Relatíve olcsón megúsztuk a Boris ciklon okozta árvizet, de ez még csak a kezdet
Az elmúlt 70 év alatt a térségben nem nőtt ugyan a veszteglő ciklonos időjárási helyzetek gyakorisága, azonban a belőlük hulló csapadék intenzitása igen, és az emberi tevékenység miatt jelenleg kétszer gyakoribbak a nagy csapadékösszegek.
TovábbHidden hazards: Disinformation and waste in Hungary’s Battery Boom
The battery boom will shape not only Hungary’s economy but also the health of its people and the state of the environment for decades to come, affecting future generations. Yet, we know very little, as the government and factories provide almost no information.
TovábbNem akkumulátorellenesnek kell lenni, hanem magyarpártinak
Ebben a cikkben a kormányhivataloktól kikért legújabb adatok alapján megmutatjuk, merre mennyi akkumulátoripari veszélyes hulladék jár az országban, és hogy mit kezdhetünk a helyzettel.
TovábbVáltozatlan kibocsátások esetén egy nagy szobafogsággá válhat a nyár. A klímaváltozás hatása a fő hazai turisztikai időszakokra
Ha a jelenlegi ütemben folytatódnak a kibocsátások, a nyár kis túlzással egy nagy szobafogsággá fog válni a társadalom többségének, a városnézés elviselhetetlenné és lehetetlenné válik, de még a vízparti turizmus is csak néhány napon lesz kellemes.
TovábbAz energetikai svájci bicska, ami mégsem vág minden irányba. Hol használjuk és hol ne használjuk a hidrogént
Az energiahordozó iránti lelkesedés töretlen, azonban a magas költségek és a kereslet-kínálat lassú kiegyensúlyozása már elkezdett kijózanítólag hatni, és látszik, hogy bár szükségünk van a hidrogénre nem akkora mértékben és nem úgy, ahogy korábban elképzelték.
TovábbHogyan hűtsük le városainkat nyáron, ha nem esik az eső? Csapadék, zöldfelületek, energiaáramlás és városi hőszigethatás
A hőhullám-csúcsok csökkentésére legalkalmasabb eszköz a párologtatás növelése. A megkerülhetetlen kibocsátás-csökkentésen túlmenően is vannak elérhető alkalmazkodási lehetőségeink, hogy enyhítsük a városi hőszigethatást, ha nem ideálisak a csapadékviszonyok.
TovábbBevételeik 5 százalékából megszüntethetnék az olajcégek a metánszivárgásokat, ha akarnák
Az emberi eredetű metánkibocsátások harmadáért a fosszilis iparág felelős, miközben azok mindössze 5%-át jelentik a Nemzetközi Energiaügynökség szerint. A metánkibocsátások jövője megáshatja a klímacélok sírját, de meg is mentheti azokat a gáz viszonylag rövid légköri tartózkodási ideje miatt és még az iparág számára is nyereséges lenne megállítani a metánszivárgásokat.
TovábbKimaradsz az otthonfelújítási támogatásból? Állami segítség nélkül is el tudod kezdeni a mélyfelújítást
A szolidaritás és a közösségi megoldások, hogy nem egyedül kell megbirkóznunk a költségekkel, kiemelkedő szerepet játszhatnak az energiahatékonysági korszerűsítés területén, amit számos európai és hazai példa is bizonyít.
TovábbEgy egészséges fánk, ami a városainkat is fenntarthatóbbá teheti
A fánkgazdaság célja, hogy megtaláljuk azt az arany középutat, ahol a Föld minden lakosának alapvető emberi szükségletei kielégülnek („társadalmi alapzat”), miközben tiszteletben tartjuk az életet fenntartó bolygó kapacitását („környezeti plafon”).
TovábbEgyre többen akarják, Budapesten pedig ideális lenne az alkalmazásuk. Minden, amit az erkélynapelemekről tudni érdemes
Egy átlagos erkélynapelemes rendszer évente nagyjából 850 kWh villamosenergia termelését teszi lehetővé, mely egy 4 fős család villamosenergia-felhasználásának körülbelül 25%-t...
TovábbA gazdák rémálma: növekvő tavaszi fagykárokat és terméskiesést hozhat a klímaváltozás a jövőben Magyarországon
A gyümölcsösöknél fellépő terméskiesésért 80%-ban a tavaszi fagykár a felelős, a korábbra tolódó virágzási időszak miatt pedig ez pont ebben a kritikus időszakban következhet be.
TovábbA rezsicsökkentés-csökkentés mérlege: több fát és szemetet éget a magyar
Szociális szempontok figyelembevételével és célzott ösztönzőkkel volna megvalósítható a sikeres átmenet a hazai fűtési szektorban.
TovábbSokkal több ruhát vásárolunk, mint 20 éve, de kb. feleannyi ideig hordjuk őket. A fast fashion valódi ára
Az EU évente 12,6 millió tonna textilhulladékot termel, aminek többségét elégetik, exportálják, vagy hulladéklerakón végzi.
TovábbAlvási idő és minőség, turbulencia, villámlás, aktív vulkánok a gleccserek helyén. Ezekre is hat a klímaváltozás
A klímaváltozás mindenki számára nyilvánvaló hatásai, mint például a fokozódó a szélsőséges időjárási események, már jól ismertek. Ebben a cikkben négy olyan területet hozunk, amikre nem biztos, hogy először gondolnánk, de hat rájuk a klímaváltozás, és arra is kitérünk, hogy enyhíthetők a hatások.
TovábbA jelenlegi gázfogyasztásunk 40%-a megtakarítható volna, és ezzel nagyon hamar búcsút inthetnénk az orosz gáznak
A REKK számításai szerint új gázos erőművek építése nélkül is leválhatnánk 2025-ben az orosz gázról, ha van megfelelő politikai akarat.
TovábbAz EU új 2040-es klímacélja közelebb vinné a blokkot a klímasemlegességhez, de Magyarország inkább gáncsolja azt
Magyarország azon kevesek közé tartozott, akik nyíltan gáncsolták az ambiciózus 2040-es uniós klímacélt. A tagállamoknak júniusig kell benyújtaniuk az aktualizált nemzeti energia- és klímatervüket, amelyet Magyarországnak is javítania kellene.
TovábbA szélerőművekkel jóval több mezőgazdasági termőterület maradhatna szabadon és az energiaár spekulációtól is jobban védve lennénk
A földhasználat szempontjából egységnyi energiára és területre vetítve a napelemek akár 60-120-szor nagyobb földterület igénnyel rendelkeznek, mint a szélerőművek.
TovábbA másfélfokos küszöb már az ajtóban van. Itt a világvége vagy tehetünk még valamit?
A Meteorológiai Világszervezet becslései szerint 66% az esélye, hogy 2027-ig legalább egy évben meghaladjuk a 1,5 fokos felmelegedést. Elbukott a Párizsi Megállapodás, vagy tehetünk még valamit?
TovábbDrágábban akarod eladni vagy kiadni a lakásod, házad? Fektess energetikai korszerűsítésbe!
A közel nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok hazánkban is több, mint 50%-kal érhetnek többet, mint a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületek.
TovábbÉgig érő beton, tégla és térkő. Továbbra is nagy kedvvel építjük be az országot
Hazánkban tulajdonképpen már nem található a társadalmi-gazdasági tevékenység hatásaitól mentes táj. Ez veszélyt jelent többek között a különféle ökoszisztémákra, élőhelyekre, biológiai sokféleségre, továbbá a vízkörforgásra.
TovábbKi kell szállnunk az autóból, ha élhető városokban akarunk lakni
A helyi lakosság bevonásával az önkormányzatok lehetnek az igazi motorjai a motorizáltságot mellőző biztonságos és emberléptékű közlekedési módoknak, amihez sok esetben nem is szükséges hatalmas és drága infrastrukturális beruházás.
TovábbNem ösztönzi a rugalmas termelést és fogyasztást, valamint rontja a napelemek megtérülését a nemsokára életbe lépő bruttó elszámolás
Az átállás remek lehetőséget kínált (volna) arra, hogy egy korszerű elszámolási rendszer kerüljön bevezetésre idehaza, egyelőre azonban inkább több a bizonytalanság és a hátráltató tényező.
TovábbNe úgy csökkenjen a gázfogyasztás, hogy fáznak az emberek. Az energetikai felújítás hoz valódi és tartós rezsicsökkentést
Egy komplex felújítással akár 80%-os energiamegtakarítást érhetünk el, ami forintosítva a Kádár kockák esetében havi 85-90 ezer forintot is jelenthet, miközben a ház ingatlanpiaci értéke akár 50%-kal is nőhet.
TovábbEgy gazdaságos és tiszta energiától esik el a magyar lakosság a kormányzat szélerőművekkel kapcsolatos álláspontja miatt
A szeles kapacitás tervezett felskálázása elenyésző ahhoz képest, amit gazdaságosan és rövidebb határidővel meg tudnánk valósítani, hogy olcsó és tiszta energiával lássuk el a lakosságot.
TovábbAz „olajozott” klímatárgyalások eredménye a fosszilis energia alkonyát ígéri, de számos veszélyes kiskaput nyitva hagyott – COP28 helyszíni értékelő
A 2030-ra kitűzött célok alapján továbbra is 2,5°C-os globális felmelegedésnek néz elébe a világ. Most a nemzeti szintű döntéshozókon, szabályozókon és gazdasági szereplőkön a sor, hogy a gyakorlatba ültessék az ígéreteket.
TovábbHavazásból esőzésbe tart Európa: interaktív térképen az “utolsó” fehér karácsonyok
Ha a jövőben is a jelenlegi szinten akarjuk tartani az esélyét annak, hogy legyenek fehér karácsonyok, akkor közös ajándékként a kibocsátás-csökkentési célok betartását kell tennünk a karácsonyfa alá.
TovábbOszlik a köd? Kedvezőbb látási viszonyokat is eredményezhet a felmelegedés a ködhajlam csökkenése miatt
A 2001-2022-es időszakban a megfigyelések szerint országos átlagban évi 53 köd-hajlamú nap volt a téli félévben Magyarországon. Bár az időszak rövid, hogy hosszú távú trendmegállapításokat tegyünk, gyengén csökkenő értékek jellemzők hazánk ködgyakoriságára.
TovábbÍgy csillapíthatnánk az éghajlati lázmérőt: tiszta energiát globálisan egy generáción belül
A jelen döntéseitől függ, hogy a 2040-es években születendő generációt milyen körülmények fogják fogadni: egy tiszta energiákon alapuló, dekarbonizált energiaszektor, vagy egy egyre veszélyesesebb és szélsőségesebb éghajlati rendszer.
TovábbLe kell hoznunk a távhőt a földgázról itthon is, Európában már több helyen sikerült
A távhő szolgáltatáshoz sok negatív sztereotípia tapad itthon (drága, szabályozhatatlan), azonban ha jól alakítjuk át, akkor a dekarbonizáció titkos fegyvere lehetne. Több európai és pár hazai példa is mutatja, hogy ez nem lehetetlen.
TovábbAz internet a világ negyedik legnagyobb kibocsátója, a tech cégeknek és nekünk is változtatnunk kell
Ha az internet egy ország volna, akkor a világ 4. legnagyobb kibocsátója lenne. Hat lépésben megmutatjuk, hogyan tehető fenntarthatóbbá az internet, és mire figyeljünk oda a hétköznapokban.
TovábbÖko-államok, zöld kapitalizmus, folyamatos kármentés szövetségi rendszerben vagy mikroközösségekre való szétesés? A klímasemleges és fenntartható Európai Unió forgatókönyvei
Az EU törvényben kötelezte el magát amellett, hogy 2050-re klímasemleges lesz. A Joint Research Centre munkatársai ennek elérésére négy lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel.
TovábbÉvtizedek óta hülyére vesznek minket nagy sikerrel, mindannyiunk kárára. Klímaváltozás és dezinformáció
Nyolc évvel a Párizsi Megállapodás után is újrahasznosított hazugságok tömkelege és az ellenérdekelt lobbi által gondosan felépített és finanszírozott dezinformáció akadályozza a klímacélok végrehajtását.
TovábbKözelíti Magyarországot a klímasemlegességhez, de továbbra sem érjük el vele. A frissített Nemzeti Energia és Klímaterv szakmai-civil értékelése
Bár a frissített NEKT egy lépés a jó irányba, továbbra is számos olyan hiányosságtól szenved és mellőz bizonyos beavatkozási pontokat, amelyek összességében hátráltatják azt, hogy hazánk 2050-re elérje a törvényben rögzített klímasemlegességet.
TovábbEgyre több embert kellene kiszolgálniuk, miközben a vegyszerek és a klímaváltozás veszélyezteti őket. Így védhetnénk meg a méheket és a beporzókat
Elemi érdekünk a természet-helyreállítási törvény végrehajtása, a növényvédő szerek visszaszorítása és a klímaváltozás mérséklése, hogy ne sérüljön az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság.
TovábbMa még döntően az ember gyújtja fel az erdőt és a növényzetet Magyarországon, a jövőben a klímaváltozás is besegíthet
Ha azonnal visszafogjuk a kibocsátásokat, tartva magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacélokhoz, akkor a mostaninál akár ritkább is lehet a tűzveszély, és csak kis területen lehet évi 1-2 napos növekedésre számítani.
TovábbAz olajóriások még mindig trükköznek, de egyre több klímaperben vonják őket felelősségre
A világ 25 legnagyobb olaj- és gázipari vállalata közül 24-nek nem hitelesek a klímavédelmi céljai, de a társadalom (már) nem eszköztelen a klímaromboló nagyvállalatokkal szemben: mára nagyjából 60 klímapert indítottak világszerte „a piszkos 100” ellen, akik a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint 70%-áért felelősek.
TovábbSokkal nehezebb előrejelezni és egyre több lesz belőle. Villámaszályokra is készülhet a magyar mezőgazdaság
A Magyarországra is veszélyt jelentő villámaszályok gyorsan kialakulhatnak, és a "normális" állapotokat néhány hét alatt kritikusan szárazra változtathatják. Az alkalmazkodás részét képezi az előrejelzések fejlesztése és a mezőgazdaság ellenálló képességének növelése.
TovábbÉvi több tízezer forintot spórolhatnánk az élelmiszerpazarlás csökkentésével és még a klíma is jól járna
Magyarországon évente fejenként kb. 65 kg élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásokban, amiből 25 kg elkerülhető lenne, és ami kb. 35 ezer forint megtakarítást jelentene fejenként.
TovábbTöbben választanák a vega/vegán menüt, ha nem volna külön felcímkézve? Az USA-ban igen
Rengeteg okunk van arra, hogy újragondoljuk táplálkozási szokásainkat, azonban a MIT Media Lab friss kutatási eredménye is mutatja, hogy érdemes változatos eszköztárral közelíteni ehhez a kérdéshez.
TovábbNem szabadna és nem is feltétlenül kell felszántani a mélytengereket a zöld átállás oltárán
A mélytenger több milliárd tonna kritikus nyersanyagot rejthet, amik egy új aranylázat indítottak el a tengerfenék kiaknázására, azonban a bányászat negatív hatásai miatt a tudósok elővigyázatosságra intenek.
TovábbTeljesen eltolhatja és megváltoztathatja a nyári szabadtéri sportolást és sporteseményeket a klímaváltozás
Hogyan fogunk tudni nyáron szabadtéren sportolni és sporteseményeket rendezni a klímaváltozás korában a jövőben? Rövid szerkesztőségi közleményünk.
TovábbA párizsi klímacélok betartásával érhetnénk el, hogy ne egy hosszú hőhullámos időszak legyen a nyár a jövőben az Alföldön és Budapesten
Azonban ha a pesszimista forgatókönyv valósul meg (nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal), akkor tényleg ezek lehetnek hátralévő életünk “leghűvösebb” nyarai, mert az elmúlt 20 év átlagánál közel tízszer több extrém meleg napra kell majd felkészülnünk.
TovábbFöldalatti víztározókkal menthetnénk meg a Homokhátságot az elsivatagosodástól
Ha nem változtatunk a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlaton, valamint nem törekszünk a csapadék helyben tartására, akkor a Homokhátságon teljesen ellehetetlenülhet a mezőgazdaság és csak a folyóvölgyek maradnak élhetők.
TovábbA haszonállatok sem bírják a hőséget, kevesebb lehet a tej, a tojás és a hús is
Az állatok komfortzónáját meghaladó 1°C-nyi hőmérséklet-emelkedés esetén 3-5%-kal kevesebb táplálékot fogyasztanak, ami a tej-, hús- és tojástermelés csökkenéséhez vezet, komoly ágazati veszteségeket eredményezve.
TovábbTavaly a vegetációtüzek által sújtott régiók közel fele kiemelt természetvédelmi terület volt Európában
A 2022-es év volt a második legrosszabb az Európai Unióban a vegetációtüzek pusztításának szempontjából, több mint 800 000 hektár területet érintettek a tűzesetek. A közvetlen hatásokon túl olyan közvetett hatásokkal is számolni kell, mint egyes fajok élőhelyének elpusztulása.
Tovább25-ször több hőség is lehet Budapesten a század végére, kritikus fontosságú a zöldfelületek óvása és kiterjesztése
Egyre nő a 30 Celsius-fokot elérő vagy meghaladó napok száma Budapesten, a jelenlegi évi átlagosan 2-ről a század közepére 18-28, a század végére pedig 24-50 napra emelkedhet ezek száma. A városi zöldfelületek kritikus fontossággal bírnak a hőség csökkentésében, ezért azokat óvni és növelni kell.
TovábbAz EP zöld utat adott a természet-helyreállítási törvénynek, a következő lépcső az ökoszisztémák jogokkal való felruházása lehet globálisan
Szerdán az Európai Parlament szűk többséggel, de elfogadta természet-helyreállításáról szóló törvényjavaslatot mely kötelező célszámokat határoz meg konkrét területeken. Ezt kiegészítve az ökoszisztémák jogi státuszának megadása segíthet megmenteni a számunkra természetet.
TovábbEz vár a fiatalokra: jelentősen kevesebb felhasználható kibocsátás, jóval több szélsőséges időjárási esemény
Nemcsak többet szenvednek majd a fiatalok a klímaváltozástól, de igazságtalanul nagyobb a cselekvés terhe is, ezért rendkívül fontos lenne aktívabb bevonásuk a döntéshozatalba.
TovábbNe a hidrogén legyen az új metán. A hidrogénszivárgás veszélyei
Szakértők szerint az épp jelentős felskálázás előtt álló hidrogén 10%-a is elveszhet a szivárgás miatt az értékláncban, ami egyrészt pénzben is mérhető termékveszteséget jelent, másrészt jelentősen csökkentheti, a legrosszabb esetben pedig teljesen lenullázza annak kibocsátás-csökkentő hatását, vagy akár tovább növelheti a globális felmelegedést.
TovábbSzélvihar után az ország – mi várható a jövőben? A klímaváltozás hatása a szélviharokra Magyarországon
Másfélfok szerkesztőségi hozzászólás – A klímaváltozás várható hatása a szélviharokra Magyarországon.
TovábbNe csak ültessünk, tartsuk is életben a városi fákat!
A városi fák már most sokszor a túlélésért küzdenek, azonban a klímaváltozás miatt fokozódó stresszfaktorok, a nagy beépítettség, valamint a rossz faj- és fajtaválasztás miatt 2050-re a komfortzónájukon kívül élő városi fák aránya akár 70% fölé emelkedhet, Magyarországon ez a mérték még magasabb is lehet.
TovábbKijött a kutatók ajánlása: 90-95%-kal kell csökkentenie az EU-nak a kibocsátásait 2040-ig
Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testület (ESABCC) közzétette 110 oldalas ajánlását az Európai Unió 2040-es klímacéljaira, valamint a 2030-2050-es időszak karbon költségvetésére vonatkozóan.
TovábbA szennyvíziszap lehetne a műtrágya egyik biztonságos alternatívája, ha kevesebb méreggel töltenénk fel
A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat.
TovábbA klímaváltozás hatásos mérséklésén múlik, hogy lesz-e hazai fehérbor a jövőben Magyarországon
Jelenleg a hazai borvidékek 70%-án fehér borszőlő van telepítve, azonban a változó klimatikus viszonyok miatt ez radikálisan megváltozhat.
Tovább8 ország elérte, több mint 90 kitűzte, de a végrehajtás hitelességén múlik a sikeressége. Klímasemlegességi kisokos
A klímasemlegesség mihamarabbi elérésével jó eséllyel stabilizálható volna a globális felmelegedés mértéke, de pontosan mit kell ehhez tenni?
TovábbA Föld melyik részére meneküljünk a klímaváltozás elől?
Földrajzi szempontból nézve Új-Zéland, Izland, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Írország jó pozícióból indul. A várható élhetőség mércéje azonban sokkal összetettebb ennél. Biztonságos helyre ott számíthatunk, ahol klímareziliens a társadalom, tehát komolyan veszik mind a mérséklést, mind az alkalmazkodást.
TovábbMegduplázódhat a parlagfűre allergiások száma, a klímaváltozás pedig hosszabb és súlyosabb pollenallergia-szezont hozhat
Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva több mint megduplázódhat Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve.
TovábbNégyéves a Másfél fok
4 évesek lettünk, köszönjük, hogy olvastok és követtek minket!
TovábbVanuatutól Romániáig egyre többen a bíróságon akarják rákényszeríteni a kormányokat a hatékony klímapolitikára
Egyre több országot fognak perbe, amiért azok felelősségükhöz mérten nem tesznek meg mindent a klímaválság megfékezésére, és ezzel olyan alapvető emberi jogokat is sértenek, mint például az egészséghez és az élethez való jog.
TovábbMiért lesz még érdemes élni 2123-ban Magyarországon? Műanyag égbolt filmkritika
A 100 év múlva játszódó, posztapokaliptikus világban a környezeti-éghajlati válság kiteljesedett, az ökoszisztémák összeomlottak, a föld terméketlen, az állat- és növényvilág kipusztult a bolygóról. A kérdés, hogy lehet-e, kell-e bő 18 ezer napot élni ebben az új világban, és ha igen, miért?
TovábbÉghajlati időutazáson vagyunk, előre a múltba, de még nem késő kiszállni
A század közepére olyan éghajlat várható amit az emberi civilizáció még soha nem tapasztalt. Bekapcsoltuk az időgépet, és az évtized klímapolitikai döntésein múlik, hogy kiszállunk-e belőle.
TovábbKulturális és természetes világörökségünk is megmenthető, ha mérsékeljük az éghajlatváltozást
Bár az emblematikus világörökségi épületek és helyszínek többségével nincs kézzelfogható kapcsolatunk, azok pusztulása egyetemes emberi veszteség, a Notre-Dame 2019-es leégése pedig megmutatta, hogy mennyire törékeny és kiszolgáltatott kulturális örökségünk.
TovábbTankönyvi módon próbálnak átverni minket a zöldre mosást alkalmazó cégek. Ezekre érdemes figyelni
A Planet Tracker friss jelentése szerint a vállalatok egyre kifinomultabb módon mossák zöldre magukat, de megfelelő tájékozódással kikerülhetők ezek a csapdák, ezért érdemes résen lenni.
Tovább