A gleccserek és más szárazföldi jeges területek olvadása miatti tengerszint-emelkedés magától értetődő, azonban az már kevésbé ismert, hogy számos más tényező is befolyásolja az emelkedést, ami nem egyenlő mértékű a Föld minden pontján. A tengerszintről szóló cikksorozatunk első része.
Rendszertelen oszcilláció, amely során tengerfelszíni hőmérséklet-különbség lép fel az Indiai-óceán nyugati és keleti része között. Az El Niño-hoz hasonló mintázata miatt Indiai-óceáni Niño-nak is szokták nevezni. Ennek az oszcillációnak is három fázisa van: pozitív, semleges és negatív. Semleges fázisban a melegebb, a Csendes-óceán felől érkező tengervíz keveredik az Indiai-óceán nyugati részének vizével, amely felett a …
Az emberiség egy része folyamatosan keresi a kibúvót a klímaválságban játszott felelősség alól. Sőt, néhányan még mindig vitatják a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozás tényét. De mi történik valójában?
Az éghajlat természetes időbeli változásait jelenti. Természetes éghajlati változékonyságnak is nevezik, ide tartozik például az El Niño/Déli Oszcilláció jelensége. Az ilyen folyamatok lényegében csak az energia térbeli átszervezésére képesek, nem okoznak hosszú időtávú hőmérsékletváltozási tendenciákat, illetve az emberi tevékenységtől és más külső kényszerektől függetlenül is bekövetkeznek.
Minél hamarabb korlátozni tudjuk a globális felmelegedés mértékét, annál kevésbé veszélyeztetjük az emberi társadalom és a természetes ökoszisztémák épségét. Nézzük, milyen jövőkép várhat ránk, ha össztársadalmi szinten a jelenlegi vállalásainknál ambiciózusabban cselekszünk, ha legalább a vállalásainkat betartjuk, vagy ha tovább halogatjuk a cselekvést!
Az ENSO, azaz az El Niño–Déli Oszcilláció (El Niño–Southern Oscillation) átlagosnál erősebb passzátszelek esetén fellépő hideg fázisa. Az El Niño-val ellentétes fázis, azaz La Niña (jelentése „a lánygyermek”) esetén az erős passzátszelek még nyugatabbra nyomják a meleg felszínközeli tengervizet, aminek hatására még több hideg tengervíz emelkedik fel a dél-amerikai partoknál, mint általános esetben. A nyugatabbra …
A Föld éghajlatának megváltozása, amely nem feltétlenül csak felmelegedést jelent, lokálisan lehűléssel is járhat. A klimatológia, vagyis a Föld éghajlatát kutató tudományág általában 30 éves időszakokat vizsgál, ugyanis hosszú távú következtetéseket csak kiterjedt adatsorokról lehet levonni. A klimatikus viszonyok megváltozását okozhatják az éghajlati rendszer belső ingadozásai (például az El Niño/La Niña jelenségek), természetes külső tényezők …
globális éghajlatváltozás (klímaváltozás) / globális felmelegedés Tovább
A napfoltok számának ciklikus változása azon természetes folyamatok közé tartozik, amit a klímaszkeptikusok az ember okozta éghajlatváltozás „igazi” okának tartanak.
Fontos belátni, hogy míg a vulkáni tevékenységet vagy a Nap működését egyáltalán nem tudjuk befolyásolni, addig a saját kibocsátásainkat igen.
