Újra extrém hideg tombol(t) az USA-ban. Hová tűnt a globális felmelegedés?
Az elmúlt hetekben szélsőséges sarkvidéki hideg időjárás sújtotta az Egyesült Államokat. Míg a globális felmelegedés és a hőhullámok közötti kapcsolat egyértelmű, a téli viharok viselkedését összetett légköri dinamika szabályozza, amelyet nehezebb tanulmányozni. Hogyan kapcsolódik a mostani helyzet korunk klímaváltozásához?
TovábbAz olvadó jéggel nem lehet alkudozni. Nem a tengerszint emelkedése az egyetlen probléma
A sarkvidéki jég olvadásának következményeként leginkább talán a tengerszint emelkedését szokták hangsúlyozni, azonban ennél sokrétűbb a probléma. A part menti területek elöntése mellett az óceáni áramlatokra, a tengeri élővilágra, a közepes földrajzi szélességek időjárására is hatással lehetnek az olvadási folyamatok.
TovábbAranyat érhet a több őszi csapadék, de csak ha nem nőnek tovább a kibocsátások
Az őszi csapadék, különösen a kisebb csapadék, és annak talajba való beszivárgása a komolyabb fagyok előtt kulcsfontosságú hatással van a mezőgazdasági terméshozamokra. A növekvő őszi csapadékmennyiséget csak akkor tudja igazán hasznosítani a hazai mezőgazdaság, ha párhuzamosan nem fokozzuk tovább az éghajlatváltozást.
TovábbTámogató közegben itthon is könnyebb volna a környezettudatosság. A cselekvés “méhecskéi” és a tétlenség “sárkányai”
Az egyéni cselekvések akár 40-70%-kal csökkenthetik a globális kibocsátásokat az évszázad közepéig, ha azt rendszerszintű változtatások is segítik. Mik azok a hátráltató vagy épp motiváló tényezők a környezettudatos cselekvésben, amik hatnak az egyénre itthon?
TovábbMeteorológia nélkül nem lehetséges a biztonságos és gazdaságos energiaellátás a klímaváltozás korában
Az ENSZ felé benyújtott NDC-k csupán 44%-a kezeli prioritásként az energia szektor alkalmazkodását a klímaválsághoz. Holott a globális hő- és vízerőmű rendszerek 87%-a a vízellátottságtól függ, a világ atomerőműveinek 16%-a pedig már most is vízhiánnyal küzdő területeken található.
Tovább“Újságírás és tudomány” – online klímalabor tartalomkészítő hét
Az Európai Klíma Kezdeményezés (EUKI) támogatásával a Másfél fok is része annak a határokon átívelő, bolgár-magyar-román-szerb konzorciumnak, amelyik az újságírók és kutatók jobb és hatékony együttműködésével kívánja emelni a környezeti-éghajlati válsággal kapcsolatos tájékoztatás minőségét és mennyiségét.
TovábbJelentősen nő az őszi meleg periódusok száma Magyarországon, ami részleges előnyökkel is járhat
A tartósabb meleg periódusok hosszának és gyakoriságágának a növekedése októberben és különösen novemberben látványos. Az október 20. utáni időszakra 2-4 °C-os emelkedést és 2-5 nappal több meleg napot mutatnak a számok. 75%-os valószínűséggel állíthatjuk, hogy ezekért a tendenciákért az általunk okozott klímaváltozás a felelős.
TovábbZáródik az ablak a biztonságosabb éghajlati jövő előtt – hamarosan kezdődik az ENSZ klímacsúcs
November 6-án kezdődik az ENSZ 27. klímacsúcsa az egyiptomi Sharm el-Sheikh-ben. Áttekintjük, hogy hogy áll a világ a klímavédelmi törekvések terén, és mi várható a COP27-en.
TovábbEmberéletekben és milliárd dolláros károkban mérhető a vízkockázatok növekedése
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 1970 és 2019 között több mint 11 000 katasztrófa kötődött az időjáráshoz, ami 2,06 millió ember halálát jelentette és 3,64 billió USA dollár veszteséget okozott globálisan. Európában a legtöbb halálozás az extrém hőmérséklethez kapcsolható, a legnagyobb gazdasági károkat a viharok és az árvizek okozzák.
TovábbVáltozatlan kibocsátások mellett melegrekordok sorát hozzák majd a nyarak Magyarországon
Változatlan üvegházhatású-gázkibocsátások mellett, a pesszimista éghajlati forgatókönyvet követve a nyári hidegrekordok teljesen eltűnnek a század végére az országban, melegrekordokból pedig akár négy és félszer is több lehet a változatlan éghajlathoz képest.
TovábbAz éghajlatváltozás miatti negatív jövőkép kihat a fiatalok gyermekvállalására is
Az éghajlatváltozás a 21. század egyik legjelentősebb egészségügyi kockázata is, a veszélyeinek különösen a gyermekek vannak kitéve, akik még a fizikai és kognitív fejlődés állapotában vannak, ezért érzékenyebbek a környezeti változásokra. A növekvő veszélyek miatt egyre több ember számára döntő szempont a gyermekvállalás kérdésében az éghajlatváltozás,
TovábbViszlát homokos strandok. Pusztulnak az európai tengerpartok
A klímaváltozás fokozódásával egyre nehezebb lesz kedvünkre való homokos strandot találni, és a partpusztulás miatt sok helyütt otthonuk elhagyására kényszerülnek a helyi lakosok.
TovábbA növényi italok környezeti-éghajlati terhelése töredéke a tehéntejhez képest
Általánosan elmondható, hogy termőföld-szükségletet tekintve jellemzően a tehéntej megtermeléséhez szükséges föld tizede elegendő volna a növényi italok előállításához. Bár trendszerűen nő a kereslet ezen termékek iránt itthon, terjedésük legfőbb hazai akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest.
TovábbErdős-sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást
Magyarország érezhetően szárazodik: az 1971-1990-es időszakhoz képest a nedves területek aránya az év legcsapadékosabb hónapjában, júniusban 84-ről 68%-ra csökkent napjainkra. Ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális üvegházhatású-gázkibocsátások és erősödik az éghajlatváltozás, akkor tovább fog növekedni a száraz területek aránya hazánkban.
TovábbVörös riasztás az emberiségnek – 8 tény, amit tudnod kell a legutóbbi IPCC jelentésről
Az IPCC Hatodik Értékelő Jelentése összegzi a világ legjobb elérhető tudományos ismereteit az éghajlatváltozásra vonatkozóan. Ez a cikk összefoglalja a 8 legfontosabb kulcsüzenetet.
TovábbEgyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság – összetett extrém események
Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken.
TovábbTovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma a század végéig Magyarországon
Ha a kibocsátásokat továbbra is a mostani szinten folytatjuk, akkor 2060-tól a jelenlegi átlagosan 3 helyett inkább 4 évben számíthatunk húszéves skálán súlyosan aszályos félévre a vegetációs időszakban. Az optimista, jelentős kibocsátáscsökkentéssel számoló forgatókönyv szerint a 21. század végére viszont elkerülhetjük az extrém aszályok növekedését.
TovábbA zöld gazdasági növekedés illúziója
Elméletileg lehetséges a zöld gazdasági növekedés, de a valóság eddig azt mutatja, hogy globálisan és tartósan, sikertelen. A megoldást nem a gazdasági-technológiai hatékonyságnövelés fogja elhozni, hanem a kereslet tudatos csökkenése, a visszalépés (downshifting) és az ökológiai- és klímaválság enyhítését célzó szelektív gazdasági növekedés.
TovábbErdők, mezők, szántók: olcsó és hatékony eszközök a klímaváltozás ellen, mégsem költünk rájuk eleget
Az IPCC szerint a mező- és erdőgazdálkodási gyakorlatok javításával, valamint az ökoszisztémák megőrzésével és helyreállításával 2050-ig évente 8-14 milliárd tonna szén-dioxidot lehetne eltávolítani a légkörből gazdaságosan, mégsem költünk ezekre eleget.
TovábbKávé, kesudió, avokádó: közkedvelt termények a klímaváltozás célkeresztjében
A kávé lehet a klímaváltozás igazán nagy vesztese, ami különösen érzékenyen érinti Európát, a világ legnagyobb kávéfogyasztóját. Még ha nem is a legrosszabb forgatókönyvvel számolunk, akkor is a legjobb területek legalább a felükre fognak csökkenni a 2000-es szinthez képest, elsősorban az évi átlaghőmérséklet emelkedése miatt.
TovábbKorábbra tolódnak Magyarországon a klímaváltozás miatt az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszély a mezőgazdaságnak
A várható változásoknak különösen kitett a Kisalföld és az Észak-Dunántúl. Ha nem mérsékeljük az üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az alkalmazkodás sem lesz képes megvédeni a magyar mezőgazdaságot a növekvő fagykároktól.
TovábbIPCC: Szükségtelenül sokat közlekedünk sok kibocsátással
Változatlanul magas a közlekedési szektor kibocsátásának átlagos növekedése az elmúlt évtizedben, de a keresleti oldalon fennálló lehetőségek és az alacsony üvegházgáz-kibocsátású technológiák csökkenthetik a közlekedési ágazat kibocsátását a fejlett országokban és korlátozhatják a növekedését a fejlődő országokban.
TovábbNem az EU és nem is a klímavédelem miatt drága az áram
Nem a kevesebb szélenergia, és nem is az uniós klímapolitika és az ezzel összefüggő, a szén-dioxid-kibocsátást terhelő kvótaárak alakulása áll a gáz-, és ezzel összefüggésben az áramárak emelkedése mögött. Az áram árát döntően a gáz, a gázét pedig piaci folyamatok emelték a többszörösére már az ukrán háború előtt is.
TovábbOkosan (de ne mindenhova) ültess, Magyarország! A gyepek és lomboserdők szerepe az éghajlatváltozás hazai mérséklésében és az alkalmazkodásban
Nem kell és nem is szabad teleültetnünk fákkal egész Magyarországot. Akkor mit és hova ültessünk, hogy mérsékeljük a klímaváltozást?
TovábbHárom éves lett a Másfél fok
3 évesek lettünk, köszönjük, hogy olvastok és követtek minket!
TovábbNem fogunk ráismerni a hegyvidékekre, ha tovább erősödik a globális felmelegedés
A hegyvidéki területek különösen érzékenyek a klímaváltozás hatásaira, így a felmelegedésre és szárazodásra. Már 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén is az alacsonyabban fekvő és kisebb gleccserek el fogják veszteni tömegük nagy részét, több faj pedig úgy próbál alkalmazkodni, hogy magasabb térségekbe költözik, ameddig ez lehetséges.
TovábbMajdnem 4000 egészségesebb évet nyerhetne a magyar lakosság az energiahatékony épületfelújításokkal
A beltéri légszennyezettség, valamint a nem megfelelő hűtő- és fűtőrendszerek miatt több ezer egészséges életévtől esik el a magyar lakosság, miközben az elavult épületállomány az üvegházgáz kibocsátás egyik fő forrása is.
TovábbIPCC: Meg kell mentenünk a természetet, hogy az segíthessen rajtunk
Sok faj képtelen lépést tartani a mostani gyors ütemű változásokkal, alkalmazkodási lehetőségeik végesek, ami az ökoszisztémák széthullásával is fenyeget.
TovábbA klímasztrájk és a hétköznapi takarékosság között. Generációs eltérések a környezettudatos cselekvésben Magyarországon
Az egyes háztartások fogyasztási és életmódbeli szokásainak megváltoztatása jelentős mértékben hozzájárulhat a globális felmelegedés hatásainak mérsékléséhez. Kulcsfontosságú tehát megértenünk, hogy mi ösztönzi az embereket a környezettudatos cselekvésre.
TovábbKiszáradó Dél, megváltozó Észak. Meddig képes Európa alkalmazkodni a klímaváltozáshoz?
Növekvő hőség, szárazság, csökkenő mezőgazdasági termelés, vízhiány és áradások – ezek azok a kulcs-kockázatok, amivel meg kell küzdenie Európának az új IPCC jelentés szerint, ha tovább melegítjük a kibocsátásokkal a légkört.
TovábbEgy Kádár-kocka is lehet fenntartható és egy új építésű társasház szennyező. Anyagválasztás, felújítás és beépített kibocsátások
Az épületek jelenleg a globális kibocsátások közel 40%-áért felelnek. Megfelelő anyagválasztással jelentősen tudnánk mérsékelni épületeink környezeti-éghajlati terhelését.
TovábbIPCC: a klímaváltozás a világ éléskamráit is tönkreteheti, Magyarországon a kukorica lehet a nagy vesztes
Az IPCC legújabb jelentése borús képet vetít előre a világ gabonamezőivel kapcsolatban, de vannak hatékony alkalmazkodási megoldások.
TovábbAnyagi csőd lehet hitelezési szempontból is a klímaváltozás
Az eurózóna pénzügyi stabilitása felett őrködő Európai Központi Bank négymillió vállalat adatain klíma-stressztesztet végzett, hogy pénzügyi szemszögből vesse össze a zöld átmenet miatti veszélyeket a klímaváltozás fizikai kockázataival három különböző, lehetséges klíma-forgatókönyv esetén. A három forgatókönyv közül egyértelműen a Párizsi Megállapodás betartását szem előtt tartó Rendezett Átállás lenne a legkedvezőbb.
TovábbViszlát olcsó pamut ruhák: a klímaváltozás hatása a gyapottermesztésre
Már két évtizeden belül a világ gyapottermelő területeinek háromnegyede veszélyes hőstressznek lesz kitéve és súlyos aszályok sújtják majd a régiók felét. A klímaváltozás megdrágíthatja a pamutot.
Tovább2021 időjárási szélsőségei – előzetes a jövő éghajlatához
Hőhullámok, áradások, erdőtüzek, aszályok, időjárási rekordok megdőlése a világ számos pontján – így jellemezhető a 2021-es év éghajlati szempontból. Mindez úgy, hogy jelenleg „csupán” 1,1-1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest.
Tovább80 millió állás szűnhet meg globálisan 2030-ig a fokozódó hőstressz miatt
Globálisan több mint egymilliárd dolgozó van potenciálisan kitéve hőstressznek a munkavégzés során és fokozódó hőstressz miatt több mint félmilliárd munkaóra veszhet el, ami jelentős csökkenéshez vezethet a termelékenységben, ezermilliárdos károkat jelent és tovább növeli a társadalmi különbségeket.
TovábbA hazai havazások száma az utóbbi 10 évben kezdett igazán csökkenni
Az elmúlt 40 év alatt 15 napról 11 napra csökkent a havas napok éves száma, a csökkenés az elmúlt 10 évben lett látványosabb. Azt, hogy a csökkenésért az emberi tevékenység a felelős, csak 50%-os bizonyossággal állíthatjuk. Ez azonban a jövőben változni fog, ha így folytatjuk.
TovábbTengeri bajnokok, amik még az esőerdőknél is hatékonyabban távolítják el a légköri szén-dioxidot
A tengerifű-mezők, mangrove-erdők, és az árapály járta sós mocsarak egységnyi területen több szén-dioxidot képesek kivonni a légkörből, és azt sokkal tovább tudják megőrizni, mint népszerűbb szárazföldi társaik, az erdők.
TovábbLesz európai uniós forrás a klímacélok és a társadalmi igazságosság összehangolására
Komoly, rendszerszintű gondolkodást tükröző beavatkozásra és a szegényebb rétegek komolyabb támogatására van szükség idehaza, amire az Európai Uniótól 1100 milliárd forint támogatást hívhat le Magyarország 7 év alatt a Szociális Klímaalapból.
TovábbBírja a szárazságot, kedveli a meleget, de a klímaváltozás az olívaiparnak is betehet
A klímaváltozás miatt egyre szárazodó és forrósodó körülmények veszélybe sodorhatják az olajfát: sok helyütt jelentősen csökkenhet a terméshozama, ami új kihívások elé állítja a gazdákat.
TovábbHarmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben Magyarországon a klímaváltozás miatt
A globális felmelegedés hatására a 20. század eleji évi ~120 napról 80 nap alá csökkent napjainkra a fagyos napok átlagos éves száma Magyarországon. A megfigyelt változásokért egyértelműen az általunk gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést.
TovábbLe van maradva az innovációval a hazai mezőgazdaság, miközben a kibocsátásai nőnek
Magyarország mezőgazdasági adottságai nemzetközi összehasonlítás alapján is átlagon felüliek, az ágazat azonban egyszerre okozója és elszenvedője is a klímaváltozás negatív hatásainak. Segítséget a klímaorientált okos mezőgazdaság nyújthat.
TovábbNagyon drága és veszélyes lesz az európai infrastruktúrának a klímaváltozás
Az éghajlati szélsőségek miatt az Európai Unióban már most 3,4 milliárd eurót teszi ki az éves várható károk összege és ez a század végére a tízszeresére nőhet ha továbbra sem számol az infrastrukturális tervezés a változó éghajlat jelentette kockázatokkal. Az EU gazdasági veszteségei az iparban, a közlekedésben és az energiaszektorban lehetnek a legnagyobbak.
TovábbA kakaó egyszerre oka és áldozata a klímaválságnak
Felére csökkenhet a kakaótermesztésre igazán alkalmas területek nagysága a klímaváltozás miatt a 2040–2070 közötti időszakra, miközben az elmúlt évtizedekben csak a kakaótermesztés miatt több millió hektár erdőt irtottak ki, jelentősen hozzájárulva ezzel a klímaválsághoz.
TovábbTényleg extrém hideg télre kell készülni? Hidegbetörések és a poláris örvény
Brutális tél várható idén, kemény sarkvidéki hideggel – egyre több hírben jelenik meg hasonló előrejelzés. A poláris örvény, amire sok, extrém hideget ígérő előrejelzés és hír épül, egy olyan összetett légköri jelenség, amelynek alakulásából szintén nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, ugyanakkor a klímaváltozás rá is hat.
TovábbA klímaváltozás miatt a növényekkel fogunk versenyezni a vízért, és ez egyikünknek sem jó
785 millió ember számára a legalapvetőbb ivóvíz szolgáltatás már most sem érhető el, 2025-re pedig a földi népesség fele vízhiányos területen fog élni, míg a jó vízellátottságú területek kiterjedése csökken. Emellett a növényzet növekvő vízfelhasználása egyes területeken várhatóan a vízkészletek csökkenéséhez vezet.
TovábbA természet jobb partner, mint rabszolga. A balkonládáktól a permakultúráig
Egyre gyakrabban találkozhatunk itthon is a permakultúra kifejezésével, ami azonban jóval több, mint egzotikusnak tűnő kísérlet, vagy hogy paradicsomot és tököt termesztünk nagyvárosi házak gangján vagy erkélyein. Lényege, hogy olyan élőhelyeket alakítunk ki, ahol a természetes rend uralkodik, mi pedig ezzel harmóniában élve élvezzük annak áldásait.
TovábbÉletben maradt a 1,5 °C reménye, de a világ nem töri össze magát, hogy megmentse a beteget – COP26 helyszíni értékelő
Véget ért a Glasgow-ban rendezett 26. ENSZ klímacsúcs. Vannak eredmények, aminek lehet és kell örülni, de a 1,5 Celsius-fokos cél betartása olyan állapotban van, mint Schrödinger macskája: életben is van a remény, és nincs is. Ennél többre és gyorsabban lesz szükség a világ országaitól, ha biztonságos földi éghajlatot szeretnénk.
TovábbHa kirúgjuk az uniós klímapolitika egyik lábát, akkor majd egy másikat kell erősítenünk
Bár a nyáron, az Európai Bizottság által bemutatott Fit for 55 uniós klímapolitikai csomag nemhogy döntéshozatali, de igazán még tárgyalási fázisban sincs, már több kritika és politikai támadás érte. Ha a csomag egyes részeit a magyar vagy más kormányok gyengítik, attól még az összcél nem változik, és ebben az esetben más pontjait kell erősíteni a csomagnak.
TovábbA klímaváltozás megfékezése elsősorban a G20-akon múlik – hamarosan elkezdődik az ENSZ klímacsúcs
Egy év kényszerkihagyás után október 31-én rajtol el az ENSZ 26. klímacsúcsa (COP26) Glasgow-ban. A klímatárgyalások fő tétje, hogy az országok növelik-e az éghajlatvédelmi vállalásaikat.
TovábbSzélsőséges csapadékeloszlás felé tolja el a világot a felmelegedés az IPCC szerint
Október elején Genova megyében, Olaszországban 12 óra alatt lehullott az éves átlagos csapadékmennyiség fele. Ez csupán egy esemény a sok közül, ami megerősíti az új IPCC egyik hangsúlyos állítását: A hidrológiai ciklus felgyorsulásának következtében a szélsőségek irányába eltolódó csapadéktöbblet és a csapadékhiány is egyre jelentősebb kockázatot jelent.
TovábbA városi fák nemcsak környezeti és esztétikai, de gazdasági értéket is képviselnek
A városi zöldfelületekre gyakran dekorációként tekintünk, pedig azok jóval többek annál: gazdasági tényezők.
TovábbIPCC: fokozódó aszályok, eltűnő természetes hótakaró a francia Alpokban és a Pireneusokban
Dél-Európa egyes területein akár 14-szer rosszabb lehet az aszályhelyzet, mint az eddigi legrosszabb történelmi aszályos időszak. A Földközi- és a Fekete-tengerben a jelenleg 100 évente átlagosan egyszer előforduló szélsőségesen magas vízállás 2050-re 5–20 évente, 2100-ra pedig akár évente többször is előfordulhat a pesszimista forgatókönyv szerint.
TovábbEgyértelműen melegebb az ősz – emiatt akár az őszi sárgás-piros színek is eltűnhetnek
Közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest, a melegedés trendje egyértelműen kimutatható. Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak –, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása.
TovábbNem a bioműanyag oldja meg a globális műanyagproblémát
A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma. A világ műanyaggyártásának jelenleg kevesebb, mint 1%-át teszik ki a biológiai alapanyagból készült műanyagok. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni.
TovábbMár májusban 40 Celsius-fok lehet Budapest belvárosában a felszíni hőmérséklet
A klímaváltozástól gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámos és száraz időszakok, kiegészülve a hősziget hatással, tovább rontják a városlakók komfortérzetét és növelik az egészségügyi kockázatokat. A globális felmelegedés mérséklésén túl szükséges az alkalmazkodás, ami épített környezetünk újragondolásával érhető el.
TovábbA helyi lakosok bevonása nélkül nincs sikeres klímaalkalmazkodás
A LIFE-MICACC projekt keretein belül öt településen valósítottak meg természetes vízmegtartó megoldásokat hazánkban. A helyi lakosság támogatása és megértése nélkül azonban nincsen sikeres klímaalkalmazkodás. Beszámoló szakmai és önkormányzati oldalról.
TovábbÚj IPCC jelentés: még van esélyünk az élhető földi éghajlatra, de nincs vesztegetnivaló időnk
Az IPCC új jelentése szerint fizikailag lehetséges, hogy csak kis mértékben, átmenetileg lépjük át a 1,5 °C-ot, és a nettó nulla globális kibocsátás elérésével stabilizáljuk az éghajlatot. Ehhez rendszerszintű, gyökeres változtatásokra van szükség.
TovábbEttől válnak forró katlanná városaink: a hősziget hatás
Világszerte egyre több ember lakik városban. A klímaváltozás hatására átlagosan egyre forróbb nyarak, intenzívebb és gyakoribb hőhullámok megterhelik az emberi szervezetet, mely problémát sűrűn beépített városaink csak tovább fokozzák. Ismerkedjünk meg a városi hősziget fogalmával és alkalmazkodási lehetőségeinkkel!
TovábbAz árvíz ellen sokszor többet érnek a természetalapú megoldások, mint a gátak
Az árvizekkel szembeni védekezésben a természetalapú megoldások óriási előrelépést jelenthetnek a hagyományos mérnöki megoldásként alkalmazott szürke infrastruktúrával szemben.
TovábbA természet és mi is felépülhetünk a tömegturizmus okozta károkból
A globális tömegturizmus egyszerre okozója és elszenvedője a klímaváltozásnak: az emberiség üvegházhatású-gázkibocsátásainak 5-8%-áért felel, pusztítja a természetes élőhelyeket, hozzájárul a talajerózióhoz, a levegő- és vízszennyezéshez, csökkentheti a biodiverzitást. Maga a turizmus soha nem lesz teljesen fenntartható, de fenntarthatóbb lehet.
TovábbA fűtés, a közlekedés és a hús árát is befolyásolja az uniós klímapolitika reformja
Az ESR, az úgynevezett erőfeszítés-megosztási rendelet reformja lehet az egyik legélesebben vitatott pontja az Európai Bizottság Fit for 55, azaz a 2030-ig elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentés eléréséhez szükséges csomagjának. A szegények kontra gazdagok kérdés itt kerülhet leginkább előtérbe.
TovábbAmi ma szélsőséges hőhullám, az a jövőben egy átlagos nyári nap lehet Magyarországon
2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta. A regionális klímamodell szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani nyári szélsőségek a mindennapjaink részévé válhatnak, ha így folytatjuk.
Tovább