Nem elég több fát ültetni: a meglévő erdőket kell megmenteni a kiszáradástól
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele: a fák a fény visszaverésével próbálják védeni leveleiket. Víz nélkül azonban hamar kimerülnek a növényi védekezés lehetőségei. Koncz Péter, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont ökológusa, projektmenedzsere szerint a meglévő erdők vízmegtartó képességének és ellenálló szerkezetének helyreállítása annál is égetőbb probléma, mint hogy mennyi új fát ültetünk.
Tovább
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét
A magasabb állatjóléti követelményekkel szemben gyakran az az ellenérv hangzik el, hogy a tágasabb férőhely, a több mozgás és a hosszabb nevelési idő növeli az állattenyésztés takarmány- és területigényét. Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint ez azonban csak a mérleg egyik oldala. A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Ha ezeket a következményeket is figyelembe vesszük, az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének látszik.
Tovább
Túlbetonozva: Magyarország jövője azon is múlik, hogyan bánunk a termőföldjeinkkel
A természetes területek beépítése ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, mivel a túlzott mesterséges felszínborítás egyszerre veszélyezteti a vízgazdálkodást, az...
Tovább
Minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet az idei futball-vb
A három országban, 16 helyszínen rendezett, 48 csapatos világbajnokság a becslések szerint minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet: a kibocsátások döntő része a repülésre épülő logisztikából származik. Szász Anna Dorottya, a Green Policy Center junior elemzője szerint miközben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA kommunikációjában hangsúlyos cél a klímavédelem, a földrajzilag szétszórt rendezési modell, a szurkolói utazások, az extrém hőség és a fosszilis szponzoráció egyre inkább megkérdőjelezik e vállalások hitelességét.
Tovább
Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság
A Velencei-tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, de a probléma túlmutat a vízhiányon. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense szerint a jelenlegi helyzet nem csupán egy természeti rendszer válságát, hanem a tó köré épült használati és fejlesztési modell korlátait is megmutatja. Az okleveles tájépítészmérnök, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy egy természeténél fogva változékony sekély tó jövője nem kizárólag a vízpótláson múlik, hanem azon is, képesek vagyunk-e a klímaváltozás korában a tóhasználatot és a tájkezelést a természeti adottságokhoz igazítani.
Tovább
Új ipari parkot építene? Cserébe jöhet egy láp helyreállítása!
Mi lenne, ha egy új ipari park, lakópark vagy logisztikai központ engedélyezésének feltétele nemcsak a környezeti terhek minimalizálása, hanem egy...
Tovább
Mit engedünk át a beépítésnek? – Öt év alatt felgyorsult a magyar táj átalakulása
Miközben Magyarország lakossága évtizedek óta csökken, a beépített területek folyamatosan terjeszkednek. Az elmúlt öt évben új lakóterületek, nagy kiterjedésű ipari üzemek, napelemparkok és vízparti beruházások formálták át az ország tájait, gyakran korábbi mezőgazdasági vagy természetközeli területeken. Dr. Boromisza Zsombor okleveles tájépítészmérnök, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő szerint a folyamat nemcsak új épületeket jelent, hanem a tájszerkezet, az élőhelykapcsolatok és a tájhasználat mélyreható átalakulását is.
Tovább
A vécétől a termőföldig: egy új magyar kutatás szerint nem a technológia, hanem a bizalom dönti el az emberi eredetű tápanyagok jövőjét
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyafüggőség miatt miként kerül előtérbe a kérdés: mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak. Az eredmények szerint az ilyen megoldások elfogadása nem pusztán technológiai kihívást jelent – legalább ennyire múlik a helyi bizalmon, az átlátható ellenőrzésen és azon, hogy a fenntarthatóbb termékek ne csak a tehetősebb fogyasztók számára legyenek elérhetők.
Tovább
Hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon: így lehet összeegyeztetni a rezsicsökkentést az új uniós klímaszabályokkal
A rezsicsökkentés fenntartása ma politikai kényszer Magyarországon, miközben az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS2 éppen a fosszilis energia drágításával ösztönözne fogyasztáscsökkentésre. A Green Policy Center elemzése szerint a két rendszer ugyan első látásra nehezen összeegyeztethető, de megfelelő kompenzációval, energiahatékonysági beruházásokkal és okos szabályozással Magyarország végül még nyerhet is az átálláson. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadójának írása végén még az is kiderül, hogy az ETS2 és a Szociális Klímaalap évente akár 500 milliárd forintnyi forrást hozhat az országnak energiafelújításokra és a sérülékeny háztartások támogatására.
Tovább
Nem csak faanyag: új nemzeti erdőprogramot sürgetnek erdészeti szakemberek
A magyar erdők jövőjéről, a tarvágások korlátozásáról, a klímaváltozás hatásairól és az állami erdőgazdálkodás újragondolásáról tett közzé átfogó szakpolitikai javaslatot Lapos Tamás erdőmérnök, jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember és Dr. Nagy Dániel erdőmérnök-jogász. A szerzők szerint a jelenlegi, fakitermelés-központú erdőfenntartási, erdőfinanszírozási megközelítés nem tartható fenn: az erdőknek egyre fontosabb szerepük van a klímavédelemben, a vízvédelemben, az egészség megőrzésében és a vidéki életminőség fenntartásában is. Az állami erdőkben a tulajdonos és a szabályozó állam szakpolitikáinak összehangolása, magánerdőknél pedig széleskörű konszenzuson alapuló, gazdálkodói/tulajdonosi szempontokat is figyelembe vevő stratégia szükséges. A sokrétű, egymásnak gyakran ellentmondó társadalmi és gazdasági igények egyeztetése nem lehet az erdőgazdálkodó vagy a terepen dolgozó erdészeti szakember felelőssége. A tanulmány egy új Nemzeti Erdőprogram kidolgozását sürgeti, amely az erdőket stratégiai nemzeti vagyonelemként kezelné, és hosszú távú, közérdeken alapuló erdőpolitikát teremtene Magyarországon.
Tovább
Itt a legújabb éghajlati jelentés a Földről: minden mutatóban rosszabb a helyzet, de vannak meglepő eredmények is a legutóbbi IPCC-jelentés óta
A legutóbbi, 2021-ben megjelent IPCC-jelentés óta eltelt évek nem írták át a klímaváltozásról alkotott tudományos képet, hanem megerősítették azt — jóval kedvezőtlenebb számokkal. A megfigyelések, a frissített számítások és az új modellezési eredmények alapján ugyanaz a folyamat látszik: a felmelegedés duplájára gyorsult, miközben a hatások exponenciálisan nőnek. Újdonság, hogy a csapadék globális változásában már nincs trend. A nemzetközi jelentés összefoglalását, a legfontosabb számok értelmezését saját szerkesztésű ábrák elemzésével mutatják be Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói.
Tovább
Klímabarát városok, növekvő feszültségek: a zöldítés felhajtja az árakat, ha nem lép az állam
A zöld átállás nemcsak jobb életminőséget hozhat, de drágább lakhatást is: az energetikai felújítások, parkosítások és a lakóterület sűrítése sokszor épp az alacsonyabb jövedelműeket szorítják ki. Gerőházi Éva, Teller Nóra és Tosics Iván, a Városkutatás Kft. munkatársai európai példákon mutatják meg, hogyan indítja el a zöldítés a lakások felértékelődését és a lakosság kicserélődését – valamint azt is, miként lehet ezt erős állami beavatkozással megfékezni. A magyar tapasztalatok szerint a hatások egyelőre visszafogottabbak, de egy jelentősebb zöld fordulat nálunk is komoly társadalmi feszültségekhez vezethet.
Tovább
Dosszié: Tavaszi fagyok
A klímaváltozás átalakítja időjárásunkat, és ez alól az évszakok megszokott rendje sem kivétel. Egy 2025-ben megjelent cikkünkben az ELTE Meteorológiai...
Tovább
Egy évvel a spanyol áramszünet után: nem a megújulók, hanem a rendszer vizsgázott rosszul
Éppen egy év telt el az Ibériai-félszigetet megbénító áramszünet óta, a részletes vizsgálat pedig mára világossá tette: nem a nap- és szélenergia önmagában okozta a válságot. Az elektromos hálózat összeomlása mögött összetett rendszerhibák láncolata állt. Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője szerint a fő tanulság nem a megújulók fékezése, hanem a hálózatok és szabályozás korszerűsítése.
Tovább
Nem a víz tűnik el, hanem a hűtés: ezért válnak egyre szélsőségesebbé az aszályok és árvizek
Az éghajlatváltozás hatásait Közép-Európában nem pusztán kevesebb csapadék vagy több hő formájában érezzük, hanem egy mélyebb, rejtettebb hiányon keresztül: egyre kevesebb víz áll rendelkezésre a felszín hűtésére. Ungvári Gábor, Kis András és Báder László, a REKK.AQUA és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói szerint a vízháztartási szélsőségek – az aszályok, hőhullámok és hirtelen árvizek – közös gyökere a párolgási-párologtatási deficit növekedése. A Duna vízgyűjtőjén végzett elemzéseik azt mutatják: a vízgazdálkodásban nemcsak alkalmazkodásra, hanem tudatos csillapító beavatkozásokra is van mozgástér.
Tovább
Kereszttűzben a magyar agrárium: Aszály, szerkezeti válság és a klímaalkalmazkodás hiánya
Magyarország Európa egyik „legfelszántottabb” országa, mégis eljutottunk oda, hogy mára a hazai cukortermelés a kereslet alig 40%-át képes kielégíteni, de burgonyából sem tudjuk fedezni a hazai szükségletet. Hogy lehetséges ez egy olyan országban, amely évszázadok óta az agráriumából él és büszkén hirdeti magáról, hogy víznagyhatalom? A választ a merev termelési szerkezetben, a hibás vízgazdálkodásban és a klímaváltozáshoz való érdemi alkalmazkodás hiányában kell keresnünk. Az összeállításból kiderül az is, hogy milyen hatással lehet a EU-Mercosur-egyezmény a magyar mezőgazdaságra.
Tovább
Ismert kockázatok, elmaradt lépések: hogyan jutott ide a magyar energiapolitika
Miközben az Európai Unió és a régió országai csökkentették az orosz energiafüggőséget, Magyarország továbbra is döntően a Barátság és a Török Áramlat vezetékeken érkező orosz kőolajra és földgázra támaszkodik. Az elmúlt évek döntései nyomán beszűkült a mozgástér, és az ellátásbiztonságot érintő kockázatok az ukrajnai és az iráni háborúk miatt csak növekedtek. Ráadásul a téma annyira átpolitizálódott, hogy egyelőre egyik nagy párt sem ígér átfogó és meggyőző megoldást. Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője szerint a rövid távú szempontok háttérbe szorították a stratégiai gondolkodást, aminek következményei egyre inkább kézzelfoghatóvá válnak.
Tovább
Nem mindenhol jó az erdő: a homoki fásítás kiszáríthatja a tájat
A száraz homokhátsági tájakon az erdők nem feltétlenül javítják, hanem akár ronthatják is a vízháztartást. Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem kutatója szerint a Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását, miközben a fák jelentős mennyiségű vizet párologtatnak el. A megoldás nem feltétlenül több erdő, hanem a táj adottságaihoz igazodó tájhasználat: a száraz homoki területeken a nyílt gyepek területe nőhetne, a vízjárta ártereken viszont kifejezetten kedvező lehet az erdők terjeszkedése. Így egyszerre javulhat a vízgazdálkodás, a biodiverzitás, és összességében erdeink területe sem csökken.
Tovább
Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ, miközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede
Az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület legfrissebb jelentése szerint kontinensünk jóval gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, egy friss tanulmány pedig kimutatta, hogy 98%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy a globális melegedés üteme közel duplájára gyorsult. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársai a jelentés és a tanulmány nyomán arra figyelmeztetnek, hogy Európának a következő évtizedekben a 3 °C feletti felmelegedés hatásaira kell felkészülnie, miközben a klímakockázatok és terhek egyáltalán nem egyenletesen oszlanak el a kontinensen.
Tovább
A klímaváltozás már hegyeket mozgat – és biztonsági kockázatokat teremt
A klímaváltozás nemcsak felmelegíti a bolygót, hanem egyre gyakrabban indít el földcsuszamlásokat és szökőárakat, amelyek túlmutatnak a helyi természeti katasztrófákon. Az olvadó gleccserek és a permafroszt gyengülése hegyoldalakat destabilizál, fjordokat alakít át, és új, nehezen kezelhető biztonsági kihívásokat hoz létre. A grönlandi és alpesi példák azt mutatják, hogy ezek az események már nem elszigetelt anomáliák, hanem egy klímavezérelt kockázatrendszer korai jelei. A kérdés ma már nem az, hogy bekövetkeznek-e, hanem az, hogy a társadalmak és az államok mennyire készülnek fel rájuk.
Tovább
A klímaváltozás hatására kiléphetünk abból a stabil éghajlati korszakból, amelyben az emberi civilizáció kialakult
Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év során egy viszonylag stabil éghajlati időszakban, a holocénben alakult ki. Ekkor jöhetett létre a mezőgazdaság, a civilizáció és a városi élet, egy relatíve szűk hőmérsékleti tartományon belül. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói egy frissen megjelent tanulmányt értelmeznek és levonják a következtetéseket: elhagytuk ezt a kényelmes, stabil tartományt, és olyan éghajlati állapot felé haladunk, amelyhez hasonlót a bolygó sokmillió éve nem tapasztalt.
Tovább
Grönland nem periféria és nem hadszíntér, hanem a globális stabilitás lakmuszpapírja
Az Északi-sarkvidék ma már nem a „béke szigete”, hanem a nagyhatalmi versengés egyik legérzékenyebb frontvonala – mindeközben a régió a Föld leggyorsabban melegedő térsége. Grönland jégtakarójának olvadása a globális tengerszint-emelkedés ötödéért felel, az arktiszi együttműködés alapját adó Északi-sarkvidéki Tanács pedig 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésével megingott, és azóta csak romlik a helyzet. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző február elején részt vett a tromsøi Arctic Frontiers konferencián. Cikkében személyes grönlandi tapasztalataira is támaszkodva elemzi, miért nem csupán a régió biztonságpolitikai eszkalációjára, hanem helyi társadalom és infrastruktúra, valamint a tudományos együttműködések stabilizálására lenne szükség az Arktiszon.
Tovább
Egyszerre érkező klímakockázatok: így tehetnénk ellenállóbbá Magyarországot
A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem akár egyszerre is jelentkezhetnek – és éppen ez teszi őket nehezen kezelhetővé. A Green...
Tovább
Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe
Magyarország 2030-ra uniós vállalás szerint területének 30 százalékát kellene védelem alá helyezze, ám jelenleg ettől még messze vagyunk. A hiányzó,...
Tovább
A kemény téli rezsi igazi ellenszere: az épületfelújítás
Az utóbbi évek enyhe telei után az idei nagy hidegek ismét ráirányították a figyelmet arra, mennyire sérülékeny a magyar épületállomány energiahatékonysága. A megugró lakossági és vállalati energiafogyasztás nem rendkívüli helyzet, hanem egy régóta fennálló szerkezeti probléma következménye. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az épületenergetikai felújítás nem időjárási kérdés, hanem gazdasági, társadalmi és klímavédelmi szükségszerűség. A problémák feltárásán túl a cikk több támogatási konstrukciót is bemutat mindazok számára, akik szeretnének belevágni elavult ingatlanjaik korszerűsítésébe.
Tovább
Kijött az Ember energetikai agytröszt friss európai villamosenergetikai jelentése – mutatjuk a legfontosabb állításokat és ábrákat
A most kiadott European Electricity Review a 2025-ös év teljes villamosenergia-termelési és -keresleti adatait elemzi mind a 27 uniós tagállamban, hogy képet adjon arról, hogyan halad a régió a fosszilis energiahordozóktól a tiszta villamos energiára való átállásban. Ez az Ember által az uniós villamosenergia-szektorról készített tizedik éves jelentés. Cikkünkben elérhetővé tesszük magát a jelentést, valamint annak legfontosabb állításait és ezekhez kapcsolódó ábráit.
Tovább
A zöld átmenet rejtett buktatója: miért nem csökkennek a kibocsátások a megújulók robbanása ellenére?
A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét. Egy friss, a Nature Reviews Clean Technology folyóiratban megjelent évértékelő tanulmány szerint a probléma gyökere nem elsősorban a technológiában, hanem az energiaigény alakulásában keresendő. A cikk szerzői, Ürge-Vorsatz Diána és Felix Creutzig arra figyelmeztetnek: ha a megújulók bővülése csak a növekvő fogyasztást fedezi, akkor a kibocsátások érdemben nem fognak csökkenni. Az alábbi tíz állítás a tanulmány legfontosabb megállapításait foglalja össze, bemutatva, miért vált az energiaigény mérséklése és alakítása a dekarbonizáció kulcskérdésévé 2025 után.
Tovább
Gyerekkorunk telei jutottak eszünkbe: mikor volt utoljára ilyen országos hótakaró?
A 2026. januári havazás sokakban idézte fel a gyerekkor teleit, amikor az ország jelentős részét vastag, több napon át megmaradó hótakaró borította. Vajon milyen gyakran fordultak elő az elmúlt 60 évben ezek az országos, nagy és tartós hótakarós időszakok? Az ELTE Meteorológiai Tanszékének két éghajlatkutatója (Szabó Péter és Pongrácz Rita) ennek járt utána, és azt is megvizsgálták, hogy ilyenkor meddig maradt meg a kiterjedt hó.
Tovább
Rákosrendező lehetne zöld és igazságos is – de ez Budapest jelenlegi eszközeivel nehezen megvalósítható
Mini-Dubaj helyett Parkváros – Rákosrendező látványos pályát futott be az elmúlt évben. Miután a főváros megszerezte a területet, már nem...
Tovább
Kiszáradó ország, elmaradó válaszok – a mezőgazdaság, a klímaváltozás egyik legnagyobb hazai elszenvedője
2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot. Miközben ezen ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk. A hazai fejleményeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss, az EU környezeti állapotáról szóló jelentése is új megvilágításba helyezi.
Tovább
Az EU szokatlanul határozott fellépése ellenére gyenge, konkrétumok nélküli megállapodással zárult a brazíliai klímacsúcs
Egy napos csúszással, de eredményesen ért véget a brazíliai Belémben, az Amazonas torkolatánál tartott ENSZ klímakonferencia. A Mutirao Döntés néven...
Tovább
Ádáz vita a következő klímacsúcs helyszínéről, küzdelem a fosszilis lobbistákkal – diplomáciai csaták a COP hátterében
Miközben a klímacsúcsok célja a közös kibocsátáscsökkentési irány kijelölése, a háttérben zajló geopolitikai versengés és a fosszilis ipar erős jelenléte újra és újra rávilágít egy kényes kérdésre: mennyire nehezíti meg a valódi előrelépést az, hogy még a konferenciák helyszínválasztása is komoly diplomáciai csatatérré vált? A COP továbbra is kulcsfontosságú fórum, de érdemes szembenézni azokkal a feszültségekkel, amelyek lassítják az éghajlatvédelmi ambíciók megvalósulását.
Tovább
Tízszeres szennyezést okoz egyetlen avarkupac elégetése – a HungaroMet mérése is rámutat, mennyire veszélyes az őszi avarégetés
Ősszel ismét füstbe burkolóznak a kertek, pedig ma már pontosan tudjuk, mit okoz az avarégetés. A HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései...
Tovább
A klímajog forradalma: a Nemzetközi Bíróság történelmi állásfoglalást tett az éghajlatvédelemről
Mekkora kibocsátáscsökkentésre kötelesek az államok? Szabadon dönthetnek arról, hogy milyen intézkedéseket tesznek a másfél fokos cél elérése érdekében? Felelőssé tehetők az éghajlatváltozás okozta károkért, ha igen, milyen jogorvoslat kérhető a nemzetközi bíróságok előtt? Engedélyezhető-e újabb fosszilis beruházás? És – Trump Amerikájához hasonlóan – „felmentheti-e magát” egy állam klímajogi kötelezettségei alól, ha kilép a Párizsi Megállapodásból? A hágai Nemzetközi Bíróság döntése nyomán Dr. Sulyok Katalin környezetjogász, a Durham University docense keresi a választ ezekre a kérdésekre.
Tovább
90% kibocsátáscsökkentés 2040-re: ezzel megy az EU a klímacsúcsra – Magyarország ellenezte az utolsó pillanatban meghozott döntést
Az utolsó pillanatban, mondhatni a tizenegyedik órában sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek megegyezniük az Európai Unió új, 2040-ig szóló klímacéljairól...
Tovább
Eltűnhet a magyar krumpli: a felmelegedés és az új kártevők együtt szorítják ki a burgonyát
A klímaváltozás következtében a hazai konyha egyik fő alapanyaga, a burgonya számára egyre kedvezőtlenebb hazánk éghajlata: egyrészt a növénynek az ország jelentős részén már most is túl meleg van, másrészt új kártevők is érkeznek, melyeknek kedvez a melegebb éghajlat. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – azt vizsgálták, hogyan romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés itthon az elmúlt évtizedekben, illetve a jövőben mikorra tűnhet majd teljesen el a termőföldekről.
Tovább
Kevesebb jégeső, több és hevesebb zivatar – meglepő fordulatot hoz a klímaváltozás
Egy nemzetközi kutatás új megvilágításba helyezi a jégesők és zivatarok jövőbeli alakulását Európában. A klímamodellek szerint a jégesők ritkábbak de olykor hevesebbek, a zivatarok pedig gyakoribbak lehetnek – ami hazánkban is érezhető következményekkel járhat. A neves Nature Communications folyóiratban megjelent cikk eredményeit Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemzik, hangsúlyozva a magyar vonatkozásokat.
Tovább
Hiába az óvatosság, ha nem csökken a kibocsátás: a klímaváltozás tüzesebbé teszi Magyarországot
Habár az utóbbi években rekordokat döntenek a hazai aszályos időszakok, a természetben felbukkanó tüzek gyakorisága Magyarországon a 2000-es évekhez képest mégis lecsökkent – a szigorúbb szabályoknak és a lakosság tudatosabb magatartásának köszönhetően. A klímaváltozás miatt a jövőben azonban komoly növekedés fenyeget. A Magyar Nemzeti Bank és az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói – Burger Csaba és Szabó Péter – szerint a pesszimista forgatókönyv esetén a század végére akár ötszörösére is emelkedhet a mai extrém tűzgyakoriság hazánkban.
Tovább
Európa energiarendszeréből lassan és visszavonhatatlanul tűnik el a földgáz
Jonathan Stern, az európai gázpiac szaktekintélye még „sötét kornak” nevezte a 2010-es éveket az európai gázpiacon – de az igazi mélypont csak ezután következett. Hiába lett a földgáz olcsó és bőséges, Európa energiarendszeréből fokozatosan kiszorult: a villamosenergia termelésében egyre inkább már csak tartalékként jön számításba, az ipar pedig kényszerűen ki fog hátrálni a használatából. Egyedül a háztartási felhasználás tartja magát, bár az uniós klímapolitika hatásai várhatóan itt is jelentkeznek majd. Deák András háromrészes cikksorozatának első írásában az európai földgázpiac évtizedes hanyatlását követi végig.
Tovább
Bárki segíthet feltérképezni kiszáradó vizeinket – mutatjuk az appot!
A klímaváltozás és a fokozódó vízhasználat miatt világszerte egyre több vízfolyás tűnik el időszakosan vagy tartósan a térképről. A kiszáradás nemcsak az élővilágot veszélyezteti, hanem a társadalom számára is létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A hivatalos mérőhálózat azonban csak a vízfolyások töredékét tudja ellenőrizni. E hiányosság orvoslására született a DRYRivERS közösségi tudományos kezdeményezés, mely lehetőséget ad arra, hogy bárki adatot gyűjtsön kiszáradó patakokról – mindössze egy mobiltelefon kell hozzá.
Tovább
Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét.
Tovább
A hazai természetes erdőtársulásoknak kedvező klímát a sztyepp válthatja fel a jövőben, eltűnhetnek a bükköseink
Az idei június minden eddiginél szárazabb volt Magyarországon. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben általánosságban szárazabb nyarak várhatnak ránk, amelynek számos negatív következménye lehet. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita – részletesen bemutatták, hogy a különböző üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvek mellett hogyan alakulhatnak át hazánk természetes erdőtársulásai. A pesszimista forgatókönyv szerint a század végére az ország több mint 40%-án a sztyepp vagy más néven füves puszta számára kedvező éghajlati viszonyokra kell felkészülni, a bükkösök pedig teljesen eltűnhetnek.
Tovább
Veszélyes vírust terjesztő kullancsfajok telepedhetnek meg Magyarországon, a klímaváltozás pedig segíti a túlélésüket
Afrikai eredetű, aktívan vadászó kullancsfajok jelentek meg Magyarországon, amelyek terjeszthetik a halálos krími–kongói vérzéses láz vírusát. A klímaváltozás kedvez az ittmaradásuknak, és bár emberi fertőzést még nem észleltek, a szakértők szerint adottak a feltételek egy új járvány megjelenéséhez. Egy új mobilalkalmazással immár mi is segíthetünk megtalálni és azonosítani az új jövevényeket.
Tovább
A felmelegedéssel tovább nőhet a nyári zivatarok előfordulása egy új hazai kutatás szerint
Nemcsak a hőhullámok száma nő Magyarországon, hanem a károkozó széllel, intenzív csapadékkal és villámlásokkal kísért zivataros napoké is. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai Tanszék és a HungaroMet kutatói – Szabó Péter, Lakatos Mónika, Pieczka Ildikó és Pongrácz Rita – azt vizsgálták, hogyan változott a zivataros napok előfordulása az elmúlt évtizedekben, milyen folyamatok állnak a háttérben, és mire számíthatunk a következő évtizedekben.
Tovább
Miközben a V4-ek új utakat keresnek, Magyarország a végsőkig kitart az orosz gáz mellett
Az orosz gázról való leválás radikális fordulatot hozott Európában, de a V4-országok eltérő utakat választottak: Lengyelország norvég gázzal és hőszivattyúkkal...
Tovább
Zöld lakáshitelek: fél százaléknyi kamatkedvezmény is milliókat érhet
Magyarországon a lakóépületek jelentős része az elavult, energiapazarló kategóriába tartozik – ez nemcsak magas rezsiköltséget, hanem számottevő klímaterhelést is jelent. A jelenleg elérhető kedvezményes zöld hitelekkel viszont akár milliókat is spórolhatnak azok, akik korszerűsítésre vagy energiahatékony otthon vásárlására vállalkoznak. A támogatott konstrukciókhoz alacsonyabb önerő, kamatkedvezmény és akár vissza nem térítendő támogatás is társul.
Tovább
A száraz kontinentális klíma változása sújtja térségünket: gyorsul a nyári felmelegedés, súlyosbodnak az aszályok
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt. A nyarak forróbbá és szárazabbá válása növeli az aszályok gyakoriságát és súlyosságát, miközben a felmelegedés üteme a 2020-as években újra gyorsul, és az idei év is ezt a tendenciát erősíti. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársa elemzi a helyzetet és régiónk kilátásait.
Tovább
Már az éjszaka sem mindig hoz enyhülést: ezért torpan meg a napi hőingás növekedése
Az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás Magyarországon, főként áprilisban és nyáron a melegebb nappalok miatt. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben már nem várható további jelentős változás, mert a maximum- és minimumhőmérsékletek hasonló ütemben emelkednek. Ennek azonban nem érdemes örülnünk: nyáron a forróbb nappalok mellett egyre gyakrabban jelentkező trópusi jellegű éjszakák jócskán megnehezítik, hogy kipihenjük magunkat. Kis Anna és Pongrácz Rita elemzése.
Tovább
Növényi alapú főzés gyerekekkel – már két online alkalom is tartós változást hozhat
Elég lehet-e két közös főzés ahhoz, hogy elinduljunk a fenntarthatóbb étrend felé? Egy hazai online főzőtanfolyam nyomán született kutatás tapasztalatai szerint igen: a gyerekek és szüleik közösen készítettek növényi alapú ételeket, ami sokaknál tartós változást indított el az otthoni étkezési szokásokban. A Climate Smart Elephant és az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének kutatása azt sugallja, hogy az élményszerű tanulás és a főzési készségek fejlesztése sokat tehet a növényi alapú ételek elfogadottságáért.
Tovább
Itt a friss globális hőtérkép: kivétel volt a hazai hideg május, bolygónk rendületlenül melegszik
2025 májusa globálisan kiugróan meleg volt: a mérések kezdete óta a tavalyi után a második legmelegebb. Európában markáns kelet–nyugati különbség alakult ki: míg Magyarországon és keletebbre szokatlanul hűvös volt az idő, addig Nyugat-Európa több pontján – például Izlandon és a Brit-szigeteken – rekordmeleget tapasztaltak. Globálisan a Föld 7%-án dőlt meg a májusi melegrekord. Mindez jól látszik az amerikai Környezeti Információs Központ (National Centers for Environmental Information, NCEI) által most közzétett térképen, mely a 2025 májusában észlelt hőmérsékleti eltéréseket mutatja az 1991–2020-as klímaátlaghoz képest.
Tovább
Az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette a Klímatörvényt – szakértői gyorselemzések a klímadöntésről
Dr. Sulyok Katalin környezetjogász, az ELTE és a Durham University habilitált docense kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság döntésében megfogalmazott elveknek valójában csak egy teljesen új logikájú, átfogóbb klímatörvény tudna eleget tenni, amely a természeti erőforrások túlhasználata helyett azok megőrzésének logikájára épít. Huszár András jogász, a Green Policy Center társalapító-igazgatója szerint az Alkotmánybíróság döntése önmagában nem jelenti a klímaügy győzelmét, ugyanakkor jó esélyt ad egy alapos, a szakmai és civil szervezeteket is bevonó, komoly jogszabályalkotási folyamat lebonyolítására 2026. június végéig.
Tovább
Vészesen felgyorsult a Balaton vizének melegedése, turbulens változások jönnek az élővilágban
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak. A klímaváltozás nemcsak a vízmelegedést hozta el: megbillenhet az évszakos ciklusokra épülő ökoszisztéma, nő az oxigénhiányos időszakok és az algavirágzások kockázata, és megjelennek a melegkedvelő, inváziós növényfajok is.
Tovább
Miért ilyen hideg a tavasz? – Megváltoztak az évszakok!
Az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb, ezért nem meglepő, hogy május közepén sokan panaszkodtak, hogy: "Norvégiában jobb az idő,...
Tovább
Inkább a szomszéd, mint a napsütés számít, amikor napelemet telepítünk a tetőnkre
A Miskolci Egyetem kutatói megvizsgálták, mi befolyásolja a háztartási napelemek telepítését, és meglepő eredményekre jutottak. Szokásainkról, preferenciáinkról árulkodik a vizsgálat,...
Tovább
Veszélyben Európa, ha az energiaellátás biztonsága sérül – az európai akadémiák szakértői a kockázatokról
A klímaváltozás és az erősödő geopolitikai viharok egyre nagyobb kockázatot jelentenek az energiaellátásra nézve. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó testülete (EASAC) most kiadott jelentésében sorra veszi ezeket a kockázatokat és kezelésük lehetőségeit. Magyarországon az orosz energiahordozó-függőség, a földgázfelhasználás nem csökkenő aránya és Paks hűtővízellátása a fő kockázatok. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője európai és magyar szempontból elemzi a helyzetet.
Tovább
Tudjuk, hogy káros, mégis alig törődünk az óriás akkumulátorgyárak éjszakai fényözönével
A fényszennyezés egyaránt káros hatással van az emberi szervezetre és az élővilágra, mégis úgy fest, kevés figyelem jut rá az új gigaberuházások kivitelezésénél. Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet kutatójának elemzéséből kiderül, hogyan lesznek világosabbak az éjszakáink, ahogy Magyarország akkunagyhatalommá válik.
Tovább
Még a bolygónkért aggódók is nehezen mondanak le a túlzott fogyasztásról
Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatása szerint hiába aggódik valaki a bolygónk sorsa miatt, inkább környezetbarát termékek vásárlásával nyugtatja...
Tovább
Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek
Nagy kormányzati lökést kap a lakossági felújításokat az energiakereskedők és -szolgáltatók terhére segítő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az új szabályokat nemrég bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. Bár ez a rendszer itthon még nem közismert, megújított formájában jelentősen hozzájárulhat a hazai épületállomány energetikai felújításához, ami az energia- és klímacélok mellett a rezsiköltségek, hazánk energiaszuverenitása és a gazdaság szempontjából is jó hír. Koczóh Levente, a Green Policy Center szakértője bemutatja a rendszer működését és a várható változásokat.
Tovább
Relatíve olcsón megúsztuk a Boris ciklon okozta árvizet, de ez még csak a kezdet
Az elmúlt 70 év alatt a térségben nem nőtt ugyan a veszteglő ciklonos időjárási helyzetek gyakorisága, azonban a belőlük hulló csapadék intenzitása igen, és az emberi tevékenység miatt jelenleg kétszer gyakoribbak a nagy csapadékösszegek.
Tovább
Hidden hazards: Disinformation and waste in Hungary’s Battery Boom
The battery boom will shape not only Hungary’s economy but also the health of its people and the state of the environment for decades to come, affecting future generations. Yet, we know very little, as the government and factories provide almost no information.
Tovább
Nem akkumulátorellenesnek kell lenni, hanem magyarpártinak
Ebben a cikkben a kormányhivataloktól kikért legújabb adatok alapján megmutatjuk, merre mennyi akkumulátoripari veszélyes hulladék jár az országban, és hogy mit kezdhetünk a helyzettel.
Tovább
Változatlan kibocsátások esetén egy nagy szobafogsággá válhat a nyár. A klímaváltozás hatása a fő hazai turisztikai időszakokra
Ha a jelenlegi ütemben folytatódnak a kibocsátások, a nyár kis túlzással egy nagy szobafogsággá fog válni a társadalom többségének, a városnézés elviselhetetlenné és lehetetlenné válik, de még a vízparti turizmus is csak néhány napon lesz kellemes.
Tovább
A tűrőképesség határán: a leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot éltük át idén júliusban
Az emberi tűrőképesség és az egészségre gyakorolt hatás szerint az idei júliusi hőhullám volt a legrosszabb a modern mérések kezdete óta, amit át kellett élnünk.
Tovább