Erdős-sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást
Már az elmúlt 50 év megfigyelései alapján is kijelenthető, hogy Magyarország érezhetően szárazodik: az 1971-1990-es időszakhoz képest a nedves területek aránya az év legcsapadékosabb hónapjában, júniusban 84-ről 68%-ra csökkent napjainkra. A klímamodell-szimulációk szerint ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális üvegházhatású-gázkibocsátások és erősödik az éghajlatváltozás, akkor tovább fog növekedni a száraz területek aránya hazánkban.
Tovább
Vörös riasztás az emberiségnek – 8 tény, amit tudnod kell a legutóbbi IPCC jelentésről
Az IPCC Hatodik Értékelő Jelentése összegzi a világ legjobb elérhető tudományos ismereteit az éghajlatváltozásra vonatkozóan. Ez a cikk összefoglalja a 8 legfontosabb kulcsüzenetet.
Tovább
Vörös riasztás, hogy cselekedjünk. Az IPCC Hatodik Értékelő Jelentése
Az IPCC Hatodik Értékelő Jelentése összegzi a világ legjobb elérhető tudományos ismereteit az éghajlatváltozásra vonatkozóan. Külön cikksorozatban részletesen bemutattuk annak tartalmát – itt ezeket kívánjuk rendszerezni.
Tovább
Egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság – összetett extrém események
Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken. Az extrém események önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban kombinálva megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerünk nem biztos, hogy ellen tud állni.
Tovább
Csecsemőkortól kezdve tele lehet a szervezetünk mikroműanyaggal
A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó.
Tovább
Tartósan és életveszélyesen forró lehet a nyár az Alföldön és a nagyvárosokban, ha nem csökkentjük a kibocsátásokat
Kizárólag egy mérsékelt kibocsátásokkal számoló jövőkép szerint van esélyünk annak megfékezésére, hogy a század közepétől ne szabaduljon el az emberi szervezetre akár életveszélyes hőhullámos napok száma, és az elindult exponenciálisan növekvő trendet lassítani tudjuk.
Tovább
Egyszerre van rá szükségünk, miközben veszélyes is: az UV sugárzás
A magas ultraibolya sugárzás káros egészségügyi hatásai, mint a bőrrák vagy a szürkehályog kialakulásának veszélyei viszonylag közismertek, azonban részben szüksége is van rá a testünknek a D-vitamin szintézise miatt.
Tovább
„Cselekszem, ha látom” – a járvány és háború közé szorult klímakommunikáció nehézségei és lehetőségei
A klímaváltozás megjelenítésében „hiszem, ha látom” elve helyett ma már inkább a „cselekszem, ha látom” elve lehet a döntő, ahol kiemelt szerep juthat a médiának, ha a tájékoztatást megfelelő környezetpolitikai környezet is segíti.
Tovább
Nem az EU és nem is a klímavédelem miatt drága az áram
Nem a kevesebb szélenergia, és nem is az uniós klímapolitika és az ezzel összefüggő, a szén-dioxid-kibocsátást terhelő kvótaárak alakulása áll a gáz-, és ezzel összefüggésben az áramárak emelkedése mögött. Az áram árát döntően a gáz, a gázét pedig piaci folyamatok emelték a többszörösére már az ukrán háború előtt is.
Tovább
A fenntarthatatlan igényeket nem lehet fenntarthatóan kiszolgálni
Az IPCC harmadik munkacsoportjának friss jelentése először vizsgálta átfogóan azt, hogy igényeink megváltoztatása milyen hatással lehet az éghajlatváltozás mérséklésére. Az egyéni cselekvések a globális kibocsátást akár 40-70%-kal csökkenthetik az évszázad közepére, amennyiben ezt rendszerszintű változások is segítik.
Tovább
IPCC: A klímaváltozás mérséklése nem vágná földhöz a gazdaságot, sőt, megóvná azt
A közhiedelemmel ellentétben az éghajlatváltozás mérséklése nem okozná a globális GDP visszaesését, sőt, ha az elszaladó klímaváltozás okozta gazdasági károkat és veszteségeket is figyelembe vesszük, akkor a mérséklés globális költségét meghaladnák az abból származó gazdasági előnyök.
Tovább
Okosan (de ne mindenhova) ültess, Magyarország! A gyepek és lomboserdők szerepe az éghajlatváltozás hazai mérséklésében és az alkalmazkodásban
Nem kell és nem is szabad teleültetnünk fákkal egész Magyarországot. Akkor mit és hova ültessünk, hogy mérsékeljük a klímaváltozást?
Tovább
Három éves lett a Másfél fok
3 évesek lettünk, köszönjük, hogy olvastok és követtek minket!
Tovább
Majdnem 4000 egészségesebb évet nyerhetne a magyar lakosság az energiahatékony épületfelújításokkal
A beltéri légszennyezettség, valamint a nem megfelelő hűtő- és fűtőrendszerek miatt több ezer egészséges életévtől esik el a magyar lakosság, miközben az elavult épületállomány az üvegházgáz kibocsátás egyik fő forrása is.
Tovább
IPCC: Meg kell mentenünk a természetet, hogy az segíthessen rajtunk
Sok faj képtelen lépést tartani a mostani gyors ütemű változásokkal, alkalmazkodási lehetőségeik végesek, ami az ökoszisztémák széthullásával is fenyeget.
Tovább
IPCC: Fizikailag és mentálisan is belerokkanhatunk a klímaváltozásba
A század végére már a globális népesség 50-75%-a lesz kitéve az emberi életet veszélyeztető éghajlati viszonyoknak és direkt fizikai kockázatokon túlmenően a mentális egészségre is káros hatással van a klímaváltozás. Sikeres alkalmazkodással azonban csökkenthető lenne a kitettség és a társadalmi egyenlőtlenség is.
Tovább
“Újságírás és tudomány” – regionális összefogás a minőségi tájékoztatásért
Az Európai Klíma Kezdeményezés (EUKI) támogatásával a Másfél fok is része annak a határokon átívelő, bolgár-magyar-román-szerb konzorciumnak, amelyik az újságírók és kutatók jobb és hatékony együttműködésével kívánja emelni a környezeti-éghajlati válsággal kapcsolatos tájékoztatás minőségét és mennyiségét.
Tovább
Több kagyló és tengeri moszat, kevesebb csirke és marha. Blue food és fenntartható táplálkozás
Az édesvizekből és óceánokból származó élelmiszerek 3,2 milliárd ember számára jelentik a fő fehérjeforrást, 800 millió embernek pedig megélhetést biztosítanak. Mind az éhezés visszaszorításában, mind az egészséges táplálkozásban fontos szerep juthat a „kék ételeknek”, különösen a kisebb testű halak, illetve kagylók és moszatok fogyasztásának.
Tovább
Anyagi csőd lehet hitelezési szempontból is a klímaváltozás
Az eurózóna pénzügyi stabilitása felett őrködő Európai Központi Bank négymillió vállalat adatain klíma-stressztesztet végzett, hogy pénzügyi szemszögből vesse össze a zöld átmenet miatti veszélyeket a klímaváltozás fizikai kockázataival három különböző, lehetséges klíma-forgatókönyv esetén. A három forgatókönyv közül egyértelműen a Párizsi Megállapodás betartását szem előtt tartó Rendezett Átállás lenne a legkedvezőbb.
Tovább
A téli hidegrekordok eltűnnek, a melegrekordokból egyre több lesz
A tél a legváltozékonyabb évszak Magyarországon, ugyanakkor a 21. század elején, különösen az elmúlt 10 évben látványos eltolódásnak vagyunk a szemtanúi: miközben a melegrekordok száma még továbbra is változékonyabb vagy enyhén nő, addig a hidegrekordok száma kiszámíthatóan és folyamatosan csökken.
Tovább
Viszlát olcsó pamut ruhák: a klímaváltozás hatása a gyapottermesztésre
Már két évtizeden belül a világ gyapottermelő területeinek háromnegyede veszélyes hőstressznek lesz kitéve és súlyos aszályok sújtják majd a régiók felét. A klímaváltozás megdrágíthatja a pamutot.
Tovább
2021 időjárási szélsőségei – előzetes a jövő éghajlatához
Hőhullámok, áradások, erdőtüzek, aszályok, időjárási rekordok megdőlése a világ számos pontján – így jellemezhető a 2021-es év éghajlati szempontból. Mindez úgy, hogy jelenleg „csupán” 1,1-1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest.
Tovább
80 millió állás szűnhet meg globálisan 2030-ig a fokozódó hőstressz miatt
Globálisan több mint egymilliárd dolgozó van potenciálisan kitéve hőstressznek a munkavégzés során és fokozódó hőstressz miatt több mint félmilliárd munkaóra veszhet el, ami jelentős csökkenéshez vezethet a termelékenységben, ezermilliárdos károkat jelent és tovább növeli a társadalmi különbségeket.
Tovább
Körforgásos gazdaság nélkül az energiaátmenet sem lesz elég a klímacélok teljesítéséhez
Változtatnunk kell azon, ahogyan az erőforrásainkkal bánunk, különben az energiaátmenet sem lesz elég a klímacélok teljesítéséhez. Ehhez kínál megoldást a körforgásos gazdaság.
Tovább
A dominó, amit nem akarunk felborítani. Éghajlati átbillenési pontok
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) két évtizede vezette be az átbillenési pontok fogalmát, ami szerint bizonyos felmelegedési szint után olyan kritikus, visszafordíthatatlan változások indulhatnak meg a földi rendszerben (éghajlat, óceáni áramlások, bioszféra), amelyeket az emberiség jelenlegi tudásunk szerint képtelen lesz befolyásolni.
Tovább
Lesz európai uniós forrás a klímacélok és a társadalmi igazságosság összehangolására
Komoly, rendszerszintű gondolkodást tükröző beavatkozásra és a szegényebb rétegek komolyabb támogatására van szükség idehaza, amire az Európai Uniótól 1100 milliárd forint támogatást hívhat le Magyarország 7 év alatt a Szociális Klímaalapból.
Tovább
Bírja a szárazságot, kedveli a meleget, de a klímaváltozás az olívaiparnak is betehet
A klímaváltozás miatt egyre szárazodó és forrósodó körülmények veszélybe sodorhatják az olajfát: sok helyütt jelentősen csökkenhet a terméshozama, ami új kihívások elé állítja a gazdákat.
Tovább
Harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben Magyarországon a klímaváltozás miatt
A globális felmelegedés hatására a 20. század eleji évi ~120 napról 80 nap alá csökkent napjainkra a fagyos napok átlagos éves száma Magyarországon. A megfigyelt változásokért egyértelműen az általunk gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést.
Tovább
A kakaó egyszerre oka és áldozata a klímaválságnak
Felére csökkenhet a kakaótermesztésre igazán alkalmas területek nagysága a klímaváltozás miatt a 2040–2070 közötti időszakra, miközben az elmúlt évtizedekben csak a kakaótermesztés miatt több millió hektár erdőt irtottak ki, jelentősen hozzájárulva ezzel a klímaválsághoz.
Tovább
Tényleg extrém hideg télre kell készülni? Hidegbetörések és a poláris örvény
Brutális tél várható idén, kemény sarkvidéki hideggel – egyre több hírben jelenik meg hasonló előrejelzés. A poláris örvény, amire sok, extrém hideget ígérő előrejelzés és hír épül, egy olyan összetett légköri jelenség, amelynek alakulásából szintén nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, ugyanakkor a klímaváltozás rá is hat.
Tovább
A klímaváltozás miatt a növényekkel fogunk versenyezni a vízért, és ez egyikünknek sem jó
785 millió ember számára a legalapvetőbb ivóvíz szolgáltatás már most sem érhető el, 2025-re pedig a földi népesség fele vízhiányos területen fog élni, míg a jó vízellátottságú területek kiterjedése csökken. Emellett a növényzet növekvő vízfelhasználása egyes területeken várhatóan a vízkészletek csökkenéséhez vezet.
Tovább
A természet jobb partner, mint rabszolga. A balkonládáktól a permakultúráig
Egyre gyakrabban találkozhatunk itthon is a permakultúra kifejezésével, ami azonban jóval több, mint egzotikusnak tűnő kísérlet, vagy hogy paradicsomot és tököt termesztünk nagyvárosi házak gangján vagy erkélyein. Lényege, hogy olyan élőhelyeket alakítunk ki, ahol a természetes rend uralkodik, mi pedig ezzel harmóniában élve élvezzük annak áldásait.
Tovább
Életben maradt a 1,5 °C reménye, de a világ nem töri össze magát, hogy megmentse a beteget – COP26 helyszíni értékelő
Véget ért a Glasgow-ban rendezett 26. ENSZ klímacsúcs. Vannak eredmények, aminek lehet és kell örülni, de a 1,5 Celsius-fokos cél betartása olyan állapotban van, mint Schrödinger macskája: életben is van a remény, és nincs is. Ennél többre és gyorsabban lesz szükség a világ országaitól, ha biztonságos földi éghajlatot szeretnénk.
Tovább
Félidőben a klímacsúcs: vánszorgás a jó irányba, de ennél több kell
Lassan búcsút int a világ a széniparnak, kevesebb pénzt fog kapni az olaj- és gázipar, 2030-ig 30%-kal csökkenti a metánkibocsátásokat több mint 100 ország.
Tovább
Ha kirúgjuk az uniós klímapolitika egyik lábát, akkor majd egy másikat kell erősítenünk
Bár a nyáron, az Európai Bizottság által bemutatott Fit for 55 uniós klímapolitikai csomag nemhogy döntéshozatali, de igazán még tárgyalási fázisban sincs, már több kritika és politikai támadás érte. Ha a csomag egyes részeit a magyar vagy más kormányok gyengítik, attól még az összcél nem változik, és ebben az esetben más pontjait kell erősíteni a csomagnak.
Tovább
A klímaváltozás megfékezése elsősorban a G20-akon múlik – hamarosan elkezdődik az ENSZ klímacsúcs
Egy év kényszerkihagyás után október 31-én rajtol el az ENSZ 26. klímacsúcsa (COP26) Glasgow-ban. A klímatárgyalások fő tétje, hogy az országok növelik-e az éghajlatvédelmi vállalásaikat.
Tovább
Szélsőséges csapadékeloszlás felé tolja el a világot a felmelegedés az IPCC szerint
Október elején Genova megyében, Olaszországban 12 óra alatt lehullott az éves átlagos csapadékmennyiség fele. Ez csupán egy esemény a sok közül, ami megerősíti az új IPCC egyik hangsúlyos állítását: A hidrológiai ciklus felgyorsulásának következtében a szélsőségek irányába eltolódó csapadéktöbblet és a csapadékhiány is egyre jelentősebb kockázatot jelent.
Tovább
A városi fák nemcsak környezeti és esztétikai, de gazdasági értéket is képviselnek
A városi zöldfelületekre gyakran dekorációként tekintünk, pedig azok jóval többek annál: gazdasági tényezők.
Tovább
Felborítottuk a Föld energiamérlegét, a nettó zéró kibocsátás a kiegyensúlyozás kulcsa
Az energiamérleg legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver. A többlet nagy részét az óceánok vették fel, ami már most drámai hatással van a tengeri ökoszisztémákra. Minél előbb érjük el a nettó nulla kibocsátásokat, annál előbb fog csökkenni a légköri üvegházgáz koncentráció, és vele együtt a felmelegedés is.
Tovább
A magyar villamosenergia-rendszer átfogó rugalmasságnövelése szükséges, ha ki akarjuk használni a megújuló potenciált
A már létező hazai naperőmű-kapacitás nagyobb, mint a paksi atomerőműé. A potenciálisan nagy, ám ingadozó termelés kezelése az egyik legkomolyabb kihívás az áramszektor előtt, hiszen a rendszerben a „betett és a kivett” áramnak egyensúlyban kell lennie. A lakossági fogyasztók bevonása a rendszeregyensúly fenntartásába is elengedhetetlennek tűnik.
Tovább
Klímaváltozás Magyarországon: ez vár ránk az IPCC szerint a régióban
Az IPCC új, a régiónkra vonatkozó számításai szerint Nyugat- és Közép-Európában is azzal kell számolni, hogy az ember okozta felmelegedés hatására nő a villámárvizek száma, miközben az aszálykárok és az erdőtüzek is egyre többször okoznak majd pusztítást.
Tovább
Nincs racionális ok a magyar szélerőművek tiltására
Tizedannyi szélerőművi kapacitás épült Magyarországon, mint Ausztriában, holott az ország egyes területeinek lehetőségei a szélnagyhatalomnak gondolt osztrák vagy német adottságokkal egyenértékűek. A jelenleg is érvényben lévő korlátozások inkább szubjektív értékítéletet, mint szakmai megfontolást mutatnak.
Tovább
Egyértelműen melegebb az ősz – emiatt akár az őszi sárgás-piros színek is eltűnhetnek
Közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest, a melegedés trendje egyértelműen kimutatható. Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak –, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása.
Tovább
Új IPCC jelentés: még van esélyünk az élhető földi éghajlatra, de nincs vesztegetnivaló időnk
Az IPCC új jelentése szerint fizikailag lehetséges, hogy csak kis mértékben, átmenetileg lépjük át a 1,5 °C-ot, és a nettó nulla globális kibocsátás elérésével stabilizáljuk az éghajlatot. Ehhez rendszerszintű, gyökeres változtatásokra van szükség.
Tovább
Veszélyessé és egészségtelenné teheti a szabadtéri sportot a klímaváltozás
Egy olimpia vagy világbajnokság egy nagyváros kibocsátásaival vetekszik, így a nagy sportrendezvények és világesemények nemcsak elszenvedői, de okozói is a klímaváltozásnak, ezért azok lebonyolításán változtatnunk kell.
Tovább
Így lesz az adatokból kézzelfogható társadalmi-gazdasági haszon: éghajlati szolgáltatások
Aszálytűrő növényeket ültessünk? Evakuálnunk kell a várost heves esőzés miatt? Várhatóan mennyi napenergiát tudunk termelni egy adott régióban? Csak pár kérdés, amelyekre az éghajlati szolgáltatások választ tudnak adni, segítve ezzel mindennapi életünket.
Tovább
A fenntarthatóság boldoggá tesz, és mérhető is: Boldog Bolygó Index
Ha megkérdeznénk az embereket, hogy mi teszi őket boldoggá, nem biztos, hogy a pénz lenne az első. Az olyan szempontok mellé, mint a szeretet vagy az egészség, az utóbbi években felzárkózott a fenntarthatóság is. Ennek mérésére alkották meg a Boldog Bolygó Indexet.
Tovább
A szénkivonó technológiákba vetett hit alááshatja a globális klímacélokat
A világ kibocsátáscsökkentési céljait jelentősen alááshatja, ha túlságosan támaszkodik a különböző szénkivonó technológiákra, melyek még gyerekcipőben járnak, mégis több ország és óriáscég is irreális mértékben számol velük.
Tovább
A természet és mi is felépülhetünk a tömegturizmus okozta károkból
A globális tömegturizmus egyszerre okozója és elszenvedője a klímaváltozásnak: az emberiség üvegházhatású-gázkibocsátásainak 5-8%-áért felel, pusztítja a természetes élőhelyeket, hozzájárul a talajerózióhoz, a levegő- és vízszennyezéshez, csökkentheti a biodiverzitást. Maga a turizmus soha nem lesz teljesen fenntartható, de fenntarthatóbb lehet.
Tovább
A fűtés, a közlekedés és a hús árát is befolyásolja az uniós klímapolitika reformja
Az ESR, az úgynevezett erőfeszítés-megosztási rendelet reformja lehet az egyik legélesebben vitatott pontja az Európai Bizottság Fit for 55, azaz a 2030-ig elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentés eléréséhez szükséges csomagjának. A szegények kontra gazdagok kérdés itt kerülhet leginkább előtérbe.
Tovább
Ami ma szélsőséges hőhullám, az a jövőben egy átlagos nyári nap lehet Magyarországon
2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta. A regionális klímamodell szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani nyári szélsőségek a mindennapjaink részévé válhatnak, ha így folytatjuk.
Tovább
A felhők nem fogják megállítani a felmelegedést, sőt még erősíthetik is azt
Az üvegházhatású-gázkibocsátás nemcsak hőmérséklet-emelkedést eredményez, hanem láncreakciók sorozatát indítja el az éghajlati rendszerben és hatással van többek között a globális égbolt kétharmadát borító felhőkre is. Bár a felhőzetnek akár hűtő hatása is lehetne, olyan irányba haladunk, hogy tovább melegíthetik a légkört.
Tovább
Nagy a bizalmi szakadék a fejlett és fejlődő országok között a köztes klímatárgyalások után
Június első három hetében virtuálisan “ültek össze” az országok klímatárgyalói, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtását szolgáló szabályok még mindig nem tisztázott részleteiről egyeztessenek, nem sok sikerrel.
Tovább
Kvótákkal vadászná le az EU a legdurvább szennyezőket
Júliusra halasztotta az Európai Bizottság annak bemutatását, hogyan kellene az EU-nak elérni 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, majd a karbonsemlegességet 2050-re. Az egyik legfontosabb lépés a 2005 óta működő, uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja, és ezzel szoros összefüggésben a karbonvámok bevezetése.
Tovább
Túl sok és túl kevés víz: hogyan alkalmazkodjunk az egyre szélsőségesebb éghajlathoz?
A szélsőségekhez való alkalmazkodáshoz olyan összetett, integrált rendszereket kell kiépítenünk, amelyek a víz elvezetése helyett annak megtartására törekednek a tájban. Íme néhány természetalapú megoldás.
Tovább
Egyre gyakoribbak és pusztítóbbak az óceáni hőhullámok
A klímaváltozás miatt a nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, egyre több kárt okozva a tengeri ökoszisztémákban.
Tovább
Pár hűvös hónap nem azt jelenti, hogy ne lenne felmelegedés, vagy hogy elmarad a nyár
Az idei tavasz Magyarországon és Európában az átlagosnál hűvösebb volt, globálisan azonban a felmelegedés folytatódott. Néhány szokatlanul hűvös hét vagy hónap még nem jelenti az éghajlatváltozás végét – és azt sem, hogy ne lenne idén nyár. Mire szolgálnak (és mire nem) az évszakos előrejelzések?
Tovább
Teljesen felhagyott a fosszilis energia védelmével a Nemzetközi Energia Ügynökség
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) olyan különjelentést tett közzé, amelyet nyugodtan hívhatunk radikálisnak, és ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Az új szénbányák nyitását azonnal (tehát most, 2021-ben) be kell szüntetni, nem épülhetnek új szenes erőművek, és új olaj- és gázkitermelés sem indulhat azon túl, ahol már megszületett a beruházási döntés, ha el akarjuk érni a párizsi klímacélokat.
Tovább
Miért szennyezhet egy új ház többet, mint egy régi? Szén-dioxid kibocsátás az építőiparban
Bár az olyan energiaintenzív iparágak, mint a beton, üveg vagy acél teljes kivezetése az építőiparból egyelőre nem lehetséges, bőven van lehetőség a változtatásra. Ehhez azonban úgy az anyagok, mint az épületek szempontjából előtérbe kell helyezni az életciklust figyelembe vevő szemléletet, különben nem tudjuk tartani a Párizsi Megállapodásban foglalt célokat.
Tovább
Az ivóvizünk egyelőre nincs veszélyben, de folyóinkban már ott van a mikroműanyag
A magyar ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de folyóinkban már jelen van a mikroműanyag szennyezés. Ami igazán aggasztó, hogy jelenleg sem rendszeres mérések, sem ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzés nem készül, ahogy nincs szó a szennyezés lehetséges mérsékléséről sem.
Tovább
Extrém szélsebességű viharokat hoz a klímaváltozás Magyarországon
Fokozódó szélviharokat, és ezzel együtt növekvő viharkárokat hozhat a klímaváltozás Magyarországon. Miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége.
Tovább
A négy fal között sem menekülünk a légszennyezettségtől
A beltéri légszennyezettség sokak számára még a kültérinél is láthatatlanabb, holott ugyanúgy ártalmas az egészségünkre. A felértékelődő otthoni munkavégzés és a klímaváltozás következtében fokozódó időjárási szélsőségek miatt várhatóan sok időt fogunk belterekben tölteni, emiatt a problémát kezelni kell.
Tovább
Pára-paradoxon: a szén-dioxid kibocsátással a vízgőzt is magunk ellen fordítjuk
Azzal, hogy az emberi kibocsátásokon keresztül elkezdtük növelni a látszólag elenyésző arányú többi üvegházgázt, úgy a vízgőz is elkezdett másképp viselkedni. Igazi paradoxont hoztunk létre: egyszerre lett túl sok és túl kevés belőle a légkörben. Egy eddig természetes folyamatok által szabályozott alvó oroszlánt ébresztgetünk, ami tovább fokozhatja a klímaváltozást.
Tovább