Rossz tüzelés, elavult épületek, gyenge szakpolitika: ezért lélegzünk ma ilyen egészségtelen levegőt Magyarországon

A magyarországi levegőszennyezés egyik legsúlyosabb forrása a lakossági fűtés: a háztartások adják az ország szállópor-kibocsátásának többségét. A nedves fa, a hulladékkal fűtés és a régi, pazarló kályhák miatt rengeteg mikroszkopikus részecske kerül a levegőbe, amelyek évente 8–12 ezer ember idő előtti halálához járulnak hozzá. Bár a megoldások régóta ismertek – korszerűbb otthonok, tisztább tüzelés, következetes állami programok –, a szükséges szakpolitikai lépések máig nem születtek meg. Pedig egy átgondolt, hosszú távú stratégia tízezrek életkilátásait javíthatná és jelentősen csökkenthetné az ország légszennyezettségét.

Tovább

Készen állunk-e a hazai akkugyárak rohamosan növekvő hulladékkibocsátására?

A környezetre veszélyes hulladékok illegális lerakása eleve komoly gond Magyarországon, és számos eset mutatja, hogy a rugalmasan értelmezhető jogszabályok és a hatósági működés hiányosságai tovább nehezítik a helyzet kezelését. Minderre most ráengedjük Európa legnagyobb kapacitású akkumulátoriparának várhatóan folyamatosan növekvő hulladékmennyiségét. Éltető Andrea, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézet kutatójának elemzése a jelenlegi problémákról és a várható kockázatokról.

Tovább

Magyarország egyik legnagyobb kihasználatlan klímalehetősége a távhő – mégis forráshiány és szabályozási korlátok bénítják

A Szolidáris Gazdaság Központ kutatása szerint a távhő rendszerszintű zöldítése akár a városi légszennyezés és a hazai kibocsátások jelentős csökkentésére is alkalmas lenne. A fejlesztéseket azonban jelenleg a központosított árképzés, az elaprózott támogatási rendszer és a megújulók integrációjának intézményi akadályai teszik szinte kivitelezhetetlenné. Ráadásul épp ott van a legnagyobb potenciál, ahol ma a legszűkebb a mozgástér: az önkormányzati távhőszolgáltatóknál.

Tovább

2025-re súlyosra fordult a globális klímaválság: soha ennyi riasztó jel nem mutatott egy irányba

10 év telt el a Párizsi Klímaegyezmény elfogadása óta. Egy frissen publikált nemzetközi összefoglaló alapján a Föld rendszereinek több mint kétharmada ma már kritikus állapotban van, miközben 2024 a történelem legmelegebb éve lett. A jelentés átfogó ábráit és üzeneteit, valamint a másfél fokos felmelegedési küszöb tartós elérését Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita (ELTE Meteorológiai Tanszék) mutatja be és értelmezi saját szerkesztésű ábrákon keresztül.

Tovább

Ádáz vita a következő klímacsúcs helyszínéről, küzdelem a fosszilis lobbistákkal – diplomáciai csaták a COP hátterében

Miközben a klímacsúcsok célja a közös kibocsátáscsökkentési irány kijelölése, a háttérben zajló geopolitikai versengés és a fosszilis ipar erős jelenléte újra és újra rávilágít egy kényes kérdésre: mennyire nehezíti meg a valódi előrelépést az, hogy még a konferenciák helyszínválasztása is komoly diplomáciai csatatérré vált? A COP továbbra is kulcsfontosságú fórum, de érdemes szembenézni azokkal a feszültségekkel, amelyek lassítják az éghajlatvédelmi ambíciók megvalósulását.

Tovább

A felnőttek közel fele autóval indul munkába, miközben az Alföld Európa biciklis térképén is előkelő helyen áll – feltárultak a népszámlálás közlekedési adatai

A felnőttek közel fele autóval indul munkába, míg az iskolások csak ötödének útja telik kocsiban – ők sokkal inkább közösségi közlekedéssel vagy gyalog járnak. Bár országosan az autóhasználat nőtt az elmúlt évtizedben, az Alföldön európai összehasonlításban is kiemelkedő a kerékpározás szerepe, a budapesti agglomerációban pedig sokan kombinálják a különböző közlekedési módokat. A Mobilissimus szakértője elemezte a 2022-es népszámlálás adatait – most megtudhatjuk, hogyan közlekedünk, és milyen irányba változik Magyarország mobilitási képe.

Tovább
A klímajog forradalma: a Nemzetközi Bíróság történelmi állásfoglalást tett az éghajlatvédelemről

A klímajog forradalma: a Nemzetközi Bíróság történelmi állásfoglalást tett az éghajlatvédelemről

Mekkora kibocsátáscsökkentésre kötelesek az államok? Szabadon dönthetnek arról, hogy milyen intézkedéseket tesznek a másfél fokos cél elérése érdekében? Felelőssé tehetők az éghajlatváltozás okozta károkért, ha igen, milyen jogorvoslat kérhető a nemzetközi bíróságok előtt? Engedélyezhető-e újabb fosszilis beruházás? És – Trump Amerikájához hasonlóan – „felmentheti-e magát” egy állam klímajogi kötelezettségei alól, ha kilép a Párizsi Megállapodásból? A hágai Nemzetközi Bíróság döntése nyomán Dr. Sulyok Katalin környezetjogász, a Durham University docense keresi a választ ezekre a kérdésekre.

Tovább

Eddig működött, de most szorít az idő: sokba kerülhet, ha nem kezdünk el leválni az orosz gázról

Magyarország gázpolitikája eddig nem volt teljesen irracionális: átvészeltük a 2022–23-as sokkot, nem a pánik idején kötöttünk alternatív szerződéseket, és éveken át olcsóbban jutottunk energiához, mint az orosz energiahordozóktól gyorsan elszakadó államok. De az árelőny olvad, az útvonal- és geopolitikai kockázatok nőnek, a régiós alternatívák pedig bővülnek – a halogatás egyre többe kerülhet. A teljes, azonnali leválás ára az orosz olajról és gázról együttesen jelenleg nagyságrendileg mintegy évi 400 milliárd forintos többletköltséggel járna – ez azonban kezelhető, és kisebb kitettséget jelent, mint egy kényszerű, válsághelyzetben végrehajtott ugrás valószínű gazdasági következményei. Deák András háromrészes cikksorozatának befejező részében a magyar kilátásokról ír.

Tovább

Nem fagytunk meg, de drágán megfizettük – így ért véget az olcsó orosz gáz korszaka

A Gazprom vezetékes gáza évtizedeken át olcsó, stabil és bőséges forrás volt Európa számára – egészen az orosz–ukrán háborúig. 2021 után Moszkva fegyverként kezdte használni a földgázt, ám hiába zárta el részlegesen a csapokat, Európa nem roppant meg. Fizikai hiány nem alakult ki, de a gazdasági következmények súlyosak voltak: Magyarország például a gáz és az áram drágulása miatt a GDP-jének 6 százalékát bukta 2022-ben. Bár az orosz export összeomlott, a globális LNG-piac és az amerikai beszállítók nagyobb megrázkódtatások nélkül vészelték át a helyzetet. Európa pedig végérvényesen más források és más piaci függések irányába mozdul el. Deák András háromrészes cikksorozatának második írásában az orosz gáz európai történetét meséli el.

Tovább

Európa energiarendszeréből lassan és visszavonhatatlanul tűnik el a földgáz

Jonathan Stern, az európai gázpiac szaktekintélye még „sötét kornak” nevezte a 2010-es éveket az európai gázpiacon – de az igazi mélypont csak ezután következett. Hiába lett a földgáz olcsó és bőséges, Európa energiarendszeréből fokozatosan kiszorult: a villamosenergia termelésében egyre inkább már csak tartalékként jön számításba, az ipar pedig kényszerűen ki fog hátrálni a használatából. Egyedül a háztartási felhasználás tartja magát, bár az uniós klímapolitika hatásai várhatóan itt is jelentkeznek majd. Deák András háromrészes cikksorozatának első írásában az európai földgázpiac évtizedes hanyatlását követi végig.

Tovább

Bárki segíthet feltérképezni kiszáradó vizeinket – mutatjuk az appot!

A klímaváltozás és a fokozódó vízhasználat miatt világszerte egyre több vízfolyás tűnik el időszakosan vagy tartósan a térképről. A kiszáradás nemcsak az élővilágot veszélyezteti, hanem a társadalom számára is létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A hivatalos mérőhálózat azonban csak a vízfolyások töredékét tudja ellenőrizni. E hiányosság orvoslására született a DRYRivERS közösségi tudományos kezdeményezés, mely lehetőséget ad arra, hogy bárki adatot gyűjtsön kiszáradó patakokról – mindössze egy mobiltelefon kell hozzá.

Tovább

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét.

Tovább

Veszélyes vírust terjesztő kullancsfajok telepedhetnek meg Magyarországon, a klímaváltozás pedig segíti a túlélésüket

Afrikai eredetű, aktívan vadászó kullancsfajok jelentek meg Magyarországon, amelyek terjeszthetik a halálos krími–kongói vérzéses láz vírusát. A klímaváltozás kedvez az ittmaradásuknak, és bár emberi fertőzést még nem észleltek, a szakértők szerint adottak a feltételek egy új járvány megjelenéséhez. Egy új mobilalkalmazással immár mi is segíthetünk megtalálni és azonosítani az új jövevényeket.

Tovább

Ingyen víz vagy fenntartható öntözés? – A magyar megoldás szembemegy az EU-tagállamok gyakorlatával

A magyar kormány 2025-ben is átvállalja a gazdálkodók öntözővíz-használati díját, ezzel továbbra is díjmentesen biztosítva az öntözővizet a mezőgazdaság számára. A cél az öntözött területek növelése, a versenyképesség megőrzése – ám szakértők szerint ez az intézkedés hosszú távon fenntarthatatlan, és szembemegy az uniós vízpolitika alapelveivel.

Tovább

A felmelegedéssel tovább nőhet a nyári zivatarok előfordulása egy új hazai kutatás szerint

Nemcsak a hőhullámok száma nő Magyarországon, hanem a károkozó széllel, intenzív csapadékkal és villámlásokkal kísért zivataros napoké is. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai Tanszék és a HungaroMet kutatói – Szabó Péter, Lakatos Mónika, Pieczka Ildikó és Pongrácz Rita – azt vizsgálták, hogyan változott a zivataros napok előfordulása az elmúlt évtizedekben, milyen folyamatok állnak a háttérben, és mire számíthatunk a következő évtizedekben.

Tovább

Növényi alapú főzés gyerekekkel – már két online alkalom is tartós változást hozhat

Elég lehet-e két közös főzés ahhoz, hogy elinduljunk a fenntarthatóbb étrend felé? Egy hazai online főzőtanfolyam nyomán született kutatás tapasztalatai szerint igen: a gyerekek és szüleik közösen készítettek növényi alapú ételeket, ami sokaknál tartós változást indított el az otthoni étkezési szokásokban. A Climate Smart Elephant és az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének kutatása azt sugallja, hogy az élményszerű tanulás és a főzési készségek fejlesztése sokat tehet a növényi alapú ételek elfogadottságáért.

Tovább

Itt a friss globális hőtérkép: kivétel volt a hazai hideg május, bolygónk rendületlenül melegszik

2025 májusa globálisan kiugróan meleg volt: a mérések kezdete óta a tavalyi után a második legmelegebb. Európában markáns kelet–nyugati különbség alakult ki: míg Magyarországon és keletebbre szokatlanul hűvös volt az idő, addig Nyugat-Európa több pontján – például Izlandon és a Brit-szigeteken – rekordmeleget tapasztaltak. Globálisan a Föld 7%-án dőlt meg a májusi melegrekord. Mindez jól látszik az amerikai Környezeti Információs Központ (National Centers for Environmental Information, NCEI) által most közzétett térképen, mely a 2025 májusában észlelt hőmérsékleti eltéréseket mutatja az 1991–2020-as klímaátlaghoz képest.

Tovább

Az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette a Klímatörvényt – szakértői gyorselemzések a klímadöntésről

Dr. Sulyok Katalin környezetjogász, az ELTE és a Durham University habilitált docense kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság döntésében megfogalmazott elveknek valójában csak egy teljesen új logikájú, átfogóbb klímatörvény tudna eleget tenni, amely a természeti erőforrások túlhasználata helyett azok megőrzésének logikájára épít. Huszár András jogász, a Green Policy Center társalapító-igazgatója szerint az Alkotmánybíróság döntése önmagában nem jelenti a klímaügy győzelmét, ugyanakkor jó esélyt ad egy alapos, a szakmai és civil szervezeteket is bevonó, komoly jogszabályalkotási folyamat lebonyolítására 2026. június végéig.

Tovább

Vészesen felgyorsult a Balaton vizének melegedése, turbulens változások jönnek az élővilágban

Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak. A klímaváltozás nemcsak a vízmelegedést hozta el: megbillenhet az évszakos ciklusokra épülő ökoszisztéma, nő az oxigénhiányos időszakok és az algavirágzások kockázata, és megjelennek a melegkedvelő, inváziós növényfajok is.

Tovább

Influenszerekkel a környezettudatosságért

A felnőtt lakosság csaknem fele, 13-16 éves korosztálynak pedig kétharmada tájékozódásra, sőt, tanulásra használja a közösségi médiát, így egyáltalán nem mindegy, mit és hogyan mondanak az influenszerek, akiket tíz- és százezrek követnek szinte jóbarátjukként. Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatói ezért utánajártak annak, hogyan lehetne a fenntarthatóság pozitív üzenetét a leghatékonyabban képviselni.

Tovább

Veszélyben Európa, ha az energiaellátás biztonsága sérül – az európai akadémiák szakértői a kockázatokról

A klímaváltozás és az erősödő geopolitikai viharok egyre nagyobb kockázatot jelentenek az energiaellátásra nézve. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó testülete (EASAC) most kiadott jelentésében sorra veszi ezeket a kockázatokat és kezelésük lehetőségeit. Magyarországon az orosz energiahordozó-függőség, a földgázfelhasználás nem csökkenő aránya és Paks hűtővízellátása a fő kockázatok. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője európai és magyar szempontból elemzi a helyzetet.

Tovább

Alvási idő és minőség, turbulencia, villámlás, aktív vulkánok a gleccserek helyén. Ezekre is hat a klímaváltozás

A klímaváltozás mindenki számára nyilvánvaló hatásai, mint például a fokozódó a szélsőséges időjárási események, már jól ismertek. Ebben a cikkben négy olyan területet hozunk, amikre nem biztos, hogy először gondolnánk, de hat rájuk a klímaváltozás, és arra is kitérünk, hogy enyhíthetők a hatások.

Tovább

A kisközösségi cselekvés lehet(ne) a gyógyír a dühös és frusztrált magyar társadalomnak, környezeti-klímás téren is

Egy nemzetközi kutatás alapján a magyar társadalom meglehetősen érzékeny a környezeti-éghajlati válságra és jelentős az ezek miatti düh aránya. A kisközösségi cselekvés, kiváltképp az alkalmazkodással a fókuszban szolgálhat gyógyírként a magyarok tehetetlen dühére és a mentális megkönnyebbülés mellett növeli a helyi jóllétet is.

Tovább

Rengeteg szenet nyel a növényzet, csak maradjon is így

A Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet is raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között. Itthon és világszerte is tennünk kell azért, hogy a természet továbbra is partnerünk legyen a klímaváltozás mérséklésében.

Tovább