A COVID-nál sokkal durvább világjárványok jöhetnek, ha tovább romboljuk a biodiverzitást és az éghajlatot
Az ENSZ Biodiverzitással és Ökoszisztéma Szolgáltatásokkal kapcsolatos Kormányközi Platform (IPBES) legújabb jelentésében hangsúlyozza, hogy a jelenlegihez hasonló világjárványok várhatóan egyre gyakrabban fordulnak majd elő, amire a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás csak ráerősít. Ha a jövőben a megfékezés helyett a megelőzésre fektetnénk a hangsúlyt, az társadalmilag, gazdaságilag, valamint éghajlat- és természetvédelmi szempontból is kifizetődőbb lenne.
Tovább
Éghajlati rezsimváltás: nagyon gyorsan átkerülhetünk a jegesből a forróba
A Science-ben megjelent friss kutatás szerint jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk, mégis óriási probléma a globális felmelegedés. A kutatók szerint ha ilyen ütemben változtatjuk bolygónk éghajlatát, akkor földtörténeti léptékben mérve drámaian rövid idő, csupán pár évszázad alatt átbillenthetjük az éghajlatot a jegesből a forróba. Kérdés, hogy ehhez mennyire képes alkalmazkodni a földi élővilág, előrevetítve ezzel egy újabb tömeges kihalási eseményt.
Tovább
Miért és mikor baj, ha ég a növényzet? Vegetációtüzek az antropocénben
Hogyan befolyásolja az emberiség a vegetációtüzeket, azok pedig az éghajlatot? Milyen adatokból, milyen információt szerezhetünk a tüzekről? Milyen változások figyelhetők meg napjainkban, és mik a kilátások a jövőben?
Tovább
Az édenkert vége. David Attenborough: Egy élet a bolygónkon
A 94 éves Sir David Attenborough kétségkívül a világ legismertebb természetfilmese. Életművének kvázi lezárásaként az "Egy élet a bolygónkon" c. filmjében Attenborough nem kevesebbet állít, mint hogy az emberiség elpusztította a földi édenkertet, amit örökölt. Szerencsére azonban megoldások is vannak a problémáinkra.
Tovább
Fosszilis csapda vagy áthidaló technológia? A földgáz szerepe az energetikában és a klímaváltozásban
A földgáz a kőszén és a kőolaj mellett az egyik legfontosabb fosszilis energiahordozó, amelynek a szerepe és népszerűsége világszerte növekszik. Ehhez a növekedéshez hozzájárult az a hamis kép is, hogy a földgáz társaihoz képest még a leginkább „tiszta” szénhidrogén, amit az adatok erősen cáfolnak. Nem kérdés, hogy a földgázt is ki kell vezetni az energetikai rendszerből, a kérdés az, hogy hogyan és mikor?
Tovább
Mekkora globális tengerszint-emelkedés várható a jövőben, milyen károkat jelent és hogyan alkalmazkodhatunk?
A tengerszint-emelkedésről szóló cikksorozatunk második részében bemutatjuk, hogy ennek a folyamatnak milyen negatív hatásai lehetnek a gazdaságra és a társadalomra nézve, valamint hogy miként alkalmazkodhatunk a már elkerülhetetlen változásokhoz.
Tovább
Globális felmelegedés és tengerszint-emelkedés: hol állunk és mi várható?
A gleccserek és más szárazföldi jeges területek olvadása miatti tengerszint-emelkedés magától értetődő, azonban az már kevésbé ismert, hogy számos más tényező is befolyásolja az emelkedést, ami nem egyenlő mértékű a Föld minden pontján. A tengerszintről szóló cikksorozatunk első része.
Tovább
Tippek. Így takarékoskodj a vízzel, hogy ne a csapból folyjon el a pénzed
Magyarországon egy ember egy nap átlagosan 150 liter vizet használ. Napi igényünk kielégítésének majdnem felére feleslegesen használunk ivóvíz minőségű vizet. Mindannyian tehetünk azért, hogy ennél hatékonyabban használjuk fel a rendelkezésre álló édesvizünket, úgy, hogy közben a zsebünkben is több maradjon.
Tovább
Mikroműanyag-csepp a tengerben. Interjú Molnár Attila Dáviddal, a PET Kupa társalapítójával
A tiszai PET kupa az egyik legsikeresebb alulról szerveződő civil környezetvédelmi kezdeményezés Magyarországon. Évek óta rengeteg szeméttől tisztítják meg a Tiszát az önkéntesek. Ennek kapcsán interjúban kérdeztük a társalapító Molnár Attila Dávidot.
Tovább
Rendszeres levegőkémiai mérésekkel a nemzetközi klímavédelmi egyezmények is jobban betarthatók lennének
Rendszeres és egyre kiterjedtebb mérések nélkül sokkal később derült volna fény arra, hogy összefüggés mutatható ki az üvegházhatású gázok emberi kibocsátása és a globális felmelegedés között. A mérőhálózatok megerősítésével nemcsak az éghajlatváltozást és annak egyre inkább öngerjesztő folyamatait tudnánk jobban megérteni, hanem az ehhez kapcsolódó nemzetközi egyezményeket is jobban be tudnánk tartatni a világ országaival.
Tovább
A koronavírus kiváló lehetőséget adott a nagykibocsátóknak a halogatásra
A 2020-as év a Párizsi Megállapodás első megvalósítási éve, amit azonban az új koronavírus jelentősen felülírt. A Glasgow-ba tervezett COP26 klímacsúcs elhalasztása mellett sokkal nagyobb gond, hogy az országos az év első felében alig frissítették Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásaikat (NDC-k), amivel csökkenteni óhajtják a kibocsátásaikat.
Tovább
A hidrogén (fel)hajtás, avagy mennyire zöld ez az energia, és mit kezd vele Európa?
Az energiaipar hosszas várakozását követően az Európai Bizottság bemutatta a “Hidrogén-stratégiát a klímasemleges Európáért”. De mi is az a hidrogén, mi köze van az energetikához, és miért övezte ekkora felhajtás az elmúlt hetekben, hónapokban? Képezheti a hidrogén a hiányzó láncszemet a megújulók és a fosszilis energiahordozók közötti átmenetben?
Tovább
Eleven meteorológiai műszerek. Mit mesélnek a növények az éghajlatváltozásról?
Az éghajlatváltozás hatására a növény- és állatvilág szezonálisan ismétlődő jelenségei időben eltolódhatnak, ez pedig az ökoszisztéma-kapcsolatok szétcsúszásához vezethet. Miről tanúskodnak a növényfenológiai megfigyelések?
Tovább
Érzékenyebbek lettek a magyarok a társadalmi és környezeti problémákra a járvány alatt
A Planet Fanatics’ Network online kutatás keretében mérte fel a magyar lakosság érzékenységének változását a társadalmi és környezeti problémákra vonatkozóan a világjárvány időszakában. A válaszadók 95%-a elvárja a vállalatoktól, hogy a járvány után komolyabban foglalkozzanak a társadalmi és környezeti felelősségvállalással.
Tovább
Vízhiányos városokban fog élni az emberiség jelentős része, ha így folytatjuk
Klímaváltozás, növekvő népesség, elavult infrastruktúra, tudáshiány és pazarló hozzáállás. Ezek együttesen adják a vízhiányos városok problémáját, ami a közhiedelemmel ellentétben nem a jövő veszélye, ami csak a fejlődő országokban lesz jelen, hanem Los Angelestől Tokióig, Londontól Barcelonáig már most jelen van.
Tovább
Baktériumokkal a klímaváltozás jobb megértéséért. Felhők a Déli-óceán felett
Hogyan segíthet egy olyan apróság, mint a baktériumok abban, hogy jobban megértsük az éghajlati rendszer működését, és továbbfejlesszük a modelleket? Ebben a cikkben a felhőzet meteorológiában betöltött szerepéről, modellekben történő számításáról, valamint mérési expedíciókról és azok tanulságairól lesz szó.
Tovább
Egyre inkább el fogják mosni az országot a villámárvizek, ha nem alkalmazkodunk
A tavaszi súlyos aszályt júniusban villámárvizek sorozata követte. A heves esőzések nem kímélték sem a fővárost, sem a vidéket, az anyagi kár jelentős volt és az áradásban egy ember is életét vesztette. Amellett, hogy mérsékelnünk kellene a klímaváltozást, elengedhetetlen volna, hogy városi infrastruktúránkat a várhatóan növekvő szélsőségekhez igazítsuk. Ehhez pedig sokkal több természetközeli megoldást kellene bevezetnünk viszonylag gyorsan.
Tovább
Soha ne add fel! – Zöld program a budapesti Francia Iskolában
A klíma- és ökológiai válság elleni fellépéshez elengedhetetlen a téma ismerete és a cselekvéshez szükséges tudás elsajátítása. A környezettudatosság oktatása azonban egyelőre nem központi téma az iskolákban. Ennek a helyzetnek javítására rendhagyó zöld programot valósítottak meg a budapesti Francia Iskolában.
Tovább
Mesterséges intelligenciával a klímaválság ellen
A mesterséges intelligencia napjainkban az ipari fejlesztések és üzleti világ egyik legfontosabb hívószava. Az MI-módszerek alkalmazása az éghajlattudomány, valamint az éghajlati és környezeti válság kezeléséhez szükséges innovatív megoldások számára is óriási lehetőséget jelent.
Tovább
A légszennyezettség több embert öl meg évente, mint a koronavírus összesen
A légszennyezettség több embert öl meg évente, mint a koronavírus a most pusztító járvánnyal. A mostani leállás egyben lehetőség is, hogy ne térjünk vissza ahhoz a szennyező modellhez, ami eddig jellemezte az életünket.
Tovább
Civilizációnk „megszokott” csendes gyilkosa: a légszennyezettség
A légszennyezettség ennek ellenére civilizációnk már-már megszokott részévé vált, a COVID-járvány miatti gazdasági leállás miatt azonban hirtelen szó szerint tisztább levegőhöz jutott a világ nagy része. Bemutatjuk a légszennyező anyagokat, azok emberi eredetű forrásait, valamint kapcsolódásukat az éghajlatváltozáshoz.
Tovább
Ez volt a harmadik legszárazabb április Magyarországon
Magyarországon nem ritka az aszály, azonban a klímaváltozás miatt ezek várhatóan egyre gyakoribbá és súlyosabbá fognak válni. Mit mond a meteorológia tudománya a kérdésben?
Tovább
Kerékpárral a polgárháború és a szexizmus lövészárkai között. Biciklizés a mai Szíriában
Sarah Zein barátaival összefogva 2014-ben létrehozta a „Yalla – Gyerünk, bringázzunk!” kezdeményezést a szíriai Damaszkuszban, ami nemcsak a női egyenjogúságot, de a tisztább és élhetőbb környezetet is zászlajára tűzte. Sarah Zeinnel beszélgettünk.
Tovább
Az EU a körforgásos gazdasággal mentené meg a bolygót és a gazdaságot
Az Európai Bizottság bemutatta az új körforgásos gazdasághoz kapcsolódó javaslatcsomagját, ami úgy tartaná fenn a gazdasági növekedést, hogy egyben csökkenti annak ökológiai- és karbonlábnyomát. Mit hozhat, és milyen ellenállásra számíthat a csomag?
Tovább
Időjárás-előrejelzés és éghajlatkutatás a koronavíruson innen és túl
A koronavírus járvány kiváltotta különböző mértékű és időtartamú korlátozásokat természetesen az időjárás előrejelzők és éghajlatkutatók is megszenvedik. Mennyire kell aggódnunk amiatt, hogy a mérőműszerek üzemeltetését, karbantartását, egyes mérések gyakoriságát, és a terepi munkát is akadályozza a COVID-19 terjedése?
Tovább
Hogyan tegyük klímabaráttá a COVID-válság utáni hazai gazdaságösztönzést?
Hogyan használhatjuk a COVID-válság hosszútávú gazdasági hatásai elleni fellépést arra, hogy egyben segítsük a fellépést egy, annál sokkal általánosabb vészhelyzet, a klímaváltozás ellen?
Tovább
Borzasztó drága, de közben mégis megéri. Mi az? A világ energiaszektorának a kizöldítése
Megjelent a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) jelentése, ami rámutat arra, hogy bár a COVID-19 válság utáni világgazdaság és energiaszektor kizöldítése nem lesz olcsó, mégis megéri.
Tovább
A tagadástól a klímakatasztrófáig. A klímakommunikáció párhuzamos valóságai
Mennyire jellemzi ma a klímakommunikációt az ún. katasztrófa-nyelvezet, és mennyire célravezető ez a kitűzött célok elérésben?
Tovább
Mítosz. Az ózonlyukon besurranó napsugárzás okozza a globális felmelegedést – Nem!
Cáfoljuk a tévhitet, miszerint az "ózonlyukon" beérkező többlet napsugárzás okolható az elmúlt évtizedekben tapasztalt globális felmelegedésért, és bemutatjuk, hogy miféle kapcsolat létezik az ózonlyuk és a globális felmelegedés között.
Tovább
A kényszermigrációtól a klímamenekültekig. Az éghajlatváltozás biztonsági kockázatai
Az éghajlatváltozás miatti víz- és erőforráshiány milliókat fog migrációra kényszeríteni. Mit kezdhet Európa újabb sok millió potenciális klímamenekülttel?
Tovább
Táplálkozásunk hatása Földünk élővilágára és a klímára. Az ökológiai gazdálkodás, mint lehetséges megoldás
A földhasználat és a táplálkozás jelentősen befolyásolja az éghajlatváltozás ütemét. Hogyan tudnánk egészségesebben és környezettudatosabban termelni és fogyasztani? Erre kínál megoldást az ökológiai gazdálkodás.
Tovább
A globális felmelegedés hatása a leghidegebb kontinensre. Az Antarktisz szerepe a globális éghajlati rendszerben
Antarktisz, a távoli, fagyos földrész. Sokáig még létezésében is kételkedtek, most meg azt állítják, ránk is hatással lesz a jövője. Vajon valóban annyira fagyos, mint gondoljuk? Olvadhat-e a jege? Egyáltalán, hogyan lehet hatással ránk?
Tovább
Tudatos hulladékgazdálkodással a klíma- és ökológiai válság ellen – második rész
Egyre több termék eladását lehet emelni azzal, ha valamiképp az újrahasznosítás és ezáltal környezettudatosság zászlaja alatt hirdetik. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos cikksorozatunk folytatásában végigjárjuk, hogyan is zajlik az újrahasznosítás, és mi az, amit egyáltalán szelektíven lehet gyűjteni és újra lehet hasznosítani.
Tovább
Miért kritizálja mindenki az uniós klímatörvényt?
Az Európai Bizottság március 4-én bemutatta az uniós Klímatörvény tervezetét. Greta Thunbergtől kezdve sokan kritikával illették a tervezetet, de miről is szól valójában a tervezet, és mit várhatunk tőle?
Tovább
2000 év éghajlata, ahogy azt még soha nem láttad
Ed Hawkins klímatudós elkészítette a mára emblematikussá vált „klímacsíkok” kétezer évet felölelő verzióját, ami segít perspektívába helyezni az utóbbi évtizedekben tapasztalt egyre gyorsuló ütemű globális felmelegedést. Tartsatok velünk egy rövid időutazásra!
Tovább
Miért bízhatunk a klímamodellek jövőképeiben?
Az elmúlt mintegy ötven évben kutatók éghajlati modellek generációit készítették el, hogy megmutassák, hogyan fog alakulni a Föld éghajlata. Kritikusaik gyakran megkérdőjelezik ezek érvényességét. Nézzük, hogyan érvelnek a modellek és azok eredményei mellett tanulmányukban Zeke Hausfather éghajlatkutató és munkatársai!
Tovább
A NASA-t idézve – “nem, nem hűl a Föld”
Az emberiség egy része folyamatosan keresi a kibúvót a klímaválságban játszott felelősség alól. Sőt, néhányan még mindig vitatják a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozás tényét. De mi történik valójában?
Tovább
A megújuló energia az energiabiztonság kulcsa (lehetne): a klímasemlegesség kihívásai Kelet-Közép-Európában
Energiabiztonságról beszélünk, mégis egyre inkább energiafüggésbe kerülünk és elavult, szennyező valamint gazdaságilag veszteséges technológiákat támogatunk. Cikkünkben az E3G nemzetközi think tank jelentése alapján járjuk körbe a klímasemlegesség kihívásait és lehetőségeit a régióban.
Tovább
Mit számít egyáltalán, hogy változik az éghajlat – 10 tény amit tudnod kell a fák szerepéről
2019 mozgalmas év volt az éghajlatváltozás szempontjából. Végre elkezdett átszakadni a gát a kutatók, döntéshozók és az utca embere között. Ennek egyik oka sajnos, hogy az ember elkezdett ráébredni természeti kincseink fontosságára, miközben saját bőrén tapasztalta az éghajlatváltozás hatásait.
Tovább
Az orosz tévé szerint csak hosszú őszünk van, az igazság viszont az: ég a házunk – Interjú Arshak Makichyan klímaaktivistával
Arshak Makichyan a Fridays For Future klímamozgalom oroszországi szervezője, aki március óta minden pénteken sztrájkol Moszkvában. December végén 6 nap elzárásra ítélték, amiért harmadmagával engedély nélkül békésen sztrájkolt.
Tovább
Mi értelme (lehet) a klímavészhelyzetnek?
Egyre több város, ország, de az Európai Parlament is klímavészhelyzetet. Mire jó ez az egész a jog szempontjából?
Tovább
Az ausztrál bozóttüzek és a meteorológia
Ausztráliában a nyár folyamán nem ritkák a bozóttüzek. De mi köze egymáshoz ennek és a meteorológiának, valamint az éghajlatváltozásnak?
Tovább
Az éghajlatváltozás ellen tervezőmérnöki szemmel – a tervezés jelentősége a fenntarthatóságban
Sokszor hallhatunk fenntartható várostervezésről, de mit is jelent ez pontosan? Pusztai Ádám egy tervpályázaton mutatja be Csepel példáján keresztül.
Tovább
A metánnal kapcsolatos kérdőjelek az éghajlatkutatásban I. – természetes források
A metán kevéssé közismert természetes és antropogén forrásait körbejáró kétrészes cikksorozatunk első része, melyben megismerkedünk a permafroszt és a metán-hidrát fogalmával.
Tovább
Mit történt a madridi COP25 klímacsúcson? – Helyszíni tudósítás és összefoglaló
A madridi klímacsúcs diplomáciai holtpontra jutott és nagyobb áttörés nélküli eredményekkel zárult. Mégis miben jutottunk előre? Milyen feladatok maradtak 2020-ra? Van okunk a reményre?
Tovább
Tippek. Így beszélgess a klímaváltozásról a családoddal és barátaiddal az ünnepek alatt
Karácsonykor annyi mindenről beszélgethet az ember a családtagjaival és rokonaival, barátaival. Miért éppen a klímaváltozás maradna ki? Adunk pár tippet, hogy hogyan vágjunk neki egy ilyen beszélgetésnek.
Tovább
Mi várható a decemberi uniós Tanácsülésen? Klímasemlegesség vagy újabb visegrádi vétó?
December 12-13-án újra összeül az Európai Tanács, hogy többek között tárgyalja az EU 2050-es karbonsemlegességi törekvéseit. Vajon most is vétózni fognak a visegrádi országok, mint nyáron?
Tovább
Kulturált éghajlat, avagy az éghajlatváltozás mint társadalmi konstrukció
Az éghajlat a mellett, hogy egy tudományosan mérhető és vizsgálható jelenség, egyben társadalmi konstrukció is, és az emberiség a történelem során már nagyon sokféleképpen viszonyult hozzá. Fogalomtörténeti elemzés.
Tovább
Madridon a világ klímaszeme
Chile a zavargások miatt visszamondta, ezért Madridban tartják az ENSZ 25. klímacsúcsát (COP 25). A december 2-án kezdődő csúcs fő tétje, hogy az országok növelik-e az éghajlatvédelmi vállalásaikat, hiszen a jelenlegi trendek mellett a század végére a 3-4 Celsius-fokot is meghaladhatja a globális felmelegedés. A Másfélfok cikke az indexen.
Tovább
Nem buktuk el a klímaváltozás elleni harcot! Éghajlatom ugyanitt eladó egy kattintásért!
Nemrég jelent meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának emissziós jelentése, amelynek az értelmezése során újra felmerül a sajtó morális felelőssége a klímaváltozás kommunikációját illetően.
Tovább
Szakmai javaslatok a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez
Rövid szakmai tájékoztató a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez. A cikkben található szakmai javaslatok csak a mi véleményünket tükrözik, mindenki saját meglátása szerint válaszolja meg a kérdéseket.
Tovább
Műanyag Őfelsége a vádlottak padján – műanyagipar és éghajlatváltozás
A műanyag mindenhol ott van. A lakásodban, az utcán, az óceán legmélyebb pontján és még az űrben is. Ebben a cikkben utánajárunk, milyen hatást gyakorol ez a roppant mennyiségű műanyag az éghajlatra, s hogyan lehetne környezeti hatását csökkenteni?
Tovább
Budapest klímavészhelyzetet hirdetett. Mi fog most történni?
2019. november 5-én az újonnan összeülő budapesti fővárosi közgyűlés elfogadta Karácsony Gergely főpolgármester határozati javaslatát, és ellenszavazat nélkül klímavészhelyzetet hirdetett a magyar fővárosban. Hogyan tovább Budapest és Magyarország?
Tovább
Miért kell minden erőnkkel azon dolgoznunk, hogy a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedés értékét 1,5 °C alatt tartsuk?
Kényelmes székben, laptop előtt ülve sokaknak túlzásnak tűnnek a kutatók által sürgetett intézkedések az éghajlatváltozás megfékezésére és a változáshoz való alkalmazkodásra. De vajon beszélhetünk-e túlzásról amikor egy ökológiai katasztrófával állunk szemben, ami többek között élelmiszer- és ivóvízhiányhoz vezet?
Tovább
Bármilyen kicsik vagyunk, attól még lehetnek nagy ambícióink az éghajlatvédelemben
Közel ötszáz fiatal érkezett a New York-i ENSZ klímacsúcsra és az azt megelőző ifjúsági találkozóra a világ minden tájáról, hogy kiálljanak a klímavédelemért – és jövőjükért. Velük beszélgettünk.
Tovább
Miért a civilek látják el a közszolgálatot, és mi történik, ha már ezt sem lehet?
Sajtóértesülések szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem engedélyezi tovább a Civil Rádió médiaszolgáltatási jogosultságát és megvonja tőle a frekvenciahasználatot. Abban a rádióban, ahol mi is sokat beszéltünk az éghajlatváltozásról.
Tovább
„A globális melegedés korlátozása 1,5 °C-nál” jelentős és azonnali változásokat igényel
Mit kell tennünk annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 1,5 °C-nál nagyobb mértékben? Elegendőek-e az eddigi vállalások? Milyen kockázatokkal jár a késlekedés?
Tovább
Miért kellett nevet változtatnunk? Viszlát Holnapelőtt, helló Másfél fok!
A Holnapelőtt új neve: Másfél fok. Elmondjuk, hogy miért kellett nevet változtatnunk.
Tovább
Mennyit számít, hogy 1,5 °C vagy 2 °C alatt tartjuk a globális felszínközeli átlag-hőmérséklet emelkedést?
Mindennap hallunk arról, hogy milyen mértékű a globális felmelegedés, milyen értékeket nem szabadna elérnie a melegedésnek, és hogy emiatt a fajok hány százaléka a tűnhet el. De belegondolunk egyszer is mi rejlik a különböző százalékok és kicsinynek tűnő számadatok mögött? Ami látszólag csak pár tized Celsius fok, az rengeteg fajnak élet-halál kérdése.
Tovább
Egyéni vállalásokkal a globális éghajlati válság ellen? Bemutatjuk a Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás fogalmát
Az elmúlt időszakban egyre többen és egyre hangosabban követelik a nemzeti kormányoktól, hogy növelve a nemzeti ambíciószintet, radikálisan csökkentsék országaik károsanyag-kibocsátását, hiszen fogy az idő, hogy megvalósítsuk a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokat. De pontosan milyen keretek és kötelezettségek között történik az országok vállalásainak nyilvántartása és nyomon követése?
Tovább
Így neveld a döntéshozód! Klímapolitikai felkészítő az önkormányzati választásokra
2019. október 13-án vasárnap önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. A testületek és polgármesterek megbízatása 5 évre szól. A globális éghajlati válság szempontjából különösen fontos évek előtt állunk, nagy jelentősége van annak, hogy milyen útravalóval bocsájtjuk munkára választott képviselőinket.
Tovább
Amazónia – keresztülvágunk a füstös híreken
Habár a nettó oxigén-termelése nem jelentős, az amazonasi esőerdő fontos az éghajlat szabályozásában, és rendkívüli biológiai és kulturális sokfélesége kincs a világ számára.
Tovább
Étel a szemétben. Élelmiszer-hulladék és pazarlás Magyarországon
Az emberiség őskortól számított történelmének legnagyobb része az élelmiszerforrások felkutatásáról és megszerzéséről szólt, maga az élelmiszer szó is az „él” igéből ered. Mára azonban eljutottunk oda, hogy a háztartási hulladékunk 25%-a élelmiszerekből áll. Hogyan történhetett ez meg?
Tovább