Mit ért el idén a Másfél fok? 2020 számokban
Pár képben megmutatjuk, hogy mit értünk el idén a Másfél fokkal.
Pár képben megmutatjuk, hogy mit értünk el idén a Másfél fokkal.
A társadalom egyre szélesebb rétegei számára világos, hogy a légszennyezés káros hatással van az egészségünkre és az élettartamunkat is megrövidítheti. Az viszont már kevesebbek számára világos, hogy a légszennyezés a természetet is ugyanúgy károsítja. Végső soron pedig ezek a károk ránk is visszahatnak.
A klímaváltozásból és a népességrobbanásból fakadó erőforrás szűkösség miatt egyre többen gondolják, hogy a jövőben a víz miatt fognak kirobbanni háborúk. De valóban igaz ez a feltevés? Mit mutatnak a nemzetközi példák? És milyen megoldásokat kínál a társadalomtudomány?
A globális felmelegedés egyenes következménye, hogy nincsenek, vagy egyre kevesebb fehér karácsonyunk lesz? A klímaváltozás mindenképp hatással van a havazásra is, azonban a kérdés ennél összetettebb, még ha adja is magát a termékkapcsolás.
Boldog karácsonyt kívánunk minden olvasónknak! Köszönjük, hogy követtek minket.
A kék-zöld infrastruktúra általános bemutatása után konkrét javaslatokkal szemléltetjük, hogy hogyan lehetne kezelhető a csapadékvíz probléma a fővárosban. A kék-zöld megoldások beépítésével növelnénk a város klímaalkalmazkodási képességét, lakóinak életminőségét, modellül szolgálva ez egész országnak.
Ma már komplex digitális lefolyásszimulációk segítségével modellezhető a zöldfelületek vízvisszatartó képessége. Így lesz a kék-zöld elemek láncolatából valódi infrastruktúra, melynek kapacitása városi szinten is számítható és egy rendszerként kezelhető. Lássunk egy európai példát Koppenhágából, mely számos fontos tanulsággal szolgálhat Magyarország számára is.
A víz szikkasztására, tározására, elpárologtatására és tisztítására számos természetközeli megoldás létezik, amelyek a városon – így akár Budapesten, vagy más, jelentős mértékben burkolt magyar nagyvároson – belül is széleskörűen alkalmazhatóak. Cikksorozatunk második részében a legkisebb léptéknél kezdjük a konkrét lehetőségek bemutatását.
A növekvő létszámú városok egyszerre okozói és elszenvedői a természetes vízkörforgás változásainak. Azonban ha képesek volnánk megváltoztatni a városlakók- és tervezők vízhez való hozzáállását, hogy eszköz helyett értékként tekintsenek rá, nem csupán a klímaváltozáshoz tudnánk jobban alkalmazkodni, de élhetőbb és zöldebb életteret is teremthetnénk.
2015. december 12. sorsfordító dátum a nemzetközi klímapolitikában. Ezen a napon jött létre 194 ország között a Párizsi Megállapodás, mely új alapokra helyezte a nemzetközi együttműködést a klímaváltozással kapcsolatban. Idén 5 éves a Megállapodás, amit átfogó cikkben értékelünk, hogy hol tartunk most és mi várható.
Nem süt mindig a nap és nem fúj mindig a szél, de többek között a tárolási megoldások fejlődésével, többféle megújuló forrás együttes használatával, országok hálózatainak jobb összekapcsolásával elérhető egyszerre a tisztább villamos energia és az energiabiztonság is.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020. évi jelentése szerint, ugyan az elmúlt évtizedben javult a levegőminőség Európában, még mindig szinte minden európai szenved a légszennyezéstől. A jelentés értékeli a COVID-19 és a levegőminőség közötti összefüggéseket is.