Klímaszótár

A Klímaszótár elkészítésében óriási köszönettel tartozunk Kovács Attilának, az ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskolájának doktoranduszának.

Az oldalt folyamatosan egészítjük ki új fogalmakkal.

A C D E É F G H I J K L M Ó P SZ T Ü V

A

aeroszol

A légkörben található szilárd vagy folyékony halmazállapotú vegyületek gyűjtőneve, amelyek jellemző mérete 0,01 és 10 µm (mikrométer, 1 µm = 1 ezred mm) közé esik.

Az aeroszol részecskék származhatnak egyaránt természetes és emberi (antropogén) forrásokból is. Aeroszolnak tekintjük például a port, a tengeri só kristályokat, az égetés során keletkező kormot, a vulkáni hamut és a növényi polleneket. Ezek meghatározó szerepet játszanak a csapadék-képződésben, ugyanis a vízgőz a légkörben ezeken a szennyezőanyagon képes kicsapódni (kondenzálódni), és így felhőt alkotni (e kondenzációs magvak átlagos mérete 0,2 µm körüli). Az aeroszolok közvetlen (direkt) és közvetett (indirekt) hatással is vannak a klímára: közvetlen módon szórják és elnyelik (abszorbeálják) a beérkező napsugárzást; közvetett módon pedig megnövelik a felhők darabszámát és élettartamát. Az első hatás a légkör hőmérsékletének növekedését, míg a második az adott terület (és így kis mértékben az egész bolygó) albedójának növekedését okozza.

albedó (α)

Mértékegység (dimenzió) nélküli sugárzástani mérőszám, egy adott anyag egységnyi felülete által visszavert (reflektált) sugárzás és az egységnyi felületre beérkező sugárzás hányadosa.

Az albedó latin eredetű szó, jelentése: fehérség. A görög alfa betűvel jelöljük, értéke 0 (az abszolút fekete test albedója, amely minden beérkező sugárzást elnyel) és 1 (az abszolút fehér test albedója, amely minden beérkező sugárzást visszaver) között változik. Minél sötétebb egy tárgy, annál hatékonyabban nyeli el a sugárzást (gondoljunk csak a nyáron a feketére festett hordóban felmelegedő vízre). A Föld teljes albedója 0,29*, azaz bolygónk a beérkező napsugárzás körülbelül 29%-át visszaveri. Ez az érték a különböző felszíntípusok albedójának átlagából származik. Néhány albedó érték:

  • óceán: 0,07-0,10
  • tűlevelű erdő: 0,08-0,15
  • lombhullató erdő: 0,15-0,18
  • fű: 0,25
  • sivatagi homok: 0,40
  • óceáni jég: 0,50-0,70
  • friss hó: 0,80-0,90

* Stephens, G. L., O’Brien, D., Webster, P. J., Pilewski, P., Kato, S., & Li, J. L. (2015). The albedo of Earth. Reviews of geophysics, 53(1), 141-163.
**http://www.climatedata.info/forcing/albedo/

aszály

Az aszály olyan szélsőségesen száraz, csapadékmentes időszak, amikor a vegetációs időszakban harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a 10 millimétert nem éri el; vagy nem éri el a 25 millimétert, és a napi maximum hőmérséklet értéke legalább tizenöt napon keresztül meghaladja a 31 Celsius fokot. (2011. évi CLXVIII. törvény)

Aszályos időszakban a talaj nedvességtartalma lecsökken, emiatt a talaj legfelső szemcséinek kötöttsége gyengül. A növényzet (vegetáció) kiirtásával a talajnedvesség tovább csökken, ami az adott terület elsivatagosodáshoz vezet, ha hosszú időn keresztül fennáll.

C

COP

A Részes Felek Konferenciája (Conference of the Parties, COP), vagyis az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) által évente megrendezett nemzetközi klímakonferencia.

1992-ben, Rio de Janeiro-ban az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményét (UNFCCC, United Nations Framework Convention on Climate Change) az összes ENSZ-tagállam aláírta, vagyis több mint 190 ország. A Részes Felek Konferenciáján, azaz a COP-on, tehát mindazon államok képviseltetik magukat, amelyek részesei ennek a Keretegyezménynek. Céljukként az üvegházgázok kibocsátásának mérséklését, és a Föld éghajlati rendszerébe való emberi eredetű veszélyes beavatkozás megelőzését fogalmazták meg. 1995-ben Berlin adott otthont az első COP konferenciának. 1997-ben a Keretegyezmény égisze alatt megalkották a Kiotói Jegyzőkönyvet, amely a fejlett országokat kötelezte üvegházgáz kibocsátásuk 5%-os csökkentésére 2012-ig. Később, a 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás már mind a fejlett mind a fejlődő országok számára kötelezettségeket fogalmaz meg üvegházhatású gázkibocsátásaik szabályozására, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedését jóval 2 Celsius fok alatt tartsa az iparosodás előtti időszakhoz viszonyítva. Továbbá a nemzetközi közösségnek erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy ez már 1,5 °C alatt korlátozható legyen.

D

dinitrogén-oxid

Színtelen, édeskés szagú, üvegházhatású gáz. Képlete: N2O
A dinitrogén-oxidot érzéstelenítő és altató hatása miatt gyakran alkalmazzák műtétek elvégzésekor, emiatt kéjgáznak és nevetőgáznak is szokták nevezni. Önmagában nem gyúlékony gáz, de az égést elősegíti, mivel oxigénatomja könnyen le tud szakadni a molekuláról, e tulajdonsága miatt belső égésű motorok teljesítménynövelésére is használják. Egy molekula tekintetében 265-298-szor erősebb üvegházhatást okoz, mint a szén-dioxid. Legfőbb forrásai a trágyázott mezőgazdasági területek.

E

El Niño

Természetes éghajlati jelenség, amely a Csendes-óceán trópusi területén végbemenő El Niño–Déli Oszcilláció, azaz az ENSO (El Niño–Southern Oscillation) meleg fázisa.

Az El Niño spanyol (latin-amerikai) eredetű kifejezés, jelentése „a fiúgyermek”, ami a gyermek Jézusra utal, mivel a jelenség karácsony táján a legerősebb. A mérési adatok tanúsága szerint átlagosan négy évente (kettő-hét év között) ismétlődik a ciklus ezen fázisa. A passzátszelek erősségével összefüggő ENSO-t legkönnyebben egy lengő ingaként képzelhetjük el, amelynél három meghatározó helyzetet jelölhetünk ki: a két szélső végpontot, illetve a közöttük található köztes pozíciót. A Csendes-óceán trópusi régiójában általános esetben (középső helyzet) az egyenletes passzátszelek meleg felszínközeli tengervizet szállítanak keletről nyugatra, ennek helyére pedig hideg, tápanyagban gazdag tengervíz áramlik fel a mélyből. Az Ausztrália keleti partjainál összegyűlt meleg tengervíz párologni kezd, majd a felszálló meleg, párás levegő felhőképződést indít meg a Csendes-óceán nyugati térségben, ahol ennek következtében jelentős mennyiségű csapadék hullik le. A magasban a levegő kelet felé áramlik, folyamatosan veszít nedvességtartalmából, majd Dél-Amerika nyugati partjainál lesüllyed, így egy zárt kört képez, száraz időjárást okozva a keleti térségben. Az esetek felében beszélünk ilyen semleges (neutrális) helyzetről. El Niño esetén a passzátszelek gyengék, ezért a felszínközeli meleg tengervíz nem nyomul nyugatra, hanem a keleti oldalon marad, Peru területén heves esőzéseket és árvizeket, a Csendes-óceán nyugati részén pedig szárazságot idézve elő. Ez a jelenség nem csak a Csendes-óceán, hanem bolygónk számos pontjának időjárására is hatással van.

É

éghajlat (klíma)

Valamely hely hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése.

Egy terület éghajlatát számos meteorológiai (például a napsütéses órák száma, a hőmérséklet, a lehullott csapadék mennyisége és a szélviszonyok) és földrajzi (tengerszint feletti magasság, földrajzi szélesség) tényező együttes hatása alakítja ki. Az éghajlatosztályozás során megkülönböztetünk trópusi/mérsékeltövi/sarki, meleg/hideg, valamint nedves/száraz éghajlatokat. Magyarország éghajlati besorolás szerint a meleg, mérsékelten csapadékos, kontinentális kategóriába tartozik.

F

fair trade (méltányos vagy becsületes kereskedelem)

A méltányos kereskedelem a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérő megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint a fejlett országokban folyó szemléletformáló kampányokkal. Lényege, hogy se a természetet, se a termelőket nem zsákmányolja ki az adott termék előállítása során. Öt alapelve: a méltányos ár, amelyet a termelők kapnak a tisztességes megélhetésért, a gyerekmunka tilalma, tisztességes munkakörülmények, helyi közösségek fejlesztése (pl. helyi oktatás, egészségügy) és nem utolsó sorban a környezeti fenntarthatóság, ami magába foglalja a káros vegyszerek kizárását, az ökoszisztéma, a termelő és a fogyasztó egészségének védelmét.

fosszilis energia

A régen elpusztult élőlények (növények és állatok) testéből keletkezett szénhidrogének elégetésével nyert energia.

A szerves anyagok az oxigéntől elzárt helyen kőzetképződési folyamatok útján szénhidrogénekké alakulnak át a földtörténeti korok alatt. A három legfontosabb fosszilis energiahordozó a mocsaras területek alá temetődött növényi maradványokból keletkező kőszén, valamint a tengeri üledékképződés során keletkező kőolaj és földgáz. A fosszilis energiahordozók elégetésekor szén-dioxid is keletkezik, ennek légkörbe jutása pedig fokozza az üvegházhatást. 2018-ban a világ teljes energiafelhasználásának 84,7%-át a fosszilis, 4,4%-át a nukleáris, 10,9%-át pedig a megújuló energiaforrások adták*.

*https://www.bp.com/en/global/corporate/energy-economics/statistical-review-of-world-energy.html

G

globális éghajlatváltozás (klímaváltozás) / globális felmelegedés

A Föld éghajlatának megváltozása, amely nem feltétlenül csak felmelegedést jelent, lokálisan lehűléssel is járhat.

A klimatológia, vagyis a Föld éghajlatát kutató tudományág általában 30 éves időszakokat vizsgál, ugyanis hosszú távú következtetéseket csak kiterjedt adatsorokról lehet levonni. A klimatikus viszonyok megváltozását okozhatják az éghajlati rendszer belső ingadozásai (például az El Niño/La Niña jelenségek), természetes külső tényezők (változások a naptevékenységben vagy a vulkanikus aktivitásban), valamint az ember okozta (antropogén) hatások (üvegházhatású gázok és aeroszol részecskék kibocsátása, a növényzet pusztítása). Az eljövendő klíma meghatározásához a kutatóknak forgatókönyveket (szcenáriókat) kellett megfogalmazniuk, hogy ezekkel becsüljék meg az emberiség szén-dioxid kibocsátásának hatását. Jelenleg úgy tűnik, hogy az 1981-es legpesszimistább becsléseinket a jelenkori méréseink túlszárnyalják.* Az ötödik IPCC jelentés (Intergovernmental Panel on Climate Change – Fifth Assessment Report) szerint a Föld átlaghőmérséklete nagy valószínűséggel 0,3-1,7 (legoptimistább szcenárió) vagy 2,6-4,8 (legpesszimistább szcenárió) Celsius fokkal fog emelkedni az 1986–2005 időszak átlagához képest 2100-ig**, ami további jégolvadáshoz és tengerszint emelkedéshez vezet majd.

* http://www.realclimate.org/index.php/archives/2012/04/evaluating-a-1981-temperature-projection/
** IPCC Climate Change 2014 Synthesis Report, Summary for Policymakers, p. 10. https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2018/02/SYR_AR5_FINAL_full.pdf

H

hőhullám

Hosszú ideig tartó, a megszokottnál jóval magasabb napi átlag-hőmérsékletű időszak.

A hőhullámnak nincs nemzetközileg elfogadott definíciója, bizonyos országokban előre megadott napi átlaghőmérséklet értékek túllépése esetén, máshol az összes regisztrált adat 90%-ánál magasabb (90-es percentilis) mért érték esetén tekintenek egy adott időszakot hőhullámnak. Egyes meghatározások magukba foglalják a hőmérséklet és az időtartam mellett a páratartalmat is, hiszen ez a meteorológiai paraméter is hatással van az emberi hőérzetre.

I

időjárás

A légkör és meteorológiai jellemzőinek pillanatnyi állapota, illetve azok néhány óra, nap, hét folyamán tanúsított viselkedése.

IPCC

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény döntéshozói munkáját segítő tudományos testület, amelynek feladata, hogy rendszeres időközönként összegezze és értékelje a legfrissebb tudományos eredményeket a klímaváltozás természeti, valamint gazdasági-társadalmi hatásairól és kockázatairól.

Az IPCC-t a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (United Nations Environment Programme, UNEP) hívta életre 1988-ban azzal a céllal, hogy átfogó jelentésekben értékelje az ember okozta klímaváltozást, körvonalazza ennek lehetséges veszélyeit, és vázolja az elképzelhető megoldásokat és megelőzési módokat. 2019-ig öt, egyenként háromkötetes (tudományos alapok / hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség / mérséklő intézkedések) IPCC jelentést adtak ki, a hatodik értékelő jelentés (Sixth Assessment Report, AR6) pedig 2022-re fog elkészülni.

J

jet stream (futóáramlás)

Nagy sebességű (50 km/h feletti), több száz kilométer széles, de csak néhány kilométer mély, behullámzásra (meanderezésre) képes légáramlatok, a globális légkörzés részei.

A hideg és a meleg levegő határán alakulnak ki, ezért helyzetük az év során állandóan változik (télen az Egyenlítő felé tolódnak el). A két legfontosabb jet stream a légkörben (egy-egy féltekén): a poláris jet, amelyet általában a 30. és a 60. földrajzi szélességi kör között, 9-12 km magasságban találunk, illetve a szubtrópusi jet, amely többnyire a 30. földrajzi szélességi kör közelében, 10-16 km magasságban helyezkedik el. Sebességük olykor a 200 km/h-t is eléri. Európa időjárását nagy mértékben befolyásolja a poláris jet, főként a ciklonok pályáján, illetve a lehullott csapadék mennyiségén keresztül. Az éghajlatkutatók szerint a globális felmelegedés csökkenti a sarkok és a trópusok közötti hőmérséklet-különbséget, emiatt a jet stream-ek is gyengülnek és egyre erősebben behullámoznak. Ennek következtében a sarki hideg levegő egyre délebbi és a trópusi meleg egyre északabbi területekre jut el, így a szélsőségesen hideg és meleg időjárási helyzetek valószínűsége megnőhet. A szubtrópusi jet gyengülése gyakoribb és erősebb trópusi ciklonokat eredményezhet.

K

karbon-költségvetés (fennmaradó)

A becsült összesített nettó globális antropogén CO2-kibocsátás egy adott kezdő dátumtól addig az időpontig, amikor az antropogén CO2-kibocsátás eléri a nettó nullát. Ez bizonyos valószínűséggel a globális felmelegedés adott szintre korlátozását eredményezi, figyelembe véve az egyéb antropogén kibocsátások hatását is. Az IPCC legújabb, ún. 1,5 fokos jelentésében többek között úgy kerül elő a fogalom, hogy milyen extra kibocsátásokkal “gazdálkodhat” az emberiség, mielőtt elérjük az ipari forradalomhoz képest másfél fokos melegedést. A Carbon Tracker az alábbi 3 perces videóban ábrákkal kifejtve mutatja be a folyamatot, illetve a karbon-költségvetés kalkulálását:

klímamodell

Olyan számítógépes (numerikus) program-rendszer, amely képes a Föld éghajlati elemeinek (pl. hőmérséklet, szél, csapadék, nedvességtartalom) szimulációjára, azaz jövőbeli kiszámítására.

Az első számítógéppel, az ENIAC-kal 1950-ben elkészített regionális időjárás előrejelzés óta számos, eltérő bonyolultságú meteorológiai modellt fejlesztettek ki. A legegyszerűbbek csak a sugárzási egyenleget, azaz a Napból érkező, és a Földről visszaverődő sugárzást veszik figyelembe egy ponttá összezsugorított (nulla dimenziós) Földön. Bármilyen eltérés az egyensúlytól (például az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése) változást idéz elő az átlag-hőmérsékletben. A legösszetettebb globális klíma- (vagy cirkulációs) modellek (General Climate / Circulation Models, GCM-ek) viszont már a légköri és óceáni cirkulációkat, illetve a tengeri jég változásait is képesek leírni a tömeg-, az energia- és az impulzus-megmaradás egyenleteinek térbeli (háromdimenziós) megoldásával.

L

La Niña

Az ENSO, azaz az El Niño–Déli Oszcilláció (El Niño–Southern Oscillation) átlagosnál erősebb passzátszelek esetén fellépő hideg fázisa.

Az El Niño-val ellentétes fázis, azaz La Niña (jelentése „a lánygyermek”) esetén az erős passzátszelek még nyugatabbra nyomják a meleg felszínközeli tengervizet, aminek hatására még több hideg tengervíz emelkedik fel a dél-amerikai partoknál, mint általános esetben. A nyugatabbra tolódott felhőképződési régió heves esőzéseket és áradásokat okoz Ausztráliában és térségében. Az El Niño és a La Niña események jellemzően 9-12 hónapig tartanak, de olykor évekig is fennállhatnak*. Hasonlóan az El Niño-hoz a La Niña is átlagosan négy év alatt egyszer fordul elő.

*What are El Niño and La Niña? https://oceanservice.noaa.gov/facts/ninonina.html

M

megújuló energia

Olyan energiaforrások, amelyek emberi tekintetben elfogadható időtartam alatt feltöltődnek, megújulnak.

A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a vízenergia (beleértve a hullámzás vagy az ár-apály energiáját is), a geotermikus energia, és (megfelelő feltételek teljesülése esetén) a biomassza. A megújuló energiafajták kisebb terhelést jelentenek a környezet számára, és sosem fogynak ki (hiszen az energiatermeléshez nem a forrásaikat, hanem az áramaikat használjuk fel), viszont elérhetőségük térben és időben korlátozott lehet (például nem mindenhová érdemes szélerőművet telepíteni), és az adott idő alatt kinyerhető energia (energiasűrűség) terén is alulmaradnak a fosszilis energiahordozókkal szemben.

metán

Színtelen, szagtalan, gyúlékony üvegházhatású gáz, a földgáz fő alkotórésze.

Képlete: CH4. A metán az elpusztult állati vagy növényi szervezetek bomlásakor keletkezik, oxigéntől elzárt helyen (a víz vagy a föld alatt). Oxigén jelenlétében a bomló szerves anyag szén-dioxidot termel (oxidálódik), ennek hiányában azonban a szénatomok hidrogénatomokkal egyesülnek (redukálódnak). A metán egy molekula tekintetében 28-36-szor erősebb üvegházhatást vált ki, mint a szén-dioxid*. A globális klímaváltozás szempontjából súlyos veszélyt jelent azoknak a területeknek a felmelegedése, ahol a talaj egész évben fagyott (permafroszt), mivel a jég alá bezárt metán-buborékok kiszabadulhatnak, a megnövekedett légköri metán koncentráció pedig nagy mértékben fokozza az üvegházhatást.

*Understanding Global Warming Potentials: https://www.epa.gov/ghgemissions/understanding-global-warming-potentials

Ó

ózon

Szúrós szagú, mérgező, erősen oxidáló hatású gáz, ami a légkör felső rétegében védőpajzsot képez a káros ultraibolya sugarak ellen. Képlete: O3.

A légkör felsőbb rétegében (a sztratoszférában), körülbelül 25 km-es magasságban találjuk az ózonréteget. Ilyen magasságban nagyon erőteljes a Napból érkező rövidhullámú ultraibolya (UV) sugárzás, ami a kétatomos oxigénmolekulákat (O2) két darab oxigénatomra választja szét. Ha egy atomos oxigén egy kétatomos oxigénmolekulával egyesül, akkor instabil ózonmolekula keletkezik, ami gyengébb UV sugárzás hatására is molekuláris és atomos oxigénre esik szét. Az ózon tehát keletkezése és bomlása során is elnyel UV sugárzást. Az UV sugárzás szabad szemmel nem látható, mivel hullámhossza a látható fényénél kisebb, energiája viszont annál nagyobb, roncsolja a DNS molekulákat és bőrrák keltő hatású. A felszín közelében fotokémiai reakciók útján is keletkezhet ózon, ezt troposzferikus ózonnak nevezzük. Ez a fő okozója az ún. Los Angeles-típusú v. fotokémiai szmognak.

ózonlyuk

A magaslégköri ózonréteg elvékonyodása egy adott terület felett.

Az ózon mennyiségét Dobson egységekben mérjük, amely az ózonréteg vastagságát adja meg 10 mikron (század milliméter) egységekben, ha azt meghatározott (standard) hőmérsékleten (0 Celsius fok) és nyomáson (1000 hPa) mérnénk. Az átlagosnak vett 300 Dobson egység tehát körülbelül 3 mm vastag ózonrétegnek felelne meg, ha leszállítanánk a földfelszín közelébe. Ózonlyukról akkor beszélünk, ha az ózonréteg vastagsága 220 Dobson egység alá esik (1979 előtt ilyen vastagságú volt körülbelül az Antarktisz feletti ózonréteg)*. Az ember által kibocsátott, főként hűtőközegként használt halogénezett szénhidrogének (CFC gázok) a magaslégkörbe keveredve pusztítják az ózonréteget. E tény felismerése után nem sokkal a CFC gázok kibocsátásának korlátozására létrejött montréali jegyzőkönyvet 1987-ben írták alá az ENSZ tagállamai. Az Antarktisz feletti ózonréteg vastagsága 1994-ben egészen 73 Dobson egységre csökkent, azóta viszont lassan visszaépülő tendenciát mutat*.

*NASA Ozone Watch: https://ozonewatch.gsfc.nasa.gov/

P

prosumer (‘termelő fogyasztó’)

Az angol „consumer” – fogyasztó és a „producer” – termelő szavak összekapcsolásából származik, egyfajta „termelő-fogyasztó”. Az a rugalmas fogyasztó, aki nemcsak villamos energiát fogyaszt , de otthonában telepített (megújuló energiából táplálkozó) kiserőművön keresztül termel is, amit aztán visszaoszthat a központi hálózat vagy a helyi energiaközösség felé. A jövőbeli decentralizált energiaközösségek alapja lehet ez a fajta ‘prosumer’ magatartás.

Mi a különbség a ‘fogyasztó’ (consumer) és a ‘termelő-fogyasztó’ (prosumer) között? Grafika: Sarah Harman Forrás: U. S. Department of Energy https://www.energy.gov/eere/articles/consumer-vs-prosumer-whats-difference

SZ

szén-dioxid

Szénvegyületek égésekor és az állatok légzésekor keletkező színtelen, szagtalan üvegházhatású gáz.Képlete: CO2

A szén-dioxid fontos szerepet játszik bolygónk klímájának kialakításában. Üvegházhatású gáz, amelynek légköri koncentrációjával a Föld átlaghőmérséklete szoros kapcsolatban áll. A régmúlt éghajlati viszonyait vizsgáló paleoklimatológiai mérések azt mutatják, hogy minél nagyobb a légkör szén-dioxid tartalma, annál nagyobb a globális átlaghőmérséklet. Az emberiség a tűz felfedezése óta képes befolyásolni a légkör szén-dioxid tartalmát, ez azonban az ipari forradalom kezdetétől nagyságrendekkel nagyobb mértékűvé vált. Ekkor (a XIX. század elején) még egymillió levegőmolekulából csak körülbelül 280 volt szén-dioxid molekula, azaz a légköri szén-dioxid koncentráció 280 ppm (parts per million) volt. 2017-ben ez az érték túllépte a 410 ppm-et*, és a kibocsátás szabályozásának, valamint az emberi energiaszükséglet csökkenésének hiányában további emelkedésre kell számítanunk. Érdekesség, hogy a szén-dioxid légköri koncentrációja nem csak emelkedik, de fűrészfogszerűen teszi ezt. Ennek két fő oka van: mivel a testüket a levegő szén-dioxidjából felépítő növények a nyári félévben csökkentik annak koncentrációját (ezzel hosszú időskálán közvetett módon hűtve a bolygót), illetve a két féltekén eltérő a szárazföld-óceán aránya (az északi féltekén nagyobb a vegetációval borított terület).

* Earth’s CO2 Home Page: https://www.co2.earth/

szmog

London típusú. Los Angeles típusú.

T

természetalapú megoldások (Nature Based Solutions)

Gyűjtőfogalom, ami sok koncepciót fog össze, mint például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, ökoszisztéma szolgáltatások, reziliencia, zöld infrastruktúra. Maguk a tervezési megoldások természet által inspirált, természetes folyamatok által üzemeltetett rendszerekre épülnek, amik költséghatékony megoldást nyújtanak városi kihívásokra és különböző pozitív környezeti, társadalmi, gazdasági hatásokkal kecsegtetnek. Ilyenek például a levegőszennyezés csökkentése, a villámárvizek és komoly csapadékesemények hatásának mérséklése, a biológiai sokféleség növelése, a lakosság mentális és fizikai egészségének javítása, rekreáció, a városi felületek hűtése nyáron, a helyi társadalmi kapcsolatok javítása, plusz munkahely-teremtés. Leggyakoribb példák a városi zöld felületek, kertek, parkok, zöld tetők/falak.

Ü

üvegházhatás

Az a folyamat, amely során a Föld légköre a beérkező napsugárzást átengedi, de a felszínről az űr felé visszaszóródó hosszúhullámú sugárzás (hősugárzás) egy részét nem hagyja távozni.

Az elv hasonló, mint a jelenség nevét adó üvegházak esetében. Itt az üvegház a napfényt átengedi, de a hősugárzást csapdába ejti, és zárt térben tartja. Hasonló történik a légkörben is, csak az üveg szerepét az üvegházhatású gázok játsszák. Az ilyen tulajdonságú gázoknak köszönhetően bolygónk átlaghőmérséklete 14 Celsius fok, ami 33 Celsius fokkal magasabb, mint amennyi ezek nélkül lenne. Érdemes megemlíteni a Vénusz bolygót, amelynek légkörét szinte teljes mértékben egy üvegházgáz, a szén-dioxid alkotja, és a szélsőséges üvegházhatás miatt felszíni hőmérséklete elérheti a 400 Celsius fokot is.

üvegházhatású gázok

Olyan gázmolekulák, amelyek elnyelik (abszorbeálják) a beérkező napsugárzás hosszúhullámú (infravörös, infrared, IR) részét, és így üvegházhatást idéznek elő.

A Napból érkező sugárzás számos különböző hullámhosszúságú sugárzás összege (gondoljunk csak a napfényt a szivárvány színeire felbontó prizmára). Minden légköri molekula kötése gerjeszthető bizonyos hullámhosszúságú sugárzással, akár egy hangvilla az annak megfelelő hangfrekvenciával. Az üvegházhatású gázok molekuláinak kötéseit az elektromágneses spektrum infravörös (a látható vörös színnél nagyobb hullámhosszúságú, számunkra már láthatatlan) tartományában található sugárzás gerjeszti. Ezek a molekulák tehát képesek tárolni ezt a többlet energiát, ami ezáltal nem szóródik vissza a világűrbe, és ehelyett a földfelszínt és a légkört melegíti fel. A legjelentősebb üvegházhatású gázok a légkörben a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, az ózon és a dinitrogén-oxid. A vízgőz 50%-ban, a szén-dioxid 19%-ban, a felhők 25%-ban, az ózon 4%-ban, a dinitrogén-oxid és a metán pedig 1-1%-ban járulnak hozzá a teljes üvegházhatáshoz*.

*Schmidt, Gavin A., et al. “Attribution of the present‐day total greenhouse effect.” Journal of Geophysical Research: Atmospheres 115.D20 (2010).

V

vízgőz

A víz gáznemű halmazállapota, és egyben jelentős üvegházhatású gáz a légkörben. Képlete: H2O

A levegő vízgőztartalma a Földön térben és időben rendkívül változékony, de a teljes légkörben található víz mennyisége közel állandó, globálisan megközelítőleg 13000 km3 (1300 milliárd tonna)*. A levegőben található vízgőzt két fő mennyiséggel jellemezhetjük: az abszolút nedvességtartalommal, amely az egységnyi térfogatú levegőben lévő vízgőz tömegét határozza meg (mértékegysége g/m3); illetve a relatív nedvességtartalommal, amely a levegő páratartalmát hasonlítja össze az azonos hőmérsékletű és nyomású telített levegőével (mértékegysége százalék). A sivatagokban a legalacsonyabb a páratartalom (nappal 20% alatt), az esőerdőkben a legmagasabb (este 80% felett). Mivel a vízgőz erősen elnyeli az elektromágneses sugárzást a látható fénynél nagyobb hullámhosszúságú (infravörös) tartományban, ezért az üvegházhatású gázok közé soroljuk.

*Bonan, Gordon. Ecological climatology: concepts and applications. Cambridge University Press, 2015.