Nem akkumulátorellenesnek kell lenni, hanem magyarpártinak
Ebben a cikkben a kormányhivataloktól kikért legújabb adatok alapján megmutatjuk, merre mennyi akkumulátoripari veszélyes hulladék jár az országban, és hogy mit kezdhetünk a helyzettel.
TovábbVáltozatlan kibocsátások esetén egy nagy szobafogsággá válhat a nyár. A klímaváltozás hatása a fő hazai turisztikai időszakokra
Ha a jelenlegi ütemben folytatódnak a kibocsátások, a nyár kis túlzással egy nagy szobafogsággá fog válni a társadalom többségének, a városnézés elviselhetetlenné és lehetetlenné válik, de még a vízparti turizmus is csak néhány napon lesz kellemes.
TovábbA tűrőképesség határán: a leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot éltük át idén júliusban
Az emberi tűrőképesség és az egészségre gyakorolt hatás szerint az idei júliusi hőhullám volt a legrosszabb a modern mérések kezdete óta, amit át kellett élnünk.
TovábbAkár 40 napos nyári szárazságra készülhet a jövőben a magyar mezőgazdaság. Mi lesz így az élelmiszertermeléssel?
Az egymást követő száraz napok maximális száma július és szeptember között a jelenleg jellemző, átlagosan 20-25 napról 25-30 napra növekedhet a 21. század végére, ha a pesszimista kibocsátási forgatókönyvet tekintjük.
TovábbBevételeik 5 százalékából megszüntethetnék az olajcégek a metánszivárgásokat, ha akarnák
Az emberi eredetű metánkibocsátások harmadáért a fosszilis iparág felelős, miközben azok mindössze 5%-át jelentik a Nemzetközi Energiaügynökség szerint. A metánkibocsátások jövője megáshatja a klímacélok sírját, de meg is mentheti azokat a gáz viszonylag rövid légköri tartózkodási ideje miatt és még az iparág számára is nyereséges lenne megállítani a metánszivárgásokat.
TovábbKimaradsz az otthonfelújítási támogatásból? Állami segítség nélkül is el tudod kezdeni a mélyfelújítást
A szolidaritás és a közösségi megoldások, hogy nem egyedül kell megbirkóznunk a költségekkel, kiemelkedő szerepet játszhatnak az energiahatékonysági korszerűsítés területén, amit számos európai és hazai példa is bizonyít.
TovábbHasít itthon a napenergia – most hiányzik csak igazán a nagyobb szélerőműves kapacitás
Az elenyésző hazai szeles kapacitás jelenleg alkalmatlan arra, hogy kiegyenlítse a naperőműves termelés hullámvölgyeit, és a Nemzeti Energia és Klímatervben 2030-ra megcélzott 1000 MW szélenergia bővítés is túl csekély lesz erre, főleg, hogy napenergiából 12000 MW-ot kívánunk elérni.
TovábbTúl szép, hogy igaz legyen: a szén-dioxid-elnyeléssel egybekötött energiatermelés lehetőségei Magyarországon
Képzeljünk el egy energiaforrást, ami nemhogy nem bocsát ki szén-dioxidot, hanem elnyeli azt, vagyis negatív kibocsátással bír! Ez kicsit meseszerűnek hangzik, igaz? A BECCS (bioenergy with carbon capture and storage) technológia azonban ezt ígéri.
TovábbA gazdák rémálma: növekvő tavaszi fagykárokat és terméskiesést hozhat a klímaváltozás a jövőben Magyarországon
A gyümölcsösöknél fellépő terméskiesésért 80%-ban a tavaszi fagykár a felelős, a korábbra tolódó virágzási időszak miatt pedig ez pont ebben a kritikus időszakban következhet be.
TovábbA rezsicsökkentés-csökkentés mérlege: több fát és szemetet éget a magyar
Szociális szempontok figyelembevételével és célzott ösztönzőkkel volna megvalósítható a sikeres átmenet a hazai fűtési szektorban.
TovábbSokkal több ruhát vásárolunk, mint 20 éve, de kb. feleannyi ideig hordjuk őket. A fast fashion valódi ára
Az EU évente 12,6 millió tonna textilhulladékot termel, aminek többségét elégetik, exportálják, vagy hulladéklerakón végzi.
TovábbA szélenergia adhatna pénzügyi mentőövet a hazai mezőgazdaságnak a klímaváltozás korában
A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba, csökkentve az ágazat gazdasági kockázatait, közvetetten segítve a védett mezőgazdasági haszonállatok és növények természetes helyén való megőrzését, továbbá támogathatják a talajvédelmet.
TovábbAlvási idő és minőség, turbulencia, villámlás, aktív vulkánok a gleccserek helyén. Ezekre is hat a klímaváltozás
A klímaváltozás mindenki számára nyilvánvaló hatásai, mint például a fokozódó a szélsőséges időjárási események, már jól ismertek. Ebben a cikkben négy olyan területet hozunk, amikre nem biztos, hogy először gondolnánk, de hat rájuk a klímaváltozás, és arra is kitérünk, hogy enyhíthetők a hatások.
TovábbAz EU új 2040-es klímacélja közelebb vinné a blokkot a klímasemlegességhez, de Magyarország inkább gáncsolja azt
Magyarország azon kevesek közé tartozott, akik nyíltan gáncsolták az ambiciózus 2040-es uniós klímacélt. A tagállamoknak júniusig kell benyújtaniuk az aktualizált nemzeti energia- és klímatervüket, amelyet Magyarországnak is javítania kellene.
TovábbA szélerőművekkel jóval több mezőgazdasági termőterület maradhatna szabadon és az energiaár spekulációtól is jobban védve lennénk
A földhasználat szempontjából egységnyi energiára és területre vetítve a napelemek akár 60-120-szor nagyobb földterület igénnyel rendelkeznek, mint a szélerőművek.
TovábbA másfélfokos küszöb már az ajtóban van. Itt a világvége vagy tehetünk még valamit?
A Meteorológiai Világszervezet becslései szerint 66% az esélye, hogy 2027-ig legalább egy évben meghaladjuk a 1,5 fokos felmelegedést. Elbukott a Párizsi Megállapodás, vagy tehetünk még valamit?
TovábbMég rövidebb síszezont és gyorsabban olvadó vagy meg sem jelenő tengeri jeget hozhat Európában a további felmelegedés
A fagyos napok magyarországi csökkenése bármely szcenáriót is vizsgáljuk, európai tekintetben is jelentősnek számít.
TovábbA kisközösségi cselekvés lehet(ne) a gyógyír a dühös és frusztrált magyar társadalomnak, környezeti-klímás téren is
Egy nemzetközi kutatás alapján a magyar társadalom meglehetősen érzékeny a környezeti-éghajlati válságra és jelentős az ezek miatti düh aránya. A kisközösségi cselekvés, kiváltképp az alkalmazkodással a fókuszban szolgálhat gyógyírként a magyarok tehetetlen dühére és a mentális megkönnyebbülés mellett növeli a helyi jóllétet is.
TovábbKi kell szállnunk az autóból, ha élhető városokban akarunk lakni
A helyi lakosság bevonásával az önkormányzatok lehetnek az igazi motorjai a motorizáltságot mellőző biztonságos és emberléptékű közlekedési módoknak, amihez sok esetben nem is szükséges hatalmas és drága infrastrukturális beruházás.
TovábbNem ösztönzi a rugalmas termelést és fogyasztást, valamint rontja a napelemek megtérülését a nemsokára életbe lépő bruttó elszámolás
Az átállás remek lehetőséget kínált (volna) arra, hogy egy korszerű elszámolási rendszer kerüljön bevezetésre idehaza, egyelőre azonban inkább több a bizonytalanság és a hátráltató tényező.
TovábbNe úgy csökkenjen a gázfogyasztás, hogy fáznak az emberek. Az energetikai felújítás hoz valódi és tartós rezsicsökkentést
Egy komplex felújítással akár 80%-os energiamegtakarítást érhetünk el, ami forintosítva a Kádár kockák esetében havi 85-90 ezer forintot is jelenthet, miközben a ház ingatlanpiaci értéke akár 50%-kal is nőhet.
TovábbKészülhetünk a gyakoribb téli árvizekre a klímaváltozás miatt Magyarországon?
Ahogy a klímaváltozás miatt megváltozik a téli csapadék halmazállapota, az évszakos csapadékmintázatok, és ahogy havazásból esőzésbe tart a téli Európa és Magyarország, úgy a jövőben növekedhet a téli árvizek kockázata hazánkban is.
TovábbMég annál is sokkal drágább mindannyiunknak itthon a hús és a tej, mint amit a bolti árak mutatnak
Át kell alakítanunk az agrártámogatási rendszert: a növényi termékpályák fejlesztése sokkal több nemzetgazdasági előnnyel jár, így kedvezőbb volna mindannyiunk számára.
TovábbHavazásból esőzésbe tart Európa: interaktív térképen az “utolsó” fehér karácsonyok
Ha a jövőben is a jelenlegi szinten akarjuk tartani az esélyét annak, hogy legyenek fehér karácsonyok, akkor közös ajándékként a kibocsátás-csökkentési célok betartását kell tennünk a karácsonyfa alá.
TovábbOszlik a köd? Kedvezőbb látási viszonyokat is eredményezhet a felmelegedés a ködhajlam csökkenése miatt
A 2001-2022-es időszakban a megfigyelések szerint országos átlagban évi 53 köd-hajlamú nap volt a téli félévben Magyarországon. Bár az időszak rövid, hogy hosszú távú trendmegállapításokat tegyünk, gyengén csökkenő értékek jellemzők hazánk ködgyakoriságára.
TovábbÍgy csillapíthatnánk az éghajlati lázmérőt: tiszta energiát globálisan egy generáción belül
A jelen döntéseitől függ, hogy a 2040-es években születendő generációt milyen körülmények fogják fogadni: egy tiszta energiákon alapuló, dekarbonizált energiaszektor, vagy egy egyre veszélyesesebb és szélsőségesebb éghajlati rendszer.
TovábbGyakrabban térhetnek vissza az apokaliptikus esőzések a Földközi-tenger térségében
50%-kal intenzívebbé és 50-szer valószínűbbé tette a klímaváltozás a szeptember eleji apokaliptikus esőzéseket Líbiában, mint ha az az ipari forradalom előtti időkben, 1,2 Celsius-fokkal alacsonyabb globális átlaghőmérséklet mellett történt volna.
TovábbAz olajlobbi árnyékában vet számot a világ, hogy hol tart a klímaváltozás mérséklésében. Kezdődik az ENSZ klímacsúcs Dubajban
November 30-án kezdődik az ENSZ 28. klímacsúcsa az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Dubajban. Hogy állunk a klímaváltozás mérséklésével, és mikről tárgyalnak majd a konferencián?
TovábbÖko-államok, zöld kapitalizmus, folyamatos kármentés szövetségi rendszerben vagy mikroközösségekre való szétesés? A klímasemleges és fenntartható Európai Unió forgatókönyvei
Az EU törvényben kötelezte el magát amellett, hogy 2050-re klímasemleges lesz. A Joint Research Centre munkatársai ennek elérésére négy lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel.
TovábbÉvtizedek óta hülyére vesznek minket nagy sikerrel, mindannyiunk kárára. Klímaváltozás és dezinformáció
Nyolc évvel a Párizsi Megállapodás után is újrahasznosított hazugságok tömkelege és az ellenérdekelt lobbi által gondosan felépített és finanszírozott dezinformáció akadályozza a klímacélok végrehajtását.
TovábbKözelíti Magyarországot a klímasemlegességhez, de továbbra sem érjük el vele. A frissített Nemzeti Energia és Klímaterv szakmai-civil értékelése
Bár a frissített NEKT egy lépés a jó irányba, továbbra is számos olyan hiányosságtól szenved és mellőz bizonyos beavatkozási pontokat, amelyek összességében hátráltatják azt, hogy hazánk 2050-re elérje a törvényben rögzített klímasemlegességet.
TovábbViszlát vénasszonyok nyara, bekebelezheti a nyár a szeptember-októberi időszakot is
Eltűnhet Magyarországon is az indián nyár, de csak azért, mert a nyárias napoknak megfelelő idő veszi át a helyét. Ennek részben örülni is lehetne, de az összkép továbbra is a felé mutat, hogy érdemes volna betartani a párizsi klímacélokat.
TovábbEgyre több embert kellene kiszolgálniuk, miközben a vegyszerek és a klímaváltozás veszélyezteti őket. Így védhetnénk meg a méheket és a beporzókat
Elemi érdekünk a természet-helyreállítási törvény végrehajtása, a növényvédő szerek visszaszorítása és a klímaváltozás mérséklése, hogy ne sérüljön az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság.
TovábbAz olajóriások még mindig trükköznek, de egyre több klímaperben vonják őket felelősségre
A világ 25 legnagyobb olaj- és gázipari vállalata közül 24-nek nem hitelesek a klímavédelmi céljai, de a társadalom (már) nem eszköztelen a klímaromboló nagyvállalatokkal szemben: mára nagyjából 60 klímapert indítottak világszerte „a piszkos 100” ellen, akik a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint 70%-áért felelősek.
TovábbSokkal nehezebb előrejelezni és egyre több lesz belőle. Villámaszályokra is készülhet a magyar mezőgazdaság
A Magyarországra is veszélyt jelentő villámaszályok gyorsan kialakulhatnak, és a "normális" állapotokat néhány hét alatt kritikusan szárazra változtathatják. Az alkalmazkodás részét képezi az előrejelzések fejlesztése és a mezőgazdaság ellenálló képességének növelése.
TovábbÉvi több tízezer forintot spórolhatnánk az élelmiszerpazarlás csökkentésével és még a klíma is jól járna
Magyarországon évente fejenként kb. 65 kg élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásokban, amiből 25 kg elkerülhető lenne, és ami kb. 35 ezer forint megtakarítást jelentene fejenként.
TovábbSegíthetne kiváltani a földgázt, és nem növeli a földrengéskockázatot. A geotermikus energia a békési földrengések árnyékában
Augusztus végén bő egy hét alatt közel száz földrengés történt Békésben, amelyből több a 4-es magnitúdót is meghaladta, amit már a helyi lakosság is érzékelt. A békési földrengések miatt a geotermiával kapcsolatos felröppent aggodalmakat szeretnénk eloszlatni ebben az írásban.
TovábbIszapos pocsolya vagy fürdőzésre alkalmas üdülőhely? Ez lehet a tétje a kibocsátás-csökkentésnek a Velencei-tónál
A 2022-es nyár nemcsak az extrém meleg és a súlyos aszály miatt vált emlékezetessé, hanem mert őszre rekord alacsonyra (53 cm) süllyedt a Velencei-tó vízszintje. Azóta állandóan visszatérő kérdés, hogy hazánk harmadik legnagyobb természetes tava kiszáradhat-e, és ha igen, mikor?
TovábbTeljesen eltolhatja és megváltoztathatja a nyári szabadtéri sportolást és sporteseményeket a klímaváltozás
Hogyan fogunk tudni nyáron szabadtéren sportolni és sporteseményeket rendezni a klímaváltozás korában a jövőben? Rövid szerkesztőségi közleményünk.
TovábbA párizsi klímacélok betartásával érhetnénk el, hogy ne egy hosszú hőhullámos időszak legyen a nyár a jövőben az Alföldön és Budapesten
Azonban ha a pesszimista forgatókönyv valósul meg (nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal), akkor tényleg ezek lehetnek hátralévő életünk “leghűvösebb” nyarai, mert az elmúlt 20 év átlagánál közel tízszer több extrém meleg napra kell majd felkészülnünk.
TovábbFöldalatti víztározókkal menthetnénk meg a Homokhátságot az elsivatagosodástól
Ha nem változtatunk a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlaton, valamint nem törekszünk a csapadék helyben tartására, akkor a Homokhátságon teljesen ellehetetlenülhet a mezőgazdaság és csak a folyóvölgyek maradnak élhetők.
TovábbHa roncstemetőt csinálunk a Föld körüli világűrből, az az űrkutatásnak és az ózonrétegnek is árt
Jelenleg közel 11 ezer tonnányi objektum kering a Föld körül, a működő műholdak mellett egyre nő a veszélyes űrszemét mennyisége is. Ha nem kezdünk fenntarthatóan bánni a világűrrel, a negatív hatásokat itt lent a Földön is mindannyian érezni fogjuk.
TovábbMost még a kárenyhítéssel és a rekordokkal vagyunk elfoglalva, de ugyanilyen fontos volna a csapadék megtartása
Az elmúlt napok heves csapadék- és zivatareseményei próbára tették az országot: sok helyen villámárvizek alakultak ki, leállt a vasúti közlekedés, csak Budapesten 4100 bejelentés érkezett a BM Országos Kataszrófavédelemhez. A jelen problémái mellett szokásunkhoz híven igyekszünk a jövőbe tekinteni, és egyben megoldási javaslatot nyújtani
Tovább25-ször több hőség is lehet Budapesten a század végére, kritikus fontosságú a zöldfelületek óvása és kiterjesztése
Egyre nő a 30 Celsius-fokot elérő vagy meghaladó napok száma Budapesten, a jelenlegi évi átlagosan 2-ről a század közepére 18-28, a század végére pedig 24-50 napra emelkedhet ezek száma. A városi zöldfelületek kritikus fontossággal bírnak a hőség csökkentésében, ezért azokat óvni és növelni kell.
TovábbAz EP zöld utat adott a természet-helyreállítási törvénynek, a következő lépcső az ökoszisztémák jogokkal való felruházása lehet globálisan
Szerdán az Európai Parlament szűk többséggel, de elfogadta természet-helyreállításáról szóló törvényjavaslatot mely kötelező célszámokat határoz meg konkrét területeken. Ezt kiegészítve az ökoszisztémák jogi státuszának megadása segíthet megmenteni a számunkra természetet.
TovábbEz vár a fiatalokra: jelentősen kevesebb felhasználható kibocsátás, jóval több szélsőséges időjárási esemény
Nemcsak többet szenvednek majd a fiatalok a klímaváltozástól, de igazságtalanul nagyobb a cselekvés terhe is, ezért rendkívül fontos lenne aktívabb bevonásuk a döntéshozatalba.
TovábbBiztonságos közlekedés nélkül csak álom marad a fenntartható és élhető város is
Az olyan városokban, ahol a közlekedés legkiszolgáltatottabb résztvevői, a gyalogosok, kerékpárosok és közösségi közlekedők nem érezhetik magukat biztonságban, csupán álom marad a környezeti fenntarthatóság és az élhetőség is. Szerkesztőségi közlemény a július 1-jei halálos gázoláshoz kapcsolódóan.
TovábbExtrém nyári nagycsapadékokban merülhet el a Nyugat-Dunántúl és Budapest környéke a század második felében
Az extrém nagy csapadékok villámárvizet, földcsuszamlást, anyagi károkat, szélsőséges esetben pedig akár haláleseteket is okozhatnak, különösen a rossz vízelvezetésű, sűrűn beépített vagy hegyvidéki települések esetében.
TovábbNe csak ültessünk, tartsuk is életben a városi fákat!
A városi fák már most sokszor a túlélésért küzdenek, azonban a klímaváltozás miatt fokozódó stresszfaktorok, a nagy beépítettség, valamint a rossz faj- és fajtaválasztás miatt 2050-re a komfortzónájukon kívül élő városi fák aránya akár 70% fölé emelkedhet, Magyarországon ez a mérték még magasabb is lehet.
TovábbKijött a kutatók ajánlása: 90-95%-kal kell csökkentenie az EU-nak a kibocsátásait 2040-ig
Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testület (ESABCC) közzétette 110 oldalas ajánlását az Európai Unió 2040-es klímacéljaira, valamint a 2030-2050-es időszak karbon költségvetésére vonatkozóan.
TovábbA szennyvíziszap lehetne a műtrágya egyik biztonságos alternatívája, ha kevesebb méreggel töltenénk fel
A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat.
TovábbEsik vagy nem esik? Medárdból nem lenne jó időjárás-előrejelző: népi jóslat a számok tükrében
Az elmúlt 52 év hazai csapadékadatai szerint a Medárd napi népi jóslat („Medárd, ha sírni kezd, 40 napig nem hagyja abba”) nem igazán állja meg a helyét. Ugyanakkor a Medárdot követő 40 napban valamelyest megnövekedett az extrém, 10 mm-t meghaladó csapadékú napok száma Magyarországon.
TovábbA tisztuló légkör és a melegedő klíma több bőrrákhoz vezethet, de a viselkedésünkön is sok múlik
Rohamosan nőtt a bőr rosszindulatú daganatainak száma Magyarországon az elmúlt évtizedekben, ami nagyrészt az UV-sugárzás növekedésének tulajdonítható. Elővigyázatossággal csökkenthetjük a kockázatokat.
TovábbA Föld melyik részére meneküljünk a klímaváltozás elől?
Földrajzi szempontból nézve Új-Zéland, Izland, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Írország jó pozícióból indul. A várható élhetőség mércéje azonban sokkal összetettebb ennél. Biztonságos helyre ott számíthatunk, ahol klímareziliens a társadalom, tehát komolyan veszik mind a mérséklést, mind az alkalmazkodást.
TovábbMegduplázódhat a parlagfűre allergiások száma, a klímaváltozás pedig hosszabb és súlyosabb pollenallergia-szezont hozhat
Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva több mint megduplázódhat Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve.
TovábbNégyéves a Másfél fok
4 évesek lettünk, köszönjük, hogy olvastok és követtek minket!
TovábbEgyre többen vannak és jól érzik magukat a felmelegedő Kárpát-medencében is. Idegenhonos kártevők a magyar mezőgazdaságban
Az Újvilág felfedezését követően folyamatos, de az utóbbi években exponenciális növekvő számú az idegen fajok betelepedése az új élőhelyekre. Ez globális probléma, ami komoly kockázat a kontinens egész mezőgazdaságának.
TovábbLátja a kockázatokat, nem klímaszkeptikus, de a részletekkel bajban van és felületes. ChatGPT klíma kérdezz-felelek és értékelés
Az OpenAI által fejlesztett és tavaly novemberben elindított mesterséges intelligencia (MI) chatbot, a ChatGPT világszerte hatalmas hullámokat gerjesztett és gerjeszt a mai napig. Feltettünk hát neki 7+1 kérdést a klímaváltozás témájában és értékeltük a válaszait.
TovábbÉghajlati időutazáson vagyunk, előre a múltba, de még nem késő kiszállni
A század közepére olyan éghajlat várható amit az emberi civilizáció még soha nem tapasztalt. Bekapcsoltuk az időgépet, és az évtized klímapolitikai döntésein múlik, hogy kiszállunk-e belőle.
TovábbKulturális és természetes világörökségünk is megmenthető, ha mérsékeljük az éghajlatváltozást
Bár az emblematikus világörökségi épületek és helyszínek többségével nincs kézzelfogható kapcsolatunk, azok pusztulása egyetemes emberi veszteség, a Notre-Dame 2019-es leégése pedig megmutatta, hogy mennyire törékeny és kiszolgáltatott kulturális örökségünk.
TovábbTankönyvi módon próbálnak átverni minket a zöldre mosást alkalmazó cégek. Ezekre érdemes figyelni
A Planet Tracker friss jelentése szerint a vállalatok egyre kifinomultabb módon mossák zöldre magukat, de megfelelő tájékozódással kikerülhetők ezek a csapdák, ezért érdemes résen lenni.
TovábbRajtunk is múlik, hogy mennyi extrém szélvihar lesz a jövőben Magyarországon
Ha nem csökkentjük a kibocsátásokat (vagyis a a pesszimista, RCP8.5 forgatókönyvet követjük), akkor a század végére a Dunántúl északi felében átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.
TovábbHa a nőkön múlna, hatékonyabb klímapolitikát folytatna a világ, de minden téren alulreprezentáltak
A nők kulcsfontosságú szerepet játszanak a szigorúbb klímapolitikák kidolgozásában és az erőforrások fenntartható kezelésében, de még mindig alulreprezentáltak a döntéshozásban.
Tovább