Újra extrém hideg tombol(t) az USA-ban. Hová tűnt a globális felmelegedés?

Az elmúlt hetekben szélsőséges sarkvidéki hideg időjárás sújtotta az Egyesült Államokat. Míg a globális felmelegedés és a hőhullámok közötti kapcsolat egyértelmű, a téli viharok viselkedését összetett légköri dinamika szabályozza, amelyet nehezebb tanulmányozni. Hogyan kapcsolódik a mostani helyzet korunk klímaváltozásához?

Tovább

Az olvadó jéggel nem lehet alkudozni. Nem a tengerszint emelkedése az egyetlen probléma

A sarkvidéki jég olvadásának következményeként leginkább talán a tengerszint emelkedését szokták hangsúlyozni, azonban ennél sokrétűbb a probléma. A part menti területek elöntése mellett az óceáni áramlatokra, a tengeri élővilágra, a közepes földrajzi szélességek időjárására is hatással lehetnek az olvadási folyamatok.

Tovább

Aranyat érhet a több őszi csapadék, de csak ha nem nőnek tovább a kibocsátások

Az őszi csapadék, különösen a kisebb csapadék, és annak talajba való beszivárgása a komolyabb fagyok előtt kulcsfontosságú hatással van a mezőgazdasági terméshozamokra. A növekvő őszi csapadékmennyiséget csak akkor tudja igazán hasznosítani a hazai mezőgazdaság, ha párhuzamosan nem fokozzuk tovább az éghajlatváltozást.

Tovább

Jelentősen nő az őszi meleg periódusok száma Magyarországon, ami részleges előnyökkel is járhat

A tartósabb meleg periódusok hosszának és gyakoriságágának a növekedése októberben és különösen novemberben látványos. Az október 20. utáni időszakra 2-4 °C-os emelkedést és 2-5 nappal több meleg napot mutatnak a számok. 75%-os valószínűséggel állíthatjuk, hogy ezekért a tendenciákért az általunk okozott klímaváltozás a felelős.

Tovább

Emberéletekben és milliárd dolláros károkban mérhető a vízkockázatok növekedése

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 1970 és 2019 között több mint 11 000 katasztrófa kötődött az időjáráshoz, ami 2,06 millió ember halálát jelentette és 3,64 billió USA dollár veszteséget okozott globálisan. Európában a legtöbb halálozás az extrém hőmérséklethez kapcsolható, a legnagyobb gazdasági károkat a viharok és az árvizek okozzák.

Tovább

Az éghajlatváltozás miatti negatív jövőkép kihat a fiatalok gyermekvállalására is

Az éghajlatváltozás a 21. század egyik legjelentősebb egészségügyi kockázata is, a veszélyeinek különösen a gyermekek vannak kitéve, akik még a fizikai és kognitív fejlődés állapotában vannak, ezért érzékenyebbek a környezeti változásokra. A növekvő veszélyek miatt egyre több ember számára döntő szempont a gyermekvállalás kérdésében az éghajlatváltozás,

Tovább

A növényi italok környezeti-éghajlati terhelése töredéke a tehéntejhez képest

Általánosan elmondható, hogy termőföld-szükségletet tekintve jellemzően a tehéntej megtermeléséhez szükséges föld tizede elegendő volna a növényi italok előállításához. Bár trendszerűen nő a kereslet ezen termékek iránt itthon, terjedésük legfőbb hazai akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest.

Tovább

Erdős-sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást

Magyarország érezhetően szárazodik: az 1971-1990-es időszakhoz képest a nedves területek aránya az év legcsapadékosabb hónapjában, júniusban 84-ről 68%-ra csökkent napjainkra. Ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális üvegházhatású-gázkibocsátások és erősödik az éghajlatváltozás, akkor tovább fog növekedni a száraz területek aránya hazánkban.

Tovább

Tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma a század végéig Magyarországon

Ha a kibocsátásokat továbbra is a mostani szinten folytatjuk, akkor 2060-tól a jelenlegi átlagosan 3 helyett inkább 4 évben számíthatunk húszéves skálán súlyosan aszályos félévre a vegetációs időszakban. Az optimista, jelentős kibocsátáscsökkentéssel számoló forgatókönyv szerint a 21. század végére viszont elkerülhetjük az extrém aszályok növekedését.

Tovább

A zöld gazdasági növekedés illúziója

Elméletileg lehetséges a zöld gazdasági növekedés, de a valóság eddig azt mutatja, hogy globálisan és tartósan, sikertelen. A megoldást nem a gazdasági-technológiai hatékonyságnövelés fogja elhozni, hanem a kereslet tudatos csökkenése, a visszalépés (downshifting) és az ökológiai- és klímaválság enyhítését célzó szelektív gazdasági növekedés.

Tovább

Nem fogunk ráismerni a hegyvidékekre, ha tovább erősödik a globális felmelegedés

A hegyvidéki területek különösen érzékenyek a klímaváltozás hatásaira, így a felmelegedésre és szárazodásra. Már 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén is az alacsonyabban fekvő és kisebb gleccserek el fogják veszteni tömegük nagy részét, több faj pedig úgy próbál alkalmazkodni, hogy magasabb térségekbe költözik, ameddig ez lehetséges.

Tovább

Anyagi csőd lehet hitelezési szempontból is a klímaváltozás

Az eurózóna pénzügyi stabilitása felett őrködő Európai Központi Bank négymillió vállalat adatain klíma-stressztesztet végzett, hogy pénzügyi szemszögből vesse össze a zöld átmenet miatti veszélyeket a klímaváltozás fizikai kockázataival három különböző, lehetséges klíma-forgatókönyv esetén. A három forgatókönyv közül egyértelműen a Párizsi Megállapodás betartását szem előtt tartó Rendezett Átállás lenne a legkedvezőbb.

Tovább

Harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben Magyarországon a klímaváltozás miatt

A globális felmelegedés hatására a 20. század eleji évi ~120 napról 80 nap alá csökkent napjainkra a fagyos napok átlagos éves száma Magyarországon. A megfigyelt változásokért egyértelműen az általunk gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést.

Tovább

Nagyon drága és veszélyes lesz az európai infrastruktúrának a klímaváltozás

Az éghajlati szélsőségek miatt az Európai Unióban már most 3,4 milliárd eurót teszi ki az éves várható károk összege és ez a század végére a tízszeresére nőhet ha továbbra sem számol az infrastrukturális tervezés a változó éghajlat jelentette kockázatokkal. Az EU gazdasági veszteségei az iparban, a közlekedésben és az energiaszektorban lehetnek a legnagyobbak.

Tovább

Tényleg extrém hideg télre kell készülni? Hidegbetörések és a poláris örvény

Brutális tél várható idén, kemény sarkvidéki hideggel – egyre több hírben jelenik meg hasonló előrejelzés. A poláris örvény, amire sok, extrém hideget ígérő előrejelzés és hír épül, egy olyan összetett légköri jelenség, amelynek alakulásából szintén nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, ugyanakkor a klímaváltozás rá is hat.

Tovább

A klímaváltozás miatt a növényekkel fogunk versenyezni a vízért, és ez egyikünknek sem jó

785 millió ember számára a legalapvetőbb ivóvíz szolgáltatás már most sem érhető el, 2025-re pedig a földi népesség fele vízhiányos területen fog élni, míg a jó vízellátottságú területek kiterjedése csökken. Emellett a növényzet növekvő vízfelhasználása egyes területeken várhatóan a vízkészletek csökkenéséhez vezet.

Tovább

A természet jobb partner, mint rabszolga. A balkonládáktól a permakultúráig

Egyre gyakrabban találkozhatunk itthon is a permakultúra kifejezésével, ami azonban jóval több, mint egzotikusnak tűnő kísérlet, vagy hogy paradicsomot és tököt termesztünk nagyvárosi házak gangján vagy erkélyein. Lényege, hogy olyan élőhelyeket alakítunk ki, ahol a természetes rend uralkodik, mi pedig ezzel harmóniában élve élvezzük annak áldásait.

Tovább

Életben maradt a 1,5 °C reménye, de a világ nem töri össze magát, hogy megmentse a beteget – COP26 helyszíni értékelő

Véget ért a Glasgow-ban rendezett 26. ENSZ klímacsúcs. Vannak eredmények, aminek lehet és kell örülni, de a 1,5 Celsius-fokos cél betartása olyan állapotban van, mint Schrödinger macskája: életben is van a remény, és nincs is. Ennél többre és gyorsabban lesz szükség a világ országaitól, ha biztonságos földi éghajlatot szeretnénk.

Tovább

Ha kirúgjuk az uniós klímapolitika egyik lábát, akkor majd egy másikat kell erősítenünk

Bár a nyáron, az Európai Bizottság által bemutatott Fit for 55 uniós klímapolitikai csomag nemhogy döntéshozatali, de igazán még tárgyalási fázisban sincs, már több kritika és politikai támadás érte. Ha a csomag egyes részeit a magyar vagy más kormányok gyengítik, attól még az összcél nem változik, és ebben az esetben más pontjait kell erősíteni a csomagnak.

Tovább

Szélsőséges csapadékeloszlás felé tolja el a világot a felmelegedés az IPCC szerint

Október elején Genova megyében, Olaszországban 12 óra alatt lehullott az éves átlagos csapadékmennyiség fele. Ez csupán egy esemény a sok közül, ami megerősíti az új IPCC egyik hangsúlyos állítását: A hidrológiai ciklus felgyorsulásának következtében a szélsőségek irányába eltolódó csapadéktöbblet és a csapadékhiány is egyre jelentősebb kockázatot jelent.

Tovább

IPCC: fokozódó aszályok, eltűnő természetes hótakaró a francia Alpokban és a Pireneusokban

Dél-Európa egyes területein akár 14-szer rosszabb lehet az aszályhelyzet, mint az eddigi legrosszabb történelmi aszályos időszak. A Földközi- és a Fekete-tengerben a jelenleg 100 évente átlagosan egyszer előforduló szélsőségesen magas vízállás 2050-re 5–20 évente, 2100-ra pedig akár évente többször is előfordulhat a pesszimista forgatókönyv szerint.

Tovább

Egyértelműen melegebb az ősz – emiatt akár az őszi sárgás-piros színek is eltűnhetnek

Közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest, a melegedés trendje egyértelműen kimutatható. Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak –, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása.

Tovább

Már májusban 40 Celsius-fok lehet Budapest belvárosában a felszíni hőmérséklet

A klímaváltozástól gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámos és száraz időszakok, kiegészülve a hősziget hatással, tovább rontják a városlakók komfortérzetét és növelik az egészségügyi kockázatokat. A globális felmelegedés mérséklésén túl szükséges az alkalmazkodás, ami épített környezetünk újragondolásával érhető el.

Tovább