Boldog karácsonyt kívánunk minden olvasónknak + 1 ajándék
Köszönjük nektek, hogy követtek és olvastok minket, mert nektek és miattatok csináljuk ezt az egész projektet. Ennek örömére bátorkodtunk adni magunknak (és nektek is) egy kis ajándékot.
Tovább
A metánnal kapcsolatos kérdőjelek az éghajlatkutatásban II. – antropogén források
A metán kevéssé közismert természetes és antropogén forrásait körbejáró kétrészes cikksorozatunk második része, melyben megismerkedünk a földgázkitermeléshez köthető metánkibocsátással.
Tovább
A metánnal kapcsolatos kérdőjelek az éghajlatkutatásban I. – természetes források
A metán kevéssé közismert természetes és antropogén forrásait körbejáró kétrészes cikksorozatunk első része, melyben megismerkedünk a permafroszt és a metán-hidrát fogalmával.
Tovább
Mit történt a madridi COP25 klímacsúcson? – Helyszíni tudósítás és összefoglaló
A madridi klímacsúcs diplomáciai holtpontra jutott és nagyobb áttörés nélküli eredményekkel zárult. Mégis miben jutottunk előre? Milyen feladatok maradtak 2020-ra? Van okunk a reményre?
Tovább
Karbonsemlegesítés. Kiváltható valamilyen módon a létezésünk káros oldala?
De mik azok a(z önkéntes) karbonsemlegesítő megoldások? Mire jók? Hogyan éljünk velük?
Tovább
Nem buktuk el a klímaváltozás elleni harcot! Éghajlatom ugyanitt eladó egy kattintásért!
Nemrég jelent meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának emissziós jelentése, amelynek az értelmezése során újra felmerül a sajtó morális felelőssége a klímaváltozás kommunikációját illetően.
Tovább
Szakmai javaslatok a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez
Rövid szakmai tájékoztató a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez. A cikkben található szakmai javaslatok csak a mi véleményünket tükrözik, mindenki saját meglátása szerint válaszolja meg a kérdéseket.
Tovább
Műanyag Őfelsége a vádlottak padján – műanyagipar és éghajlatváltozás
A műanyag mindenhol ott van. A lakásodban, az utcán, az óceán legmélyebb pontján és még az űrben is. Ebben a cikkben utánajárunk, milyen hatást gyakorol ez a roppant mennyiségű műanyag az éghajlatra, s hogyan lehetne környezeti hatását csökkenteni?
Tovább
Káros egészség, avagy az egészségügy hatása az éghajlatváltozásra
A terület, amely az emberek egészségéért felel, jelentős szerepet vállal az éghajlatváltozás fokozásában és meghatározó szereplő lehet a figyelemkeltés tekintetében is.
Tovább
Mit jelentenek az IPCC forgatókönyvei a gyakorlatban? A sok lehetséges történet közül bemutatunk hármat
Minél hamarabb korlátozni tudjuk a globális felmelegedés mértékét, annál kevésbé veszélyeztetjük az emberi társadalom és a természetes ökoszisztémák épségét. Nézzük, milyen jövőkép várhat ránk, ha össztársadalmi szinten a jelenlegi vállalásainknál ambiciózusabban cselekszünk, ha legalább a vállalásainkat betartjuk, vagy ha tovább halogatjuk a cselekvést! Vajon tényleg megéri késleltetni, késlekedni?
Tovább
Miért kell minden erőnkkel azon dolgoznunk, hogy a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedés értékét 1,5 °C alatt tartsuk?
Kényelmes székben, laptop előtt ülve sokaknak túlzásnak tűnnek a kutatók által sürgetett intézkedések az éghajlatváltozás megfékezésére és a változáshoz való alkalmazkodásra. De vajon beszélhetünk-e túlzásról amikor egy ökológiai katasztrófával állunk szemben, ami többek között élelmiszer- és ivóvízhiányhoz vezet?
Tovább
Bármilyen kicsik vagyunk, attól még lehetnek nagy ambícióink az éghajlatvédelemben
Közel ötszáz fiatal érkezett a New York-i ENSZ klímacsúcsra és az azt megelőző ifjúsági találkozóra a világ minden tájáról, hogy kiálljanak a klímavédelemért – és jövőjükért. Velük beszélgettünk.
Tovább
Miért a civilek látják el a közszolgálatot, és mi történik, ha már ezt sem lehet?
Sajtóértesülések szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem engedélyezi tovább a Civil Rádió médiaszolgáltatási jogosultságát és megvonja tőle a frekvenciahasználatot. Abban a rádióban, ahol mi is sokat beszéltünk az éghajlatváltozásról.
Tovább
Miért kellett nevet változtatnunk? Viszlát Holnapelőtt, helló Másfél fok!
A Holnapelőtt új neve: Másfél fok. Elmondjuk, hogy miért kellett nevet változtatnunk.
Tovább
Fotoszintézis, oxigéntermelés és klímaváltozás
Az Amazonas-medence égésekor számos téves állítás ("A Föld tüdeje") fogalmazódott meg, ami kiváló alkalmat adott a klímaszkeptikusoknak a kérdés eljelentéktelenítésére. Vizsgáljuk meg, hogy hogyan függ össze a fotoszintetizálás, az oxigéntermelés és az éghajlatváltozás!
Tovább
Alvó óriásokat ébreszt fel az éghajlatváltozás: az óceánok és a jég drámai változásairól számol be az IPCC ma megjelent tematikus jelentése
Az IPCC Külön Jelentése az óceánok és a krioszféra, azaz a Földön található hó- és jégtömegek, állapotát és változásait mutatja be a legújabb tudományos eredmények alapján.
Tovább
Hogyan lehet eltávolítani a légkörből a többlet szén-dioxidot? És miért is nem elég csak erre várni?
Vajon milyen megoldási lehetőségek léteznek a szén-dioxid légkörből való eltávolítására, s mennyire reálisak ezek? Az IPCC 1,5 fokos Külön Jelentése részletesen számba veszi mindezeket. Lássuk!
Tovább
Mennyit számít, hogy 1,5 °C vagy 2 °C alatt tartjuk a globális felszínközeli átlag-hőmérséklet emelkedést?
Mindennap hallunk arról, hogy milyen mértékű a globális felmelegedés, milyen értékeket nem szabadna elérnie a melegedésnek, és hogy emiatt a fajok hány százaléka a tűnhet el. De belegondolunk egyszer is mi rejlik a különböző százalékok és kicsinynek tűnő számadatok mögött? Ami látszólag csak pár tized Celsius fok, az rengeteg fajnak élet-halál kérdése.
Tovább
Mit jelent a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedésének korlátozása 1,5 °C-nál?
Folyamatosan hallani lassan minden médiumból, hogy 1,5 °C alatt kell tartani a globális felmelegedés mértékét, különben az éghajlatváltozás beláthatatlan és visszafordíthatatlan következményekkel jár majd. De miért is olyan sok az a 1,5 °C és hol tartunk most ehhez képest?
Tovább
Tippek. Így szervezz zöld napot az iskoládban! Egy jó gyakorlat Tatáról
A Másfél fok indulása egyben egy rendezvényhez is köthető: 2019 április végén a tatai Eötvös József Gimnáziumban a diákok alulról szerveződő zöld napot tartottak, amire minket is meghívtak. Csoda volt, ami ott történt. Reméljük máshol is megismétlődik. Itt a szervezővel való interjút olvashatjátok.
Tovább
Greta Thunberg: politikai akrobata vagy felelős kamasz?
2018. augusztus 20-án, azaz pontosan egy éve ült ki a svéd parlament elé egy kamasz diáklány, teljesen egyedül. Az azóta mozgalommá szélesedett Fridays For Future világszerte nyitotta fel a fiatalok szemét arra a tényre, hogy a klímaváltozás pókerasztalán az ő életük is kockára van téve.
Tovább
Hazai erdők az éghajlatváltozás sodrásában
A klímaváltozás javában zajlik, amihez erdeink sokrétű átalakulással alkalmazkodnak, ha akarjuk, ha nem. A legfőbb kérdés, hogy van-e elegendő társadalmi szándék az erdőket segíteni a változás útján, vagy a fakitermelési célokat továbbra is előtérbe helyezve egyre nagyobb veszélynek tesszük ki azokat.
Tovább
A szén-dioxid-többlet egyáltalán nem jó hír! A címadás felelősségéről
Az éghajlatváltozás egy elképesztően összetett folyamat, aminek az elmagyarázást nem szabadna feláldozni kattintás- és lájkvadász címekért és cikkekért. A Másfél fok csapata ezért igyekszik reagálni a sajtóban - nem feltétlenül rossz szándékkal - megjelent félrevezető, vagy féligazságokat tartalmazó cikkekre.
Tovább
Csak az íze kedvéért! A mezőgazdaság és az étrend hatása az éghajlati rendszerre
Komoly jelentősége van annak, hogy mit és honnan vásárolunk, és nem csupán a pénztárcánkra és az egészségünkre, hanem a Föld éghajlatára is kihatással vannak ezek a döntéseink. Klímavédelmi szempontból is szeretnél tudatos élelmiszer-fogyasztó lenni? Akkor ez a cikk neked született.
Tovább
Megoldási pályák és forgatókönyvek a globális melegedés 1,5 °C-nál történő korlátozásához az IPCC szerint
Mik azok az éghajlati forgatókönyvek? Miért fontos az is, milyen megoldási pályára állunk az éghajlat és a környezet védelme érdekében?
Tovább
Az éghajlatváltozás „titkos” tettestársa: a földek túl- és kihasználása – Megjelent az IPCC legújabb tematikus jelentése
Megjelent az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb Külön Jelentése, amely a földhasználat változás és a globális éghajlatváltozás hatásairól, valamint ezek kapcsolatáról nyújt helyzetértékelést.
TovábbMiért van szükség egy éghajlati válsággal foglalkozó tudatosságnövelő kampányra?
Munkánkat szakmai tanácsadó testület segíti, és abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy Bartholy Judit professzor is csatlakozott hozzánk. Az alábbi írásban az ő gondolatait olvashatjátok arról, hogy miért van szükség klímakampányra.
Tovább
Autómentes augusztus – az én történetem
A Holnapelőtt is örömmel csatlakozott a Magyar Kerékpárosklub "Autómentes augusztus" elnevezésű kampányához, hogy egyedi történetekkel népszerűsítsük a kerékpározást, megmutatva, hogy ez nem áldozat, hanem sokszor inkább az öröm és a szabadság egy lehetséges forrása.
Tovább
Útmutató az egymásra és környezetére figyelő városhoz. Interjú a Green Guide Budapest készítőivel
Ahhoz, hogy tudjunk valamit értékelni, becsülni és szeretni, ahhoz először egyáltalán tudnunk kell róla, hogy létezik. Ebben segít a most készülő Budapest Zöld térképe, mi pedig kikérdeztük az alkotókat!
Tovább
Szabad ötletek kissé kusza tárháza. Leonardo DiCaprio – Forrongó jég (Ice on Fire) filmkritika és ajánló
Leonardo DiCaprio új filmje sokkal nehezebbre vállalkozik, mint az Özönvíz előtt: beljebb merészkedik a klímaválság témájába, amiről tudjuk, hogy egy irgalmatlanul összetett dolog. Nézzük meg, hogy sikerült a klímaválság részletes felfedezése!
Tovább
Az emberiség energiafelhasználásának nagyon rövid története – mit is jelent ez a jövőnkre nézve?
Honnan származik az energia? Mekkora energiát vagyunk képesek mi magunk előállítani? Hogyan aránylik mindehhez a felhasznált energia mennyisége? Mit jelent ez a jövőnkre nézve?
Tovább
Miért vétózta meg Magyarország az európai uniós klímasemlegességet 2050-re? II. Gazdasági elemzés
Miért vétózta meg Magyarország 2019. június 20-án az európai uniós karbonsemlegességet 2050-re? Ebben az írásban a kormány gazdasági érvrendszerét vizsgálja meg Kelemen Ágnes.
Tovább
Miért vétózta meg Magyarország az európai uniós klímasemlegességet 2050-re? I. Politikai elemzés
Miért vétózta meg Magyarország 2019. június 20-án az európai uniós karbonsemlegességet 2050-re? Ebben az írásban a politikai indokokat elemezi Bart István.
Tovább
Mítosz: a vulkáni tevékenység jobban hat a mostani éghajlatváltozásra, mint az ember. Tegyük helyre a tűzhányókat!
Sok tényező befolyásolja az éghajlatot. Emiatt sok klímaszkeptikus továbbra is azzal érvel, hogy nem az emberi tevékenységből fakadó üvegházgáz kibocsátás miatt változik most a Föld éghajlata, hanem olyan természetes hatások miatt mint a vulkanizmus. Szerintük egy természetes folyamatról van szó, nem kell semmin változtatnunk. Mint annyi mítosz, ez sem igaz. De akkor mégis, hogyan és milyen mértékben hatnak a vulkanizmus az éghajlatra?
Tovább
Múltbéli szimbólum helyett valódi alternatíva. Mit tehet az Európai Unió a vasúti közlekedés színvonalának javításáért?
Sokan azért nem használják a vasúti szolgáltatásokat, mert kifogásolják annak minőségét. Igazuk van? Mit tehet az ügyben az Európai Unió?
Tovább
Nyaralás vonattal Nyugat-Európában – katasztrófa vagy élmény? Lehet valós alternatíva a vasút a környezetvédelmen túl is?
Elegendő érv az a vasút mellett, hogy jóval környezet- és éghajlatkímélőbb, mint akár a repülés vagy az autózás? Vagy tényleg élmény lehet a vasúttal való közlekedés az előbbi szempontokon túl is? Kelemen Ágnes szerint igen
Tovább
Mítosz: Permeteznek minket? A nagy chemtrail para, avagy a repülő-csíkozta égbolt varázslatos fizikája
A chemtrail összeesküvés-elmélet hívői szerint a felettünk naponta elhaladó többezer repülőgép permetez minket bizonyos háttérhatalmak irányításával. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, hogy milyen csíkot is húznak azok az égi gépsárkányok, s mi közük van az éghajlatváltozáshoz.
Tovább
Sok vagy kevés Magyarországon az erdős területek aránya? Elmondjuk, hogy miért sok magyar, és miért kevés európai viszonylatban
Hogyan alakult Magyarország erdőborítottsága? Mik ennek okai? Ennek jártunk utána.
Tovább