Globális felmelegedés és tengerszint-emelkedés: hol állunk és mi várható?
A gleccserek és más szárazföldi jeges területek olvadása miatti tengerszint-emelkedés magától értetődő, azonban az már kevésbé ismert, hogy számos más tényező is befolyásolja az emelkedést, ami nem egyenlő mértékű a Föld minden pontján. A tengerszintről szóló cikksorozatunk első része.
Tovább
Tippek. Így takarékoskodj a vízzel, hogy ne a csapból folyjon el a pénzed
Magyarországon egy ember egy nap átlagosan 150 liter vizet használ. Napi igényünk kielégítésének majdnem felére feleslegesen használunk ivóvíz minőségű vizet. Mindannyian tehetünk azért, hogy ennél hatékonyabban használjuk fel a rendelkezésre álló édesvizünket, úgy, hogy közben a zsebünkben is több maradjon.
Tovább
Zöld kötvények: befektetés a jövő generációnak
A zöld állampapírok jó ideje nagy népszerűségnek örvendenek több külföldi országban. Hazánk 2020 nyarán, a COVID-járvány árnyékában, kevésbé kedvező nemzetközi piaci kondíciók között bocsátott ki először zöld államkötvényt. A kibocsátás mégis többszörös túljegyzéssel, magas befektetői érdeklődéssel valósult meg. Ez egyben lehetőséget kínálna arra is, hogy a "pénztárcával szavazás" új módját nyissuk meg a lakosság felé, kiterjesztve a zöld kötvényeket az irányukba is.
Tovább
Veszélyes kölcsönhatások: fertőzések és járványok egy változó éghajlatban
A COVID-világjárvány újult erővel ébresztette rá az emberiséget, hogy lehet bármennyire fejlett az egészségügy, javulhat az általános higiénia, nem vagyunk védettek a fertőzésektől, amelyek a világ bármely pontjáról rendkívül hamar eljuthatnak hozzánk. A természetes élőhelyek radikális megváltoztatása, a biodiverzitás csökkenése, valamint a klímaváltozás világszerte jelentős hatást gyakorol a már meglévő, és rég elfeledettnek gondolt kórokozókra.
Tovább
A koronavírus kiváló lehetőséget adott a nagykibocsátóknak a halogatásra
A 2020-as év a Párizsi Megállapodás első megvalósítási éve, amit azonban az új koronavírus jelentősen felülírt. A Glasgow-ba tervezett COP26 klímacsúcs elhalasztása mellett sokkal nagyobb gond, hogy az országos az év első felében alig frissítették Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásaikat (NDC-k), amivel csökkenteni óhajtják a kibocsátásaikat.
Tovább
A hidrogén (fel)hajtás, avagy mennyire zöld ez az energia, és mit kezd vele Európa?
Az energiaipar hosszas várakozását követően az Európai Bizottság bemutatta a “Hidrogén-stratégiát a klímasemleges Európáért”. De mi is az a hidrogén, mi köze van az energetikához, és miért övezte ekkora felhajtás az elmúlt hetekben, hónapokban? Képezheti a hidrogén a hiányzó láncszemet a megújulók és a fosszilis energiahordozók közötti átmenetben?
Tovább
Eleven meteorológiai műszerek. Mit mesélnek a növények az éghajlatváltozásról?
Az éghajlatváltozás hatására a növény- és állatvilág szezonálisan ismétlődő jelenségei időben eltolódhatnak, ez pedig az ökoszisztéma-kapcsolatok szétcsúszásához vezethet. Miről tanúskodnak a növényfenológiai megfigyelések?
Tovább
Az EU klímacéljait is veszélyeztetheti a növekvő mértékű fakitermelés
Az elmúlt évtizedben drasztikus mértékben megnőtt a fakitermelés az EU területén, ez pedig az erdőségek szénelnyelő kapacitásának csökkenését vonhatja maga után.
Tovább
Soha ne add fel! – Zöld program a budapesti Francia Iskolában
A klíma- és ökológiai válság elleni fellépéshez elengedhetetlen a téma ismerete és a cselekvéshez szükséges tudás elsajátítása. A környezettudatosság oktatása azonban egyelőre nem központi téma az iskolákban. Ennek a helyzetnek javítására rendhagyó zöld programot valósítottak meg a budapesti Francia Iskolában.
Tovább
A kormány klímacélja azt is jelentheti, hogy még 10 évig alig teszünk valamit
Az új magyar klímatörvény 2030-ig 40%-os kibocsátás-csökkentést ír elő, amit gyakorlatilag könnyedén tudunk teljesíteni. Többet is vállalhatna az ország, és akkor nem kellene 10 év múlva sokkal meredekebben csökkenteni a kibocsátásokat.
Tovább
Miben lehet más a COVID-válság utáni világ a fenntarthatóság szempontjából?
A járványok utáni világ általában nem olyan, mint előtte volt. De vajon milyen lesz a COVID-járvány utáni világ? Sikerül átállnunk egy fenntarthatóbb modellre? Mik azok a jelek, amik erre utalnak, és miért jó fokmérője a koronavírus járvány annak, hogy valójában a környezeti-éghajlati válságot is tudnánk kezelni, ha akarnánk?
Tovább
Éveket adhatna hozzá az életünkhöz, ha tisztább levegőt lélegeznénk be
A Chicagói Egyetem munkatársai által kidolgozott mutató szerint Magyarország teljes lakossága káros mértékű légszennyezettségnek van kitéve, ezért várható élettartamunk rövidül.
Tovább
4,5 milliárd év éghajlatának a nyomában. Paleoklimatológiai kisokos
Honnan tudják a kutatók, milyen változások játszódtak le a földtörténet során az éghajlati rendszerben? A Föld több mint 4,5 milliárd évének változásaiba enged betekintést a paleoklimatológia varázslatos tudománya.
Tovább
A növekvő magyar munkanélküliségen is segíthet a zöld megújulás
A koronavírus járvány jelentősen visszavetette a magyar gazdaságot, sokan vesztették el a munkájukat. Hogyan segíthetne rajtuk a zöld gazdasági megújulás, ami a környezeten és az éghajlaton túl még a társadalomnak és gazdaságnak is hasznos volna?
Tovább
Mesterséges intelligenciával a klímaválság ellen
A mesterséges intelligencia napjainkban az ipari fejlesztések és üzleti világ egyik legfontosabb hívószava. Az MI-módszerek alkalmazása az éghajlattudomány, valamint az éghajlati és környezeti válság kezeléséhez szükséges innovatív megoldások számára is óriási lehetőséget jelent.
Tovább
A légszennyezettség több embert öl meg évente, mint a koronavírus összesen
A légszennyezettség több embert öl meg évente, mint a koronavírus a most pusztító járvánnyal. A mostani leállás egyben lehetőség is, hogy ne térjünk vissza ahhoz a szennyező modellhez, ami eddig jellemezte az életünket.
Tovább
Civilizációnk „megszokott” csendes gyilkosa: a légszennyezettség
A légszennyezettség ennek ellenére civilizációnk már-már megszokott részévé vált, a COVID-járvány miatti gazdasági leállás miatt azonban hirtelen szó szerint tisztább levegőhöz jutott a világ nagy része. Bemutatjuk a légszennyező anyagokat, azok emberi eredetű forrásait, valamint kapcsolódásukat az éghajlatváltozáshoz.
Tovább
Ez volt a harmadik legszárazabb április Magyarországon
Magyarországon nem ritka az aszály, azonban a klímaváltozás miatt ezek várhatóan egyre gyakoribbá és súlyosabbá fognak válni. Mit mond a meteorológia tudománya a kérdésben?
Tovább
Borzasztó drága, de közben mégis megéri. Mi az? A világ energiaszektorának a kizöldítése
Megjelent a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) jelentése, ami rámutat arra, hogy bár a COVID-19 válság utáni világgazdaság és energiaszektor kizöldítése nem lesz olcsó, mégis megéri.
Tovább
A tagadástól a klímakatasztrófáig. A klímakommunikáció párhuzamos valóságai
Mennyire jellemzi ma a klímakommunikációt az ún. katasztrófa-nyelvezet, és mennyire célravezető ez a kitűzött célok elérésben?
Tovább
Másfél fok filmajánlók (nem csak) koronavírus idejére
Összegyűjtöttünk nektek 11, az éghajlati és környezeti válságot, valamint a lehetséges megoldásokat boncolgató dokumentumfilmet, amik magyarul vagy angolul ingyen elérhetők online.
Tovább
Félelemrezsim a fejünkben: a járványnál működik, a klímánál még nem
Az ELTE TTK-n vizsgálták, miért vagyunk eredményesebbek az új koronavírus járvánnyal szemben, mint a klímaválság elleni harcban. Jelentős részben azért, mert jobban félünk.
Tovább
Tudatos hulladékgazdálkodással a klíma- és ökológiai válság ellen – harmadik rész
A helyes hulladékkezelés és csökkentés hat lépcsőjének (Rethink, Refuse, Reduce, Repair, Reuse, Recycle) legkevésbé környezettudatos, de persze igen fontos és egyben legelterjedtebb lépcsője az újrahasznosítás. De mi a helyzet a maradék 5 lépcsővel?
Tovább
Mítosz. Az ózonlyukon besurranó napsugárzás okozza a globális felmelegedést – Nem!
Cáfoljuk a tévhitet, miszerint az "ózonlyukon" beérkező többlet napsugárzás okolható az elmúlt évtizedekben tapasztalt globális felmelegedésért, és bemutatjuk, hogy miféle kapcsolat létezik az ózonlyuk és a globális felmelegedés között.
Tovább
A kényszermigrációtól a klímamenekültekig. Az éghajlatváltozás biztonsági kockázatai
Az éghajlatváltozás miatti víz- és erőforráshiány milliókat fog migrációra kényszeríteni. Mit kezdhet Európa újabb sok millió potenciális klímamenekülttel?
Tovább
Táplálkozásunk hatása Földünk élővilágára és a klímára. Az ökológiai gazdálkodás, mint lehetséges megoldás
A földhasználat és a táplálkozás jelentősen befolyásolja az éghajlatváltozás ütemét. Hogyan tudnánk egészségesebben és környezettudatosabban termelni és fogyasztani? Erre kínál megoldást az ökológiai gazdálkodás.
Tovább
A globális felmelegedés hatása a leghidegebb kontinensre. Az Antarktisz szerepe a globális éghajlati rendszerben
Antarktisz, a távoli, fagyos földrész. Sokáig még létezésében is kételkedtek, most meg azt állítják, ránk is hatással lesz a jövője. Vajon valóban annyira fagyos, mint gondoljuk? Olvadhat-e a jege? Egyáltalán, hogyan lehet hatással ránk?
Tovább
Tudatos hulladékgazdálkodással a klíma- és ökológiai válság ellen – második rész
Egyre több termék eladását lehet emelni azzal, ha valamiképp az újrahasznosítás és ezáltal környezettudatosság zászlaja alatt hirdetik. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos cikksorozatunk folytatásában végigjárjuk, hogyan is zajlik az újrahasznosítás, és mi az, amit egyáltalán szelektíven lehet gyűjteni és újra lehet hasznosítani.
Tovább
A megújuló energia az energiabiztonság kulcsa (lehetne): a klímasemlegesség kihívásai Kelet-Közép-Európában
Energiabiztonságról beszélünk, mégis egyre inkább energiafüggésbe kerülünk és elavult, szennyező valamint gazdaságilag veszteséges technológiákat támogatunk. Cikkünkben az E3G nemzetközi think tank jelentése alapján járjuk körbe a klímasemlegesség kihívásait és lehetőségeit a régióban.
Tovább
30 éves a “halványkék pötty” fotója – mit üzen ez ma nekünk?
Harminc éve készítette a Voyager-1 űrszonda 6 milliárd kilométerre a Földtől a legendás "halványkék pötty" felvételt. Mit üzen ma nekünk a kép?
Tovább
Nem a számháború fogja eldönteni korunk éghajlatváltozását: a klímakonszenzus kérdése a tudományban
Sokszor heves viták csapnak fel a körül, hogy akkor mégis mekkora a konszenzus a tudós társadalomban korunk éghajlatváltozásával kapcsolatban. De valóban ez a döntő?
Tovább
Mit számít egyáltalán, hogy változik az éghajlat – 10 tény amit tudnod kell a fák szerepéről
2019 mozgalmas év volt az éghajlatváltozás szempontjából. Végre elkezdett átszakadni a gát a kutatók, döntéshozók és az utca embere között. Ennek egyik oka sajnos, hogy az ember elkezdett ráébredni természeti kincseink fontosságára, miközben saját bőrén tapasztalta az éghajlatváltozás hatásait.
Tovább
Az orosz tévé szerint csak hosszú őszünk van, az igazság viszont az: ég a házunk – Interjú Arshak Makichyan klímaaktivistával
Arshak Makichyan a Fridays For Future klímamozgalom oroszországi szervezője, aki március óta minden pénteken sztrájkol Moszkvában. December végén 6 nap elzárásra ítélték, amiért harmadmagával engedély nélkül békésen sztrájkolt.
Tovább
Az ausztrál bozóttüzek és a meteorológia
Ausztráliában a nyár folyamán nem ritkák a bozóttüzek. De mi köze egymáshoz ennek és a meteorológiának, valamint az éghajlatváltozásnak?
Tovább
Az éghajlatváltozás ellen tervezőmérnöki szemmel – a tervezés jelentősége a fenntarthatóságban
Sokszor hallhatunk fenntartható várostervezésről, de mit is jelent ez pontosan? Pusztai Ádám egy tervpályázaton mutatja be Csepel példáján keresztül.
Tovább
Az éghajlatváltozás “mellékhatásai”: a tengervíz és a csapadékvíz savasodása
A földi éghajlat egyik legnagyobb alakítója az óceánok. Az éghajlatváltozás ezekre az "alvó óriásokra" is hatással van, többek között azzal, hogy savasodásnak indultak. De mit is jelent ez pontosan?
Tovább
Boldog karácsonyt kívánunk minden olvasónknak + 1 ajándék
Köszönjük nektek, hogy követtek és olvastok minket, mert nektek és miattatok csináljuk ezt az egész projektet. Ennek örömére bátorkodtunk adni magunknak (és nektek is) egy kis ajándékot.
Tovább
A metánnal kapcsolatos kérdőjelek az éghajlatkutatásban II. – antropogén források
A metán kevéssé közismert természetes és antropogén forrásait körbejáró kétrészes cikksorozatunk második része, melyben megismerkedünk a földgázkitermeléshez köthető metánkibocsátással.
Tovább
Tippek. Így beszélgess a klímaváltozásról a családoddal és barátaiddal az ünnepek alatt
Karácsonykor annyi mindenről beszélgethet az ember a családtagjaival és rokonaival, barátaival. Miért éppen a klímaváltozás maradna ki? Adunk pár tippet, hogy hogyan vágjunk neki egy ilyen beszélgetésnek.
Tovább
Mi várható a decemberi uniós Tanácsülésen? Klímasemlegesség vagy újabb visegrádi vétó?
December 12-13-án újra összeül az Európai Tanács, hogy többek között tárgyalja az EU 2050-es karbonsemlegességi törekvéseit. Vajon most is vétózni fognak a visegrádi országok, mint nyáron?
Tovább
Kulturált éghajlat, avagy az éghajlatváltozás mint társadalmi konstrukció
Az éghajlat a mellett, hogy egy tudományosan mérhető és vizsgálható jelenség, egyben társadalmi konstrukció is, és az emberiség a történelem során már nagyon sokféleképpen viszonyult hozzá. Fogalomtörténeti elemzés.
Tovább
Mi történt eddig a madridi COP25 klímacsúcson? – Összefoglaló az első hétről
Merre tartanak a klímatárgyalások és mit tesznek a nagykibocsátók? Mi az Európai Unió álláspontja és mit gondolnak a szakértők a kelet-európai irányról? Összességében mit várhatunk a klímacsúcstól?
Tovább
Karbonsemlegesítés. Kiváltható valamilyen módon a létezésünk káros oldala?
De mik azok a(z önkéntes) karbonsemlegesítő megoldások? Mire jók? Hogyan éljünk velük?
Tovább