Párizsi hátraarc – Nem az veszélyes a klímára, amit Trump mond, hanem az, amit ezzel a világnak üzen
Az USA-ból került a légkörbe az elmúlt 250 év kibocsátásának a negyede, ezzel messze Amerika klímaválság elsődleges felelőse. Ehhez képest...
TovábbNe örüljünk a meleg teleknek: amit megspórolunk a fűtéssel, azt a hűtésre fogjuk költeni
A változó éghajlat Magyarországon egyre forróbb nyarakat és egyre enyhébb teleket hoz. Nyáron mind többször kell bekapcsolnunk a klímaberendezést, télen viszont vannak egészen tavaszias időszakok, amikor alig kell fűteni a lakásainkat. De vajon ha épületeinkben szeretnénk egész éven át kellemes hőmérsékletet tartani, energetikailag összességében jól vagy rosszul járunk a klímaváltozással? Ennek járt utána Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékéről, valamint Lakatos Mónika, a HungaroMET-től.
TovábbFrom anti-immigration to importing migrant labor. Reindustrialization, battery factories and Hungary’s workforce gamble
Hungary's ambitious plan to reindustrialize, particularly through the battery industry, hinges on bringing in hundreds of thousands of migrant workers. Critics argue that without addressing social tensions and ensuring transparency, the policy could backfire, creating more division than development.
TovábbÚgy akarunk többszázezer vendégmunkást Magyarországra hozni, hogy egymásban sem bízunk
A kormány újraiparosítási programja miatt 300 ezer vendégmunkásra lesz szüksége Magyarországnak rövid időn belül. Mindeközben a magyar emberek kétharmada saját honfitársában sem bízik, nemhogy az intézményekben. Ellentmondások sokasága jellemzi ezt a foglalkoztatáspolitikai elgondolást, ami idővel robbanhat is.
TovábbA tűrőképesség határán: a leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot éltük át idén júliusban
Az emberi tűrőképesség és az egészségre gyakorolt hatás szerint az idei júliusi hőhullám volt a legrosszabb a modern mérések kezdete óta, amit át kellett élnünk.
TovábbAkár 40 napos nyári szárazságra készülhet a jövőben a magyar mezőgazdaság. Mi lesz így az élelmiszertermeléssel?
Az egymást követő száraz napok maximális száma július és szeptember között a jelenleg jellemző, átlagosan 20-25 napról 25-30 napra növekedhet a 21. század végére, ha a pesszimista kibocsátási forgatókönyvet tekintjük.
TovábbBúcsúzik az állandó szerkesztőség
Több mint fél évtized folyamatos tájékoztatás, szemléletformálás és tartalomkészítés után nem szégyelljük kimondani, hogy bizony elfáradtunk. Elmondjuk, hogy mi fog történni ezután a platformmal és mi nem.
TovábbNem mindenki fogja túlélni az eljövendő nyarak hőstresszét Magyarországon
Az 1990-es évekig csak kevés extrém hőstresszes napot találunk Magyarországon a május-szeptemberi időszak között, 2007-ben viszont, ha csak rövid időre is, de közel kerültünk az életveszélyes (46 fokot meghaladó hőérzet) tartományhoz.
TovábbHasít itthon a napenergia – most hiányzik csak igazán a nagyobb szélerőműves kapacitás
Az elenyésző hazai szeles kapacitás jelenleg alkalmatlan arra, hogy kiegyenlítse a naperőműves termelés hullámvölgyeit, és a Nemzeti Energia és Klímatervben 2030-ra megcélzott 1000 MW szélenergia bővítés is túl csekély lesz erre, főleg, hogy napenergiából 12000 MW-ot kívánunk elérni.
TovábbTúl szép, hogy igaz legyen: a szén-dioxid-elnyeléssel egybekötött energiatermelés lehetőségei Magyarországon
Képzeljünk el egy energiaforrást, ami nemhogy nem bocsát ki szén-dioxidot, hanem elnyeli azt, vagyis negatív kibocsátással bír! Ez kicsit meseszerűnek hangzik, igaz? A BECCS (bioenergy with carbon capture and storage) technológia azonban ezt ígéri.
TovábbÖtéves a Másfélfok
Fél évtizede vagyunk jelen a magyar, alkalomadtán pedig a nemzetközi és regionális nyilvánosságban, ami nem kevés idő, ezért ideje számot vetnünk az eredményekkel.
TovábbEurópa a leggyorsabban melegedő kontinens, mégsem prioritás a környezet- és klímavédelem az Unió közeljövőjéről szóló dokumentumban
A klímaváltozásból fakadó kockázatok ugyan elvontnak tűnhetnek, de valójában az egész gazdaságot és a társadalmat is veszélyeztethetik a kontinensen.
TovábbEgy egészséges fánk, ami a városainkat is fenntarthatóbbá teheti
A fánkgazdaság célja, hogy megtaláljuk azt az arany középutat, ahol a Föld minden lakosának alapvető emberi szükségletei kielégülnek („társadalmi alapzat”), miközben tiszteletben tartjuk az életet fenntartó bolygó kapacitását („környezeti plafon”).
TovábbA gazdák rémálma: növekvő tavaszi fagykárokat és terméskiesést hozhat a klímaváltozás a jövőben Magyarországon
A gyümölcsösöknél fellépő terméskiesésért 80%-ban a tavaszi fagykár a felelős, a korábbra tolódó virágzási időszak miatt pedig ez pont ebben a kritikus időszakban következhet be.
TovábbA rezsicsökkentés-csökkentés mérlege: több fát és szemetet éget a magyar
Szociális szempontok figyelembevételével és célzott ösztönzőkkel volna megvalósítható a sikeres átmenet a hazai fűtési szektorban.
TovábbSokkal több ruhát vásárolunk, mint 20 éve, de kb. feleannyi ideig hordjuk őket. A fast fashion valódi ára
Az EU évente 12,6 millió tonna textilhulladékot termel, aminek többségét elégetik, exportálják, vagy hulladéklerakón végzi.
TovábbA szélenergia adhatna pénzügyi mentőövet a hazai mezőgazdaságnak a klímaváltozás korában
A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba, csökkentve az ágazat gazdasági kockázatait, közvetetten segítve a védett mezőgazdasági haszonállatok és növények természetes helyén való megőrzését, továbbá támogathatják a talajvédelmet.
TovábbAlvási idő és minőség, turbulencia, villámlás, aktív vulkánok a gleccserek helyén. Ezekre is hat a klímaváltozás
A klímaváltozás mindenki számára nyilvánvaló hatásai, mint például a fokozódó a szélsőséges időjárási események, már jól ismertek. Ebben a cikkben négy olyan területet hozunk, amikre nem biztos, hogy először gondolnánk, de hat rájuk a klímaváltozás, és arra is kitérünk, hogy enyhíthetők a hatások.
TovábbPercenként 13 millió dollárral támogatjuk meg a természet rombolását, pedig ennek töredéke elég lenne annak megóvására
Ha jól bánnánk velük, akkor a természetalapú megoldások a szükséges kibocsátás-csökkentés akár harmadát is biztosíthatnák 2030-ig, hozzájárulva a víz- és élelmiszerbiztonság, az egészség, a biológiai sokféleség és a gazdaság fenntartásához is.
TovábbKevésbé válhat jégpályává télen az ország a felmelegedés miatt. Ónos esők és klímaváltozás
Magyarország Európán belül a leginkább kitett területe az ónos esővel sújtott időszakoknak (novembertől márciusig, de leginkább decemberben és januárban), mivel hazánkban gyakoriak a hideg légpárnás helyzetek.
TovábbÁllami támogatással égetjük az erdőt alacsony hatásfokú villamos energiáért, és emiatt a tűzifa is drágább
Magyarországon öt nagy biomassza erőmű használja fel az összes tűzifa közel egyharmadát, aminek jelentős része természetvédelmi szempontból értékes erdőkből származik.
TovábbKockázatok és mellékhatások: intenzív osztályra küldheti az egészségügyet a klímaváltozás
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) összefoglaló jelentése aláhúzza, hogy a klímaváltozás egy szinte már mindannyiunkat veszélyeztető és növekvő egészségügyi kockázat.
TovábbDrágábban akarod eladni vagy kiadni a lakásod, házad? Fektess energetikai korszerűsítésbe!
A közel nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok hazánkban is több, mint 50%-kal érhetnek többet, mint a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületek.
TovábbNem ösztönzi a rugalmas termelést és fogyasztást, valamint rontja a napelemek megtérülését a nemsokára életbe lépő bruttó elszámolás
Az átállás remek lehetőséget kínált (volna) arra, hogy egy korszerű elszámolási rendszer kerüljön bevezetésre idehaza, egyelőre azonban inkább több a bizonytalanság és a hátráltató tényező.
TovábbNe úgy csökkenjen a gázfogyasztás, hogy fáznak az emberek. Az energetikai felújítás hoz valódi és tartós rezsicsökkentést
Egy komplex felújítással akár 80%-os energiamegtakarítást érhetünk el, ami forintosítva a Kádár kockák esetében havi 85-90 ezer forintot is jelenthet, miközben a ház ingatlanpiaci értéke akár 50%-kal is nőhet.
TovábbKészülhetünk a gyakoribb téli árvizekre a klímaváltozás miatt Magyarországon?
Ahogy a klímaváltozás miatt megváltozik a téli csapadék halmazállapota, az évszakos csapadékmintázatok, és ahogy havazásból esőzésbe tart a téli Európa és Magyarország, úgy a jövőben növekedhet a téli árvizek kockázata hazánkban is.
TovábbMég annál is sokkal drágább mindannyiunknak itthon a hús és a tej, mint amit a bolti árak mutatnak
Át kell alakítanunk az agrártámogatási rendszert: a növényi termékpályák fejlesztése sokkal több nemzetgazdasági előnnyel jár, így kedvezőbb volna mindannyiunk számára.
TovábbEgy gazdaságos és tiszta energiától esik el a magyar lakosság a kormányzat szélerőművekkel kapcsolatos álláspontja miatt
A szeles kapacitás tervezett felskálázása elenyésző ahhoz képest, amit gazdaságosan és rövidebb határidővel meg tudnánk valósítani, hogy olcsó és tiszta energiával lássuk el a lakosságot.
TovábbAz olajlobbi árnyékában vet számot a világ, hogy hol tart a klímaváltozás mérséklésében. Kezdődik az ENSZ klímacsúcs Dubajban
November 30-án kezdődik az ENSZ 28. klímacsúcsa az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Dubajban. Hogy állunk a klímaváltozás mérséklésével, és mikről tárgyalnak majd a konferencián?
TovábbRengeteg szenet nyel a növényzet, csak maradjon is így
A Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet is raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között. Itthon és világszerte is tennünk kell azért, hogy a természet továbbra is partnerünk legyen a klímaváltozás mérséklésében.
TovábbJönnek a zöld munkahelyek, de hiányzik a képzett munkaerő
A klímasemleges gazdasághoz zöld munkahelyekre van szükség, de egyelőre nyolból hét ember nem rendelkezik semmilyen szükséges zöld kézséggel, ezért átfogó képzési rendszer kell, hogy biztosítsuk az igazságos átmenetet.
TovábbA klímaváltozás fokozott kockázatot jelent a gyerekekre
Az UNICEF jelentése szerint 2016 és 2021 között közel 43,1 millió gyerek (azaz átlagolva naponta 20 ezer) kényszerült elhagyni az otthonát az időjáráshoz kapcsolódó természeti katasztrófák következtében. Ez a szám a következő 30 évben akár több mint a duplájára is emelkedhet.
TovábbLe kell hoznunk a távhőt a földgázról itthon is, Európában már több helyen sikerült
A távhő szolgáltatáshoz sok negatív sztereotípia tapad itthon (drága, szabályozhatatlan), azonban ha jól alakítjuk át, akkor a dekarbonizáció titkos fegyvere lehetne. Több európai és pár hazai példa is mutatja, hogy ez nem lehetetlen.
TovábbÖko-államok, zöld kapitalizmus, folyamatos kármentés szövetségi rendszerben vagy mikroközösségekre való szétesés? A klímasemleges és fenntartható Európai Unió forgatókönyvei
Az EU törvényben kötelezte el magát amellett, hogy 2050-re klímasemleges lesz. A Joint Research Centre munkatársai ennek elérésére négy lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel.
TovábbÉvtizedek óta hülyére vesznek minket nagy sikerrel, mindannyiunk kárára. Klímaváltozás és dezinformáció
Nyolc évvel a Párizsi Megállapodás után is újrahasznosított hazugságok tömkelege és az ellenérdekelt lobbi által gondosan felépített és finanszírozott dezinformáció akadályozza a klímacélok végrehajtását.
TovábbKözelíti Magyarországot a klímasemlegességhez, de továbbra sem érjük el vele. A frissített Nemzeti Energia és Klímaterv szakmai-civil értékelése
Bár a frissített NEKT egy lépés a jó irányba, továbbra is számos olyan hiányosságtól szenved és mellőz bizonyos beavatkozási pontokat, amelyek összességében hátráltatják azt, hogy hazánk 2050-re elérje a törvényben rögzített klímasemlegességet.
TovábbViszlát vénasszonyok nyara, bekebelezheti a nyár a szeptember-októberi időszakot is
Eltűnhet Magyarországon is az indián nyár, de csak azért, mert a nyárias napoknak megfelelő idő veszi át a helyét. Ennek részben örülni is lehetne, de az összkép továbbra is a felé mutat, hogy érdemes volna betartani a párizsi klímacélokat.
TovábbEgyre több embert kellene kiszolgálniuk, miközben a vegyszerek és a klímaváltozás veszélyezteti őket. Így védhetnénk meg a méheket és a beporzókat
Elemi érdekünk a természet-helyreállítási törvény végrehajtása, a növényvédő szerek visszaszorítása és a klímaváltozás mérséklése, hogy ne sérüljön az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság.
TovábbSokkal nehezebb előrejelezni és egyre több lesz belőle. Villámaszályokra is készülhet a magyar mezőgazdaság
A Magyarországra is veszélyt jelentő villámaszályok gyorsan kialakulhatnak, és a "normális" állapotokat néhány hét alatt kritikusan szárazra változtathatják. Az alkalmazkodás részét képezi az előrejelzések fejlesztése és a mezőgazdaság ellenálló képességének növelése.
TovábbÉvi több tízezer forintot spórolhatnánk az élelmiszerpazarlás csökkentésével és még a klíma is jól járna
Magyarországon évente fejenként kb. 65 kg élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásokban, amiből 25 kg elkerülhető lenne, és ami kb. 35 ezer forint megtakarítást jelentene fejenként.
TovábbSegíthetne kiváltani a földgázt, és nem növeli a földrengéskockázatot. A geotermikus energia a békési földrengések árnyékában
Augusztus végén bő egy hét alatt közel száz földrengés történt Békésben, amelyből több a 4-es magnitúdót is meghaladta, amit már a helyi lakosság is érzékelt. A békési földrengések miatt a geotermiával kapcsolatos felröppent aggodalmakat szeretnénk eloszlatni ebben az írásban.
TovábbIszapos pocsolya vagy fürdőzésre alkalmas üdülőhely? Ez lehet a tétje a kibocsátás-csökkentésnek a Velencei-tónál
A 2022-es nyár nemcsak az extrém meleg és a súlyos aszály miatt vált emlékezetessé, hanem mert őszre rekord alacsonyra (53 cm) süllyedt a Velencei-tó vízszintje. Azóta állandóan visszatérő kérdés, hogy hazánk harmadik legnagyobb természetes tava kiszáradhat-e, és ha igen, mikor?
TovábbTöbben választanák a vega/vegán menüt, ha nem volna külön felcímkézve? Az USA-ban igen
Rengeteg okunk van arra, hogy újragondoljuk táplálkozási szokásainkat, azonban a MIT Media Lab friss kutatási eredménye is mutatja, hogy érdemes változatos eszköztárral közelíteni ehhez a kérdéshez.
TovábbFöldalatti víztározókkal menthetnénk meg a Homokhátságot az elsivatagosodástól
Ha nem változtatunk a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlaton, valamint nem törekszünk a csapadék helyben tartására, akkor a Homokhátságon teljesen ellehetetlenülhet a mezőgazdaság és csak a folyóvölgyek maradnak élhetők.
TovábbHa roncstemetőt csinálunk a Föld körüli világűrből, az az űrkutatásnak és az ózonrétegnek is árt
Jelenleg közel 11 ezer tonnányi objektum kering a Föld körül, a működő műholdak mellett egyre nő a veszélyes űrszemét mennyisége is. Ha nem kezdünk fenntarthatóan bánni a világűrrel, a negatív hatásokat itt lent a Földön is mindannyian érezni fogjuk.
TovábbMost még a kárenyhítéssel és a rekordokkal vagyunk elfoglalva, de ugyanilyen fontos volna a csapadék megtartása
Az elmúlt napok heves csapadék- és zivatareseményei próbára tették az országot: sok helyen villámárvizek alakultak ki, leállt a vasúti közlekedés, csak Budapesten 4100 bejelentés érkezett a BM Országos Kataszrófavédelemhez. A jelen problémái mellett szokásunkhoz híven igyekszünk a jövőbe tekinteni, és egyben megoldási javaslatot nyújtani
TovábbElkerülhető volna, hogy a tavalyi legsúlyosabb aszály három-négyévente forduljon elő a század végére Magyarországon
A tavalyi év volt az eddigi legrosszabb hazánkban az aszály szempontjából az elmúlt 48 év megfigyeléseit tekintve, és az előzetes adatok szerint ekkor volt a legalacsonyabb a kukorica termésátlaga is.
TovábbA haszonállatok sem bírják a hőséget, kevesebb lehet a tej, a tojás és a hús is
Az állatok komfortzónáját meghaladó 1°C-nyi hőmérséklet-emelkedés esetén 3-5%-kal kevesebb táplálékot fogyasztanak, ami a tej-, hús- és tojástermelés csökkenéséhez vezet, komoly ágazati veszteségeket eredményezve.
TovábbAz EP zöld utat adott a természet-helyreállítási törvénynek, a következő lépcső az ökoszisztémák jogokkal való felruházása lehet globálisan
Szerdán az Európai Parlament szűk többséggel, de elfogadta természet-helyreállításáról szóló törvényjavaslatot mely kötelező célszámokat határoz meg konkrét területeken. Ezt kiegészítve az ökoszisztémák jogi státuszának megadása segíthet megmenteni a számunkra természetet.
TovábbEz vár a fiatalokra: jelentősen kevesebb felhasználható kibocsátás, jóval több szélsőséges időjárási esemény
Nemcsak többet szenvednek majd a fiatalok a klímaváltozástól, de igazságtalanul nagyobb a cselekvés terhe is, ezért rendkívül fontos lenne aktívabb bevonásuk a döntéshozatalba.
TovábbBiztonságos közlekedés nélkül csak álom marad a fenntartható és élhető város is
Az olyan városokban, ahol a közlekedés legkiszolgáltatottabb résztvevői, a gyalogosok, kerékpárosok és közösségi közlekedők nem érezhetik magukat biztonságban, csupán álom marad a környezeti fenntarthatóság és az élhetőség is. Szerkesztőségi közlemény a július 1-jei halálos gázoláshoz kapcsolódóan.
TovábbExtrém nyári nagycsapadékokban merülhet el a Nyugat-Dunántúl és Budapest környéke a század második felében
Az extrém nagy csapadékok villámárvizet, földcsuszamlást, anyagi károkat, szélsőséges esetben pedig akár haláleseteket is okozhatnak, különösen a rossz vízelvezetésű, sűrűn beépített vagy hegyvidéki települések esetében.
TovábbNe a hidrogén legyen az új metán. A hidrogénszivárgás veszélyei
Szakértők szerint az épp jelentős felskálázás előtt álló hidrogén 10%-a is elveszhet a szivárgás miatt az értékláncban, ami egyrészt pénzben is mérhető termékveszteséget jelent, másrészt jelentősen csökkentheti, a legrosszabb esetben pedig teljesen lenullázza annak kibocsátás-csökkentő hatását, vagy akár tovább növelheti a globális felmelegedést.
TovábbA tisztuló légkör és a melegedő klíma több bőrrákhoz vezethet, de a viselkedésünkön is sok múlik
Rohamosan nőtt a bőr rosszindulatú daganatainak száma Magyarországon az elmúlt évtizedekben, ami nagyrészt az UV-sugárzás növekedésének tulajdonítható. Elővigyázatossággal csökkenthetjük a kockázatokat.
TovábbA közép-európai erdők ökoszisztéma szolgáltatásai még menthetők, ha tényleg vigyázunk az erdőkre
Az erdők által nyújtott szolgáltatások a papírtól egészen a gyógyszeriparig terjednek, szenet kötnek meg, élőhelyet biztosítanak, kulturális és spirituális értékkel bírnak. Ezek a széleskörű erdei ökoszisztéma szolgáltatások a 21. század végére átlagosan 15-23%-kal csökkenhetnek Európában.
TovábbKutatók mutathatnak irányt az Európai Unió 2040-es kibocsátás-csökkentési terveinek
Meghatározó pozícióba került tizenöt tudós Európában: a 2021-es Európai Klímarendelet által létrehozott, Eory Vera személyében magyar taggal is rendelkező Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testületet (ESABCC) jelentős politika- és jogszabályformáló véleményt fogalmazhat meg a közeljövőben.
TovábbSzó szerint jobban főhet és fájhat majd a fejünk. Migrén, klímaváltozás és légszennyezettség összefüggései
Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek, tünetek kockázatait is.
TovábbA klímaváltozás hatásos mérséklésén múlik, hogy lesz-e hazai fehérbor a jövőben Magyarországon
Jelenleg a hazai borvidékek 70%-án fehér borszőlő van telepítve, azonban a változó klimatikus viszonyok miatt ez radikálisan megváltozhat.
TovábbEgyre többen vannak és jól érzik magukat a felmelegedő Kárpát-medencében is. Idegenhonos kártevők a magyar mezőgazdaságban
Az Újvilág felfedezését követően folyamatos, de az utóbbi években exponenciális növekvő számú az idegen fajok betelepedése az új élőhelyekre. Ez globális probléma, ami komoly kockázat a kontinens egész mezőgazdaságának.
TovábbLátja a kockázatokat, nem klímaszkeptikus, de a részletekkel bajban van és felületes. ChatGPT klíma kérdezz-felelek és értékelés
Az OpenAI által fejlesztett és tavaly novemberben elindított mesterséges intelligencia (MI) chatbot, a ChatGPT világszerte hatalmas hullámokat gerjesztett és gerjeszt a mai napig. Feltettünk hát neki 7+1 kérdést a klímaváltozás témájában és értékeltük a válaszait.
TovábbAki műanyagot vet, mikroműanyagot arat. A talajban és a termesztett növényeinkben is ott van már a szennyezés
Az óceánok műanyagszennyezése globálisan is egyre nagyobb figyelmet kap, holott a talajok mikroműanyag-szennyezettsége fajlagosan akár 4-23-szor is nagyobb lehet. Különösen kitettek a mezőgazdasági talajok, ahonnan az élelmiszerünk is származik.
Tovább„Újságírás és tudomány” – a projekt lezárult, a munka folytatódik tovább
Az Európai Klíma Kezdeményezés (EUKI) támogatásával a Másfél fok is része annak a határokon átívelő, bolgár-magyar-román-szerb konzorciumnak, amelyik az újságírók és kutatók jobb és hatékony együttműködésével kívánja emelni a környezeti-éghajlati válsággal kapcsolatos tájékoztatás minőségét és mennyiségét.
TovábbVanuatutól Romániáig egyre többen a bíróságon akarják rákényszeríteni a kormányokat a hatékony klímapolitikára
Egyre több országot fognak perbe, amiért azok felelősségükhöz mérten nem tesznek meg mindent a klímaválság megfékezésére, és ezzel olyan alapvető emberi jogokat is sértenek, mint például az egészséghez és az élethez való jog.
Tovább