Pár hűvös hónap nem azt jelenti, hogy ne lenne felmelegedés, vagy hogy elmarad a nyár
Az idei tavasz Magyarországon és Európában az átlagosnál hűvösebb volt, globálisan azonban a felmelegedés folytatódott. Néhány szokatlanul hűvös hét vagy hónap még nem jelenti az éghajlatváltozás végét – és azt sem, hogy ne lenne idén nyár. Mire szolgálnak (és mire nem) az évszakos előrejelzések?
Tovább
Teljesen felhagyott a fosszilis energia védelmével a Nemzetközi Energia Ügynökség
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) olyan különjelentést tett közzé, amelyet nyugodtan hívhatunk radikálisnak, és ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Az új szénbányák nyitását azonnal (tehát most, 2021-ben) be kell szüntetni, nem épülhetnek új szenes erőművek, és új olaj- és gázkitermelés sem indulhat azon túl, ahol már megszületett a beruházási döntés, ha el akarjuk érni a párizsi klímacélokat.
Tovább
Felejtsük el, hogy a klímaváltozás elől menekülve a Marsra költözünk
A technológiai fejlődés és a klímaváltozás erősödése miatt egyre népszerűbb a gondolat, hogy az emberiség maga mögött hagyja a Földet. A bolygóközi költözést olyan tényezők akadályozzák, amelyeknek a megoldása időben, tudásban és erőforrásokban is meghaladják a képességeinket. Az általunk okozott környezeti-éghajlati válság elől nem tudunk, és nem is érdemes más bolygóra menekülnünk.
Tovább
Az árapály és az óceánok hullámzása az egész világ energiaigényét fedezhetné
Hatalmas, eddig kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a tengerek, óceánok energiájának kinyerésében, ugyanakkor kihívásokkal is szolgál. A többi megújulóhoz képest alacsony időjárásfüggősége és jó előrejelezhetősége miatt jól ki tudná egyensúlyozni a többi megújuló energia időszakos ingadozását és kitettségét.
Tovább
Extrém szélsebességű viharokat hoz a klímaváltozás Magyarországon
Fokozódó szélviharokat, és ezzel együtt növekvő viharkárokat hozhat a klímaváltozás Magyarországon. Miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége.
Tovább
A négy fal között sem menekülünk a légszennyezettségtől
A beltéri légszennyezettség sokak számára még a kültérinél is láthatatlanabb, holott ugyanúgy ártalmas az egészségünkre. A felértékelődő otthoni munkavégzés és a klímaváltozás következtében fokozódó időjárási szélsőségek miatt várhatóan sok időt fogunk belterekben tölteni, emiatt a problémát kezelni kell.
Tovább
Pára-paradoxon: a szén-dioxid kibocsátással a vízgőzt is magunk ellen fordítjuk
Azzal, hogy az emberi kibocsátásokon keresztül elkezdtük növelni a látszólag elenyésző arányú többi üvegházgázt, úgy a vízgőz is elkezdett másképp viselkedni. Igazi paradoxont hoztunk létre: egyszerre lett túl sok és túl kevés belőle a légkörben. Egy eddig természetes folyamatok által szabályozott alvó oroszlánt ébresztgetünk, ami tovább fokozhatja a klímaváltozást.
Tovább
Klímasemlegességi célok: valódi cselekvés helyett inkább trükközés zajlik
A hangzatos klímasemlegességi célszámok mögött jelenleg nem látszanak a hatékony cselekvési tervek. A klímapolitikai „kreatív könyvelés” helyett átlátható, robosztus és igazságos kibocsátás-csökkentési tervekre volna szükség.
Tovább
Nitrogénszennyezés: nevetőgáznak hívják, a környezet és éghajlat mégsem boldog tőle
A nitrogén élelmiszereink alapvető alkotóeleme. A ma élő összes ember fele a műtrágyázás miatti pluszban megtermelt élelmiszernek köszönheti az életét. A nitrogén jelentős feldúsulása a talajban, a vízben és a légkörben azonban komoly veszélyt jelent a környezetre, miközben a klímaváltozást is fokozza.
Tovább
Hiába csökkent tavaly a kibocsátás, a felmelegedés folytatódott
2020-ban a szén-dioxid légköri koncentrációja nemhogy nem csökkent, de tovább növekedett – ha valamivel kisebb mértékben is, mint az a lezárások nélkül történt volna. A pandémiás év azt mutatja meg, hogy nagyobb, rendszerszintű változásokra van szükség a klímacélok eléréséhez.
Tovább
Már nem Sándor, József és Benedek hozzák a meleget
Az ezredforduló óta már csak 50‒70%-ban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben 80‒100% közötti biztonsággal igaz a népi bölcsesség. Sándor, József és Benedek már csak azért is hozzák egyre ritkábban zsákban a meleget március közepén, mert a tavaszkezdet elmosódott és korábbra került, a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest.
Tovább
A bakelit lemeztől a mikroműanyagokig. A szennyezés, ami tényleg mindenhol ott van
A mikroműanyagok tényleg már mindenhol jelen vannak az életünkben. Megisszuk, megesszük, belélegezzük, hordjuk, arcot tisztítunk vele – miközben fogalmunk sincs róla, hogy hosszútávon milyen hatással lesz a szervezetünkre. Hogyan jutottunk ide és mi a megoldás erre a szennyezésre?
Tovább
Egyetlen nagy mediterrán borvidék lesz Magyarországból
A század végére teljes egészében mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre. Aggodalomra ugyan lehet és van is ok, ám a pánik és a borágazat temetése túlzó és felesleges. Ami biztos: a termelőknek és a fogyasztóknak is alkalmazkodniuk kell.
Tovább
10 szabály a (klímamentő) faültetéshez – hogy biztosan ne árts!
Ha rossz helyre ültetünk, rossz fákat, akkor többet árthatunk, mint használunk. Ezért botanikusok és ökológusok összefoglalták az újraerdősítés és helyreállítás 10 aranyszabályát.
Tovább
Geomérnökség és klímaváltozás: bizonytalan vészmegoldás, sok kérdőjellel és még több veszéllyel
Időről-időre megjelenik a sajtóban egy hangzatos cikk, hogy a klímaváltozás már kicsúszott a kezeink közül, de aggodalomra semmi ok, majd a technológia segít rajtunk. Némely javaslat ezek közül a laikusok számára már-már sci-fi-be illőnek tűnik. De valóban ez ment meg minket? Nézzük, mit érdemes tudni a geomérnökség hátteréről!
Tovább
Attól, hogy néha zord az időjárás, még csökken a fagyos napok száma
Az elmúlt harminc évben egyértelműen csökkent a fagyos, azaz az olyan napok száma, amikor a minimumhőmérséklet 0 °C alá csökkent. Az általánosan melegedő tendencia ellenére a hideggel kapcsolatos hőmérsékleti indexek elemzése is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás nemcsak egyszerűen magasabb átlaghőmérsékletekkel jár, hanem a hőmérsékleti szélsőségek megváltozásával is.
Tovább
Világszerte öntjük a pénzt a gazdaságba, de nem zöldítünk vele eleget
A COVID miatti gazdasági visszaesés miatt az országok dollárbilliókat mozgatnak meg, hogy újra beindítsák gazdaságaikat. A Vivid Economics jelentés alapján az eddig bevezetett gazdaságösztönző csomagok intézkedései összességében negatív környezeti hatást mutatnak.
Tovább
Megment minket az uniós bírósági ítélet a légszennyezettségtől?
Az Európai Unió Bírósága kötelezettségszegési eljárásban elítélte Magyarországot a rossz levegőminőség miatt, amiért idővel akár mindannyian rendszeresen bírságot fizethetünk majd az unió felé. De vajon megvédi a magyar embereket az EU döntése, kevesebb lesz ettől a szállópor, a kipufogógáz, az avarégetés, és az ezekből fakadó korai halálozás és megbetegedés?
Tovább
Joe Biden visszaléptette az Egyesült Államokat a Párizsi Megállapodásba
Az USA frissen beiktatott 46. elnöke, Joe Biden ígéretének híven egyik első döntésével visszaléptette az USA-t a Párizsi Megállapodásba. Ami azonban ennél is fontosabb: van remény, hogy újra tudományos alapokon történjenek az ehhez kapcsolódó intézkedések.
Tovább
Természetalapú megoldásokkal az éghajlatváltozás ellen – kiaknázatlan lehetőség
Az ökoszisztémák védelme, helyreállítása és a velük való fenntartható gazdálkodás nemcsak az éghajlatvédelemben és a biológiai sokféleség megőrzésében játszhatna kulcsszerepet, de hozzájárulna a víz- és élelmiszerbiztonsághoz, az élhető városi környezet fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási események miatti károk elkerüléséhez is.
Tovább
A megújuló energiák hibrid alkalmazásával javítható az energiabiztonság
Nemzetközi és hazai példák azt mutatják, hogy a megújuló energiák hibrid, egymást kiegészítő használata segíthet stabilizálni az energiatermelést, képesek egymás kiegyensúlyozására, lehetővé téve ezzel az átmenetet egy tisztább energetikai rendszer felé.
Tovább
Rendszer az éghajlati rendszerben: bemutatjuk az éghajlattan fontos eszköztárát, az éghajlat-osztályozást
Az éghajlati-osztályozás módszertana és eszköztára egy rendkívül sokváltozós rendszerben kíván átláthatóságot teremteni. Egyes területek besorolását – mint a sarkvidékét – már biztosan meg kell változtatnunk a század végéig, mert mostani fogalmaink nem fogják leírni az akkori állapotokat.
Tovább
A Nap sugárzása által hajtott érzékeny rendszer. A természetes éghajlat-alakító tényezőkről röviden
Attól függően, hogy globális, regionális vagy még kisebb skálán vizsgálódunk, eltérő éghajlati sajátosságokat figyelhetünk meg. Lokálisan más-más éghajlati képhez szoktunk az Alföldön, az Alpokalján vagy hegységeinkben. Ennek oka, hogy az egyes éghajlati típusok összetett folyamatok eredményei. Bemutatjuk, mely tényezők alakítják egy terület éghajlatát.
Tovább
Miért (nem) lesz háború a víz miatt? Konfliktusok lehetséges kezelése egy vízhiányos világban
A klímaváltozásból és a népességrobbanásból fakadó erőforrás szűkösség miatt egyre többen gondolják, hogy a jövőben a víz miatt fognak kirobbanni háborúk. De valóban igaz ez a feltevés? Mit mutatnak a nemzetközi példák? És milyen megoldásokat kínál a társadalomtudomány?
Tovább
Idén sem volt fehér karácsony. Ez is a klímaváltozás miatt van?
A globális felmelegedés egyenes következménye, hogy nincsenek, vagy egyre kevesebb fehér karácsonyunk lesz? A klímaváltozás mindenképp hatással van a havazásra is, azonban a kérdés ennél összetettebb, még ha adja is magát a termékkapcsolás.
Tovább
Boldog karácsonyt kívánunk minden olvasónknak
Boldog karácsonyt kívánunk minden olvasónknak! Köszönjük, hogy követtek minket.
Tovább
Kezelhetőek lennének Budapest csapadékvíz problémái. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban IV.
A kék-zöld infrastruktúra általános bemutatása után konkrét javaslatokkal szemléltetjük, hogy hogyan lehetne kezelhető a csapadékvíz probléma a fővárosban. A kék-zöld megoldások beépítésével növelnénk a város klímaalkalmazkodási képességét, lakóinak életminőségét, modellül szolgálva ez egész országnak.
Tovább
Út a vízérzékeny városokhoz. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban III.
Ma már komplex digitális lefolyásszimulációk segítségével modellezhető a zöldfelületek vízvisszatartó képessége. Így lesz a kék-zöld elemek láncolatából valódi infrastruktúra, melynek kapacitása városi szinten is számítható és egy rendszerként kezelhető. Lássunk egy európai példát Koppenhágából, mely számos fontos tanulsággal szolgálhat Magyarország számára is.
Tovább
Irányt mutathat pár tucat budapesti polgár a fővárosi és az országos klímapolitikának? Az első budapesti közösségi gyűlés szubjektív értékelése
2020 szeptemberében megtartották az első, klímaváltozással foglalkozó közösségi gyűlést Budapesten. Elegendő pár tucat véletlenszerűen kiválasztott állampolgár bölcsessége egy ilyen összetett probléma megoldására, és modellül szolgálhat-e Budapest példája Magyarországon?
Tovább
Hogyan hatnak a COVID-19 válság miatti gazdaságélénkítő csomagok az éghajlatvédelmi törekvésekre?
A Climate Transparency Jelentés legfrissebb száma a G20-országok klímavédelmi teljesítménye mellett azt is vizsgálta, mennyire zöld az országok COVID-19 válság miatti gazdaságösztönző politikája. Infografikán megmutatjuk.
Tovább
Tíz lépés, amit Joe Biden rögtön megtehet elnökként a klímavédelemért
Jelenlegi tudásunk szerint a demokrata párti Joe Biden legyőzte a hivatalban lévő Donald Trumpot. Mit tehet hivatalba lépése után az elnök akár a Kongresszus támogatása nélkül saját jogkörben eljárva a klímavédelem területén? 10 pontos ajánlást készített a Watson Intézet a leendő elnöknek.
Tovább
Síelhetnek még unokáink? – A hegyvidéki hótakaró és síturizmus sorsa a melegedő Földön
Az éghajlatváltozás miatt eltűnő hótakaró új kihívások elé állítja a helyi közösségeket, melyek mind kulturálisan, mind gazdaságilag szorosan kötődnek a havas tájhoz és az általa fenntartott ivóvízforrásokhoz, vízenergiához és síturizmushoz.
Tovább
A COVID-nál sokkal durvább világjárványok jöhetnek, ha tovább romboljuk a biodiverzitást és az éghajlatot
Az ENSZ Biodiverzitással és Ökoszisztéma Szolgáltatásokkal kapcsolatos Kormányközi Platform legújabb jelentésében hangsúlyozza, hogy a jelenlegihez hasonló világjárványok egyre gyakrabban fordulhatnak majd elő, amire a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás csak ráerősít. A megfékezés helyett a megelőzés minden szempontból kifizetődőbb lenne.
Tovább
Miért és mikor baj, ha ég a növényzet? Vegetációtüzek az antropocénben
Hogyan befolyásolja az emberiség a vegetációtüzeket, azok pedig az éghajlatot? Milyen adatokból, milyen információt szerezhetünk a tüzekről? Milyen változások figyelhetők meg napjainkban, és mik a kilátások a jövőben?
Tovább
Az édenkert vége. David Attenborough: Egy élet a bolygónkon
A 94 éves Sir David Attenborough kétségkívül a világ legismertebb természetfilmese. Életművének kvázi lezárásaként az "Egy élet a bolygónkon" c. filmjében Attenborough nem kevesebbet állít, mint hogy az emberiség elpusztította a földi édenkertet, amit örökölt. Szerencsére azonban megoldások is vannak a problémáinkra.
Tovább
Mosquito Alert – állampolgári hozzájárulással a tudományért, a fertőző betegségek ellen
A globális felmelegedésből fakadó éghajlatváltozás miatt többek között olyan kockázatokra is fel kell készülnünk, amelyekre korábban nem volt példa. A Mosquito Alert alkalmazás, aminek kifejlesztésében magyar kutatók is részt vettek, ebben segít: egzotikus betegségeket terjesztő szúnyogokat azonosíthatunk be vele, segítve ezzel a kutatók munkáját és a klímaalkalmazkodást.
Tovább
Törökországi hőmérséklet lesz Magyarországon a század végére? A városi éghajlati analógiákról
Bár elsőre vonzónak tűnhet az, hogy a török riviéra időjárását örökli Magyarország, de ha a hőhullámok, a városi hősziget jelenség, a szárazság és a vízhiány felől vizsgáljuk az emelkedést, akkor már rögtön egy nem olyan nem olyan vonzó összképet kapunk.
Tovább
Az éghajlatváltozás a világ legfejlettebb országait sem kíméli. A gleccserek olvadásának hatása Kanadára
Az éghajlatváltozás negatív társadalmi és gazdasági hatásai sokkal erősebben és gyorsabban lépnek fel a „Globális Délen”, mint a „Globális Északon”, azonban az olyan fejlett, gazdag és felkészült országok is ki vannak téve a negatív hatásoknak, mint Kanada. Az éghajlatváltozás miatt intenzív olvadásnak induló gleccserek veszélyeztetik az ország egy részének energia-, édesvíz-, és élelmiszer-ellátását, és kihatással vannak a már meglévő infrastruktúrára is.
Tovább
Mekkora globális tengerszint-emelkedés várható a jövőben, milyen károkat jelent és hogyan alkalmazkodhatunk?
A tengerszint-emelkedésről szóló cikksorozatunk második részében bemutatjuk, hogy ennek a folyamatnak milyen negatív hatásai lehetnek a gazdaságra és a társadalomra nézve, valamint hogy miként alkalmazkodhatunk a már elkerülhetetlen változásokhoz.
Tovább
Globális felmelegedés és tengerszint-emelkedés: hol állunk és mi várható?
A gleccserek és más szárazföldi jeges területek olvadása miatti tengerszint-emelkedés magától értetődő, azonban az már kevésbé ismert, hogy számos más tényező is befolyásolja az emelkedést, ami nem egyenlő mértékű a Föld minden pontján. A tengerszintről szóló cikksorozatunk első része.
Tovább
Tippek. Így takarékoskodj a vízzel, hogy ne a csapból folyjon el a pénzed
Magyarországon egy ember egy nap átlagosan 150 liter vizet használ. Napi igényünk kielégítésének majdnem felére feleslegesen használunk ivóvíz minőségű vizet. Mindannyian tehetünk azért, hogy ennél hatékonyabban használjuk fel a rendelkezésre álló édesvizünket, úgy, hogy közben a zsebünkben is több maradjon.
Tovább
Zöld kötvények: befektetés a jövő generációnak
A zöld állampapírok jó ideje nagy népszerűségnek örvendenek több külföldi országban. Hazánk 2020 nyarán, a COVID-járvány árnyékában, kevésbé kedvező nemzetközi piaci kondíciók között bocsátott ki először zöld államkötvényt. A kibocsátás mégis többszörös túljegyzéssel, magas befektetői érdeklődéssel valósult meg. Ez egyben lehetőséget kínálna arra is, hogy a "pénztárcával szavazás" új módját nyissuk meg a lakosság felé, kiterjesztve a zöld kötvényeket az irányukba is.
Tovább
Veszélyes kölcsönhatások: fertőzések és járványok egy változó éghajlatban
A COVID-világjárvány megmutatta, hogy nem vagyunk védettek a fertőzésektől, amelyek a világ bármely pontjáról rendkívül hamar eljuthatnak hozzánk. A természetes élőhelyek radikális megváltoztatása, a biodiverzitás csökkenése, valamint a klímaváltozás világszerte jelentős hatást gyakorol a már meglévő, és rég elfeledettnek gondolt kórokozókra.
Tovább
Rendszeres levegőkémiai mérésekkel a nemzetközi klímavédelmi egyezmények is jobban betarthatók lennének
Rendszeres mérések nélkül sokkal később derült volna fény arra, hogy összefüggés mutatható ki az üvegházhatású gázok emberi kibocsátása és a globális felmelegedés között. A mérőhálózatok megerősítésével nemcsak az éghajlatváltozást folyamatait tudnánk jobban megérteni, hanem az ehhez kapcsolódó nemzetközi egyezményeket is jobban be tudnánk tartatni a világ országaival.
Tovább
A koronavírus kiváló lehetőséget adott a nagykibocsátóknak a halogatásra
A 2020-as év a Párizsi Megállapodás első megvalósítási éve, amit azonban az új koronavírus jelentősen felülírt. A Glasgow-ba tervezett COP26 klímacsúcs elhalasztása mellett sokkal nagyobb gond, hogy az országos az év első felében alig frissítették Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásaikat (NDC-k), amivel csökkenteni óhajtják a kibocsátásaikat.
Tovább
A hidrogén (fel)hajtás, avagy mennyire zöld ez az energia, és mit kezd vele Európa?
Az energiaipar hosszas várakozását követően az Európai Bizottság bemutatta a “Hidrogén-stratégiát a klímasemleges Európáért”. De mi is az a hidrogén, mi köze van az energetikához, és miért övezte ekkora felhajtás az elmúlt hetekben, hónapokban? Képezheti a hidrogén a hiányzó láncszemet a megújulók és a fosszilis energiahordozók közötti átmenetben?
Tovább
Eleven meteorológiai műszerek. Mit mesélnek a növények az éghajlatváltozásról?
Az éghajlatváltozás hatására a növény- és állatvilág szezonálisan ismétlődő jelenségei időben eltolódhatnak, ez pedig az ökoszisztéma-kapcsolatok szétcsúszásához vezethet. Miről tanúskodnak a növényfenológiai megfigyelések?
Tovább
Az EU klímacéljait is veszélyeztetheti a növekvő mértékű fakitermelés
Az elmúlt évtizedben drasztikus mértékben megnőtt a fakitermelés az EU területén, ez pedig az erdőségek szénelnyelő kapacitásának csökkenését vonhatja maga után.
Tovább
Baktériumokkal a klímaváltozás jobb megértéséért. Felhők a Déli-óceán felett
Hogyan segíthet egy olyan apróság, mint a baktériumok abban, hogy jobban megértsük az éghajlati rendszer működését, és továbbfejlesszük a modelleket? Ebben a cikkben a felhőzet meteorológiában betöltött szerepéről, modellekben történő számításáról, valamint mérési expedíciókról és azok tanulságairól lesz szó.
Tovább
Egyre inkább el fogják mosni az országot a villámárvizek, ha nem alkalmazkodunk
A tavaszi súlyos aszályt júniusban villámárvizek sorozata követte. A heves esőzések nem kímélték sem a fővárost, sem a vidéket, az anyagi kár jelentős volt és az áradásban egy ember is életét vesztette. Amellett, hogy mérsékelnünk kellene a klímaváltozást, elengedhetetlen volna, hogy városi infrastruktúránkat a várhatóan növekvő szélsőségekhez igazítsuk.
Tovább
Soha ne add fel! – Zöld program a budapesti Francia Iskolában
A klíma- és ökológiai válság elleni fellépéshez elengedhetetlen a téma ismerete és a cselekvéshez szükséges tudás elsajátítása. A környezettudatosság oktatása azonban egyelőre nem központi téma az iskolákban. Ennek a helyzetnek javítására rendhagyó zöld programot valósítottak meg a budapesti Francia Iskolában.
Tovább
A kormány klímacélja azt is jelentheti, hogy még 10 évig alig teszünk valamit
Az új magyar klímatörvény 2030-ig 40%-os kibocsátás-csökkentést ír elő, amit gyakorlatilag könnyedén tudunk teljesíteni. Többet is vállalhatna az ország, és akkor nem kellene 10 év múlva sokkal meredekebben csökkenteni a kibocsátásokat.
Tovább
Miben lehet más a COVID-válság utáni világ a fenntarthatóság szempontjából?
A járványok utáni világ általában nem olyan, mint előtte volt. De vajon milyen lesz a COVID-járvány utáni világ? Sikerül átállnunk egy fenntarthatóbb modellre? Mik azok a jelek, amik erre utalnak, és miért jó fokmérője a koronavírus járvány annak, hogy valójában a környezeti-éghajlati válságot is tudnánk kezelni, ha akarnánk?
Tovább
A légszennyezettség több embert öl meg évente, mint a koronavírus összesen
A légszennyezettség több embert öl meg évente, mint a koronavírus a most pusztító járvánnyal. A mostani leállás egyben lehetőség is, hogy ne térjünk vissza ahhoz a szennyező modellhez, ami eddig jellemezte az életünket.
Tovább
Civilizációnk „megszokott” csendes gyilkosa: a légszennyezettség
A légszennyezettség ennek ellenére civilizációnk már-már megszokott részévé vált, a COVID-járvány miatti gazdasági leállás miatt azonban hirtelen szó szerint tisztább levegőhöz jutott a világ nagy része. Bemutatjuk a légszennyező anyagokat, azok emberi eredetű forrásait, valamint kapcsolódásukat az éghajlatváltozáshoz.
Tovább
Ez volt a harmadik legszárazabb április Magyarországon
Magyarországon nem ritka az aszály, azonban a klímaváltozás miatt ezek várhatóan egyre gyakoribbá és súlyosabbá fognak válni. Mit mond a meteorológia tudománya a kérdésben?
Tovább
Kerékpárral a polgárháború és a szexizmus lövészárkai között. Biciklizés a mai Szíriában
Sarah Zein barátaival összefogva 2014-ben létrehozta a „Yalla – Gyerünk, bringázzunk!” kezdeményezést a szíriai Damaszkuszban, ami nemcsak a női egyenjogúságot, de a tisztább és élhetőbb környezetet is zászlajára tűzte. Sarah Zeinnel beszélgettünk.
Tovább
Egy évesek lettünk!
Köszönjük, hogy olvastok minket! Visszatekintünk egy kicsit az első évünkre.
Tovább
Borzasztó drága, de közben mégis megéri. Mi az? A világ energiaszektorának a kizöldítése
Megjelent a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) jelentése, ami rámutat arra, hogy bár a COVID-19 válság utáni világgazdaság és energiaszektor kizöldítése nem lesz olcsó, mégis megéri.
Tovább
A tagadástól a klímakatasztrófáig. A klímakommunikáció párhuzamos valóságai
Mennyire jellemzi ma a klímakommunikációt az ún. katasztrófa-nyelvezet, és mennyire célravezető ez a kitűzött célok elérésben?
Tovább
Másfél fok filmajánlók (nem csak) koronavírus idejére
Összegyűjtöttünk nektek 11, az éghajlati és környezeti válságot, valamint a lehetséges megoldásokat boncolgató dokumentumfilmet, amik magyarul vagy angolul ingyen elérhetők online.
Tovább
Félelemrezsim a fejünkben: a járványnál működik, a klímánál még nem
Az ELTE TTK-n vizsgálták, miért vagyunk eredményesebbek az új koronavírus járvánnyal szemben, mint a klímaválság elleni harcban. Jelentős részben azért, mert jobban félünk.
Tovább
Tudatos hulladékgazdálkodással a klíma- és ökológiai válság ellen – harmadik rész
A helyes hulladékkezelés és csökkentés hat lépcsőjének (Rethink, Refuse, Reduce, Repair, Reuse, Recycle) legkevésbé környezettudatos, de persze igen fontos és egyben legelterjedtebb lépcsője az újrahasznosítás. De mi a helyzet a maradék 5 lépcsővel?
Tovább