aeroszol

A légkörben található szilárd vagy folyékony halmazállapotú vegyületek gyűjtőneve, amelyek jellemző mérete 0,01 és 10 µm (mikrométer, 1 µm = 1 ezred mm) közé esik.

Az aeroszol részecskék származhatnak egyaránt természetes és emberi (antropogén) forrásokból is. Aeroszolnak tekintjük például a port, a tengeri só kristályokat, az égetés során keletkező kormot, a vulkáni hamut és a növényi polleneket. Ezek meghatározó szerepet játszanak a csapadék-képződésben, ugyanis a vízgőz a légkörben ezeken a szennyezőanyagon képes kicsapódni (kondenzálódni), és így felhőt alkotni (e kondenzációs magvak átlagos mérete 0,2 µm körüli). Az aeroszolok közvetlen (direkt) és közvetett (indirekt) hatással is vannak a klímára: közvetlen módon szórják és elnyelik (abszorbeálják) a beérkező napsugárzást; közvetett módon pedig megnövelik a felhők darabszámát és élettartamát. Az első hatás a légkör hőmérsékletének növekedését, míg a második az adott terület (és így kis mértékben az egész bolygó) albedójának növekedését okozza.