Teljesen felhagyott a fosszilis energia védelmével a Nemzetközi Energia Ügynökség

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) olyan különjelentést tett közzé, amelyet nyugodtan hívhatunk radikálisnak, és ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Az új szénbányák nyitását azonnal (tehát most, 2021-ben) be kell szüntetni, nem épülhetnek új szenes erőművek, és új olaj- és gázkitermelés sem indulhat azon túl, ahol már megszületett a beruházási döntés, ha el akarjuk érni a párizsi klímacélokat.

Tovább

Felejtsük el, hogy a klímaváltozás elől menekülve a Marsra költözünk

A technológiai fejlődés és a klímaváltozás erősödése miatt egyre népszerűbb a gondolat, hogy az emberiség maga mögött hagyja a Földet. A bolygóközi költözést olyan tényezők akadályozzák, amelyeknek a megoldása időben, tudásban és erőforrásokban is meghaladják a képességeinket. Az általunk okozott környezeti-éghajlati válság elől nem tudunk, és nem is érdemes más bolygóra menekülnünk.

Tovább

Pára-paradoxon: a szén-dioxid kibocsátással a vízgőzt is magunk ellen fordítjuk

Azzal, hogy az emberi kibocsátásokon keresztül elkezdtük növelni a látszólag elenyésző arányú többi üvegházgázt, úgy a vízgőz is elkezdett másképp viselkedni. Igazi paradoxont hoztunk létre: egyszerre lett túl sok és túl kevés belőle a légkörben. Egy eddig természetes folyamatok által szabályozott alvó oroszlánt ébresztgetünk, ami tovább fokozhatja a klímaváltozást.

Tovább

Már nem Sándor, József és Benedek hozzák a meleget

Az ezredforduló óta már csak 50‒70%-ban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben 80‒100% közötti biztonsággal igaz a népi bölcsesség. Sándor, József és Benedek már csak azért is hozzák egyre ritkábban zsákban a meleget március közepén, mert a tavaszkezdet elmosódott és korábbra került, a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest.

Tovább

Geomérnökség és klímaváltozás: bizonytalan vészmegoldás, sok kérdőjellel és még több veszéllyel

Időről-időre megjelenik a sajtóban egy hangzatos cikk, hogy a klímaváltozás már kicsúszott a kezeink közül, de aggodalomra semmi ok, majd a technológia segít rajtunk. Némely javaslat ezek közül a laikusok számára már-már sci-fi-be illőnek tűnik. De valóban ez ment meg minket? Nézzük, mit érdemes tudni a geomérnökség hátteréről!

Tovább

Attól, hogy néha zord az időjárás, még csökken a fagyos napok száma

Az elmúlt harminc évben egyértelműen csökkent a fagyos, azaz az olyan napok száma, amikor a minimumhőmérséklet 0 °C alá csökkent. Az általánosan melegedő tendencia ellenére a hideggel kapcsolatos hőmérsékleti indexek elemzése is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás nemcsak egyszerűen magasabb átlaghőmérsékletekkel jár, hanem a hőmérsékleti szélsőségek megváltozásával is.

Tovább

Megment minket az uniós bírósági ítélet a légszennyezettségtől?

Az Európai Unió Bírósága kötelezettségszegési eljárásban elítélte Magyarországot a rossz levegőminőség miatt, amiért idővel akár mindannyian rendszeresen bírságot fizethetünk majd az unió felé. De vajon megvédi a magyar embereket az EU döntése, kevesebb lesz ettől a szállópor, a kipufogógáz, az avarégetés, és az ezekből fakadó korai halálozás és megbetegedés?

Tovább

Természetalapú megoldásokkal az éghajlatváltozás ellen – kiaknázatlan lehetőség

Az ökoszisztémák védelme, helyreállítása és a velük való fenntartható gazdálkodás nemcsak az éghajlatvédelemben és a biológiai sokféleség megőrzésében játszhatna kulcsszerepet, de hozzájárulna a víz- és élelmiszerbiztonsághoz, az élhető városi környezet fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási események miatti károk elkerüléséhez is.

Tovább

Rendszer az éghajlati rendszerben: bemutatjuk az éghajlattan fontos eszköztárát, az éghajlat-osztályozást

Az éghajlati-osztályozás módszertana és eszköztára egy rendkívül sokváltozós rendszerben kíván átláthatóságot teremteni. Egyes területek besorolását – mint a sarkvidékét – már biztosan meg kell változtatnunk a század végéig, mert mostani fogalmaink nem fogják leírni az akkori állapotokat.

Tovább

A Nap sugárzása által hajtott érzékeny rendszer. A természetes éghajlat-alakító tényezőkről röviden

Attól függően, hogy globális, regionális vagy még kisebb skálán vizsgálódunk, eltérő éghajlati sajátosságokat figyelhetünk meg. Lokálisan más-más éghajlati képhez szoktunk az Alföldön, az Alpokalján vagy hegységeinkben. Ennek oka, hogy az egyes éghajlati típusok összetett folyamatok eredményei. Bemutatjuk, mely tényezők alakítják egy terület éghajlatát.

Tovább

Kezelhetőek lennének Budapest csapadékvíz problémái. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban IV.

A kék-zöld infrastruktúra általános bemutatása után konkrét javaslatokkal szemléltetjük, hogy hogyan lehetne kezelhető a csapadékvíz probléma a fővárosban. A kék-zöld megoldások beépítésével növelnénk a város klímaalkalmazkodási képességét, lakóinak életminőségét, modellül szolgálva ez egész országnak.

Tovább

Út a vízérzékeny városokhoz. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban III.

Ma már komplex digitális lefolyásszimulációk segítségével modellezhető a zöldfelületek vízvisszatartó képessége. Így lesz a kék-zöld elemek láncolatából valódi infrastruktúra, melynek kapacitása városi szinten is számítható és egy rendszerként kezelhető. Lássunk egy európai példát Koppenhágából, mely számos fontos tanulsággal szolgálhat Magyarország számára is.

Tovább

Irányt mutathat pár tucat budapesti polgár a fővárosi és az országos klímapolitikának? Az első budapesti közösségi gyűlés szubjektív értékelése

2020 szeptemberében megtartották az első, klímaváltozással foglalkozó közösségi gyűlést Budapesten. Elegendő pár tucat véletlenszerűen kiválasztott állampolgár bölcsessége egy ilyen összetett probléma megoldására, és modellül szolgálhat-e Budapest példája Magyarországon?

Tovább

A COVID-nál sokkal durvább világjárványok jöhetnek, ha tovább romboljuk a biodiverzitást és az éghajlatot

Az ENSZ Biodiverzitással és Ökoszisztéma Szolgáltatásokkal kapcsolatos Kormányközi Platform legújabb jelentésében hangsúlyozza, hogy a jelenlegihez hasonló világjárványok egyre gyakrabban fordulhatnak majd elő, amire a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás csak ráerősít. A megfékezés helyett a megelőzés minden szempontból kifizetődőbb lenne.

Tovább

Mosquito Alert – állampolgári hozzájárulással a tudományért, a fertőző betegségek ellen

A globális felmelegedésből fakadó éghajlatváltozás miatt többek között olyan kockázatokra is fel kell készülnünk, amelyekre korábban nem volt példa. A Mosquito Alert alkalmazás, aminek kifejlesztésében magyar kutatók is részt vettek, ebben segít: egzotikus betegségeket terjesztő szúnyogokat azonosíthatunk be vele, segítve ezzel a kutatók munkáját és a klímaalkalmazkodást.

Tovább

Az éghajlatváltozás a világ legfejlettebb országait sem kíméli. A gleccserek olvadásának hatása Kanadára

Az éghajlatváltozás negatív társadalmi és gazdasági hatásai sokkal erősebben és gyorsabban lépnek fel a „Globális Délen”, mint a „Globális Északon”, azonban az olyan fejlett, gazdag és felkészült országok is ki vannak téve a negatív hatásoknak, mint Kanada. Az éghajlatváltozás miatt intenzív olvadásnak induló gleccserek veszélyeztetik az ország egy részének energia-, édesvíz-, és élelmiszer-ellátását, és kihatással vannak a már meglévő infrastruktúrára is.

Tovább

Zöld kötvények: befektetés a jövő generációnak

A zöld állampapírok jó ideje nagy népszerűségnek örvendenek több külföldi országban. Hazánk 2020 nyarán, a COVID-járvány árnyékában, kevésbé kedvező nemzetközi piaci kondíciók között bocsátott ki először zöld államkötvényt. A kibocsátás mégis többszörös túljegyzéssel, magas befektetői érdeklődéssel valósult meg. Ez egyben lehetőséget kínálna arra is, hogy a "pénztárcával szavazás" új módját nyissuk meg a lakosság felé, kiterjesztve a zöld kötvényeket az irányukba is.

Tovább

Veszélyes kölcsönhatások: fertőzések és járványok egy változó éghajlatban

A COVID-világjárvány megmutatta, hogy nem vagyunk védettek a fertőzésektől, amelyek a világ bármely pontjáról rendkívül hamar eljuthatnak hozzánk. A természetes élőhelyek radikális megváltoztatása, a biodiverzitás csökkenése, valamint a klímaváltozás világszerte jelentős hatást gyakorol a már meglévő, és rég elfeledettnek gondolt kórokozókra.

Tovább

Rendszeres levegőkémiai mérésekkel a nemzetközi klímavédelmi egyezmények is jobban betarthatók lennének

Rendszeres mérések nélkül sokkal később derült volna fény arra, hogy összefüggés mutatható ki az üvegházhatású gázok emberi kibocsátása és a globális felmelegedés között. A mérőhálózatok megerősítésével nemcsak az éghajlatváltozást folyamatait tudnánk jobban megérteni, hanem az ehhez kapcsolódó nemzetközi egyezményeket is jobban be tudnánk tartatni a világ országaival.

Tovább

A koronavírus kiváló lehetőséget adott a nagykibocsátóknak a halogatásra

A 2020-as év a Párizsi Megállapodás első megvalósítási éve, amit azonban az új koronavírus jelentősen felülírt. A Glasgow-ba tervezett COP26 klímacsúcs elhalasztása mellett sokkal nagyobb gond, hogy az országos az év első felében alig frissítették Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásaikat (NDC-k), amivel csökkenteni óhajtják a kibocsátásaikat.

Tovább

A hidrogén (fel)hajtás, avagy mennyire zöld ez az energia, és mit kezd vele Európa?

Az energiaipar hosszas várakozását követően az Európai Bizottság bemutatta a “Hidrogén-stratégiát a klímasemleges Európáért”. De mi is az a hidrogén, mi köze van az energetikához, és miért övezte ekkora felhajtás az elmúlt hetekben, hónapokban? Képezheti a hidrogén a hiányzó láncszemet a megújulók és a fosszilis energiahordozók közötti átmenetben?

Tovább

Baktériumokkal a klímaváltozás jobb megértéséért. Felhők a Déli-óceán felett

Hogyan segíthet egy olyan apróság, mint a baktériumok abban, hogy jobban megértsük az éghajlati rendszer működését, és továbbfejlesszük a modelleket? Ebben a cikkben a felhőzet meteorológiában betöltött szerepéről, modellekben történő számításáról, valamint mérési expedíciókról és azok tanulságairól lesz szó.

Tovább

Egyre inkább el fogják mosni az országot a villámárvizek, ha nem alkalmazkodunk

A tavaszi súlyos aszályt júniusban villámárvizek sorozata követte. A heves esőzések nem kímélték sem a fővárost, sem a vidéket, az anyagi kár jelentős volt és az áradásban egy ember is életét vesztette. Amellett, hogy mérsékelnünk kellene a klímaváltozást, elengedhetetlen volna, hogy városi infrastruktúránkat a várhatóan növekvő szélsőségekhez igazítsuk.

Tovább