Egy friss tanulmány szerint az erősödő globális felmelegedés egyre veszélyesebb közelségbe hozza az éghajlati fordulópontokat, és a kritikus 1,5 °C meghaladásával négy átbillenése valószínűvé válik. A jelenleg érvényben lévő klímapolitikák egyértelműen nem biztonságosak, pedig lennének alkalmas eszközeink.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 1970 és 2019 között több mint 11 000 katasztrófa kötődött az időjáráshoz, ami 2,06 millió ember halálát jelentette és 3,64 billió USA dollár veszteséget okozott globálisan. Európában a legtöbb halálozás az extrém hőmérséklethez kapcsolható, a legnagyobb gazdasági károkat a viharok és az árvizek okozzák.
Változatlan üvegházhatású-gázkibocsátások mellett, a pesszimista éghajlati forgatókönyvet követve a nyári hidegrekordok teljesen eltűnnek a század végére az országban, melegrekordokból pedig akár négy és félszer is több lehet a változatlan éghajlathoz képest.
Az éghajlatváltozás a 21. század egyik legjelentősebb egészségügyi kockázata is, a veszélyeinek különösen a gyermekek vannak kitéve, akik még a fizikai és kognitív fejlődés állapotában vannak, ezért érzékenyebbek a környezeti változásokra. A növekvő veszélyek miatt egyre több ember számára döntő szempont a gyermekvállalás kérdésében az éghajlatváltozás,
A klímaváltozás fokozódásával egyre nehezebb lesz kedvünkre való homokos strandot találni, és a partpusztulás miatt sok helyütt otthonuk elhagyására kényszerülnek a helyi lakosok.
Általánosan elmondható, hogy termőföld-szükségletet tekintve jellemzően a tehéntej megtermeléséhez szükséges föld tizede elegendő volna a növényi italok előállításához. Bár trendszerűen nő a kereslet ezen termékek iránt itthon is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen készített felméréséből kiderül, hogy a terjedésük legfőbb hazai akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest.
Hazánk a rezsicsökkentés politikájával gyakorlatilag elvesztegetett egy teljes évtizedet: nem kezdődött el érdemben a rendkívül energiapazarló lakásállomány felújítása, miközben a lakosság hozzáállását is úgy alakította, hogy a spórolás fölöslegesnek volt beállítva. A tűzifa-rendelet komoly kockázata, hogy az energiaszegény háztartások tartósan tűzifa-csapdában ragadnak.
Magyarország érezhetően szárazodik: az 1971-1990-es időszakhoz képest a nedves területek aránya az év legcsapadékosabb hónapjában, júniusban 84-ről 68%-ra csökkent napjainkra. Ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális üvegházhatású-gázkibocsátások és erősödik az éghajlatváltozás, akkor tovább fog növekedni a száraz területek aránya hazánkban.
Az IPCC Hatodik Értékelő Jelentése összegzi a világ legjobb elérhető tudományos ismereteit az éghajlatváltozásra vonatkozóan. Ez a cikk összefoglalja a 8 legfontosabb kulcsüzenetet.
Az IPCC Hatodik Értékelő Jelentése összegzi a világ legjobb elérhető tudományos ismereteit az éghajlatváltozásra vonatkozóan. Külön cikksorozatban részletesen bemutattuk annak tartalmát – itt ezeket kívánjuk rendszerezni.
Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken. Az extrém események önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban kombinálva megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerünk nem biztos, hogy ellen tud állni.
Ha a kibocsátásokat továbbra is a mostani szinten folytatjuk, akkor 2060-tól a jelenlegi átlagosan 3 helyett inkább 4 évben számíthatunk húszéves skálán súlyosan aszályos félévre a vegetációs időszakban. Az optimista, jelentős kibocsátáscsökkentéssel számoló forgatókönyv szerint a 21. század végére elkerülhetjük az extrém aszályok növekedését, és éghajlati skálán a jelenleginél is alacsonyabb gyakorisággal várhatjuk majd azokat, ami inkább 2 évet jelent a jelenlegi 3 helyett.
