Az új kormány alatt dől el, hogy a zöld átállás nyertese lesz-e Magyarország

írta / 2026-03-16

Magyarország fordulóponthoz érkezett a klímapolitikában. A Green Policy Center szakértői szerint a következő kormányzati ciklus döntő lesz: ekkor kell végrehajtani azokat a strukturális változtatásokat, amelyek nélkül a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok és a 2050-es klímasemlegesség elérhetetlenné válhatnak. Az elemzés szerint az épületállomány mélyfelújítása, az energiaellátás reformja és a közlekedési rendszer átalakítása egyszerre szolgálhatja a klímavédelmet, a gazdasági modernizációt és Magyarország energiaszuverenitását. A szakértők úgy látják: ha a zöld átállást nem teherként, hanem fejlesztési lehetőségként kezeljük, Magyarország a folyamat egyik nyertese lehet.

A Hormuzi-szoros válsága erősíti Kína zöld stratégiáját – bár az új ötéves terv nem vállal sok klímacélt

írta / 2026-03-15

Kína a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, mégis a globális zöld átállás egyik fő motorja lett az olcsó napelemekkel, akkumulátorokkal és villanyautókkal. A 2026–2030-as új kínai ötéves terv folytatja a tiszta energiák gyors fejlesztését, de továbbra sem vállal egyértelmű kibocsátáscsökkentési célokat. A kínai klímastratégia így inkább iparpolitika, mint klasszikus klímavédelem – és a keleti óriás terveire az …

A Hormuzi-szoros válsága erősíti Kína zöld stratégiáját – bár az új ötéves terv nem vállal sok klímacélt Tovább

Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ, miközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede

írta / 2026-03-10

Az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület legfrissebb jelentése szerint kontinensünk jóval gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, egy friss tanulmány pedig kimutatta, hogy 98%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy a globális melegedés üteme közel duplájára gyorsult. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársai a jelentés és a tanulmány nyomán arra figyelmeztetnek, hogy Európának a következő évtizedekben a 3 °C feletti felmelegedés hatásaira kell felkészülnie, miközben a klímakockázatok és terhek egyáltalán nem egyenletesen oszlanak el a kontinensen.

A klímaváltozás már hegyeket mozgat – és biztonsági kockázatokat teremt

írta / 2026-03-04

A klímaváltozás nemcsak felmelegíti a bolygót, hanem egyre gyakrabban indít el földcsuszamlásokat és szökőárakat, amelyek túlmutatnak a helyi természeti katasztrófákon. Az olvadó gleccserek és a permafroszt gyengülése hegyoldalakat destabilizál, fjordokat alakít át, és új, nehezen kezelhető biztonsági kihívásokat hoz létre. A grönlandi és alpesi példák azt mutatják, hogy ezek az események már nem elszigetelt anomáliák, hanem egy klímavezérelt kockázatrendszer korai jelei. A kérdés ma már nem az, hogy bekövetkeznek-e, hanem az, hogy a társadalmak és az államok mennyire készülnek fel rájuk.

A klímaváltozás hatására kiléphetünk abból a stabil éghajlati korszakból, amelyben az emberi civilizáció kialakult

írta / 2026-02-23

Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év során egy viszonylag stabil éghajlati időszakban, a holocénben alakult ki. Ekkor jöhetett létre a mezőgazdaság, a civilizáció és a városi élet, egy relatíve szűk hőmérsékleti tartományon belül. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói egy frissen megjelent tanulmányt értelmeznek és levonják a következtetéseket: elhagytuk ezt a kényelmes, stabil tartományt, és olyan éghajlati állapot felé haladunk, amelyhez hasonlót a bolygó sokmillió éve nem tapasztalt.

Grönland nem periféria és nem hadszíntér, hanem a globális stabilitás lakmuszpapírja

írta / 2026-02-21

Az Északi-sarkvidék ma már nem a „béke szigete”, hanem a nagyhatalmi versengés egyik legérzékenyebb frontvonala – mindeközben a régió a Föld leggyorsabban melegedő térsége. Grönland jégtakarójának olvadása a globális tengerszint-emelkedés ötödéért felel, az arktiszi együttműködés alapját adó Északi-sarkvidéki Tanács pedig 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésével megingott, és azóta csak romlik a helyzet. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője február elején részt vett a tromsøi Arctic Frontiers konferencián. Cikkében személyes grönlandi tapasztalataira is támaszkodva elemzi, miért nem csupán a régió biztonságpolitikai eszkalációjára, hanem helyi társadalom és infrastruktúra, valamint a tudományos együttműködések stabilizálására lenne szükség az Arktiszon.

Egyszerre érkező klímakockázatok: így tehetnénk ellenállóbbá Magyarországot

írta / 2026-02-18

A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem akár egyszerre is jelentkezhetnek – és éppen ez teszi őket nehezen kezelhetővé. A Green Policy Center szakpolitikai javaslatcsomagja arra figyelmeztet: az élelmiszer-, víz-, energia- és infrastruktúra-biztonság összekapcsolódik, így a problémák együttesen láncreakciót indíthatnak el. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e ilyen helyzetek, hanem az, mennyire vagyunk felkészülve a …

Egyszerre érkező klímakockázatok: így tehetnénk ellenállóbbá Magyarországot Tovább

Tölgyes örökerdő. Frank Tamás felvétele

Az erdő sokkal több, mint fa – mit adhat nekünk egy természetközelibb erdőkezelés?

írta / 2026-02-26

Az erdők nemcsak faanyagot adnak, hanem szerepet játszanak a klíma szabályozásában, a vízmegtartásban és a biodiverzitás megőrzésében is. Eközben Magyarországon még az idős, változatos szerkezetű, sőt, a védett erdők ökológiai értékei is gyakran háttérbe szorulnak a fakitermelés szempontjaival szemben. Aszalós Réka erdőökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa áttekintő írásában bemutatja a hazai erdőkezelési gyakorlat valóságát, …

Az erdő sokkal több, mint fa – mit adhat nekünk egy természetközelibb erdőkezelés? Tovább

Gyorsabban melegszik a Föld, mint ahogy a modellek követni tudnák – a légszennyezés eddig elfedte a helyzet valódi súlyosságát

írta / 2026-02-03

A globális felmelegedés üteme látványosan felgyorsult: a Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet – elkerülhetetlennek tűnik, hogy túlfussunk a 1,5 °C-os párizsi klímacélon. Egy nemrég kiadott jelentés szerint ezért nemcsak az üvegházhatású gázok felelősek, hanem egy eddig alulértékelt tényező is: a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói klímamodellezői szemmel mutatják meg, miért borul fel a Föld energiamérlege, miért maradnak le a modellek, és miért kerülhetnek veszélyesen közel a billenőpontok.

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe

írta / 2026-01-30

Magyarország 2030-ra uniós vállalás szerint területének 30 százalékát kellene védelem alá helyezze, ám jelenleg ettől még messze vagyunk. A hiányzó, nagyobb „megyényi” terület kijelöléséhez nem új térképek rajzolása, hanem sokkal több és pontosabb adat szükséges arról, hol élnek az értékes fajok. Ebben játszanak egyre nagyobb szerepet a közösségi tudományos programok, amelyekbe ma már bárki bekapcsolódhat, …

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe Tovább

Forrás: MVolodymyr/Shutterstock

A kemény téli rezsi igazi ellenszere: az épületfelújítás

írta / 2026-01-26

Az utóbbi évek enyhe telei után az idei nagy hidegek ismét ráirányították a figyelmet arra, mennyire sérülékeny a magyar épületállomány energiahatékonysága. A megugró lakossági és vállalati energiafogyasztás nem rendkívüli helyzet, hanem egy régóta fennálló szerkezeti probléma következménye. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az épületenergetikai felújítás nem időjárási kérdés, hanem gazdasági, társadalmi és klímavédelmi szükségszerűség. A problémák feltárásán túl a cikk több támogatási konstrukciót is bemutat mindazok számára, akik szeretnének belevágni elavult ingatlanjaik korszerűsítésébe.

Kijött az Ember energetikai agytröszt friss európai villamosenergetikai jelentése – mutatjuk a legfontosabb állításokat és ábrákat

írta / 2026-01-22

A most kiadott European Electricity Review a 2025-ös év teljes villamosenergia-termelési és -keresleti adatait elemzi mind a 27 uniós tagállamban, hogy képet adjon arról, hogyan halad a régió a fosszilis energiahordozóktól a tiszta villamos energiára való átállásban. Ez az Ember által az uniós villamosenergia-szektorról készített tizedik éves jelentés. Cikkünkben elérhetővé tesszük magát a jelentést, valamint annak legfontosabb állításait és ezekhez kapcsolódó ábráit.