Veszélyessé és egészségtelenné teheti a szabadtéri sportot a klímaváltozás
Egy olimpia vagy világbajnokság egy nagyváros kibocsátásaival vetekszik, így a nagy sportrendezvények és világesemények nemcsak elszenvedői, de okozói is a klímaváltozásnak, ezért azok lebonyolításán változtatnunk kell.
Tovább
Így lesz az adatokból kézzelfogható társadalmi-gazdasági haszon: éghajlati szolgáltatások
Aszálytűrő növényeket ültessünk? Evakuálnunk kell a várost heves esőzés miatt? Várhatóan mennyi napenergiát tudunk termelni egy adott régióban? Csak pár kérdés, amelyekre az éghajlati szolgáltatások választ tudnak adni, segítve ezzel mindennapi életünket.
Tovább
A fenntarthatóság boldoggá tesz, és mérhető is: Boldog Bolygó Index
Ha megkérdeznénk az embereket, hogy mi teszi őket boldoggá, nem biztos, hogy a pénz lenne az első. Az olyan szempontok mellé, mint a szeretet vagy az egészség, az utóbbi években felzárkózott a fenntarthatóság is. Ennek mérésére alkották meg a Boldog Bolygó Indexet.
Tovább
A szénkivonó technológiákba vetett hit alááshatja a globális klímacélokat
A világ kibocsátáscsökkentési céljait jelentősen alááshatja, ha túlságosan támaszkodik a különböző szénkivonó technológiákra, melyek még gyerekcipőben járnak, mégis több ország és óriáscég is irreális mértékben számol velük.
Tovább
Ami ma szélsőséges hőhullám, az a jövőben egy átlagos nyári nap lehet Magyarországon
2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta. A regionális klímamodell szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani nyári szélsőségek a mindennapjaink részévé válhatnak, ha így folytatjuk.
Tovább
A felhők nem fogják megállítani a felmelegedést, sőt még erősíthetik is azt
Az üvegházhatású-gázkibocsátás nemcsak hőmérséklet-emelkedést eredményez, hanem láncreakciók sorozatát indítja el az éghajlati rendszerben és hatással van többek között a globális égbolt kétharmadát borító felhőkre is. Bár a felhőzetnek akár hűtő hatása is lehetne, olyan irányba haladunk, hogy tovább melegíthetik a légkört.
Tovább
Nagy a bizalmi szakadék a fejlett és fejlődő országok között a köztes klímatárgyalások után
Június első három hetében virtuálisan “ültek össze” az országok klímatárgyalói, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtását szolgáló szabályok még mindig nem tisztázott részleteiről egyeztessenek, nem sok sikerrel.
Tovább
Egy valódi épületfelújítási program lehetne a magyar Green Deal
Több tízezer munkahelyet és több milliárdos állami többletbevételt is eredményezhetne egy átfogó, államilag támogatott lakásfelújítási program. A költségvetés még akkor is jól jár, ha a legdrágább, de egyben leghatékonyabban felújításra ösztönző, 30 vagy 40 százalékos vissza nem térítendő állami támogatásra épülő programot indítanak, ehhez az uniós helyreállítási alapból most ráadásul forrást is kaphatnánk.
Tovább
Kvótákkal vadászná le az EU a legdurvább szennyezőket
Júliusra halasztotta az Európai Bizottság annak bemutatását, hogyan kellene az EU-nak elérni 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, majd a karbonsemlegességet 2050-re. Az egyik legfontosabb lépés a 2005 óta működő, uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja, és ezzel szoros összefüggésben a karbonvámok bevezetése.
Tovább
Túl sok és túl kevés víz: hogyan alkalmazkodjunk az egyre szélsőségesebb éghajlathoz?
A szélsőségekhez való alkalmazkodáshoz olyan összetett, integrált rendszereket kell kiépítenünk, amelyek a víz elvezetése helyett annak megtartására törekednek a tájban. Íme néhány természetalapú megoldás.
Tovább
Egyre gyakoribbak és pusztítóbbak az óceáni hőhullámok
A klímaváltozás miatt a nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, egyre több kárt okozva a tengeri ökoszisztémákban.
Tovább
Pár hűvös hónap nem azt jelenti, hogy ne lenne felmelegedés, vagy hogy elmarad a nyár
Az idei tavasz Magyarországon és Európában az átlagosnál hűvösebb volt, globálisan azonban a felmelegedés folytatódott. Néhány szokatlanul hűvös hét vagy hónap még nem jelenti az éghajlatváltozás végét – és azt sem, hogy ne lenne idén nyár. Mire szolgálnak (és mire nem) az évszakos előrejelzések?
Tovább
Teljesen felhagyott a fosszilis energia védelmével a Nemzetközi Energia Ügynökség
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) olyan különjelentést tett közzé, amelyet nyugodtan hívhatunk radikálisnak, és ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Az új szénbányák nyitását azonnal (tehát most, 2021-ben) be kell szüntetni, nem épülhetnek új szenes erőművek, és új olaj- és gázkitermelés sem indulhat azon túl, ahol már megszületett a beruházási döntés, ha el akarjuk érni a párizsi klímacélokat.
Tovább
Az árapály és az óceánok hullámzása az egész világ energiaigényét fedezhetné
Hatalmas, eddig kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a tengerek, óceánok energiájának kinyerésében, ugyanakkor kihívásokkal is szolgál. A többi megújulóhoz képest alacsony időjárásfüggősége és jó előrejelezhetősége miatt jól ki tudná egyensúlyozni a többi megújuló energia időszakos ingadozását és kitettségét.
Tovább
Drágábbá és kevésbé egészségessé teszi a teát a klímaváltozás
A klímaváltozás már most is számos teatermelő területen okoz nehézséget, csökkenő terméshozammal és magasabb árakkal kell számolnunk. Nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is változni fog: valószínűleg kevésbé ízletes teákra és arra kell számítani, hogy annak jótékony egészségügyi hatása csökken.
Tovább
Átrajzolja a térképeket és határvitákat is gerjeszt az erősödő klímaváltozás
A klímaváltozás hatására gyorsuló ütemben olvad a hegyvidéki jég- és hótakaró világszerte, ezért a jéggerincek és gleccserek mentén rajzolt határvonalak egyre inkább eltolódnak, ami határvitákat okozhat.
Tovább
Miért szennyezhet egy új ház többet, mint egy régi? Szén-dioxid kibocsátás az építőiparban
Bár az olyan energiaintenzív iparágak, mint a beton, üveg vagy acél teljes kivezetése az építőiparból egyelőre nem lehetséges, bőven van lehetőség a változtatásra. Ehhez azonban úgy az anyagok, mint az épületek szempontjából előtérbe kell helyezni az életciklust figyelembe vevő szemléletet, különben nem tudjuk tartani a Párizsi Megállapodásban foglalt célokat.
Tovább
Az ivóvizünk egyelőre nincs veszélyben, de folyóinkban már ott van a mikroműanyag
A magyar ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de folyóinkban már jelen van a mikroműanyag szennyezés. Ami igazán aggasztó, hogy jelenleg sem rendszeres mérések, sem ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzés nem készül, ahogy nincs szó a szennyezés lehetséges mérsékléséről sem.
Tovább
Évi 50 milliárd eurót veszít az EU a talajromlás miatt
A talajromlás hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez, az élelmiszer-biztonság megingását, egészségtelenebb táplálékot eredményez már most is. A megoldást a talajkímélő- és megújító mezőgazdasági gyakorlatok jelenthetik.
Tovább
A kedvezményes hitelnél is többet jelentene a szakértői tanácsadás a felújítóknak
A következő öt évben az energetikai korszerűsítést egyébként is tervezőkön felül további félmillió háztartás kezdene bele ilyen munkálatokba, ha elérhető lenne számukra a megfelelő tanácsadói háttér. Közülük 200 ezren még a kedvezményes hitelnél is fontosabbnak tartották a könnyen elérhető szakértői támogatást. A megoldást az egyablakos tanácsadói irodák jelenthetik.
Tovább
Nitrogénszennyezés: nevetőgáznak hívják, a környezet és éghajlat mégsem boldog tőle
A nitrogén élelmiszereink alapvető alkotóeleme. A ma élő összes ember fele a műtrágyázás miatti pluszban megtermelt élelmiszernek köszönheti az életét. A nitrogén jelentős feldúsulása a talajban, a vízben és a légkörben azonban komoly veszélyt jelent a környezetre, miközben a klímaváltozást is fokozza.
Tovább
Hiába csökkent tavaly a kibocsátás, a felmelegedés folytatódott
2020-ban a szén-dioxid légköri koncentrációja nemhogy nem csökkent, de tovább növekedett – ha valamivel kisebb mértékben is, mint az a lezárások nélkül történt volna. A pandémiás év azt mutatja meg, hogy nagyobb, rendszerszintű változásokra van szükség a klímacélok eléréséhez.
Tovább
Már nem Sándor, József és Benedek hozzák a meleget
Az ezredforduló óta már csak 50‒70%-ban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben 80‒100% közötti biztonsággal igaz a népi bölcsesség. Sándor, József és Benedek már csak azért is hozzák egyre ritkábban zsákban a meleget március közepén, mert a tavaszkezdet elmosódott és korábbra került, a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest.
Tovább
Erdőkkel a klímaváltozás ellen: de nem mindegy hogyan! Az újraerdősítés 10 aranyszabálya
Ha rossz helyre ültetünk, rossz fákat, akkor többet árthatunk, mint használunk. Ezért botanikusok és ökológusok összefoglalták az újraerdősítés és helyreállítás 10 aranyszabályát.
Tovább
10 szabály a (klímamentő) faültetéshez – hogy biztosan ne árts!
Ha rossz helyre ültetünk, rossz fákat, akkor többet árthatunk, mint használunk. Ezért botanikusok és ökológusok összefoglalták az újraerdősítés és helyreállítás 10 aranyszabályát.
Tovább
Geomérnökség és klímaváltozás: bizonytalan vészmegoldás, sok kérdőjellel és még több veszéllyel
Időről-időre megjelenik a sajtóban egy hangzatos cikk, hogy a klímaváltozás már kicsúszott a kezeink közül, de aggodalomra semmi ok, majd a technológia segít rajtunk. Némely javaslat ezek közül a laikusok számára már-már sci-fi-be illőnek tűnik. De valóban ez ment meg minket? Nézzük, mit érdemes tudni a geomérnökség hátteréről!
Tovább
Attól, hogy néha zord az időjárás, még csökken a fagyos napok száma
Az elmúlt harminc évben egyértelműen csökkent a fagyos, azaz az olyan napok száma, amikor a minimumhőmérséklet 0 °C alá csökkent. Az általánosan melegedő tendencia ellenére a hideggel kapcsolatos hőmérsékleti indexek elemzése is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás nemcsak egyszerűen magasabb átlaghőmérsékletekkel jár, hanem a hőmérsékleti szélsőségek megváltozásával is.
Tovább
Világszerte öntjük a pénzt a gazdaságba, de nem zöldítünk vele eleget
A COVID miatti gazdasági visszaesés miatt az országok dollárbilliókat mozgatnak meg, hogy újra beindítsák gazdaságaikat. A Vivid Economics jelentés alapján az eddig bevezetett gazdaságösztönző csomagok intézkedései összességében negatív környezeti hatást mutatnak.
Tovább
Klímabarát diéta vagy fenntartható étrend? II. rész. Egészség és környezetvédelem élhető kompromisszuma
Vajon elegendő bizonyítékot és alapot szolgáltathat a tudomány egy kiegyensúlyozott étrendhez, amivel az egyoldalú, egymást kizáró szólamok, és aminek a segítségével a társadalom szélesebb rétegei térhetnének át egy egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre? Az EAT-Lancet ajánlás nyújt megoldást, hogy átvágjuk a gordiuszi csomót.
Tovább
Klímabarát diéta vagy fenntartható étrend? I. rész. Az egészséges és környezetbarát táplálkozás fogalmi alapjairól
Korunk környezeti-éghajlati problémái rendkívül összetett rendszert alkotnak, ami hasonlóan összetett megoldásokat követel meg tőlünk. A táplálkozás és az élelmiszer pont egy olyan témakör, ami nem egyszerűsíthető le tételmondatokra. Próbáljuk meg tudományos alapokon kiszabadítani a témát a szlogenek világából.
Tovább
Joe Biden visszaléptette az Egyesült Államokat a Párizsi Megállapodásba
Az USA frissen beiktatott 46. elnöke, Joe Biden ígéretének híven egyik első döntésével visszaléptette az USA-t a Párizsi Megállapodásba. Ami azonban ennél is fontosabb: van remény, hogy újra tudományos alapokon történjenek az ehhez kapcsolódó intézkedések.
Tovább
Természetalapú megoldásokkal az éghajlatváltozás ellen – kiaknázatlan lehetőség
Az ökoszisztémák védelme, helyreállítása és a velük való fenntartható gazdálkodás nemcsak az éghajlatvédelemben és a biológiai sokféleség megőrzésében játszhatna kulcsszerepet, de hozzájárulna a víz- és élelmiszerbiztonsághoz, az élhető városi környezet fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási események miatti károk elkerüléséhez is.
Tovább
A megújuló energiák hibrid alkalmazásával javítható az energiabiztonság
Nemzetközi és hazai példák azt mutatják, hogy a megújuló energiák hibrid, egymást kiegészítő használata segíthet stabilizálni az energiatermelést, képesek egymás kiegyensúlyozására, lehetővé téve ezzel az átmenetet egy tisztább energetikai rendszer felé.
Tovább
A Nap sugárzása által hajtott érzékeny rendszer. A természetes éghajlat-alakító tényezőkről röviden
Attól függően, hogy globális, regionális vagy még kisebb skálán vizsgálódunk, eltérő éghajlati sajátosságokat figyelhetünk meg. Lokálisan más-más éghajlati képhez szoktunk az Alföldön, az Alpokalján vagy hegységeinkben. Ennek oka, hogy az egyes éghajlati típusok összetett folyamatok eredményei. Bemutatjuk, mely tényezők alakítják egy terület éghajlatát.
Tovább
Mit ért el idén a Másfél fok? 2020 számokban
Pár képben megmutatjuk, hogy mit értünk el idén a Másfél fokkal.
Tovább
A légszennyezettség nemcsak az embereknek, de a természetnek is árt
A társadalom egyre szélesebb rétegei számára világos, hogy a légszennyezés káros hatással van az egészségünkre és az élettartamunkat is megrövidítheti. Az viszont már kevesebbek számára világos, hogy a légszennyezés a természetet is ugyanúgy károsítja. Végső soron pedig ezek a károk ránk is visszahatnak.
Tovább
Miért (nem) lesz háború a víz miatt? Konfliktusok lehetséges kezelése egy vízhiányos világban
A klímaváltozásból és a népességrobbanásból fakadó erőforrás szűkösség miatt egyre többen gondolják, hogy a jövőben a víz miatt fognak kirobbanni háborúk. De valóban igaz ez a feltevés? Mit mutatnak a nemzetközi példák? És milyen megoldásokat kínál a társadalomtudomány?
Tovább
Idén sem volt fehér karácsony. Ez is a klímaváltozás miatt van?
A globális felmelegedés egyenes következménye, hogy nincsenek, vagy egyre kevesebb fehér karácsonyunk lesz? A klímaváltozás mindenképp hatással van a havazásra is, azonban a kérdés ennél összetettebb, még ha adja is magát a termékkapcsolás.
Tovább
Út a vízérzékeny városokhoz. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban III.
Ma már komplex digitális lefolyásszimulációk segítségével modellezhető a zöldfelületek vízvisszatartó képessége. Így lesz a kék-zöld elemek láncolatából valódi infrastruktúra, melynek kapacitása városi szinten is számítható és egy rendszerként kezelhető. Lássunk egy európai példát Koppenhágából, mely számos fontos tanulsággal szolgálhat Magyarország számára is.
Tovább
A csapadék helyben tartásának eszköztára. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban II.
A víz szikkasztására, tározására, elpárologtatására és tisztítására számos természetközeli megoldás létezik, amelyek a városon – így akár Budapesten, vagy más, jelentős mértékben burkolt magyar nagyvároson – belül is széleskörűen alkalmazhatóak. Cikksorozatunk második részében a legkisebb léptéknél kezdjük a konkrét lehetőségek bemutatását.
Tovább
Esztétikus, ökologikus, gazdaságos: kék-zöld infrastruktúra. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban I.
A növekvő létszámú városok egyszerre okozói és elszenvedői a természetes vízkörforgás változásainak. Azonban ha képesek volnánk megváltoztatni a városlakók- és tervezők vízhez való hozzáállását, hogy eszköz helyett értékként tekintsenek rá, nem csupán a klímaváltozáshoz tudnánk jobban alkalmazkodni, de élhetőbb és zöldebb életteret is teremthetnénk.
Tovább
5 éves a Párizsi Megállapodás – jubileumi helyzetértékelő a 1,5 °C-os elhatározásról a Másfél foktól
2015. december 12. sorsfordító dátum a nemzetközi klímapolitikában. Ezen a napon jött létre 194 ország között a Párizsi Megállapodás, mely új alapokra helyezte a nemzetközi együttműködést a klímaváltozással kapcsolatban. Idén 5 éves a Megállapodás, amit átfogó cikkben értékelünk, hogy hol tartunk most és mi várható.
Tovább
Használjuk a nap- vagy szélenergiát, amikor van rá lehetőségünk
Nem süt mindig a nap és nem fúj mindig a szél, de többek között a tárolási megoldások fejlődésével, többféle megújuló forrás együttes használatával, országok hálózatainak jobb összekapcsolásával elérhető egyszerre a tisztább villamos energia és az energiabiztonság is.
Tovább
Tíz lépés, amit Joe Biden rögtön megtehet elnökként a klímavédelemért
Jelenlegi tudásunk szerint a demokrata párti Joe Biden legyőzte a hivatalban lévő Donald Trumpot. Mit tehet hivatalba lépése után az elnök akár a Kongresszus támogatása nélkül saját jogkörben eljárva a klímavédelem területén? 10 pontos ajánlást készített a Watson Intézet a leendő elnöknek.
Tovább
Síelhetnek még unokáink? – A hegyvidéki hótakaró és síturizmus sorsa a melegedő Földön
Az éghajlatváltozás miatt eltűnő hótakaró új kihívások elé állítja a helyi közösségeket, melyek mind kulturálisan, mind gazdaságilag szorosan kötődnek a havas tájhoz és az általa fenntartott ivóvízforrásokhoz, vízenergiához és síturizmushoz.
Tovább
A COVID-nál sokkal durvább világjárványok jöhetnek, ha tovább romboljuk a biodiverzitást és az éghajlatot
Az ENSZ Biodiverzitással és Ökoszisztéma Szolgáltatásokkal kapcsolatos Kormányközi Platform legújabb jelentésében hangsúlyozza, hogy a jelenlegihez hasonló világjárványok egyre gyakrabban fordulhatnak majd elő, amire a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás csak ráerősít. A megfékezés helyett a megelőzés minden szempontból kifizetődőbb lenne.
Tovább
Éghajlati rezsimváltás: nagyon gyorsan átkerülhetünk a jegesből a forróba
Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk. A kutatók szerint azonban ha ilyen ütemben változtatjuk bolygónk éghajlatát, akkor földtörténeti léptékben mérve drámaian rövid idő, csupán pár évszázad alatt átbillenthetjük az éghajlatot a jegesből a forróba. Kérdés, hogy ehhez mennyire képes alkalmazkodni a földi élővilág.
Tovább
Miért és mikor baj, ha ég a növényzet? Vegetációtüzek az antropocénben
Hogyan befolyásolja az emberiség a vegetációtüzeket, azok pedig az éghajlatot? Milyen adatokból, milyen információt szerezhetünk a tüzekről? Milyen változások figyelhetők meg napjainkban, és mik a kilátások a jövőben?
Tovább
Törökországi hőmérséklet lesz Magyarországon a század végére? A városi éghajlati analógiákról
Bár elsőre vonzónak tűnhet az, hogy a török riviéra időjárását örökli Magyarország, de ha a hőhullámok, a városi hősziget jelenség, a szárazság és a vízhiány felől vizsgáljuk az emelkedést, akkor már rögtön egy nem olyan nem olyan vonzó összképet kapunk.
Tovább
Az éghajlatváltozás a világ legfejlettebb országait sem kíméli. A gleccserek olvadásának hatása Kanadára
Az éghajlatváltozás negatív társadalmi és gazdasági hatásai sokkal erősebben és gyorsabban lépnek fel a „Globális Délen”, mint a „Globális Északon”, azonban az olyan fejlett, gazdag és felkészült országok is ki vannak téve a negatív hatásoknak, mint Kanada. Az éghajlatváltozás miatt intenzív olvadásnak induló gleccserek veszélyeztetik az ország egy részének energia-, édesvíz-, és élelmiszer-ellátását, és kihatással vannak a már meglévő infrastruktúrára is.
Tovább
Az EU ambiciózusabb klímacélja technikailag kivitelezhető és gazdaságilag is megérné
Az ambiciózusabb uniós klímacélok technikailag és gazdaságilag is kivitelezhetők lennének, ahogy arra a független német think tank, az Agora Energiewende értékelő elemzése rámutatott. Bemutatjuk a tanulmány kulcselemeit.
Tovább
Fosszilis csapda vagy áthidaló technológia? A földgáz szerepe az energetikában és a klímaváltozásban
A földgáz a kőszén és a kőolaj mellett az egyik legfontosabb fosszilis energiahordozó. Térnyeréséhez hozzájárult az a hamis kép is, hogy a földgáz társaihoz képest még a leginkább „tiszta” szénhidrogén, amit az adatok erősen cáfolnak. Nem kérdés, hogy a földgázt is ki kell vezetni az energetikai rendszerből, a kérdés az, hogy hogyan és mikor?
Tovább
Mekkora globális tengerszint-emelkedés várható a jövőben, milyen károkat jelent és hogyan alkalmazkodhatunk?
A tengerszint-emelkedésről szóló cikksorozatunk második részében bemutatjuk, hogy ennek a folyamatnak milyen negatív hatásai lehetnek a gazdaságra és a társadalomra nézve, valamint hogy miként alkalmazkodhatunk a már elkerülhetetlen változásokhoz.
Tovább
Honnan tudjuk, hogy van kapcsolat a szélsőséges időjárási események és az éghajlatváltozás között?
Befolyásolja-e az éghajlatváltozás a szélsőséges események előfordulási gyakoriságát, valószínűségét és/vagy súlyosságát? Mi alapján válaszolhatunk ezekre a kérdésekre? Hogyan működik a szélsőséges események klímaváltozáshoz való hozzárendelése?
Tovább
Mikroműanyag-csepp a tengerben. Interjú Molnár Attila Dáviddal, a PET Kupa társalapítójával
A tiszai PET kupa az egyik legsikeresebb alulról szerveződő civil környezetvédelmi kezdeményezés Magyarországon. Évek óta rengeteg szeméttől tisztítják meg a Tiszát az önkéntesek. Ennek kapcsán interjúban kérdeztük a társalapító Molnár Attila Dávidot.
Tovább
Rendszeres levegőkémiai mérésekkel a nemzetközi klímavédelmi egyezmények is jobban betarthatók lennének
Rendszeres mérések nélkül sokkal később derült volna fény arra, hogy összefüggés mutatható ki az üvegházhatású gázok emberi kibocsátása és a globális felmelegedés között. A mérőhálózatok megerősítésével nemcsak az éghajlatváltozást folyamatait tudnánk jobban megérteni, hanem az ehhez kapcsolódó nemzetközi egyezményeket is jobban be tudnánk tartatni a világ országaival.
Tovább
A koronavírus kiváló lehetőséget adott a nagykibocsátóknak a halogatásra
A 2020-as év a Párizsi Megállapodás első megvalósítási éve, amit azonban az új koronavírus jelentősen felülírt. A Glasgow-ba tervezett COP26 klímacsúcs elhalasztása mellett sokkal nagyobb gond, hogy az országos az év első felében alig frissítették Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásaikat (NDC-k), amivel csökkenteni óhajtják a kibocsátásaikat.
Tovább
A hidrogén (fel)hajtás, avagy mennyire zöld ez az energia, és mit kezd vele Európa?
Az energiaipar hosszas várakozását követően az Európai Bizottság bemutatta a “Hidrogén-stratégiát a klímasemleges Európáért”. De mi is az a hidrogén, mi köze van az energetikához, és miért övezte ekkora felhajtás az elmúlt hetekben, hónapokban? Képezheti a hidrogén a hiányzó láncszemet a megújulók és a fosszilis energiahordozók közötti átmenetben?
Tovább
Baktériumokkal a klímaváltozás jobb megértéséért. Felhők a Déli-óceán felett
Hogyan segíthet egy olyan apróság, mint a baktériumok abban, hogy jobban megértsük az éghajlati rendszer működését, és továbbfejlesszük a modelleket? Ebben a cikkben a felhőzet meteorológiában betöltött szerepéről, modellekben történő számításáról, valamint mérési expedíciókról és azok tanulságairól lesz szó.
Tovább
Egyre inkább el fogják mosni az országot a villámárvizek, ha nem alkalmazkodunk
A tavaszi súlyos aszályt júniusban villámárvizek sorozata követte. A heves esőzések nem kímélték sem a fővárost, sem a vidéket, az anyagi kár jelentős volt és az áradásban egy ember is életét vesztette. Amellett, hogy mérsékelnünk kellene a klímaváltozást, elengedhetetlen volna, hogy városi infrastruktúránkat a várhatóan növekvő szélsőségekhez igazítsuk.
Tovább
Soha ne add fel! – Zöld program a budapesti Francia Iskolában
A klíma- és ökológiai válság elleni fellépéshez elengedhetetlen a téma ismerete és a cselekvéshez szükséges tudás elsajátítása. A környezettudatosság oktatása azonban egyelőre nem központi téma az iskolákban. Ennek a helyzetnek javítására rendhagyó zöld programot valósítottak meg a budapesti Francia Iskolában.
Tovább
A kormány klímacélja azt is jelentheti, hogy még 10 évig alig teszünk valamit
Az új magyar klímatörvény 2030-ig 40%-os kibocsátás-csökkentést ír elő, amit gyakorlatilag könnyedén tudunk teljesíteni. Többet is vállalhatna az ország, és akkor nem kellene 10 év múlva sokkal meredekebben csökkenteni a kibocsátásokat.
Tovább
Miben lehet más a COVID-válság utáni világ a fenntarthatóság szempontjából?
A járványok utáni világ általában nem olyan, mint előtte volt. De vajon milyen lesz a COVID-járvány utáni világ? Sikerül átállnunk egy fenntarthatóbb modellre? Mik azok a jelek, amik erre utalnak, és miért jó fokmérője a koronavírus járvány annak, hogy valójában a környezeti-éghajlati válságot is tudnánk kezelni, ha akarnánk?
Tovább