Nem az EU és nem is a klímavédelem miatt drága az áram
Nem a kevesebb szélenergia, és nem is az uniós klímapolitika és az ezzel összefüggő, a szén-dioxid-kibocsátást terhelő kvótaárak alakulása áll a gáz-, és ezzel összefüggésben az áramárak emelkedése mögött. Az áram árát döntően a gáz, a gázét pedig piaci folyamatok emelték a többszörösére már az ukrán háború előtt is.
Tovább
A fenntarthatatlan igényeket nem lehet fenntarthatóan kiszolgálni
Az IPCC harmadik munkacsoportjának friss jelentése először vizsgálta átfogóan azt, hogy igényeink megváltoztatása milyen hatással lehet az éghajlatváltozás mérséklésére. Az egyéni cselekvések a globális kibocsátást akár 40-70%-kal csökkenthetik az évszázad közepére, amennyiben ezt rendszerszintű változások is segítik.
Tovább
IPCC: A klímaváltozás mérséklése nem vágná földhöz a gazdaságot, sőt, megóvná azt
A közhiedelemmel ellentétben az éghajlatváltozás mérséklése nem okozná a globális GDP visszaesését, sőt, ha az elszaladó klímaváltozás okozta gazdasági károkat és veszteségeket is figyelembe vesszük, akkor a mérséklés globális költségét meghaladnák az abból származó gazdasági előnyök.
Tovább
Okosan (de ne mindenhova) ültess, Magyarország! A gyepek és lomboserdők szerepe az éghajlatváltozás hazai mérséklésében és az alkalmazkodásban
Nem kell és nem is szabad teleültetnünk fákkal egész Magyarországot. Akkor mit és hova ültessünk, hogy mérsékeljük a klímaváltozást?
Tovább
IPCC: Fizikailag és mentálisan is belerokkanhatunk a klímaváltozásba
A század végére már a globális népesség 50-75%-a lesz kitéve az emberi életet veszélyeztető éghajlati viszonyoknak és direkt fizikai kockázatokon túlmenően a mentális egészségre is káros hatással van a klímaváltozás. Sikeres alkalmazkodással azonban csökkenthető lenne a kitettség és a társadalmi egyenlőtlenség is.
Tovább
“Újságírás és tudomány” – regionális összefogás a minőségi tájékoztatásért
Az Európai Klíma Kezdeményezés (EUKI) támogatásával a Másfél fok is része annak a határokon átívelő, bolgár-magyar-román-szerb konzorciumnak, amelyik az újságírók és kutatók jobb és hatékony együttműködésével kívánja emelni a környezeti-éghajlati válsággal kapcsolatos tájékoztatás minőségét és mennyiségét.
Tovább
Több kagyló és tengeri moszat, kevesebb csirke és marha. Blue food és fenntartható táplálkozás
Az édesvizekből és óceánokból származó élelmiszerek 3,2 milliárd ember számára jelentik a fő fehérjeforrást, 800 millió embernek pedig megélhetést biztosítanak. Mind az éhezés visszaszorításában, mind az egészséges táplálkozásban fontos szerep juthat a „kék ételeknek”, különösen a kisebb testű halak, illetve kagylók és moszatok fogyasztásának.
Tovább
A fokozódó urbanizáció önmagában kihívás, klímaváltozással súlyosbítva pedig életveszélyes
Az egyre nagyobb és népesebb városok az egyik leginkább kitett területei a fokozódó éghajlatváltozásnak. Ez jelentős probléma, hiszen a Föld lakosságának 56%-a, Magyarországénak pedig kb. 72%-a már most városlakó, így ami a városokban történik, az kulcsfontosságú a sikeres alkalmazkodáshoz.
Tovább
IPCC: a klímaváltozás a világ éléskamráit is tönkreteheti, Magyarországon a kukorica lehet a nagy vesztes
Az IPCC legújabb jelentése borús képet vetít előre a világ gabonamezőivel kapcsolatban, de vannak hatékony alkalmazkodási megoldások.
Tovább
Anyagi csőd lehet hitelezési szempontból is a klímaváltozás
Az eurózóna pénzügyi stabilitása felett őrködő Európai Központi Bank négymillió vállalat adatain klíma-stressztesztet végzett, hogy pénzügyi szemszögből vesse össze a zöld átmenet miatti veszélyeket a klímaváltozás fizikai kockázataival három különböző, lehetséges klíma-forgatókönyv esetén. A három forgatókönyv közül egyértelműen a Párizsi Megállapodás betartását szem előtt tartó Rendezett Átállás lenne a legkedvezőbb.
Tovább
A téli hidegrekordok eltűnnek, a melegrekordokból egyre több lesz
A tél a legváltozékonyabb évszak Magyarországon, ugyanakkor a 21. század elején, különösen az elmúlt 10 évben látványos eltolódásnak vagyunk a szemtanúi: miközben a melegrekordok száma még továbbra is változékonyabb vagy enyhén nő, addig a hidegrekordok száma kiszámíthatóan és folyamatosan csökken.
Tovább
Viszlát olcsó pamut ruhák: a klímaváltozás hatása a gyapottermesztésre
Már két évtizeden belül a világ gyapottermelő területeinek háromnegyede veszélyes hőstressznek lesz kitéve és súlyos aszályok sújtják majd a régiók felét. A klímaváltozás megdrágíthatja a pamutot.
Tovább
2021 időjárási szélsőségei – előzetes a jövő éghajlatához
Hőhullámok, áradások, erdőtüzek, aszályok, időjárási rekordok megdőlése a világ számos pontján – így jellemezhető a 2021-es év éghajlati szempontból. Mindez úgy, hogy jelenleg „csupán” 1,1-1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest.
Tovább
A hazai havazások száma az utóbbi 10 évben kezdett igazán csökkenni
Az elmúlt 40 év alatt 15 napról 11 napra csökkent a havas napok éves száma, a csökkenés az elmúlt 10 évben lett látványosabb. Azt, hogy a csökkenésért az emberi tevékenység a felelős, csak 50%-os bizonyossággal állíthatjuk. Ez azonban a jövőben változni fog, ha így folytatjuk.
Tovább
Tengeri bajnokok, amik még az esőerdőknél is hatékonyabban távolítják el a légköri szén-dioxidot
A tengerifű-mezők, mangrove-erdők, és az árapály járta sós mocsarak egységnyi területen több szén-dioxidot képesek kivonni a légkörből, és azt sokkal tovább tudják megőrizni, mint népszerűbb szárazföldi társaik, az erdők.
Tovább
Körforgásos gazdaság nélkül az energiaátmenet sem lesz elég a klímacélok teljesítéséhez
Változtatnunk kell azon, ahogyan az erőforrásainkkal bánunk, különben az energiaátmenet sem lesz elég a klímacélok teljesítéséhez. Ehhez kínál megoldást a körforgásos gazdaság.
Tovább
A dominó, amit nem akarunk felborítani. Éghajlati átbillenési pontok
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) két évtizede vezette be az átbillenési pontok fogalmát, ami szerint bizonyos felmelegedési szint után olyan kritikus, visszafordíthatatlan változások indulhatnak meg a földi rendszerben (éghajlat, óceáni áramlások, bioszféra), amelyeket az emberiség jelenlegi tudásunk szerint képtelen lesz befolyásolni.
Tovább
Lesz európai uniós forrás a klímacélok és a társadalmi igazságosság összehangolására
Komoly, rendszerszintű gondolkodást tükröző beavatkozásra és a szegényebb rétegek komolyabb támogatására van szükség idehaza, amire az Európai Uniótól 1100 milliárd forint támogatást hívhat le Magyarország 7 év alatt a Szociális Klímaalapból.
Tovább
A klímaalkalmazkodás városi szinten dől el, van még itthon tennivaló
Már hétmillió magyar él olyan településen, ahol elfogadtak helyi klímastratégiát, ezek döntő része azonban a kockázatok elemzésén túlmenően keveset foglalkozik a megoldásokkal.
Tovább
A kakaó egyszerre oka és áldozata a klímaválságnak
Felére csökkenhet a kakaótermesztésre igazán alkalmas területek nagysága a klímaváltozás miatt a 2040–2070 közötti időszakra, miközben az elmúlt évtizedekben csak a kakaótermesztés miatt több millió hektár erdőt irtottak ki, jelentősen hozzájárulva ezzel a klímaválsághoz.
Tovább
Tényleg extrém hideg télre kell készülni? Hidegbetörések és a poláris örvény
Brutális tél várható idén, kemény sarkvidéki hideggel – egyre több hírben jelenik meg hasonló előrejelzés. A poláris örvény, amire sok, extrém hideget ígérő előrejelzés és hír épül, egy olyan összetett légköri jelenség, amelynek alakulásából szintén nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, ugyanakkor a klímaváltozás rá is hat.
Tovább
A klímaváltozás miatt a növényekkel fogunk versenyezni a vízért, és ez egyikünknek sem jó
785 millió ember számára a legalapvetőbb ivóvíz szolgáltatás már most sem érhető el, 2025-re pedig a földi népesség fele vízhiányos területen fog élni, míg a jó vízellátottságú területek kiterjedése csökken. Emellett a növényzet növekvő vízfelhasználása egyes területeken várhatóan a vízkészletek csökkenéséhez vezet.
Tovább
A természet jobb partner, mint rabszolga. A balkonládáktól a permakultúráig
Egyre gyakrabban találkozhatunk itthon is a permakultúra kifejezésével, ami azonban jóval több, mint egzotikusnak tűnő kísérlet, vagy hogy paradicsomot és tököt termesztünk nagyvárosi házak gangján vagy erkélyein. Lényege, hogy olyan élőhelyeket alakítunk ki, ahol a természetes rend uralkodik, mi pedig ezzel harmóniában élve élvezzük annak áldásait.
Tovább
Félidőben a klímacsúcs: vánszorgás a jó irányba, de ennél több kell
Lassan búcsút int a világ a széniparnak, kevesebb pénzt fog kapni az olaj- és gázipar, 2030-ig 30%-kal csökkenti a metánkibocsátásokat több mint 100 ország.
Tovább
Ha kirúgjuk az uniós klímapolitika egyik lábát, akkor majd egy másikat kell erősítenünk
Bár a nyáron, az Európai Bizottság által bemutatott Fit for 55 uniós klímapolitikai csomag nemhogy döntéshozatali, de igazán még tárgyalási fázisban sincs, már több kritika és politikai támadás érte. Ha a csomag egyes részeit a magyar vagy más kormányok gyengítik, attól még az összcél nem változik, és ebben az esetben más pontjait kell erősíteni a csomagnak.
Tovább
A klímaváltozás megfékezése elsősorban a G20-akon múlik – hamarosan elkezdődik az ENSZ klímacsúcs
Egy év kényszerkihagyás után október 31-én rajtol el az ENSZ 26. klímacsúcsa (COP26) Glasgow-ban. A klímatárgyalások fő tétje, hogy az országok növelik-e az éghajlatvédelmi vállalásaikat.
Tovább
Szélsőséges csapadékeloszlás felé tolja el a világot a felmelegedés az IPCC szerint
Október elején Genova megyében, Olaszországban 12 óra alatt lehullott az éves átlagos csapadékmennyiség fele. Ez csupán egy esemény a sok közül, ami megerősíti az új IPCC egyik hangsúlyos állítását: A hidrológiai ciklus felgyorsulásának következtében a szélsőségek irányába eltolódó csapadéktöbblet és a csapadékhiány is egyre jelentősebb kockázatot jelent.
Tovább
A városi fák nemcsak környezeti és esztétikai, de gazdasági értéket is képviselnek
A városi zöldfelületekre gyakran dekorációként tekintünk, pedig azok jóval többek annál: gazdasági tényezők.
Tovább
Nincs racionális ok a magyar szélerőművek tiltására
Tizedannyi szélerőművi kapacitás épült Magyarországon, mint Ausztriában, holott az ország egyes területeinek lehetőségei a szélnagyhatalomnak gondolt osztrák vagy német adottságokkal egyenértékűek. A jelenleg is érvényben lévő korlátozások inkább szubjektív értékítéletet, mint szakmai megfontolást mutatnak.
Tovább
Egyértelműen melegebb az ősz – emiatt akár az őszi sárgás-piros színek is eltűnhetnek
Közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest, a melegedés trendje egyértelműen kimutatható. Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak –, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása.
Tovább
Nem a bioműanyag oldja meg a globális műanyagproblémát
A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma. A világ műanyaggyártásának jelenleg kevesebb, mint 1%-át teszik ki a biológiai alapanyagból készült műanyagok. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni.
Tovább
Már májusban 40 Celsius-fok lehet Budapest belvárosában a felszíni hőmérséklet
A klímaváltozástól gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámos és száraz időszakok, kiegészülve a hősziget hatással, tovább rontják a városlakók komfortérzetét és növelik az egészségügyi kockázatokat. A globális felmelegedés mérséklésén túl szükséges az alkalmazkodás, ami épített környezetünk újragondolásával érhető el.
Tovább
A helyi lakosok bevonása nélkül nincs sikeres klímaalkalmazkodás
A LIFE-MICACC projekt keretein belül öt településen valósítottak meg természetes vízmegtartó megoldásokat hazánkban. A helyi lakosság támogatása és megértése nélkül azonban nincsen sikeres klímaalkalmazkodás. Beszámoló szakmai és önkormányzati oldalról.
Tovább
Veszélyessé és egészségtelenné teheti a szabadtéri sportot a klímaváltozás
Egy olimpia vagy világbajnokság egy nagyváros kibocsátásaival vetekszik, így a nagy sportrendezvények és világesemények nemcsak elszenvedői, de okozói is a klímaváltozásnak, ezért azok lebonyolításán változtatnunk kell.
Tovább
Így lesz az adatokból kézzelfogható társadalmi-gazdasági haszon: éghajlati szolgáltatások
Aszálytűrő növényeket ültessünk? Evakuálnunk kell a várost heves esőzés miatt? Várhatóan mennyi napenergiát tudunk termelni egy adott régióban? Csak pár kérdés, amelyekre az éghajlati szolgáltatások választ tudnak adni, segítve ezzel mindennapi életünket.
Tovább
A fenntarthatóság boldoggá tesz, és mérhető is: Boldog Bolygó Index
Ha megkérdeznénk az embereket, hogy mi teszi őket boldoggá, nem biztos, hogy a pénz lenne az első. Az olyan szempontok mellé, mint a szeretet vagy az egészség, az utóbbi években felzárkózott a fenntarthatóság is. Ennek mérésére alkották meg a Boldog Bolygó Indexet.
Tovább
A szénkivonó technológiákba vetett hit alááshatja a globális klímacélokat
A világ kibocsátáscsökkentési céljait jelentősen alááshatja, ha túlságosan támaszkodik a különböző szénkivonó technológiákra, melyek még gyerekcipőben járnak, mégis több ország és óriáscég is irreális mértékben számol velük.
Tovább
Ettől válnak forró katlanná városaink: a hősziget hatás
Világszerte egyre több ember lakik városban. A klímaváltozás hatására átlagosan egyre forróbb nyarak, intenzívebb és gyakoribb hőhullámok megterhelik az emberi szervezetet, mely problémát sűrűn beépített városaink csak tovább fokozzák. Ismerkedjünk meg a városi hősziget fogalmával és alkalmazkodási lehetőségeinkkel!
Tovább
A fűtés, a közlekedés és a hús árát is befolyásolja az uniós klímapolitika reformja
Az ESR, az úgynevezett erőfeszítés-megosztási rendelet reformja lehet az egyik legélesebben vitatott pontja az Európai Bizottság Fit for 55, azaz a 2030-ig elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentés eléréséhez szükséges csomagjának. A szegények kontra gazdagok kérdés itt kerülhet leginkább előtérbe.
Tovább
Ami ma szélsőséges hőhullám, az a jövőben egy átlagos nyári nap lehet Magyarországon
2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta. A regionális klímamodell szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani nyári szélsőségek a mindennapjaink részévé válhatnak, ha így folytatjuk.
Tovább
A felhők nem fogják megállítani a felmelegedést, sőt még erősíthetik is azt
Az üvegházhatású-gázkibocsátás nemcsak hőmérséklet-emelkedést eredményez, hanem láncreakciók sorozatát indítja el az éghajlati rendszerben és hatással van többek között a globális égbolt kétharmadát borító felhőkre is. Bár a felhőzetnek akár hűtő hatása is lehetne, olyan irányba haladunk, hogy tovább melegíthetik a légkört.
Tovább
Nagy a bizalmi szakadék a fejlett és fejlődő országok között a köztes klímatárgyalások után
Június első három hetében virtuálisan “ültek össze” az országok klímatárgyalói, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtását szolgáló szabályok még mindig nem tisztázott részleteiről egyeztessenek, nem sok sikerrel.
Tovább
Egy valódi épületfelújítási program lehetne a magyar Green Deal
Több tízezer munkahelyet és több milliárdos állami többletbevételt is eredményezhetne egy átfogó, államilag támogatott lakásfelújítási program. A költségvetés még akkor is jól jár, ha a legdrágább, de egyben leghatékonyabban felújításra ösztönző, 30 vagy 40 százalékos vissza nem térítendő állami támogatásra épülő programot indítanak, ehhez az uniós helyreállítási alapból most ráadásul forrást is kaphatnánk.
Tovább
Az áramimport nem kockázat, hanem a klímasemlegesség feltétele
A klímasemlegességet az EU országai csak együtt, egy hatékonyan működő villamosáram-piaccal és összekapcsolt infrastruktúrával képesek elérni, biztosítva, hogy a különböző forrásokból, különböző országokban versenyképesen és zölden előállított áram mindenhova eljusson.
Tovább
Kvótákkal vadászná le az EU a legdurvább szennyezőket
Júliusra halasztotta az Európai Bizottság annak bemutatását, hogyan kellene az EU-nak elérni 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, majd a karbonsemlegességet 2050-re. Az egyik legfontosabb lépés a 2005 óta működő, uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja, és ezzel szoros összefüggésben a karbonvámok bevezetése.
Tovább
Túl sok és túl kevés víz: hogyan alkalmazkodjunk az egyre szélsőségesebb éghajlathoz?
A szélsőségekhez való alkalmazkodáshoz olyan összetett, integrált rendszereket kell kiépítenünk, amelyek a víz elvezetése helyett annak megtartására törekednek a tájban. Íme néhány természetalapú megoldás.
Tovább
Egyre gyakoribbak és pusztítóbbak az óceáni hőhullámok
A klímaváltozás miatt a nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, egyre több kárt okozva a tengeri ökoszisztémákban.
Tovább
Pár hűvös hónap nem azt jelenti, hogy ne lenne felmelegedés, vagy hogy elmarad a nyár
Az idei tavasz Magyarországon és Európában az átlagosnál hűvösebb volt, globálisan azonban a felmelegedés folytatódott. Néhány szokatlanul hűvös hét vagy hónap még nem jelenti az éghajlatváltozás végét – és azt sem, hogy ne lenne idén nyár. Mire szolgálnak (és mire nem) az évszakos előrejelzések?
Tovább
Az árapály és az óceánok hullámzása az egész világ energiaigényét fedezhetné
Hatalmas, eddig kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a tengerek, óceánok energiájának kinyerésében, ugyanakkor kihívásokkal is szolgál. A többi megújulóhoz képest alacsony időjárásfüggősége és jó előrejelezhetősége miatt jól ki tudná egyensúlyozni a többi megújuló energia időszakos ingadozását és kitettségét.
Tovább
Drágábbá és kevésbé egészségessé teszi a teát a klímaváltozás
A klímaváltozás már most is számos teatermelő területen okoz nehézséget, csökkenő terméshozammal és magasabb árakkal kell számolnunk. Nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is változni fog: valószínűleg kevésbé ízletes teákra és arra kell számítani, hogy annak jótékony egészségügyi hatása csökken.
Tovább
Átrajzolja a térképeket és határvitákat is gerjeszt az erősödő klímaváltozás
A klímaváltozás hatására gyorsuló ütemben olvad a hegyvidéki jég- és hótakaró világszerte, ezért a jéggerincek és gleccserek mentén rajzolt határvonalak egyre inkább eltolódnak, ami határvitákat okozhat.
Tovább
Miért szennyezhet egy új ház többet, mint egy régi? Szén-dioxid kibocsátás az építőiparban
Bár az olyan energiaintenzív iparágak, mint a beton, üveg vagy acél teljes kivezetése az építőiparból egyelőre nem lehetséges, bőven van lehetőség a változtatásra. Ehhez azonban úgy az anyagok, mint az épületek szempontjából előtérbe kell helyezni az életciklust figyelembe vevő szemléletet, különben nem tudjuk tartani a Párizsi Megállapodásban foglalt célokat.
Tovább
Az ivóvizünk egyelőre nincs veszélyben, de folyóinkban már ott van a mikroműanyag
A magyar ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de folyóinkban már jelen van a mikroműanyag szennyezés. Ami igazán aggasztó, hogy jelenleg sem rendszeres mérések, sem ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzés nem készül, ahogy nincs szó a szennyezés lehetséges mérsékléséről sem.
Tovább
50 nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években
Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár – állapítható meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal.
Tovább
Évi 50 milliárd eurót veszít az EU a talajromlás miatt
A talajromlás hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez, az élelmiszer-biztonság megingását, egészségtelenebb táplálékot eredményez már most is. A megoldást a talajkímélő- és megújító mezőgazdasági gyakorlatok jelenthetik.
Tovább
A kedvezményes hitelnél is többet jelentene a szakértői tanácsadás a felújítóknak
A következő öt évben az energetikai korszerűsítést egyébként is tervezőkön felül további félmillió háztartás kezdene bele ilyen munkálatokba, ha elérhető lenne számukra a megfelelő tanácsadói háttér. Közülük 200 ezren még a kedvezményes hitelnél is fontosabbnak tartották a könnyen elérhető szakértői támogatást. A megoldást az egyablakos tanácsadói irodák jelenthetik.
Tovább
Nitrogénszennyezés: nevetőgáznak hívják, a környezet és éghajlat mégsem boldog tőle
A nitrogén élelmiszereink alapvető alkotóeleme. A ma élő összes ember fele a műtrágyázás miatti pluszban megtermelt élelmiszernek köszönheti az életét. A nitrogén jelentős feldúsulása a talajban, a vízben és a légkörben azonban komoly veszélyt jelent a környezetre, miközben a klímaváltozást is fokozza.
Tovább
Hiába csökkent tavaly a kibocsátás, a felmelegedés folytatódott
2020-ban a szén-dioxid légköri koncentrációja nemhogy nem csökkent, de tovább növekedett – ha valamivel kisebb mértékben is, mint az a lezárások nélkül történt volna. A pandémiás év azt mutatja meg, hogy nagyobb, rendszerszintű változásokra van szükség a klímacélok eléréséhez.
Tovább
10 szabály a (klímamentő) faültetéshez – hogy biztosan ne árts!
Ha rossz helyre ültetünk, rossz fákat, akkor többet árthatunk, mint használunk. Ezért botanikusok és ökológusok összefoglalták az újraerdősítés és helyreállítás 10 aranyszabályát.
Tovább
Geomérnökség és klímaváltozás: bizonytalan vészmegoldás, sok kérdőjellel és még több veszéllyel
Időről-időre megjelenik a sajtóban egy hangzatos cikk, hogy a klímaváltozás már kicsúszott a kezeink közül, de aggodalomra semmi ok, majd a technológia segít rajtunk. Némely javaslat ezek közül a laikusok számára már-már sci-fi-be illőnek tűnik. De valóban ez ment meg minket? Nézzük, mit érdemes tudni a geomérnökség hátteréről!
Tovább
Attól, hogy néha zord az időjárás, még csökken a fagyos napok száma
Az elmúlt harminc évben egyértelműen csökkent a fagyos, azaz az olyan napok száma, amikor a minimumhőmérséklet 0 °C alá csökkent. Az általánosan melegedő tendencia ellenére az éghajlatváltozás nemcsak egyszerűen magasabb átlaghőmérsékletekkel, hanem a hőmérsékleti szélsőségek megváltozásával is jár.
Tovább
Világszerte öntjük a pénzt a gazdaságba, de nem zöldítünk vele eleget
A COVID miatti gazdasági visszaesés miatt az országok dollárbilliókat mozgatnak meg, hogy újra beindítsák gazdaságaikat. A Vivid Economics jelentés alapján az eddig bevezetett gazdaságösztönző csomagok intézkedései összességében negatív környezeti hatást mutatnak.
Tovább
Megment minket az uniós bírósági ítélet a légszennyezettségtől?
Az Európai Unió Bírósága kötelezettségszegési eljárásban elítélte Magyarországot a rossz levegőminőség miatt, amiért idővel akár mindannyian rendszeresen bírságot fizethetünk majd az unió felé. De vajon megvédi a magyar embereket az EU döntése, kevesebb lesz ettől a szállópor, a kipufogógáz, az avarégetés, és az ezekből fakadó korai halálozás és megbetegedés?
Tovább