Záródik az ablak a biztonságosabb éghajlati jövő előtt – hamarosan kezdődik az ENSZ klímacsúcs
November 6-án kezdődik az ENSZ 27. klímacsúcsa az egyiptomi Sharm el-Sheikh-ben. Áttekintjük, hogy hogy áll a világ a klímavédelmi törekvések terén, és mi várható a COP27-en.
Tovább
A károk és veszteségek finanszírozási kérdése az egyiptomi klímacsúcsot is felforralhatja
A klímaváltozás miatti veszteségek és károk finanszírozásának kérdése egyben társadalmi igazságossági probléma is, ami évtizedek óta beárnyékolja az ENSZ klímatárgyalásokat – és a közelgő COP27 klímacsúcs egyik sarkalatos pontja lesz.
Tovább
Kibocsátási trendek Európában: kettőt előre, egyet hátra?
Az eddigi törekvések nem elegendőek arra, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen, ehhez a következő három évtizedben az eddiginél sokkal gyorsabb ütemű üvegházgáz-kibocsátás csökkentést kell megvalósítani.
Tovább
A rossz alkalmazkodás a társadalomnak is árt és a klímaváltozást is fokozhatja
Az IPCC is hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás egyes hatásaihoz muszáj alkalmazkodnunk, de az átgondolatlan törekvések végül növelik az egyes országok vagy társadalmi csoportok sérülékenységét és akár a klímaváltozást is fokozhatják.
Tovább
Viszlát homokos strandok. Pusztulnak az európai tengerpartok
A klímaváltozás fokozódásával egyre nehezebb lesz kedvünkre való homokos strandot találni, és a partpusztulás miatt sok helyütt otthonuk elhagyására kényszerülnek a helyi lakosok.
Tovább
A növényi italok környezeti-éghajlati terhelése töredéke a tehéntejhez képest
Általánosan elmondható, hogy termőföld-szükségletet tekintve jellemzően a tehéntej megtermeléséhez szükséges föld tizede elegendő volna a növényi italok előállításához. Bár trendszerűen nő a kereslet ezen termékek iránt itthon, terjedésük legfőbb hazai akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest.
Tovább
A tűzifa-rendelet lassítja az energiaátmenetet és csapdába zárja az energiaszegényeket
Hazánk a rezsicsökkentés politikájával gyakorlatilag elvesztegetett egy teljes évtizedet: nem kezdődött el érdemben a rendkívül energiapazarló lakásállomány felújítása, miközben a lakosság hozzáállását is úgy alakította, hogy a spórolás fölöslegesnek volt beállítva. A tűzifa-rendelet komoly kockázata, hogy az energiaszegény háztartások tartósan tűzifa-csapdában ragadnak.
Tovább
Erdős-sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást
Magyarország érezhetően szárazodik: az 1971-1990-es időszakhoz képest a nedves területek aránya az év legcsapadékosabb hónapjában, júniusban 84-ről 68%-ra csökkent napjainkra. Ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális üvegházhatású-gázkibocsátások és erősödik az éghajlatváltozás, akkor tovább fog növekedni a száraz területek aránya hazánkban.
Tovább
Lehet, hogy csökkentek Magyarországon a kibocsátások, de a környezetterhelés és anyaghasználat nőtt
Elképzelhetetlen az erőforrások felélésének és a klímaváltozásnak gátat szabni úgy, hogy közben a minket körülvevő épített környezet gyakorlatilag minden elemében az erőforrás-használat fokozása felé tol bennünket.
Tovább
Nem elég a vízhiány, az elérhető víz minősége is veszélyben van az éghajlatváltozás miatt
Jelenleg a világ népességének negyede nem jut biztonságos ivóvízhez, és a fokozódó szélsőséges időjárási események is kockázatot jelentenek a vízminőségre. A permafroszt olvadása, a gleccserek visszahúzódása, a víztestek melegedése, az árvizek, erdőtüzek fokozódása és az eróziós folyamatok is káros hatással vannak a megmaradó ivóvízkészleteinkre.
Tovább
Csecsemőkortól kezdve tele lehet a szervezetünk mikroműanyaggal
A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó.
Tovább
Tartósan és életveszélyesen forró lehet a nyár az Alföldön és a nagyvárosokban, ha nem csökkentjük a kibocsátásokat
Kizárólag egy mérsékelt kibocsátásokkal számoló jövőkép szerint van esélyünk annak megfékezésére, hogy a század közepétől ne szabaduljon el az emberi szervezetre akár életveszélyes hőhullámos napok száma, és az elindult exponenciálisan növekvő trendet lassítani tudjuk.
Tovább
Egyszerre van rá szükségünk, miközben veszélyes is: az UV sugárzás
A magas ultraibolya sugárzás káros egészségügyi hatásai, mint a bőrrák vagy a szürkehályog kialakulásának veszélyei viszonylag közismertek, azonban részben szüksége is van rá a testünknek a D-vitamin szintézise miatt.
Tovább
Erdők, mezők, szántók: olcsó és hatékony eszközök a klímaváltozás ellen, mégsem költünk rájuk eleget
Az IPCC szerint a mező- és erdőgazdálkodási gyakorlatok javításával, valamint az ökoszisztémák megőrzésével és helyreállításával 2050-ig évente 8-14 milliárd tonna szén-dioxidot lehetne eltávolítani a légkörből gazdaságosan, mégsem költünk ezekre eleget.
Tovább
Kávé, kesudió, avokádó: közkedvelt termények a klímaváltozás célkeresztjében
A kávé lehet a klímaváltozás igazán nagy vesztese, ami különösen érzékenyen érinti Európát, a világ legnagyobb kávéfogyasztóját. Még ha nem is a legrosszabb forgatókönyvvel számolunk, akkor is a legjobb területek legalább a felükre fognak csökkenni a 2000-es szinthez képest, elsősorban az évi átlaghőmérséklet emelkedése miatt.
Tovább
Korábbra tolódnak Magyarországon a klímaváltozás miatt az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszély a mezőgazdaságnak
A várható változásoknak különösen kitett a Kisalföld és az Észak-Dunántúl. Ha nem mérsékeljük az üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az alkalmazkodás sem lesz képes megvédeni a magyar mezőgazdaságot a növekvő fagykároktól.
Tovább
IPCC: Szükségtelenül sokat közlekedünk sok kibocsátással
Változatlanul magas a közlekedési szektor kibocsátásának átlagos növekedése az elmúlt évtizedben, de a keresleti oldalon fennálló lehetőségek és az alacsony üvegházgáz-kibocsátású technológiák csökkenthetik a közlekedési ágazat kibocsátását a fejlett országokban és korlátozhatják a növekedését a fejlődő országokban.
Tovább
Nem az EU és nem is a klímavédelem miatt drága az áram
Nem a kevesebb szélenergia, és nem is az uniós klímapolitika és az ezzel összefüggő, a szén-dioxid-kibocsátást terhelő kvótaárak alakulása áll a gáz-, és ezzel összefüggésben az áramárak emelkedése mögött. Az áram árát döntően a gáz, a gázét pedig piaci folyamatok emelték a többszörösére már az ukrán háború előtt is.
Tovább
IPCC: Meg kell mentenünk a természetet, hogy az segíthessen rajtunk
Sok faj képtelen lépést tartani a mostani gyors ütemű változásokkal, alkalmazkodási lehetőségeik végesek, ami az ökoszisztémák széthullásával is fenyeget.
Tovább
IPCC: Fizikailag és mentálisan is belerokkanhatunk a klímaváltozásba
A század végére már a globális népesség 50-75%-a lesz kitéve az emberi életet veszélyeztető éghajlati viszonyoknak és direkt fizikai kockázatokon túlmenően a mentális egészségre is káros hatással van a klímaváltozás. Sikeres alkalmazkodással azonban csökkenthető lenne a kitettség és a társadalmi egyenlőtlenség is.
Tovább
“Újságírás és tudomány” – regionális összefogás a minőségi tájékoztatásért
Az Európai Klíma Kezdeményezés (EUKI) támogatásával a Másfél fok is része annak a határokon átívelő, bolgár-magyar-román-szerb konzorciumnak, amelyik az újságírók és kutatók jobb és hatékony együttműködésével kívánja emelni a környezeti-éghajlati válsággal kapcsolatos tájékoztatás minőségét és mennyiségét.
Tovább
Több kagyló és tengeri moszat, kevesebb csirke és marha. Blue food és fenntartható táplálkozás
Az édesvizekből és óceánokból származó élelmiszerek 3,2 milliárd ember számára jelentik a fő fehérjeforrást, 800 millió embernek pedig megélhetést biztosítanak. Mind az éhezés visszaszorításában, mind az egészséges táplálkozásban fontos szerep juthat a „kék ételeknek”, különösen a kisebb testű halak, illetve kagylók és moszatok fogyasztásának.
Tovább
A fokozódó urbanizáció önmagában kihívás, klímaváltozással súlyosbítva pedig életveszélyes
Az egyre nagyobb és népesebb városok az egyik leginkább kitett területei a fokozódó éghajlatváltozásnak. Ez jelentős probléma, hiszen a Föld lakosságának 56%-a, Magyarországénak pedig kb. 72%-a már most városlakó, így ami a városokban történik, az kulcsfontosságú a sikeres alkalmazkodáshoz.
Tovább
Kiszáradó Dél, megváltozó Észak. Meddig képes Európa alkalmazkodni a klímaváltozáshoz?
Növekvő hőség, szárazság, csökkenő mezőgazdasági termelés, vízhiány és áradások – ezek azok a kulcs-kockázatok, amivel meg kell küzdenie Európának az új IPCC jelentés szerint, ha tovább melegítjük a kibocsátásokkal a légkört.
Tovább
Egy Kádár-kocka is lehet fenntartható és egy új építésű társasház szennyező. Anyagválasztás, felújítás és beépített kibocsátások
Az épületek jelenleg a globális kibocsátások közel 40%-áért felelnek. Megfelelő anyagválasztással jelentősen tudnánk mérsékelni épületeink környezeti-éghajlati terhelését.
Tovább
IPCC: a klímaváltozás a világ éléskamráit is tönkreteheti, Magyarországon a kukorica lehet a nagy vesztes
Az IPCC legújabb jelentése borús képet vetít előre a világ gabonamezőivel kapcsolatban, de vannak hatékony alkalmazkodási megoldások.
Tovább
Anyagi csőd lehet hitelezési szempontból is a klímaváltozás
Az eurózóna pénzügyi stabilitása felett őrködő Európai Központi Bank négymillió vállalat adatain klíma-stressztesztet végzett, hogy pénzügyi szemszögből vesse össze a zöld átmenet miatti veszélyeket a klímaváltozás fizikai kockázataival három különböző, lehetséges klíma-forgatókönyv esetén. A három forgatókönyv közül egyértelműen a Párizsi Megállapodás betartását szem előtt tartó Rendezett Átállás lenne a legkedvezőbb.
Tovább
A téli hidegrekordok eltűnnek, a melegrekordokból egyre több lesz
A tél a legváltozékonyabb évszak Magyarországon, ugyanakkor a 21. század elején, különösen az elmúlt 10 évben látványos eltolódásnak vagyunk a szemtanúi: miközben a melegrekordok száma még továbbra is változékonyabb vagy enyhén nő, addig a hidegrekordok száma kiszámíthatóan és folyamatosan csökken.
Tovább
Körforgásos gazdaság nélkül az energiaátmenet sem lesz elég a klímacélok teljesítéséhez
Változtatnunk kell azon, ahogyan az erőforrásainkkal bánunk, különben az energiaátmenet sem lesz elég a klímacélok teljesítéséhez. Ehhez kínál megoldást a körforgásos gazdaság.
Tovább
A dominó, amit nem akarunk felborítani. Éghajlati átbillenési pontok
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) két évtizede vezette be az átbillenési pontok fogalmát, ami szerint bizonyos felmelegedési szint után olyan kritikus, visszafordíthatatlan változások indulhatnak meg a földi rendszerben (éghajlat, óceáni áramlások, bioszféra), amelyeket az emberiség jelenlegi tudásunk szerint képtelen lesz befolyásolni.
Tovább
Lesz európai uniós forrás a klímacélok és a társadalmi igazságosság összehangolására
Komoly, rendszerszintű gondolkodást tükröző beavatkozásra és a szegényebb rétegek komolyabb támogatására van szükség idehaza, amire az Európai Uniótól 1100 milliárd forint támogatást hívhat le Magyarország 7 év alatt a Szociális Klímaalapból.
Tovább
Bírja a szárazságot, kedveli a meleget, de a klímaváltozás az olívaiparnak is betehet
A klímaváltozás miatt egyre szárazodó és forrósodó körülmények veszélybe sodorhatják az olajfát: sok helyütt jelentősen csökkenhet a terméshozama, ami új kihívások elé állítja a gazdákat.
Tovább
Harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben Magyarországon a klímaváltozás miatt
A globális felmelegedés hatására a 20. század eleji évi ~120 napról 80 nap alá csökkent napjainkra a fagyos napok átlagos éves száma Magyarországon. A megfigyelt változásokért egyértelműen az általunk gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést.
Tovább
Nagyon drága és veszélyes lesz az európai infrastruktúrának a klímaváltozás
Az éghajlati szélsőségek miatt az Európai Unióban már most 3,4 milliárd eurót teszi ki az éves várható károk összege és ez a század végére a tízszeresére nőhet ha továbbra sem számol az infrastrukturális tervezés a változó éghajlat jelentette kockázatokkal. Az EU gazdasági veszteségei az iparban, a közlekedésben és az energiaszektorban lehetnek a legnagyobbak.
Tovább
Tetemes kibocsátásokkal és légszennyezéssel jár az online vásárlás
Az online vásárlás egyre népszerűbb az EU-ban: az internetfelhasználók 75%-a vásárolt online 2021-ben. Bármilyen online rendelt és kiszállított termék árcímkéje nem tükrözi annak környezeti-éghajlati terhelését, amit máshol, különböző gazdasági vagy egészségügyi károk formájában viszont megfizetünk.
Tovább
Egyszerűen nincs annyi nyersanyagunk, hogy ilyen pazarlóan éljünk
A mostani, rendkívül pazarló gazdasági modellünkkel gyerekeink és a fiatalok erőforrásait éljük fel. Európa különösen kitett, mivel a legszegényebb nyersanyagkészlettel rendelkező kontinens. A termelés hatékonyságának a fokozása már rég nem elég, teljes paradigmaváltásra van szükség.
Tovább
A klímaalkalmazkodás városi szinten dől el, van még itthon tennivaló
Már hétmillió magyar él olyan településen, ahol elfogadtak helyi klímastratégiát, ezek döntő része azonban a kockázatok elemzésén túlmenően keveset foglalkozik a megoldásokkal.
Tovább
A kakaó egyszerre oka és áldozata a klímaválságnak
Felére csökkenhet a kakaótermesztésre igazán alkalmas területek nagysága a klímaváltozás miatt a 2040–2070 közötti időszakra, miközben az elmúlt évtizedekben csak a kakaótermesztés miatt több millió hektár erdőt irtottak ki, jelentősen hozzájárulva ezzel a klímaválsághoz.
Tovább
A természet jobb partner, mint rabszolga. A balkonládáktól a permakultúráig
Egyre gyakrabban találkozhatunk itthon is a permakultúra kifejezésével, ami azonban jóval több, mint egzotikusnak tűnő kísérlet, vagy hogy paradicsomot és tököt termesztünk nagyvárosi házak gangján vagy erkélyein. Lényege, hogy olyan élőhelyeket alakítunk ki, ahol a természetes rend uralkodik, mi pedig ezzel harmóniában élve élvezzük annak áldásait.
Tovább
Életben maradt a 1,5 °C reménye, de a világ nem töri össze magát, hogy megmentse a beteget – COP26 helyszíni értékelő
Véget ért a Glasgow-ban rendezett 26. ENSZ klímacsúcs. Vannak eredmények, aminek lehet és kell örülni, de a 1,5 Celsius-fokos cél betartása olyan állapotban van, mint Schrödinger macskája: életben is van a remény, és nincs is. Ennél többre és gyorsabban lesz szükség a világ országaitól, ha biztonságos földi éghajlatot szeretnénk.
Tovább
Nem 2050 után, hanem már most, a mi életünkben erősebb lesz a klímaváltozás
Sokan hajlamosak félreérteni a globális felmelegedést 2 fok alatt tartani ígérő Párizsi Megállapodást és a részben annak nyomán egyre több ország által kitűzött, az EU által 2050-re elérni ígért klímasemlegességet: úgy tűnhet, hogy klímaváltozásból fakadó kockázatok is távlatiak, a „mi” életünkben nem fordul igazán rosszra a helyzet.
Tovább
Félidőben a klímacsúcs: vánszorgás a jó irányba, de ennél több kell
Lassan búcsút int a világ a széniparnak, kevesebb pénzt fog kapni az olaj- és gázipar, 2030-ig 30%-kal csökkenti a metánkibocsátásokat több mint 100 ország.
Tovább
Ha kirúgjuk az uniós klímapolitika egyik lábát, akkor majd egy másikat kell erősítenünk
Bár a nyáron, az Európai Bizottság által bemutatott Fit for 55 uniós klímapolitikai csomag nemhogy döntéshozatali, de igazán még tárgyalási fázisban sincs, már több kritika és politikai támadás érte. Ha a csomag egyes részeit a magyar vagy más kormányok gyengítik, attól még az összcél nem változik, és ebben az esetben más pontjait kell erősíteni a csomagnak.
Tovább
IPCC: fokozódó aszályok, eltűnő természetes hótakaró a francia Alpokban és a Pireneusokban
Dél-Európa egyes területein akár 14-szer rosszabb lehet az aszályhelyzet, mint az eddigi legrosszabb történelmi aszályos időszak. A Földközi- és a Fekete-tengerben a jelenleg 100 évente átlagosan egyszer előforduló szélsőségesen magas vízállás 2050-re 5–20 évente, 2100-ra pedig akár évente többször is előfordulhat a pesszimista forgatókönyv szerint.
TovábbIdén is kompenzáljuk a Másfél fok működéséből fakadó környezeti terhelésünket
Az év minden napján azon dolgozunk, hogy a legjobb elérhető tudományos információkat közöljük közérthetően veletek, rávilágítva az általunk okozott környezeti-éghajlati problémáinkra, és arra, hogy a megoldás is a mi kezünkben van. A platformunknak is van környezeti terhelése és lábnyoma, amit a hagyományoknak megfelelően idén is igyekszünk enyhíteni.
Tovább
Felborítottuk a Föld energiamérlegét, a nettó zéró kibocsátás a kiegyensúlyozás kulcsa
Az energiamérleg legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver. A többlet nagy részét az óceánok vették fel, ami már most drámai hatással van a tengeri ökoszisztémákra. Minél előbb érjük el a nettó nulla kibocsátásokat, annál előbb fog csökkenni a légköri üvegházgáz koncentráció, és vele együtt a felmelegedés is.
Tovább
A magyar villamosenergia-rendszer átfogó rugalmasságnövelése szükséges, ha ki akarjuk használni a megújuló potenciált
A már létező hazai naperőmű-kapacitás nagyobb, mint a paksi atomerőműé. A potenciálisan nagy, ám ingadozó termelés kezelése az egyik legkomolyabb kihívás az áramszektor előtt, hiszen a rendszerben a „betett és a kivett” áramnak egyensúlyban kell lennie. A lakossági fogyasztók bevonása a rendszeregyensúly fenntartásába is elengedhetetlennek tűnik.
Tovább
Klímaváltozás Magyarországon: ez vár ránk az IPCC szerint a régióban
Az IPCC új, a régiónkra vonatkozó számításai szerint Nyugat- és Közép-Európában is azzal kell számolni, hogy az ember okozta felmelegedés hatására nő a villámárvizek száma, miközben az aszálykárok és az erdőtüzek is egyre többször okoznak majd pusztítást.
Tovább
Nem a bioműanyag oldja meg a globális műanyagproblémát
A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma. A világ műanyaggyártásának jelenleg kevesebb, mint 1%-át teszik ki a biológiai alapanyagból készült műanyagok. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni.
Tovább
Már májusban 40 Celsius-fok lehet Budapest belvárosában a felszíni hőmérséklet
A klímaváltozástól gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámos és száraz időszakok, kiegészülve a hősziget hatással, tovább rontják a városlakók komfortérzetét és növelik az egészségügyi kockázatokat. A globális felmelegedés mérséklésén túl szükséges az alkalmazkodás, ami épített környezetünk újragondolásával érhető el.
Tovább
A helyi lakosok bevonása nélkül nincs sikeres klímaalkalmazkodás
A LIFE-MICACC projekt keretein belül öt településen valósítottak meg természetes vízmegtartó megoldásokat hazánkban. A helyi lakosság támogatása és megértése nélkül azonban nincsen sikeres klímaalkalmazkodás. Beszámoló szakmai és önkormányzati oldalról.
Tovább
Új IPCC jelentés: még van esélyünk az élhető földi éghajlatra, de nincs vesztegetnivaló időnk
Az IPCC új jelentése szerint fizikailag lehetséges, hogy csak kis mértékben, átmenetileg lépjük át a 1,5 °C-ot, és a nettó nulla globális kibocsátás elérésével stabilizáljuk az éghajlatot. Ehhez rendszerszintű, gyökeres változtatásokra van szükség.
Tovább
Veszélyessé és egészségtelenné teheti a szabadtéri sportot a klímaváltozás
Egy olimpia vagy világbajnokság egy nagyváros kibocsátásaival vetekszik, így a nagy sportrendezvények és világesemények nemcsak elszenvedői, de okozói is a klímaváltozásnak, ezért azok lebonyolításán változtatnunk kell.
Tovább
A természet és mi is felépülhetünk a tömegturizmus okozta károkból
A globális tömegturizmus egyszerre okozója és elszenvedője a klímaváltozásnak: az emberiség üvegházhatású-gázkibocsátásainak 5-8%-áért felel, pusztítja a természetes élőhelyeket, hozzájárul a talajerózióhoz, a levegő- és vízszennyezéshez, csökkentheti a biodiverzitást. Maga a turizmus soha nem lesz teljesen fenntartható, de fenntarthatóbb lehet.
Tovább
A fűtés, a közlekedés és a hús árát is befolyásolja az uniós klímapolitika reformja
Az ESR, az úgynevezett erőfeszítés-megosztási rendelet reformja lehet az egyik legélesebben vitatott pontja az Európai Bizottság Fit for 55, azaz a 2030-ig elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentés eléréséhez szükséges csomagjának. A szegények kontra gazdagok kérdés itt kerülhet leginkább előtérbe.
Tovább
Ami ma szélsőséges hőhullám, az a jövőben egy átlagos nyári nap lehet Magyarországon
2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta. A regionális klímamodell szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani nyári szélsőségek a mindennapjaink részévé válhatnak, ha így folytatjuk.
Tovább
A felhők nem fogják megállítani a felmelegedést, sőt még erősíthetik is azt
Az üvegházhatású-gázkibocsátás nemcsak hőmérséklet-emelkedést eredményez, hanem láncreakciók sorozatát indítja el az éghajlati rendszerben és hatással van többek között a globális égbolt kétharmadát borító felhőkre is. Bár a felhőzetnek akár hűtő hatása is lehetne, olyan irányba haladunk, hogy tovább melegíthetik a légkört.
Tovább
Nagy a bizalmi szakadék a fejlett és fejlődő országok között a köztes klímatárgyalások után
Június első három hetében virtuálisan “ültek össze” az országok klímatárgyalói, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtását szolgáló szabályok még mindig nem tisztázott részleteiről egyeztessenek, nem sok sikerrel.
Tovább
Az áramimport nem kockázat, hanem a klímasemlegesség feltétele
A klímasemlegességet az EU országai csak együtt, egy hatékonyan működő villamosáram-piaccal és összekapcsolt infrastruktúrával képesek elérni, biztosítva, hogy a különböző forrásokból, különböző országokban versenyképesen és zölden előállított áram mindenhova eljusson.
Tovább
Kvótákkal vadászná le az EU a legdurvább szennyezőket
Júliusra halasztotta az Európai Bizottság annak bemutatását, hogyan kellene az EU-nak elérni 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, majd a karbonsemlegességet 2050-re. Az egyik legfontosabb lépés a 2005 óta működő, uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja, és ezzel szoros összefüggésben a karbonvámok bevezetése.
Tovább
Túl sok és túl kevés víz: hogyan alkalmazkodjunk az egyre szélsőségesebb éghajlathoz?
A szélsőségekhez való alkalmazkodáshoz olyan összetett, integrált rendszereket kell kiépítenünk, amelyek a víz elvezetése helyett annak megtartására törekednek a tájban. Íme néhány természetalapú megoldás.
Tovább
Egyre gyakoribbak és pusztítóbbak az óceáni hőhullámok
A klímaváltozás miatt a nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, egyre több kárt okozva a tengeri ökoszisztémákban.
Tovább
Pár hűvös hónap nem azt jelenti, hogy ne lenne felmelegedés, vagy hogy elmarad a nyár
Az idei tavasz Magyarországon és Európában az átlagosnál hűvösebb volt, globálisan azonban a felmelegedés folytatódott. Néhány szokatlanul hűvös hét vagy hónap még nem jelenti az éghajlatváltozás végét – és azt sem, hogy ne lenne idén nyár. Mire szolgálnak (és mire nem) az évszakos előrejelzések?
Tovább