Karbonsemlegesítés. Kiváltható valamilyen módon a létezésünk káros oldala?
De mik azok a(z önkéntes) karbonsemlegesítő megoldások? Mire jók? Hogyan éljünk velük?
Tovább
Nem buktuk el a klímaváltozás elleni harcot! Éghajlatom ugyanitt eladó egy kattintásért!
Nemrég jelent meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának emissziós jelentése, amelynek az értelmezése során újra felmerül a sajtó morális felelőssége a klímaváltozás kommunikációját illetően.
Tovább
Szakmai javaslatok a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez
Rövid szakmai tájékoztató a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez. A cikkben található szakmai javaslatok csak a mi véleményünket tükrözik, mindenki saját meglátása szerint válaszolja meg a kérdéseket.
Tovább
Műanyag Őfelsége a vádlottak padján – műanyagipar és éghajlatváltozás
A műanyag mindenhol ott van. A lakásodban, az utcán, az óceán legmélyebb pontján és még az űrben is. Ebben a cikkben utánajárunk, milyen hatást gyakorol ez a roppant mennyiségű műanyag az éghajlatra, s hogyan lehetne környezeti hatását csökkenteni?
Tovább
Káros egészség, avagy az egészségügy hatása az éghajlatváltozásra
A terület, amely az emberek egészségéért felel, jelentős szerepet vállal az éghajlatváltozás fokozásában és meghatározó szereplő lehet a figyelemkeltés tekintetében is.
Tovább
Mit jelentenek az IPCC forgatókönyvei a gyakorlatban? A sok lehetséges történet közül bemutatunk hármat
Minél hamarabb korlátozni tudjuk a globális felmelegedés mértékét, annál kevésbé veszélyeztetjük az emberi társadalom és a természetes ökoszisztémák épségét. Nézzük, milyen jövőkép várhat ránk, ha össztársadalmi szinten a jelenlegi vállalásainknál ambiciózusabban cselekszünk, ha legalább a vállalásainkat betartjuk, vagy ha tovább halogatjuk a cselekvést! Vajon tényleg megéri késleltetni, késlekedni?
Tovább
Miért kell minden erőnkkel azon dolgoznunk, hogy a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedés értékét 1,5 °C alatt tartsuk?
Kényelmes székben, laptop előtt ülve sokaknak túlzásnak tűnnek a kutatók által sürgetett intézkedések az éghajlatváltozás megfékezésére és a változáshoz való alkalmazkodásra. De vajon beszélhetünk-e túlzásról amikor egy ökológiai katasztrófával állunk szemben, ami többek között élelmiszer- és ivóvízhiányhoz vezet?
Tovább
Bármilyen kicsik vagyunk, attól még lehetnek nagy ambícióink az éghajlatvédelemben
Közel ötszáz fiatal érkezett a New York-i ENSZ klímacsúcsra és az azt megelőző ifjúsági találkozóra a világ minden tájáról, hogy kiálljanak a klímavédelemért – és jövőjükért. Velük beszélgettünk.
Tovább
Hogyan lehet eltávolítani a légkörből a többlet szén-dioxidot? És miért is nem elég csak erre várni?
Vajon milyen megoldási lehetőségek léteznek a szén-dioxid légkörből való eltávolítására, s mennyire reálisak ezek? Az IPCC 1,5 fokos Külön Jelentése részletesen számba veszi mindezeket. Lássuk!
Tovább
Mennyit számít, hogy 1,5 °C vagy 2 °C alatt tartjuk a globális felszínközeli átlag-hőmérséklet emelkedést?
Mindennap hallunk arról, hogy milyen mértékű a globális felmelegedés, milyen értékeket nem szabadna elérnie a melegedésnek, és hogy emiatt a fajok hány százaléka a tűnhet el. De belegondolunk egyszer is mi rejlik a különböző százalékok és kicsinynek tűnő számadatok mögött? Ami látszólag csak pár tized Celsius fok, az rengeteg fajnak élet-halál kérdése.
Tovább
Egyéni vállalásokkal a globális éghajlati válság ellen? Bemutatjuk a Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás fogalmát
Az elmúlt időszakban egyre többen és egyre hangosabban követelik a nemzeti kormányoktól, hogy növelve a nemzeti ambíciószintet, radikálisan csökkentsék országaik károsanyag-kibocsátását, hiszen fogy az idő, hogy megvalósítsuk a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokat. De pontosan milyen keretek és kötelezettségek között történik az országok vállalásainak nyilvántartása és nyomon követése?
Tovább
Így neveld a döntéshozód! Klímapolitikai felkészítő az önkormányzati választásokra
2019. október 13-án vasárnap önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. A testületek és polgármesterek megbízatása 5 évre szól. A globális éghajlati válság szempontjából különösen fontos évek előtt állunk, nagy jelentősége van annak, hogy milyen útravalóval bocsájtjuk munkára választott képviselőinket.
Tovább
Amazónia – keresztülvágunk a füstös híreken
Habár a nettó oxigén-termelése nem jelentős, az amazonasi esőerdő fontos az éghajlat szabályozásában, és rendkívüli biológiai és kulturális sokfélesége kincs a világ számára.
Tovább
A természet a városban ne csak tervezés utáni odaszórt csillogás legyen, hanem az alapvető infrastruktúra része
Ahhoz, hogy a városok élhetők legyenek, a természetnek gyökeret kell eresztenie a betonrengetegben. Ebben segítenek a természetalapú megoldások.
Tovább
Gazdasági és életminőségi szempontból is megéri cselekedni a klímaválság ellen
Egy halom fejlesztési és gazdasági hasznot is hordoz magában a globális éghajlatváltozás elleni küzdelem az IPCC Külön Jelentése szerint. Lássuk, melyek ezek!
Tovább
Mit jelent a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedésének korlátozása 1,5 °C-nál?
Folyamatosan hallani lassan minden médiumból, hogy 1,5 °C alatt kell tartani a globális felmelegedés mértékét, különben az éghajlatváltozás beláthatatlan és visszafordíthatatlan következményekkel jár majd. De miért is olyan sok az a 1,5 °C és hol tartunk most ehhez képest?
Tovább
Tippek. Így szervezz zöld napot az iskoládban! Egy jó gyakorlat Tatáról
A Másfél fok indulása egyben egy rendezvényhez is köthető: 2019 április végén a tatai Eötvös József Gimnáziumban a diákok alulról szerveződő zöld napot tartottak, amire minket is meghívtak. Csoda volt, ami ott történt. Reméljük máshol is megismétlődik. Itt a szervezővel való interjút olvashatjátok.
Tovább
Greta Thunberg: politikai akrobata vagy felelős kamasz?
2018. augusztus 20-án, azaz pontosan egy éve ült ki a svéd parlament elé egy kamasz diáklány, teljesen egyedül. Az azóta mozgalommá szélesedett Fridays For Future világszerte nyitotta fel a fiatalok szemét arra a tényre, hogy a klímaváltozás pókerasztalán az ő életük is kockára van téve.
Tovább
Az éghajlatváltozás „titkos” tettestársa: a földek túl- és kihasználása – Megjelent az IPCC legújabb tematikus jelentése
Megjelent az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb Külön Jelentése, amely a földhasználat változás és a globális éghajlatváltozás hatásairól, valamint ezek kapcsolatáról nyújt helyzetértékelést.
Tovább
Miért van szükség egy éghajlati válsággal foglalkozó tudatosságnövelő kampányra?
Munkánkat szakmai tanácsadó testület segíti, és abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy Bartholy Judit professzor is csatlakozott hozzánk. Az alábbi írásban az ő gondolatait olvashatjátok arról, hogy miért van szükség klímakampányra.
Tovább
Autómentes augusztus – az én történetem
A Holnapelőtt is örömmel csatlakozott a Magyar Kerékpárosklub "Autómentes augusztus" elnevezésű kampányához, hogy egyedi történetekkel népszerűsítsük a kerékpározást, megmutatva, hogy ez nem áldozat, hanem sokszor inkább az öröm és a szabadság egy lehetséges forrása.
Tovább
Fosszilisből megújulók, de hogyan? Bevezető az energiaváltás egy lehetséges folyamatába
A megújuló energiák jók, azonban ha nem állítjuk át a gondolkodásunkat, hogy hogyan fogyasztunk, és hogyan termelünk, akkor önmagukban nem biztos, hogy elegendőek lesznek. Új, okos és rugalmas energiarendszerre van szükségünk - új, okos és rugalmas felhasználókkal.
Tovább
Mindennapi feketénket add meg nekünk ma. És holnap? A kávézás környezetre és éghajlatra gyakorolt hatása
Sokan és sokféleképpen szeretjük azt a bizonyos napi presszót. Azonban a feketének van egy sötét oldala is: az pedig, hogy ahogy most fogyasztjuk, az fenntarthatatlan, és óriási környezeti- és éghajlati károkat okoz.
Tovább
Mítosz: a napfoltok miatt ilyen erős most a klímaváltozás. Miért nem kenhető kizárólag a Napra az éghajlati válság
A napfoltok számának ciklikus változása azon természetes folyamatok közé tartozik, amit a klímaszkeptikusok az ember okozta éghajlatváltozás "igazi" okának tartanak. Fontos belátni, hogy míg a vulkáni tevékenységet vagy a Nap működését egyáltalán nem tudjuk befolyásolni, addig a saját kibocsátásainkat igen.
Tovább
Útmutató az egymásra és környezetére figyelő városhoz. Interjú a Green Guide Budapest készítőivel
Ahhoz, hogy tudjunk valamit értékelni, becsülni és szeretni, ahhoz először egyáltalán tudnunk kell róla, hogy létezik. Ebben segít a most készülő Budapest Zöld térképe, mi pedig kikérdeztük az alkotókat!
Tovább
Szabad ötletek kissé kusza tárháza. Leonardo DiCaprio – Forrongó jég (Ice on Fire) filmkritika és ajánló
Leonardo DiCaprio új filmje sokkal nehezebbre vállalkozik, mint az Özönvíz előtt: beljebb merészkedik a klímaválság témájába, amiről tudjuk, hogy egy irgalmatlanul összetett dolog. Nézzük meg, hogy sikerült a klímaválság részletes felfedezése!
Tovább
Az emberiség energiafelhasználásának nagyon rövid története – mit is jelent ez a jövőnkre nézve?
Honnan származik az energia? Mekkora energiát vagyunk képesek mi magunk előállítani? Hogyan aránylik mindehhez a felhasznált energia mennyisége? Mit jelent ez a jövőnkre nézve?
Tovább
Miért vétózta meg Magyarország az európai uniós klímasemlegességet 2050-re? II. Gazdasági elemzés
Miért vétózta meg Magyarország 2019. június 20-án az európai uniós karbonsemlegességet 2050-re? Ebben az írásban a kormány gazdasági érvrendszerét vizsgálja meg Kelemen Ágnes.
Tovább
Mítosz: Permeteznek minket? A nagy chemtrail para, avagy a repülő-csíkozta égbolt varázslatos fizikája
A chemtrail összeesküvés-elmélet hívői szerint a felettünk naponta elhaladó többezer repülőgép permetez minket bizonyos háttérhatalmak irányításával. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, hogy milyen csíkot is húznak azok az égi gépsárkányok, s mi közük van az éghajlatváltozáshoz.
Tovább
Sok vagy kevés Magyarországon az erdős területek aránya? Elmondjuk, hogy miért sok magyar, és miért kevés európai viszonylatban
Hogyan alakult Magyarország erdőborítottsága? Mik ennek okai? Ennek jártunk utána.
Tovább
Mítosz: Nincs is bizonyíték arra, hogy az ember okozza a jelenlegi extrém ütemű éghajlatváltozást. De van!
Annyi minden befolyásolhatja a Föld éghajlatát, honnan tudnánk, hogy emberi tevékenységből származik az üvegházhatású gáztöbblet a légkörben?- halljuk sokszor a szkeptikusoktól. Szerencsére ma már azt is meg tudják mondani a kutatók, hogy az adott szén-dioxid molekula milyen típusú (természetes vagy emberi) kibocsátás terméke. Mennyi időnek kell még eltelnie, mielőtt a probléma bizonygatásáról áttérünk annak a megoldására?
Tovább
COP: gittegyleti tanácskozás vagy klímateendőket összehangoló nemzetközi konferencia? Amit tudnod kell a klímatárgyalásokról
A Részes Felek Konferenciája (COP) a nemzetközi klímapolitikai tárgyalások elsődleges szervezeti kerete, mely évenként tart egy ülésszakot. Vajon miről szólnak a tanácskozások és milyen eredményeket értek el eddig?
Tovább
Eső után köpönyeg? Az éghajlatváltozás hatása a magyarországi csapadékeloszlásra. Mire számíthatunk a klímaválság korában?
Talán nem meglepetés, hogy a globális éghajlatváltozás hatására a jövőben magasabb hőmérsékleti értékek várhatóak hazánkban is. Jóformán minden regionális klímamodell-szimuláció melegedést valószínűsít a Kárpát-medence térségére. Felmerül a kérdés, hogy a csapadék esetén mire számíthatunk?
Tovább
A nagykibocsátó éltanuló, akitől érdemes és lehet is többet várni: az Európai Unió energia- és klímapolitikája
Az Európai Unió az ambiciózus országok közé tartozik a nemzetközi klímapolitikai együttműködésben. De vajon miben áll az EU energia- és klímapolitikája, és hogyan viszonyulnak ehhez a tagállamok?
Tovább
Mítosz: Elég, ha sok fát ültetünk, és meg is oldódik az éghajlati válság. Nem fog!
Fát ültetni jó és helyes cselekedet ugye? Már sokféle kalkulátor is létezik arra, hogy ha te így meg úgy élsz, akkor ennyi meg annyi fa ültetésével ki tudod váltani a karbonlábnyomod. De pótoljuk-e így a Föld tüdejét, az esőerdőket? Sajnos már túl vagyunk azon, hogy a fák ültetése elég legyen, viszont továbbra is elengedhetetlen. Az új mottó inkább úgy hangzik: mindenki éljen egyszerűbben, fogyasszon kevesebbet - és ültessen egy fát.
Tovább
Így vitatkozz azokkal, akik relativizálják, tagadják, vagy rosszindulatúan ferdítik a globális éghajlatváltozás tényét!
Útmutató a klímaszkeptikusokkal és klímatagadókkal való vitatkozáshoz. Elnézve a jelenlegi hazai helyzetet, egyre többször lehet rá szükség.
Tovább
Azért a víz az úr? Miért NEM víznagyhatalom Magyarország, avagy hogyan veszélyezteti az éghajlatváltozás a vízellátást hazánkban
A csapadék az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem (térbeli és időbeli eloszlását tekintve egyaránt), azonban kimutathatóak összefüggések és tendenciák az éghajlatváltozással. Mit jelent ez Magyarországra nézve?
Tovább
A király új ruhája – klímaváltozás vagy vészhelyzet?
Nagy terjedelmű összefoglaló cikkében vendégszerzőnk, Feiler József átfogó képet a klímaválság valós fenyegetéséről. Ha nem szeretnél több kis cikket végigolvasni, hanem egyből szeretnél tájékozódni, akkor ezt ajánljuk.
Tovább