Sokaknak túlzásnak tűnnek a kutatók által sürgetett intézkedések az éghajlatváltozás megfékezésére és a változáshoz való alkalmazkodásra. Az IPCC ún. 1,5 fokos jelentésének „parázs ábrája” megmutatja, hogy miért fontos a jelenben történő cselekvés.
Közel ötszáz fiatal érkezett a New York-i ENSZ klímacsúcsra és az azt megelőző ifjúsági találkozóra a világ minden tájáról, hogy kiálljanak a klímavédelemért – és jövőjükért. Velük beszélgettünk.
Sajtóértesülések szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem engedélyezi tovább a Civil Rádió médiaszolgáltatási jogosultságát és megvonja tőle a frekvenciahasználatot. Abban a rádióban, ahol mi is sokat beszéltünk az éghajlatváltozásról.
Mit kell tennünk annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 1,5 °C-nál nagyobb mértékben? Elegendőek-e az eddigi vállalások? Milyen kockázatokkal jár a késlekedés?
A Holnapelőtt új neve: Másfél fok. Elmondjuk, hogy miért kellett nevet változtatnunk.
Az Amazonas-medence égésekor számos téves állítás („A Föld tüdeje”) fogalmazódott meg, ami kiváló alkalmat adott a klímaszkeptikusoknak a kérdés eljelentéktelenítésére. Vizsgáljuk meg, hogy hogyan függ össze a fotoszintetizálás, az oxigéntermelés és az éghajlatváltozás!
Az IPCC Külön Jelentése az óceánok és a krioszféra, azaz a Földön található hó- és jégtömegek, állapotát és változásait mutatja be a legújabb tudományos eredmények alapján.
A 2015-ös párizsi megállapodás óta egyre többet hallani arról, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 2 °C alatt kell maradnia, sőt törekedni kell arra, hogy ez a határ inkább 1,5 °C legyen. De miért ilyen fontos fél fok különbség, és egyáltalán, hol tartunk most?
Vajon milyen megoldási lehetőségek léteznek a szén-dioxid légkörből való eltávolítására, s mennyire reálisak ezek? Az IPCC 1,5 fokos Külön Jelentése részletesen számba veszi mindezeket. Lássuk!
Mindennap hallunk arról, hogy milyen mértékű a globális felmelegedés, milyen értékeket nem szabadna elérnie a melegedésnek, és hogy emiatt a fajok hány százaléka a tűnhet el. De belegondolunk egyszer is mi rejlik a különböző százalékok és kicsinynek tűnő számadatok mögött? Ami látszólag csak pár tized Celsius fok, az rengeteg fajnak élet-halál kérdése.
Egyre többen várják a nemzeti kormányoktól, hogy radikálisan csökkentsék országaik károsanyag-kibocsátását, betartva a Párizsi Megállapodásban foglalt célokat. Bemutatjuk, hogy milyen keretek között történik az országok vállalásainak nyilvántartása és nyomon követése.
2019. október 13-án vasárnap önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. A testületek és polgármesterek megbízatása 5 évre szól. A globális éghajlati válság szempontjából különösen fontos évek előtt állunk, nagy jelentősége van annak, hogy milyen útravalóval bocsájtjuk munkára választott képviselőinket.
