Teljesen eltolhatja és megváltoztathatja a nyári szabadtéri sportolást és sporteseményeket a klímaváltozás
Hogyan fogunk tudni nyáron szabadtéren sportolni és sporteseményeket rendezni a klímaváltozás korában a jövőben? Rövid szerkesztőségi közleményünk.
TovábbA párizsi klímacélok betartásával érhetnénk el, hogy ne egy hosszú hőhullámos időszak legyen a nyár a jövőben az Alföldön és Budapesten
Azonban ha a pesszimista forgatókönyv valósul meg (nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal), akkor tényleg ezek lehetnek hátralévő életünk “leghűvösebb” nyarai, mert az elmúlt 20 év átlagánál közel tízszer több extrém meleg napra kell majd felkészülnünk.
TovábbFöldalatti víztározókkal menthetnénk meg a Homokhátságot az elsivatagosodástól
Ha nem változtatunk a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlaton, valamint nem törekszünk a csapadék helyben tartására, akkor a Homokhátságon teljesen ellehetetlenülhet a mezőgazdaság és csak a folyóvölgyek maradnak élhetők.
TovábbHa roncstemetőt csinálunk a Föld körüli világűrből, az az űrkutatásnak és az ózonrétegnek is árt
Jelenleg közel 11 ezer tonnányi objektum kering a Föld körül, a működő műholdak mellett egyre nő a veszélyes űrszemét mennyisége is. Ha nem kezdünk fenntarthatóan bánni a világűrrel, a negatív hatásokat itt lent a Földön is mindannyian érezni fogjuk.
Tovább25-ször több hőség is lehet Budapesten a század végére, kritikus fontosságú a zöldfelületek óvása és kiterjesztése
Egyre nő a 30 Celsius-fokot elérő vagy meghaladó napok száma Budapesten, a jelenlegi évi átlagosan 2-ről a század közepére 18-28, a század végére pedig 24-50 napra emelkedhet ezek száma. A városi zöldfelületek kritikus fontossággal bírnak a hőség csökkentésében, ezért azokat óvni és növelni kell.
TovábbAz EP zöld utat adott a természet-helyreállítási törvénynek, a következő lépcső az ökoszisztémák jogokkal való felruházása lehet globálisan
Szerdán az Európai Parlament szűk többséggel, de elfogadta természet-helyreállításáról szóló törvényjavaslatot mely kötelező célszámokat határoz meg konkrét területeken. Ezt kiegészítve az ökoszisztémák jogi státuszának megadása segíthet megmenteni a számunkra természetet.
TovábbEz vár a fiatalokra: jelentősen kevesebb felhasználható kibocsátás, jóval több szélsőséges időjárási esemény
Nemcsak többet szenvednek majd a fiatalok a klímaváltozástól, de igazságtalanul nagyobb a cselekvés terhe is, ezért rendkívül fontos lenne aktívabb bevonásuk a döntéshozatalba.
TovábbBiztonságos közlekedés nélkül csak álom marad a fenntartható és élhető város is
Az olyan városokban, ahol a közlekedés legkiszolgáltatottabb résztvevői, a gyalogosok, kerékpárosok és közösségi közlekedők nem érezhetik magukat biztonságban, csupán álom marad a környezeti fenntarthatóság és az élhetőség is. Szerkesztőségi közlemény a július 1-jei halálos gázoláshoz kapcsolódóan.
TovábbKijött a kutatók ajánlása: 90-95%-kal kell csökkentenie az EU-nak a kibocsátásait 2040-ig
Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testület (ESABCC) közzétette 110 oldalas ajánlását az Európai Unió 2040-es klímacéljaira, valamint a 2030-2050-es időszak karbon költségvetésére vonatkozóan.
TovábbA szennyvíziszap lehetne a műtrágya egyik biztonságos alternatívája, ha kevesebb méreggel töltenénk fel
A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat.
TovábbEsik vagy nem esik? Medárdból nem lenne jó időjárás-előrejelző: népi jóslat a számok tükrében
Az elmúlt 52 év hazai csapadékadatai szerint a Medárd napi népi jóslat („Medárd, ha sírni kezd, 40 napig nem hagyja abba”) nem igazán állja meg a helyét. Ugyanakkor a Medárdot követő 40 napban valamelyest megnövekedett az extrém, 10 mm-t meghaladó csapadékú napok száma Magyarországon.
TovábbA tisztuló légkör és a melegedő klíma több bőrrákhoz vezethet, de a viselkedésünkön is sok múlik
Rohamosan nőtt a bőr rosszindulatú daganatainak száma Magyarországon az elmúlt évtizedekben, ami nagyrészt az UV-sugárzás növekedésének tulajdonítható. Elővigyázatossággal csökkenthetjük a kockázatokat.
TovábbA közép-európai erdők ökoszisztéma szolgáltatásai még menthetők, ha tényleg vigyázunk az erdőkre
Az erdők által nyújtott szolgáltatások a papírtól egészen a gyógyszeriparig terjednek, szenet kötnek meg, élőhelyet biztosítanak, kulturális és spirituális értékkel bírnak. Ezek a széleskörű erdei ökoszisztéma szolgáltatások a 21. század végére átlagosan 15-23%-kal csökkenhetnek Európában.
TovábbSzó szerint jobban főhet és fájhat majd a fejünk. Migrén, klímaváltozás és légszennyezettség összefüggései
Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek, tünetek kockázatait is.
TovábbA klímaváltozás hatásos mérséklésén múlik, hogy lesz-e hazai fehérbor a jövőben Magyarországon
Jelenleg a hazai borvidékek 70%-án fehér borszőlő van telepítve, azonban a változó klimatikus viszonyok miatt ez radikálisan megváltozhat.
Tovább8 ország elérte, több mint 90 kitűzte, de a végrehajtás hitelességén múlik a sikeressége. Klímasemlegességi kisokos
A klímasemlegesség mihamarabbi elérésével jó eséllyel stabilizálható volna a globális felmelegedés mértéke, de pontosan mit kell ehhez tenni?
TovábbA Föld melyik részére meneküljünk a klímaváltozás elől?
Földrajzi szempontból nézve Új-Zéland, Izland, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Írország jó pozícióból indul. A várható élhetőség mércéje azonban sokkal összetettebb ennél. Biztonságos helyre ott számíthatunk, ahol klímareziliens a társadalom, tehát komolyan veszik mind a mérséklést, mind az alkalmazkodást.
TovábbMegduplázódhat a parlagfűre allergiások száma, a klímaváltozás pedig hosszabb és súlyosabb pollenallergia-szezont hozhat
Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva több mint megduplázódhat Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve.
TovábbMiért lesz még érdemes élni 2123-ban Magyarországon? Műanyag égbolt filmkritika
A 100 év múlva játszódó, posztapokaliptikus világban a környezeti-éghajlati válság kiteljesedett, az ökoszisztémák összeomlottak, a föld terméketlen, az állat- és növényvilág kipusztult a bolygóról. A kérdés, hogy lehet-e, kell-e bő 18 ezer napot élni ebben az új világban, és ha igen, miért?
TovábbÉghajlati időutazáson vagyunk, előre a múltba, de még nem késő kiszállni
A század közepére olyan éghajlat várható amit az emberi civilizáció még soha nem tapasztalt. Bekapcsoltuk az időgépet, és az évtized klímapolitikai döntésein múlik, hogy kiszállunk-e belőle.
TovábbKulturális és természetes világörökségünk is megmenthető, ha mérsékeljük az éghajlatváltozást
Bár az emblematikus világörökségi épületek és helyszínek többségével nincs kézzelfogható kapcsolatunk, azok pusztulása egyetemes emberi veszteség, a Notre-Dame 2019-es leégése pedig megmutatta, hogy mennyire törékeny és kiszolgáltatott kulturális örökségünk.
TovábbTankönyvi módon próbálnak átverni minket a zöldre mosást alkalmazó cégek. Ezekre érdemes figyelni
A Planet Tracker friss jelentése szerint a vállalatok egyre kifinomultabb módon mossák zöldre magukat, de megfelelő tájékozódással kikerülhetők ezek a csapdák, ezért érdemes résen lenni.
TovábbRajtunk is múlik, hogy mennyi extrém szélvihar lesz a jövőben Magyarországon
Ha nem csökkentjük a kibocsátásokat (vagyis a a pesszimista, RCP8.5 forgatókönyvet követjük), akkor a század végére a Dunántúl északi felében átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.
TovábbSzennyezésparadoxon: ha csökkentjük a légszennyezést, jobban nő a globális felmelegedés? Van megoldás
A légköri szennyező anyagok, aeroszolok nélkül akár 30–50%-kal is erősebb lehetne ma a globális felmelegedés. Csökkentenünk kell a légszennyezettséget, de ettől azonnal enyhül majd a rövid tartózkodási idejű aeroszolok hűtő hatása és új, erősebb oldaláról ismerhetjük meg az éghajlatváltozást. A megoldás az üvegházgáz kibocsátások azonnali, nagymértékű visszafogása.
TovábbMost dől el, hogy lesz-e síelésre alkalmas hótakaró a jövőben Magyarországon
Csak a Párizsi Megállapodással összhangban lévő, azonnali és jelentős kibocsátás-csökkentést jelentő forgatókönyv követése esetén van esélyünk arra, hogy a síelésre alkalmas hóvastagságú napok jelenlegi vagy akár 2000 előtti átlagos gyakorisága megmaradjon hazánkban.
TovábbA 15 perces város nem a bezártság, hanem az egészség, a szabadság és a környezetvédelem jelképe
Több éve Bécs vezeti globálisan a legélhetőbb városok listáját – a siker titka többek között a sok zöldterület, a lakosság bevonása a döntésekbe és a tömegközlekedés használatát ösztönző intézkedések.
TovábbÁtgondolt városzöldítéssel a társadalmi egyenlőtlenség is csökkenthető volna
Az IPCC szerint a zöld dzsentrifikáció előnyben részesíti a gazdag városi lakosokat a városzöldítési projektekben. Egy magyar kutatás szerint is a környezeti igazságosságnak a várostervezés alapfogalmává kell válnia.
TovábbJó irányba is billentheti a társadalom a klímamérleg nyelvét, és recept is van hozzá
Megmutatjuk, hogy a társadalomban előidézhetünk olyan pozitív fordulópontokat, amelyekkel a fenntarthatóság felé vezető rendszerszintű társadalmi-gazdasági-technológiai változások felgyorsíthatók.
TovábbA világ leggazdagabb tíz százaléka felel a kibocsátások feléért. Miért ne fizethetnének többet a klímavédelemért?
A jelentős környezetterheléssel járó termékek és szolgáltatások általános megadóztatása helyett a fejlett világ tehetősebb rétegének teherviselése lefedné az üvegházhatású gázok kibocsátásának háromnegyedét egy új kutatás szerint. A beruházásokat a környezetpolitika középpontjába állítva a fenntarthatóság hatásosabban és igazságosabban elérhetővé válhat.
TovábbÚjra extrém hideg tombol(t) az USA-ban. Hová tűnt a globális felmelegedés?
Az elmúlt hetekben szélsőséges sarkvidéki hideg időjárás sújtotta az Egyesült Államokat. Míg a globális felmelegedés és a hőhullámok közötti kapcsolat egyértelmű, a téli viharok viselkedését összetett légköri dinamika szabályozza, amelyet nehezebb tanulmányozni. Hogyan kapcsolódik a mostani helyzet korunk klímaváltozásához?
TovábbAz olvadó jéggel nem lehet alkudozni. Nem a tengerszint emelkedése az egyetlen probléma
A sarkvidéki jég olvadásának következményeként leginkább talán a tengerszint emelkedését szokták hangsúlyozni, azonban ennél sokrétűbb a probléma. A part menti területek elöntése mellett az óceáni áramlatokra, a tengeri élővilágra, a közepes földrajzi szélességek időjárására is hatással lehetnek az olvadási folyamatok.
TovábbAranyat érhet a több őszi csapadék, de csak ha nem nőnek tovább a kibocsátások
Az őszi csapadék, különösen a kisebb csapadék, és annak talajba való beszivárgása a komolyabb fagyok előtt kulcsfontosságú hatással van a mezőgazdasági terméshozamokra. A növekvő őszi csapadékmennyiséget csak akkor tudja igazán hasznosítani a hazai mezőgazdaság, ha párhuzamosan nem fokozzuk tovább az éghajlatváltozást.
TovábbTámogató közegben itthon is könnyebb volna a környezettudatosság. A cselekvés “méhecskéi” és a tétlenség “sárkányai”
Az egyéni cselekvések akár 40-70%-kal csökkenthetik a globális kibocsátásokat az évszázad közepéig, ha azt rendszerszintű változtatások is segítik. Mik azok a hátráltató vagy épp motiváló tényezők a környezettudatos cselekvésben, amik hatnak az egyénre itthon?
TovábbFokozódó fakitermelés mellett nem tarthatóak a magyar klímacélok és az EU-s szabályozásnak sem fogunk megfelelni
Az erdőkre mind éghajlatvédelmi, mind energiagazdálkodási, mind biodiverzitás szempontból szükség van. Meg kellene találni az egészséges egyensúlyt, ami mindhárom igényt képes kielégíteni, ehhez viszont szükség lenne egy, a szaktárcákon átívelő komplex tervezési folyamatra, mielőtt a tűzifaéhség maradandó kárt okoz az erdőinkben.
TovábbTörténelmi lépés a tünetek kezelésére, de kibocsátás-csökkentési szempontból csőd – COP27 helyszíni értékelő
A két héten át zajló, több mint 24 órával meghosszabbított ENSZ klímatárgyalások (COP27) ismét keserédes eredménnyel zárultak vasárnap hajnalban Sharm el-Sheikh-ben.
TovábbSalátatermesztés a pincében. A jövő élelmiszer-termelése vagy csupán kisegítő lehetőség a vertikális mezőgazdaság?
Az éghajlatváltozás, a növekvő népesség, a talajok kimerülése mind kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára. A vertikális farmok megteremtik a lehetőséget arra, hogy beltérben, a világon bárhol, egész évben, azonos minőségű növényeket termesszünk, vegyszermentesen és a hagyományos mezőgazdasághoz képest sokkal kevesebb víz felhasználásával.
TovábbMeteorológia nélkül nem lehetséges a biztonságos és gazdaságos energiaellátás a klímaváltozás korában
Az ENSZ felé benyújtott NDC-k csupán 44%-a kezeli prioritásként az energia szektor alkalmazkodását a klímaválsághoz. Holott a globális hő- és vízerőmű rendszerek 87%-a a vízellátottságtól függ, a világ atomerőműveinek 16%-a pedig már most is vízhiánnyal küzdő területeken található.
Tovább“Újságírás és tudomány” – online klímalabor tartalomkészítő hét
Az Európai Klíma Kezdeményezés (EUKI) támogatásával a Másfél fok is része annak a határokon átívelő, bolgár-magyar-román-szerb konzorciumnak, amelyik az újságírók és kutatók jobb és hatékony együttműködésével kívánja emelni a környezeti-éghajlati válsággal kapcsolatos tájékoztatás minőségét és mennyiségét.
TovábbA károk és veszteségek finanszírozási kérdése az egyiptomi klímacsúcsot is felforralhatja
A klímaváltozás miatti veszteségek és károk finanszírozásának kérdése egyben társadalmi igazságossági probléma is, ami évtizedek óta beárnyékolja az ENSZ klímatárgyalásokat – és a közelgő COP27 klímacsúcs egyik sarkalatos pontja lesz.
TovábbKibocsátási trendek Európában: kettőt előre, egyet hátra?
Az eddigi törekvések nem elegendőek arra, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen, ehhez a következő három évtizedben az eddiginél sokkal gyorsabb ütemű üvegházgáz-kibocsátás csökkentést kell megvalósítani.
TovábbA rossz alkalmazkodás a társadalomnak is árt és a klímaváltozást is fokozhatja
Az IPCC is hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás egyes hatásaihoz muszáj alkalmazkodnunk, de az átgondolatlan törekvések végül növelik az egyes országok vagy társadalmi csoportok sérülékenységét és akár a klímaváltozást is fokozhatják.
TovábbA veszélyes éghajlati fordulópontok egyre közelednek, de a ’game over’ még elkerülhető
Egy friss tanulmány szerint az erősödő globális felmelegedés egyre veszélyesebb közelségbe hozza az éghajlati fordulópontokat, és a kritikus 1,5 °C meghaladásával négy átbillenése valószínűvé válik. A jelenleg érvényben lévő klímapolitikák egyértelműen nem biztonságosak, pedig lennének alkalmas eszközeink.
TovábbEmberéletekben és milliárd dolláros károkban mérhető a vízkockázatok növekedése
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 1970 és 2019 között több mint 11 000 katasztrófa kötődött az időjáráshoz, ami 2,06 millió ember halálát jelentette és 3,64 billió USA dollár veszteséget okozott globálisan. Európában a legtöbb halálozás az extrém hőmérséklethez kapcsolható, a legnagyobb gazdasági károkat a viharok és az árvizek okozzák.
TovábbA növényi italok környezeti-éghajlati terhelése töredéke a tehéntejnek
Általánosan elmondható, hogy termőföld-szükségletet tekintve jellemzően a tehéntej megtermeléséhez szükséges föld tizede elegendő volna a növényi italok előállításához. Bár trendszerűen nő a kereslet ezen termékek iránt itthon, terjedésük legfőbb hazai akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest.
TovábbA tűzifa-rendelet lassítja az energiaátmenetet és csapdába zárja az energiaszegényeket
Hazánk a rezsicsökkentés politikájával gyakorlatilag elvesztegetett egy teljes évtizedet: nem kezdődött el érdemben a rendkívül energiapazarló lakásállomány felújítása, miközben a lakosság hozzáállását is úgy alakította, hogy a spórolás fölöslegesnek volt beállítva. A tűzifa-rendelet komoly kockázata, hogy az energiaszegény háztartások tartósan tűzifa-csapdában ragadnak.
TovábbErdős-sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást
Magyarország érezhetően szárazodik: az 1971-1990-es időszakhoz képest a nedves területek aránya az év legcsapadékosabb hónapjában, júniusban 84-ről 68%-ra csökkent napjainkra. Ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális üvegházhatású-gázkibocsátások és erősödik az éghajlatváltozás, akkor tovább fog növekedni a száraz területek aránya hazánkban.
TovábbVörös riasztás az emberiségnek – 8 tény, amit tudnod kell a legutóbbi IPCC jelentésről
Az IPCC Hatodik Értékelő Jelentése összegzi a világ legjobb elérhető tudományos ismereteit az éghajlatváltozásra vonatkozóan. Ez a cikk összefoglalja a 8 legfontosabb kulcsüzenetet.
TovábbEgyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság – összetett extrém események
Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken.
TovábbLehet, hogy csökkentek Magyarországon a kibocsátások, de a környezetterhelés és anyaghasználat nőtt
Elképzelhetetlen az erőforrások felélésének és a klímaváltozásnak gátat szabni úgy, hogy közben a minket körülvevő épített környezet gyakorlatilag minden elemében az erőforrás-használat fokozása felé tol bennünket.
TovábbNem elég a vízhiány, az elérhető víz minősége is veszélyben van az éghajlatváltozás miatt
Jelenleg a világ népességének negyede nem jut biztonságos ivóvízhez, és a fokozódó szélsőséges időjárási események is kockázatot jelentenek a vízminőségre. A permafroszt olvadása, a gleccserek visszahúzódása, a víztestek melegedése, az árvizek, erdőtüzek fokozódása és az eróziós folyamatok is káros hatással vannak a megmaradó ivóvízkészleteinkre.
TovábbCsecsemőkortól kezdve tele lehet a szervezetünk mikroműanyaggal
A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó.
TovábbTartósan és életveszélyesen forró lehet a nyár az Alföldön és a nagyvárosokban, ha nem csökkentjük a kibocsátásokat
Kizárólag egy mérsékelt kibocsátásokkal számoló jövőkép szerint van esélyünk annak megfékezésére, hogy a század közepétől ne szabaduljon el az emberi szervezetre akár életveszélyes hőhullámos napok száma, és az elindult exponenciálisan növekvő trendet lassítani tudjuk.
TovábbEgyszerre van rá szükségünk, miközben veszélyes is: az UV sugárzás
A magas ultraibolya sugárzás káros egészségügyi hatásai, mint a bőrrák vagy a szürkehályog kialakulásának veszélyei viszonylag közismertek, azonban részben szüksége is van rá a testünknek a D-vitamin szintézise miatt.
TovábbNem az EU és nem is a klímavédelem miatt drága az áram
Nem a kevesebb szélenergia, és nem is az uniós klímapolitika és az ezzel összefüggő, a szén-dioxid-kibocsátást terhelő kvótaárak alakulása áll a gáz-, és ezzel összefüggésben az áramárak emelkedése mögött. Az áram árát döntően a gáz, a gázét pedig piaci folyamatok emelték a többszörösére már az ukrán háború előtt is.
TovábbA fenntarthatatlan igényeket nem lehet fenntarthatóan kiszolgálni
Az IPCC harmadik munkacsoportjának friss jelentése először vizsgálta átfogóan azt, hogy igényeink megváltoztatása milyen hatással lehet az éghajlatváltozás mérséklésére. Az egyéni cselekvések a globális kibocsátást akár 40-70%-kal csökkenthetik az évszázad közepére, amennyiben ezt rendszerszintű változások is segítik.
TovábbIPCC: A klímaváltozás mérséklése nem vágná földhöz a gazdaságot, sőt, megóvná azt
A közhiedelemmel ellentétben az éghajlatváltozás mérséklése nem okozná a globális GDP visszaesését, sőt, ha az elszaladó klímaváltozás okozta gazdasági károkat és veszteségeket is figyelembe vesszük, akkor a mérséklés globális költségét meghaladnák az abból származó gazdasági előnyök.
TovábbOkosan (de ne mindenhova) ültess, Magyarország! A gyepek és lomboserdők szerepe az éghajlatváltozás hazai mérséklésében és az alkalmazkodásban
Nem kell és nem is szabad teleültetnünk fákkal egész Magyarországot. Akkor mit és hova ültessünk, hogy mérsékeljük a klímaváltozást?
TovábbHároméves lett a Másfél fok
3 évesek lettünk, köszönjük, hogy olvastok és követtek minket!
Tovább“Újságírás és tudomány” – regionális összefogás a minőségi tájékoztatásért
Az Európai Klíma Kezdeményezés (EUKI) támogatásával a Másfél fok is része annak a határokon átívelő, bolgár-magyar-román-szerb konzorciumnak, amelyik az újságírók és kutatók jobb és hatékony együttműködésével kívánja emelni a környezeti-éghajlati válsággal kapcsolatos tájékoztatás minőségét és mennyiségét.
TovábbTöbb kagyló és tengeri moszat, kevesebb csirke és marha. Blue food és fenntartható táplálkozás
Az édesvizekből és óceánokból származó élelmiszerek 3,2 milliárd ember számára jelentik a fő fehérjeforrást, 800 millió embernek pedig megélhetést biztosítanak. Mind az éhezés visszaszorításában, mind az egészséges táplálkozásban fontos szerep juthat a „kék ételeknek”, különösen a kisebb testű halak, illetve kagylók és moszatok fogyasztásának.
TovábbA fokozódó urbanizáció önmagában kihívás, klímaváltozással súlyosbítva pedig életveszélyes
Az egyre nagyobb és népesebb városok az egyik leginkább kitett területei a fokozódó éghajlatváltozásnak. Ez jelentős probléma, hiszen a Föld lakosságának 56%-a, Magyarországénak pedig kb. 72%-a már most városlakó, így ami a városokban történik, az kulcsfontosságú a sikeres alkalmazkodáshoz.
TovábbA klímaváltozás miatt eltolódott a vegetációs időszak, még durvább fagykárok lehetnek itthon
70%-os valószínűséggel állíthatjuk, hogy az éghajlatváltozás miatt változott meg számottevően a tavaszi növényfejlődés időszaka Magyarországon. Elsősorban a hidegtűrő növények az érintettek, amelyek napjainkra már két-három héttel korábban, február közepén fejlődésnek indulnak délen-délnyugaton.
TovábbA klímasztrájk és a hétköznapi takarékosság között. Generációs eltérések a környezettudatos cselekvésben Magyarországon
Az egyes háztartások fogyasztási és életmódbeli szokásainak megváltoztatása jelentős mértékben hozzájárulhat a globális felmelegedés hatásainak mérsékléséhez. Kulcsfontosságú tehát megértenünk, hogy mi ösztönzi az embereket a környezettudatos cselekvésre.
Tovább