Egy valódi épületfelújítási program lehetne a magyar Green Deal

Több tízezer munkahelyet és több milliárdos állami többletbevételt is eredményezhetne egy átfogó, államilag támogatott lakásfelújítási program. A költségvetés még akkor is jól jár, ha a legdrágább, de egyben leghatékonyabban felújításra ösztönző, 30 vagy 40 százalékos vissza nem térítendő állami támogatásra épülő programot indítanak, ehhez az uniós helyreállítási alapból most ráadásul forrást is kaphatnánk.

Tovább

Karbonvámmal kényszerítené ki az EU a globális kibocsátáscsökkentést

A karbonvám (CBAM) az EU-n kívülről importált, jelentős széndioxid-kibocsátással előállított termékeket érintené, és nem titkolt célja, hogy az unión kívüli lazább környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően olcsóbban, de jóval szennyezőbb módon előállított termékeket ne érje meg behozni. A CBAM igazán úttörő elképzelés, ilyen még nem volt sehol a világon. De hogyan is nézne ki ez a gyakorlatban?

Tovább

Teljesen felhagyott a fosszilis energia védelmével a Nemzetközi Energia Ügynökség

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) olyan különjelentést tett közzé, amelyet nyugodtan hívhatunk radikálisnak, és ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Az új szénbányák nyitását azonnal (tehát most, 2021-ben) be kell szüntetni, nem épülhetnek új szenes erőművek, és új olaj- és gázkitermelés sem indulhat azon túl, ahol már megszületett a beruházási döntés, ha el akarjuk érni a párizsi klímacélokat.

Tovább

Felejtsük el, hogy a klímaváltozás elől menekülve a Marsra költözünk

A technológiai fejlődés és a klímaváltozás erősödése miatt egyre népszerűbb a gondolat, hogy az emberiség maga mögött hagyja a Földet. A bolygóközi költözést olyan tényezők akadályozzák, amelyeknek a megoldása időben, tudásban és erőforrásokban is meghaladják a képességeinket. Az általunk okozott környezeti-éghajlati válság elől nem tudunk, és nem is érdemes más bolygóra menekülnünk.

Tovább

Pára-paradoxon: a szén-dioxid kibocsátással a vízgőzt is magunk ellen fordítjuk

Azzal, hogy az emberi kibocsátásokon keresztül elkezdtük növelni a látszólag elenyésző arányú többi üvegházgázt, úgy a vízgőz is elkezdett másképp viselkedni. Igazi paradoxont hoztunk létre: egyszerre lett túl sok és túl kevés belőle a légkörben. Egy eddig természetes folyamatok által szabályozott alvó oroszlánt ébresztgetünk, ami tovább fokozhatja a klímaváltozást.

Tovább

50 nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években

Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár – állapítható meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal.

Tovább

A kedvezményes hitelnél is többet jelentene a szakértői tanácsadás a felújítóknak

A következő öt évben az energetikai korszerűsítést egyébként is tervezőkön felül további félmillió háztartás kezdene bele ilyen munkálatokba, ha elérhető lenne számukra a megfelelő tanácsadói háttér. Közülük 200 ezren még a kedvezményes hitelnél is fontosabbnak tartották a könnyen elérhető szakértői támogatást. A megoldást az egyablakos tanácsadói irodák jelenthetik.

Tovább

Attól, hogy néha zord az időjárás, még csökken a fagyos napok száma

Az elmúlt harminc évben egyértelműen csökkent a fagyos, azaz az olyan napok száma, amikor a minimumhőmérséklet 0 °C alá csökkent. Az általánosan melegedő tendencia ellenére a hideggel kapcsolatos hőmérsékleti indexek elemzése is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás nemcsak egyszerűen magasabb átlaghőmérsékletekkel jár, hanem a hőmérsékleti szélsőségek megváltozásával is.

Tovább

Megment minket az uniós bírósági ítélet a légszennyezettségtől?

Az Európai Unió Bírósága kötelezettségszegési eljárásban elítélte Magyarországot a rossz levegőminőség miatt, amiért idővel akár mindannyian rendszeresen bírságot fizethetünk majd az unió felé. De vajon megvédi a magyar embereket az EU döntése, kevesebb lesz ettől a szállópor, a kipufogógáz, az avarégetés, és az ezekből fakadó korai halálozás és megbetegedés?

Tovább

Mítosz: A hőmérséklet-emelkedés vezetett a szén-dioxid szint növekedéséhez, az embernek ehhez semmi köze. Tévedés!

Az éghajlativáltozásokat bemutató grafikonokon a hőmérséklet-emelkedés olykor megelőzi a szén-dioxid szint emelkedését, mert a Föld pályaelem változása természetes módon indította el az éghajlati rendszer visszacsatolását, Ebből a természetes folyamatból kreált az emberi tevékenység éghajlat-alakító kényszert.

Tovább

Ezermilliárdokat dobtunk ki 5 év alatt az ablakon a rossz lakásfelújításokkal

Évi 100-130 ezer lakóépület energetikai (mély)felújítására lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország valóban elérje 2050-ig a törvénybe foglalt klímasemlegességet. Csak az elmúlt öt évben, 2016 és 2020 között nagyságrendileg 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással.

Tovább

Klímabarát diéta vagy fenntartható étrend? II. rész. Egészség és környezetvédelem élhető kompromisszuma

Vajon elegendő bizonyítékot és alapot szolgáltathat a tudomány egy kiegyensúlyozott étrendhez, amivel az egyoldalú, egymást kizáró szólamok, és aminek a segítségével a társadalom szélesebb rétegei térhetnének át egy egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre? Az EAT-Lancet ajánlás nyújt megoldást, hogy átvágjuk a gordiuszi csomót.

Tovább

Klímabarát diéta vagy fenntartható étrend? I. rész. Az egészséges és környezetbarát táplálkozás fogalmi alapjairól

Korunk környezeti-éghajlati problémái rendkívül összetett rendszert alkotnak, ami hasonlóan összetett megoldásokat követel meg tőlünk. A táplálkozás és az élelmiszer pont egy olyan témakör, ami nem egyszerűsíthető le tételmondatokra. Próbáljuk meg tudományos alapokon kiszabadítani a témát a szlogenek világából.

Tovább

Természetalapú megoldásokkal az éghajlatváltozás ellen – kiaknázatlan lehetőség

Az ökoszisztémák védelme, helyreállítása és a velük való fenntartható gazdálkodás nemcsak az éghajlatvédelemben és a biológiai sokféleség megőrzésében játszhatna kulcsszerepet, de hozzájárulna a víz- és élelmiszerbiztonsághoz, az élhető városi környezet fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási események miatti károk elkerüléséhez is.

Tovább

Kezelhetőek lennének Budapest csapadékvíz problémái. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban IV.

A kék-zöld infrastruktúra általános bemutatása után konkrét javaslatokkal szemléltetjük, hogy hogyan lehetne kezelhető a csapadékvíz probléma a fővárosban. A kék-zöld megoldások beépítésével növelnénk a város klímaalkalmazkodási képességét, lakóinak életminőségét, modellül szolgálva ez egész országnak.

Tovább

Út a vízérzékeny városokhoz. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban III.

Ma már komplex digitális lefolyásszimulációk segítségével modellezhető a zöldfelületek vízvisszatartó képessége. Így lesz a kék-zöld elemek láncolatából valódi infrastruktúra, melynek kapacitása városi szinten is számítható és egy rendszerként kezelhető. Lássunk egy európai példát Koppenhágából, mely számos fontos tanulsággal szolgálhat Magyarország számára is.

Tovább

A csapadék helyben tartásának eszköztára. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban II.

A víz szikkasztására, tározására, elpárologtatására és tisztítására számos természetközeli megoldás létezik, amelyek a városon – így akár Budapesten, vagy más, jelentős mértékben burkolt magyar nagyvároson – belül is széleskörűen alkalmazhatóak. Cikksorozatunk második részében a legkisebb léptéknél kezdjük a konkrét lehetőségek bemutatását.

Tovább

5 éves a Párizsi Megállapodás – jubileumi helyzetértékelő a 1,5 °C-os elhatározásról a Másfél foktól

2015. december 12. sorsfordító dátum a nemzetközi klímapolitikában. Ezen a napon jött létre 194 ország között a Párizsi Megállapodás, mely új alapokra helyezte a nemzetközi együttműködést a klímaváltozással kapcsolatban. Idén 5 éves a Megállapodás, amit átfogó cikkben értékelünk, hogy hol tartunk most és mi várható.

Tovább

Irányt mutathat pár tucat budapesti polgár a fővárosi és az országos klímapolitikának? Az első budapesti közösségi gyűlés szubjektív értékelése

2020 szeptemberében megtartották az első, klímaváltozással foglalkozó közösségi gyűlést Budapesten. Elegendő pár tucat véletlenszerűen kiválasztott állampolgár bölcsessége egy ilyen összetett probléma megoldására, és modellül szolgálhat-e Budapest példája Magyarországon?

Tovább

A COVID-nál sokkal durvább világjárványok jöhetnek, ha tovább romboljuk a biodiverzitást és az éghajlatot

Az ENSZ Biodiverzitással és Ökoszisztéma Szolgáltatásokkal kapcsolatos Kormányközi Platform legújabb jelentésében hangsúlyozza, hogy a jelenlegihez hasonló világjárványok egyre gyakrabban fordulhatnak majd elő, amire a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás csak ráerősít. A megfékezés helyett a megelőzés minden szempontból kifizetődőbb lenne.

Tovább

Éghajlati rezsimváltás: nagyon gyorsan átkerülhetünk a jegesből a forróba

Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk. A kutatók szerint azonban ha ilyen ütemben változtatjuk bolygónk éghajlatát, akkor földtörténeti léptékben mérve drámaian rövid idő, csupán pár évszázad alatt átbillenthetjük az éghajlatot a jegesből a forróba. Kérdés, hogy ehhez mennyire képes alkalmazkodni a földi élővilág.

Tovább

Mosquito Alert – állampolgári hozzájárulással a tudományért, a fertőző betegségek ellen

A globális felmelegedésből fakadó éghajlatváltozás miatt többek között olyan kockázatokra is fel kell készülnünk, amelyekre korábban nem volt példa. A Mosquito Alert alkalmazás, aminek kifejlesztésében magyar kutatók is részt vettek, ebben segít: egzotikus betegségeket terjesztő szúnyogokat azonosíthatunk be vele, segítve ezzel a kutatók munkáját és a klímaalkalmazkodást.

Tovább

Fosszilis csapda vagy áthidaló technológia? A földgáz szerepe az energetikában és a klímaváltozásban

A földgáz a kőszén és a kőolaj mellett az egyik legfontosabb fosszilis energiahordozó. Térnyeréséhez hozzájárult az a hamis kép is, hogy a földgáz társaihoz képest még a leginkább „tiszta” szénhidrogén, amit az adatok erősen cáfolnak. Nem kérdés, hogy a földgázt is ki kell vezetni az energetikai rendszerből, a kérdés az, hogy hogyan és mikor?

Tovább

Zöld kötvények: befektetés a jövő generációnak

A zöld állampapírok jó ideje nagy népszerűségnek örvendenek több külföldi országban. Hazánk 2020 nyarán, a COVID-járvány árnyékában, kevésbé kedvező nemzetközi piaci kondíciók között bocsátott ki először zöld államkötvényt. A kibocsátás mégis többszörös túljegyzéssel, magas befektetői érdeklődéssel valósult meg. Ez egyben lehetőséget kínálna arra is, hogy a "pénztárcával szavazás" új módját nyissuk meg a lakosság felé, kiterjesztve a zöld kötvényeket az irányukba is.

Tovább

Rendszeres levegőkémiai mérésekkel a nemzetközi klímavédelmi egyezmények is jobban betarthatók lennének

Rendszeres mérések nélkül sokkal később derült volna fény arra, hogy összefüggés mutatható ki az üvegházhatású gázok emberi kibocsátása és a globális felmelegedés között. A mérőhálózatok megerősítésével nemcsak az éghajlatváltozást folyamatait tudnánk jobban megérteni, hanem az ehhez kapcsolódó nemzetközi egyezményeket is jobban be tudnánk tartatni a világ országaival.

Tovább

A koronavírus kiváló lehetőséget adott a nagykibocsátóknak a halogatásra

A 2020-as év a Párizsi Megállapodás első megvalósítási éve, amit azonban az új koronavírus jelentősen felülírt. A Glasgow-ba tervezett COP26 klímacsúcs elhalasztása mellett sokkal nagyobb gond, hogy az országos az év első felében alig frissítették Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásaikat (NDC-k), amivel csökkenteni óhajtják a kibocsátásaikat.

Tovább

A hidrogén (fel)hajtás, avagy mennyire zöld ez az energia, és mit kezd vele Európa?

Az energiaipar hosszas várakozását követően az Európai Bizottság bemutatta a “Hidrogén-stratégiát a klímasemleges Európáért”. De mi is az a hidrogén, mi köze van az energetikához, és miért övezte ekkora felhajtás az elmúlt hetekben, hónapokban? Képezheti a hidrogén a hiányzó láncszemet a megújulók és a fosszilis energiahordozók közötti átmenetben?

Tovább

Egyre inkább el fogják mosni az országot a villámárvizek, ha nem alkalmazkodunk

A tavaszi súlyos aszályt júniusban villámárvizek sorozata követte. A heves esőzések nem kímélték sem a fővárost, sem a vidéket, az anyagi kár jelentős volt és az áradásban egy ember is életét vesztette. Amellett, hogy mérsékelnünk kellene a klímaváltozást, elengedhetetlen volna, hogy városi infrastruktúránkat a várhatóan növekvő szélsőségekhez igazítsuk.

Tovább