A klímajog forradalma: a Nemzetközi Bíróság történelmi állásfoglalást tett az éghajlatvédelemről

írta / 2025-11-05

Mekkora kibocsátáscsökkentésre kötelesek az államok? Szabadon dönthetnek arról, hogy milyen intézkedéseket tesznek a másfél fokos cél elérése érdekében? Felelőssé tehetők az éghajlatváltozás okozta károkért, ha igen, milyen jogorvoslat kérhető a nemzetközi bíróságok előtt? Engedélyezhető-e újabb fosszilis beruházás? És – Trump Amerikájához hasonlóan – „felmentheti-e magát” egy állam klímajogi kötelezettségei alól, ha kilép a Párizsi Megállapodásból? A hágai Nemzetközi Bíróság döntése nyomán Dr. Sulyok Katalin környezetjogász, a Durham University docense keresi a választ ezekre a kérdésekre.

90% kibocsátáscsökkentés 2040-re: ezzel megy az EU a klímacsúcsra – Magyarország ellenezte az utolsó pillanatban meghozott döntést

írta / 2025-11-05

Az utolsó pillanatban, mondhatni a tizenegyedik órában sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek megegyezniük az Európai Unió új, 2040-ig szóló klímacéljairól és nemzetközi vállalásairól. Így az EU már nem üres kézzel érkezik a brazíliai Belémben kezdődő COP30 klímacsúcsra. A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg. Magyarország – Lengyelországgal és Szlovákiával együtt – nem támogatta a megállapodást. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértőjének gyorselemzése.

Eltűnhet a magyar krumpli: a felmelegedés és az új kártevők együtt szorítják ki a burgonyát

írta / 2025-10-29

A klímaváltozás következtében a hazai konyha egyik fő alapanyaga, a burgonya számára egyre kedvezőtlenebb hazánk éghajlata: egyrészt a növénynek az ország jelentős részén már most is túl meleg van, másrészt új kártevők is érkeznek, melyeknek kedvez a melegebb éghajlat. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – azt vizsgálták, hogyan romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés itthon az elmúlt évtizedekben, illetve a jövőben mikorra tűnhet majd teljesen el a termőföldekről.

Kevesebb jégeső, több és hevesebb zivatar – meglepő fordulatot hoz a klímaváltozás

írta / 2025-10-17

Egy nemzetközi kutatás új megvilágításba helyezi a jégesők és zivatarok jövőbeli alakulását Európában. A klímamodellek szerint a jégesők ritkábbak de olykor hevesebbek, a zivatarok pedig gyakoribbak lehetnek – ami hazánkban is érezhető következményekkel járhat. A neves Nature Communications folyóiratban megjelent cikk eredményeit Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemzik, hangsúlyozva a magyar vonatkozásokat.

Kiterjedt tűz a Vas megyei Csönge térségében a Copernicus műholdfelvételén. Forrás: Facebook/Copernicus EU

Hiába az óvatosság, ha nem csökken a kibocsátás: a klímaváltozás tüzesebbé teszi Magyarországot

írta / 2025-10-14

Habár az utóbbi években rekordokat döntenek a hazai aszályos időszakok, a természetben felbukkanó tüzek gyakorisága Magyarországon a 2000-es évekhez képest mégis lecsökkent – a szigorúbb szabályoknak és a lakosság tudatosabb magatartásának köszönhetően. A klímaváltozás miatt a jövőben azonban komoly növekedés fenyeget. A Magyar Nemzeti Bank és az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói – Burger Csaba és Szabó Péter – szerint a pesszimista forgatókönyv esetén a század végére akár ötszörösére is emelkedhet a mai extrém tűzgyakoriság hazánkban.

Eddig működött, de most szorít az idő: sokba kerülhet, ha nem kezdünk el leválni az orosz gázról

írta / 2025-10-06

Magyarország gázpolitikája eddig nem volt teljesen irracionális: átvészeltük a 2022–23-as sokkot, nem a pánik idején kötöttünk alternatív szerződéseket, és éveken át olcsóbban jutottunk energiához, mint az orosz energiahordozóktól gyorsan elszakadó államok. De az árelőny olvad, az útvonal- és geopolitikai kockázatok nőnek, a régiós alternatívák pedig bővülnek – a halogatás egyre többe kerülhet. A teljes, azonnali leválás ára az orosz olajról és gázról együttesen jelenleg nagyságrendileg mintegy évi 400 milliárd forintos többletköltséggel járna – ez azonban kezelhető, és kisebb kitettséget jelent, mint egy kényszerű, válsághelyzetben végrehajtott ugrás valószínű gazdasági következményei. Deák András háromrészes cikksorozatának befejező részében a magyar kilátásokról ír.

Forrás: Flkickr/Jasmine Halki - CC-BY

Nem fagytunk meg, de drágán megfizettük – így ért véget az olcsó orosz gáz korszaka

írta / 2025-11-07

A Gazprom vezetékes gáza évtizedeken át olcsó, stabil és bőséges forrás volt Európa számára – egészen az orosz–ukrán háborúig. 2021 után Moszkva fegyverként kezdte használni a földgázt, ám hiába zárta el részlegesen a csapokat, Európa nem roppant meg. Fizikai hiány nem alakult ki, de a gazdasági következmények súlyosak voltak: Magyarország például a gáz és az áram drágulása miatt a GDP-jének 6 százalékát bukta 2022-ben. Bár az orosz export összeomlott, a globális LNG-piac és az amerikai beszállítók nagyobb megrázkódtatások nélkül vészelték át a helyzetet. Európa pedig végérvényesen más források és más piaci függések irányába mozdul el. Deák András háromrészes cikksorozatának második írásában az orosz gáz európai történetét meséli el.

LNG tárolók Hoek van Hollandnál. A címlapi kép forrása: Flickr/kees torn - CC BY-SA 2.0

Európa energiarendszeréből lassan és visszavonhatatlanul tűnik el a földgáz

írta / 2025-09-23

Jonathan Stern, az európai gázpiac szaktekintélye még „sötét kornak” nevezte a 2010-es éveket az európai gázpiacon – de az igazi mélypont csak ezután következett. Hiába lett a földgáz olcsó és bőséges, Európa energiarendszeréből fokozatosan kiszorult: a villamosenergia termelésében egyre inkább már csak tartalékként jön számításba, az ipar pedig kényszerűen ki fog hátrálni a használatából. Egyedül a háztartási felhasználás tartja magát, bár az uniós klímapolitika hatásai várhatóan itt is jelentkeznek majd. Deák András háromrészes cikksorozatának első írásában az európai földgázpiac évtizedes hanyatlását követi végig.

A Mecsekben, a Bükkösdi-víz vízgyűjtőjén található Petőczi-árok egyik szakasza áramló (bal) és kiszáradt (jobb) állapotban (fotó: Pernecker Bálint, PTE TTK Hidrobiológiai Tanszék).

Bárki segíthet feltérképezni kiszáradó vizeinket – mutatjuk az appot!

írta / 2025-09-10

A klímaváltozás és a fokozódó vízhasználat miatt világszerte egyre több vízfolyás tűnik el időszakosan vagy tartósan a térképről. A kiszáradás nemcsak az élővilágot veszélyezteti, hanem a társadalom számára is létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A hivatalos mérőhálózat azonban csak a vízfolyások töredékét tudja ellenőrizni. E hiányosság orvoslására született a DRYRivERS közösségi tudományos kezdeményezés, mely lehetőséget ad arra, hogy bárki adatot gyűjtsön kiszáradó patakokról – mindössze egy mobiltelefon kell hozzá.

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia

írta / 2025-09-03

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét.

A hazai természetes erdőtársulásoknak kedvező klímát a sztyepp válthatja fel a jövőben, eltűnhetnek a bükköseink

írta / 2025-08-27

Az idei június minden eddiginél szárazabb volt Magyarországon. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben általánosságban szárazabb nyarak várhatnak ránk, amelynek számos negatív következménye lehet. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita – részletesen bemutatták, hogy a különböző üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvek mellett hogyan alakulhatnak át hazánk természetes erdőtársulásai. A pesszimista forgatókönyv szerint a század végére az ország több mint 40%-án a sztyepp vagy más néven füves puszta számára kedvező éghajlati viszonyokra kell felkészülni, a bükkösök pedig teljesen eltűnhetnek.

Veszélyes vírust terjesztő kullancsfajok telepedhetnek meg Magyarországon, a klímaváltozás pedig segíti a túlélésüket

írta / 2025-08-18

Afrikai eredetű, aktívan vadászó kullancsfajok jelentek meg Magyarországon, amelyek terjeszthetik a halálos krími–kongói vérzéses láz vírusát. A klímaváltozás kedvez az ittmaradásuknak, és bár emberi fertőzést még nem észleltek, a szakértők szerint adottak a feltételek egy új járvány megjelenéséhez. Egy új mobilalkalmazással immár mi is segíthetünk megtalálni és azonosítani az új jövevényeket.