Honnan tudjuk, hogy mik a felmelegedés határai? Az éghajlati rendszer érzékenységéről

Öt éve a világ országai elkötelezték magukat, hogy lehetőleg 1,5 °C alatt tartják a globális felmelegedést, azonban a jelenleg érvényben lévő politikák alapján ennek majdnem duplája várható a század végére. A földi rendszer próbálja kompenzálni az emberi eredetű üvegházgáz kibocsátásokat, de ez nem elegendő korunk éghajlatváltozásának mérsékléséhez.

Tovább

Rendszer az éghajlati rendszerben: bemutatjuk az éghajlattan fontos eszköztárát, az éghajlat-osztályozást

Az éghajlati-osztályozás módszertana és eszköztára egy rendkívül sokváltozós rendszerben kíván átláthatóságot teremteni. Egyes területek besorolását – mint a sarkvidékét – már biztosan meg kell változtatnunk a század végéig, mert mostani fogalmaink nem fogják leírni az akkori állapotokat.

Tovább

A Nap sugárzása által hajtott érzékeny rendszer. A természetes éghajlat-alakító tényezőkről röviden

Attól függően, hogy globális, regionális vagy még kisebb skálán vizsgálódunk, eltérő éghajlati sajátosságokat figyelhetünk meg. Lokálisan más-más éghajlati képhez szoktunk az Alföldön, az Alpokalján vagy hegységeinkben. Ennek oka, hogy az egyes éghajlati típusok összetett folyamatok eredményei. Bemutatjuk, mely tényezők alakítják egy terület éghajlatát.

Tovább

Kezelhetőek lennének Budapest csapadékvíz problémái. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban IV.

A kék-zöld infrastruktúra általános bemutatása után konkrét javaslatokkal szemléltetjük, hogy hogyan lehetne kezelhető a csapadékvíz probléma a fővárosban. A kék-zöld megoldások beépítésével növelnénk a város klímaalkalmazkodási képességét, lakóinak életminőségét, modellül szolgálva ez egész országnak.

Tovább

Út a vízérzékeny városokhoz. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban III.

Ma már komplex digitális lefolyásszimulációk segítségével modellezhető a zöldfelületek vízvisszatartó képessége. Így lesz a kék-zöld elemek láncolatából valódi infrastruktúra, melynek kapacitása városi szinten is számítható és egy rendszerként kezelhető. Lássunk egy európai példát Koppenhágából, mely számos fontos tanulsággal szolgálhat Magyarország számára is.

Tovább

A csapadék helyben tartásának eszköztára. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban II.

A víz szikkasztására, tározására, elpárologtatására és tisztítására számos természetközeli megoldás létezik, amelyek a városon – így akár Budapesten, vagy más, jelentős mértékben burkolt magyar nagyvároson – belül is széleskörűen alkalmazhatóak. Cikksorozatunk második részében a legkisebb léptéknél kezdjük a konkrét lehetőségek bemutatását.

Tovább

Esztétikus, ökologikus, gazdaságos: kék-zöld infrastruktúra. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban I.

A növekvő létszámú városok egyszerre okozói és elszenvedői a természetes vízkörforgás változásainak. Azonban ha képesek volnánk megváltoztatni a városlakók- és tervezők vízhez való hozzáállását, hogy eszköz helyett értékként tekintsenek rá, nem csupán a klímaváltozáshoz tudnánk jobban alkalmazkodni, de élhetőbb és zöldebb életteret is teremthetnénk.

Tovább

5 éves a Párizsi Megállapodás – jubileumi helyzetértékelő a 1,5 °C-os elhatározásról a Másfél foktól

2015. december 12. sorsfordító dátum a nemzetközi klímapolitikában. Ezen a napon jött létre 194 ország között a Párizsi Megállapodás, mely új alapokra helyezte a nemzetközi együttműködést a klímaváltozással kapcsolatban. Idén 5 éves a Megállapodás, amit átfogó cikkben értékelünk, hogy hol tartunk most és mi várható.

Tovább

Irányt mutathat pár tucat budapesti polgár a fővárosi és az országos klímapolitikának? Az első budapesti közösségi gyűlés szubjektív értékelése

2020 szeptemberében megtartották az első, klímaváltozással foglalkozó közösségi gyűlést Budapesten. Elegendő pár tucat véletlenszerűen kiválasztott állampolgár bölcsessége egy ilyen összetett probléma megoldására, és modellül szolgálhat-e Budapest példája Magyarországon?

Tovább

Az éghajlatváltozás a világ legfejlettebb országait sem kíméli. A gleccserek olvadásának hatása Kanadára

Az éghajlatváltozás negatív társadalmi és gazdasági hatásai sokkal erősebben és gyorsabban lépnek fel a „Globális Délen”, mint a „Globális Északon”, azonban az olyan fejlett, gazdag és felkészült országok is ki vannak téve a negatív hatásoknak, mint Kanada. Az éghajlatváltozás miatt intenzív olvadásnak induló gleccserek veszélyeztetik az ország egy részének energia-, édesvíz-, és élelmiszer-ellátását, és kihatással vannak a már meglévő infrastruktúrára is.

Tovább

Fosszilis csapda vagy áthidaló technológia? A földgáz szerepe az energetikában és a klímaváltozásban

A földgáz a kőszén és a kőolaj mellett az egyik legfontosabb fosszilis energiahordozó. Térnyeréséhez hozzájárult az a hamis kép is, hogy a földgáz társaihoz képest még a leginkább „tiszta” szénhidrogén, amit az adatok erősen cáfolnak. Nem kérdés, hogy a földgázt is ki kell vezetni az energetikai rendszerből, a kérdés az, hogy hogyan és mikor?

Tovább

Veszélyes kölcsönhatások: fertőzések és járványok egy változó éghajlatban

A COVID-világjárvány megmutatta, hogy nem vagyunk védettek a fertőzésektől, amelyek a világ bármely pontjáról rendkívül hamar eljuthatnak hozzánk. A természetes élőhelyek radikális megváltoztatása, a biodiverzitás csökkenése, valamint a klímaváltozás világszerte jelentős hatást gyakorol a már meglévő, és rég elfeledettnek gondolt kórokozókra.

Tovább

Rendszeres levegőkémiai mérésekkel a nemzetközi klímavédelmi egyezmények is jobban betarthatók lennének

Rendszeres mérések nélkül sokkal később derült volna fény arra, hogy összefüggés mutatható ki az üvegházhatású gázok emberi kibocsátása és a globális felmelegedés között. A mérőhálózatok megerősítésével nemcsak az éghajlatváltozást folyamatait tudnánk jobban megérteni, hanem az ehhez kapcsolódó nemzetközi egyezményeket is jobban be tudnánk tartatni a világ országaival.

Tovább

Baktériumokkal a klímaváltozás jobb megértéséért. Felhők a Déli-óceán felett

Hogyan segíthet egy olyan apróság, mint a baktériumok abban, hogy jobban megértsük az éghajlati rendszer működését, és továbbfejlesszük a modelleket? Ebben a cikkben a felhőzet meteorológiában betöltött szerepéről, modellekben történő számításáról, valamint mérési expedíciókról és azok tanulságairól lesz szó.

Tovább

Egyre inkább el fogják mosni az országot a villámárvizek, ha nem alkalmazkodunk

A tavaszi súlyos aszályt júniusban villámárvizek sorozata követte. A heves esőzések nem kímélték sem a fővárost, sem a vidéket, az anyagi kár jelentős volt és az áradásban egy ember is életét vesztette. Amellett, hogy mérsékelnünk kellene a klímaváltozást, elengedhetetlen volna, hogy városi infrastruktúránkat a várhatóan növekvő szélsőségekhez igazítsuk.

Tovább

Tudatos hulladékgazdálkodással a klíma- és ökológiai válság ellen – második rész

Egyre több termék eladását lehet emelni azzal, ha valamiképp az újrahasznosítás és ezáltal környezettudatosság zászlaja alatt hirdetik. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos cikksorozatunk folytatásában végigjárjuk, hogyan is zajlik az újrahasznosítás, és mi az, amit egyáltalán szelektíven lehet gyűjteni és újra lehet hasznosítani.

Tovább

Mit számít egyáltalán, hogy változik az éghajlat – 10 tény amit tudnod kell a fák szerepéről

2019 mozgalmas év volt az éghajlatváltozás szempontjából. Végre elkezdett átszakadni a gát a kutatók, döntéshozók és az utca embere között. Ennek egyik oka sajnos, hogy az ember elkezdett ráébredni természeti kincseink fontosságára, miközben saját bőrén tapasztalta az éghajlatváltozás hatásait.

Tovább