Így lehetne (egyszer) sikeresen perelni a magyar államot klímaügyben

A hazai jogszabályi környezet sem elégséges a Párizsi Megállapodás teljesítéséhez és a jelen hibáit a jövő generációira tolná át a gyakorlatban. Egységes klímajog híján, alapjogi perek mellett elsősorban ágazati szabályok (energiahatékonysági támogatások elköltése, környezetvédelmi hatósági döntések, versenyjog, beruházásvédelem, stratégiák megvalósításának a kötelezettsége) alapján lehetne sikeresen perelni a magyar államot.

A világ leggazdagabb tíz százaléka felel a kibocsátások feléért. Miért ne fizethetnének többet a klímavédelemért?

A jelentős környezetterheléssel járó termékek és szolgáltatások általános megadóztatása helyett a fejlett világ tehetősebb rétegének teherviselése lefedné az üvegházhatású gázok kibocsátásának háromnegyedét egy új kutatás szerint. A beruházásokat a környezetpolitika középpontjába állítva a fenntarthatóság hatásosabban és igazságosabban elérhetővé válhat.

Mérsékeltebb húsfogyasztással teljesen kiválthatná az EU a háború miatt kieső mezőgazdasági importot

Az éghajlatváltozás, járványok és a társadalmi konfliktusok jelentős kockázatot jelentenek az élelmiszer-biztonságra. A tápanyagokban gazdag és a megszokottnál kevesebb húsfogyasztást ajánló EAT-Lancet étrenddel nemcsak az élelmiszerellátásra vonatkozó kockázatokat, de a vízfelhasználást és az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenthetnénk.