Törökországi hőmérséklet lesz Magyarországon a század végére? A városi éghajlati analógiákról
Bár elsőre vonzónak tűnhet az, hogy a török riviéra időjárását örökli Magyarország, de ha a hőhullámok, a városi hősziget jelenség, a szárazság és a vízhiány felől vizsgáljuk az emelkedést, akkor már rögtön egy nem olyan nem olyan vonzó összképet kapunk.
Tovább
Az éghajlatváltozás a világ legfejlettebb országait sem kíméli. A gleccserek olvadásának hatása Kanadára
Az éghajlatváltozás negatív társadalmi és gazdasági hatásai sokkal erősebben és gyorsabban lépnek fel a „Globális Délen”, mint a „Globális Északon”, azonban az olyan fejlett, gazdag és felkészült országok is ki vannak téve a negatív hatásoknak, mint Kanada. Az éghajlatváltozás miatt intenzív olvadásnak induló gleccserek veszélyeztetik az ország egy részének energia-, édesvíz-, és élelmiszer-ellátását, és kihatással vannak a már meglévő infrastruktúrára is.
Tovább
Az EU ambiciózusabb klímacélja technikailag kivitelezhető és gazdaságilag is megérné
Az ambiciózusabb uniós klímacélok technikailag és gazdaságilag is kivitelezhetők lennének, ahogy arra a független német think tank, az Agora Energiewende értékelő elemzése rámutatott. Bemutatjuk a tanulmány kulcselemeit.
Tovább
Mekkora globális tengerszint-emelkedés várható a jövőben, milyen károkat jelent és hogyan alkalmazkodhatunk?
A tengerszint-emelkedésről szóló cikksorozatunk második részében bemutatjuk, hogy ennek a folyamatnak milyen negatív hatásai lehetnek a gazdaságra és a társadalomra nézve, valamint hogy miként alkalmazkodhatunk a már elkerülhetetlen változásokhoz.
Tovább
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: nemcsak muszáj, de az EU szerint meg is éri
Az EU készülő Alkalmazkodási Stratégiája szerint az alkalmazkodási intézkedésekbe fektetni nemcsak a károk elkerülése miatt fontos, hanem az azokból fakadó különféle gazdasági, társadalmi és környezeti előnyök miatt is megéri.
Tovább
Honnan tudjuk, hogy van kapcsolat a szélsőséges időjárási események és az éghajlatváltozás között?
Befolyásolja-e az éghajlatváltozás a szélsőséges események előfordulási gyakoriságát, valószínűségét és/vagy súlyosságát? Mi alapján válaszolhatunk ezekre a kérdésekre? Hogyan működik a szélsőséges események klímaváltozáshoz való hozzárendelése?
Tovább
Mikroműanyag-csepp a tengerben. Interjú Molnár Attila Dáviddal, a PET Kupa társalapítójával
A tiszai PET kupa az egyik legsikeresebb alulról szerveződő civil környezetvédelmi kezdeményezés Magyarországon. Évek óta rengeteg szeméttől tisztítják meg a Tiszát az önkéntesek. Ennek kapcsán interjúban kérdeztük a társalapító Molnár Attila Dávidot.
Tovább
Rendszeres levegőkémiai mérésekkel a nemzetközi klímavédelmi egyezmények is jobban betarthatók lennének
Rendszeres és egyre kiterjedtebb mérések nélkül sokkal később derült volna fény arra, hogy összefüggés mutatható ki az üvegházhatású gázok emberi kibocsátása és a globális felmelegedés között. A mérőhálózatok megerősítésével nemcsak az éghajlatváltozást és annak egyre inkább öngerjesztő folyamatait tudnánk jobban megérteni, hanem az ehhez kapcsolódó nemzetközi egyezményeket is jobban be tudnánk tartatni a világ országaival.
Tovább
Érzékenyebbek lettek a magyarok a társadalmi és környezeti problémákra a járvány alatt
A Planet Fanatics’ Network online kutatás keretében mérte fel a magyar lakosság érzékenységének változását a társadalmi és környezeti problémákra vonatkozóan a világjárvány időszakában. A válaszadók 95%-a elvárja a vállalatoktól, hogy a járvány után komolyabban foglalkozzanak a társadalmi és környezeti felelősségvállalással.
Tovább
Vízhiányos városokban fog élni az emberiség jelentős része, ha így folytatjuk
Klímaváltozás, növekvő népesség, elavult infrastruktúra, tudáshiány és pazarló hozzáállás. Ezek együttesen adják a vízhiányos városok problémáját, ami a közhiedelemmel ellentétben nem a jövő veszélye, ami csak a fejlődő országokban lesz jelen, hanem Los Angelestől Tokióig, Londontól Barcelonáig már most jelen van.
Tovább
Baktériumokkal a klímaváltozás jobb megértéséért. Felhők a Déli-óceán felett
Hogyan segíthet egy olyan apróság, mint a baktériumok abban, hogy jobban megértsük az éghajlati rendszer működését, és továbbfejlesszük a modelleket? Ebben a cikkben a felhőzet meteorológiában betöltött szerepéről, modellekben történő számításáról, valamint mérési expedíciókról és azok tanulságairól lesz szó.
Tovább
Egyre inkább el fogják mosni az országot a villámárvizek, ha nem alkalmazkodunk
A tavaszi súlyos aszályt júniusban villámárvizek sorozata követte. A heves esőzések nem kímélték sem a fővárost, sem a vidéket, az anyagi kár jelentős volt és az áradásban egy ember is életét vesztette. Amellett, hogy mérsékelnünk kellene a klímaváltozást, elengedhetetlen volna, hogy városi infrastruktúránkat a várhatóan növekvő szélsőségekhez igazítsuk. Ehhez pedig sokkal több természetközeli megoldást kellene bevezetnünk viszonylag gyorsan.
Tovább
Soha ne add fel! – Zöld program a budapesti Francia Iskolában
A klíma- és ökológiai válság elleni fellépéshez elengedhetetlen a téma ismerete és a cselekvéshez szükséges tudás elsajátítása. A környezettudatosság oktatása azonban egyelőre nem központi téma az iskolákban. Ennek a helyzetnek javítására rendhagyó zöld programot valósítottak meg a budapesti Francia Iskolában.
Tovább
Miben lehet más a COVID-válság utáni világ a fenntarthatóság szempontjából?
A járványok utáni világ általában nem olyan, mint előtte volt. De vajon milyen lesz a COVID-járvány utáni világ? Sikerül átállnunk egy fenntarthatóbb modellre? Mik azok a jelek, amik erre utalnak, és miért jó fokmérője a koronavírus járvány annak, hogy valójában a környezeti-éghajlati válságot is tudnánk kezelni, ha akarnánk?
Tovább
Éveket adhatna hozzá az életünkhöz, ha tisztább levegőt lélegeznénk be
A Chicagói Egyetem munkatársai által kidolgozott mutató szerint Magyarország teljes lakossága káros mértékű légszennyezettségnek van kitéve, ezért várható élettartamunk rövidül.
Tovább
4,5 milliárd év éghajlatának a nyomában. Paleoklimatológiai kisokos
Honnan tudják a kutatók, milyen változások játszódtak le a földtörténet során az éghajlati rendszerben? A Föld több mint 4,5 milliárd évének változásaiba enged betekintést a paleoklimatológia varázslatos tudománya.
Tovább
A klímaváltozás most zajlik, a jegesmedve pedig nem játék. Éghajlatkutatás a Spitzbergákon
A sarkvidéki Spitzbergák szigetvilága a környezeti és éghajlati változásokra hiper-érzékenyen reagál. Ennek megértéséhez a közvetlen mérések kulcsfontosságúak, azonban a terepi munka korántsem egyszerű. Beszámoló a Spitzbergákon végzett kutatóútról.
Tovább
A növekvő magyar munkanélküliségen is segíthet a zöld megújulás
A koronavírus járvány jelentősen visszavetette a magyar gazdaságot, sokan vesztették el a munkájukat. Hogyan segíthetne rajtuk a zöld gazdasági megújulás, ami a környezeten és az éghajlaton túl még a társadalomnak és gazdaságnak is hasznos volna?
Tovább
Miért nem fogunk éhen halni a koronavírustól? Pánikvásárlás, ellátási láncok és fogyasztók a COVID árnyékában
A COVID-járvány durván érintette a gazdaság több szektorát, azonban a feltételezések ellenére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem állt le. Kit fenyeget akkor igazán a koronavírus, ha nem a végfogyasztót, és milyen környezeti hatásai lehetnek egy új mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak?
Tovább
Az EU a körforgásos gazdasággal mentené meg a bolygót és a gazdaságot
Az Európai Bizottság bemutatta az új körforgásos gazdasághoz kapcsolódó javaslatcsomagját, ami úgy tartaná fenn a gazdasági növekedést, hogy egyben csökkenti annak ökológiai- és karbonlábnyomát. Mit hozhat, és milyen ellenállásra számíthat a csomag?
Tovább
Időjárás-előrejelzés és éghajlatkutatás a koronavíruson innen és túl
A koronavírus járvány kiváltotta különböző mértékű és időtartamú korlátozásokat természetesen az időjárás előrejelzők és éghajlatkutatók is megszenvedik. Mennyire kell aggódnunk amiatt, hogy a mérőműszerek üzemeltetését, karbantartását, egyes mérések gyakoriságát, és a terepi munkát is akadályozza a COVID-19 terjedése?
Tovább
Hogyan tegyük klímabaráttá a COVID-válság utáni hazai gazdaságösztönzést?
Hogyan használhatjuk a COVID-válság hosszútávú gazdasági hatásai elleni fellépést arra, hogy egyben segítsük a fellépést egy, annál sokkal általánosabb vészhelyzet, a klímaváltozás ellen?
Tovább
Borzasztó drága, de közben mégis megéri. Mi az? A világ energiaszektorának a kizöldítése
Megjelent a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) jelentése, ami rámutat arra, hogy bár a COVID-19 válság utáni világgazdaság és energiaszektor kizöldítése nem lesz olcsó, mégis megéri.
Tovább
Félelemrezsim a fejünkben: a járványnál működik, a klímánál még nem
Az ELTE TTK-n vizsgálták, miért vagyunk eredményesebbek az új koronavírus járvánnyal szemben, mint a klímaválság elleni harcban. Jelentős részben azért, mert jobban félünk.
Tovább
Tudatos hulladékgazdálkodással a klíma- és ökológiai válság ellen – harmadik rész
A helyes hulladékkezelés és csökkentés hat lépcsőjének (Rethink, Refuse, Reduce, Repair, Reuse, Recycle) legkevésbé környezettudatos, de persze igen fontos és egyben legelterjedtebb lépcsője az újrahasznosítás. De mi a helyzet a maradék 5 lépcsővel?
Tovább
Éghajlatvédelemi beruházások – fektessünk a jövőnkbe! A Climate Investment Funds múltja és jövője
A környezeti-éghajlatokat figyelembe vevő szemléletváltásnak minden szektorra, így a pénzügyi- és bankszektorra is ki kell terjednie, ha érdemi változást akarunk elérni. Milyen pozitív példákat találunk ezen a területen?
Tovább
Bizalom vagy remény? Az Extinction Rebellion április 1-jei tréfája a Google ellen
A New York-i Extinction Rebellion április 1-jéhez kapcsolódva vaskos álhírrel "tréfálta meg" a Google-t és az olvasóközönséget. De vajon jó ez a megközelítés?
Tovább
Mítosz. Az ózonlyukon besurranó napsugárzás okozza a globális felmelegedést – Nem!
Cáfoljuk a tévhitet, miszerint az "ózonlyukon" beérkező többlet napsugárzás okolható az elmúlt évtizedekben tapasztalt globális felmelegedésért, és bemutatjuk, hogy miféle kapcsolat létezik az ózonlyuk és a globális felmelegedés között.
Tovább
Miért kritizálja mindenki az uniós klímatörvényt?
Az Európai Bizottság március 4-én bemutatta az uniós Klímatörvény tervezetét. Greta Thunbergtől kezdve sokan kritikával illették a tervezetet, de miről is szól valójában a tervezet, és mit várhatunk tőle?
Tovább
2000 év éghajlata, ahogy azt még soha nem láttad
Ed Hawkins klímatudós elkészítette a mára emblematikussá vált „klímacsíkok” kétezer évet felölelő verzióját, ami segít perspektívába helyezni az utóbbi évtizedekben tapasztalt egyre gyorsuló ütemű globális felmelegedést. Tartsatok velünk egy rövid időutazásra!
Tovább
Miért bízhatunk a klímamodellek jövőképeiben?
Az elmúlt mintegy ötven évben kutatók éghajlati modellek generációit készítették el, hogy megmutassák, hogyan fog alakulni a Föld éghajlata. Kritikusaik gyakran megkérdőjelezik ezek érvényességét. Nézzük, hogyan érvelnek a modellek és azok eredményei mellett tanulmányukban Zeke Hausfather éghajlatkutató és munkatársai!
Tovább
A NASA-t idézve – “nem, nem hűl a Föld”
Az emberiség egy része folyamatosan keresi a kibúvót a klímaválságban játszott felelősség alól. Sőt, néhányan még mindig vitatják a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozás tényét. De mi történik valójában?
Tovább
A megújuló energia az energiabiztonság kulcsa (lehetne): a klímasemlegesség kihívásai Kelet-Közép-Európában
Energiabiztonságról beszélünk, mégis egyre inkább energiafüggésbe kerülünk és elavult, szennyező valamint gazdaságilag veszteséges technológiákat támogatunk. Cikkünkben az E3G nemzetközi think tank jelentése alapján járjuk körbe a klímasemlegesség kihívásait és lehetőségeit a régióban.
Tovább
Nem a számháború fogja eldönteni korunk éghajlatváltozását: a klímakonszenzus kérdése a tudományban
Sokszor heves viták csapnak fel a körül, hogy akkor mégis mekkora a konszenzus a tudós társadalomban korunk éghajlatváltozásával kapcsolatban. De valóban ez a döntő?
Tovább
Mit számít egyáltalán, hogy változik az éghajlat – 10 tény amit tudnod kell a fák szerepéről
2019 mozgalmas év volt az éghajlatváltozás szempontjából. Végre elkezdett átszakadni a gát a kutatók, döntéshozók és az utca embere között. Ennek egyik oka sajnos, hogy az ember elkezdett ráébredni természeti kincseink fontosságára, miközben saját bőrén tapasztalta az éghajlatváltozás hatásait.
Tovább
Az orosz tévé szerint csak hosszú őszünk van, az igazság viszont az: ég a házunk – Interjú Arshak Makichyan klímaaktivistával
Arshak Makichyan a Fridays For Future klímamozgalom oroszországi szervezője, aki március óta minden pénteken sztrájkol Moszkvában. December végén 6 nap elzárásra ítélték, amiért harmadmagával engedély nélkül békésen sztrájkolt.
Tovább
Mi értelme (lehet) a klímavészhelyzetnek?
Egyre több város, ország, de az Európai Parlament is klímavészhelyzetet. Mire jó ez az egész a jog szempontjából?
Tovább
Az ausztrál bozóttüzek és a meteorológia
Ausztráliában a nyár folyamán nem ritkák a bozóttüzek. De mi köze egymáshoz ennek és a meteorológiának, valamint az éghajlatváltozásnak?
Tovább
Boldog karácsonyt kívánunk minden olvasónknak + 1 ajándék
Köszönjük nektek, hogy követtek és olvastok minket, mert nektek és miattatok csináljuk ezt az egész projektet. Ennek örömére bátorkodtunk adni magunknak (és nektek is) egy kis ajándékot.
Tovább
A metánnal kapcsolatos kérdőjelek az éghajlatkutatásban II. – antropogén források
A metán kevéssé közismert természetes és antropogén forrásait körbejáró kétrészes cikksorozatunk második része, melyben megismerkedünk a földgázkitermeléshez köthető metánkibocsátással.
Tovább
A metánnal kapcsolatos kérdőjelek az éghajlatkutatásban I. – természetes források
A metán kevéssé közismert természetes és antropogén forrásait körbejáró kétrészes cikksorozatunk első része, melyben megismerkedünk a permafroszt és a metán-hidrát fogalmával.
Tovább
Mit történt a madridi COP25 klímacsúcson? – Helyszíni tudósítás és összefoglaló
A madridi klímacsúcs diplomáciai holtpontra jutott és nagyobb áttörés nélküli eredményekkel zárult. Mégis miben jutottunk előre? Milyen feladatok maradtak 2020-ra? Van okunk a reményre?
Tovább
Tippek. Így beszélgess a klímaváltozásról a családoddal és barátaiddal az ünnepek alatt
Karácsonykor annyi mindenről beszélgethet az ember a családtagjaival és rokonaival, barátaival. Miért éppen a klímaváltozás maradna ki? Adunk pár tippet, hogy hogyan vágjunk neki egy ilyen beszélgetésnek.
Tovább
Karbonsemlegesítés. Kiváltható valamilyen módon a létezésünk káros oldala?
De mik azok a(z önkéntes) karbonsemlegesítő megoldások? Mire jók? Hogyan éljünk velük?
Tovább
Nem buktuk el a klímaváltozás elleni harcot! Éghajlatom ugyanitt eladó egy kattintásért!
Nemrég jelent meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának emissziós jelentése, amelynek az értelmezése során újra felmerül a sajtó morális felelőssége a klímaváltozás kommunikációját illetően.
Tovább
Szakmai javaslatok a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez
Rövid szakmai tájékoztató a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez. A cikkben található szakmai javaslatok csak a mi véleményünket tükrözik, mindenki saját meglátása szerint válaszolja meg a kérdéseket.
Tovább
Műanyag Őfelsége a vádlottak padján – műanyagipar és éghajlatváltozás
A műanyag mindenhol ott van. A lakásodban, az utcán, az óceán legmélyebb pontján és még az űrben is. Ebben a cikkben utánajárunk, milyen hatást gyakorol ez a roppant mennyiségű műanyag az éghajlatra, s hogyan lehetne környezeti hatását csökkenteni?
Tovább
Budapest klímavészhelyzetet hirdetett. Mi fog most történni?
2019. november 5-én az újonnan összeülő budapesti fővárosi közgyűlés elfogadta Karácsony Gergely főpolgármester határozati javaslatát, és ellenszavazat nélkül klímavészhelyzetet hirdetett a magyar fővárosban. Hogyan tovább Budapest és Magyarország?
Tovább
Éghajlati és fenntarthatósági törekvések: hogyan hangolhatók össze?
Ahhoz, hogy egy hosszútávon fenntartható és igazságos társadalmi-gazdasági berendezkedésre álljunk át, a globális klímaváltozás megfékezése mellett elengedhetetlen, hogy számoljunk más fenntarthatósági szempontokkal is.
Tovább
Káros egészség, avagy az egészségügy hatása az éghajlatváltozásra
A terület, amely az emberek egészségéért felel, jelentős szerepet vállal az éghajlatváltozás fokozásában és meghatározó szereplő lehet a figyelemkeltés tekintetében is.
Tovább
Mit jelentenek az IPCC forgatókönyvei a gyakorlatban? A sok lehetséges történet közül bemutatunk hármat
Minél hamarabb korlátozni tudjuk a globális felmelegedés mértékét, annál kevésbé veszélyeztetjük az emberi társadalom és a természetes ökoszisztémák épségét. Nézzük, milyen jövőkép várhat ránk, ha össztársadalmi szinten a jelenlegi vállalásainknál ambiciózusabban cselekszünk, ha legalább a vállalásainkat betartjuk, vagy ha tovább halogatjuk a cselekvést! Vajon tényleg megéri késleltetni, késlekedni?
Tovább
Miért kell minden erőnkkel azon dolgoznunk, hogy a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedés értékét 1,5 °C alatt tartsuk?
Kényelmes székben, laptop előtt ülve sokaknak túlzásnak tűnnek a kutatók által sürgetett intézkedések az éghajlatváltozás megfékezésére és a változáshoz való alkalmazkodásra. De vajon beszélhetünk-e túlzásról amikor egy ökológiai katasztrófával állunk szemben, ami többek között élelmiszer- és ivóvízhiányhoz vezet?
Tovább
Bármilyen kicsik vagyunk, attól még lehetnek nagy ambícióink az éghajlatvédelemben
Közel ötszáz fiatal érkezett a New York-i ENSZ klímacsúcsra és az azt megelőző ifjúsági találkozóra a világ minden tájáról, hogy kiálljanak a klímavédelemért – és jövőjükért. Velük beszélgettünk.
Tovább
Hogyan lehet eltávolítani a légkörből a többlet szén-dioxidot? És miért is nem elég csak erre várni?
Vajon milyen megoldási lehetőségek léteznek a szén-dioxid légkörből való eltávolítására, s mennyire reálisak ezek? Az IPCC 1,5 fokos Külön Jelentése részletesen számba veszi mindezeket. Lássuk!
Tovább
Mennyit számít, hogy 1,5 °C vagy 2 °C alatt tartjuk a globális felszínközeli átlag-hőmérséklet emelkedést?
Mindennap hallunk arról, hogy milyen mértékű a globális felmelegedés, milyen értékeket nem szabadna elérnie a melegedésnek, és hogy emiatt a fajok hány százaléka a tűnhet el. De belegondolunk egyszer is mi rejlik a különböző százalékok és kicsinynek tűnő számadatok mögött? Ami látszólag csak pár tized Celsius fok, az rengeteg fajnak élet-halál kérdése.
Tovább
Egyéni vállalásokkal a globális éghajlati válság ellen? Bemutatjuk a Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás fogalmát
Az elmúlt időszakban egyre többen és egyre hangosabban követelik a nemzeti kormányoktól, hogy növelve a nemzeti ambíciószintet, radikálisan csökkentsék országaik károsanyag-kibocsátását, hiszen fogy az idő, hogy megvalósítsuk a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokat. De pontosan milyen keretek és kötelezettségek között történik az országok vállalásainak nyilvántartása és nyomon követése?
Tovább
Így neveld a döntéshozód! Klímapolitikai felkészítő az önkormányzati választásokra
2019. október 13-án vasárnap önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. A testületek és polgármesterek megbízatása 5 évre szól. A globális éghajlati válság szempontjából különösen fontos évek előtt állunk, nagy jelentősége van annak, hogy milyen útravalóval bocsájtjuk munkára választott képviselőinket.
Tovább
Amazónia – keresztülvágunk a füstös híreken
Habár a nettó oxigén-termelése nem jelentős, az amazonasi esőerdő fontos az éghajlat szabályozásában, és rendkívüli biológiai és kulturális sokfélesége kincs a világ számára.
Tovább
Tippek. Így szervezz zöld napot az iskoládban! Egy jó gyakorlat Tatáról
A Másfél fok indulása egyben egy rendezvényhez is köthető: 2019 április végén a tatai Eötvös József Gimnáziumban a diákok alulról szerveződő zöld napot tartottak, amire minket is meghívtak. Csoda volt, ami ott történt. Reméljük máshol is megismétlődik. Itt a szervezővel való interjút olvashatjátok.
Tovább
Greta Thunberg: politikai akrobata vagy felelős kamasz?
2018. augusztus 20-án, azaz pontosan egy éve ült ki a svéd parlament elé egy kamasz diáklány, teljesen egyedül. Az azóta mozgalommá szélesedett Fridays For Future világszerte nyitotta fel a fiatalok szemét arra a tényre, hogy a klímaváltozás pókerasztalán az ő életük is kockára van téve.
Tovább
Hazai erdők az éghajlatváltozás sodrásában
A klímaváltozás javában zajlik, amihez erdeink sokrétű átalakulással alkalmazkodnak, ha akarjuk, ha nem. A legfőbb kérdés, hogy van-e elegendő társadalmi szándék az erdőket segíteni a változás útján, vagy a fakitermelési célokat továbbra is előtérbe helyezve egyre nagyobb veszélynek tesszük ki azokat.
Tovább
A szén-dioxid-többlet egyáltalán nem jó hír! A címadás felelősségéről
Az éghajlatváltozás egy elképesztően összetett folyamat, aminek az elmagyarázást nem szabadna feláldozni kattintás- és lájkvadász címekért és cikkekért. A Másfél fok csapata ezért igyekszik reagálni a sajtóban - nem feltétlenül rossz szándékkal - megjelent félrevezető, vagy féligazságokat tartalmazó cikkekre.
Tovább
Zöld iránytű a városhoz. Megjelent a Green Guide Budapest
Végre digitális és csodaszép kézzelfogható formában is megjelent Budapest szubjektív zöld térképe. Mit jelent ez és hogyan használd az alkotók tervei szerint egy fenntarthatóbb Budapesthez elvezető útmutatót?
Tovább