Erdős-sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást

Már az elmúlt 50 év megfigyelései alapján is kijelenthető, hogy Magyarország érezhetően szárazodik: az 1971-1990-es időszakhoz képest a nedves területek aránya az év legcsapadékosabb hónapjában, júniusban 84-ről 68%-ra csökkent napjainkra. A klímamodell-szimulációk szerint ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális üvegházhatású-gázkibocsátások és erősödik az éghajlatváltozás, akkor tovább fog növekedni a száraz területek aránya hazánkban.

Tovább

Egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság – összetett extrém események

Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken. Az extrém események önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban kombinálva megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerünk nem biztos, hogy ellen tud állni.

Tovább

Több kagyló és tengeri moszat, kevesebb csirke és marha. Blue food és fenntartható táplálkozás

Az édesvizekből és óceánokból származó élelmiszerek 3,2 milliárd ember számára jelentik a fő fehérjeforrást, 800 millió embernek pedig megélhetést biztosítanak. Mind az éhezés visszaszorításában, mind az egészséges táplálkozásban fontos szerep juthat a „kék ételeknek”, különösen a kisebb testű halak, illetve kagylók és moszatok fogyasztásának.

Tovább

Anyagi csőd lehet hitelezési szempontból is a klímaváltozás

Az eurózóna pénzügyi stabilitása felett őrködő Európai Központi Bank négymillió vállalat adatain klíma-stressztesztet végzett, hogy pénzügyi szemszögből vesse össze a zöld átmenet miatti veszélyeket a klímaváltozás fizikai kockázataival három különböző, lehetséges klíma-forgatókönyv esetén. A három forgatókönyv közül egyértelműen a Párizsi Megállapodás betartását szem előtt tartó Rendezett Átállás lenne a legkedvezőbb.

Tovább

A dominó, amit nem akarunk felborítani. Éghajlati átbillenési pontok

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) két évtizede vezette be az átbillenési pontok fogalmát, ami szerint bizonyos felmelegedési szint után olyan kritikus, visszafordíthatatlan változások indulhatnak meg a földi rendszerben (éghajlat, óceáni áramlások, bioszféra), amelyeket az emberiség jelenlegi tudásunk szerint képtelen lesz befolyásolni.

Tovább

Harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben Magyarországon a klímaváltozás miatt

A globális felmelegedés hatására a 20. század eleji évi ~120 napról 80 nap alá csökkent napjainkra a fagyos napok átlagos éves száma Magyarországon. A megfigyelt változásokért egyértelműen az általunk gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést.

Tovább

Tényleg extrém hideg télre kell készülni? Hidegbetörések és a poláris örvény

Brutális tél várható idén, kemény sarkvidéki hideggel – egyre több hírben jelenik meg hasonló előrejelzés. A poláris örvény, amire sok, extrém hideget ígérő előrejelzés és hír épül, egy olyan összetett légköri jelenség, amelynek alakulásából szintén nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, ugyanakkor a klímaváltozás rá is hat.

Tovább

A klímaváltozás miatt a növényekkel fogunk versenyezni a vízért, és ez egyikünknek sem jó

785 millió ember számára a legalapvetőbb ivóvíz szolgáltatás már most sem érhető el, 2025-re pedig a földi népesség fele vízhiányos területen fog élni, míg a jó vízellátottságú területek kiterjedése csökken. Emellett a növényzet növekvő vízfelhasználása egyes területeken várhatóan a vízkészletek csökkenéséhez vezet.

Tovább

A természet jobb partner, mint rabszolga. A balkonládáktól a permakultúráig

Egyre gyakrabban találkozhatunk itthon is a permakultúra kifejezésével, ami azonban jóval több, mint egzotikusnak tűnő kísérlet, vagy hogy paradicsomot és tököt termesztünk nagyvárosi házak gangján vagy erkélyein. Lényege, hogy olyan élőhelyeket alakítunk ki, ahol a természetes rend uralkodik, mi pedig ezzel harmóniában élve élvezzük annak áldásait.

Tovább

Életben maradt a 1,5 °C reménye, de a világ nem töri össze magát, hogy megmentse a beteget – COP26 helyszíni értékelő

Véget ért a Glasgow-ban rendezett 26. ENSZ klímacsúcs. Vannak eredmények, aminek lehet és kell örülni, de a 1,5 Celsius-fokos cél betartása olyan állapotban van, mint Schrödinger macskája: életben is van a remény, és nincs is. Ennél többre és gyorsabban lesz szükség a világ országaitól, ha biztonságos földi éghajlatot szeretnénk.

Tovább

Ha kirúgjuk az uniós klímapolitika egyik lábát, akkor majd egy másikat kell erősítenünk

Bár a nyáron, az Európai Bizottság által bemutatott Fit for 55 uniós klímapolitikai csomag nemhogy döntéshozatali, de igazán még tárgyalási fázisban sincs, már több kritika és politikai támadás érte. Ha a csomag egyes részeit a magyar vagy más kormányok gyengítik, attól még az összcél nem változik, és ebben az esetben más pontjait kell erősíteni a csomagnak.

Tovább

Szélsőséges csapadékeloszlás felé tolja el a világot a felmelegedés az IPCC szerint

Október elején Genova megyében, Olaszországban 12 óra alatt lehullott az éves átlagos csapadékmennyiség fele. Ez csupán egy esemény a sok közül, ami megerősíti az új IPCC egyik hangsúlyos állítását: A hidrológiai ciklus felgyorsulásának következtében a szélsőségek irányába eltolódó csapadéktöbblet és a csapadékhiány is egyre jelentősebb kockázatot jelent.

Tovább

Felborítottuk a Föld energiamérlegét, a nettó zéró kibocsátás a kiegyensúlyozás kulcsa

Az energiamérleg legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver. A többlet nagy részét az óceánok vették fel, ami már most drámai hatással van a tengeri ökoszisztémákra. Minél előbb érjük el a nettó nulla kibocsátásokat, annál előbb fog csökkenni a légköri üvegházgáz koncentráció, és vele együtt a felmelegedés is.

Tovább

A magyar villamosenergia-rendszer átfogó rugalmasságnövelése szükséges, ha ki akarjuk használni a megújuló potenciált

A már létező hazai naperőmű-kapacitás nagyobb, mint a paksi atomerőműé. A potenciálisan nagy, ám ingadozó termelés kezelése az egyik legkomolyabb kihívás az áramszektor előtt, hiszen a rendszerben a „betett és a kivett” áramnak egyensúlyban kell lennie. A lakossági fogyasztók bevonása a rendszeregyensúly fenntartásába is elengedhetetlennek tűnik.

Tovább

Egyértelműen melegebb az ősz – emiatt akár az őszi sárgás-piros színek is eltűnhetnek

Közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest, a melegedés trendje egyértelműen kimutatható. Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak –, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása.

Tovább

A felhők nem fogják megállítani a felmelegedést, sőt még erősíthetik is azt

Az üvegházhatású-gázkibocsátás nemcsak hőmérséklet-emelkedést eredményez, hanem láncreakciók sorozatát indítja el az éghajlati rendszerben és hatással van többek között a globális égbolt kétharmadát borító felhőkre is. Bár a felhőzetnek akár hűtő hatása is lehetne, olyan irányba haladunk, hogy tovább melegíthetik a légkört.

Tovább

Teljesen felhagyott a fosszilis energia védelmével a Nemzetközi Energia Ügynökség

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) olyan különjelentést tett közzé, amelyet nyugodtan hívhatunk radikálisnak, és ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Az új szénbányák nyitását azonnal (tehát most, 2021-ben) be kell szüntetni, nem épülhetnek új szenes erőművek, és új olaj- és gázkitermelés sem indulhat azon túl, ahol már megszületett a beruházási döntés, ha el akarjuk érni a párizsi klímacélokat.

Tovább

Miért szennyezhet egy új ház többet, mint egy régi? Szén-dioxid kibocsátás az építőiparban

Bár az olyan energiaintenzív iparágak, mint a beton, üveg vagy acél teljes kivezetése az építőiparból egyelőre nem lehetséges, bőven van lehetőség a változtatásra. Ehhez azonban úgy az anyagok, mint az épületek szempontjából előtérbe kell helyezni az életciklust figyelembe vevő szemléletet, különben nem tudjuk tartani a Párizsi Megállapodásban foglalt célokat.

Tovább

Pára-paradoxon: a szén-dioxid kibocsátással a vízgőzt is magunk ellen fordítjuk

Azzal, hogy az emberi kibocsátásokon keresztül elkezdtük növelni a látszólag elenyésző arányú többi üvegházgázt, úgy a vízgőz is elkezdett másképp viselkedni. Igazi paradoxont hoztunk létre: egyszerre lett túl sok és túl kevés belőle a légkörben. Egy eddig természetes folyamatok által szabályozott alvó oroszlánt ébresztgetünk, ami tovább fokozhatja a klímaváltozást.

Tovább