Ha kirúgjuk az uniós klímapolitika egyik lábát, akkor majd egy másikat kell erősítenünk
Bár a nyáron, az Európai Bizottság által bemutatott Fit for 55 uniós klímapolitikai csomag nemhogy döntéshozatali, de igazán még tárgyalási fázisban sincs, már több kritika és politikai támadás érte. Ha a csomag egyes részeit a magyar vagy más kormányok gyengítik, attól még az összcél nem változik, és ebben az esetben más pontjait kell erősíteni a csomagnak.
Tovább
A klímaváltozás megfékezése elsősorban a G20-akon múlik – hamarosan elkezdődik az ENSZ klímacsúcs
Egy év kényszerkihagyás után október 31-én rajtol el az ENSZ 26. klímacsúcsa (COP26) Glasgow-ban. A klímatárgyalások fő tétje, hogy az országok növelik-e az éghajlatvédelmi vállalásaikat.
Tovább
Szélsőséges csapadékeloszlás felé tolja el a világot a felmelegedés az IPCC szerint
Október elején Genova megyében, Olaszországban 12 óra alatt lehullott az éves átlagos csapadékmennyiség fele. Ez csupán egy esemény a sok közül, ami megerősíti az új IPCC egyik hangsúlyos állítását: A hidrológiai ciklus felgyorsulásának következtében a szélsőségek irányába eltolódó csapadéktöbblet és a csapadékhiány is egyre jelentősebb kockázatot jelent.
Tovább
A városi fák nemcsak környezeti és esztétikai, de gazdasági értéket is képviselnek
A városi zöldfelületekre gyakran dekorációként tekintünk, pedig azok jóval többek annál: gazdasági tényezők.
Tovább
Klímaváltozás Magyarországon: ez vár ránk az IPCC szerint a régióban
Az IPCC új, a régiónkra vonatkozó számításai szerint Nyugat- és Közép-Európában is azzal kell számolni, hogy az ember okozta felmelegedés hatására nő a villámárvizek száma, miközben az aszálykárok és az erdőtüzek is egyre többször okoznak majd pusztítást.
Tovább
Nincs racionális ok a magyar szélerőművek tiltására
Tizedannyi szélerőművi kapacitás épült Magyarországon, mint Ausztriában, holott az ország egyes területeinek lehetőségei a szélnagyhatalomnak gondolt osztrák vagy német adottságokkal egyenértékűek. A jelenleg is érvényben lévő korlátozások inkább szubjektív értékítéletet, mint szakmai megfontolást mutatnak.
Tovább
Egyértelműen melegebb az ősz – emiatt akár az őszi sárgás-piros színek is eltűnhetnek
Közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest, a melegedés trendje egyértelműen kimutatható. Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak –, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása.
Tovább
Nem a bioműanyag oldja meg a globális műanyagproblémát
A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma. A világ műanyaggyártásának jelenleg kevesebb, mint 1%-át teszik ki a biológiai alapanyagból készült műanyagok. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni.
Tovább
Így lesz az adatokból kézzelfogható társadalmi-gazdasági haszon: éghajlati szolgáltatások
Aszálytűrő növényeket ültessünk? Evakuálnunk kell a várost heves esőzés miatt? Várhatóan mennyi napenergiát tudunk termelni egy adott régióban? Csak pár kérdés, amelyekre az éghajlati szolgáltatások választ tudnak adni, segítve ezzel mindennapi életünket.
Tovább
A fenntarthatóság boldoggá tesz, és mérhető is: Boldog Bolygó Index
Ha megkérdeznénk az embereket, hogy mi teszi őket boldoggá, nem biztos, hogy a pénz lenne az első. Az olyan szempontok mellé, mint a szeretet vagy az egészség, az utóbbi években felzárkózott a fenntarthatóság is. Ennek mérésére alkották meg a Boldog Bolygó Indexet.
Tovább
A szénkivonó technológiákba vetett hit alááshatja a globális klímacélokat
A világ kibocsátáscsökkentési céljait jelentősen alááshatja, ha túlságosan támaszkodik a különböző szénkivonó technológiákra, melyek még gyerekcipőben járnak, mégis több ország és óriáscég is irreális mértékben számol velük.
Tovább
Ettől válnak forró katlanná városaink: a hősziget hatás
Világszerte egyre több ember lakik városban. A klímaváltozás hatására átlagosan egyre forróbb nyarak, intenzívebb és gyakoribb hőhullámok megterhelik az emberi szervezetet, mely problémát sűrűn beépített városaink csak tovább fokozzák. Ismerkedjünk meg a városi hősziget fogalmával és alkalmazkodási lehetőségeinkkel!
Tovább
Az árvíz ellen sokszor többet érnek a természetalapú megoldások, mint a gátak
Az árvizekkel szembeni védekezésben a természetalapú megoldások óriási előrelépést jelenthetnek a hagyományos mérnöki megoldásként alkalmazott szürke infrastruktúrával szemben.
Tovább
A fűtés, a közlekedés és a hús árát is befolyásolja az uniós klímapolitika reformja
Az ESR, az úgynevezett erőfeszítés-megosztási rendelet reformja lehet az egyik legélesebben vitatott pontja az Európai Bizottság Fit for 55, azaz a 2030-ig elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentés eléréséhez szükséges csomagjának. A szegények kontra gazdagok kérdés itt kerülhet leginkább előtérbe.
Tovább
Ami ma szélsőséges hőhullám, az a jövőben egy átlagos nyári nap lehet Magyarországon
2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta. A regionális klímamodell szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani nyári szélsőségek a mindennapjaink részévé válhatnak, ha így folytatjuk.
Tovább
A felhők nem fogják megállítani a felmelegedést, sőt még erősíthetik is azt
Az üvegházhatású-gázkibocsátás nemcsak hőmérséklet-emelkedést eredményez, hanem láncreakciók sorozatát indítja el az éghajlati rendszerben és hatással van többek között a globális égbolt kétharmadát borító felhőkre is. Bár a felhőzetnek akár hűtő hatása is lehetne, olyan irányba haladunk, hogy tovább melegíthetik a légkört.
Tovább
Nagy a bizalmi szakadék a fejlett és fejlődő országok között a köztes klímatárgyalások után
Június első három hetében virtuálisan “ültek össze” az országok klímatárgyalói, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtását szolgáló szabályok még mindig nem tisztázott részleteiről egyeztessenek, nem sok sikerrel.
Tovább
Egy valódi épületfelújítási program lehetne a magyar Green Deal
Több tízezer munkahelyet és több milliárdos állami többletbevételt is eredményezhetne egy átfogó, államilag támogatott lakásfelújítási program. A költségvetés még akkor is jól jár, ha a legdrágább, de egyben leghatékonyabban felújításra ösztönző, 30 vagy 40 százalékos vissza nem térítendő állami támogatásra épülő programot indítanak, ehhez az uniós helyreállítási alapból most ráadásul forrást is kaphatnánk.
Tovább
Egyre gyakoribbak és pusztítóbbak az óceáni hőhullámok
A klímaváltozás miatt a nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, egyre több kárt okozva a tengeri ökoszisztémákban.
Tovább
Pár hűvös hónap nem azt jelenti, hogy ne lenne felmelegedés, vagy hogy elmarad a nyár
Az idei tavasz Magyarországon és Európában az átlagosnál hűvösebb volt, globálisan azonban a felmelegedés folytatódott. Néhány szokatlanul hűvös hét vagy hónap még nem jelenti az éghajlatváltozás végét – és azt sem, hogy ne lenne idén nyár. Mire szolgálnak (és mire nem) az évszakos előrejelzések?
Tovább
Teljesen felhagyott a fosszilis energia védelmével a Nemzetközi Energia Ügynökség
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) olyan különjelentést tett közzé, amelyet nyugodtan hívhatunk radikálisnak, és ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Az új szénbányák nyitását azonnal (tehát most, 2021-ben) be kell szüntetni, nem épülhetnek új szenes erőművek, és új olaj- és gázkitermelés sem indulhat azon túl, ahol már megszületett a beruházási döntés, ha el akarjuk érni a párizsi klímacélokat.
Tovább
Felejtsük el, hogy a klímaváltozás elől menekülve a Marsra költözünk
A technológiai fejlődés és a klímaváltozás erősödése miatt egyre népszerűbb a gondolat, hogy az emberiség maga mögött hagyja a Földet. A bolygóközi költözést olyan tényezők akadályozzák, amelyeknek a megoldása időben, tudásban és erőforrásokban is meghaladják a képességeinket.
Tovább
Az árapály és az óceánok hullámzása az egész világ energiaigényét fedezhetné
Hatalmas, eddig kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a tengerek, óceánok energiájának kinyerésében, ugyanakkor kihívásokkal is szolgál. A többi megújulóhoz képest alacsony időjárásfüggősége és jó előrejelezhetősége miatt jól ki tudná egyensúlyozni a többi megújuló energia időszakos ingadozását és kitettségét.
Tovább
Miért szennyezhet egy új ház többet, mint egy régi? Szén-dioxid kibocsátás az építőiparban
Bár az olyan energiaintenzív iparágak, mint a beton, üveg vagy acél teljes kivezetése az építőiparból egyelőre nem lehetséges, bőven van lehetőség a változtatásra. Ehhez azonban úgy az anyagok, mint az épületek szempontjából előtérbe kell helyezni az életciklust figyelembe vevő szemléletet, különben nem tudjuk tartani a Párizsi Megállapodásban foglalt célokat.
Tovább
Az ivóvizünk egyelőre nincs veszélyben, de folyóinkban már ott van a mikroműanyag
A magyar ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de folyóinkban már jelen van a mikroműanyag szennyezés. Ami igazán aggasztó, hogy jelenleg sem rendszeres mérések, sem ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzés nem készül, ahogy nincs szó a szennyezés lehetséges mérsékléséről sem.
Tovább
Extrém szélsebességű viharokat hoz a klímaváltozás Magyarországon
Fokozódó szélviharokat, és ezzel együtt növekvő viharkárokat hozhat a klímaváltozás Magyarországon. Miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége.
Tovább
A négy fal között sem menekülünk a légszennyezettségtől
A beltéri légszennyezettség sokak számára még a kültérinél is láthatatlanabb, holott ugyanúgy ártalmas az egészségünkre. A felértékelődő otthoni munkavégzés és a klímaváltozás következtében fokozódó időjárási szélsőségek miatt várhatóan sok időt fogunk belterekben tölteni, emiatt a problémát kezelni kell.
Tovább
Pára-paradoxon: a szén-dioxid kibocsátással a vízgőzt is magunk ellen fordítjuk
Azzal, hogy az emberi kibocsátásokon keresztül elkezdtük növelni a látszólag elenyésző arányú többi üvegházgázt, úgy a vízgőz is elkezdett másképp viselkedni. Igazi paradoxont hoztunk létre: egyszerre lett túl sok és túl kevés belőle a légkörben. Egy eddig természetes folyamatok által szabályozott alvó oroszlánt ébresztgetünk, ami tovább fokozhatja a klímaváltozást.
Tovább
Nitrogénszennyezés: nevetőgáznak hívják, a környezet és éghajlat mégsem boldog tőle
A nitrogén élelmiszereink alapvető alkotóeleme. A ma élő összes ember fele a műtrágyázás miatti pluszban megtermelt élelmiszernek köszönheti az életét. A nitrogén jelentős feldúsulása a talajban, a vízben és a légkörben azonban komoly veszélyt jelent a környezetre, miközben a klímaváltozást is fokozza.
Tovább
Hiába csökkent tavaly a kibocsátás, a felmelegedés folytatódott
2020-ban a szén-dioxid légköri koncentrációja nemhogy nem csökkent, de tovább növekedett – ha valamivel kisebb mértékben is, mint az a lezárások nélkül történt volna. A pandémiás év azt mutatja meg, hogy nagyobb, rendszerszintű változásokra van szükség a klímacélok eléréséhez.
Tovább
Már nem Sándor, József és Benedek hozzák a meleget
Az ezredforduló óta már csak 50‒70%-ban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben 80‒100% közötti biztonsággal igaz a népi bölcsesség. Sándor, József és Benedek már csak azért is hozzák egyre ritkábban zsákban a meleget március közepén, mert a tavaszkezdet elmosódott és korábbra került, a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest.
Tovább
A bakelit lemeztől a mikroműanyagokig. A szennyezés, ami tényleg mindenhol ott van
A mikroműanyagok tényleg már mindenhol jelen vannak az életünkben. Megisszuk, megesszük, belélegezzük, hordjuk, arcot tisztítunk vele – miközben fogalmunk sincs róla, hogy hosszútávon milyen hatással lesz a szervezetünkre. Hogyan jutottunk ide és mi a megoldás erre a szennyezésre?
Tovább
Egyetlen nagy mediterrán borvidék lesz Magyarországból
A század végére teljes egészében mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre. Aggodalomra ugyan lehet és van is ok, ám a pánik és a borágazat temetése túlzó és felesleges. Ami biztos: a termelőknek és a fogyasztóknak is alkalmazkodniuk kell.
Tovább
10 szabály a (klímamentő) faültetéshez – hogy biztosan ne árts!
Ha rossz helyre ültetünk, rossz fákat, akkor többet árthatunk, mint használunk. Ezért botanikusok és ökológusok összefoglalták az újraerdősítés és helyreállítás 10 aranyszabályát.
Tovább
Geomérnökség és klímaváltozás: bizonytalan vészmegoldás, sok kérdőjellel és még több veszéllyel
Időről-időre megjelenik a sajtóban egy hangzatos cikk, hogy a klímaváltozás már kicsúszott a kezeink közül, de aggodalomra semmi ok, majd a technológia segít rajtunk. Némely javaslat ezek közül a laikusok számára már-már sci-fi-be illőnek tűnik. De valóban ez ment meg minket? Nézzük, mit érdemes tudni a geomérnökség hátteréről!
Tovább
Attól, hogy néha zord az időjárás, még csökken a fagyos napok száma
Az elmúlt harminc évben egyértelműen csökkent a fagyos, azaz az olyan napok száma, amikor a minimumhőmérséklet 0 °C alá csökkent. Az általánosan melegedő tendencia ellenére a hideggel kapcsolatos hőmérsékleti indexek elemzése is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás nemcsak egyszerűen magasabb átlaghőmérsékletekkel jár, hanem a hőmérsékleti szélsőségek megváltozásával is.
Tovább
Világszerte öntjük a pénzt a gazdaságba, de nem zöldítünk vele eleget
A COVID miatti gazdasági visszaesés miatt az országok dollárbilliókat mozgatnak meg, hogy újra beindítsák gazdaságaikat. A Vivid Economics jelentés alapján az eddig bevezetett gazdaságösztönző csomagok intézkedései összességében negatív környezeti hatást mutatnak.
Tovább
Megment minket az uniós bírósági ítélet a légszennyezettségtől?
Az Európai Unió Bírósága kötelezettségszegési eljárásban elítélte Magyarországot a rossz levegőminőség miatt, amiért idővel akár mindannyian rendszeresen bírságot fizethetünk majd az unió felé. De vajon megvédi a magyar embereket az EU döntése, kevesebb lesz ettől a szállópor, a kipufogógáz, az avarégetés, és az ezekből fakadó korai halálozás és megbetegedés?
Tovább
Honnan tudjuk, hogy mik a felmelegedés határai? Az éghajlati rendszer érzékenységéről
Öt éve a világ országai elkötelezték magukat, hogy lehetőleg 1,5 °C alatt tartják a globális felmelegedést, azonban a jelenleg érvényben lévő politikák alapján ennek majdnem duplája várható a század végére. A földi rendszer próbálja kompenzálni az emberi eredetű üvegházgáz kibocsátásokat, de ez nem elegendő korunk éghajlatváltozásának mérsékléséhez.
Tovább
A melegedő Földön korábban válhatnak nettó szénkibocsátóvá az erdők, mint gondoltuk
Új kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy az egyre fokozódó globális felmelegedés hatására a szárazföldi bioszféra hamarosan nettó szénelnyelőből nettó szénforrássá válhat, vagyis több szén-dioxidot bocsátana ki, mint amit elnyel.
Tovább
Klímabarát diéta vagy fenntartható étrend? II. rész. Egészség és környezetvédelem élhető kompromisszuma
Vajon elegendő bizonyítékot és alapot szolgáltathat a tudomány egy kiegyensúlyozott étrendhez, amivel az egyoldalú, egymást kizáró szólamok, és aminek a segítségével a társadalom szélesebb rétegei térhetnének át egy egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre? Az EAT-Lancet ajánlás nyújt megoldást, hogy átvágjuk a gordiuszi csomót.
Tovább
Klímabarát diéta vagy fenntartható étrend? I. rész. Az egészséges és környezetbarát táplálkozás fogalmi alapjairól
Korunk környezeti-éghajlati problémái rendkívül összetett rendszert alkotnak, ami hasonlóan összetett megoldásokat követel meg tőlünk. A táplálkozás és az élelmiszer pont egy olyan témakör, ami nem egyszerűsíthető le tételmondatokra. Próbáljuk meg tudományos alapokon kiszabadítani a témát a szlogenek világából.
Tovább
Joe Biden visszaléptette az Egyesült Államokat a Párizsi Megállapodásba
Az USA frissen beiktatott 46. elnöke, Joe Biden ígéretének híven egyik első döntésével visszaléptette az USA-t a Párizsi Megállapodásba. Ami azonban ennél is fontosabb: van remény, hogy újra tudományos alapokon történjenek az ehhez kapcsolódó intézkedések.
Tovább
A Nap sugárzása által hajtott érzékeny rendszer. A természetes éghajlat-alakító tényezőkről röviden
Attól függően, hogy globális, regionális vagy még kisebb skálán vizsgálódunk, eltérő éghajlati sajátosságokat figyelhetünk meg. Lokálisan más-más éghajlati képhez szoktunk az Alföldön, az Alpokalján vagy hegységeinkben. Ennek oka, hogy az egyes éghajlati típusok összetett folyamatok eredményei. Bemutatjuk, mely tényezők alakítják egy terület éghajlatát.
Tovább
Mit ért el idén a Másfél fok? 2020 számokban
Pár képben megmutatjuk, hogy mit értünk el idén a Másfél fokkal.
Tovább
A légszennyezettség nemcsak az embereknek, de a természetnek is árt
A társadalom egyre szélesebb rétegei számára világos, hogy a légszennyezés káros hatással van az egészségünkre és az élettartamunkat is megrövidítheti. Az viszont már kevesebbek számára világos, hogy a légszennyezés a természetet is ugyanúgy károsítja. Végső soron pedig ezek a károk ránk is visszahatnak.
Tovább
Miért (nem) lesz háború a víz miatt? Konfliktusok lehetséges kezelése egy vízhiányos világban
A klímaváltozásból és a népességrobbanásból fakadó erőforrás szűkösség miatt egyre többen gondolják, hogy a jövőben a víz miatt fognak kirobbanni háborúk. De valóban igaz ez a feltevés? Mit mutatnak a nemzetközi példák? És milyen megoldásokat kínál a társadalomtudomány?
Tovább
Idén sem volt fehér karácsony. Ez is a klímaváltozás miatt van?
A globális felmelegedés egyenes következménye, hogy nincsenek, vagy egyre kevesebb fehér karácsonyunk lesz? A klímaváltozás mindenképp hatással van a havazásra is, azonban a kérdés ennél összetettebb, még ha adja is magát a termékkapcsolás.
Tovább
Út a vízérzékeny városokhoz. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban III.
Ma már komplex digitális lefolyásszimulációk segítségével modellezhető a zöldfelületek vízvisszatartó képessége. Így lesz a kék-zöld elemek láncolatából valódi infrastruktúra, melynek kapacitása városi szinten is számítható és egy rendszerként kezelhető. Lássunk egy európai példát Koppenhágából, mely számos fontos tanulsággal szolgálhat Magyarország számára is.
Tovább
A csapadék helyben tartásának eszköztára. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban II.
A víz szikkasztására, tározására, elpárologtatására és tisztítására számos természetközeli megoldás létezik, amelyek a városon – így akár Budapesten, vagy más, jelentős mértékben burkolt magyar nagyvároson – belül is széleskörűen alkalmazhatóak. Cikksorozatunk második részében a legkisebb léptéknél kezdjük a konkrét lehetőségek bemutatását.
Tovább
Esztétikus, ökologikus, gazdaságos: kék-zöld infrastruktúra. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban I.
A növekvő létszámú városok egyszerre okozói és elszenvedői a természetes vízkörforgás változásainak. Azonban ha képesek volnánk megváltoztatni a városlakók- és tervezők vízhez való hozzáállását, hogy eszköz helyett értékként tekintsenek rá, nem csupán a klímaváltozáshoz tudnánk jobban alkalmazkodni, de élhetőbb és zöldebb életteret is teremthetnénk.
Tovább
5 éves a Párizsi Megállapodás – jubileumi helyzetértékelő a 1,5 °C-os elhatározásról a Másfél foktól
2015. december 12. sorsfordító dátum a nemzetközi klímapolitikában. Ezen a napon jött létre 194 ország között a Párizsi Megállapodás, mely új alapokra helyezte a nemzetközi együttműködést a klímaváltozással kapcsolatban. Idén 5 éves a Megállapodás, amit átfogó cikkben értékelünk, hogy hol tartunk most és mi várható.
Tovább
Használjuk a nap- vagy szélenergiát, amikor van rá lehetőségünk
Nem süt mindig a nap és nem fúj mindig a szél, de többek között a tárolási megoldások fejlődésével, többféle megújuló forrás együttes használatával, országok hálózatainak jobb összekapcsolásával elérhető egyszerre a tisztább villamos energia és az energiabiztonság is.
Tovább
A COVID-nál sokkal durvább világjárványok jöhetnek, ha tovább romboljuk a biodiverzitást és az éghajlatot
Az ENSZ Biodiverzitással és Ökoszisztéma Szolgáltatásokkal kapcsolatos Kormányközi Platform legújabb jelentésében hangsúlyozza, hogy a jelenlegihez hasonló világjárványok egyre gyakrabban fordulhatnak majd elő, amire a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás csak ráerősít. A megfékezés helyett a megelőzés minden szempontból kifizetődőbb lenne.
Tovább
Éghajlati rezsimváltás: nagyon gyorsan átkerülhetünk a jegesből a forróba
Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk. A kutatók szerint azonban ha ilyen ütemben változtatjuk bolygónk éghajlatát, akkor földtörténeti léptékben mérve drámaian rövid idő, csupán pár évszázad alatt átbillenthetjük az éghajlatot a jegesből a forróba. Kérdés, hogy ehhez mennyire képes alkalmazkodni a földi élővilág.
Tovább
Miért és mikor baj, ha ég a növényzet? Vegetációtüzek az antropocénben
Hogyan befolyásolja az emberiség a vegetációtüzeket, azok pedig az éghajlatot? Milyen adatokból, milyen információt szerezhetünk a tüzekről? Milyen változások figyelhetők meg napjainkban, és mik a kilátások a jövőben?
Tovább
Az édenkert vége. David Attenborough: Egy élet a bolygónkon
A 94 éves Sir David Attenborough kétségkívül a világ legismertebb természetfilmese. Életművének kvázi lezárásaként az "Egy élet a bolygónkon" c. filmjében Attenborough nem kevesebbet állít, mint hogy az emberiség elpusztította a földi édenkertet, amit örökölt. Szerencsére azonban megoldások is vannak a problémáinkra.
Tovább
Mosquito Alert – állampolgári hozzájárulással a tudományért, a fertőző betegségek ellen
A globális felmelegedésből fakadó éghajlatváltozás miatt többek között olyan kockázatokra is fel kell készülnünk, amelyekre korábban nem volt példa. A Mosquito Alert alkalmazás, aminek kifejlesztésében magyar kutatók is részt vettek, ebben segít: egzotikus betegségeket terjesztő szúnyogokat azonosíthatunk be vele, segítve ezzel a kutatók munkáját és a klímaalkalmazkodást.
Tovább
Mekkora globális tengerszint-emelkedés várható a jövőben, milyen károkat jelent és hogyan alkalmazkodhatunk?
A tengerszint-emelkedésről szóló cikksorozatunk második részében bemutatjuk, hogy ennek a folyamatnak milyen negatív hatásai lehetnek a gazdaságra és a társadalomra nézve, valamint hogy miként alkalmazkodhatunk a már elkerülhetetlen változásokhoz.
Tovább
Globális felmelegedés és tengerszint-emelkedés: hol állunk és mi várható?
A gleccserek és más szárazföldi jeges területek olvadása miatti tengerszint-emelkedés magától értetődő, azonban az már kevésbé ismert, hogy számos más tényező is befolyásolja az emelkedést, ami nem egyenlő mértékű a Föld minden pontján. A tengerszintről szóló cikksorozatunk első része.
Tovább
Tippek. Így takarékoskodj a vízzel, hogy ne a csapból folyjon el a pénzed
Magyarországon egy ember egy nap átlagosan 150 liter vizet használ. Napi igényünk kielégítésének majdnem felére feleslegesen használunk ivóvíz minőségű vizet. Mindannyian tehetünk azért, hogy ennél hatékonyabban használjuk fel a rendelkezésre álló édesvizünket, úgy, hogy közben a zsebünkben is több maradjon.
Tovább
Zöld kötvények: befektetés a jövő generációnak
A zöld állampapírok jó ideje nagy népszerűségnek örvendenek több külföldi országban. Hazánk 2020 nyarán, a COVID-járvány árnyékában, kevésbé kedvező nemzetközi piaci kondíciók között bocsátott ki először zöld államkötvényt. A kibocsátás mégis többszörös túljegyzéssel, magas befektetői érdeklődéssel valósult meg. Ez egyben lehetőséget kínálna arra is, hogy a "pénztárcával szavazás" új módját nyissuk meg a lakosság felé, kiterjesztve a zöld kötvényeket az irányukba is.
Tovább
Veszélyes kölcsönhatások: fertőzések és járványok egy változó éghajlatban
A COVID-világjárvány megmutatta, hogy nem vagyunk védettek a fertőzésektől, amelyek a világ bármely pontjáról rendkívül hamar eljuthatnak hozzánk. A természetes élőhelyek radikális megváltoztatása, a biodiverzitás csökkenése, valamint a klímaváltozás világszerte jelentős hatást gyakorol a már meglévő, és rég elfeledettnek gondolt kórokozókra.
Tovább