Baktériumokkal a klímaváltozás jobb megértéséért. Felhők a Déli-óceán felett
Hogyan segíthet egy olyan apróság, mint a baktériumok abban, hogy jobban megértsük az éghajlati rendszer működését, és továbbfejlesszük a modelleket? Ebben a cikkben a felhőzet meteorológiában betöltött szerepéről, modellekben történő számításáról, valamint mérési expedíciókról és azok tanulságairól lesz szó.
Tovább
Egyre inkább el fogják mosni az országot a villámárvizek, ha nem alkalmazkodunk
A tavaszi súlyos aszályt júniusban villámárvizek sorozata követte. A heves esőzések nem kímélték sem a fővárost, sem a vidéket, az anyagi kár jelentős volt és az áradásban egy ember is életét vesztette. Amellett, hogy mérsékelnünk kellene a klímaváltozást, elengedhetetlen volna, hogy városi infrastruktúránkat a várhatóan növekvő szélsőségekhez igazítsuk. Ehhez pedig sokkal több természetközeli megoldást kellene bevezetnünk viszonylag gyorsan.
Tovább
Soha ne add fel! – Zöld program a budapesti Francia Iskolában
A klíma- és ökológiai válság elleni fellépéshez elengedhetetlen a téma ismerete és a cselekvéshez szükséges tudás elsajátítása. A környezettudatosság oktatása azonban egyelőre nem központi téma az iskolákban. Ennek a helyzetnek javítására rendhagyó zöld programot valósítottak meg a budapesti Francia Iskolában.
Tovább
Miben lehet más a COVID-válság utáni világ a fenntarthatóság szempontjából?
A járványok utáni világ általában nem olyan, mint előtte volt. De vajon milyen lesz a COVID-járvány utáni világ? Sikerül átállnunk egy fenntarthatóbb modellre? Mik azok a jelek, amik erre utalnak, és miért jó fokmérője a koronavírus járvány annak, hogy valójában a környezeti-éghajlati válságot is tudnánk kezelni, ha akarnánk?
Tovább
Mesterséges intelligenciával a klímaválság ellen
A mesterséges intelligencia napjainkban az ipari fejlesztések és üzleti világ egyik legfontosabb hívószava. Az MI-módszerek alkalmazása az éghajlattudomány, valamint az éghajlati és környezeti válság kezeléséhez szükséges innovatív megoldások számára is óriási lehetőséget jelent.
Tovább
A légszennyezettség több embert öl meg évente, mint a koronavírus összesen
A légszennyezettség több embert öl meg évente, mint a koronavírus a most pusztító járvánnyal. A mostani leállás egyben lehetőség is, hogy ne térjünk vissza ahhoz a szennyező modellhez, ami eddig jellemezte az életünket.
Tovább
Civilizációnk „megszokott” csendes gyilkosa: a légszennyezettség
A légszennyezettség ennek ellenére civilizációnk már-már megszokott részévé vált, a COVID-járvány miatti gazdasági leállás miatt azonban hirtelen szó szerint tisztább levegőhöz jutott a világ nagy része. Bemutatjuk a légszennyező anyagokat, azok emberi eredetű forrásait, valamint kapcsolódásukat az éghajlatváltozáshoz.
Tovább
Ez volt a harmadik legszárazabb április Magyarországon
Magyarországon nem ritka az aszály, azonban a klímaváltozás miatt ezek várhatóan egyre gyakoribbá és súlyosabbá fognak válni. Mit mond a meteorológia tudománya a kérdésben?
Tovább
Időjárás-előrejelzés és éghajlatkutatás a koronavíruson innen és túl
A koronavírus járvány kiváltotta különböző mértékű és időtartamú korlátozásokat természetesen az időjárás előrejelzők és éghajlatkutatók is megszenvedik. Mennyire kell aggódnunk amiatt, hogy a mérőműszerek üzemeltetését, karbantartását, egyes mérések gyakoriságát, és a terepi munkát is akadályozza a COVID-19 terjedése?
Tovább
Hogyan tegyük klímabaráttá a COVID-válság utáni hazai gazdaságösztönzést?
Hogyan használhatjuk a COVID-válság hosszútávú gazdasági hatásai elleni fellépést arra, hogy egyben segítsük a fellépést egy, annál sokkal általánosabb vészhelyzet, a klímaváltozás ellen?
Tovább
Borzasztó drága, de közben mégis megéri. Mi az? A világ energiaszektorának a kizöldítése
Megjelent a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) jelentése, ami rámutat arra, hogy bár a COVID-19 válság utáni világgazdaság és energiaszektor kizöldítése nem lesz olcsó, mégis megéri.
Tovább
A tagadástól a klímakatasztrófáig. A klímakommunikáció párhuzamos valóságai
Mennyire jellemzi ma a klímakommunikációt az ún. katasztrófa-nyelvezet, és mennyire célravezető ez a kitűzött célok elérésben?
Tovább
Másfél fok filmajánlók (nem csak) koronavírus idejére
Összegyűjtöttünk nektek 11, az éghajlati és környezeti válságot, valamint a lehetséges megoldásokat boncolgató dokumentumfilmet, amik magyarul vagy angolul ingyen elérhetők online.
Tovább
Tudatos hulladékgazdálkodással a klíma- és ökológiai válság ellen – harmadik rész
A helyes hulladékkezelés és csökkentés hat lépcsőjének (Rethink, Refuse, Reduce, Repair, Reuse, Recycle) legkevésbé környezettudatos, de persze igen fontos és egyben legelterjedtebb lépcsője az újrahasznosítás. De mi a helyzet a maradék 5 lépcsővel?
Tovább
Éghajlatvédelemi beruházások – fektessünk a jövőnkbe! A Climate Investment Funds múltja és jövője
A környezeti-éghajlatokat figyelembe vevő szemléletváltásnak minden szektorra, így a pénzügyi- és bankszektorra is ki kell terjednie, ha érdemi változást akarunk elérni. Milyen pozitív példákat találunk ezen a területen?
Tovább
Bizalom vagy remény? Az Extinction Rebellion április 1-jei tréfája a Google ellen
A New York-i Extinction Rebellion április 1-jéhez kapcsolódva vaskos álhírrel "tréfálta meg" a Google-t és az olvasóközönséget. De vajon jó ez a megközelítés?
Tovább
Mítosz. Az ózonlyukon besurranó napsugárzás okozza a globális felmelegedést – Nem!
Cáfoljuk a tévhitet, miszerint az "ózonlyukon" beérkező többlet napsugárzás okolható az elmúlt évtizedekben tapasztalt globális felmelegedésért, és bemutatjuk, hogy miféle kapcsolat létezik az ózonlyuk és a globális felmelegedés között.
Tovább
A kényszermigrációtól a klímamenekültekig. Az éghajlatváltozás biztonsági kockázatai
Az éghajlatváltozás miatti víz- és erőforráshiány milliókat fog migrációra kényszeríteni. Mit kezdhet Európa újabb sok millió potenciális klímamenekülttel?
Tovább
Miért bízhatunk a klímamodellek jövőképeiben?
Az elmúlt mintegy ötven évben kutatók éghajlati modellek generációit készítették el, hogy megmutassák, hogyan fog alakulni a Föld éghajlata. Kritikusaik gyakran megkérdőjelezik ezek érvényességét. Nézzük, hogyan érvelnek a modellek és azok eredményei mellett tanulmányukban Zeke Hausfather éghajlatkutató és munkatársai!
Tovább
A NASA-t idézve – “nem, nem hűl a Föld”
Az emberiség egy része folyamatosan keresi a kibúvót a klímaválságban játszott felelősség alól. Sőt, néhányan még mindig vitatják a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozás tényét. De mi történik valójában?
Tovább
A megújuló energia az energiabiztonság kulcsa (lehetne): a klímasemlegesség kihívásai Kelet-Közép-Európában
Energiabiztonságról beszélünk, mégis egyre inkább energiafüggésbe kerülünk és elavult, szennyező valamint gazdaságilag veszteséges technológiákat támogatunk. Cikkünkben az E3G nemzetközi think tank jelentése alapján járjuk körbe a klímasemlegesség kihívásait és lehetőségeit a régióban.
Tovább
30 éves a “halványkék pötty” fotója – mit üzen ez ma nekünk?
Harminc éve készítette a Voyager-1 űrszonda 6 milliárd kilométerre a Földtől a legendás "halványkék pötty" felvételt. Mit üzen ma nekünk a kép?
Tovább
Nem a számháború fogja eldönteni korunk éghajlatváltozását: a klímakonszenzus kérdése a tudományban
Sokszor heves viták csapnak fel a körül, hogy akkor mégis mekkora a konszenzus a tudós társadalomban korunk éghajlatváltozásával kapcsolatban. De valóban ez a döntő?
Tovább
Mi értelme (lehet) a klímavészhelyzetnek?
Egyre több város, ország, de az Európai Parlament is klímavészhelyzetet. Mire jó ez az egész a jog szempontjából?
Tovább
Az ausztrál bozóttüzek és a meteorológia
Ausztráliában a nyár folyamán nem ritkák a bozóttüzek. De mi köze egymáshoz ennek és a meteorológiának, valamint az éghajlatváltozásnak?
Tovább
Az éghajlatváltozás ellen tervezőmérnöki szemmel – a tervezés jelentősége a fenntarthatóságban
Sokszor hallhatunk fenntartható várostervezésről, de mit is jelent ez pontosan? Pusztai Ádám egy tervpályázaton mutatja be Csepel példáján keresztül.
Tovább
Az éghajlatváltozás “mellékhatásai”: a tengervíz és a csapadékvíz savasodása
A földi éghajlat egyik legnagyobb alakítója az óceánok. Az éghajlatváltozás ezekre az "alvó óriásokra" is hatással van, többek között azzal, hogy savasodásnak indultak. De mit is jelent ez pontosan?
Tovább
Boldog karácsonyt kívánunk minden olvasónknak + 1 ajándék
Köszönjük nektek, hogy követtek és olvastok minket, mert nektek és miattatok csináljuk ezt az egész projektet. Ennek örömére bátorkodtunk adni magunknak (és nektek is) egy kis ajándékot.
Tovább
Kulturált éghajlat, avagy az éghajlatváltozás mint társadalmi konstrukció
Az éghajlat a mellett, hogy egy tudományosan mérhető és vizsgálható jelenség, egyben társadalmi konstrukció is, és az emberiség a történelem során már nagyon sokféleképpen viszonyult hozzá. Fogalomtörténeti elemzés.
Tovább
Mi történt eddig a madridi COP25 klímacsúcson? – Összefoglaló az első hétről
Merre tartanak a klímatárgyalások és mit tesznek a nagykibocsátók? Mi az Európai Unió álláspontja és mit gondolnak a szakértők a kelet-európai irányról? Összességében mit várhatunk a klímacsúcstól?
Tovább
Karbonsemlegesítés. Kiváltható valamilyen módon a létezésünk káros oldala?
De mik azok a(z önkéntes) karbonsemlegesítő megoldások? Mire jók? Hogyan éljünk velük?
Tovább
Nem buktuk el a klímaváltozás elleni harcot! Éghajlatom ugyanitt eladó egy kattintásért!
Nemrég jelent meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának emissziós jelentése, amelynek az értelmezése során újra felmerül a sajtó morális felelőssége a klímaváltozás kommunikációját illetően.
Tovább
Szakmai javaslatok a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez
Rövid szakmai tájékoztató a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez. A cikkben található szakmai javaslatok csak a mi véleményünket tükrözik, mindenki saját meglátása szerint válaszolja meg a kérdéseket.
Tovább
Budapest klímavészhelyzetet hirdetett. Mi fog most történni?
2019. november 5-én az újonnan összeülő budapesti fővárosi közgyűlés elfogadta Karácsony Gergely főpolgármester határozati javaslatát, és ellenszavazat nélkül klímavészhelyzetet hirdetett a magyar fővárosban. Hogyan tovább Budapest és Magyarország?
Tovább
Hazánk, az elfolyó vizek országa. Hogyan éljük túl a XXI. század vízválságát?
Magyarország a közhiedelemmel ellentétben nem vízben bővelkedő, hanem inkább a szélsőségektől, árvíztől, belvíztől, aszálytól szenvedő ország. Az éghajlatváltozás szélsőségeire úgy tudunk felkészülni, ha a víz visszatartását tesszük vízgazdálkodásunk prioritásává és ehhez alakítjuk a területhasználatot is.
Tovább
Nincs „egyetlen csodaszer” a klímaválság megoldására
Egyre többször hallhatjuk, hogy megtalálták a környezeti- és éghajlati válság elleni igazi csodaszert. Legyen az épp a faültetés, a vegán étrend vagy a szén-dioxid kivonása a légkörből, egy közös mindegyikben: a klímaválságot nem lehet varázsütésre megoldani.
Tovább
Éghajlati és fenntarthatósági törekvések: hogyan hangolhatók össze?
Ahhoz, hogy egy hosszútávon fenntartható és igazságos társadalmi-gazdasági berendezkedésre álljunk át, a globális klímaváltozás megfékezése mellett elengedhetetlen, hogy számoljunk más fenntarthatósági szempontokkal is.
Tovább
Káros egészség, avagy az egészségügy hatása az éghajlatváltozásra
A terület, amely az emberek egészségéért felel, jelentős szerepet vállal az éghajlatváltozás fokozásában és meghatározó szereplő lehet a figyelemkeltés tekintetében is.
Tovább
Bármilyen kicsik vagyunk, attól még lehetnek nagy ambícióink az éghajlatvédelemben
Közel ötszáz fiatal érkezett a New York-i ENSZ klímacsúcsra és az azt megelőző ifjúsági találkozóra a világ minden tájáról, hogy kiálljanak a klímavédelemért – és jövőjükért. Velük beszélgettünk.
Tovább
Miért a civilek látják el a közszolgálatot, és mi történik, ha már ezt sem lehet?
Sajtóértesülések szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem engedélyezi tovább a Civil Rádió médiaszolgáltatási jogosultságát és megvonja tőle a frekvenciahasználatot. Abban a rádióban, ahol mi is sokat beszéltünk az éghajlatváltozásról.
Tovább
„A globális melegedés korlátozása 1,5 °C-nál” jelentős és azonnali változásokat igényel
Mit kell tennünk annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 1,5 °C-nál nagyobb mértékben? Elegendőek-e az eddigi vállalások? Milyen kockázatokkal jár a késlekedés?
Tovább
Miért kellett nevet változtatnunk? Viszlát Holnapelőtt, helló Másfél fok!
A Holnapelőtt új neve: Másfél fok. Elmondjuk, hogy miért kellett nevet változtatnunk.
Tovább
Fotoszintézis, oxigéntermelés és klímaváltozás
Az Amazonas-medence égésekor számos téves állítás ("A Föld tüdeje") fogalmazódott meg, ami kiváló alkalmat adott a klímaszkeptikusoknak a kérdés eljelentéktelenítésére. Vizsgáljuk meg, hogy hogyan függ össze a fotoszintetizálás, az oxigéntermelés és az éghajlatváltozás!
Tovább