházgáz kibocsátások azonnali, nagymértékű visszafogása.

Felborítottuk a Föld energiamérlegét, a nettó zéró kibocsátás a kiegyensúlyozás kulcsa

írta / 2021-11-17

Az energiamérleg legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver. A többlet nagy részét az óceánok vették fel, ami már most drámai hatással van a tengeri ökoszisztémákra. Minél előbb érjük el a nettó nulla kibocsátásokat, annál előbb fog csökkenni a légköri üvegházgáz koncentráció, és vele együtt a felmelegedés is.

Miért bízhatunk a klímamodellek jövőképeiben?

írta / 2020-02-24

Az elmúlt mintegy ötven évben kutatók éghajlati modellek generációit készítették el, hogy megmutassák, hogyan fog alakulni a Föld éghajlata. Kritikusaik gyakran megkérdőjelezik ezek érvényességét. Nézzük, hogyan érvelnek a modellek és azok eredményei mellett tanulmányukban Zeke Hausfather éghajlatkutató és munkatársai!