A száraz kontinentális klíma változása sújtja térségünket: gyorsul a nyári felmelegedés, súlyosbodnak az aszályok

írta / 2025-07-07

Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt. A nyarak forróbbá és szárazabbá válása növeli az aszályok gyakoriságát és súlyosságát, miközben a felmelegedés üteme a 2020-as években újra gyorsul, és az idei év is ezt a tendenciát erősíti. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársa elemzi a helyzetet és régiónk kilátásait.

Már az éjszaka sem mindig hoz enyhülést: ezért torpan meg a napi hőingás növekedése

írta / 2025-07-01

Az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás Magyarországon, főként áprilisban és nyáron a melegebb nappalok miatt. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben már nem várható további jelentős változás, mert a maximum- és minimumhőmérsékletek hasonló ütemben emelkednek. Ennek azonban nem érdemes örülnünk: nyáron a forróbb nappalok mellett egyre gyakrabban jelentkező trópusi jellegű éjszakák jócskán megnehezítik, hogy kipihenjük magunkat. Kis Anna és Pongrácz Rita elemzése.

Wikimedia Commons/Christo, CC BY-SA 4.0

A Velencei-tó gyorsabban melegszik, mint a levegő

írta / 2025-06-26

A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb, de sekély tava, mely emiatt fürdőzésre kiválóan alkalmas. Ugyanakkor épp a sekélysége miatt rendkívüli módon kitett az időjárási és éghajlati változások hatásainak is. Rövid tanulmányukban Szabó Péter és Pongrácz Rita (ELTE Meteorológiai Tanszék) azt vizsgálták, hogy a tó mely évszakban melegedett a legjobban, és ez mennyire függ a levegő hőmérsékletétől.

Idén a 2022-es rekord aszályos évvel futjuk a versenyt

írta / 2025-06-19

Néhány napja, június 17-én volt a szárazság világnapja – de ez nem ünnep, hanem figyelmeztetés. A világnap célja, hogy a figyelmet az elsivatagosodására irányítsa, ahogyan ezáltal a talaj állapotának romlására és a termőföldek kimerülésére is. Másrészt azért sem örülhetünk, mert a HungaroMet aktuális heti jelentése is egyértelmű: az idei aszály itthon egyre csak fokozódik. Rövid elemzésükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói (Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita) azt mutatják be, hogy az aszály szempontjából mennyire extrém az idei nyárkezdet.

Növényi alapú főzés gyerekekkel – már két online alkalom is tartós változást hozhat

írta / 2025-06-18

Elég lehet-e két közös főzés ahhoz, hogy elinduljunk a fenntarthatóbb étrend felé? Egy hazai online főzőtanfolyam nyomán született kutatás tapasztalatai szerint igen: a gyerekek és szüleik közösen készítettek növényi alapú ételeket, ami sokaknál tartós változást indított el az otthoni étkezési szokásokban. A Climate Smart Elephant és az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének kutatása azt sugallja, hogy az élményszerű tanulás és a főzési készségek fejlesztése sokat tehet a növényi alapú ételek elfogadottságáért.

Hőmérsékleti eltérés 2025 májusában az 1991-2020-as klímaátlaghoz képest. Adatok forrása: NOAA

Itt a friss globális hőtérkép: kivétel volt a hazai hideg május, bolygónk rendületlenül melegszik

írta / 2025-06-13

2025 májusa globálisan kiugróan meleg volt: a mérések kezdete óta a tavalyi után a második legmelegebb. Európában markáns kelet–nyugati különbség alakult ki: míg Magyarországon és keletebbre szokatlanul hűvös volt az idő, addig Nyugat-Európa több pontján – például Izlandon és a Brit-szigeteken – rekordmeleget tapasztaltak. Globálisan a Föld 7%-án dőlt meg a májusi melegrekord. Mindez jól látszik az amerikai Környezeti Információs Központ (National Centers for Environmental Information, NCEI) által most közzétett térképen, mely a 2025 májusában észlelt hőmérsékleti eltéréseket mutatja az 1991–2020-as klímaátlaghoz képest.

Az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette a Klímatörvényt – szakértői gyorselemzések a klímadöntésről

írta / 2025-06-17

Dr. Sulyok Katalin környezetjogász, az ELTE és a Durham University habilitált docense kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság döntésében megfogalmazott elveknek valójában csak egy teljesen új logikájú, átfogóbb klímatörvény tudna eleget tenni, amely a természeti erőforrások túlhasználata helyett azok megőrzésének logikájára épít. Huszár András jogász, a Green Policy Center társalapító-igazgatója szerint az Alkotmánybíróság döntése önmagában nem jelenti a klímaügy győzelmét, ugyanakkor jó esélyt ad egy alapos, a szakmai és civil szervezeteket is bevonó, komoly jogszabályalkotási folyamat lebonyolítására 2026. június végéig.

Vészesen felgyorsult a Balaton vizének melegedése, turbulens változások jönnek az élővilágban

írta / 2025-06-04

Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak. A klímaváltozás nemcsak a vízmelegedést hozta el: megbillenhet az évszakos ciklusokra épülő ökoszisztéma, nő az oxigénhiányos időszakok és az algavirágzások kockázata, és megjelennek a melegkedvelő, inváziós növényfajok is.

Miért ilyen hideg a tavasz? – Megváltoztak az évszakok!

írta / 2025-05-27

Az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb, ezért nem meglepő, hogy május közepén sokan panaszkodtak, hogy: „Norvégiában jobb az idő, mint nálunk.”, „Ez nem egy májusi túrához való idő.”, vagy „Miért beszélnek felmelegedésről a klímatudósok, amikor májusban kabátban kell járni?”… Rövid tanulmányukban az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói (Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita) azt …

Miért ilyen hideg a tavasz? – Megváltoztak az évszakok! Tovább

Tűzzel is védekezhetünk a tűz ellen: kontrollált égetéssel csökkentik a gyúlékony biomassza mennyiségét a Malcata Nemzeti Parkban, Portugáliában. Fotó: Tiago Oliveira

Egy égető probléma – A vegetációtüzek növekvő kockázata Európában

írta / 2025-05-19

A vegetációtüzek Európában új szintre léptek – erre figyelmeztet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe (Változó vegetációtüzek: szakpolitikai lehetőségek egy tűztudatos és tűzhöz alkalmazkodó Európa számára) című tanulmánya. A klímaváltozás, a tájhasználat átalakulása és társadalmi tényezők együttesen olyan körülményeket teremtenek, amelyek egyre gyakoribbá …

Egy égető probléma – A vegetációtüzek növekvő kockázata Európában Tovább

Nyílt homokpusztai gyep - Fotó: Kröel-Dulay György

Átalakuló fajösszetétel, beözönlő inváziósok, félsivatag rövid életű növényekkel – ez várhat a Homokhátság gyepeire

írta / 2025-05-15

Magyar ökológusok megvizsgálták, hogyan változtak csaknem két évtized alatt a Homokhátság természetes gyepei. Az eredmény aggasztó: ha így folytatódik a klímaváltozás, Petőfi Kiskunságában az árvalányhajat és a kék szamárkenyeret távoli tájak melegkedvelő, egzotikus növényei szoríthatják ki. Szerzők: Erdős László, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és Kröel-Dulay György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Egyre …

Átalakuló fajösszetétel, beözönlő inváziósok, félsivatag rövid életű növényekkel – ez várhat a Homokhátság gyepeire Tovább

Influenszerekkel a környezettudatosságért

írta / 2025-05-15

A felnőtt lakosság csaknem fele, 13-16 éves korosztálynak pedig kétharmada tájékozódásra, sőt, tanulásra használja a közösségi médiát, így egyáltalán nem mindegy, mit és hogyan mondanak az influenszerek, akiket tíz- és százezrek követnek szinte jóbarátjukként. Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézet kutatói ezért utánajártak annak, hogyan lehetne a fenntarthatóság pozitív üzenetét a leghatékonyabban képviselni.