Mit számít egyáltalán, hogy változik az éghajlat – 10 tény amit tudnod kell a fák szerepéről
2019 mozgalmas év volt az éghajlatváltozás szempontjából. Végre elkezdett átszakadni a gát a kutatók, döntéshozók és az utca embere között. Ennek egyik oka sajnos, hogy az ember elkezdett ráébredni természeti kincseink fontosságára, miközben saját bőrén tapasztalta az éghajlatváltozás hatásait.
Tovább
Az orosz tévé szerint csak hosszú őszünk van, az igazság viszont az: ég a házunk – Interjú Arshak Makichyan klímaaktivistával
Arshak Makichyan a Fridays For Future klímamozgalom oroszországi szervezője, aki március óta minden pénteken sztrájkol Moszkvában. December végén 6 nap elzárásra ítélték, amiért harmadmagával engedély nélkül békésen sztrájkolt.
Tovább
Mi értelme (lehet) a klímavészhelyzetnek?
Egyre több város, ország, de az Európai Parlament is klímavészhelyzetet. Mire jó ez az egész a jog szempontjából?
Tovább
Az ausztrál bozóttüzek és a meteorológia
Ausztráliában a nyár folyamán nem ritkák a bozóttüzek. De mi köze egymáshoz ennek és a meteorológiának, valamint az éghajlatváltozásnak?
Tovább
A metánnal kapcsolatos kérdőjelek az éghajlatkutatásban I. – természetes források
A metán kevéssé közismert természetes és antropogén forrásait körbejáró kétrészes cikksorozatunk első része, melyben megismerkedünk a permafroszt és a metán-hidrát fogalmával.
Tovább
Mit történt a madridi COP25 klímacsúcson? – Helyszíni tudósítás és összefoglaló
A madridi klímacsúcs diplomáciai holtpontra jutott és nagyobb áttörés nélküli eredményekkel zárult. Mégis miben jutottunk előre? Milyen feladatok maradtak 2020-ra? Van okunk a reményre?
Tovább
Tippek. Így beszélgess a klímaváltozásról a családoddal és barátaiddal az ünnepek alatt
Karácsonykor annyi mindenről beszélgethet az ember a családtagjaival és rokonaival, barátaival. Miért éppen a klímaváltozás maradna ki? Adunk pár tippet, hogy hogyan vágjunk neki egy ilyen beszélgetésnek.
Tovább
Mi várható a decemberi uniós Tanácsülésen? Klímasemlegesség vagy újabb visegrádi vétó?
December 12-13-án újra összeül az Európai Tanács, hogy többek között tárgyalja az EU 2050-es karbonsemlegességi törekvéseit. Vajon most is vétózni fognak a visegrádi országok, mint nyáron?
Tovább
Szakmai javaslatok a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez
Rövid szakmai tájékoztató a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez. A cikkben található szakmai javaslatok csak a mi véleményünket tükrözik, mindenki saját meglátása szerint válaszolja meg a kérdéseket.
Tovább
Műanyag Őfelsége a vádlottak padján – műanyagipar és éghajlatváltozás
A műanyag mindenhol ott van. A lakásodban, az utcán, az óceán legmélyebb pontján és még az űrben is. Ebben a cikkben utánajárunk, milyen hatást gyakorol ez a roppant mennyiségű műanyag az éghajlatra, s hogyan lehetne környezeti hatását csökkenteni?
Tovább
Budapest klímavészhelyzetet hirdetett. Mi fog most történni?
2019. november 5-én az újonnan összeülő budapesti fővárosi közgyűlés elfogadta Karácsony Gergely főpolgármester határozati javaslatát, és ellenszavazat nélkül klímavészhelyzetet hirdetett a magyar fővárosban. Hogyan tovább Budapest és Magyarország?
Tovább
Hazánk, az elfolyó vizek országa. Hogyan éljük túl a XXI. század vízválságát?
Magyarország a közhiedelemmel ellentétben nem vízben bővelkedő, hanem inkább a szélsőségektől, árvíztől, belvíztől, aszálytól szenvedő ország. Az éghajlatváltozás szélsőségeire úgy tudunk felkészülni, ha a víz visszatartását tesszük vízgazdálkodásunk prioritásává és ehhez alakítjuk a területhasználatot is.
Tovább
Nincs „egyetlen csodaszer” a klímaválság megoldására
Egyre többször hallhatjuk, hogy megtalálták a környezeti- és éghajlati válság elleni igazi csodaszert. Legyen az épp a faültetés, a vegán étrend vagy a szén-dioxid kivonása a légkörből, egy közös mindegyikben: a klímaválságot nem lehet varázsütésre megoldani.
Tovább
Káros egészség, avagy az egészségügy hatása az éghajlatváltozásra
A terület, amely az emberek egészségéért felel, jelentős szerepet vállal az éghajlatváltozás fokozásában és meghatározó szereplő lehet a figyelemkeltés tekintetében is.
Tovább
Mit jelentenek az IPCC forgatókönyvei a gyakorlatban? A sok lehetséges történet közül bemutatunk hármat
Minél hamarabb korlátozni tudjuk a globális felmelegedés mértékét, annál kevésbé veszélyeztetjük az emberi társadalom és a természetes ökoszisztémák épségét. Nézzük, milyen jövőkép várhat ránk, ha össztársadalmi szinten a jelenlegi vállalásainknál ambiciózusabban cselekszünk, ha legalább a vállalásainkat betartjuk, vagy ha tovább halogatjuk a cselekvést! Vajon tényleg megéri késleltetni, késlekedni?
Tovább
Miért kell minden erőnkkel azon dolgoznunk, hogy a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedés értékét 1,5 °C alatt tartsuk?
Kényelmes székben, laptop előtt ülve sokaknak túlzásnak tűnnek a kutatók által sürgetett intézkedések az éghajlatváltozás megfékezésére és a változáshoz való alkalmazkodásra. De vajon beszélhetünk-e túlzásról amikor egy ökológiai katasztrófával állunk szemben, ami többek között élelmiszer- és ivóvízhiányhoz vezet?
Tovább
Bármilyen kicsik vagyunk, attól még lehetnek nagy ambícióink az éghajlatvédelemben
Közel ötszáz fiatal érkezett a New York-i ENSZ klímacsúcsra és az azt megelőző ifjúsági találkozóra a világ minden tájáról, hogy kiálljanak a klímavédelemért – és jövőjükért. Velük beszélgettünk.
Tovább
Miért a civilek látják el a közszolgálatot, és mi történik, ha már ezt sem lehet?
Sajtóértesülések szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem engedélyezi tovább a Civil Rádió médiaszolgáltatási jogosultságát és megvonja tőle a frekvenciahasználatot. Abban a rádióban, ahol mi is sokat beszéltünk az éghajlatváltozásról.
Tovább
Egyéni vállalásokkal a globális éghajlati válság ellen? Bemutatjuk a Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás fogalmát
Az elmúlt időszakban egyre többen és egyre hangosabban követelik a nemzeti kormányoktól, hogy növelve a nemzeti ambíciószintet, radikálisan csökkentsék országaik károsanyag-kibocsátását, hiszen fogy az idő, hogy megvalósítsuk a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokat. De pontosan milyen keretek és kötelezettségek között történik az országok vállalásainak nyilvántartása és nyomon követése?
Tovább
Így neveld a döntéshozód! Klímapolitikai felkészítő az önkormányzati választásokra
2019. október 13-án vasárnap önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. A testületek és polgármesterek megbízatása 5 évre szól. A globális éghajlati válság szempontjából különösen fontos évek előtt állunk, nagy jelentősége van annak, hogy milyen útravalóval bocsájtjuk munkára választott képviselőinket.
Tovább
Amazónia – keresztülvágunk a füstös híreken
Habár a nettó oxigén-termelése nem jelentős, az amazonasi esőerdő fontos az éghajlat szabályozásában, és rendkívüli biológiai és kulturális sokfélesége kincs a világ számára.
Tovább
Étel a szemétben. Élelmiszer-hulladék és pazarlás Magyarországon
Az emberiség őskortól számított történelmének legnagyobb része az élelmiszerforrások felkutatásáról és megszerzéséről szólt, maga az élelmiszer szó is az „él” igéből ered. Mára azonban eljutottunk oda, hogy a háztartási hulladékunk 25%-a élelmiszerekből áll. Hogyan történhetett ez meg?
Tovább
A természet a városban ne csak tervezés utáni odaszórt csillogás legyen, hanem az alapvető infrastruktúra része
Ahhoz, hogy a városok élhetők legyenek, a természetnek gyökeret kell eresztenie a betonrengetegben. Ebben segítenek a természetalapú megoldások.
Tovább
Tippek. Így szervezz zöld napot az iskoládban! Egy jó gyakorlat Tatáról
A Másfél fok indulása egyben egy rendezvényhez is köthető: 2019 április végén a tatai Eötvös József Gimnáziumban a diákok alulról szerveződő zöld napot tartottak, amire minket is meghívtak. Csoda volt, ami ott történt. Reméljük máshol is megismétlődik. Itt a szervezővel való interjút olvashatjátok.
Tovább
Greta Thunberg: politikai akrobata vagy felelős kamasz?
2018. augusztus 20-án, azaz pontosan egy éve ült ki a svéd parlament elé egy kamasz diáklány, teljesen egyedül. Az azóta mozgalommá szélesedett Fridays For Future világszerte nyitotta fel a fiatalok szemét arra a tényre, hogy a klímaváltozás pókerasztalán az ő életük is kockára van téve.
Tovább
Hazai erdők az éghajlatváltozás sodrásában
A klímaváltozás javában zajlik, amihez erdeink sokrétű átalakulással alkalmazkodnak, ha akarjuk, ha nem. A legfőbb kérdés, hogy van-e elegendő társadalmi szándék az erdőket segíteni a változás útján, vagy a fakitermelési célokat továbbra is előtérbe helyezve egyre nagyobb veszélynek tesszük ki azokat.
Tovább
A szén-dioxid-többlet egyáltalán nem jó hír! A címadás felelősségéről
Az éghajlatváltozás egy elképesztően összetett folyamat, aminek az elmagyarázást nem szabadna feláldozni kattintás- és lájkvadász címekért és cikkekért. A Másfél fok csapata ezért igyekszik reagálni a sajtóban - nem feltétlenül rossz szándékkal - megjelent félrevezető, vagy féligazságokat tartalmazó cikkekre.
Tovább
Zöld iránytű a városhoz. Megjelent a Green Guide Budapest
Végre digitális és csodaszép kézzelfogható formában is megjelent Budapest szubjektív zöld térképe. Mit jelent ez és hogyan használd az alkotók tervei szerint egy fenntarthatóbb Budapesthez elvezető útmutatót?
Tovább
Autómentes augusztus – az én történetem
A Holnapelőtt is örömmel csatlakozott a Magyar Kerékpárosklub "Autómentes augusztus" elnevezésű kampányához, hogy egyedi történetekkel népszerűsítsük a kerékpározást, megmutatva, hogy ez nem áldozat, hanem sokszor inkább az öröm és a szabadság egy lehetséges forrása.
Tovább
Fosszilisből megújulók, de hogyan? Bevezető az energiaváltás egy lehetséges folyamatába
A megújuló energiák jók, azonban ha nem állítjuk át a gondolkodásunkat, hogy hogyan fogyasztunk, és hogyan termelünk, akkor önmagukban nem biztos, hogy elegendőek lesznek. Új, okos és rugalmas energiarendszerre van szükségünk - új, okos és rugalmas felhasználókkal.
Tovább
Mindennapi feketénket add meg nekünk ma. És holnap? A kávézás környezetre és éghajlatra gyakorolt hatása
Sokan és sokféleképpen szeretjük azt a bizonyos napi presszót. Azonban a feketének van egy sötét oldala is: az pedig, hogy ahogy most fogyasztjuk, az fenntarthatatlan, és óriási környezeti- és éghajlati károkat okoz.
Tovább
Mik azok a villámárvizek és hogyan kapcsolódnak a klímaváltozáshoz? Mi várható Magyarországon?
Egyre több riasztó képsorral találkozhatunk, ahogy egyik pillanatról a másikra önt el teljes falvakat vagy városrészeket a hirtelen lezúduló csapadékból kialakuló villámárvíz. Mi várható ezzel kapcsolatban a jövőben?
Tovább
A tudomány (nem) tárgyalható – Avagy mi történt a bonni klímatárgyalásokon?
A klímatárgyalások időközi ülésszakán Bonnban (2019. június 17-27) a fő feladat a Párizsi Megállapodás végrehajtását szolgáló szabálygyűjtemény függőben maradt részleteinek egyeztetése. Lássuk, miben léptek előre!
Tovább
Útmutató az egymásra és környezetére figyelő városhoz. Interjú a Green Guide Budapest készítőivel
Ahhoz, hogy tudjunk valamit értékelni, becsülni és szeretni, ahhoz először egyáltalán tudnunk kell róla, hogy létezik. Ebben segít a most készülő Budapest Zöld térképe, mi pedig kikérdeztük az alkotókat!
Tovább
Szabad ötletek kissé kusza tárháza. Leonardo DiCaprio – Forrongó jég (Ice on Fire) filmkritika és ajánló
Leonardo DiCaprio új filmje sokkal nehezebbre vállalkozik, mint az Özönvíz előtt: beljebb merészkedik a klímaválság témájába, amiről tudjuk, hogy egy irgalmatlanul összetett dolog. Nézzük meg, hogy sikerült a klímaválság részletes felfedezése!
Tovább
Az emberiség energiafelhasználásának nagyon rövid története – mit is jelent ez a jövőnkre nézve?
Honnan származik az energia? Mekkora energiát vagyunk képesek mi magunk előállítani? Hogyan aránylik mindehhez a felhasznált energia mennyisége? Mit jelent ez a jövőnkre nézve?
Tovább
Miért vétózta meg Magyarország az európai uniós klímasemlegességet 2050-re? II. Gazdasági elemzés
Miért vétózta meg Magyarország 2019. június 20-án az európai uniós karbonsemlegességet 2050-re? Ebben az írásban a kormány gazdasági érvrendszerét vizsgálja meg Kelemen Ágnes.
Tovább
Miért vétózta meg Magyarország az európai uniós klímasemlegességet 2050-re? I. Politikai elemzés
Miért vétózta meg Magyarország 2019. június 20-án az európai uniós karbonsemlegességet 2050-re? Ebben az írásban a politikai indokokat elemezi Bart István.
Tovább