25-ször több hőség is lehet Budapesten a század végére, kritikus fontosságú a zöldfelületek óvása és kiterjesztése

Egyre nő a 30 Celsius-fokot elérő vagy meghaladó napok száma Budapesten, a jelenlegi évi átlagosan 2-ről a század közepére 18-28, a század végére pedig 24-50 napra emelkedhet ezek száma. A városi zöldfelületek kritikus fontossággal bírnak a hőség csökkentésében, ezért azokat óvni és növelni kell.

Tovább

Az EP zöld utat adott a természet-helyreállítási törvénynek, a következő lépcső az ökoszisztémák jogokkal való felruházása lehet globálisan

Szerdán az Európai Parlament szűk többséggel, de elfogadta természet-helyreállításáról szóló törvényjavaslatot mely kötelező célszámokat határoz meg konkrét területeken. Ezt kiegészítve az ökoszisztémák jogi státuszának megadása segíthet megmenteni a számunkra természetet.

Tovább

Szó szerint jobban főhet és fájhat majd a fejünk. Migrén, klímaváltozás és légszennyezettség összefüggései

Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek, tünetek kockázatait is.

Tovább

Megduplázódhat a parlagfűre allergiások száma, a klímaváltozás pedig hosszabb és súlyosabb pollenallergia-szezont hozhat

Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva több mint megduplázódhat Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve.

Tovább

Szennyezésparadoxon: ha csökkentjük a légszennyezést, jobban nő a globális felmelegedés? Van megoldás

A légköri szennyező anyagok, aeroszolok nélkül akár 30–50%-kal is erősebb lehetne ma a globális felmelegedés. Csökkentenünk kell a légszennyezettséget, de ettől azonnal enyhül majd a rövid tartózkodási idejű aeroszolok hűtő hatása és új, erősebb oldaláról ismerhetjük meg az éghajlatváltozást. A megoldás az üvegházgáz kibocsátások azonnali, nagymértékű visszafogása.

Tovább

A világ leggazdagabb tíz százaléka felel a kibocsátások feléért. Miért ne fizethetnének többet a klímavédelemért?

A jelentős környezetterheléssel járó termékek és szolgáltatások általános megadóztatása helyett a fejlett világ tehetősebb rétegének teherviselése lefedné az üvegházhatású gázok kibocsátásának háromnegyedét egy új kutatás szerint. A beruházásokat a környezetpolitika középpontjába állítva a fenntarthatóság hatásosabban és igazságosabban elérhetővé válhat.

Tovább

Újra extrém hideg tombol(t) az USA-ban. Hová tűnt a globális felmelegedés?

Az elmúlt hetekben szélsőséges sarkvidéki hideg időjárás sújtotta az Egyesült Államokat. Míg a globális felmelegedés és a hőhullámok közötti kapcsolat egyértelmű, a téli viharok viselkedését összetett légköri dinamika szabályozza, amelyet nehezebb tanulmányozni. Hogyan kapcsolódik a mostani helyzet korunk klímaváltozásához?

Tovább

Az olvadó jéggel nem lehet alkudozni. Nem a tengerszint emelkedése az egyetlen probléma

A sarkvidéki jég olvadásának következményeként leginkább talán a tengerszint emelkedését szokták hangsúlyozni, azonban ennél sokrétűbb a probléma. A part menti területek elöntése mellett az óceáni áramlatokra, a tengeri élővilágra, a közepes földrajzi szélességek időjárására is hatással lehetnek az olvadási folyamatok.

Tovább

Aranyat érhet a több őszi csapadék, de csak ha nem nőnek tovább a kibocsátások

Az őszi csapadék, különösen a kisebb csapadék, és annak talajba való beszivárgása a komolyabb fagyok előtt kulcsfontosságú hatással van a mezőgazdasági terméshozamokra. A növekvő őszi csapadékmennyiséget csak akkor tudja igazán hasznosítani a hazai mezőgazdaság, ha párhuzamosan nem fokozzuk tovább az éghajlatváltozást.

Tovább

Fokozódó fakitermelés mellett nem tarthatóak a magyar klímacélok és az EU-s szabályozásnak sem fogunk megfelelni

Az erdőkre mind éghajlatvédelmi, mind energiagazdálkodási, mind biodiverzitás szempontból szükség van. Meg kellene találni az egészséges egyensúlyt, ami mindhárom igényt képes kielégíteni, ehhez viszont szükség lenne egy, a szaktárcákon átívelő komplex tervezési folyamatra, mielőtt a tűzifaéhség maradandó kárt okoz az erdőinkben.

Tovább

Salátatermesztés a pincében. A jövő élelmiszer-termelése vagy csupán kisegítő lehetőség a vertikális mezőgazdaság?

Az éghajlatváltozás, a növekvő népesség, a talajok kimerülése mind kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára. A vertikális farmok megteremtik a lehetőséget arra, hogy beltérben, a világon bárhol, egész évben, azonos minőségű növényeket termesszünk, vegyszermentesen és a hagyományos mezőgazdasághoz képest sokkal kevesebb víz felhasználásával.

Tovább

A veszélyes éghajlati fordulópontok egyre közelednek, de a ’game over’ még elkerülhető

Egy friss tanulmány szerint az erősödő globális felmelegedés egyre veszélyesebb közelségbe hozza az éghajlati fordulópontokat, és a kritikus 1,5 °C meghaladásával négy átbillenése valószínűvé válik. A jelenleg érvényben lévő klímapolitikák egyértelműen nem biztonságosak, pedig lennének alkalmas eszközeink.

Tovább

Emberéletekben és milliárd dolláros károkban mérhető a vízkockázatok növekedése

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 1970 és 2019 között több mint 11 000 katasztrófa kötődött az időjáráshoz, ami 2,06 millió ember halálát jelentette és 3,64 billió USA dollár veszteséget okozott globálisan. Európában a legtöbb halálozás az extrém hőmérséklethez kapcsolható, a legnagyobb gazdasági károkat a viharok és az árvizek okozzák.

Tovább

A növényi italok környezeti-éghajlati terhelése töredéke a tehéntejnek

Általánosan elmondható, hogy termőföld-szükségletet tekintve jellemzően a tehéntej megtermeléséhez szükséges föld tizede elegendő volna a növényi italok előállításához. Bár trendszerűen nő a kereslet ezen termékek iránt itthon, terjedésük legfőbb hazai akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest.

Tovább

A tűzifa-rendelet lassítja az energiaátmenetet és csapdába zárja az energiaszegényeket

Hazánk a rezsicsökkentés politikájával gyakorlatilag elvesztegetett egy teljes évtizedet: nem kezdődött el érdemben a rendkívül energiapazarló lakásállomány felújítása, miközben a lakosság hozzáállását is úgy alakította, hogy a spórolás fölöslegesnek volt beállítva. A tűzifa-rendelet komoly kockázata, hogy az energiaszegény háztartások tartósan tűzifa-csapdában ragadnak.

Tovább

Erdős-sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást

Magyarország érezhetően szárazodik: az 1971-1990-es időszakhoz képest a nedves területek aránya az év legcsapadékosabb hónapjában, júniusban 84-ről 68%-ra csökkent napjainkra. Ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális üvegházhatású-gázkibocsátások és erősödik az éghajlatváltozás, akkor tovább fog növekedni a száraz területek aránya hazánkban.

Tovább

Nem elég a vízhiány, az elérhető víz minősége is veszélyben van az éghajlatváltozás miatt

Jelenleg a világ népességének negyede nem jut biztonságos ivóvízhez, és a fokozódó szélsőséges időjárási események is kockázatot jelentenek a vízminőségre. A permafroszt olvadása, a gleccserek visszahúzódása, a víztestek melegedése, az árvizek, erdőtüzek fokozódása és az eróziós folyamatok is káros hatással vannak a megmaradó ivóvízkészleteinkre.

Tovább

Több kagyló és tengeri moszat, kevesebb csirke és marha. Blue food és fenntartható táplálkozás

Az édesvizekből és óceánokból származó élelmiszerek 3,2 milliárd ember számára jelentik a fő fehérjeforrást, 800 millió embernek pedig megélhetést biztosítanak. Mind az éhezés visszaszorításában, mind az egészséges táplálkozásban fontos szerep juthat a „kék ételeknek”, különösen a kisebb testű halak, illetve kagylók és moszatok fogyasztásának.

Tovább

A klímaváltozás miatt eltolódott a vegetációs időszak, még durvább fagykárok lehetnek itthon

70%-os valószínűséggel állíthatjuk, hogy az éghajlatváltozás miatt változott meg számottevően a tavaszi növényfejlődés időszaka Magyarországon. Elsősorban a hidegtűrő növények az érintettek, amelyek napjainkra már két-három héttel korábban, február közepén fejlődésnek indulnak délen-délnyugaton.

Tovább