A világ leggazdagabb tíz százaléka felel a kibocsátások feléért. Miért ne fizethetnének többet a klímavédelemért?

A jelentős környezetterheléssel járó termékek és szolgáltatások általános megadóztatása helyett a fejlett világ tehetősebb rétegének teherviselése lefedné az üvegházhatású gázok kibocsátásának háromnegyedét egy új kutatás szerint. A beruházásokat a környezetpolitika középpontjába állítva a fenntarthatóság hatásosabban és igazságosabban elérhetővé válhat.

Tovább

Újra extrém hideg tombol(t) az USA-ban. Hová tűnt a globális felmelegedés?

Az elmúlt hetekben szélsőséges sarkvidéki hideg időjárás sújtotta az Egyesült Államokat. Míg a globális felmelegedés és a hőhullámok közötti kapcsolat egyértelmű, a téli viharok viselkedését összetett légköri dinamika szabályozza, amelyet nehezebb tanulmányozni. Hogyan kapcsolódik a mostani helyzet korunk klímaváltozásához?

Tovább

Az olvadó jéggel nem lehet alkudozni. Nem a tengerszint emelkedése az egyetlen probléma

A sarkvidéki jég olvadásának következményeként leginkább talán a tengerszint emelkedését szokták hangsúlyozni, azonban ennél sokrétűbb a probléma. A part menti területek elöntése mellett az óceáni áramlatokra, a tengeri élővilágra, a közepes földrajzi szélességek időjárására is hatással lehetnek az olvadási folyamatok.

Tovább

Aranyat érhet a több őszi csapadék, de csak ha nem nőnek tovább a kibocsátások

Az őszi csapadék, különösen a kisebb csapadék, és annak talajba való beszivárgása a komolyabb fagyok előtt kulcsfontosságú hatással van a mezőgazdasági terméshozamokra. A növekvő őszi csapadékmennyiséget csak akkor tudja igazán hasznosítani a hazai mezőgazdaság, ha párhuzamosan nem fokozzuk tovább az éghajlatváltozást.

Tovább

Jelentősen nő az őszi meleg periódusok száma Magyarországon, ami részleges előnyökkel is járhat

A tartósabb meleg periódusok hosszának és gyakoriságágának a növekedése októberben és különösen novemberben látványos. Az október 20. utáni időszakra 2-4 °C-os emelkedést és 2-5 nappal több meleg napot mutatnak a számok. 75%-os valószínűséggel állíthatjuk, hogy ezekért a tendenciákért az általunk okozott klímaváltozás a felelős.

Tovább

Emberéletekben és milliárd dolláros károkban mérhető a vízkockázatok növekedése

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 1970 és 2019 között több mint 11 000 katasztrófa kötődött az időjáráshoz, ami 2,06 millió ember halálát jelentette és 3,64 billió USA dollár veszteséget okozott globálisan. Európában a legtöbb halálozás az extrém hőmérséklethez kapcsolható, a legnagyobb gazdasági károkat a viharok és az árvizek okozzák.

Tovább

Az éghajlatváltozás miatti negatív jövőkép kihat a fiatalok gyermekvállalására is

Az éghajlatváltozás a 21. század egyik legjelentősebb egészségügyi kockázata is, a veszélyeinek különösen a gyermekek vannak kitéve, akik még a fizikai és kognitív fejlődés állapotában vannak, ezért érzékenyebbek a környezeti változásokra. A növekvő veszélyek miatt egyre több ember számára döntő szempont a gyermekvállalás kérdésében az éghajlatváltozás,

Tovább

A növényi italok környezeti-éghajlati terhelése töredéke a tehéntejhez képest

Általánosan elmondható, hogy termőföld-szükségletet tekintve jellemzően a tehéntej megtermeléséhez szükséges föld tizede elegendő volna a növényi italok előállításához. Bár trendszerűen nő a kereslet ezen termékek iránt itthon, terjedésük legfőbb hazai akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest.

Tovább

A zöld gazdasági növekedés illúziója

Elméletileg lehetséges a zöld gazdasági növekedés, de a valóság eddig azt mutatja, hogy globálisan és tartósan, sikertelen. A megoldást nem a gazdasági-technológiai hatékonyságnövelés fogja elhozni, hanem a kereslet tudatos csökkenése, a visszalépés (downshifting) és az ökológiai- és klímaválság enyhítését célzó szelektív gazdasági növekedés.

Tovább

Nem elég a vízhiány, az elérhető víz minősége is veszélyben van az éghajlatváltozás miatt

Jelenleg a világ népességének negyede nem jut biztonságos ivóvízhez, és a fokozódó szélsőséges időjárási események is kockázatot jelentenek a vízminőségre. A permafroszt olvadása, a gleccserek visszahúzódása, a víztestek melegedése, az árvizek, erdőtüzek fokozódása és az eróziós folyamatok is káros hatással vannak a megmaradó ivóvízkészleteinkre.

Tovább

Nem fogunk ráismerni a hegyvidékekre, ha tovább erősödik a globális felmelegedés

A hegyvidéki területek különösen érzékenyek a klímaváltozás hatásaira, így a felmelegedésre és szárazodásra. Már 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén is az alacsonyabban fekvő és kisebb gleccserek el fogják veszteni tömegük nagy részét, több faj pedig úgy próbál alkalmazkodni, hogy magasabb térségekbe költözik, ameddig ez lehetséges.

Tovább

Több kagyló és tengeri moszat, kevesebb csirke és marha. Blue food és fenntartható táplálkozás

Az édesvizekből és óceánokból származó élelmiszerek 3,2 milliárd ember számára jelentik a fő fehérjeforrást, 800 millió embernek pedig megélhetést biztosítanak. Mind az éhezés visszaszorításában, mind az egészséges táplálkozásban fontos szerep juthat a „kék ételeknek”, különösen a kisebb testű halak, illetve kagylók és moszatok fogyasztásának.

Tovább

A klímaváltozás miatt eltolódott a vegetációs időszak, még durvább fagykárok lehetnek itthon

70%-os valószínűséggel állíthatjuk, hogy az éghajlatváltozás miatt változott meg számottevően a tavaszi növényfejlődés időszaka Magyarországon. Elsősorban a hidegtűrő növények az érintettek, amelyek napjainkra már két-három héttel korábban, február közepén fejlődésnek indulnak délen-délnyugaton.

Tovább

Anyagi csőd lehet hitelezési szempontból is a klímaváltozás

Az eurózóna pénzügyi stabilitása felett őrködő Európai Központi Bank négymillió vállalat adatain klíma-stressztesztet végzett, hogy pénzügyi szemszögből vesse össze a zöld átmenet miatti veszélyeket a klímaváltozás fizikai kockázataival három különböző, lehetséges klíma-forgatókönyv esetén. A három forgatókönyv közül egyértelműen a Párizsi Megállapodás betartását szem előtt tartó Rendezett Átállás lenne a legkedvezőbb.

Tovább

Harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben Magyarországon a klímaváltozás miatt

A globális felmelegedés hatására a 20. század eleji évi ~120 napról 80 nap alá csökkent napjainkra a fagyos napok átlagos éves száma Magyarországon. A megfigyelt változásokért egyértelműen az általunk gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést.

Tovább

Nagyon drága és veszélyes lesz az európai infrastruktúrának a klímaváltozás

Az éghajlati szélsőségek miatt az Európai Unióban már most 3,4 milliárd eurót teszi ki az éves várható károk összege és ez a század végére a tízszeresére nőhet ha továbbra sem számol az infrastrukturális tervezés a változó éghajlat jelentette kockázatokkal. Az EU gazdasági veszteségei az iparban, a közlekedésben és az energiaszektorban lehetnek a legnagyobbak.

Tovább

A klímaváltozás miatt a növényekkel fogunk versenyezni a vízért, és ez egyikünknek sem jó

785 millió ember számára a legalapvetőbb ivóvíz szolgáltatás már most sem érhető el, 2025-re pedig a földi népesség fele vízhiányos területen fog élni, míg a jó vízellátottságú területek kiterjedése csökken. Emellett a növényzet növekvő vízfelhasználása egyes területeken várhatóan a vízkészletek csökkenéséhez vezet.

Tovább

A természet jobb partner, mint rabszolga. A balkonládáktól a permakultúráig

Egyre gyakrabban találkozhatunk itthon is a permakultúra kifejezésével, ami azonban jóval több, mint egzotikusnak tűnő kísérlet, vagy hogy paradicsomot és tököt termesztünk nagyvárosi házak gangján vagy erkélyein. Lényege, hogy olyan élőhelyeket alakítunk ki, ahol a természetes rend uralkodik, mi pedig ezzel harmóniában élve élvezzük annak áldásait.

Tovább

Életben maradt a 1,5 °C reménye, de a világ nem töri össze magát, hogy megmentse a beteget – COP26 helyszíni értékelő

Véget ért a Glasgow-ban rendezett 26. ENSZ klímacsúcs. Vannak eredmények, aminek lehet és kell örülni, de a 1,5 Celsius-fokos cél betartása olyan állapotban van, mint Schrödinger macskája: életben is van a remény, és nincs is. Ennél többre és gyorsabban lesz szükség a világ országaitól, ha biztonságos földi éghajlatot szeretnénk.

Tovább