Mit jelentenek az IPCC forgatókönyvei a gyakorlatban? A sok lehetséges történet közül bemutatunk hármat

Minél hamarabb korlátozni tudjuk a globális felmelegedés mértékét, annál kevésbé veszélyeztetjük az emberi társadalom és a természetes ökoszisztémák épségét. Nézzük, milyen jövőkép várhat ránk, ha össztársadalmi szinten a jelenlegi vállalásainknál ambiciózusabban cselekszünk, ha legalább a vállalásainkat betartjuk, vagy ha tovább halogatjuk a cselekvést! Vajon tényleg megéri késleltetni, késlekedni?

Tovább

Mennyit számít, hogy 1,5 °C vagy 2 °C alatt tartjuk a globális felszínközeli átlag-hőmérséklet emelkedést?

Mindennap hallunk arról, hogy milyen mértékű a globális felmelegedés, milyen értékeket nem szabadna elérnie a melegedésnek, és hogy emiatt a fajok hány százaléka a tűnhet el. De belegondolunk egyszer is mi rejlik a különböző százalékok és kicsinynek tűnő számadatok mögött? Ami látszólag csak pár tized Celsius fok, az rengeteg fajnak élet-halál kérdése.

Tovább

A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon

A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. Hazánkban a legfontosabb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik, azonban a klímaválság várhatóan befolyásolni fogja egyes, állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is.

Tovább

Mítosz: a napfoltok miatt ilyen erős most a klímaváltozás. Miért nem kenhető kizárólag a Napra az éghajlati válság

A napfoltok számának ciklikus változása azon természetes folyamatok közé tartozik, amit a klímaszkeptikusok az ember okozta éghajlatváltozás "igazi" okának tartanak. Fontos belátni, hogy míg a vulkáni tevékenységet vagy a Nap működését egyáltalán nem tudjuk befolyásolni, addig a saját kibocsátásainkat igen.

Tovább

A kőolaj nagyhatalom Szaúd-Arábia szerint az éghajlati jelentésben „nincs elég tény”. A bonni klímatárgyalások első hetéről

Épp csak megkezdődött a klímatárgyalások időközi ülésszaka Bonnban (2019. június 17-27), s a fosszilis nagyhatalmak élén Szaúd-Arábia máris teljes erőbedobással próbálja „tényteleníteni” a tudományt. Íme egy ízelítő abból, ami sok küldöttet ébren tartott a múlt héten.

Tovább

Mítosz: a vulkáni tevékenység jobban hat a mostani éghajlatváltozásra, mint az ember. Tegyük helyre a tűzhányókat!

Sok tényező befolyásolja az éghajlatot. Emiatt sok klímaszkeptikus továbbra is azzal érvel, hogy nem az emberi tevékenységből fakadó üvegházgáz kibocsátás miatt változik most a Föld éghajlata, hanem olyan természetes hatások miatt mint a vulkanizmus. Szerintük egy természetes folyamatról van szó, nem kell semmin változtatnunk. Mint annyi mítosz, ez sem igaz. De akkor mégis, hogyan és milyen mértékben hatnak a vulkanizmus az éghajlatra?

Tovább

Mítosz: Elég, ha sok fát ültetünk, és meg is oldódik az éghajlati válság. Nem fog!

Fát ültetni jó és helyes cselekedet ugye? Már sokféle kalkulátor is létezik arra, hogy ha te így meg úgy élsz, akkor ennyi meg annyi fa ültetésével ki tudod váltani a karbonlábnyomod. De pótoljuk-e így a Föld tüdejét, az esőerdőket? Sajnos már túl vagyunk azon, hogy a fák ültetése elég legyen, viszont továbbra is elengedhetetlen. Az új mottó inkább úgy hangzik: mindenki éljen egyszerűbben, fogyasszon kevesebbet - és ültessen egy fát.

Tovább

Amikor egy környezeti-éghajlati fenyegetés sikeres globális összefogást eredményezett. A Montreali Jegyzőkönyv tanulságai

Tipikus érvelés az újfajta klímaszkeptikusoktól és klímatagadóktól, hogy jól hangzik ez a globális összefogás az éghajlatváltozás mérséklése miatt, de hát teljességgel lehetetlen, mert annyira széttartóak az emberiség érdekei, és egyébként sincs rá példa, hogy valaha sikerült volna. Pedig van! Ez pedig nem más, mint az ózonlyuk kérdése. Bemutatjuk a világ egyik legsikeresebb környezetvédelmi egyezményét, a Montreali Jegyzőkönyvet.

Tovább