Szinte hihetetlen: 2026-ban kétszer is megdőlt a 2024-es legintenzívebb hőhullám rekordja Budapesten
A HungaroMet Budapestre elérhető adatsora alapján a modern mérések kezdete óta minden korábbinál intenzívebb volt mindkét idei extrém hőhullám –...
Tovább
Kevés a bátrabb klímapolitika: az új klímatörvénynek a pénzügyi rendszert is mozgósítania kell
Egy új klímatörvény nemcsak arról dönt, mennyivel csökkentse Magyarország a kibocsátását, hanem arról is, honnan lesz pénz az ehhez szükséges beruházásokra. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója szerint ehhez a költségvetési szabályoktól a bankokon és az állami pénzügyi intézményeken át egészen a vállalati beruházásokig a teljes finanszírozási rendszert össze kell hangolni a klímacélokkal. A civil klímatörvény-tervezet többek között kiszámíthatóbb állami klímaköltésekkel, éghajlatvédelmi alappal, vállalati átállási tervekkel és a pénzügyi szereplők szorosabb együttműködésével teremtene ehhez kereteket.
Tovább
A klímatörvények tízparancsolata – Nemzetközi jogi és alkotmányjogi minimumkövetelmények az új klímatörvénnyel kapcsolatban
Az új klímatörvény tartalma nem pusztán politikai döntés kérdése: alkotmányjogi, emberi jogi és nemzetközi jogi követelmények is meghatározzák, milyen szabályokat kell tartalmaznia. Dr. Sulyok Katalin, a Durham University docense, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára, a civil klímatörvényt kidolgozó jogászi munkacsoport tagja tíz olyan minimumkövetelményt foglal össze, amelyek nélkül az új szabályozás jogilag aggályos maradhat. Ezek közé tartoznak a kötelező kibocsátáscsökkentési célok, a karbonköltségvetés, az alkalmazkodás, a természeti tőke védelme, valamint a társadalmi ellenőrzés és a végrehajthatóság garanciái.
Tovább
Nem elég a hőhullám, itt a nyári légszennyezés: az ózon
A napokban nemcsak a magas hőmérséklet visel meg minket, de Budapesten és az ország számos pontján emelkedni kezd a talajközeli ózon koncentrációjának szintje is. Miért gond ez? Hogy jöhet létre – és mit tehetünk mi? Ezeket a kérdéseket járja körül írásában Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa.
Tovább
Túlbetonozva: Magyarország jövője azon is múlik, hogyan bánunk a termőföldjeinkkel
A természetes területek beépítése ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, mivel a túlzott mesterséges felszínborítás egyszerre veszélyezteti a vízgazdálkodást, az...
Tovább
Minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet az idei futball-vb
A három országban, 16 helyszínen rendezett, 48 csapatos világbajnokság a becslések szerint minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet: a kibocsátások döntő része a repülésre épülő logisztikából származik. Szász Anna Dorottya, a Green Policy Center junior elemzője szerint miközben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA kommunikációjában hangsúlyos cél a klímavédelem, a földrajzilag szétszórt rendezési modell, a szurkolói utazások, az extrém hőség és a fosszilis szponzoráció egyre inkább megkérdőjelezik e vállalások hitelességét.
Tovább
Mit mond az új klímatörvény tervezete a mitigáció, adaptáció és reziliencia kapcsán? Gyorstalpaló az élhető éghajlat védelméről szóló civil törvénytervezetről
Civil szakértők 2026. július 9‑én hozták nyilvánosságra az új klímatörvény-tervezetüket, miután az Alkotmánybíróság egy éve megsemmisítette a jelenlegi klímatörvény 2030-as...
Tovább
Megmutatják a megyei adatok, hol növelik leginkább a halálozást a hőhullámok
Magyar kutatók az elmúlt tizenegy év adatai alapján megvizsgálták, mely megyéket sújtották leginkább a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb...
Tovább
Mit engedünk át a beépítésnek? – Öt év alatt felgyorsult a magyar táj átalakulása
Miközben Magyarország lakossága évtizedek óta csökken, a beépített területek folyamatosan terjeszkednek. Az elmúlt öt évben új lakóterületek, nagy kiterjedésű ipari üzemek, napelemparkok és vízparti beruházások formálták át az ország tájait, gyakran korábbi mezőgazdasági vagy természetközeli területeken. Dr. Boromisza Zsombor okleveles tájépítészmérnök, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő szerint a folyamat nemcsak új épületeket jelent, hanem a tájszerkezet, az élőhelykapcsolatok és a tájhasználat mélyreható átalakulását is.
Tovább
A vécétől a termőföldig: egy új magyar kutatás szerint nem a technológia, hanem a bizalom dönti el az emberi eredetű tápanyagok jövőjét
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyafüggőség miatt miként kerül előtérbe a kérdés: mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak. Az eredmények szerint az ilyen megoldások elfogadása nem pusztán technológiai kihívást jelent – legalább ennyire múlik a helyi bizalmon, az átlátható ellenőrzésen és azon, hogy a fenntarthatóbb termékek ne csak a tehetősebb fogyasztók számára legyenek elérhetők.
Tovább
Háború és klímabiztonság: az iráni konfliktus „láthatatlan” erői már Európa jövőjét is alakítják
Az iráni háború következményei messze túlmutatnak a Közel-Keleten: a konfliktus egyszerre mélyíti a vízválságot, növeli az élelmiszer- és energiaárakat, valamint fokozza az Európára nehezedő migrációs nyomást. A klímaváltozás és a geopolitikai konfliktusok ma már egymást erősítő rendszerszintű kockázatokká váltak, amelyek az energiabiztonságot, az emberek biztonságát és a társadalmi stabilitást is közvetlenül érintik. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző szerint Európa számára ezek a kihívások többé nem kezelhetők különálló válságokként.
Tovább
Környezetvédelmi világnap: a természet nem háttér, hanem az életünk alapfeltétele
Június 5-én, a környezetvédelmi világnapon érdemes feltenni a kérdést: mi forog kockán, ha tovább romlik a természeti környezet állapota? Az erdők, vizes élőhelyek, talajok és más ökoszisztémák olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, mint a tiszta ivóvíz, a termékeny talaj vagy a klíma szabályozása. Koncz Péter, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont ökológusa szerint a természet működésének megőrzése nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi érdek is.
Tovább
Szenved a szőlő: már most látszik, hogyan írja át a klímaváltozás a magyar bor jövőjét
Klár Máté videóriportja magyar borászok és kutatók megszólalásain keresztül mutatja meg, hogyan gyorsul fel a szőlő érési ciklusa, hogyan csökken a víz mennyisége, és miért válhatnak extrémmé a hazai nyarak. A Duna–Tisza közén dolgozó termelők személyes tapasztalatai és kutatók tudományos magyarázatai együtt teszik világossá a képet: a változás már nem jövőidő. Videó a cikkben, melyet közlésre, átvételre ajánlunk.
Tovább
Hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon: így lehet összeegyeztetni a rezsicsökkentést az új uniós klímaszabályokkal
A rezsicsökkentés fenntartása ma politikai kényszer Magyarországon, miközben az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS2 éppen a fosszilis energia drágításával ösztönözne fogyasztáscsökkentésre. A Green Policy Center elemzése szerint a két rendszer ugyan első látásra nehezen összeegyeztethető, de megfelelő kompenzációval, energiahatékonysági beruházásokkal és okos szabályozással Magyarország végül még nyerhet is az átálláson. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadójának írása végén még az is kiderül, hogy az ETS2 és a Szociális Klímaalap évente akár 500 milliárd forintnyi forrást hozhat az országnak energiafelújításokra és a sérülékeny háztartások támogatására.
Tovább
Nem csak faanyag: új nemzeti erdőprogramot sürgetnek erdészeti szakemberek
A magyar erdők jövőjéről, a tarvágások korlátozásáról, a klímaváltozás hatásairól és az állami erdőgazdálkodás újragondolásáról tett közzé átfogó szakpolitikai javaslatot Lapos Tamás erdőmérnök, jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember és Dr. Nagy Dániel erdőmérnök-jogász. A szerzők szerint a jelenlegi, fakitermelés-központú erdőfenntartási, erdőfinanszírozási megközelítés nem tartható fenn: az erdőknek egyre fontosabb szerepük van a klímavédelemben, a vízvédelemben, az egészség megőrzésében és a vidéki életminőség fenntartásában is. Az állami erdőkben a tulajdonos és a szabályozó állam szakpolitikáinak összehangolása, magánerdőknél pedig széleskörű konszenzuson alapuló, gazdálkodói/tulajdonosi szempontokat is figyelembe vevő stratégia szükséges. A sokrétű, egymásnak gyakran ellentmondó társadalmi és gazdasági igények egyeztetése nem lehet az erdőgazdálkodó vagy a terepen dolgozó erdészeti szakember felelőssége. A tanulmány egy új Nemzeti Erdőprogram kidolgozását sürgeti, amely az erdőket stratégiai nemzeti vagyonelemként kezelné, és hosszú távú, közérdeken alapuló erdőpolitikát teremtene Magyarországon.
Tovább
Itt a legújabb éghajlati jelentés a Földről: minden mutatóban rosszabb a helyzet, de vannak meglepő eredmények is a legutóbbi IPCC-jelentés óta
A legutóbbi, 2021-ben megjelent IPCC-jelentés óta eltelt évek nem írták át a klímaváltozásról alkotott tudományos képet, hanem megerősítették azt — jóval kedvezőtlenebb számokkal. A megfigyelések, a frissített számítások és az új modellezési eredmények alapján ugyanaz a folyamat látszik: a felmelegedés duplájára gyorsult, miközben a hatások exponenciálisan nőnek. Újdonság, hogy a csapadék globális változásában már nincs trend. A nemzetközi jelentés összefoglalását, a legfontosabb számok értelmezését saját szerkesztésű ábrák elemzésével mutatják be Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói.
Tovább
Klímabarát városok, növekvő feszültségek: a zöldítés felhajtja az árakat, ha nem lép az állam
A zöld átállás nemcsak jobb életminőséget hozhat, de drágább lakhatást is: az energetikai felújítások, parkosítások és a lakóterület sűrítése sokszor épp az alacsonyabb jövedelműeket szorítják ki. Gerőházi Éva, Teller Nóra és Tosics Iván, a Városkutatás Kft. munkatársai európai példákon mutatják meg, hogyan indítja el a zöldítés a lakások felértékelődését és a lakosság kicserélődését – valamint azt is, miként lehet ezt erős állami beavatkozással megfékezni. A magyar tapasztalatok szerint a hatások egyelőre visszafogottabbak, de egy jelentősebb zöld fordulat nálunk is komoly társadalmi feszültségekhez vezethet.
Tovább
Dosszié: Tavaszi fagyok
A klímaváltozás átalakítja időjárásunkat, és ez alól az évszakok megszokott rendje sem kivétel. Egy 2025-ben megjelent cikkünkben az ELTE Meteorológiai...
Tovább
Olcsó benzin, dráguló jövő: az árstop visszafogja a klímacélokat
Miközben Magyarország közlekedési szektorának 2050-re legalább 90 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását, a jelenlegi intézkedések – köztük az üzemanyagárstop – épp az ellenkező irányba hatnak. A Green Policy Center elemzése szerint az árak mesterséges lenyomása rövid távon enyhíti a terheket, de közben növeli a fogyasztást, erősíti a fosszilis függőséget, és hátráltatja a fenntartható közlekedési módokra való átállást. A tapasztalatok azt mutatják: amikor az üzemanyag olcsóbbá válik, a kibocsátás nő, a csökkenés pedig inkább kényszerű takarékosságból fakad, nem tudatos zöld fordulatból.
Tovább
Amikor az olaj újra stratégiai kockázat, Kína másik utat mutat
A geopolitikai bizonytalanság, a szűkülő kínálat és az emelkedő árak idején különösen fontos kérdés, van-e működő alternatíva az olajfüggőség csökkentésére. Szunomár Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense és a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa szerint Kína példája arra utal, hogy a gazdasági növekedés és az olajigény növekedése nem feltétlenül jár együtt. Az elektromos járművek terjedése és az állami zöld iparpolitika már fékezi a közlekedési célú olajkereslet növekedését. A kínai modell azonban nem kész recept, hanem egyszerre ígéretes és ellentmondásos tanulság.
Tovább
„Szuper El Niño” jöhet, a szélsőségek várhatóan nőnek, míg Magyarország tele enyhébb és csapadékosabb lehet
Nagyon valószínű, hogy nyártól a Csendes-óceánon egy újabb El Niño esemény fog kialakulni, amely a globális átlaghőmérsékletet is megemeli. Ez a modellek előrejelzése szerint akár egy szuper El Niño-vá is fejlődhet, amely ritkán fordul elő – ez legutóbb 2016-ban következett be. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói megvizsgálták, hogy mekkora hatása van ennek az éghajlati ingadozásnak a magyarországi hőmérsékleti és csapadékviszonyokra.
Tovább
Hormuz blokádja: dráguló olaj és gyengülő amerikai befolyás
A Hormuzi-szoros lezárása a globális olajtermelés mintegy 15 százalékát és a cseppfolyósított földgáztermelés ötödét érinti, miközben a piac alkalmazkodási lehetőségei korlátozottak. A blokád gyors katonai felszámolása rendkívül nehéz, mert Irán évtizedek óta kifejezetten erre a helyzetre készült fel vízi aknákkal, drónokkal és partról indítható rakétákkal. A stratégiai tartalékok ugyan időt adhatnak, de a hiány és a piaci pánik gyorsan felhajthatja az árakat, miközben az is kérdésessé válhat, mennyire képes még az Egyesült Államok stabilizálni a globális olajpiacot. A helyzet következményeit Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa elemzi.
Tovább
Az új kormány alatt dől el, hogy a zöld átállás nyertese lesz-e Magyarország
Magyarország fordulóponthoz érkezett a klímapolitikában. A Green Policy Center szakértői szerint a következő kormányzati ciklus döntő lesz: ekkor kell végrehajtani azokat a strukturális változtatásokat, amelyek nélkül a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok és a 2050-es klímasemlegesség elérhetetlenné válhatnak. Az elemzés szerint az épületállomány mélyfelújítása, az energiaellátás reformja és a közlekedési rendszer átalakítása egyszerre szolgálhatja a klímavédelmet, a gazdasági modernizációt és Magyarország energiaszuverenitását. A szakértők úgy látják: ha a zöld átállást nem teherként, hanem fejlesztési lehetőségként kezeljük, Magyarország a folyamat egyik nyertese lehet.
Tovább
A klímaváltozás már hegyeket mozgat – és biztonsági kockázatokat teremt
A klímaváltozás nemcsak felmelegíti a bolygót, hanem egyre gyakrabban indít el földcsuszamlásokat és szökőárakat, amelyek túlmutatnak a helyi természeti katasztrófákon. Az olvadó gleccserek és a permafroszt gyengülése hegyoldalakat destabilizál, fjordokat alakít át, és új, nehezen kezelhető biztonsági kihívásokat hoz létre. A grönlandi és alpesi példák azt mutatják, hogy ezek az események már nem elszigetelt anomáliák, hanem egy klímavezérelt kockázatrendszer korai jelei. A kérdés ma már nem az, hogy bekövetkeznek-e, hanem az, hogy a társadalmak és az államok mennyire készülnek fel rájuk.
Tovább
A klímaváltozás hatására kiléphetünk abból a stabil éghajlati korszakból, amelyben az emberi civilizáció kialakult
Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év során egy viszonylag stabil éghajlati időszakban, a holocénben alakult ki. Ekkor jöhetett létre a mezőgazdaság, a civilizáció és a városi élet, egy relatíve szűk hőmérsékleti tartományon belül. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói egy frissen megjelent tanulmányt értelmeznek és levonják a következtetéseket: elhagytuk ezt a kényelmes, stabil tartományt, és olyan éghajlati állapot felé haladunk, amelyhez hasonlót a bolygó sokmillió éve nem tapasztalt.
Tovább
Grönland nem periféria és nem hadszíntér, hanem a globális stabilitás lakmuszpapírja
Az Északi-sarkvidék ma már nem a „béke szigete”, hanem a nagyhatalmi versengés egyik legérzékenyebb frontvonala – mindeközben a régió a Föld leggyorsabban melegedő térsége. Grönland jégtakarójának olvadása a globális tengerszint-emelkedés ötödéért felel, az arktiszi együttműködés alapját adó Északi-sarkvidéki Tanács pedig 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésével megingott, és azóta csak romlik a helyzet. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző február elején részt vett a tromsøi Arctic Frontiers konferencián. Cikkében személyes grönlandi tapasztalataira is támaszkodva elemzi, miért nem csupán a régió biztonságpolitikai eszkalációjára, hanem helyi társadalom és infrastruktúra, valamint a tudományos együttműködések stabilizálására lenne szükség az Arktiszon.
Tovább
Egyszerre érkező klímakockázatok: így tehetnénk ellenállóbbá Magyarországot
A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem akár egyszerre is jelentkezhetnek – és éppen ez teszi őket nehezen kezelhetővé. A Green...
Tovább
Az erdő sokkal több, mint fa – mit adhat nekünk egy természetközelibb erdőkezelés?
Az erdők nemcsak faanyagot adnak, hanem szerepet játszanak a klíma szabályozásában, a vízmegtartásban és a biodiverzitás megőrzésében is. Eközben Magyarországon...
Tovább
Gyerekkorunk telei jutottak eszünkbe: mikor volt utoljára ilyen országos hótakaró?
A 2026. januári havazás sokakban idézte fel a gyerekkor teleit, amikor az ország jelentős részét vastag, több napon át megmaradó hótakaró borította. Vajon milyen gyakran fordultak elő az elmúlt 60 évben ezek az országos, nagy és tartós hótakarós időszakok? Az ELTE Meteorológiai Tanszékének két éghajlatkutatója (Szabó Péter és Pongrácz Rita) ennek járt utána, és azt is megvizsgálták, hogy ilyenkor meddig maradt meg a kiterjedt hó.
Tovább
Rossz tüzelés, elavult épületek, gyenge szakpolitika: ezért lélegzünk ma ilyen egészségtelen levegőt Magyarországon
A magyarországi levegőszennyezés egyik legsúlyosabb forrása a lakossági fűtés: a háztartások adják az ország szállópor-kibocsátásának többségét. A nedves fa, a hulladékkal fűtés és a régi, pazarló kályhák miatt rengeteg mikroszkopikus részecske kerül a levegőbe, amelyek évente 8–12 ezer ember idő előtti halálához járulnak hozzá. Bár a megoldások régóta ismertek – korszerűbb otthonok, tisztább tüzelés, következetes állami programok –, a szükséges szakpolitikai lépések máig nem születtek meg. Pedig egy átgondolt, hosszú távú stratégia tízezrek életkilátásait javíthatná és jelentősen csökkenthetné az ország légszennyezettségét.
Tovább
Készen állunk-e a hazai akkugyárak rohamosan növekvő hulladékkibocsátására?
A környezetre veszélyes hulladékok illegális lerakása eleve komoly gond Magyarországon, és számos eset mutatja, hogy a rugalmasan értelmezhető jogszabályok és a hatósági működés hiányosságai tovább nehezítik a helyzet kezelését. Minderre most ráengedjük Európa legnagyobb kapacitású akkumulátoriparának várhatóan folyamatosan növekvő hulladékmennyiségét. Éltető Andrea, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézet kutatójának elemzése a jelenlegi problémákról és a várható kockázatokról.
Tovább
Magyarország egyik legnagyobb kihasználatlan klímalehetősége a távhő – mégis forráshiány és szabályozási korlátok bénítják
A Szolidáris Gazdaság Központ kutatása szerint a távhő rendszerszintű zöldítése akár a városi légszennyezés és a hazai kibocsátások jelentős csökkentésére is alkalmas lenne. A fejlesztéseket azonban jelenleg a központosított árképzés, az elaprózott támogatási rendszer és a megújulók integrációjának intézményi akadályai teszik szinte kivitelezhetetlenné. Ráadásul épp ott van a legnagyobb potenciál, ahol ma a legszűkebb a mozgástér: az önkormányzati távhőszolgáltatóknál.
Tovább
2025-re súlyosra fordult a globális klímaválság: soha ennyi riasztó jel nem mutatott egy irányba
10 év telt el a Párizsi Klímaegyezmény elfogadása óta. Egy frissen publikált nemzetközi összefoglaló alapján a Föld rendszereinek több mint kétharmada ma már kritikus állapotban van, miközben 2024 a történelem legmelegebb éve lett. A jelentés átfogó ábráit és üzeneteit, valamint a másfél fokos felmelegedési küszöb tartós elérését Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita (ELTE Meteorológiai Tanszék) mutatja be és értelmezi saját szerkesztésű ábrákon keresztül.
Tovább
Rákosrendező lehetne zöld és igazságos is – de ez Budapest jelenlegi eszközeivel nehezen megvalósítható
Mini-Dubaj helyett Parkváros – Rákosrendező látványos pályát futott be az elmúlt évben. Miután a főváros megszerezte a területet, már nem...
Tovább
Kiszáradó ország, elmaradó válaszok – a mezőgazdaság, a klímaváltozás egyik legnagyobb hazai elszenvedője
2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot. Miközben ezen ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk. A hazai fejleményeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss, az EU környezeti állapotáról szóló jelentése is új megvilágításba helyezi.
Tovább
Az EU szokatlanul határozott fellépése ellenére gyenge, konkrétumok nélküli megállapodással zárult a brazíliai klímacsúcs
Egy napos csúszással, de eredményesen ért véget a brazíliai Belémben, az Amazonas torkolatánál tartott ENSZ klímakonferencia. A Mutirao Döntés néven...
Tovább
Ádáz vita a következő klímacsúcs helyszínéről, küzdelem a fosszilis lobbistákkal – diplomáciai csaták a COP hátterében
Miközben a klímacsúcsok célja a közös kibocsátáscsökkentési irány kijelölése, a háttérben zajló geopolitikai versengés és a fosszilis ipar erős jelenléte újra és újra rávilágít egy kényes kérdésre: mennyire nehezíti meg a valódi előrelépést az, hogy még a konferenciák helyszínválasztása is komoly diplomáciai csatatérré vált? A COP továbbra is kulcsfontosságú fórum, de érdemes szembenézni azokkal a feszültségekkel, amelyek lassítják az éghajlatvédelmi ambíciók megvalósulását.
Tovább
Tízszeres szennyezést okoz egyetlen avarkupac elégetése – a HungaroMet mérése is rámutat, mennyire veszélyes az őszi avarégetés
Ősszel ismét füstbe burkolóznak a kertek, pedig ma már pontosan tudjuk, mit okoz az avarégetés. A HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései...
Tovább
90% kibocsátáscsökkentés 2040-re: ezzel megy az EU a klímacsúcsra – Magyarország ellenezte az utolsó pillanatban meghozott döntést
Az utolsó pillanatban, mondhatni a tizenegyedik órában sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek megegyezniük az Európai Unió új, 2040-ig szóló klímacéljairól...
Tovább
Eltűnhet a magyar krumpli: a felmelegedés és az új kártevők együtt szorítják ki a burgonyát
A klímaváltozás következtében a hazai konyha egyik fő alapanyaga, a burgonya számára egyre kedvezőtlenebb hazánk éghajlata: egyrészt a növénynek az ország jelentős részén már most is túl meleg van, másrészt új kártevők is érkeznek, melyeknek kedvez a melegebb éghajlat. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – azt vizsgálták, hogyan romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés itthon az elmúlt évtizedekben, illetve a jövőben mikorra tűnhet majd teljesen el a termőföldekről.
Tovább
Kevesebb jégeső, több és hevesebb zivatar – meglepő fordulatot hoz a klímaváltozás
Egy nemzetközi kutatás új megvilágításba helyezi a jégesők és zivatarok jövőbeli alakulását Európában. A klímamodellek szerint a jégesők ritkábbak de olykor hevesebbek, a zivatarok pedig gyakoribbak lehetnek – ami hazánkban is érezhető következményekkel járhat. A neves Nature Communications folyóiratban megjelent cikk eredményeit Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemzik, hangsúlyozva a magyar vonatkozásokat.
Tovább
Hiába az óvatosság, ha nem csökken a kibocsátás: a klímaváltozás tüzesebbé teszi Magyarországot
Habár az utóbbi években rekordokat döntenek a hazai aszályos időszakok, a természetben felbukkanó tüzek gyakorisága Magyarországon a 2000-es évekhez képest mégis lecsökkent – a szigorúbb szabályoknak és a lakosság tudatosabb magatartásának köszönhetően. A klímaváltozás miatt a jövőben azonban komoly növekedés fenyeget. A Magyar Nemzeti Bank és az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói – Burger Csaba és Szabó Péter – szerint a pesszimista forgatókönyv esetén a század végére akár ötszörösére is emelkedhet a mai extrém tűzgyakoriság hazánkban.
Tovább
Eddig működött, de most szorít az idő: sokba kerülhet, ha nem kezdünk el leválni az orosz gázról
Magyarország gázpolitikája eddig nem volt teljesen irracionális: átvészeltük a 2022–23-as sokkot, nem a pánik idején kötöttünk alternatív szerződéseket, és éveken át olcsóbban jutottunk energiához, mint az orosz energiahordozóktól gyorsan elszakadó államok. De az árelőny olvad, az útvonal- és geopolitikai kockázatok nőnek, a régiós alternatívák pedig bővülnek – a halogatás egyre többe kerülhet. A teljes, azonnali leválás ára az orosz olajról és gázról együttesen jelenleg nagyságrendileg mintegy évi 400 milliárd forintos többletköltséggel járna – ez azonban kezelhető, és kisebb kitettséget jelent, mint egy kényszerű, válsághelyzetben végrehajtott ugrás valószínű gazdasági következményei. Deák András háromrészes cikksorozatának befejező részében a magyar kilátásokról ír.
Tovább
Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét.
Tovább
A hazai természetes erdőtársulásoknak kedvező klímát a sztyepp válthatja fel a jövőben, eltűnhetnek a bükköseink
Az idei június minden eddiginél szárazabb volt Magyarországon. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben általánosságban szárazabb nyarak várhatnak ránk, amelynek számos negatív következménye lehet. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita – részletesen bemutatták, hogy a különböző üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvek mellett hogyan alakulhatnak át hazánk természetes erdőtársulásai. A pesszimista forgatókönyv szerint a század végére az ország több mint 40%-án a sztyepp vagy más néven füves puszta számára kedvező éghajlati viszonyokra kell felkészülni, a bükkösök pedig teljesen eltűnhetnek.
Tovább
Veszélyes vírust terjesztő kullancsfajok telepedhetnek meg Magyarországon, a klímaváltozás pedig segíti a túlélésüket
Afrikai eredetű, aktívan vadászó kullancsfajok jelentek meg Magyarországon, amelyek terjeszthetik a halálos krími–kongói vérzéses láz vírusát. A klímaváltozás kedvez az ittmaradásuknak, és bár emberi fertőzést még nem észleltek, a szakértők szerint adottak a feltételek egy új járvány megjelenéséhez. Egy új mobilalkalmazással immár mi is segíthetünk megtalálni és azonosítani az új jövevényeket.
Tovább
Az évszázad végére Észak-Európában is gyakoribb lehet a forróság, itthon pedig a szeptemberi kánikula
Az idei nyár is megmutatta a klímaváltozás hatásait: a hosszan tartó aszály után heves zivatarok okoztak súlyos károkat az országban,...
Tovább
Ingyen víz vagy fenntartható öntözés? – A magyar megoldás szembemegy az EU-tagállamok gyakorlatával
A magyar kormány 2025-ben is átvállalja a gazdálkodók öntözővíz-használati díját, ezzel továbbra is díjmentesen biztosítva az öntözővizet a mezőgazdaság számára. A cél az öntözött területek növelése, a versenyképesség megőrzése – ám szakértők szerint ez az intézkedés hosszú távon fenntarthatatlan, és szembemegy az uniós vízpolitika alapelveivel.
Tovább
Miközben a V4-ek új utakat keresnek, Magyarország a végsőkig kitart az orosz gáz mellett
Az orosz gázról való leválás radikális fordulatot hozott Európában, de a V4-országok eltérő utakat választottak: Lengyelország norvég gázzal és hőszivattyúkkal...
Tovább
Zöld lakáshitelek: fél százaléknyi kamatkedvezmény is milliókat érhet
Magyarországon a lakóépületek jelentős része az elavult, energiapazarló kategóriába tartozik – ez nemcsak magas rezsiköltséget, hanem számottevő klímaterhelést is jelent. A jelenleg elérhető kedvezményes zöld hitelekkel viszont akár milliókat is spórolhatnak azok, akik korszerűsítésre vagy energiahatékony otthon vásárlására vállalkoznak. A támogatott konstrukciókhoz alacsonyabb önerő, kamatkedvezmény és akár vissza nem térítendő támogatás is társul.
Tovább
A száraz kontinentális klíma változása sújtja térségünket: gyorsul a nyári felmelegedés, súlyosbodnak az aszályok
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt. A nyarak forróbbá és szárazabbá válása növeli az aszályok gyakoriságát és súlyosságát, miközben a felmelegedés üteme a 2020-as években újra gyorsul, és az idei év is ezt a tendenciát erősíti. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársa elemzi a helyzetet és régiónk kilátásait.
Tovább
Már az éjszaka sem mindig hoz enyhülést: ezért torpan meg a napi hőingás növekedése
Az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás Magyarországon, főként áprilisban és nyáron a melegebb nappalok miatt. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben már nem várható további jelentős változás, mert a maximum- és minimumhőmérsékletek hasonló ütemben emelkednek. Ennek azonban nem érdemes örülnünk: nyáron a forróbb nappalok mellett egyre gyakrabban jelentkező trópusi jellegű éjszakák jócskán megnehezítik, hogy kipihenjük magunkat. Kis Anna és Pongrácz Rita elemzése.
Tovább
A Velencei-tó gyorsabban melegszik, mint a levegő
A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb, de sekély tava, mely emiatt fürdőzésre kiválóan alkalmas. Ugyanakkor épp a sekélysége miatt rendkívüli módon kitett az időjárási és éghajlati változások hatásainak is. Rövid tanulmányukban Szabó Péter és Pongrácz Rita (ELTE Meteorológiai Tanszék) azt vizsgálták, hogy a tó mely évszakban melegedett a legjobban, és ez mennyire függ a levegő hőmérsékletétől.
Tovább
Miért ilyen hideg a tavasz? – Megváltoztak az évszakok!
Az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb, ezért nem meglepő, hogy május közepén sokan panaszkodtak, hogy: "Norvégiában jobb az idő,...
Tovább
Egy égető probléma – A vegetációtüzek növekvő kockázata Európában
A vegetációtüzek Európában új szintre léptek – erre figyelmeztet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb Changing Wildfires: Policy...
Tovább
Átalakuló fajösszetétel, beözönlő inváziósok, félsivatag rövid életű növényekkel – ez várhat a Homokhátság gyepeire
Magyar ökológusok megvizsgálták, hogyan változtak csaknem két évtized alatt a Homokhátság természetes gyepei. Az eredmény aggasztó: ha így folytatódik a...
Tovább
Influenszerekkel a környezettudatosságért
A felnőtt lakosság csaknem fele, 13-16 éves korosztálynak pedig kétharmada tájékozódásra, sőt, tanulásra használja a közösségi médiát, így egyáltalán nem mindegy, mit és hogyan mondanak az influenszerek, akiket tíz- és százezrek követnek szinte jóbarátjukként. Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatói ezért utánajártak annak, hogyan lehetne a fenntarthatóság pozitív üzenetét a leghatékonyabban képviselni.
Tovább
Egyre több napon belüli nagy hőmérsékleti ingadozást és ezzel az energetikai rendszerek zavarait és többlethalálozást hozhat a klímaváltozás
A napon belüli gyors hőingadozások erősebben növelik a halálozás mértékét, mint maguk a szélsőséges hőmérsékleti értékek. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének...
Tovább
Még a bolygónkért aggódók is nehezen mondanak le a túlzott fogyasztásról
Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatása szerint hiába aggódik valaki a bolygónk sorsa miatt, inkább környezetbarát termékek vásárlásával nyugtatja...
Tovább
Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek
Nagy kormányzati lökést kap a lakossági felújításokat az energiakereskedők és -szolgáltatók terhére segítő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az új szabályokat nemrég bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. Bár ez a rendszer itthon még nem közismert, megújított formájában jelentősen hozzájárulhat a hazai épületállomány energetikai felújításához, ami az energia- és klímacélok mellett a rezsiköltségek, hazánk energiaszuverenitása és a gazdaság szempontjából is jó hír. Koczóh Levente, a Green Policy Center szakértője bemutatja a rendszer működését és a várható változásokat.
Tovább
Párizsi hátraarc – Nem az veszélyes a klímára, amit Trump mond, hanem az, amit ezzel a világnak üzen
Az USA-ból került a légkörbe az elmúlt 250 év kibocsátásának a negyede, ezzel messze Amerika klímaválság elsődleges felelőse. Ehhez képest...
Tovább
Ne örüljünk a meleg teleknek: amit megspórolunk a fűtéssel, azt a hűtésre fogjuk költeni
A változó éghajlat Magyarországon egyre forróbb nyarakat és egyre enyhébb teleket hoz. Nyáron mind többször kell bekapcsolnunk a klímaberendezést, télen viszont vannak egészen tavaszias időszakok, amikor alig kell fűteni a lakásainkat. De vajon ha épületeinkben szeretnénk egész éven át kellemes hőmérsékletet tartani, energetikailag összességében jól vagy rosszul járunk a klímaváltozással? Ennek járt utána Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékéről, valamint Lakatos Mónika, a HungaroMET-től.
Tovább
From anti-immigration to importing migrant labor. Reindustrialization, battery factories and Hungary’s workforce gamble
Hungary's ambitious plan to reindustrialize, particularly through the battery industry, hinges on bringing in hundreds of thousands of migrant workers. Critics argue that without addressing social tensions and ensuring transparency, the policy could backfire, creating more division than development.
Tovább