Új ipari parkot építene? Cserébe jöhet egy láp helyreállítása!
Mi lenne, ha egy új ipari park, lakópark vagy logisztikai központ engedélyezésének feltétele nemcsak a környezeti terhek minimalizálása, hanem egy...
Tovább
Mit engedünk át a beépítésnek? – Öt év alatt felgyorsult a magyar táj átalakulása
Miközben Magyarország lakossága évtizedek óta csökken, a beépített területek folyamatosan terjeszkednek. Az elmúlt öt évben új lakóterületek, nagy kiterjedésű ipari üzemek, napelemparkok és vízparti beruházások formálták át az ország tájait, gyakran korábbi mezőgazdasági vagy természetközeli területeken. Dr. Boromisza Zsombor okleveles tájépítészmérnök, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő szerint a folyamat nemcsak új épületeket jelent, hanem a tájszerkezet, az élőhelykapcsolatok és a tájhasználat mélyreható átalakulását is.
Tovább
A vécétől a termőföldig: egy új magyar kutatás szerint nem a technológia, hanem a bizalom dönti el az emberi eredetű tápanyagok jövőjét
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyafüggőség miatt miként kerül előtérbe a kérdés: mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak. Az eredmények szerint az ilyen megoldások elfogadása nem pusztán technológiai kihívást jelent – legalább ennyire múlik a helyi bizalmon, az átlátható ellenőrzésen és azon, hogy a fenntarthatóbb termékek ne csak a tehetősebb fogyasztók számára legyenek elérhetők.
Tovább
Háború és klímabiztonság: az iráni konfliktus „láthatatlan” erői már Európa jövőjét is alakítják
Az iráni háború következményei messze túlmutatnak a Közel-Keleten: a konfliktus egyszerre mélyíti a vízválságot, növeli az élelmiszer- és energiaárakat, valamint fokozza az Európára nehezedő migrációs nyomást. A klímaváltozás és a geopolitikai konfliktusok ma már egymást erősítő rendszerszintű kockázatokká váltak, amelyek az energiabiztonságot, az emberek biztonságát és a társadalmi stabilitást is közvetlenül érintik. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője szerint Európa számára ezek a kihívások többé nem kezelhetők különálló válságokként.
Tovább
Nem csak faanyag: új nemzeti erdőprogramot sürgetnek erdészeti szakemberek
A magyar erdők jövőjéről, a tarvágások korlátozásáról, a klímaváltozás hatásairól és az állami erdőgazdálkodás újragondolásáról tett közzé átfogó szakpolitikai javaslatot Lapos Tamás erdőmérnök, jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember és Dr. Nagy Dániel erdőmérnök-jogász. A szerzők szerint a jelenlegi, fakitermelés-központú erdőfenntartási, erdőfinanszírozási megközelítés nem tartható fenn: az erdőknek egyre fontosabb szerepük van a klímavédelemben, a vízvédelemben, az egészség megőrzésében és a vidéki életminőség fenntartásában is. Az állami erdőkben a tulajdonos és a szabályozó állam szakpolitikáinak összehangolása, magánerdőknél pedig széleskörű konszenzuson alapuló, gazdálkodói/tulajdonosi szempontokat is figyelembe vevő stratégia szükséges. A sokrétű, egymásnak gyakran ellentmondó társadalmi és gazdasági igények egyeztetése nem lehet az erdőgazdálkodó vagy a terepen dolgozó erdészeti szakember felelőssége. A tanulmány egy új Nemzeti Erdőprogram kidolgozását sürgeti, amely az erdőket stratégiai nemzeti vagyonelemként kezelné, és hosszú távú, közérdeken alapuló erdőpolitikát teremtene Magyarországon.
Tovább
Itt a legújabb éghajlati jelentés a Földről: minden mutatóban rosszabb a helyzet, de vannak meglepő eredmények is a legutóbbi IPCC-jelentés óta
A legutóbbi, 2021-ben megjelent IPCC-jelentés óta eltelt évek nem írták át a klímaváltozásról alkotott tudományos képet, hanem megerősítették azt — jóval kedvezőtlenebb számokkal. A megfigyelések, a frissített számítások és az új modellezési eredmények alapján ugyanaz a folyamat látszik: a felmelegedés duplájára gyorsult, miközben a hatások exponenciálisan nőnek. Újdonság, hogy a csapadék globális változásában már nincs trend. A nemzetközi jelentés összefoglalását, a legfontosabb számok értelmezését saját szerkesztésű ábrák elemzésével mutatják be Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói.
Tovább
Klímabarát városok, növekvő feszültségek: a zöldítés felhajtja az árakat, ha nem lép az állam
A zöld átállás nemcsak jobb életminőséget hozhat, de drágább lakhatást is: az energetikai felújítások, parkosítások és a lakóterület sűrítése sokszor épp az alacsonyabb jövedelműeket szorítják ki. Gerőházi Éva, Teller Nóra és Tosics Iván, a Városkutatás Kft. munkatársai európai példákon mutatják meg, hogyan indítja el a zöldítés a lakások felértékelődését és a lakosság kicserélődését – valamint azt is, miként lehet ezt erős állami beavatkozással megfékezni. A magyar tapasztalatok szerint a hatások egyelőre visszafogottabbak, de egy jelentősebb zöld fordulat nálunk is komoly társadalmi feszültségekhez vezethet.
Tovább
Dosszié: Tavaszi fagyok
A klímaváltozás átalakítja időjárásunkat, és ez alól az évszakok megszokott rendje sem kivétel. Egy 2025-ben megjelent cikkünkben az ELTE Meteorológiai...
Tovább
Ismert kockázatok, elmaradt lépések: hogyan jutott ide a magyar energiapolitika
Miközben az Európai Unió és a régió országai csökkentették az orosz energiafüggőséget, Magyarország továbbra is döntően a Barátság és a Török Áramlat vezetékeken érkező orosz kőolajra és földgázra támaszkodik. Az elmúlt évek döntései nyomán beszűkült a mozgástér, és az ellátásbiztonságot érintő kockázatok az ukrajnai és az iráni háborúk miatt csak növekedtek. Ráadásul a téma annyira átpolitizálódott, hogy egyelőre egyik nagy párt sem ígér átfogó és meggyőző megoldást. Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője szerint a rövid távú szempontok háttérbe szorították a stratégiai gondolkodást, aminek következményei egyre inkább kézzelfoghatóvá válnak.
Tovább
Nem mindenhol jó az erdő: a homoki fásítás kiszáríthatja a tájat
A száraz homokhátsági tájakon az erdők nem feltétlenül javítják, hanem akár ronthatják is a vízháztartást. Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem kutatója szerint a Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását, miközben a fák jelentős mennyiségű vizet párologtatnak el. A megoldás nem feltétlenül több erdő, hanem a táj adottságaihoz igazodó tájhasználat: a száraz homoki területeken a nyílt gyepek területe nőhetne, a vízjárta ártereken viszont kifejezetten kedvező lehet az erdők terjeszkedése. Így egyszerre javulhat a vízgazdálkodás, a biodiverzitás, és összességében erdeink területe sem csökken.
Tovább
Olcsó benzin, dráguló jövő: az árstop visszafogja a klímacélokat
Miközben Magyarország közlekedési szektorának 2050-re legalább 90 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását, a jelenlegi intézkedések – köztük az üzemanyagárstop – épp az ellenkező irányba hatnak. A Green Policy Center elemzése szerint az árak mesterséges lenyomása rövid távon enyhíti a terheket, de közben növeli a fogyasztást, erősíti a fosszilis függőséget, és hátráltatja a fenntartható közlekedési módokra való átállást. A tapasztalatok azt mutatják: amikor az üzemanyag olcsóbbá válik, a kibocsátás nő, a csökkenés pedig inkább kényszerű takarékosságból fakad, nem tudatos zöld fordulatból.
Tovább
Amikor az olaj újra stratégiai kockázat, Kína másik utat mutat
A geopolitikai bizonytalanság, a szűkülő kínálat és az emelkedő árak idején különösen fontos kérdés, van-e működő alternatíva az olajfüggőség csökkentésére. Szunomár Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense és a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa szerint Kína példája arra utal, hogy a gazdasági növekedés és az olajigény növekedése nem feltétlenül jár együtt. Az elektromos járművek terjedése és az állami zöld iparpolitika már fékezi a közlekedési célú olajkereslet növekedését. A kínai modell azonban nem kész recept, hanem egyszerre ígéretes és ellentmondásos tanulság.
Tovább
„Szuper El Niño” jöhet, a szélsőségek várhatóan nőnek, míg Magyarország tele enyhébb és csapadékosabb lehet
Nagyon valószínű, hogy nyártól a Csendes-óceánon egy újabb El Niño esemény fog kialakulni, amely a globális átlaghőmérsékletet is megemeli. Ez a modellek előrejelzése szerint akár egy szuper El Niño-vá is fejlődhet, amely ritkán fordul elő – ez legutóbb 2016-ban következett be. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói megvizsgálták, hogy mekkora hatása van ennek az éghajlati ingadozásnak a magyarországi hőmérsékleti és csapadékviszonyokra.
Tovább
Az új kormány alatt dől el, hogy a zöld átállás nyertese lesz-e Magyarország
Magyarország fordulóponthoz érkezett a klímapolitikában. A Green Policy Center szakértői szerint a következő kormányzati ciklus döntő lesz: ekkor kell végrehajtani azokat a strukturális változtatásokat, amelyek nélkül a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok és a 2050-es klímasemlegesség elérhetetlenné válhatnak. Az elemzés szerint az épületállomány mélyfelújítása, az energiaellátás reformja és a közlekedési rendszer átalakítása egyszerre szolgálhatja a klímavédelmet, a gazdasági modernizációt és Magyarország energiaszuverenitását. A szakértők úgy látják: ha a zöld átállást nem teherként, hanem fejlesztési lehetőségként kezeljük, Magyarország a folyamat egyik nyertese lehet.
Tovább
A Hormuzi-szoros válsága erősíti Kína zöld stratégiáját – bár az új ötéves terv nem vállal sok klímacélt
Kína a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, mégis a globális zöld átállás egyik fő motorja lett az olcsó napelemekkel, akkumulátorokkal és villanyautókkal....
Tovább
Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ, miközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede
Az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület legfrissebb jelentése szerint kontinensünk jóval gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, egy friss tanulmány pedig kimutatta, hogy 98%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy a globális melegedés üteme közel duplájára gyorsult. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársai a jelentés és a tanulmány nyomán arra figyelmeztetnek, hogy Európának a következő évtizedekben a 3 °C feletti felmelegedés hatásaira kell felkészülnie, miközben a klímakockázatok és terhek egyáltalán nem egyenletesen oszlanak el a kontinensen.
Tovább
A klímaváltozás már hegyeket mozgat – és biztonsági kockázatokat teremt
A klímaváltozás nemcsak felmelegíti a bolygót, hanem egyre gyakrabban indít el földcsuszamlásokat és szökőárakat, amelyek túlmutatnak a helyi természeti katasztrófákon. Az olvadó gleccserek és a permafroszt gyengülése hegyoldalakat destabilizál, fjordokat alakít át, és új, nehezen kezelhető biztonsági kihívásokat hoz létre. A grönlandi és alpesi példák azt mutatják, hogy ezek az események már nem elszigetelt anomáliák, hanem egy klímavezérelt kockázatrendszer korai jelei. A kérdés ma már nem az, hogy bekövetkeznek-e, hanem az, hogy a társadalmak és az államok mennyire készülnek fel rájuk.
Tovább
A klímaváltozás hatására kiléphetünk abból a stabil éghajlati korszakból, amelyben az emberi civilizáció kialakult
Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év során egy viszonylag stabil éghajlati időszakban, a holocénben alakult ki. Ekkor jöhetett létre a mezőgazdaság, a civilizáció és a városi élet, egy relatíve szűk hőmérsékleti tartományon belül. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói egy frissen megjelent tanulmányt értelmeznek és levonják a következtetéseket: elhagytuk ezt a kényelmes, stabil tartományt, és olyan éghajlati állapot felé haladunk, amelyhez hasonlót a bolygó sokmillió éve nem tapasztalt.
Tovább
Kijött az Ember energetikai agytröszt friss európai villamosenergetikai jelentése – mutatjuk a legfontosabb állításokat és ábrákat
A most kiadott European Electricity Review a 2025-ös év teljes villamosenergia-termelési és -keresleti adatait elemzi mind a 27 uniós tagállamban, hogy képet adjon arról, hogyan halad a régió a fosszilis energiahordozóktól a tiszta villamos energiára való átállásban. Ez az Ember által az uniós villamosenergia-szektorról készített tizedik éves jelentés. Cikkünkben elérhetővé tesszük magát a jelentést, valamint annak legfontosabb állításait és ezekhez kapcsolódó ábráit.
Tovább
A zöld átmenet rejtett buktatója: miért nem csökkennek a kibocsátások a megújulók robbanása ellenére?
A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét. Egy friss, a Nature Reviews Clean Technology folyóiratban megjelent évértékelő tanulmány szerint a probléma gyökere nem elsősorban a technológiában, hanem az energiaigény alakulásában keresendő. A cikk szerzői, Ürge-Vorsatz Diána és Felix Creutzig arra figyelmeztetnek: ha a megújulók bővülése csak a növekvő fogyasztást fedezi, akkor a kibocsátások érdemben nem fognak csökkenni. Az alábbi tíz állítás a tanulmány legfontosabb megállapításait foglalja össze, bemutatva, miért vált az energiaigény mérséklése és alakítása a dekarbonizáció kulcskérdésévé 2025 után.
Tovább
Gyerekkorunk telei jutottak eszünkbe: mikor volt utoljára ilyen országos hótakaró?
A 2026. januári havazás sokakban idézte fel a gyerekkor teleit, amikor az ország jelentős részét vastag, több napon át megmaradó hótakaró borította. Vajon milyen gyakran fordultak elő az elmúlt 60 évben ezek az országos, nagy és tartós hótakarós időszakok? Az ELTE Meteorológiai Tanszékének két éghajlatkutatója (Szabó Péter és Pongrácz Rita) ennek járt utána, és azt is megvizsgálták, hogy ilyenkor meddig maradt meg a kiterjedt hó.
Tovább
Rossz tüzelés, elavult épületek, gyenge szakpolitika: ezért lélegzünk ma ilyen egészségtelen levegőt Magyarországon
A magyarországi levegőszennyezés egyik legsúlyosabb forrása a lakossági fűtés: a háztartások adják az ország szállópor-kibocsátásának többségét. A nedves fa, a hulladékkal fűtés és a régi, pazarló kályhák miatt rengeteg mikroszkopikus részecske kerül a levegőbe, amelyek évente 8–12 ezer ember idő előtti halálához járulnak hozzá. Bár a megoldások régóta ismertek – korszerűbb otthonok, tisztább tüzelés, következetes állami programok –, a szükséges szakpolitikai lépések máig nem születtek meg. Pedig egy átgondolt, hosszú távú stratégia tízezrek életkilátásait javíthatná és jelentősen csökkenthetné az ország légszennyezettségét.
Tovább
Készen állunk-e a hazai akkugyárak rohamosan növekvő hulladékkibocsátására?
A környezetre veszélyes hulladékok illegális lerakása eleve komoly gond Magyarországon, és számos eset mutatja, hogy a rugalmasan értelmezhető jogszabályok és a hatósági működés hiányosságai tovább nehezítik a helyzet kezelését. Minderre most ráengedjük Európa legnagyobb kapacitású akkumulátoriparának várhatóan folyamatosan növekvő hulladékmennyiségét. Éltető Andrea, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézet kutatójának elemzése a jelenlegi problémákról és a várható kockázatokról.
Tovább
Hova lett az európai hó és a fehér karácsony Magyarországon?
A karácsonyi ünnepek közeledtével az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói (Szabó Péter és Pongrácz Rita) megvizsgálták, hogyan alakította át a melegedő klíma és az emiatt változó téli csapadék Európa hóviszonyait, illetve mi történt közben a hazai fehér karácsonyokkal. A jelenlegihez képest vajon igaz-e, hogy a rendszerváltás környékén sokkal gyakrabban borította hó az országot az ünnepek alatt? A válasz árnyaltabb, mint ahogy azt a nosztalgia sugallná. Szemléletes ábrákon mutatjuk az enyhülő tél hatásait.
Tovább
Rákosrendező lehetne zöld és igazságos is – de ez Budapest jelenlegi eszközeivel nehezen megvalósítható
Mini-Dubaj helyett Parkváros – Rákosrendező látványos pályát futott be az elmúlt évben. Miután a főváros megszerezte a területet, már nem...
Tovább
Kiszáradó ország, elmaradó válaszok – a mezőgazdaság, a klímaváltozás egyik legnagyobb hazai elszenvedője
2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot. Miközben ezen ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk. A hazai fejleményeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss, az EU környezeti állapotáról szóló jelentése is új megvilágításba helyezi.
Tovább
Az EU szokatlanul határozott fellépése ellenére gyenge, konkrétumok nélküli megállapodással zárult a brazíliai klímacsúcs
Egy napos csúszással, de eredményesen ért véget a brazíliai Belémben, az Amazonas torkolatánál tartott ENSZ klímakonferencia. A Mutirao Döntés néven...
Tovább
Ádáz vita a következő klímacsúcs helyszínéről, küzdelem a fosszilis lobbistákkal – diplomáciai csaták a COP hátterében
Miközben a klímacsúcsok célja a közös kibocsátáscsökkentési irány kijelölése, a háttérben zajló geopolitikai versengés és a fosszilis ipar erős jelenléte újra és újra rávilágít egy kényes kérdésre: mennyire nehezíti meg a valódi előrelépést az, hogy még a konferenciák helyszínválasztása is komoly diplomáciai csatatérré vált? A COP továbbra is kulcsfontosságú fórum, de érdemes szembenézni azokkal a feszültségekkel, amelyek lassítják az éghajlatvédelmi ambíciók megvalósulását.
Tovább
Kevesebb jégeső, több és hevesebb zivatar – meglepő fordulatot hoz a klímaváltozás
Egy nemzetközi kutatás új megvilágításba helyezi a jégesők és zivatarok jövőbeli alakulását Európában. A klímamodellek szerint a jégesők ritkábbak de olykor hevesebbek, a zivatarok pedig gyakoribbak lehetnek – ami hazánkban is érezhető következményekkel járhat. A neves Nature Communications folyóiratban megjelent cikk eredményeit Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemzik, hangsúlyozva a magyar vonatkozásokat.
Tovább
Hiába az óvatosság, ha nem csökken a kibocsátás: a klímaváltozás tüzesebbé teszi Magyarországot
Habár az utóbbi években rekordokat döntenek a hazai aszályos időszakok, a természetben felbukkanó tüzek gyakorisága Magyarországon a 2000-es évekhez képest mégis lecsökkent – a szigorúbb szabályoknak és a lakosság tudatosabb magatartásának köszönhetően. A klímaváltozás miatt a jövőben azonban komoly növekedés fenyeget. A Magyar Nemzeti Bank és az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói – Burger Csaba és Szabó Péter – szerint a pesszimista forgatókönyv esetén a század végére akár ötszörösére is emelkedhet a mai extrém tűzgyakoriság hazánkban.
Tovább
Eddig működött, de most szorít az idő: sokba kerülhet, ha nem kezdünk el leválni az orosz gázról
Magyarország gázpolitikája eddig nem volt teljesen irracionális: átvészeltük a 2022–23-as sokkot, nem a pánik idején kötöttünk alternatív szerződéseket, és éveken át olcsóbban jutottunk energiához, mint az orosz energiahordozóktól gyorsan elszakadó államok. De az árelőny olvad, az útvonal- és geopolitikai kockázatok nőnek, a régiós alternatívák pedig bővülnek – a halogatás egyre többe kerülhet. A teljes, azonnali leválás ára az orosz olajról és gázról együttesen jelenleg nagyságrendileg mintegy évi 400 milliárd forintos többletköltséggel járna – ez azonban kezelhető, és kisebb kitettséget jelent, mint egy kényszerű, válsághelyzetben végrehajtott ugrás valószínű gazdasági következményei. Deák András háromrészes cikksorozatának befejező részében a magyar kilátásokról ír.
Tovább
Nem fagytunk meg, de drágán megfizettük – így ért véget az olcsó orosz gáz korszaka
A Gazprom vezetékes gáza évtizedeken át olcsó, stabil és bőséges forrás volt Európa számára – egészen az orosz–ukrán háborúig. 2021 után Moszkva fegyverként kezdte használni a földgázt, ám hiába zárta el részlegesen a csapokat, Európa nem roppant meg. Fizikai hiány nem alakult ki, de a gazdasági következmények súlyosak voltak: Magyarország például a gáz és az áram drágulása miatt a GDP-jének 6 százalékát bukta 2022-ben. Bár az orosz export összeomlott, a globális LNG-piac és az amerikai beszállítók nagyobb megrázkódtatások nélkül vészelték át a helyzetet. Európa pedig végérvényesen más források és más piaci függések irányába mozdul el. Deák András háromrészes cikksorozatának második írásában az orosz gáz európai történetét meséli el.
Tovább
Európa energiarendszeréből lassan és visszavonhatatlanul tűnik el a földgáz
Jonathan Stern, az európai gázpiac szaktekintélye még „sötét kornak” nevezte a 2010-es éveket az európai gázpiacon – de az igazi mélypont csak ezután következett. Hiába lett a földgáz olcsó és bőséges, Európa energiarendszeréből fokozatosan kiszorult: a villamosenergia termelésében egyre inkább már csak tartalékként jön számításba, az ipar pedig kényszerűen ki fog hátrálni a használatából. Egyedül a háztartási felhasználás tartja magát, bár az uniós klímapolitika hatásai várhatóan itt is jelentkeznek majd. Deák András háromrészes cikksorozatának első írásában az európai földgázpiac évtizedes hanyatlását követi végig.
Tovább
Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét.
Tovább
A hazai természetes erdőtársulásoknak kedvező klímát a sztyepp válthatja fel a jövőben, eltűnhetnek a bükköseink
Az idei június minden eddiginél szárazabb volt Magyarországon. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben általánosságban szárazabb nyarak várhatnak ránk, amelynek számos negatív következménye lehet. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita – részletesen bemutatták, hogy a különböző üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvek mellett hogyan alakulhatnak át hazánk természetes erdőtársulásai. A pesszimista forgatókönyv szerint a század végére az ország több mint 40%-án a sztyepp vagy más néven füves puszta számára kedvező éghajlati viszonyokra kell felkészülni, a bükkösök pedig teljesen eltűnhetnek.
Tovább
Veszélyes vírust terjesztő kullancsfajok telepedhetnek meg Magyarországon, a klímaváltozás pedig segíti a túlélésüket
Afrikai eredetű, aktívan vadászó kullancsfajok jelentek meg Magyarországon, amelyek terjeszthetik a halálos krími–kongói vérzéses láz vírusát. A klímaváltozás kedvez az ittmaradásuknak, és bár emberi fertőzést még nem észleltek, a szakértők szerint adottak a feltételek egy új járvány megjelenéséhez. Egy új mobilalkalmazással immár mi is segíthetünk megtalálni és azonosítani az új jövevényeket.
Tovább
Az évszázad végére Észak-Európában is gyakoribb lehet a forróság, itthon pedig a szeptemberi kánikula
Az idei nyár is megmutatta a klímaváltozás hatásait: a hosszan tartó aszály után heves zivatarok okoztak súlyos károkat az országban,...
Tovább
Ingyen víz vagy fenntartható öntözés? – A magyar megoldás szembemegy az EU-tagállamok gyakorlatával
A magyar kormány 2025-ben is átvállalja a gazdálkodók öntözővíz-használati díját, ezzel továbbra is díjmentesen biztosítva az öntözővizet a mezőgazdaság számára. A cél az öntözött területek növelése, a versenyképesség megőrzése – ám szakértők szerint ez az intézkedés hosszú távon fenntarthatatlan, és szembemegy az uniós vízpolitika alapelveivel.
Tovább
Miközben a V4-ek új utakat keresnek, Magyarország a végsőkig kitart az orosz gáz mellett
Az orosz gázról való leválás radikális fordulatot hozott Európában, de a V4-országok eltérő utakat választottak: Lengyelország norvég gázzal és hőszivattyúkkal...
Tovább
Zöld lakáshitelek: fél százaléknyi kamatkedvezmény is milliókat érhet
Magyarországon a lakóépületek jelentős része az elavult, energiapazarló kategóriába tartozik – ez nemcsak magas rezsiköltséget, hanem számottevő klímaterhelést is jelent. A jelenleg elérhető kedvezményes zöld hitelekkel viszont akár milliókat is spórolhatnak azok, akik korszerűsítésre vagy energiahatékony otthon vásárlására vállalkoznak. A támogatott konstrukciókhoz alacsonyabb önerő, kamatkedvezmény és akár vissza nem térítendő támogatás is társul.
Tovább
A száraz kontinentális klíma változása sújtja térségünket: gyorsul a nyári felmelegedés, súlyosbodnak az aszályok
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt. A nyarak forróbbá és szárazabbá válása növeli az aszályok gyakoriságát és súlyosságát, miközben a felmelegedés üteme a 2020-as években újra gyorsul, és az idei év is ezt a tendenciát erősíti. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársa elemzi a helyzetet és régiónk kilátásait.
Tovább
Már az éjszaka sem mindig hoz enyhülést: ezért torpan meg a napi hőingás növekedése
Az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás Magyarországon, főként áprilisban és nyáron a melegebb nappalok miatt. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben már nem várható további jelentős változás, mert a maximum- és minimumhőmérsékletek hasonló ütemben emelkednek. Ennek azonban nem érdemes örülnünk: nyáron a forróbb nappalok mellett egyre gyakrabban jelentkező trópusi jellegű éjszakák jócskán megnehezítik, hogy kipihenjük magunkat. Kis Anna és Pongrácz Rita elemzése.
Tovább
A Velencei-tó gyorsabban melegszik, mint a levegő
A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb, de sekély tava, mely emiatt fürdőzésre kiválóan alkalmas. Ugyanakkor épp a sekélysége miatt rendkívüli módon kitett az időjárási és éghajlati változások hatásainak is. Rövid tanulmányukban Szabó Péter és Pongrácz Rita (ELTE Meteorológiai Tanszék) azt vizsgálták, hogy a tó mely évszakban melegedett a legjobban, és ez mennyire függ a levegő hőmérsékletétől.
Tovább
Az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette a Klímatörvényt – szakértői gyorselemzések a klímadöntésről
Dr. Sulyok Katalin környezetjogász, az ELTE és a Durham University habilitált docense kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság döntésében megfogalmazott elveknek valójában csak egy teljesen új logikájú, átfogóbb klímatörvény tudna eleget tenni, amely a természeti erőforrások túlhasználata helyett azok megőrzésének logikájára épít. Huszár András jogász, a Green Policy Center társalapító-igazgatója szerint az Alkotmánybíróság döntése önmagában nem jelenti a klímaügy győzelmét, ugyanakkor jó esélyt ad egy alapos, a szakmai és civil szervezeteket is bevonó, komoly jogszabályalkotási folyamat lebonyolítására 2026. június végéig.
Tovább
Vészesen felgyorsult a Balaton vizének melegedése, turbulens változások jönnek az élővilágban
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak. A klímaváltozás nemcsak a vízmelegedést hozta el: megbillenhet az évszakos ciklusokra épülő ökoszisztéma, nő az oxigénhiányos időszakok és az algavirágzások kockázata, és megjelennek a melegkedvelő, inváziós növényfajok is.
Tovább
Miért ilyen hideg a tavasz? – Megváltoztak az évszakok!
Az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb, ezért nem meglepő, hogy május közepén sokan panaszkodtak, hogy: "Norvégiában jobb az idő,...
Tovább
Egy égető probléma – A vegetációtüzek növekvő kockázata Európában
A vegetációtüzek Európában új szintre léptek – erre figyelmeztet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb Changing Wildfires: Policy...
Tovább
Átalakuló fajösszetétel, beözönlő inváziósok, félsivatag rövid életű növényekkel – ez várhat a Homokhátság gyepeire
Magyar ökológusok megvizsgálták, hogyan változtak csaknem két évtized alatt a Homokhátság természetes gyepei. Az eredmény aggasztó: ha így folytatódik a...
Tovább
Adjuk vissza a vizet a tájnak, avagy a klímaadaptív ártéri tájgazdálkodás
A vízgazdálkodásban paradigmaváltás történik. A klímaváltozás ránk rúgta az ajtót, amelyre a 2022-es aszály különösképpen rámutatott. De nem csak a...
Tovább
Inkább a szomszéd, mint a napsütés számít, amikor napelemet telepítünk a tetőnkre
A Miskolci Egyetem kutatói megvizsgálták, mi befolyásolja a háztartási napelemek telepítését, és meglepő eredményekre jutottak. Szokásainkról, preferenciáinkról árulkodik a vizsgálat,...
Tovább
Veszélyben Európa, ha az energiaellátás biztonsága sérül – az európai akadémiák szakértői a kockázatokról
A klímaváltozás és az erősödő geopolitikai viharok egyre nagyobb kockázatot jelentenek az energiaellátásra nézve. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó testülete (EASAC) most kiadott jelentésében sorra veszi ezeket a kockázatokat és kezelésük lehetőségeit. Magyarországon az orosz energiahordozó-függőség, a földgázfelhasználás nem csökkenő aránya és Paks hűtővízellátása a fő kockázatok. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője európai és magyar szempontból elemzi a helyzetet.
Tovább
Tudjuk, hogy káros, mégis alig törődünk az óriás akkumulátorgyárak éjszakai fényözönével
A fényszennyezés egyaránt káros hatással van az emberi szervezetre és az élővilágra, mégis úgy fest, kevés figyelem jut rá az új gigaberuházások kivitelezésénél. Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet kutatójának elemzéséből kiderül, hogyan lesznek világosabbak az éjszakáink, ahogy Magyarország akkunagyhatalommá válik.
Tovább
Még a bolygónkért aggódók is nehezen mondanak le a túlzott fogyasztásról
Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatása szerint hiába aggódik valaki a bolygónk sorsa miatt, inkább környezetbarát termékek vásárlásával nyugtatja...
Tovább
Relatíve olcsón megúsztuk a Boris ciklon okozta árvizet, de ez még csak a kezdet
Az elmúlt 70 év alatt a térségben nem nőtt ugyan a veszteglő ciklonos időjárási helyzetek gyakorisága, azonban a belőlük hulló csapadék intenzitása igen, és az emberi tevékenység miatt jelenleg kétszer gyakoribbak a nagy csapadékösszegek.
Tovább
Hidden hazards: Disinformation and waste in Hungary’s Battery Boom
The battery boom will shape not only Hungary’s economy but also the health of its people and the state of the environment for decades to come, affecting future generations. Yet, we know very little, as the government and factories provide almost no information.
Tovább
Nem akkumulátorellenesnek kell lenni, hanem magyarpártinak
Ebben a cikkben a kormányhivataloktól kikért legújabb adatok alapján megmutatjuk, merre mennyi akkumulátoripari veszélyes hulladék jár az országban, és hogy mit kezdhetünk a helyzettel.
Tovább
Változatlan kibocsátások esetén egy nagy szobafogsággá válhat a nyár. A klímaváltozás hatása a fő hazai turisztikai időszakokra
Ha a jelenlegi ütemben folytatódnak a kibocsátások, a nyár kis túlzással egy nagy szobafogsággá fog válni a társadalom többségének, a városnézés elviselhetetlenné és lehetetlenné válik, de még a vízparti turizmus is csak néhány napon lesz kellemes.
Tovább
A tűrőképesség határán: a leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot éltük át idén júliusban
Az emberi tűrőképesség és az egészségre gyakorolt hatás szerint az idei júliusi hőhullám volt a legrosszabb a modern mérések kezdete óta, amit át kellett élnünk.
Tovább
Hogyan hűtsük le városainkat nyáron, ha nem esik az eső? Csapadék, zöldfelületek, energiaáramlás és városi hőszigethatás
A hőhullám-csúcsok csökkentésére legalkalmasabb eszköz a párologtatás növelése. A megkerülhetetlen kibocsátás-csökkentésen túlmenően is vannak elérhető alkalmazkodási lehetőségeink, hogy enyhítsük a városi hőszigethatást, ha nem ideálisak a csapadékviszonyok.
Tovább
Bevételeik 5 százalékából megszüntethetnék az olajcégek a metánszivárgásokat, ha akarnák
Az emberi eredetű metánkibocsátások harmadáért a fosszilis iparág felelős, miközben azok mindössze 5%-át jelentik a Nemzetközi Energiaügynökség szerint. A metánkibocsátások jövője megáshatja a klímacélok sírját, de meg is mentheti azokat a gáz viszonylag rövid légköri tartózkodási ideje miatt és még az iparág számára is nyereséges lenne megállítani a metánszivárgásokat.
Tovább
Kimaradsz az otthonfelújítási támogatásból? Állami segítség nélkül is el tudod kezdeni a mélyfelújítást
A szolidaritás és a közösségi megoldások, hogy nem egyedül kell megbirkóznunk a költségekkel, kiemelkedő szerepet játszhatnak az energiahatékonysági korszerűsítés területén, amit számos európai és hazai példa is bizonyít.
Tovább
Hasít itthon a napenergia – most hiányzik csak igazán a nagyobb szélerőműves kapacitás
Az elenyésző hazai szeles kapacitás jelenleg alkalmatlan arra, hogy kiegyenlítse a naperőműves termelés hullámvölgyeit, és a Nemzeti Energia és Klímatervben 2030-ra megcélzott 1000 MW szélenergia bővítés is túl csekély lesz erre, főleg, hogy napenergiából 12000 MW-ot kívánunk elérni.
Tovább
Túl szép, hogy igaz legyen: a szén-dioxid-elnyeléssel egybekötött energiatermelés lehetőségei Magyarországon
Képzeljünk el egy energiaforrást, ami nemhogy nem bocsát ki szén-dioxidot, hanem elnyeli azt, vagyis negatív kibocsátással bír! Ez kicsit meseszerűnek hangzik, igaz? A BECCS (bioenergy with carbon capture and storage) technológia azonban ezt ígéri.
Tovább