Rendszer az éghajlati rendszerben: bemutatjuk az éghajlattan fontos eszköztárát, az éghajlat-osztályozást
Az éghajlati-osztályozás módszertana és eszköztára egy rendkívül sokváltozós rendszerben kíván átláthatóságot teremteni. Egyes területek besorolását – mint a sarkvidékét – már biztosan meg kell változtatnunk a század végéig, mert mostani fogalmaink nem fogják leírni az akkori állapotokat. Ez pedig túlmutat a klímatudomány hatáskörén, hiszen az éghajlati övek és osztályok megváltozása a mi életfeltételeinket is jelentősen befolyásolja.
TovábbA Nap sugárzása által hajtott érzékeny rendszer. A természetes éghajlat-alakító tényezőkről röviden
Attól függően, hogy globális, regionális vagy még kisebb skálán vizsgálódunk, eltérő éghajlati sajátosságokat figyelhetünk meg. Lokálisan más-más éghajlati képhez szoktunk az Alföldön, az Alpokalján vagy hegységeinkben. Ennek oka, hogy az egyes éghajlati típusok összetett folyamatok eredményei. Bemutatjuk, mely tényezők alakítják egy terület éghajlatát.
TovábbMit ért el idén a Másfél fok? 2020 számokban
Pár képben megmutatjuk, hogy mit értünk el idén a Másfél fokkal.
TovábbA légszennyezettség nemcsak az embereknek, de a természetnek is árt
A társadalom egyre szélesebb rétegei számára világos, hogy a légszennyezés káros hatással van az egészségünkre és az élettartamunkat is megrövidítheti. Az viszont már kevesebbek számára világos, hogy a légszennyezés a természetet is ugyanúgy károsítja. Végső soron pedig ezek a károk ránk is visszahatnak.
TovábbÚt a vízérzékeny városokhoz. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban III.
Ma már komplex digitális lefolyásszimulációk segítségével modellezhető a zöldfelületek vízvisszatartó képessége. Így lesz a kék-zöld elemek láncolatából valódi infrastruktúra, melynek kapacitása városi szinten is számítható és egy rendszerként kezelhető. Lássunk egy európai példát Koppenhágából, mely számos fontos tanulsággal szolgálhat Magyarország számára is.
TovábbA csapadék helyben tartásának eszköztára. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban II.
A víz szikkasztására, tározására, elpárologtatására és tisztítására számos természetközeli megoldás létezik, amelyek a városon – így akár Budapesten, vagy más, jelentős mértékben burkolt magyar nagyvároson – belül is széleskörűen alkalmazhatóak. Cikksorozatunk második részében a legkisebb léptéknél kezdjük a konkrét lehetőségek bemutatását.
TovábbEsztétikus, ökologikus, gazdaságos: kék-zöld infrastruktúra. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban I.
A növekvő létszámú városok egyszerre okozói és elszenvedői a természetes vízkörforgás változásainak. Azonban ha képesek volnánk megváltoztatni a városlakók- és tervezők vízhez való hozzáállását, hogy eszköz helyett értékként tekintsenek rá, nem csupán a klímaváltozáshoz tudnánk jobban alkalmazkodni, de élhetőbb és zöldebb életteret is teremthetnénk.
TovábbHasználjuk a nap- vagy szélenergiát, amikor van rá lehetőségünk
Nem süt mindig a nap és nem fúj mindig a szél, de többek között a tárolási megoldások fejlődésével, többféle megújuló forrás együttes használatával, országok hálózatainak jobb összekapcsolásával elérhető egyszerre a tisztább villamos energia és az energiabiztonság is.
TovábbSíelhetnek még unokáink? – A hegyvidéki hótakaró és síturizmus sorsa a melegedő Földön
Az éghajlatváltozás miatt eltűnő hótakaró új kihívások elé állítja a helyi közösségeket, melyek mind kulturálisan, mind gazdaságilag szorosan kötődnek a havas tájhoz és az általa fenntartott ivóvízforrásokhoz, vízenergiához és síturizmushoz.
TovábbA COVID-nál sokkal durvább világjárványok jöhetnek, ha tovább romboljuk a biodiverzitást és az éghajlatot
Az ENSZ Biodiverzitással és Ökoszisztéma Szolgáltatásokkal kapcsolatos Kormányközi Platform legújabb jelentésében hangsúlyozza, hogy a jelenlegihez hasonló világjárványok egyre gyakrabban fordulhatnak majd elő, amire a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás csak ráerősít. A megfékezés helyett a megelőzés minden szempontból kifizetődőbb lenne.
TovábbÉghajlati rezsimváltás: nagyon gyorsan átkerülhetünk a jegesből a forróba
Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk. A kutatók szerint azonban ha ilyen ütemben változtatjuk bolygónk éghajlatát, akkor földtörténeti léptékben mérve drámaian rövid idő, csupán pár évszázad alatt átbillenthetjük az éghajlatot a jegesből a forróba. Kérdés, hogy ehhez mennyire képes alkalmazkodni a földi élővilág.
TovábbMiért és mikor baj, ha ég a növényzet? Vegetációtüzek az antropocénben
Hogyan befolyásolja az emberiség a vegetációtüzeket, azok pedig az éghajlatot? Milyen adatokból, milyen információt szerezhetünk a tüzekről? Milyen változások figyelhetők meg napjainkban, és mik a kilátások a jövőben?
TovábbAz édenkert vége. David Attenborough: Egy élet a bolygónkon
A 94 éves Sir David Attenborough kétségkívül a világ legismertebb természetfilmese. Életművének kvázi lezárásaként az "Egy élet a bolygónkon" c. filmjében Attenborough nem kevesebbet állít, mint hogy az emberiség elpusztította a földi édenkertet, amit örökölt. Szerencsére azonban megoldások is vannak a problémáinkra.
TovábbTörökországi hőmérséklet lesz Magyarországon a század végére? A városi éghajlati analógiákról
Bár elsőre vonzónak tűnhet az, hogy a török riviéra időjárását örökli Magyarország, de ha a hőhullámok, a városi hősziget jelenség, a szárazság és a vízhiány felől vizsgáljuk az emelkedést, akkor már rögtön egy nem olyan nem olyan vonzó összképet kapunk.
TovábbAz éghajlatváltozás a világ legfejlettebb országait sem kíméli. A gleccserek olvadásának hatása Kanadára
Az éghajlatváltozás negatív társadalmi és gazdasági hatásai sokkal erősebben és gyorsabban lépnek fel a „Globális Délen”, mint a „Globális Északon”, azonban az olyan fejlett, gazdag és felkészült országok is ki vannak téve a negatív hatásoknak, mint Kanada. Az éghajlatváltozás miatt intenzív olvadásnak induló gleccserek veszélyeztetik az ország egy részének energia-, édesvíz-, és élelmiszer-ellátását, és kihatással vannak a már meglévő infrastruktúrára is.
TovábbAz EU ambiciózusabb klímacélja technikailag kivitelezhető és gazdaságilag is megérné
Az ambiciózusabb uniós klímacélok technikailag és gazdaságilag is kivitelezhetők lennének, ahogy arra a független német think tank, az Agora Energiewende értékelő elemzése rámutatott. Bemutatjuk a tanulmány kulcselemeit.
TovábbFosszilis csapda vagy áthidaló technológia? A földgáz szerepe az energetikában és a klímaváltozásban
A földgáz a kőszén és a kőolaj mellett az egyik legfontosabb fosszilis energiahordozó. Térnyeréséhez hozzájárult az a hamis kép is, hogy a földgáz társaihoz képest még a leginkább „tiszta” szénhidrogén, amit az adatok erősen cáfolnak. Nem kérdés, hogy a földgázt is ki kell vezetni az energetikai rendszerből, a kérdés az, hogy hogyan és mikor?
TovábbMekkora globális tengerszint-emelkedés várható a jövőben, milyen károkat jelent és hogyan alkalmazkodhatunk?
A tengerszint-emelkedésről szóló cikksorozatunk második részében bemutatjuk, hogy ennek a folyamatnak milyen negatív hatásai lehetnek a gazdaságra és a társadalomra nézve, valamint hogy miként alkalmazkodhatunk a már elkerülhetetlen változásokhoz.
TovábbMikroműanyag-csepp a tengerben. Interjú Molnár Attila Dáviddal, a PET Kupa társalapítójával
A tiszai PET kupa az egyik legsikeresebb alulról szerveződő civil környezetvédelmi kezdeményezés Magyarországon. Évek óta rengeteg szeméttől tisztítják meg a Tiszát az önkéntesek. Ennek kapcsán interjúban kérdeztük a társalapító Molnár Attila Dávidot.
TovábbRendszeres levegőkémiai mérésekkel a nemzetközi klímavédelmi egyezmények is jobban betarthatók lennének
Rendszeres mérések nélkül sokkal később derült volna fény arra, hogy összefüggés mutatható ki az üvegházhatású gázok emberi kibocsátása és a globális felmelegedés között. A mérőhálózatok megerősítésével nemcsak az éghajlatváltozást folyamatait tudnánk jobban megérteni, hanem az ehhez kapcsolódó nemzetközi egyezményeket is jobban be tudnánk tartatni a világ országaival.
TovábbA koronavírus kiváló lehetőséget adott a nagykibocsátóknak a halogatásra
A 2020-as év a Párizsi Megállapodás első megvalósítási éve, amit azonban az új koronavírus jelentősen felülírt. A Glasgow-ba tervezett COP26 klímacsúcs elhalasztása mellett sokkal nagyobb gond, hogy az országos az év első felében alig frissítették Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásaikat (NDC-k), amivel csökkenteni óhajtják a kibocsátásaikat.
TovábbA hidrogén (fel)hajtás, avagy mennyire zöld ez az energia, és mit kezd vele Európa?
Az energiaipar hosszas várakozását követően az Európai Bizottság bemutatta a “Hidrogén-stratégiát a klímasemleges Európáért”. De mi is az a hidrogén, mi köze van az energetikához, és miért övezte ekkora felhajtás az elmúlt hetekben, hónapokban? Képezheti a hidrogén a hiányzó láncszemet a megújulók és a fosszilis energiahordozók közötti átmenetben?
TovábbEleven meteorológiai műszerek. Mit mesélnek a növények az éghajlatváltozásról?
Az éghajlatváltozás hatására a növény- és állatvilág szezonálisan ismétlődő jelenségei időben eltolódhatnak, ez pedig az ökoszisztéma-kapcsolatok szétcsúszásához vezethet. Miről tanúskodnak a növényfenológiai megfigyelések?
TovábbVízhiányos városokban fog élni az emberiség jelentős része, ha így folytatjuk
Klímaváltozás, növekvő népesség, elavult infrastruktúra, tudáshiány és pazarló hozzáállás. Ezek együttesen adják a vízhiányos városok problémáját, ami a közhiedelemmel ellentétben nem a jövő veszélye, ami csak a fejlődő országokban lesz jelen, hanem Los Angelestől Tokióig, Londontól Barcelonáig már most jelen van.
TovábbBaktériumokkal a klímaváltozás jobb megértéséért. Felhők a Déli-óceán felett
Hogyan segíthet egy olyan apróság, mint a baktériumok abban, hogy jobban megértsük az éghajlati rendszer működését, és továbbfejlesszük a modelleket? Ebben a cikkben a felhőzet meteorológiában betöltött szerepéről, modellekben történő számításáról, valamint mérési expedíciókról és azok tanulságairól lesz szó.
TovábbEgyre inkább el fogják mosni az országot a villámárvizek, ha nem alkalmazkodunk
A tavaszi súlyos aszályt júniusban villámárvizek sorozata követte. A heves esőzések nem kímélték sem a fővárost, sem a vidéket, az anyagi kár jelentős volt és az áradásban egy ember is életét vesztette. Amellett, hogy mérsékelnünk kellene a klímaváltozást, elengedhetetlen volna, hogy városi infrastruktúránkat a várhatóan növekvő szélsőségekhez igazítsuk.
TovábbSoha ne add fel! – Zöld program a budapesti Francia Iskolában
A klíma- és ökológiai válság elleni fellépéshez elengedhetetlen a téma ismerete és a cselekvéshez szükséges tudás elsajátítása. A környezettudatosság oktatása azonban egyelőre nem központi téma az iskolákban. Ennek a helyzetnek javítására rendhagyó zöld programot valósítottak meg a budapesti Francia Iskolában.
TovábbA kormány klímacélja azt is jelentheti, hogy még 10 évig alig teszünk valamit
Az új magyar klímatörvény 2030-ig 40%-os kibocsátás-csökkentést ír elő, amit gyakorlatilag könnyedén tudunk teljesíteni. Többet is vállalhatna az ország, és akkor nem kellene 10 év múlva sokkal meredekebben csökkenteni a kibocsátásokat.
TovábbMesterséges intelligenciával a klímaválság ellen
A mesterséges intelligencia napjainkban az ipari fejlesztések és üzleti világ egyik legfontosabb hívószava. Az MI-módszerek alkalmazása az éghajlattudomány, valamint az éghajlati és környezeti válság kezeléséhez szükséges innovatív megoldások számára is óriási lehetőséget jelent.
TovábbA légszennyezettség több embert öl meg évente, mint a koronavírus összesen
A légszennyezettség több embert öl meg évente, mint a koronavírus a most pusztító járvánnyal. A mostani leállás egyben lehetőség is, hogy ne térjünk vissza ahhoz a szennyező modellhez, ami eddig jellemezte az életünket.
TovábbCivilizációnk „megszokott” csendes gyilkosa: a légszennyezettség
A légszennyezettség ennek ellenére civilizációnk már-már megszokott részévé vált, a COVID-járvány miatti gazdasági leállás miatt azonban hirtelen szó szerint tisztább levegőhöz jutott a világ nagy része. Bemutatjuk a légszennyező anyagokat, azok emberi eredetű forrásait, valamint kapcsolódásukat az éghajlatváltozáshoz.
TovábbEz volt a harmadik legszárazabb április Magyarországon
Magyarországon nem ritka az aszály, azonban a klímaváltozás miatt ezek várhatóan egyre gyakoribbá és súlyosabbá fognak válni. Mit mond a meteorológia tudománya a kérdésben?
TovábbKerékpárral a polgárháború és a szexizmus lövészárkai között. Biciklizés a mai Szíriában
Sarah Zein barátaival összefogva 2014-ben létrehozta a „Yalla – Gyerünk, bringázzunk!” kezdeményezést a szíriai Damaszkuszban, ami nemcsak a női egyenjogúságot, de a tisztább és élhetőbb környezetet is zászlajára tűzte. Sarah Zeinnel beszélgettünk.
TovábbMiért nem fogunk éhen halni a koronavírustól? Pánikvásárlás, ellátási láncok és fogyasztók a COVID árnyékában
A COVID-járvány durván érintette a gazdaság több szektorát, azonban a feltételezések ellenére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem állt le. Ki van igazán veszélyben, ha nem a végfogyasztó, és milyen környezeti hatásai lehetnek egy új mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak?
TovábbAz EU a körforgásos gazdasággal mentené meg a bolygót és a gazdaságot
Az Európai Bizottság bemutatta az új körforgásos gazdasághoz kapcsolódó javaslatcsomagját, ami úgy tartaná fenn a gazdasági növekedést, hogy egyben csökkenti annak ökológiai- és karbonlábnyomát. Mit hozhat, és milyen ellenállásra számíthat a csomag?
TovábbIdőjárás-előrejelzés és éghajlatkutatás a koronavíruson innen és túl
A koronavírus járvány kiváltotta különböző mértékű és időtartamú korlátozásokat természetesen az időjárás előrejelzők és éghajlatkutatók is megszenvedik. Mennyire kell aggódnunk amiatt, hogy a mérőműszerek üzemeltetését, karbantartását, egyes mérések gyakoriságát, és a terepi munkát is akadályozza a COVID-19 terjedése?
TovábbHogyan tegyük klímabaráttá a COVID-válság utáni hazai gazdaságösztönzést?
Hogyan használhatjuk a COVID-válság hosszútávú gazdasági hatásai elleni fellépést arra, hogy egyben segítsük a fellépést egy, annál sokkal általánosabb vészhelyzet, a klímaváltozás ellen?
TovábbBorzasztó drága, de közben mégis megéri. Mi az? A világ energiaszektorának a kizöldítése
Megjelent a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) jelentése, ami rámutat arra, hogy bár a COVID-19 válság utáni világgazdaság és energiaszektor kizöldítése nem lesz olcsó, mégis megéri.
TovábbFélelemrezsim a fejünkben: a járványnál működik, a klímánál még nem
Az ELTE TTK-n vizsgálták, miért vagyunk eredményesebbek az új koronavírus járvánnyal szemben, mint a klímaválság elleni harcban. Jelentős részben azért, mert jobban félünk.
TovábbTudatos hulladékgazdálkodással a klíma- és ökológiai válság ellen – harmadik rész
A helyes hulladékkezelés és csökkentés hat lépcsőjének (Rethink, Refuse, Reduce, Repair, Reuse, Recycle) legkevésbé környezettudatos, de persze igen fontos és egyben legelterjedtebb lépcsője az újrahasznosítás. De mi a helyzet a maradék 5 lépcsővel?
TovábbÉghajlatvédelemi beruházások – fektessünk a jövőnkbe! A Climate Investment Funds múltja és jövője
A környezeti-éghajlatokat figyelembe vevő szemléletváltásnak minden szektorra, így a pénzügyi- és bankszektorra is ki kell terjednie, ha érdemi változást akarunk elérni. Milyen pozitív példákat találunk ezen a területen?
TovábbBizalom vagy remény? Az Extinction Rebellion április 1-jei tréfája a Google ellen
A New York-i Extinction Rebellion április 1-jéhez kapcsolódva vaskos álhírrel "tréfálta meg" a Google-t és az olvasóközönséget. De vajon jó ez a megközelítés?
TovábbMítosz. Az ózonlyukon besurranó napsugárzás okozza a globális felmelegedést – Nem!
Cáfoljuk a tévhitet, miszerint az "ózonlyukon" beérkező többlet napsugárzás okolható az elmúlt évtizedekben tapasztalt globális felmelegedésért, és bemutatjuk, hogy miféle kapcsolat létezik az ózonlyuk és a globális felmelegedés között.
TovábbTudatos hulladékgazdálkodással a klíma- és ökológiai válság ellen – második rész
Egyre több termék eladását lehet emelni azzal, ha valamiképp az újrahasznosítás és ezáltal környezettudatosság zászlaja alatt hirdetik. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos cikksorozatunk folytatásában végigjárjuk, hogyan is zajlik az újrahasznosítás, és mi az, amit egyáltalán szelektíven lehet gyűjteni és újra lehet hasznosítani.
TovábbTudatos hulladékgazdálkodással a klíma- és ökológiai válság ellen – első rész
Hulladékkezeléssel kapcsolatos döntéseink saját és környezetünk életét is befolyásolják. De tisztában vagyunk-e egyáltalán a lehetőségekkel és úgy általában, hogy mi történik a hulladékkal, miután elviszi a kukásautó?
TovábbMiért kritizálja mindenki az uniós klímatörvényt?
Az Európai Bizottság március 4-én bemutatta az uniós Klímatörvény tervezetét. Greta Thunbergtől kezdve sokan kritikával illették a tervezetet, de miről is szól valójában a tervezet, és mit várhatunk tőle?
Tovább2000 év éghajlata, ahogy azt még soha nem láttad
Ed Hawkins klímatudós elkészítette a mára emblematikussá vált „klímacsíkok” kétezer évet felölelő verzióját, ami segít perspektívába helyezni az utóbbi évtizedekben tapasztalt egyre gyorsuló ütemű globális felmelegedést. Tartsatok velünk egy rövid időutazásra!
TovábbMiért bízhatunk a klímamodellek jövőképeiben?
Az elmúlt mintegy ötven évben kutatók éghajlati modellek generációit készítették el, hogy megmutassák, hogyan fog alakulni a Föld éghajlata. Kritikusaik gyakran megkérdőjelezik ezek érvényességét. Nézzük, hogyan érvelnek a modellek és azok eredményei mellett tanulmányukban Zeke Hausfather éghajlatkutató és munkatársai!
Tovább30 éves a “halványkék pötty” fotója – mit üzen ez ma nekünk?
Harminc éve készítette a Voyager-1 űrszonda 6 milliárd kilométerre a Földtől a legendás "halványkék pötty" felvételt. Mit üzen ma nekünk a kép?
TovábbNem a számháború fogja eldönteni korunk éghajlatváltozását: a klímakonszenzus kérdése a tudományban
Sokszor heves viták csapnak fel a körül, hogy akkor mégis mekkora a konszenzus a tudós társadalomban korunk éghajlatváltozásával kapcsolatban. De valóban ez a döntő?
TovábbMit számít egyáltalán, hogy változik az éghajlat – 10 tény amit tudnod kell a fák szerepéről
2019 mozgalmas év volt az éghajlatváltozás szempontjából. Végre elkezdett átszakadni a gát a kutatók, döntéshozók és az utca embere között. Ennek egyik oka sajnos, hogy az ember elkezdett ráébredni természeti kincseink fontosságára, miközben saját bőrén tapasztalta az éghajlatváltozás hatásait.
TovábbAz orosz tévé szerint csak hosszú őszünk van, az igazság viszont az: ég a házunk – Interjú Arshak Makichyan klímaaktivistával
Arshak Makichyan a Fridays For Future klímamozgalom oroszországi szervezője, aki március óta minden pénteken sztrájkol Moszkvában. December végén 6 nap elzárásra ítélték, amiért harmadmagával engedély nélkül békésen sztrájkolt.
TovábbMi értelme (lehet) a klímavészhelyzetnek?
Egyre több város, ország, de az Európai Parlament is klímavészhelyzetet. Mire jó ez az egész a jog szempontjából?
TovábbA metánnal kapcsolatos kérdőjelek az éghajlatkutatásban I. – természetes források
A metán kevéssé közismert természetes és antropogén forrásait körbejáró kétrészes cikksorozatunk első része, melyben megismerkedünk a permafroszt és a metán-hidrát fogalmával.
TovábbMit történt a madridi COP25 klímacsúcson? – Helyszíni tudósítás és összefoglaló
A madridi klímacsúcs diplomáciai holtpontra jutott és nagyobb áttörés nélküli eredményekkel zárult. Mégis miben jutottunk előre? Milyen feladatok maradtak 2020-ra? Van okunk a reményre?
TovábbTippek. Így beszélgess a klímaváltozásról a családoddal és barátaiddal az ünnepek alatt
Karácsonykor annyi mindenről beszélgethet az ember a családtagjaival és rokonaival, barátaival. Miért éppen a klímaváltozás maradna ki? Adunk pár tippet, hogy hogyan vágjunk neki egy ilyen beszélgetésnek.
TovábbMi várható a decemberi uniós Tanácsülésen? Klímasemlegesség vagy újabb visegrádi vétó?
December 12-13-án újra összeül az Európai Tanács, hogy többek között tárgyalja az EU 2050-es karbonsemlegességi törekvéseit. Vajon most is vétózni fognak a visegrádi országok, mint nyáron?
TovábbKulturált éghajlat, avagy az éghajlatváltozás mint társadalmi konstrukció
Az éghajlat a mellett, hogy egy tudományosan mérhető és vizsgálható jelenség, egyben társadalmi konstrukció is, és az emberiség a történelem során már nagyon sokféleképpen viszonyult hozzá. Fogalomtörténeti elemzés.
TovábbSzakmai javaslatok a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez
Rövid szakmai tájékoztató a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez. A cikkben található szakmai javaslatok csak a mi véleményünket tükrözik, mindenki saját meglátása szerint válaszolja meg a kérdéseket.
TovábbMűanyag Őfelsége a vádlottak padján – műanyagipar és éghajlatváltozás
A műanyag mindenhol ott van. A lakásodban, az utcán, az óceán legmélyebb pontján és még az űrben is. Ebben a cikkben utánajárunk, milyen hatást gyakorol ez a roppant mennyiségű műanyag az éghajlatra, s hogyan lehetne környezeti hatását csökkenteni?
TovábbBudapest klímavészhelyzetet hirdetett. Mi fog most történni?
2019. november 5-én az újonnan összeülő budapesti fővárosi közgyűlés elfogadta Karácsony Gergely főpolgármester határozati javaslatát, és ellenszavazat nélkül klímavészhelyzetet hirdetett a magyar fővárosban. Hogyan tovább Budapest és Magyarország?
TovábbHazánk, az elfolyó vizek országa. Hogyan éljük túl a XXI. század vízválságát?
Magyarország a közhiedelemmel ellentétben nem vízben bővelkedő, hanem inkább a szélsőségektől, árvíztől, belvíztől, aszálytól szenvedő ország. Az éghajlatváltozás szélsőségeire úgy tudunk felkészülni, ha a víz visszatartását tesszük vízgazdálkodásunk prioritásává és ehhez alakítjuk a területhasználatot is.
TovábbNincs „egyetlen csodaszer” a klímaválság megoldására
Egyre többször hallhatjuk, hogy megtalálták a környezeti- és éghajlati válság elleni igazi csodaszert. Legyen az épp a faültetés, a vegán étrend vagy a szén-dioxid kivonása a légkörből, egy közös mindegyikben: a klímaválságot nem lehet varázsütésre megoldani.
Tovább