Erdőkkel a klímaváltozás ellen: de nem mindegy hogyan! Az újraerdősítés 10 aranyszabálya
Ha rossz helyre ültetünk, rossz fákat, akkor többet árthatunk, mint használunk. Ezért botanikusok és ökológusok összefoglalták az újraerdősítés és helyreállítás 10 aranyszabályát.
Tovább
Ezermilliárdokat dobtunk ki 5 év alatt az ablakon a rossz lakásfelújításokkal
Évi 100-130 ezer lakóépület energetikai (mély)felújítására lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország valóban elérje 2050-ig a törvénybe foglalt klímasemlegességet. Bár felújítások...
Tovább
Honnan tudjuk, hogy mik a felmelegedés határai? Az éghajlati rendszer érzékenységéről
Öt éve a világ országai elkötelezték magukat, hogy lehetőleg 1,5 °C alatt tartják a globális felmelegedést, azonban a jelenleg érvényben lévő politikák alapján ennek majdnem duplája várható a század végére. A földi rendszer próbálja kompenzálni az emberi eredetű üvegházgáz kibocsátásokat, de ez nem elegendő korunk éghajlatváltozásának mérsékléséhez.
Tovább
A melegedő Földön korábban válhatnak nettó szénkibocsátóvá az erdők, mint gondoltuk
Új kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy az egyre fokozódó globális felmelegedés hatására a szárazföldi bioszféra hamarosan nettó szénelnyelőből nettó szénforrássá válhat, vagyis több szén-dioxidot bocsátana ki, mint amit elnyel.
Tovább
A megújuló energiák hibrid alkalmazásával javítható az energiabiztonság
Nemzetközi és hazai példák azt mutatják, hogy a megújuló energiák hibrid, egymást kiegészítő használata segíthet stabilizálni az energiatermelést, képesek egymás kiegyensúlyozására, lehetővé téve ezzel az átmenetet egy tisztább energetikai rendszer felé.
Tovább
Rendszer az éghajlati rendszerben: bemutatjuk az éghajlattan fontos eszköztárát, az éghajlat-osztályozást
Az éghajlati-osztályozás módszertana és eszköztára egy rendkívül sokváltozós rendszerben kíván átláthatóságot teremteni. Egyes területek besorolását – mint a sarkvidékét – már biztosan meg kell változtatnunk a század végéig, mert mostani fogalmaink nem fogják leírni az akkori állapotokat.
Tovább
A Nap sugárzása által hajtott érzékeny rendszer. A természetes éghajlat-alakító tényezőkről röviden
Attól függően, hogy globális, regionális vagy még kisebb skálán vizsgálódunk, eltérő éghajlati sajátosságokat figyelhetünk meg. Lokálisan más-más éghajlati képhez szoktunk az Alföldön, az Alpokalján vagy hegységeinkben. Ennek oka, hogy az egyes éghajlati típusok összetett folyamatok eredményei. Bemutatjuk, mely tényezők alakítják egy terület éghajlatát.
Tovább
Mit ért el idén a Másfél fok? 2020 számokban
Pár képben megmutatjuk, hogy mit értünk el idén a Másfél fokkal.
Tovább
Kezelhetőek lennének Budapest csapadékvíz problémái. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban IV.
A kék-zöld infrastruktúra általános bemutatása után konkrét javaslatokkal szemléltetjük, hogy hogyan lehetne kezelhető a csapadékvíz probléma a fővárosban. A kék-zöld megoldások beépítésével növelnénk a város klímaalkalmazkodási képességét, lakóinak életminőségét, modellül szolgálva ez egész országnak.
Tovább
Út a vízérzékeny városokhoz. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban III.
Ma már komplex digitális lefolyásszimulációk segítségével modellezhető a zöldfelületek vízvisszatartó képessége. Így lesz a kék-zöld elemek láncolatából valódi infrastruktúra, melynek kapacitása városi szinten is számítható és egy rendszerként kezelhető. Lássunk egy európai példát Koppenhágából, mely számos fontos tanulsággal szolgálhat Magyarország számára is.
Tovább
A csapadék helyben tartásának eszköztára. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban II.
A víz szikkasztására, tározására, elpárologtatására és tisztítására számos természetközeli megoldás létezik, amelyek a városon – így akár Budapesten, vagy más, jelentős mértékben burkolt magyar nagyvároson – belül is széleskörűen alkalmazhatóak. Cikksorozatunk második részében a legkisebb léptéknél kezdjük a konkrét lehetőségek bemutatását.
Tovább
Esztétikus, ökologikus, gazdaságos: kék-zöld infrastruktúra. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban I.
A növekvő létszámú városok egyszerre okozói és elszenvedői a természetes vízkörforgás változásainak. Azonban ha képesek volnánk megváltoztatni a városlakók- és tervezők vízhez való hozzáállását, hogy eszköz helyett értékként tekintsenek rá, nem csupán a klímaváltozáshoz tudnánk jobban alkalmazkodni, de élhetőbb és zöldebb életteret is teremthetnénk.
Tovább
5 éves a Párizsi Megállapodás – jubileumi helyzetértékelő a 1,5 °C-os elhatározásról a Másfél foktól
2015. december 12. sorsfordító dátum a nemzetközi klímapolitikában. Ezen a napon jött létre 194 ország között a Párizsi Megállapodás, mely új alapokra helyezte a nemzetközi együttműködést a klímaváltozással kapcsolatban. Idén 5 éves a Megállapodás, amit átfogó cikkben értékelünk, hogy hol tartunk most és mi várható.
Tovább
Csökkent, de még mindig magas a légszennyezettség Európában és Magyarországon
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020. évi jelentése szerint, ugyan az elmúlt évtizedben javult a levegőminőség Európában, még mindig szinte minden európai szenved a légszennyezéstől. A jelentés értékeli a COVID-19 és a levegőminőség közötti összefüggéseket is.
Tovább
Irányt mutathat pár tucat budapesti polgár a fővárosi és az országos klímapolitikának? Az első budapesti közösségi gyűlés szubjektív értékelése
2020 szeptemberében megtartották az első, klímaváltozással foglalkozó közösségi gyűlést Budapesten. Elegendő pár tucat véletlenszerűen kiválasztott állampolgár bölcsessége egy ilyen összetett probléma megoldására, és modellül szolgálhat-e Budapest példája Magyarországon?
Tovább
Hogyan hatnak a COVID-19 válság miatti gazdaságélénkítő csomagok az éghajlatvédelmi törekvésekre?
A Climate Transparency Jelentés legfrissebb száma a G20-országok klímavédelmi teljesítménye mellett azt is vizsgálta, mennyire zöld az országok COVID-19 válság miatti gazdaságösztönző politikája. Infografikán megmutatjuk.
Tovább
Tíz lépés, amit Joe Biden rögtön megtehet elnökként a klímavédelemért
Jelenlegi tudásunk szerint a demokrata párti Joe Biden legyőzte a hivatalban lévő Donald Trumpot. Mit tehet hivatalba lépése után az elnök akár a Kongresszus támogatása nélkül saját jogkörben eljárva a klímavédelem területén? 10 pontos ajánlást készített a Watson Intézet a leendő elnöknek.
Tovább
Síelhetnek még unokáink? – A hegyvidéki hótakaró és síturizmus sorsa a melegedő Földön
Az éghajlatváltozás miatt eltűnő hótakaró új kihívások elé állítja a helyi közösségeket, melyek mind kulturálisan, mind gazdaságilag szorosan kötődnek a havas tájhoz és az általa fenntartott ivóvízforrásokhoz, vízenergiához és síturizmushoz.
Tovább
Az éghajlatváltozás a világ legfejlettebb országait sem kíméli. A gleccserek olvadásának hatása Kanadára
Az éghajlatváltozás negatív társadalmi és gazdasági hatásai sokkal erősebben és gyorsabban lépnek fel a „Globális Délen”, mint a „Globális Északon”, azonban az olyan fejlett, gazdag és felkészült országok is ki vannak téve a negatív hatásoknak, mint Kanada. Az éghajlatváltozás miatt intenzív olvadásnak induló gleccserek veszélyeztetik az ország egy részének energia-, édesvíz-, és élelmiszer-ellátását, és kihatással vannak a már meglévő infrastruktúrára is.
Tovább
Az EU ambiciózusabb klímacélja technikailag kivitelezhető és gazdaságilag is megérné
Az ambiciózusabb uniós klímacélok technikailag és gazdaságilag is kivitelezhetők lennének, ahogy arra a független német think tank, az Agora Energiewende értékelő elemzése rámutatott. Bemutatjuk a tanulmány kulcselemeit.
Tovább
Fosszilis csapda vagy áthidaló technológia? A földgáz szerepe az energetikában és a klímaváltozásban
A földgáz a kőszén és a kőolaj mellett az egyik legfontosabb fosszilis energiahordozó. Térnyeréséhez hozzájárult az a hamis kép is, hogy a földgáz társaihoz képest még a leginkább „tiszta” szénhidrogén, amit az adatok erősen cáfolnak. Nem kérdés, hogy a földgázt is ki kell vezetni az energetikai rendszerből, a kérdés az, hogy hogyan és mikor?
Tovább
Mekkora globális tengerszint-emelkedés várható a jövőben, milyen károkat jelent és hogyan alkalmazkodhatunk?
A tengerszint-emelkedésről szóló cikksorozatunk második részében bemutatjuk, hogy ennek a folyamatnak milyen negatív hatásai lehetnek a gazdaságra és a társadalomra nézve, valamint hogy miként alkalmazkodhatunk a már elkerülhetetlen változásokhoz.
Tovább
Globális felmelegedés és tengerszint-emelkedés: hol állunk és mi várható?
A gleccserek és más szárazföldi jeges területek olvadása miatti tengerszint-emelkedés magától értetődő, azonban az már kevésbé ismert, hogy számos más tényező is befolyásolja az emelkedést, ami nem egyenlő mértékű a Föld minden pontján. A tengerszintről szóló cikksorozatunk első része.
Tovább
Veszélyes kölcsönhatások: fertőzések és járványok egy változó éghajlatban
A COVID-világjárvány megmutatta, hogy nem vagyunk védettek a fertőzésektől, amelyek a világ bármely pontjáról rendkívül hamar eljuthatnak hozzánk. A természetes élőhelyek radikális megváltoztatása, a biodiverzitás csökkenése, valamint a klímaváltozás világszerte jelentős hatást gyakorol a már meglévő, és rég elfeledettnek gondolt kórokozókra.
Tovább
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: nemcsak muszáj, de az EU szerint meg is éri
Az EU készülő Alkalmazkodási Stratégiája szerint az alkalmazkodási intézkedésekbe fektetni nemcsak a károk elkerülése miatt fontos, hanem az azokból fakadó különféle gazdasági, társadalmi és környezeti előnyök miatt is megéri.
Tovább
Honnan tudjuk, hogy van kapcsolat a szélsőséges időjárási események és az éghajlatváltozás között?
Befolyásolja-e az éghajlatváltozás a szélsőséges események előfordulási gyakoriságát, valószínűségét és/vagy súlyosságát? Mi alapján válaszolhatunk ezekre a kérdésekre? Hogyan működik a szélsőséges események klímaváltozáshoz való hozzárendelése?
Tovább
Mikroműanyag-csepp a tengerben. Interjú Molnár Attila Dáviddal, a PET Kupa társalapítójával
A tiszai PET kupa az egyik legsikeresebb alulról szerveződő civil környezetvédelmi kezdeményezés Magyarországon. Évek óta rengeteg szeméttől tisztítják meg a Tiszát az önkéntesek. Ennek kapcsán interjúban kérdeztük a társalapító Molnár Attila Dávidot.
Tovább
Rendszeres levegőkémiai mérésekkel a nemzetközi klímavédelmi egyezmények is jobban betarthatók lennének
Rendszeres mérések nélkül sokkal később derült volna fény arra, hogy összefüggés mutatható ki az üvegházhatású gázok emberi kibocsátása és a globális felmelegedés között. A mérőhálózatok megerősítésével nemcsak az éghajlatváltozást folyamatait tudnánk jobban megérteni, hanem az ehhez kapcsolódó nemzetközi egyezményeket is jobban be tudnánk tartatni a világ országaival.
Tovább
Vízhiányos városokban fog élni az emberiség jelentős része, ha így folytatjuk
Klímaváltozás, növekvő népesség, elavult infrastruktúra, tudáshiány és pazarló hozzáállás. Ezek együttesen adják a vízhiányos városok problémáját, ami a közhiedelemmel ellentétben nem a jövő veszélye, ami csak a fejlődő országokban lesz jelen, hanem Los Angelestől Tokióig, Londontól Barcelonáig már most jelen van.
Tovább
Baktériumokkal a klímaváltozás jobb megértéséért. Felhők a Déli-óceán felett
Hogyan segíthet egy olyan apróság, mint a baktériumok abban, hogy jobban megértsük az éghajlati rendszer működését, és továbbfejlesszük a modelleket? Ebben a cikkben a felhőzet meteorológiában betöltött szerepéről, modellekben történő számításáról, valamint mérési expedíciókról és azok tanulságairól lesz szó.
Tovább
Egyre inkább el fogják mosni az országot a villámárvizek, ha nem alkalmazkodunk
A tavaszi súlyos aszályt júniusban villámárvizek sorozata követte. A heves esőzések nem kímélték sem a fővárost, sem a vidéket, az anyagi kár jelentős volt és az áradásban egy ember is életét vesztette. Amellett, hogy mérsékelnünk kellene a klímaváltozást, elengedhetetlen volna, hogy városi infrastruktúránkat a várhatóan növekvő szélsőségekhez igazítsuk.
Tovább
Soha ne add fel! – Zöld program a budapesti Francia Iskolában
A klíma- és ökológiai válság elleni fellépéshez elengedhetetlen a téma ismerete és a cselekvéshez szükséges tudás elsajátítása. A környezettudatosság oktatása azonban egyelőre nem központi téma az iskolákban. Ennek a helyzetnek javítására rendhagyó zöld programot valósítottak meg a budapesti Francia Iskolában.
Tovább
A kormány klímacélja azt is jelentheti, hogy még 10 évig alig teszünk valamit
Az új magyar klímatörvény 2030-ig 40%-os kibocsátás-csökkentést ír elő, amit gyakorlatilag könnyedén tudunk teljesíteni. Többet is vállalhatna az ország, és akkor nem kellene 10 év múlva sokkal meredekebben csökkenteni a kibocsátásokat.
Tovább
Éveket adhatna hozzá az életünkhöz, ha tisztább levegőt lélegeznénk be
A Chicagói Egyetem munkatársai által kidolgozott mutató szerint Magyarország teljes lakossága káros mértékű légszennyezettségnek van kitéve, ezért várható élettartamunk rövidül.
Tovább
4,5 milliárd év éghajlatának a nyomában. Paleoklimatológiai kisokos
Honnan tudják a kutatók, milyen változások játszódtak le a földtörténet során az éghajlati rendszerben? A Föld több mint 4,5 milliárd évének változásaiba enged betekintést a paleoklimatológia varázslatos tudománya.
Tovább
A klímaváltozás most zajlik, a jegesmedve pedig nem játék. Éghajlatkutatás a Spitzbergákon
A sarkvidéki Spitzbergák szigetvilága a környezeti és éghajlati változásokra hiper-érzékenyen reagál. Ennek megértéséhez a közvetlen mérések kulcsfontosságúak, azonban a terepi munka korántsem egyszerű. Beszámoló a Spitzbergákon végzett kutatóútról.
Tovább
A növekvő magyar munkanélküliségen is segíthet a zöld megújulás
A koronavírus járvány jelentősen visszavetette a magyar gazdaságot, sokan vesztették el a munkájukat. Hogyan segíthetne rajtuk a zöld gazdasági megújulás, ami a környezeten és az éghajlaton túl még a társadalomnak és gazdaságnak is hasznos volna?
Tovább
Mesterséges intelligenciával a klímaválság ellen
A mesterséges intelligencia napjainkban az ipari fejlesztések és üzleti világ egyik legfontosabb hívószava. Az MI-módszerek alkalmazása az éghajlattudomány, valamint az éghajlati és környezeti válság kezeléséhez szükséges innovatív megoldások számára is óriási lehetőséget jelent.
Tovább
Ez volt a harmadik legszárazabb április Magyarországon
Magyarországon nem ritka az aszály, azonban a klímaváltozás miatt ezek várhatóan egyre gyakoribbá és súlyosabbá fognak válni. Mit mond a meteorológia tudománya a kérdésben?
Tovább
Kerékpárral a polgárháború és a szexizmus lövészárkai között. Biciklizés a mai Szíriában
Sarah Zein barátaival összefogva 2014-ben létrehozta a „Yalla – Gyerünk, bringázzunk!” kezdeményezést a szíriai Damaszkuszban, ami nemcsak a női egyenjogúságot, de a tisztább és élhetőbb környezetet is zászlajára tűzte. Sarah Zeinnel beszélgettünk.
Tovább
Egy évesek lettünk!
Köszönjük, hogy olvastok minket! Visszatekintünk egy kicsit az első évünkre.
Tovább
Miért nem fogunk éhen halni a koronavírustól? Pánikvásárlás, ellátási láncok és fogyasztók a COVID árnyékában
A COVID-járvány durván érintette a gazdaság több szektorát, azonban a feltételezések ellenére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem állt le. Ki van igazán veszélyben, ha nem a végfogyasztó, és milyen környezeti hatásai lehetnek egy új mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak?
Tovább
Az EU a körforgásos gazdasággal mentené meg a bolygót és a gazdaságot
Az Európai Bizottság bemutatta az új körforgásos gazdasághoz kapcsolódó javaslatcsomagját, ami úgy tartaná fenn a gazdasági növekedést, hogy egyben csökkenti annak ökológiai- és karbonlábnyomát. Mit hozhat, és milyen ellenállásra számíthat a csomag?
Tovább
A tagadástól a klímakatasztrófáig. A klímakommunikáció párhuzamos valóságai
Mennyire jellemzi ma a klímakommunikációt az ún. katasztrófa-nyelvezet, és mennyire célravezető ez a kitűzött célok elérésben?
Tovább
Másfél fok filmajánlók (nem csak) koronavírus idejére
Összegyűjtöttünk nektek 11, az éghajlati és környezeti válságot, valamint a lehetséges megoldásokat boncolgató dokumentumfilmet, amik magyarul vagy angolul ingyen elérhetők online.
Tovább
Félelemrezsim a fejünkben: a járványnál működik, a klímánál még nem
Az ELTE TTK-n vizsgálták, miért vagyunk eredményesebbek az új koronavírus járvánnyal szemben, mint a klímaválság elleni harcban. Jelentős részben azért, mert jobban félünk.
Tovább
Tudatos hulladékgazdálkodással a klíma- és ökológiai válság ellen – harmadik rész
A helyes hulladékkezelés és csökkentés hat lépcsőjének (Rethink, Refuse, Reduce, Repair, Reuse, Recycle) legkevésbé környezettudatos, de persze igen fontos és egyben legelterjedtebb lépcsője az újrahasznosítás. De mi a helyzet a maradék 5 lépcsővel?
Tovább
Éghajlatvédelemi beruházások – fektessünk a jövőnkbe! A Climate Investment Funds múltja és jövője
A környezeti-éghajlatokat figyelembe vevő szemléletváltásnak minden szektorra, így a pénzügyi- és bankszektorra is ki kell terjednie, ha érdemi változást akarunk elérni. Milyen pozitív példákat találunk ezen a területen?
Tovább
A kényszermigrációtól a klímamenekültekig. Az éghajlatváltozás biztonsági kockázatai
Az éghajlatváltozás miatti víz- és erőforráshiány milliókat fog migrációra kényszeríteni. Mit kezdhet Európa újabb sok millió potenciális klímamenekülttel?
Tovább
Táplálkozásunk hatása Földünk élővilágára és a klímára. Az ökológiai gazdálkodás, mint lehetséges megoldás
A földhasználat és a táplálkozás jelentősen befolyásolja az éghajlatváltozás ütemét. Hogyan tudnánk egészségesebben és környezettudatosabban termelni és fogyasztani? Erre kínál megoldást az ökológiai gazdálkodás.
Tovább
A globális felmelegedés hatása a leghidegebb kontinensre. Az Antarktisz szerepe a globális éghajlati rendszerben
Antarktisz, a távoli, fagyos földrész. Sokáig még létezésében is kételkedtek, most meg azt állítják, ránk is hatással lesz a jövője. Vajon valóban annyira fagyos, mint gondoljuk? Olvadhat-e a jege? Egyáltalán, hogyan lehet hatással ránk?
Tovább
Tudatos hulladékgazdálkodással a klíma- és ökológiai válság ellen – második rész
Egyre több termék eladását lehet emelni azzal, ha valamiképp az újrahasznosítás és ezáltal környezettudatosság zászlaja alatt hirdetik. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos cikksorozatunk folytatásában végigjárjuk, hogyan is zajlik az újrahasznosítás, és mi az, amit egyáltalán szelektíven lehet gyűjteni és újra lehet hasznosítani.
Tovább
Tudatos hulladékgazdálkodással a klíma- és ökológiai válság ellen – első rész
Hulladékkezeléssel kapcsolatos döntéseink saját és környezetünk életét is befolyásolják. De tisztában vagyunk-e egyáltalán a lehetőségekkel és úgy általában, hogy mi történik a hulladékkal, miután elviszi a kukásautó?
Tovább
30 éves a “halványkék pötty” fotója – mit üzen ez ma nekünk?
Harminc éve készítette a Voyager-1 űrszonda 6 milliárd kilométerre a Földtől a legendás "halványkék pötty" felvételt. Mit üzen ma nekünk a kép?
Tovább
Nem a számháború fogja eldönteni korunk éghajlatváltozását: a klímakonszenzus kérdése a tudományban
Sokszor heves viták csapnak fel a körül, hogy akkor mégis mekkora a konszenzus a tudós társadalomban korunk éghajlatváltozásával kapcsolatban. De valóban ez a döntő?
Tovább
Mit számít egyáltalán, hogy változik az éghajlat – 10 tény amit tudnod kell a fák szerepéről
2019 mozgalmas év volt az éghajlatváltozás szempontjából. Végre elkezdett átszakadni a gát a kutatók, döntéshozók és az utca embere között. Ennek egyik oka sajnos, hogy az ember elkezdett ráébredni természeti kincseink fontosságára, miközben saját bőrén tapasztalta az éghajlatváltozás hatásait.
Tovább
Az orosz tévé szerint csak hosszú őszünk van, az igazság viszont az: ég a házunk – Interjú Arshak Makichyan klímaaktivistával
Arshak Makichyan a Fridays For Future klímamozgalom oroszországi szervezője, aki március óta minden pénteken sztrájkol Moszkvában. December végén 6 nap elzárásra ítélték, amiért harmadmagával engedély nélkül békésen sztrájkolt.
Tovább
Mi értelme (lehet) a klímavészhelyzetnek?
Egyre több város, ország, de az Európai Parlament is klímavészhelyzetet. Mire jó ez az egész a jog szempontjából?
Tovább
A metánnal kapcsolatos kérdőjelek az éghajlatkutatásban II. – antropogén források
A metán kevéssé közismert természetes és antropogén forrásait körbejáró kétrészes cikksorozatunk második része, melyben megismerkedünk a földgázkitermeléshez köthető metánkibocsátással.
Tovább
A metánnal kapcsolatos kérdőjelek az éghajlatkutatásban I. – természetes források
A metán kevéssé közismert természetes és antropogén forrásait körbejáró kétrészes cikksorozatunk első része, melyben megismerkedünk a permafroszt és a metán-hidrát fogalmával.
Tovább
Mit történt a madridi COP25 klímacsúcson? – Helyszíni tudósítás és összefoglaló
A madridi klímacsúcs diplomáciai holtpontra jutott és nagyobb áttörés nélküli eredményekkel zárult. Mégis miben jutottunk előre? Milyen feladatok maradtak 2020-ra? Van okunk a reményre?
Tovább
Tippek. Így beszélgess a klímaváltozásról a családoddal és barátaiddal az ünnepek alatt
Karácsonykor annyi mindenről beszélgethet az ember a családtagjaival és rokonaival, barátaival. Miért éppen a klímaváltozás maradna ki? Adunk pár tippet, hogy hogyan vágjunk neki egy ilyen beszélgetésnek.
Tovább
Mi várható a decemberi uniós Tanácsülésen? Klímasemlegesség vagy újabb visegrádi vétó?
December 12-13-án újra összeül az Európai Tanács, hogy többek között tárgyalja az EU 2050-es karbonsemlegességi törekvéseit. Vajon most is vétózni fognak a visegrádi országok, mint nyáron?
Tovább