2019. november 5-én az újonnan összeülő budapesti fővárosi közgyűlés elfogadta Karácsony Gergely főpolgármester határozati javaslatát, és ellenszavazat nélkül klímavészhelyzetet hirdetett a magyar fővárosban. Hogyan tovább Budapest és Magyarország?
Magyarország a közhiedelemmel ellentétben nem vízben bővelkedő, hanem inkább a szélsőségektől, árvíztől, belvíztől, aszálytól szenvedő ország. Az éghajlatváltozás szélsőségeire úgy tudunk felkészülni, ha a víz visszatartását tesszük vízgazdálkodásunk prioritásává és ehhez alakítjuk a területhasználatot is.
Egyre többször hallhatjuk, hogy megtalálták a környezeti- és éghajlati válság elleni igazi csodaszert. Legyen az épp a faültetés, a vegán étrend vagy a szén-dioxid kivonása a légkörből, egy közös mindegyikben: a klímaválságot nem lehet varázsütésre megoldani.
Ahhoz, hogy egy hosszútávon fenntartható és igazságos társadalmi-gazdasági berendezkedésre álljunk át, a globális klímaváltozás megfékezése mellett elengedhetetlen, hogy számoljunk más fenntarthatósági szempontokkal is.
A terület, amely az emberek egészségéért felel, jelentős szerepet vállal az éghajlatváltozás fokozásában és meghatározó szereplő lehet a figyelemkeltés tekintetében is.
Minél hamarabb korlátozni tudjuk a globális felmelegedés mértékét, annál kevésbé veszélyeztetjük az emberi társadalom és a természetes ökoszisztémák épségét. Nézzük, milyen jövőkép várhat ránk, ha össztársadalmi szinten a jelenlegi vállalásainknál ambiciózusabban cselekszünk, ha legalább a vállalásainkat betartjuk, vagy ha tovább halogatjuk a cselekvést! Vajon tényleg megéri késleltetni, késlekedni?
Kényelmes székben, laptop előtt ülve sokaknak túlzásnak tűnnek a kutatók által sürgetett intézkedések az éghajlatváltozás megfékezésére és a változáshoz való alkalmazkodásra. De vajon beszélhetünk-e túlzásról amikor egy ökológiai katasztrófával állunk szemben, ami többek között élelmiszer- és ivóvízhiányhoz vezet?
Közel ötszáz fiatal érkezett a New York-i ENSZ klímacsúcsra és az azt megelőző ifjúsági találkozóra a világ minden tájáról, hogy kiálljanak a klímavédelemért – és jövőjükért. Velük beszélgettünk.
Sajtóértesülések szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem engedélyezi tovább a Civil Rádió médiaszolgáltatási jogosultságát és megvonja tőle a frekvenciahasználatot. Abban a rádióban, ahol mi is sokat beszéltünk az éghajlatváltozásról.
Mit kell tennünk annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 1,5 °C-nál nagyobb mértékben? Elegendőek-e az eddigi vállalások? Milyen kockázatokkal jár a késlekedés?
A Holnapelőtt új neve: Másfél fok. Elmondjuk, hogy miért kellett nevet változtatnunk.
Az Amazonas-medence égésekor számos téves állítás (“A Föld tüdeje”) fogalmazódott meg, ami kiváló alkalmat adott a klímaszkeptikusoknak a kérdés eljelentéktelenítésére. Vizsgáljuk meg, hogy hogyan függ össze a fotoszintetizálás, az oxigéntermelés és az éghajlatváltozás!
