Mítosz. Az ózonlyukon besurranó napsugárzás okozza a globális felmelegedést – Nem!
Cáfoljuk a tévhitet, miszerint az "ózonlyukon" beérkező többlet napsugárzás okolható az elmúlt évtizedekben tapasztalt globális felmelegedésért, és bemutatjuk, hogy miféle kapcsolat létezik az ózonlyuk és a globális felmelegedés között.
Tovább
A kényszermigrációtól a klímamenekültekig. Az éghajlatváltozás biztonsági kockázatai
Az éghajlatváltozás miatti víz- és erőforráshiány milliókat fog migrációra kényszeríteni. Mit kezdhet Európa újabb sok millió potenciális klímamenekülttel?
Tovább
Táplálkozásunk hatása Földünk élővilágára és a klímára. Az ökológiai gazdálkodás, mint lehetséges megoldás
A földhasználat és a táplálkozás jelentősen befolyásolja az éghajlatváltozás ütemét. Hogyan tudnánk egészségesebben és környezettudatosabban termelni és fogyasztani? Erre kínál megoldást az ökológiai gazdálkodás.
Tovább
A globális felmelegedés hatása a leghidegebb kontinensre. Az Antarktisz szerepe a globális éghajlati rendszerben
Antarktisz, a távoli, fagyos földrész. Sokáig még létezésében is kételkedtek, most meg azt állítják, ránk is hatással lesz a jövője. Vajon valóban annyira fagyos, mint gondoljuk? Olvadhat-e a jege? Egyáltalán, hogyan lehet hatással ránk?
Tovább
A NASA-t idézve – “nem, nem hűl a Föld”
Az emberiség egy része folyamatosan keresi a kibúvót a klímaválságban játszott felelősség alól. Sőt, néhányan még mindig vitatják a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozás tényét. De mi történik valójában?
Tovább
A megújuló energia az energiabiztonság kulcsa (lehetne): a klímasemlegesség kihívásai Kelet-Közép-Európában
Energiabiztonságról beszélünk, mégis egyre inkább energiafüggésbe kerülünk és elavult, szennyező valamint gazdaságilag veszteséges technológiákat támogatunk. Cikkünkben az E3G nemzetközi think tank jelentése alapján járjuk körbe a klímasemlegesség kihívásait és lehetőségeit a régióban.
Tovább
30 éves a “halványkék pötty” fotója – mit üzen ez ma nekünk?
Harminc éve készítette a Voyager-1 űrszonda 6 milliárd kilométerre a Földtől a legendás "halványkék pötty" felvételt. Mit üzen ma nekünk a kép?
Tovább
Nem a számháború fogja eldönteni korunk éghajlatváltozását: a klímakonszenzus kérdése a tudományban
Sokszor heves viták csapnak fel a körül, hogy akkor mégis mekkora a konszenzus a tudós társadalomban korunk éghajlatváltozásával kapcsolatban. De valóban ez a döntő?
Tovább
Az éghajlatváltozás ellen tervezőmérnöki szemmel – a tervezés jelentősége a fenntarthatóságban
Sokszor hallhatunk fenntartható várostervezésről, de mit is jelent ez pontosan? Pusztai Ádám egy tervpályázaton mutatja be Csepel példáján keresztül.
Tovább
Az éghajlatváltozás “mellékhatásai”: a tengervíz és a csapadékvíz savasodása
A földi éghajlat egyik legnagyobb alakítója az óceánok. Az éghajlatváltozás ezekre az "alvó óriásokra" is hatással van, többek között azzal, hogy savasodásnak indultak. De mit is jelent ez pontosan?
Tovább
Boldog karácsonyt kívánunk minden olvasónknak + 1 ajándék
Köszönjük nektek, hogy követtek és olvastok minket, mert nektek és miattatok csináljuk ezt az egész projektet. Ennek örömére bátorkodtunk adni magunknak (és nektek is) egy kis ajándékot.
Tovább
A metánnal kapcsolatos kérdőjelek az éghajlatkutatásban II. – antropogén források
A metán kevéssé közismert természetes és antropogén forrásait körbejáró kétrészes cikksorozatunk második része, melyben megismerkedünk a földgázkitermeléshez köthető metánkibocsátással.
Tovább
A metánnal kapcsolatos kérdőjelek az éghajlatkutatásban I. – természetes források
A metán kevéssé közismert természetes és antropogén forrásait körbejáró kétrészes cikksorozatunk első része, melyben megismerkedünk a permafroszt és a metán-hidrát fogalmával.
Tovább
Tippek. Így beszélgess a klímaváltozásról a családoddal és barátaiddal az ünnepek alatt
Karácsonykor annyi mindenről beszélgethet az ember a családtagjaival és rokonaival, barátaival. Miért éppen a klímaváltozás maradna ki? Adunk pár tippet, hogy hogyan vágjunk neki egy ilyen beszélgetésnek.
Tovább
Mi várható a decemberi uniós Tanácsülésen? Klímasemlegesség vagy újabb visegrádi vétó?
December 12-13-án újra összeül az Európai Tanács, hogy többek között tárgyalja az EU 2050-es karbonsemlegességi törekvéseit. Vajon most is vétózni fognak a visegrádi országok, mint nyáron?
Tovább
Kulturált éghajlat, avagy az éghajlatváltozás mint társadalmi konstrukció
Az éghajlat a mellett, hogy egy tudományosan mérhető és vizsgálható jelenség, egyben társadalmi konstrukció is, és az emberiség a történelem során már nagyon sokféleképpen viszonyult hozzá. Fogalomtörténeti elemzés.
Tovább
Mi történt eddig a madridi COP25 klímacsúcson? – Összefoglaló az első hétről
Merre tartanak a klímatárgyalások és mit tesznek a nagykibocsátók? Mi az Európai Unió álláspontja és mit gondolnak a szakértők a kelet-európai irányról? Összességében mit várhatunk a klímacsúcstól?
Tovább
Karbonsemlegesítés. Kiváltható valamilyen módon a létezésünk káros oldala?
De mik azok a(z önkéntes) karbonsemlegesítő megoldások? Mire jók? Hogyan éljünk velük?
Tovább
Éghajlati és fenntarthatósági törekvések: hogyan hangolhatók össze?
Ahhoz, hogy egy hosszútávon fenntartható és igazságos társadalmi-gazdasági berendezkedésre álljunk át, a globális klímaváltozás megfékezése mellett elengedhetetlen, hogy számoljunk más fenntarthatósági szempontokkal is.
Tovább
Káros egészség, avagy az egészségügy hatása az éghajlatváltozásra
A terület, amely az emberek egészségéért felel, jelentős szerepet vállal az éghajlatváltozás fokozásában és meghatározó szereplő lehet a figyelemkeltés tekintetében is.
Tovább
Mit jelentenek az IPCC forgatókönyvei a gyakorlatban? A sok lehetséges történet közül bemutatunk hármat
Minél hamarabb korlátozni tudjuk a globális felmelegedés mértékét, annál kevésbé veszélyeztetjük az emberi társadalom és a természetes ökoszisztémák épségét. Nézzük, milyen jövőkép várhat ránk, ha össztársadalmi szinten a jelenlegi vállalásainknál ambiciózusabban cselekszünk, ha legalább a vállalásainkat betartjuk, vagy ha tovább halogatjuk a cselekvést! Vajon tényleg megéri késleltetni, késlekedni?
Tovább
Miért kell minden erőnkkel azon dolgoznunk, hogy a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedés értékét 1,5 °C alatt tartsuk?
Kényelmes székben, laptop előtt ülve sokaknak túlzásnak tűnnek a kutatók által sürgetett intézkedések az éghajlatváltozás megfékezésére és a változáshoz való alkalmazkodásra. De vajon beszélhetünk-e túlzásról amikor egy ökológiai katasztrófával állunk szemben, ami többek között élelmiszer- és ivóvízhiányhoz vezet?
Tovább
Bármilyen kicsik vagyunk, attól még lehetnek nagy ambícióink az éghajlatvédelemben
Közel ötszáz fiatal érkezett a New York-i ENSZ klímacsúcsra és az azt megelőző ifjúsági találkozóra a világ minden tájáról, hogy kiálljanak a klímavédelemért – és jövőjükért. Velük beszélgettünk.
Tovább
Miért kellett nevet változtatnunk? Viszlát Holnapelőtt, helló Másfél fok!
A Holnapelőtt új neve: Másfél fok. Elmondjuk, hogy miért kellett nevet változtatnunk.
Tovább
Fotoszintézis, oxigéntermelés és klímaváltozás
Az Amazonas-medence égésekor számos téves állítás ("A Föld tüdeje") fogalmazódott meg, ami kiváló alkalmat adott a klímaszkeptikusoknak a kérdés eljelentéktelenítésére. Vizsgáljuk meg, hogy hogyan függ össze a fotoszintetizálás, az oxigéntermelés és az éghajlatváltozás!
Tovább
Alvó óriásokat ébreszt fel az éghajlatváltozás: az óceánok és a jég drámai változásairól számol be az IPCC ma megjelent tematikus jelentése
Az IPCC Külön Jelentése az óceánok és a krioszféra, azaz a Földön található hó- és jégtömegek, állapotát és változásait mutatja be a legújabb tudományos eredmények alapján.
Tovább
Hogyan lehet eltávolítani a légkörből a többlet szén-dioxidot? És miért is nem elég csak erre várni?
Vajon milyen megoldási lehetőségek léteznek a szén-dioxid légkörből való eltávolítására, s mennyire reálisak ezek? Az IPCC 1,5 fokos Külön Jelentése részletesen számba veszi mindezeket. Lássuk!
Tovább
Mennyit számít, hogy 1,5 °C vagy 2 °C alatt tartjuk a globális felszínközeli átlag-hőmérséklet emelkedést?
Mindennap hallunk arról, hogy milyen mértékű a globális felmelegedés, milyen értékeket nem szabadna elérnie a melegedésnek, és hogy emiatt a fajok hány százaléka a tűnhet el. De belegondolunk egyszer is mi rejlik a különböző százalékok és kicsinynek tűnő számadatok mögött? Ami látszólag csak pár tized Celsius fok, az rengeteg fajnak élet-halál kérdése.
Tovább
Gazdasági és életminőségi szempontból is megéri cselekedni a klímaválság ellen
Egy halom fejlesztési és gazdasági hasznot is hordoz magában a globális éghajlatváltozás elleni küzdelem az IPCC Külön Jelentése szerint. Lássuk, melyek ezek!
Tovább
Mit jelent a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedésének korlátozása 1,5 °C-nál?
Folyamatosan hallani lassan minden médiumból, hogy 1,5 °C alatt kell tartani a globális felmelegedés mértékét, különben az éghajlatváltozás beláthatatlan és visszafordíthatatlan következményekkel jár majd. De miért is olyan sok az a 1,5 °C és hol tartunk most ehhez képest?
Tovább
Tippek. Így szervezz zöld napot az iskoládban! Egy jó gyakorlat Tatáról
A Másfél fok indulása egyben egy rendezvényhez is köthető: 2019 április végén a tatai Eötvös József Gimnáziumban a diákok alulról szerveződő zöld napot tartottak, amire minket is meghívtak. Csoda volt, ami ott történt. Reméljük máshol is megismétlődik. Itt a szervezővel való interjút olvashatjátok.
Tovább
Greta Thunberg: politikai akrobata vagy felelős kamasz?
2018. augusztus 20-án, azaz pontosan egy éve ült ki a svéd parlament elé egy kamasz diáklány, teljesen egyedül. Az azóta mozgalommá szélesedett Fridays For Future világszerte nyitotta fel a fiatalok szemét arra a tényre, hogy a klímaváltozás pókerasztalán az ő életük is kockára van téve.
Tovább
Hazai erdők az éghajlatváltozás sodrásában
A klímaváltozás javában zajlik, amihez erdeink sokrétű átalakulással alkalmazkodnak, ha akarjuk, ha nem. A legfőbb kérdés, hogy van-e elegendő társadalmi szándék az erdőket segíteni a változás útján, vagy a fakitermelési célokat továbbra is előtérbe helyezve egyre nagyobb veszélynek tesszük ki azokat.
Tovább
Zöld iránytű a városhoz. Megjelent a Green Guide Budapest
Végre digitális és csodaszép kézzelfogható formában is megjelent Budapest szubjektív zöld térképe. Mit jelent ez és hogyan használd az alkotók tervei szerint egy fenntarthatóbb Budapesthez elvezető útmutatót?
Tovább
A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon
A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. Hazánkban a legfontosabb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik, azonban a klímaválság várhatóan befolyásolni fogja egyes, állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is.
Tovább
Csak az íze kedvéért! A mezőgazdaság és az étrend hatása az éghajlati rendszerre
Komoly jelentősége van annak, hogy mit és honnan vásárolunk, és nem csupán a pénztárcánkra és az egészségünkre, hanem a Föld éghajlatára is kihatással vannak ezek a döntéseink. Klímavédelmi szempontból is szeretnél tudatos élelmiszer-fogyasztó lenni? Akkor ez a cikk neked született.
Tovább
Megoldási pályák és forgatókönyvek a globális melegedés 1,5 °C-nál történő korlátozásához az IPCC szerint
Mik azok az éghajlati forgatókönyvek? Miért fontos az is, milyen megoldási pályára állunk az éghajlat és a környezet védelme érdekében?
Tovább
Az éghajlatváltozás „titkos” tettestársa: a földek túl- és kihasználása – Megjelent az IPCC legújabb tematikus jelentése
Megjelent az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb Külön Jelentése, amely a földhasználat változás és a globális éghajlatváltozás hatásairól, valamint ezek kapcsolatáról nyújt helyzetértékelést.
Tovább