Nem elég a vízhiány, az elérhető víz minősége is veszélyben van az éghajlatváltozás miatt
Jelenleg a világ népességének negyede nem jut biztonságos ivóvízhez, és a fokozódó szélsőséges időjárási események is kockázatot jelentenek a vízminőségre. A permafroszt olvadása, a gleccserek visszahúzódása, a víztestek melegedése, az árvizek, erdőtüzek fokozódása és az eróziós folyamatok is káros hatással vannak a megmaradó ivóvízkészleteinkre.
Tovább
Csecsemőkortól kezdve tele lehet a szervezetünk mikroműanyaggal
A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó.
Tovább
Tartósan és életveszélyesen forró lehet a nyár az Alföldön és a nagyvárosokban, ha nem csökkentjük a kibocsátásokat
Kizárólag egy mérsékelt kibocsátásokkal számoló jövőkép szerint van esélyünk annak megfékezésére, hogy a század közepétől ne szabaduljon el az emberi szervezetre akár életveszélyes hőhullámos napok száma, és az elindult exponenciálisan növekvő trendet lassítani tudjuk.
Tovább
Egyszerre van rá szükségünk, miközben veszélyes is: az UV sugárzás
A magas ultraibolya sugárzás káros egészségügyi hatásai, mint a bőrrák vagy a szürkehályog kialakulásának veszélyei viszonylag közismertek, azonban részben szüksége is van rá a testünknek a D-vitamin szintézise miatt.
Tovább
IPCC: Szükségtelenül sokat közlekedünk sok kibocsátással
Változatlanul magas a közlekedési szektor kibocsátásának átlagos növekedése az elmúlt évtizedben, de a keresleti oldalon fennálló lehetőségek és az alacsony üvegházgáz-kibocsátású technológiák csökkenthetik a közlekedési ágazat kibocsátását a fejlett országokban és korlátozhatják a növekedését a fejlődő országokban.
Tovább
Nem az EU és nem is a klímavédelem miatt drága az áram
Nem a kevesebb szélenergia, és nem is az uniós klímapolitika és az ezzel összefüggő, a szén-dioxid-kibocsátást terhelő kvótaárak alakulása áll a gáz-, és ezzel összefüggésben az áramárak emelkedése mögött. Az áram árát döntően a gáz, a gázét pedig piaci folyamatok emelték a többszörösére már az ukrán háború előtt is.
Tovább
A fenntarthatatlan igényeket nem lehet fenntarthatóan kiszolgálni
Az IPCC harmadik munkacsoportjának friss jelentése először vizsgálta átfogóan azt, hogy igényeink megváltoztatása milyen hatással lehet az éghajlatváltozás mérséklésére. Az egyéni cselekvések a globális kibocsátást akár 40-70%-kal csökkenthetik az évszázad közepére, amennyiben ezt rendszerszintű változások is segítik.
Tovább
IPCC: A klímaváltozás mérséklése nem vágná földhöz a gazdaságot, sőt, megóvná azt
A közhiedelemmel ellentétben az éghajlatváltozás mérséklése nem okozná a globális GDP visszaesését, sőt, ha az elszaladó klímaváltozás okozta gazdasági károkat és veszteségeket is figyelembe vesszük, akkor a mérséklés globális költségét meghaladnák az abból származó gazdasági előnyök.
Tovább
IPCC: Meg kell mentenünk a természetet, hogy az segíthessen rajtunk
Sok faj képtelen lépést tartani a mostani gyors ütemű változásokkal, alkalmazkodási lehetőségeik végesek, ami az ökoszisztémák széthullásával is fenyeget.
Tovább
IPCC: Fizikailag és mentálisan is belerokkanhatunk a klímaváltozásba
A század végére már a globális népesség 50-75%-a lesz kitéve az emberi életet veszélyeztető éghajlati viszonyoknak és direkt fizikai kockázatokon túlmenően a mentális egészségre is káros hatással van a klímaváltozás. Sikeres alkalmazkodással azonban csökkenthető lenne a kitettség és a társadalmi egyenlőtlenség is.
Tovább
“Újságírás és tudomány” – regionális összefogás a minőségi tájékoztatásért
Az Európai Klíma Kezdeményezés (EUKI) támogatásával a Másfél fok is része annak a határokon átívelő, bolgár-magyar-román-szerb konzorciumnak, amelyik az újságírók és kutatók jobb és hatékony együttműködésével kívánja emelni a környezeti-éghajlati válsággal kapcsolatos tájékoztatás minőségét és mennyiségét.
Tovább
Több kagyló és tengeri moszat, kevesebb csirke és marha. Blue food és fenntartható táplálkozás
Az édesvizekből és óceánokból származó élelmiszerek 3,2 milliárd ember számára jelentik a fő fehérjeforrást, 800 millió embernek pedig megélhetést biztosítanak. Mind az éhezés visszaszorításában, mind az egészséges táplálkozásban fontos szerep juthat a „kék ételeknek”, különösen a kisebb testű halak, illetve kagylók és moszatok fogyasztásának.
Tovább
A fokozódó urbanizáció önmagában kihívás, klímaváltozással súlyosbítva pedig életveszélyes
Az egyre nagyobb és népesebb városok az egyik leginkább kitett területei a fokozódó éghajlatváltozásnak. Ez jelentős probléma, hiszen a Föld lakosságának 56%-a, Magyarországénak pedig kb. 72%-a már most városlakó, így ami a városokban történik, az kulcsfontosságú a sikeres alkalmazkodáshoz.
Tovább
A klímasztrájk és a hétköznapi takarékosság között. Generációs eltérések a környezettudatos cselekvésben Magyarországon
Az egyes háztartások fogyasztási és életmódbeli szokásainak megváltoztatása jelentős mértékben hozzájárulhat a globális felmelegedés hatásainak mérsékléséhez. Kulcsfontosságú tehát megértenünk, hogy mi ösztönzi az embereket a környezettudatos cselekvésre.
Tovább
Kiszáradó Dél, megváltozó Észak. Meddig képes Európa alkalmazkodni a klímaváltozáshoz?
Növekvő hőség, szárazság, csökkenő mezőgazdasági termelés, vízhiány és áradások – ezek azok a kulcs-kockázatok, amivel meg kell küzdenie Európának az új IPCC jelentés szerint, ha tovább melegítjük a kibocsátásokkal a légkört.
Tovább
Egy Kádár-kocka is lehet fenntartható és egy új építésű társasház szennyező. Anyagválasztás, felújítás és beépített kibocsátások
Az épületek jelenleg a globális kibocsátások közel 40%-áért felelnek. Megfelelő anyagválasztással jelentősen tudnánk mérsékelni épületeink környezeti-éghajlati terhelését.
Tovább
IPCC: a klímaváltozás a világ éléskamráit is tönkreteheti, Magyarországon a kukorica lehet a nagy vesztes
Az IPCC legújabb jelentése borús képet vetít előre a világ gabonamezőivel kapcsolatban, de vannak hatékony alkalmazkodási megoldások.
Tovább
Anyagi csőd lehet hitelezési szempontból is a klímaváltozás
Az eurózóna pénzügyi stabilitása felett őrködő Európai Központi Bank négymillió vállalat adatain klíma-stressztesztet végzett, hogy pénzügyi szemszögből vesse össze a zöld átmenet miatti veszélyeket a klímaváltozás fizikai kockázataival három különböző, lehetséges klíma-forgatókönyv esetén. A három forgatókönyv közül egyértelműen a Párizsi Megállapodás betartását szem előtt tartó Rendezett Átállás lenne a legkedvezőbb.
Tovább
Körforgásos gazdaság nélkül az energiaátmenet sem lesz elég a klímacélok teljesítéséhez
Változtatnunk kell azon, ahogyan az erőforrásainkkal bánunk, különben az energiaátmenet sem lesz elég a klímacélok teljesítéséhez. Ehhez kínál megoldást a körforgásos gazdaság.
Tovább
A dominó, amit nem akarunk felborítani. Éghajlati átbillenési pontok
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) két évtizede vezette be az átbillenési pontok fogalmát, ami szerint bizonyos felmelegedési szint után olyan kritikus, visszafordíthatatlan változások indulhatnak meg a földi rendszerben (éghajlat, óceáni áramlások, bioszféra), amelyeket az emberiség jelenlegi tudásunk szerint képtelen lesz befolyásolni.
Tovább
Lesz európai uniós forrás a klímacélok és a társadalmi igazságosság összehangolására
Komoly, rendszerszintű gondolkodást tükröző beavatkozásra és a szegényebb rétegek komolyabb támogatására van szükség idehaza, amire az Európai Uniótól 1100 milliárd forint támogatást hívhat le Magyarország 7 év alatt a Szociális Klímaalapból.
Tovább
Bírja a szárazságot, kedveli a meleget, de a klímaváltozás az olívaiparnak is betehet
A klímaváltozás miatt egyre szárazodó és forrósodó körülmények veszélybe sodorhatják az olajfát: sok helyütt jelentősen csökkenhet a terméshozama, ami új kihívások elé állítja a gazdákat.
Tovább
Harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben Magyarországon a klímaváltozás miatt
A globális felmelegedés hatására a 20. század eleji évi ~120 napról 80 nap alá csökkent napjainkra a fagyos napok átlagos éves száma Magyarországon. A megfigyelt változásokért egyértelműen az általunk gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést.
Tovább
Tetemes kibocsátásokkal és légszennyezéssel jár az online vásárlás
Az online vásárlás egyre népszerűbb az EU-ban: az internetfelhasználók 75%-a vásárolt online 2021-ben. Bármilyen online rendelt és kiszállított termék árcímkéje nem tükrözi annak környezeti-éghajlati terhelését, amit máshol, különböző gazdasági vagy egészségügyi károk formájában viszont megfizetünk.
Tovább
Egyszerűen nincs annyi nyersanyagunk, hogy ilyen pazarlóan éljünk
A mostani, rendkívül pazarló gazdasági modellünkkel gyerekeink és a fiatalok erőforrásait éljük fel. Európa különösen kitett, mivel a legszegényebb nyersanyagkészlettel rendelkező kontinens. A termelés hatékonyságának a fokozása már rég nem elég, teljes paradigmaváltásra van szükség.
Tovább
A klímaalkalmazkodás városi szinten dől el, van még itthon tennivaló
Már hétmillió magyar él olyan településen, ahol elfogadtak helyi klímastratégiát, ezek döntő része azonban a kockázatok elemzésén túlmenően keveset foglalkozik a megoldásokkal.
Tovább
A kakaó egyszerre oka és áldozata a klímaválságnak
Felére csökkenhet a kakaótermesztésre igazán alkalmas területek nagysága a klímaváltozás miatt a 2040–2070 közötti időszakra, miközben az elmúlt évtizedekben csak a kakaótermesztés miatt több millió hektár erdőt irtottak ki, jelentősen hozzájárulva ezzel a klímaválsághoz.
Tovább
Tényleg extrém hideg télre kell készülni? Hidegbetörések és a poláris örvény
Brutális tél várható idén, kemény sarkvidéki hideggel – egyre több hírben jelenik meg hasonló előrejelzés. A poláris örvény, amire sok, extrém hideget ígérő előrejelzés és hír épül, egy olyan összetett légköri jelenség, amelynek alakulásából szintén nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, ugyanakkor a klímaváltozás rá is hat.
Tovább
Ha kirúgjuk az uniós klímapolitika egyik lábát, akkor majd egy másikat kell erősítenünk
Bár a nyáron, az Európai Bizottság által bemutatott Fit for 55 uniós klímapolitikai csomag nemhogy döntéshozatali, de igazán még tárgyalási fázisban sincs, már több kritika és politikai támadás érte. Ha a csomag egyes részeit a magyar vagy más kormányok gyengítik, attól még az összcél nem változik, és ebben az esetben más pontjait kell erősíteni a csomagnak.
Tovább
A klímaváltozás megfékezése elsősorban a G20-akon múlik – hamarosan elkezdődik az ENSZ klímacsúcs
Egy év kényszerkihagyás után október 31-én rajtol el az ENSZ 26. klímacsúcsa (COP26) Glasgow-ban. A klímatárgyalások fő tétje, hogy az országok növelik-e az éghajlatvédelmi vállalásaikat.
Tovább
Szélsőséges csapadékeloszlás felé tolja el a világot a felmelegedés az IPCC szerint
Október elején Genova megyében, Olaszországban 12 óra alatt lehullott az éves átlagos csapadékmennyiség fele. Ez csupán egy esemény a sok közül, ami megerősíti az új IPCC egyik hangsúlyos állítását: A hidrológiai ciklus felgyorsulásának következtében a szélsőségek irányába eltolódó csapadéktöbblet és a csapadékhiány is egyre jelentősebb kockázatot jelent.
Tovább
A városi fák nemcsak környezeti és esztétikai, de gazdasági értéket is képviselnek
A városi zöldfelületekre gyakran dekorációként tekintünk, pedig azok jóval többek annál: gazdasági tényezők.
Tovább
IPCC: fokozódó aszályok, eltűnő természetes hótakaró a francia Alpokban és a Pireneusokban
Dél-Európa egyes területein akár 14-szer rosszabb lehet az aszályhelyzet, mint az eddigi legrosszabb történelmi aszályos időszak. A Földközi- és a Fekete-tengerben a jelenleg 100 évente átlagosan egyszer előforduló szélsőségesen magas vízállás 2050-re 5–20 évente, 2100-ra pedig akár évente többször is előfordulhat a pesszimista forgatókönyv szerint.
Tovább
Felborítottuk a Föld energiamérlegét, a nettó zéró kibocsátás a kiegyensúlyozás kulcsa
Az energiamérleg legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver. A többlet nagy részét az óceánok vették fel, ami már most drámai hatással van a tengeri ökoszisztémákra. Minél előbb érjük el a nettó nulla kibocsátásokat, annál előbb fog csökkenni a légköri üvegházgáz koncentráció, és vele együtt a felmelegedés is.
Tovább
A magyar villamosenergia-rendszer átfogó rugalmasságnövelése szükséges, ha ki akarjuk használni a megújuló potenciált
A már létező hazai naperőmű-kapacitás nagyobb, mint a paksi atomerőműé. A potenciálisan nagy, ám ingadozó termelés kezelése az egyik legkomolyabb kihívás az áramszektor előtt, hiszen a rendszerben a „betett és a kivett” áramnak egyensúlyban kell lennie. A lakossági fogyasztók bevonása a rendszeregyensúly fenntartásába is elengedhetetlennek tűnik.
Tovább
Klímaváltozás Magyarországon: ez vár ránk az IPCC szerint a régióban
Az IPCC új, a régiónkra vonatkozó számításai szerint Nyugat- és Közép-Európában is azzal kell számolni, hogy az ember okozta felmelegedés hatására nő a villámárvizek száma, miközben az aszálykárok és az erdőtüzek is egyre többször okoznak majd pusztítást.
Tovább
Nincs racionális ok a magyar szélerőművek tiltására
Tizedannyi szélerőművi kapacitás épült Magyarországon, mint Ausztriában, holott az ország egyes területeinek lehetőségei a szélnagyhatalomnak gondolt osztrák vagy német adottságokkal egyenértékűek. A jelenleg is érvényben lévő korlátozások inkább szubjektív értékítéletet, mint szakmai megfontolást mutatnak.
Tovább
Egyértelműen melegebb az ősz – emiatt akár az őszi sárgás-piros színek is eltűnhetnek
Közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest, a melegedés trendje egyértelműen kimutatható. Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak –, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása.
Tovább
A helyi lakosok bevonása nélkül nincs sikeres klímaalkalmazkodás
A LIFE-MICACC projekt keretein belül öt településen valósítottak meg természetes vízmegtartó megoldásokat hazánkban. A helyi lakosság támogatása és megértése nélkül azonban nincsen sikeres klímaalkalmazkodás. Beszámoló szakmai és önkormányzati oldalról.
Tovább
Új IPCC jelentés: még van esélyünk az élhető földi éghajlatra, de nincs vesztegetnivaló időnk
Az IPCC új jelentése szerint fizikailag lehetséges, hogy csak kis mértékben, átmenetileg lépjük át a 1,5 °C-ot, és a nettó nulla globális kibocsátás elérésével stabilizáljuk az éghajlatot. Ehhez rendszerszintű, gyökeres változtatásokra van szükség.
Tovább
Veszélyessé és egészségtelenné teheti a szabadtéri sportot a klímaváltozás
Egy olimpia vagy világbajnokság egy nagyváros kibocsátásaival vetekszik, így a nagy sportrendezvények és világesemények nemcsak elszenvedői, de okozói is a klímaváltozásnak, ezért azok lebonyolításán változtatnunk kell.
Tovább
Így lesz az adatokból kézzelfogható társadalmi-gazdasági haszon: éghajlati szolgáltatások
Aszálytűrő növényeket ültessünk? Evakuálnunk kell a várost heves esőzés miatt? Várhatóan mennyi napenergiát tudunk termelni egy adott régióban? Csak pár kérdés, amelyekre az éghajlati szolgáltatások választ tudnak adni, segítve ezzel mindennapi életünket.
Tovább
A fenntarthatóság boldoggá tesz, és mérhető is: Boldog Bolygó Index
Ha megkérdeznénk az embereket, hogy mi teszi őket boldoggá, nem biztos, hogy a pénz lenne az első. Az olyan szempontok mellé, mint a szeretet vagy az egészség, az utóbbi években felzárkózott a fenntarthatóság is. Ennek mérésére alkották meg a Boldog Bolygó Indexet.
Tovább
A természet és mi is felépülhetünk a tömegturizmus okozta károkból
A globális tömegturizmus egyszerre okozója és elszenvedője a klímaváltozásnak: az emberiség üvegházhatású-gázkibocsátásainak 5-8%-áért felel, pusztítja a természetes élőhelyeket, hozzájárul a talajerózióhoz, a levegő- és vízszennyezéshez, csökkentheti a biodiverzitást. Maga a turizmus soha nem lesz teljesen fenntartható, de fenntarthatóbb lehet.
Tovább
A fűtés, a közlekedés és a hús árát is befolyásolja az uniós klímapolitika reformja
Az ESR, az úgynevezett erőfeszítés-megosztási rendelet reformja lehet az egyik legélesebben vitatott pontja az Európai Bizottság Fit for 55, azaz a 2030-ig elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentés eléréséhez szükséges csomagjának. A szegények kontra gazdagok kérdés itt kerülhet leginkább előtérbe.
Tovább
Ami ma szélsőséges hőhullám, az a jövőben egy átlagos nyári nap lehet Magyarországon
2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta. A regionális klímamodell szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani nyári szélsőségek a mindennapjaink részévé válhatnak, ha így folytatjuk.
Tovább
A felhők nem fogják megállítani a felmelegedést, sőt még erősíthetik is azt
Az üvegházhatású-gázkibocsátás nemcsak hőmérséklet-emelkedést eredményez, hanem láncreakciók sorozatát indítja el az éghajlati rendszerben és hatással van többek között a globális égbolt kétharmadát borító felhőkre is. Bár a felhőzetnek akár hűtő hatása is lehetne, olyan irányba haladunk, hogy tovább melegíthetik a légkört.
Tovább
Nagy a bizalmi szakadék a fejlett és fejlődő országok között a köztes klímatárgyalások után
Június első három hetében virtuálisan “ültek össze” az országok klímatárgyalói, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtását szolgáló szabályok még mindig nem tisztázott részleteiről egyeztessenek, nem sok sikerrel.
Tovább
Karbonvámmal kényszerítené ki az EU a globális kibocsátáscsökkentést
A karbonvám (CBAM) az EU-n kívülről importált, jelentős széndioxid-kibocsátással előállított termékeket érintené, és nem titkolt célja, hogy az unión kívüli lazább környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően olcsóbban, de jóval szennyezőbb módon előállított termékeket ne érje meg behozni. De hogyan is nézne ki ez a gyakorlatban?
Tovább
Egyre több a nyári extrém eső, de a szárazság is Budapesten
Szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten, valószínűsíthetően a klímaváltozás hatására: az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos...
Tovább
Az áramimport nem kockázat, hanem a klímasemlegesség feltétele
A klímasemlegességet az EU országai csak együtt, egy hatékonyan működő villamosáram-piaccal és összekapcsolt infrastruktúrával képesek elérni, biztosítva, hogy a különböző forrásokból, különböző országokban versenyképesen és zölden előállított áram mindenhova eljusson.
Tovább
Kvótákkal vadászná le az EU a legdurvább szennyezőket
Júliusra halasztotta az Európai Bizottság annak bemutatását, hogyan kellene az EU-nak elérni 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, majd a karbonsemlegességet 2050-re. Az egyik legfontosabb lépés a 2005 óta működő, uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja, és ezzel szoros összefüggésben a karbonvámok bevezetése.
Tovább
Túl sok és túl kevés víz: hogyan alkalmazkodjunk az egyre szélsőségesebb éghajlathoz?
A szélsőségekhez való alkalmazkodáshoz olyan összetett, integrált rendszereket kell kiépítenünk, amelyek a víz elvezetése helyett annak megtartására törekednek a tájban. Íme néhány természetalapú megoldás.
Tovább
Drágábbá és kevésbé egészségessé teszi a teát a klímaváltozás
A klímaváltozás már most is számos teatermelő területen okoz nehézséget, csökkenő terméshozammal és magasabb árakkal kell számolnunk. Nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is változni fog: valószínűleg kevésbé ízletes teákra és arra kell számítani, hogy annak jótékony egészségügyi hatása csökken.
Tovább
Átrajzolja a térképeket és határvitákat is gerjeszt az erősödő klímaváltozás
A klímaváltozás hatására gyorsuló ütemben olvad a hegyvidéki jég- és hótakaró világszerte, ezért a jéggerincek és gleccserek mentén rajzolt határvonalak egyre inkább eltolódnak, ami határvitákat okozhat.
Tovább
Miért szennyezhet egy új ház többet, mint egy régi? Szén-dioxid kibocsátás az építőiparban
Bár az olyan energiaintenzív iparágak, mint a beton, üveg vagy acél teljes kivezetése az építőiparból egyelőre nem lehetséges, bőven van lehetőség a változtatásra. Ehhez azonban úgy az anyagok, mint az épületek szempontjából előtérbe kell helyezni az életciklust figyelembe vevő szemléletet, különben nem tudjuk tartani a Párizsi Megállapodásban foglalt célokat.
Tovább
Az ivóvizünk egyelőre nincs veszélyben, de folyóinkban már ott van a mikroműanyag
A magyar ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de folyóinkban már jelen van a mikroműanyag szennyezés. Ami igazán aggasztó, hogy jelenleg sem rendszeres mérések, sem ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzés nem készül, ahogy nincs szó a szennyezés lehetséges mérsékléséről sem.
Tovább
Extrém szélsebességű viharokat hoz a klímaváltozás Magyarországon
Fokozódó szélviharokat, és ezzel együtt növekvő viharkárokat hozhat a klímaváltozás Magyarországon. Miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége.
Tovább
50 nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években
Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár – állapítható meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal.
Tovább
Évi 50 milliárd eurót veszít az EU a talajromlás miatt
A talajromlás hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez, az élelmiszer-biztonság megingását, egészségtelenebb táplálékot eredményez már most is. A megoldást a talajkímélő- és megújító mezőgazdasági gyakorlatok jelenthetik.
Tovább
A kedvezményes hitelnél is többet jelentene a szakértői tanácsadás a felújítóknak
A következő öt évben az energetikai korszerűsítést egyébként is tervezőkön felül további félmillió háztartás kezdene bele ilyen munkálatokba, ha elérhető lenne számukra a megfelelő tanácsadói háttér. Közülük 200 ezren még a kedvezményes hitelnél is fontosabbnak tartották a könnyen elérhető szakértői támogatást. A megoldást az egyablakos tanácsadói irodák jelenthetik.
Tovább
Nitrogénszennyezés: nevetőgáznak hívják, a környezet és éghajlat mégsem boldog tőle
A nitrogén élelmiszereink alapvető alkotóeleme. A ma élő összes ember fele a műtrágyázás miatti pluszban megtermelt élelmiszernek köszönheti az életét. A nitrogén jelentős feldúsulása a talajban, a vízben és a légkörben azonban komoly veszélyt jelent a környezetre, miközben a klímaváltozást is fokozza.
Tovább
Hiába csökkent tavaly a kibocsátás, a felmelegedés folytatódott
2020-ban a szén-dioxid légköri koncentrációja nemhogy nem csökkent, de tovább növekedett – ha valamivel kisebb mértékben is, mint az a lezárások nélkül történt volna. A pandémiás év azt mutatja meg, hogy nagyobb, rendszerszintű változásokra van szükség a klímacélok eléréséhez.
Tovább