A 16. és 19. század közepe közötti mérsékelten hűvösebb időszakot kis jégkorszaknak nevezzük. Ez az éghajlat természetes ingadozásából adódó éghajlatváltozás csak időszakosan és régiónként különböző mértékben volt érezhető, elsősorban az északi féltekén. A kis jégkorszakot gyakran emlegetik, mint időben közeli és jól dokumentált éghajlatváltozás. Feljegyzések, festmények és geológiai képződmények tanúskodnak arról, hogy ebben az időszakban, …
Antarktisz, a távoli, fagyos földrész. Sokáig még létezésében is kételkedtek, most meg azt állítják, ránk is hatással lesz a jövője. Vajon valóban annyira fagyos, mint gondoljuk? Olvadhat-e a jege? Egyáltalán, hogyan lehet hatással ránk?
Ed Hawkins klímatudós elkészítette a mára emblematikussá vált „klímacsíkok” kétezer évet felölelő verzióját, ami segít perspektívába helyezni az utóbbi évtizedekben tapasztalt egyre gyorsuló ütemű globális felmelegedést. Tartsatok velünk egy rövid időutazásra!
Sokszor heves viták csapnak fel a körül, hogy akkor mégis mekkora a konszenzus a tudós társadalomban korunk éghajlatváltozásával kapcsolatban. De valóban ez a döntő?
Karácsonykor annyi mindenről beszélgethet az ember a családtagjaival és rokonaival, barátaival. Miért éppen a klímaváltozás maradna ki? Adunk pár tippet, hogy hogyan vágjunk neki egy ilyen beszélgetésnek.
A Föld azon területeinek összessége, ahol a víz szilárd (hó vagy jég) halmazállapotban található meg. A krioszféra kiemelt része bolygónk éghajlati rendszerének. Ide tartoznak a jégsapkák, a jégnyelvek, a gleccserek, a tengeri, tavi, folyami és szárazföldi jég, de a permafroszt területek fagyott talaja is. Magas albedója miatt hűtő hatású, olvadása pedig lassú gyenge hővezető-képessége miatt …
Minél hamarabb korlátozni tudjuk a globális felmelegedés mértékét, annál kevésbé veszélyeztetjük az emberi társadalom és a természetes ökoszisztémák épségét. Nézzük, milyen jövőkép várhat ránk, ha össztársadalmi szinten a jelenlegi vállalásainknál ambiciózusabban cselekszünk, ha legalább a vállalásainkat betartjuk, vagy ha tovább halogatjuk a cselekvést!
Mit kell tennünk annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 1,5 °C-nál nagyobb mértékben? Elegendőek-e az eddigi vállalások? Milyen kockázatokkal jár a késlekedés?
Az IPCC Külön Jelentése az óceánok és a krioszféra, azaz a Földön található hó- és jégtömegek, állapotát és változásait mutatja be a legújabb tudományos eredmények alapján.
Vajon milyen megoldási lehetőségek léteznek a szén-dioxid légkörből való eltávolítására, s mennyire reálisak ezek? Az IPCC 1,5 fokos Külön Jelentése részletesen számba veszi mindezeket. Lássuk!
A Holnapelőtt is örömmel csatlakozott a Magyar Kerékpárosklub „Autómentes augusztus” elnevezésű kampányához, hogy egyedi történetekkel népszerűsítsük a kerékpározást, megmutatva, hogy ez nem áldozat, hanem sokszor inkább az öröm és a szabadság egy lehetséges forrása.
Miért vétózta meg Magyarország 2019. június 20-án az európai uniós karbonsemlegességet 2050-re? Ebben az írásban a kormány gazdasági érvrendszerét vizsgálja meg Kelemen Ágnes.
