Mit jelentenek az IPCC forgatókönyvei a gyakorlatban? A sok lehetséges történet közül bemutatunk hármat

Minél hamarabb korlátozni tudjuk a globális felmelegedés mértékét, annál kevésbé veszélyeztetjük az emberi társadalom és a természetes ökoszisztémák épségét. Nézzük, milyen jövőkép várhat ránk, ha össztársadalmi szinten a jelenlegi vállalásainknál ambiciózusabban cselekszünk, ha legalább a vállalásainkat betartjuk, vagy ha tovább halogatjuk a cselekvést! Vajon tényleg megéri késleltetni, késlekedni?

Tovább

Miért kell minden erőnkkel azon dolgoznunk, hogy a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedés értékét 1,5 °C alatt tartsuk?

Kényelmes székben, laptop előtt ülve sokaknak túlzásnak tűnnek a kutatók által sürgetett intézkedések az éghajlatváltozás megfékezésére és a változáshoz való alkalmazkodásra. De vajon beszélhetünk-e túlzásról amikor egy ökológiai katasztrófával állunk szemben, ami többek között élelmiszer- és ivóvízhiányhoz vezet?

Tovább

Mennyit számít, hogy 1,5 °C vagy 2 °C alatt tartjuk a globális felszínközeli átlag-hőmérséklet emelkedést?

Mindennap hallunk arról, hogy milyen mértékű a globális felmelegedés, milyen értékeket nem szabadna elérnie a melegedésnek, és hogy emiatt a fajok hány százaléka a tűnhet el. De belegondolunk egyszer is mi rejlik a különböző százalékok és kicsinynek tűnő számadatok mögött? Ami látszólag csak pár tized Celsius fok, az rengeteg fajnak élet-halál kérdése.

Tovább

Egyéni vállalásokkal a globális éghajlati válság ellen? Bemutatjuk a Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás fogalmát

Az elmúlt időszakban egyre többen és egyre hangosabban követelik a nemzeti kormányoktól, hogy növelve a nemzeti ambíciószintet, radikálisan csökkentsék országaik károsanyag-kibocsátását, hiszen fogy az idő, hogy megvalósítsuk a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokat. De pontosan milyen keretek és kötelezettségek között történik az országok vállalásainak nyilvántartása és nyomon követése?

Tovább

Így neveld a döntéshozód! Klímapolitikai felkészítő az önkormányzati választásokra

2019. október 13-án vasárnap önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. A testületek és polgármesterek megbízatása 5 évre szól. A globális éghajlati válság szempontjából különösen fontos évek előtt állunk, nagy jelentősége van annak, hogy milyen útravalóval bocsájtjuk munkára választott képviselőinket.

Tovább

Mítosz: a napfoltok miatt ilyen erős most a klímaváltozás. Miért nem kenhető kizárólag a Napra az éghajlati válság

A napfoltok számának ciklikus változása azon természetes folyamatok közé tartozik, amit a klímaszkeptikusok az ember okozta éghajlatváltozás "igazi" okának tartanak. Fontos belátni, hogy míg a vulkáni tevékenységet vagy a Nap működését egyáltalán nem tudjuk befolyásolni, addig a saját kibocsátásainkat igen.

Tovább

Mítosz: Nincs is bizonyíték arra, hogy az ember okozza a jelenlegi extrém ütemű éghajlatváltozást. De van!

Annyi minden befolyásolhatja a Föld éghajlatát, honnan tudnánk, hogy emberi tevékenységből származik az üvegházhatású gáztöbblet a légkörben?- halljuk sokszor a szkeptikusoktól. Szerencsére ma már azt is meg tudják mondani a kutatók, hogy az adott szén-dioxid molekula milyen típusú (természetes vagy emberi) kibocsátás terméke. Mennyi időnek kell még eltelnie, mielőtt a probléma bizonygatásáról áttérünk annak a megoldására?

Tovább

Eső után köpönyeg? Az éghajlatváltozás hatása a magyarországi csapadékeloszlásra. Mire számíthatunk a klímaválság korában?

Talán nem meglepetés, hogy a globális éghajlatváltozás hatására a jövőben magasabb hőmérsékleti értékek várhatóak hazánkban is. Jóformán minden regionális klímamodell-szimuláció melegedést valószínűsít a Kárpát-medence térségére. Felmerül a kérdés, hogy a csapadék esetén mire számíthatunk?

Tovább

Mítosz: Elég, ha sok fát ültetünk, és meg is oldódik az éghajlati válság. Nem fog!

Fát ültetni jó és helyes cselekedet ugye? Már sokféle kalkulátor is létezik arra, hogy ha te így meg úgy élsz, akkor ennyi meg annyi fa ültetésével ki tudod váltani a karbonlábnyomod. De pótoljuk-e így a Föld tüdejét, az esőerdőket? Sajnos már túl vagyunk azon, hogy a fák ültetése elég legyen, viszont továbbra is elengedhetetlen. Az új mottó inkább úgy hangzik: mindenki éljen egyszerűbben, fogyasszon kevesebbet - és ültessen egy fát.

Tovább