Rákosrendező lehetne zöld és igazságos is – de ez Budapest jelenlegi eszközeivel nehezen megvalósítható
Mini-Dubaj helyett Parkváros – Rákosrendező látványos pályát futott be az elmúlt évben. Miután a főváros megszerezte a területet, már nem...
Tovább
Kiszáradó ország, elmaradó válaszok – a mezőgazdaság, a klímaváltozás egyik legnagyobb hazai elszenvedője
2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot. Miközben ezen ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk. A hazai fejleményeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss, az EU környezeti állapotáról szóló jelentése is új megvilágításba helyezi.
Tovább
Az EU szokatlanul határozott fellépése ellenére gyenge, konkrétumok nélküli megállapodással zárult a brazíliai klímacsúcs
Egy napos csúszással, de eredményesen ért véget a brazíliai Belémben, az Amazonas torkolatánál tartott ENSZ klímakonferencia. A Mutirao Döntés néven...
Tovább
Ádáz vita a következő klímacsúcs helyszínéről, küzdelem a fosszilis lobbistákkal – diplomáciai csaták a COP hátterében
Miközben a klímacsúcsok célja a közös kibocsátáscsökkentési irány kijelölése, a háttérben zajló geopolitikai versengés és a fosszilis ipar erős jelenléte újra és újra rávilágít egy kényes kérdésre: mennyire nehezíti meg a valódi előrelépést az, hogy még a konferenciák helyszínválasztása is komoly diplomáciai csatatérré vált? A COP továbbra is kulcsfontosságú fórum, de érdemes szembenézni azokkal a feszültségekkel, amelyek lassítják az éghajlatvédelmi ambíciók megvalósulását.
Tovább
Eltűnhet a magyar krumpli: a felmelegedés és az új kártevők együtt szorítják ki a burgonyát
A klímaváltozás következtében a hazai konyha egyik fő alapanyaga, a burgonya számára egyre kedvezőtlenebb hazánk éghajlata: egyrészt a növénynek az ország jelentős részén már most is túl meleg van, másrészt új kártevők is érkeznek, melyeknek kedvez a melegebb éghajlat. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – azt vizsgálták, hogyan romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés itthon az elmúlt évtizedekben, illetve a jövőben mikorra tűnhet majd teljesen el a termőföldekről.
Tovább
Kevesebb jégeső, több és hevesebb zivatar – meglepő fordulatot hoz a klímaváltozás
Egy nemzetközi kutatás új megvilágításba helyezi a jégesők és zivatarok jövőbeli alakulását Európában. A klímamodellek szerint a jégesők ritkábbak de olykor hevesebbek, a zivatarok pedig gyakoribbak lehetnek – ami hazánkban is érezhető következményekkel járhat. A neves Nature Communications folyóiratban megjelent cikk eredményeit Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemzik, hangsúlyozva a magyar vonatkozásokat.
Tovább
Hiába az óvatosság, ha nem csökken a kibocsátás: a klímaváltozás tüzesebbé teszi Magyarországot
Habár az utóbbi években rekordokat döntenek a hazai aszályos időszakok, a természetben felbukkanó tüzek gyakorisága Magyarországon a 2000-es évekhez képest mégis lecsökkent – a szigorúbb szabályoknak és a lakosság tudatosabb magatartásának köszönhetően. A klímaváltozás miatt a jövőben azonban komoly növekedés fenyeget. A Magyar Nemzeti Bank és az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói – Burger Csaba és Szabó Péter – szerint a pesszimista forgatókönyv esetén a század végére akár ötszörösére is emelkedhet a mai extrém tűzgyakoriság hazánkban.
Tovább
Eddig működött, de most szorít az idő: sokba kerülhet, ha nem kezdünk el leválni az orosz gázról
Magyarország gázpolitikája eddig nem volt teljesen irracionális: átvészeltük a 2022–23-as sokkot, nem a pánik idején kötöttünk alternatív szerződéseket, és éveken át olcsóbban jutottunk energiához, mint az orosz energiahordozóktól gyorsan elszakadó államok. De az árelőny olvad, az útvonal- és geopolitikai kockázatok nőnek, a régiós alternatívák pedig bővülnek – a halogatás egyre többe kerülhet. A teljes, azonnali leválás ára az orosz olajról és gázról együttesen jelenleg nagyságrendileg mintegy évi 400 milliárd forintos többletköltséggel járna – ez azonban kezelhető, és kisebb kitettséget jelent, mint egy kényszerű, válsághelyzetben végrehajtott ugrás valószínű gazdasági következményei. Deák András háromrészes cikksorozatának befejező részében a magyar kilátásokról ír.
Tovább
A hazai természetes erdőtársulásoknak kedvező klímát a sztyepp válthatja fel a jövőben, eltűnhetnek a bükköseink
Az idei június minden eddiginél szárazabb volt Magyarországon. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben általánosságban szárazabb nyarak várhatnak ránk, amelynek számos negatív következménye lehet. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita – részletesen bemutatták, hogy a különböző üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvek mellett hogyan alakulhatnak át hazánk természetes erdőtársulásai. A pesszimista forgatókönyv szerint a század végére az ország több mint 40%-án a sztyepp vagy más néven füves puszta számára kedvező éghajlati viszonyokra kell felkészülni, a bükkösök pedig teljesen eltűnhetnek.
Tovább
Veszélyes vírust terjesztő kullancsfajok telepedhetnek meg Magyarországon, a klímaváltozás pedig segíti a túlélésüket
Afrikai eredetű, aktívan vadászó kullancsfajok jelentek meg Magyarországon, amelyek terjeszthetik a halálos krími–kongói vérzéses láz vírusát. A klímaváltozás kedvez az ittmaradásuknak, és bár emberi fertőzést még nem észleltek, a szakértők szerint adottak a feltételek egy új járvány megjelenéséhez. Egy új mobilalkalmazással immár mi is segíthetünk megtalálni és azonosítani az új jövevényeket.
Tovább
Az évszázad végére Észak-Európában is gyakoribb lehet a forróság, itthon pedig a szeptemberi kánikula
Az idei nyár is megmutatta a klímaváltozás hatásait: a hosszan tartó aszály után heves zivatarok okoztak súlyos károkat az országban,...
Tovább
Ingyen víz vagy fenntartható öntözés? – A magyar megoldás szembemegy az EU-tagállamok gyakorlatával
A magyar kormány 2025-ben is átvállalja a gazdálkodók öntözővíz-használati díját, ezzel továbbra is díjmentesen biztosítva az öntözővizet a mezőgazdaság számára. A cél az öntözött területek növelése, a versenyképesség megőrzése – ám szakértők szerint ez az intézkedés hosszú távon fenntarthatatlan, és szembemegy az uniós vízpolitika alapelveivel.
Tovább
Megvágott környezetvédelmi kiadások, 6% a klíma védelmében – itt a jövő évi magyar költségvetés zöld átvilágítása
A kormány első alkalommal végezte el Magyarország központi költségvetésének zöld átvilágítását, vagyis áttekintette, hogy a tervezett kiadások mennyiben járulnak hozzá...
Tovább
Miközben a V4-ek új utakat keresnek, Magyarország a végsőkig kitart az orosz gáz mellett
Az orosz gázról való leválás radikális fordulatot hozott Európában, de a V4-országok eltérő utakat választottak: Lengyelország norvég gázzal és hőszivattyúkkal...
Tovább
Zöld lakáshitelek: fél százaléknyi kamatkedvezmény is milliókat érhet
Magyarországon a lakóépületek jelentős része az elavult, energiapazarló kategóriába tartozik – ez nemcsak magas rezsiköltséget, hanem számottevő klímaterhelést is jelent. A jelenleg elérhető kedvezményes zöld hitelekkel viszont akár milliókat is spórolhatnak azok, akik korszerűsítésre vagy energiahatékony otthon vásárlására vállalkoznak. A támogatott konstrukciókhoz alacsonyabb önerő, kamatkedvezmény és akár vissza nem térítendő támogatás is társul.
Tovább
A száraz kontinentális klíma változása sújtja térségünket: gyorsul a nyári felmelegedés, súlyosbodnak az aszályok
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt. A nyarak forróbbá és szárazabbá válása növeli az aszályok gyakoriságát és súlyosságát, miközben a felmelegedés üteme a 2020-as években újra gyorsul, és az idei év is ezt a tendenciát erősíti. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársa elemzi a helyzetet és régiónk kilátásait.
Tovább
Már az éjszaka sem mindig hoz enyhülést: ezért torpan meg a napi hőingás növekedése
Az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás Magyarországon, főként áprilisban és nyáron a melegebb nappalok miatt. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben már nem várható további jelentős változás, mert a maximum- és minimumhőmérsékletek hasonló ütemben emelkednek. Ennek azonban nem érdemes örülnünk: nyáron a forróbb nappalok mellett egyre gyakrabban jelentkező trópusi jellegű éjszakák jócskán megnehezítik, hogy kipihenjük magunkat. Kis Anna és Pongrácz Rita elemzése.
Tovább
A Velencei-tó gyorsabban melegszik, mint a levegő
A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb, de sekély tava, mely emiatt fürdőzésre kiválóan alkalmas. Ugyanakkor épp a sekélysége miatt rendkívüli módon kitett az időjárási és éghajlati változások hatásainak is. Rövid tanulmányukban Szabó Péter és Pongrácz Rita (ELTE Meteorológiai Tanszék) azt vizsgálták, hogy a tó mely évszakban melegedett a legjobban, és ez mennyire függ a levegő hőmérsékletétől.
Tovább
Egy égető probléma – A vegetációtüzek növekvő kockázata Európában
A vegetációtüzek Európában új szintre léptek – erre figyelmeztet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb Changing Wildfires: Policy...
Tovább
Átalakuló fajösszetétel, beözönlő inváziósok, félsivatag rövid életű növényekkel – ez várhat a Homokhátság gyepeire
Magyar ökológusok megvizsgálták, hogyan változtak csaknem két évtized alatt a Homokhátság természetes gyepei. Az eredmény aggasztó: ha így folytatódik a...
Tovább
Influenszerekkel a környezettudatosságért
A felnőtt lakosság csaknem fele, 13-16 éves korosztálynak pedig kétharmada tájékozódásra, sőt, tanulásra használja a közösségi médiát, így egyáltalán nem mindegy, mit és hogyan mondanak az influenszerek, akiket tíz- és százezrek követnek szinte jóbarátjukként. Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatói ezért utánajártak annak, hogyan lehetne a fenntarthatóság pozitív üzenetét a leghatékonyabban képviselni.
Tovább
Egyre több napon belüli nagy hőmérsékleti ingadozást és ezzel az energetikai rendszerek zavarait és többlethalálozást hozhat a klímaváltozás
A napon belüli gyors hőingadozások erősebben növelik a halálozás mértékét, mint maguk a szélsőséges hőmérsékleti értékek. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének...
Tovább
Adjuk vissza a vizet a tájnak, avagy a klímaadaptív ártéri tájgazdálkodás
A vízgazdálkodásban paradigmaváltás történik. A klímaváltozás ránk rúgta az ajtót, amelyre a 2022-es aszály különösképpen rámutatott. De nem csak a...
Tovább
Tudjuk, hogy káros, mégis alig törődünk az óriás akkumulátorgyárak éjszakai fényözönével
A fényszennyezés egyaránt káros hatással van az emberi szervezetre és az élővilágra, mégis úgy fest, kevés figyelem jut rá az új gigaberuházások kivitelezésénél. Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet kutatójának elemzéséből kiderül, hogyan lesznek világosabbak az éjszakáink, ahogy Magyarország akkunagyhatalommá válik.
Tovább
Még a bolygónkért aggódók is nehezen mondanak le a túlzott fogyasztásról
Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatása szerint hiába aggódik valaki a bolygónk sorsa miatt, inkább környezetbarát termékek vásárlásával nyugtatja...
Tovább
Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek
Nagy kormányzati lökést kap a lakossági felújításokat az energiakereskedők és -szolgáltatók terhére segítő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az új szabályokat nemrég bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. Bár ez a rendszer itthon még nem közismert, megújított formájában jelentősen hozzájárulhat a hazai épületállomány energetikai felújításához, ami az energia- és klímacélok mellett a rezsiköltségek, hazánk energiaszuverenitása és a gazdaság szempontjából is jó hír. Koczóh Levente, a Green Policy Center szakértője bemutatja a rendszer működését és a várható változásokat.
Tovább
Párizsi hátraarc – Nem az veszélyes a klímára, amit Trump mond, hanem az, amit ezzel a világnak üzen
Az USA-ból került a légkörbe az elmúlt 250 év kibocsátásának a negyede, ezzel messze Amerika klímaválság elsődleges felelőse. Ehhez képest...
Tovább
Ne örüljünk a meleg teleknek: amit megspórolunk a fűtéssel, azt a hűtésre fogjuk költeni
A változó éghajlat Magyarországon egyre forróbb nyarakat és egyre enyhébb teleket hoz. Nyáron mind többször kell bekapcsolnunk a klímaberendezést, télen viszont vannak egészen tavaszias időszakok, amikor alig kell fűteni a lakásainkat. De vajon ha épületeinkben szeretnénk egész éven át kellemes hőmérsékletet tartani, energetikailag összességében jól vagy rosszul járunk a klímaváltozással? Ennek járt utána Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékéről, valamint Lakatos Mónika, a HungaroMET-től.
Tovább
Változatlan kibocsátások esetén egy nagy szobafogsággá válhat a nyár. A klímaváltozás hatása a fő hazai turisztikai időszakokra
Ha a jelenlegi ütemben folytatódnak a kibocsátások, a nyár kis túlzással egy nagy szobafogsággá fog válni a társadalom többségének, a városnézés elviselhetetlenné és lehetetlenné válik, de még a vízparti turizmus is csak néhány napon lesz kellemes.
Tovább
A tűrőképesség határán: a leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot éltük át idén júliusban
Az emberi tűrőképesség és az egészségre gyakorolt hatás szerint az idei júliusi hőhullám volt a legrosszabb a modern mérések kezdete óta, amit át kellett élnünk.
Tovább
Akár 40 napos nyári szárazságra készülhet a jövőben a magyar mezőgazdaság. Mi lesz így az élelmiszertermeléssel?
Az egymást követő száraz napok maximális száma július és szeptember között a jelenleg jellemző, átlagosan 20-25 napról 25-30 napra növekedhet a 21. század végére, ha a pesszimista kibocsátási forgatókönyvet tekintjük.
Tovább
Búcsúzik az állandó szerkesztőség
Több mint fél évtized folyamatos tájékoztatás, szemléletformálás és tartalomkészítés után nem szégyelljük kimondani, hogy bizony elfáradtunk. Elmondjuk, hogy mi fog történni ezután a platformmal és mi nem.
Tovább
Nem mindenki fogja túlélni az eljövendő nyarak hőstresszét Magyarországon
Az 1990-es évekig csak kevés extrém hőstresszes napot találunk Magyarországon a május-szeptemberi időszak között, 2007-ben viszont, ha csak rövid időre is, de közel kerültünk az életveszélyes (46 fokot meghaladó hőérzet) tartományhoz.
Tovább
Hogyan hűtsük le városainkat nyáron, ha nem esik az eső? Csapadék, zöldfelületek, energiaáramlás és városi hőszigethatás
A hőhullám-csúcsok csökkentésére legalkalmasabb eszköz a párologtatás növelése. A megkerülhetetlen kibocsátás-csökkentésen túlmenően is vannak elérhető alkalmazkodási lehetőségeink, hogy enyhítsük a városi hőszigethatást, ha nem ideálisak a csapadékviszonyok.
Tovább
Bevételeik 5 százalékából megszüntethetnék az olajcégek a metánszivárgásokat, ha akarnák
Az emberi eredetű metánkibocsátások harmadáért a fosszilis iparág felelős, miközben azok mindössze 5%-át jelentik a Nemzetközi Energiaügynökség szerint. A metánkibocsátások jövője megáshatja a klímacélok sírját, de meg is mentheti azokat a gáz viszonylag rövid légköri tartózkodási ideje miatt és még az iparág számára is nyereséges lenne megállítani a metánszivárgásokat.
Tovább
Kimaradsz az otthonfelújítási támogatásból? Állami segítség nélkül is el tudod kezdeni a mélyfelújítást
A szolidaritás és a közösségi megoldások, hogy nem egyedül kell megbirkóznunk a költségekkel, kiemelkedő szerepet játszhatnak az energiahatékonysági korszerűsítés területén, amit számos európai és hazai példa is bizonyít.
Tovább
Hasít itthon a napenergia – most hiányzik csak igazán a nagyobb szélerőműves kapacitás
Az elenyésző hazai szeles kapacitás jelenleg alkalmatlan arra, hogy kiegyenlítse a naperőműves termelés hullámvölgyeit, és a Nemzeti Energia és Klímatervben 2030-ra megcélzott 1000 MW szélenergia bővítés is túl csekély lesz erre, főleg, hogy napenergiából 12000 MW-ot kívánunk elérni.
Tovább
Túl szép, hogy igaz legyen: a szén-dioxid-elnyeléssel egybekötött energiatermelés lehetőségei Magyarországon
Képzeljünk el egy energiaforrást, ami nemhogy nem bocsát ki szén-dioxidot, hanem elnyeli azt, vagyis negatív kibocsátással bír! Ez kicsit meseszerűnek hangzik, igaz? A BECCS (bioenergy with carbon capture and storage) technológia azonban ezt ígéri.
Tovább
Egy egészséges fánk, ami a városainkat is fenntarthatóbbá teheti
A fánkgazdaság célja, hogy megtaláljuk azt az arany középutat, ahol a Föld minden lakosának alapvető emberi szükségletei kielégülnek („társadalmi alapzat”), miközben tiszteletben tartjuk az életet fenntartó bolygó kapacitását („környezeti plafon”).
Tovább
Egyre többen akarják, Budapesten pedig ideális lenne az alkalmazásuk. Minden, amit az erkélynapelemekről tudni érdemes
Egy átlagos erkélynapelemes rendszer évente nagyjából 850 kWh villamosenergia termelését teszi lehetővé, mely egy 4 fős család villamosenergia-felhasználásának körülbelül 25%-t...
Tovább
A gazdák rémálma: növekvő tavaszi fagykárokat és terméskiesést hozhat a klímaváltozás a jövőben Magyarországon
A gyümölcsösöknél fellépő terméskiesésért 80%-ban a tavaszi fagykár a felelős, a korábbra tolódó virágzási időszak miatt pedig ez pont ebben a kritikus időszakban következhet be.
Tovább
A rezsicsökkentés-csökkentés mérlege: több fát és szemetet éget a magyar
Szociális szempontok figyelembevételével és célzott ösztönzőkkel volna megvalósítható a sikeres átmenet a hazai fűtési szektorban.
Tovább
Sokkal több ruhát vásárolunk, mint 20 éve, de kb. feleannyi ideig hordjuk őket. A fast fashion valódi ára
Az EU évente 12,6 millió tonna textilhulladékot termel, aminek többségét elégetik, exportálják, vagy hulladéklerakón végzi.
Tovább
Az EU új 2040-es klímacélja közelebb vinné a blokkot a klímasemlegességhez, de Magyarország inkább gáncsolja azt
Magyarország azon kevesek közé tartozott, akik nyíltan gáncsolták az ambiciózus 2040-es uniós klímacélt. A tagállamoknak júniusig kell benyújtaniuk az aktualizált nemzeti energia- és klímatervüket, amelyet Magyarországnak is javítania kellene.
Tovább
A szélerőművekkel jóval több mezőgazdasági termőterület maradhatna szabadon és az energiaár spekulációtól is jobban védve lennénk
A földhasználat szempontjából egységnyi energiára és területre vetítve a napelemek akár 60-120-szor nagyobb földterület igénnyel rendelkeznek, mint a szélerőművek.
Tovább
A másfélfokos küszöb már az ajtóban van. Itt a világvége vagy tehetünk még valamit?
A Meteorológiai Világszervezet becslései szerint 66% az esélye, hogy 2027-ig legalább egy évben meghaladjuk a 1,5 fokos felmelegedést. Elbukott a Párizsi Megállapodás, vagy tehetünk még valamit?
Tovább
Még rövidebb síszezont és gyorsabban olvadó vagy meg sem jelenő tengeri jeget hozhat Európában a további felmelegedés
A fagyos napok magyarországi csökkenése bármely szcenáriót is vizsgáljuk, európai tekintetben is jelentősnek számít.
Tovább
A kisközösségi cselekvés lehet(ne) a gyógyír a dühös és frusztrált magyar társadalomnak, környezeti-klímás téren is
Egy nemzetközi kutatás alapján a magyar társadalom meglehetősen érzékeny a környezeti-éghajlati válságra és jelentős az ezek miatti düh aránya. A kisközösségi cselekvés, kiváltképp az alkalmazkodással a fókuszban szolgálhat gyógyírként a magyarok tehetetlen dühére és a mentális megkönnyebbülés mellett növeli a helyi jóllétet is.
Tovább
Állami támogatással égetjük az erdőt alacsony hatásfokú villamos energiáért, és emiatt a tűzifa is drágább
Magyarországon öt nagy biomassza erőmű használja fel az összes tűzifa közel egyharmadát, aminek jelentős része természetvédelmi szempontból értékes erdőkből származik.
Tovább
Kockázatok és mellékhatások: intenzív osztályra küldheti az egészségügyet a klímaváltozás
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) összefoglaló jelentése aláhúzza, hogy a klímaváltozás egy szinte már mindannyiunkat veszélyeztető és növekvő egészségügyi kockázat.
Tovább
Drágábban akarod eladni vagy kiadni a lakásod, házad? Fektess energetikai korszerűsítésbe!
A közel nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok hazánkban is több, mint 50%-kal érhetnek többet, mint a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületek.
Tovább
Égig érő beton, tégla és térkő. Továbbra is nagy kedvvel építjük be az országot
Hazánkban tulajdonképpen már nem található a társadalmi-gazdasági tevékenység hatásaitól mentes táj. Ez veszélyt jelent többek között a különféle ökoszisztémákra, élőhelyekre, biológiai sokféleségre, továbbá a vízkörforgásra.
Tovább
Ki kell szállnunk az autóból, ha élhető városokban akarunk lakni
A helyi lakosság bevonásával az önkormányzatok lehetnek az igazi motorjai a motorizáltságot mellőző biztonságos és emberléptékű közlekedési módoknak, amihez sok esetben nem is szükséges hatalmas és drága infrastrukturális beruházás.
Tovább
Az „olajozott” klímatárgyalások eredménye a fosszilis energia alkonyát ígéri, de számos veszélyes kiskaput nyitva hagyott – COP28 helyszíni értékelő
A 2030-ra kitűzött célok alapján továbbra is 2,5°C-os globális felmelegedésnek néz elébe a világ. Most a nemzeti szintű döntéshozókon, szabályozókon és gazdasági szereplőkön a sor, hogy a gyakorlatba ültessék az ígéreteket.
Tovább
Havazásból esőzésbe tart Európa: interaktív térképen az “utolsó” fehér karácsonyok
Ha a jövőben is a jelenlegi szinten akarjuk tartani az esélyét annak, hogy legyenek fehér karácsonyok, akkor közös ajándékként a kibocsátás-csökkentési célok betartását kell tennünk a karácsonyfa alá.
Tovább
Oszlik a köd? Kedvezőbb látási viszonyokat is eredményezhet a felmelegedés a ködhajlam csökkenése miatt
A 2001-2022-es időszakban a megfigyelések szerint országos átlagban évi 53 köd-hajlamú nap volt a téli félévben Magyarországon. Bár az időszak rövid, hogy hosszú távú trendmegállapításokat tegyünk, gyengén csökkenő értékek jellemzők hazánk ködgyakoriságára.
TovábbÍgy csillapíthatnánk az éghajlati lázmérőt: tiszta energiát globálisan egy generáción belül
A jelen döntéseitől függ, hogy a 2040-es években születendő generációt milyen körülmények fogják fogadni: egy tiszta energiákon alapuló, dekarbonizált energiaszektor, vagy egy egyre veszélyesesebb és szélsőségesebb éghajlati rendszer.
Tovább
Gyakrabban térhetnek vissza az apokaliptikus esőzések a Földközi-tenger térségében
50%-kal intenzívebbé és 50-szer valószínűbbé tette a klímaváltozás a szeptember eleji apokaliptikus esőzéseket Líbiában, mint ha az az ipari forradalom előtti időkben, 1,2 Celsius-fokkal alacsonyabb globális átlaghőmérséklet mellett történt volna.
Tovább
Le kell hoznunk a távhőt a földgázról itthon is, Európában már több helyen sikerült
A távhő szolgáltatáshoz sok negatív sztereotípia tapad itthon (drága, szabályozhatatlan), azonban ha jól alakítjuk át, akkor a dekarbonizáció titkos fegyvere lehetne. Több európai és pár hazai példa is mutatja, hogy ez nem lehetetlen.
Tovább
Az internet a világ negyedik legnagyobb kibocsátója, a tech cégeknek és nekünk is változtatnunk kell
Ha az internet egy ország volna, akkor a világ 4. legnagyobb kibocsátója lenne. Hat lépésben megmutatjuk, hogyan tehető fenntarthatóbbá az internet, és mire figyeljünk oda a hétköznapokban.
Tovább
Öko-államok, zöld kapitalizmus, folyamatos kármentés szövetségi rendszerben vagy mikroközösségekre való szétesés? A klímasemleges és fenntartható Európai Unió forgatókönyvei
Az EU törvényben kötelezte el magát amellett, hogy 2050-re klímasemleges lesz. A Joint Research Centre munkatársai ennek elérésére négy lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel.
Tovább
Évtizedek óta hülyére vesznek minket nagy sikerrel, mindannyiunk kárára. Klímaváltozás és dezinformáció
Nyolc évvel a Párizsi Megállapodás után is újrahasznosított hazugságok tömkelege és az ellenérdekelt lobbi által gondosan felépített és finanszírozott dezinformáció akadályozza a klímacélok végrehajtását.
TovábbKözelíti Magyarországot a klímasemlegességhez, de továbbra sem érjük el vele. A frissített Nemzeti Energia és Klímaterv szakmai-civil értékelése
Bár a frissített NEKT egy lépés a jó irányba, továbbra is számos olyan hiányosságtól szenved és mellőz bizonyos beavatkozási pontokat, amelyek összességében hátráltatják azt, hogy hazánk 2050-re elérje a törvényben rögzített klímasemlegességet.
Tovább