Nem fogunk ráismerni a hegyvidékekre, ha tovább erősödik a globális felmelegedés

A hegyvidéki területek különösen érzékenyek a klímaváltozás hatásaira, így a felmelegedésre és szárazodásra. Már 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén is az alacsonyabban fekvő és kisebb gleccserek el fogják veszteni tömegük nagy részét, több faj pedig úgy próbál alkalmazkodni, hogy magasabb térségekbe költözik, ameddig ez lehetséges.

Tovább

A dominó, amit nem akarunk felborítani. Éghajlati átbillenési pontok

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) két évtizede vezette be az átbillenési pontok fogalmát, ami szerint bizonyos felmelegedési szint után olyan kritikus, visszafordíthatatlan változások indulhatnak meg a földi rendszerben (éghajlat, óceáni áramlások, bioszféra), amelyeket az emberiség jelenlegi tudásunk szerint képtelen lesz befolyásolni.

Tovább

Harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben Magyarországon a klímaváltozás miatt

A globális felmelegedés hatására a 20. század eleji évi ~120 napról 80 nap alá csökkent napjainkra a fagyos napok átlagos éves száma Magyarországon. A megfigyelt változásokért egyértelműen az általunk gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést.

Tovább

Nagyon drága és veszélyes lesz az európai infrastruktúrának a klímaváltozás

Az éghajlati szélsőségek miatt az Európai Unióban már most 3,4 milliárd eurót teszi ki az éves várható károk összege és ez a század végére a tízszeresére nőhet ha továbbra sem számol az infrastrukturális tervezés a változó éghajlat jelentette kockázatokkal. Az EU gazdasági veszteségei az iparban, a közlekedésben és az energiaszektorban lehetnek a legnagyobbak.

Tovább

Életben maradt a 1,5 °C reménye, de a világ nem töri össze magát, hogy megmentse a beteget – COP26 helyszíni értékelő

Véget ért a Glasgow-ban rendezett 26. ENSZ klímacsúcs. Vannak eredmények, aminek lehet és kell örülni, de a 1,5 Celsius-fokos cél betartása olyan állapotban van, mint Schrödinger macskája: életben is van a remény, és nincs is. Ennél többre és gyorsabban lesz szükség a világ országaitól, ha biztonságos földi éghajlatot szeretnénk.

Tovább

Ha kirúgjuk az uniós klímapolitika egyik lábát, akkor majd egy másikat kell erősítenünk

Bár a nyáron, az Európai Bizottság által bemutatott Fit for 55 uniós klímapolitikai csomag nemhogy döntéshozatali, de igazán még tárgyalási fázisban sincs, már több kritika és politikai támadás érte. Ha a csomag egyes részeit a magyar vagy más kormányok gyengítik, attól még az összcél nem változik, és ebben az esetben más pontjait kell erősíteni a csomagnak.

Tovább

IPCC: fokozódó aszályok, eltűnő természetes hótakaró a francia Alpokban és a Pireneusokban

Dél-Európa egyes területein akár 14-szer rosszabb lehet az aszályhelyzet, mint az eddigi legrosszabb történelmi aszályos időszak. A Földközi- és a Fekete-tengerben a jelenleg 100 évente átlagosan egyszer előforduló szélsőségesen magas vízállás 2050-re 5–20 évente, 2100-ra pedig akár évente többször is előfordulhat a pesszimista forgatókönyv szerint.

Tovább

Idén is kompenzáljuk a Másfél fok működéséből fakadó környezeti terhelésünket

Az év minden napján azon dolgozunk, hogy a legjobb elérhető tudományos információkat közöljük közérthetően veletek, rávilágítva az általunk okozott környezeti-éghajlati problémáinkra, és arra, hogy a megoldás is a mi kezünkben van. A platformunknak is van környezeti terhelése és lábnyoma, amit a hagyományoknak megfelelően idén is igyekszünk enyhíteni.

Tovább

Felborítottuk a Föld energiamérlegét, a nettó zéró kibocsátás a kiegyensúlyozás kulcsa

Az energiamérleg legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver. A többlet nagy részét az óceánok vették fel, ami már most drámai hatással van a tengeri ökoszisztémákra. Minél előbb érjük el a nettó nulla kibocsátásokat, annál előbb fog csökkenni a légköri üvegházgáz koncentráció, és vele együtt a felmelegedés is.

Tovább

A magyar villamosenergia-rendszer átfogó rugalmasságnövelése szükséges, ha ki akarjuk használni a megújuló potenciált

A már létező hazai naperőmű-kapacitás nagyobb, mint a paksi atomerőműé. A potenciálisan nagy, ám ingadozó termelés kezelése az egyik legkomolyabb kihívás az áramszektor előtt, hiszen a rendszerben a „betett és a kivett” áramnak egyensúlyban kell lennie. A lakossági fogyasztók bevonása a rendszeregyensúly fenntartásába is elengedhetetlennek tűnik.

Tovább

A felhők nem fogják megállítani a felmelegedést, sőt még erősíthetik is azt

Az üvegházhatású-gázkibocsátás nemcsak hőmérséklet-emelkedést eredményez, hanem láncreakciók sorozatát indítja el az éghajlati rendszerben és hatással van többek között a globális égbolt kétharmadát borító felhőkre is. Bár a felhőzetnek akár hűtő hatása is lehetne, olyan irányba haladunk, hogy tovább melegíthetik a légkört.

Tovább

Karbonvámmal kényszerítené ki az EU a globális kibocsátáscsökkentést

A karbonvám (CBAM) az EU-n kívülről importált, jelentős széndioxid-kibocsátással előállított termékeket érintené, és nem titkolt célja, hogy az unión kívüli lazább környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően olcsóbban, de jóval szennyezőbb módon előállított termékeket ne érje meg behozni. De hogyan is nézne ki ez a gyakorlatban?

Tovább

Teljesen felhagyott a fosszilis energia védelmével a Nemzetközi Energia Ügynökség

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) olyan különjelentést tett közzé, amelyet nyugodtan hívhatunk radikálisnak, és ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Az új szénbányák nyitását azonnal (tehát most, 2021-ben) be kell szüntetni, nem épülhetnek új szenes erőművek, és új olaj- és gázkitermelés sem indulhat azon túl, ahol már megszületett a beruházási döntés, ha el akarjuk érni a párizsi klímacélokat.

Tovább

Pára-paradoxon: a szén-dioxid kibocsátással a vízgőzt is magunk ellen fordítjuk

Azzal, hogy az emberi kibocsátásokon keresztül elkezdtük növelni a látszólag elenyésző arányú többi üvegházgázt, úgy a vízgőz is elkezdett másképp viselkedni. Igazi paradoxont hoztunk létre: egyszerre lett túl sok és túl kevés belőle a légkörben. Egy eddig természetes folyamatok által szabályozott alvó oroszlánt ébresztgetünk, ami tovább fokozhatja a klímaváltozást.

Tovább

Már nem Sándor, József és Benedek hozzák a meleget

Az ezredforduló óta már csak 50‒70%-ban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben 80‒100% közötti biztonsággal igaz a népi bölcsesség. Sándor, József és Benedek már csak azért is hozzák egyre ritkábban zsákban a meleget március közepén, mert a tavaszkezdet elmosódott és korábbra került, a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest.

Tovább

Ezermilliárdokat dobtunk ki 5 év alatt az ablakon a rossz lakásfelújításokkal

Évi 100-130 ezer lakóépület energetikai (mély)felújítására lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország valóban elérje 2050-ig a törvénybe foglalt klímasemlegességet. Csak az elmúlt öt évben, 2016 és 2020 között nagyságrendileg 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással.

Tovább

Honnan tudjuk, hogy mik a felmelegedés határai? Az éghajlati rendszer érzékenységéről

Öt éve a világ országai elkötelezték magukat, hogy lehetőleg 1,5 °C alatt tartják a globális felmelegedést, azonban a jelenleg érvényben lévő politikák alapján ennek majdnem duplája várható a század végére. A földi rendszer próbálja kompenzálni az emberi eredetű üvegházgáz kibocsátásokat, de ez nem elegendő korunk éghajlatváltozásának mérsékléséhez.

Tovább

Klímabarát diéta vagy fenntartható étrend? II. rész. Egészség és környezetvédelem élhető kompromisszuma

Vajon elegendő bizonyítékot és alapot szolgáltathat a tudomány egy kiegyensúlyozott étrendhez, amivel az egyoldalú, egymást kizáró szólamok, és aminek a segítségével a társadalom szélesebb rétegei térhetnének át egy egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre? Az EAT-Lancet ajánlás nyújt megoldást, hogy átvágjuk a gordiuszi csomót.

Tovább