A COVID miatti gazdasági visszaesés miatt az országok dollárbilliókat mozgatnak meg, hogy újra beindítsák gazdaságaikat. A Vivid Economics jelentés alapján az eddig bevezetett gazdaságösztönző csomagok intézkedései összességében negatív környezeti hatást mutatnak.
Az Európai Unió Bírósága kötelezettségszegési eljárásban elítélte Magyarországot a rossz levegőminőség miatt, amiért idővel akár mindannyian rendszeresen bírságot fizethetünk majd az unió felé. De vajon megvédi a magyar embereket az EU döntése, kevesebb lesz ettől a szállópor, a kipufogógáz, az avarégetés, és az ezekből fakadó korai halálozás és megbetegedés?
Az éghajlativáltozásokat bemutató grafikonokon a hőmérséklet-emelkedés olykor megelőzi a szén-dioxid szint emelkedését, mert a Föld pályaelem változása természetes módon indította el az éghajlati rendszer visszacsatolását, Ebből a természetes folyamatból kreált az emberi tevékenység éghajlat-alakító kényszert.
Évi 100-130 ezer lakóépület energetikai (mély)felújítására lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország valóban elérje 2050-ig a törvénybe foglalt klímasemlegességet. Bár felújítások eddig is voltak, és folyamatosan zajlanak, ezek többsége egyáltalán nem, vagy nem megfelelően vesz figyelembe energiahatékonysági szempontokat. Az ilyen felújítások így klímaszempontból többet ártanak, mint használnak: könnyű belátni, hogy ha valaki rosszul szigeteli a házát, az nemcsak a rezsiszámláján nem látja majd a várt megtakarítást, de még extra költségei is lehetnek, a következő felújításig pedig valószínűleg még évtizedek fognak eltelni. Ezzel áll elő az úgynevezett lock-in hatás, amikor rosszul megtervezett felújításokkal további évekre elavult, energiamegtakarítást és kibocsátáscsökkentést nem eredményező helyzetet konzerválunk. Csak az elmúlt öt évben, 2016 és 2020 között nagyságrendileg 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. A jelenlegi szabályozás nem köti energiahatékonysági feltételhez az állami támogatásokat, pedig az energiahatékonysági szempontokat jutalmazó-ösztönző megoldás korábban a CSOK-nál is létezett.
Öt éve a világ országai elkötelezték magukat, hogy lehetőleg 1,5 °C alatt tartják a globális felmelegedést, azonban a jelenleg érvényben lévő politikák alapján ennek majdnem duplája várható a század végére. A földi rendszer próbálja kompenzálni az emberi eredetű üvegházgáz kibocsátásokat, de ez nem elegendő korunk éghajlatváltozásának mérsékléséhez.
Új kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy az egyre fokozódó globális felmelegedés hatására a szárazföldi bioszféra hamarosan nettó szénelnyelőből nettó szénforrássá válhat, vagyis több szén-dioxidot bocsátana ki, mint amit elnyel.
Vajon elegendő bizonyítékot és alapot szolgáltathat a tudomány egy kiegyensúlyozott étrendhez, amivel az egyoldalú, egymást kizáró szólamok, és aminek a segítségével a társadalom szélesebb rétegei térhetnének át egy egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre? Az EAT-Lancet ajánlás nyújt megoldást, hogy átvágjuk a gordiuszi csomót.
Korunk környezeti-éghajlati problémái rendkívül összetett rendszert alkotnak, ami hasonlóan összetett megoldásokat követel meg tőlünk. A táplálkozás és az élelmiszer pont egy olyan témakör, ami nem egyszerűsíthető le tételmondatokra. Próbáljuk meg tudományos alapokon kiszabadítani a témát a szlogenek világából.
Az USA frissen beiktatott 46. elnöke, Joe Biden ígéretének híven egyik első döntésével visszaléptette az USA-t a Párizsi Megállapodásba. Ami azonban ennél is fontosabb: van remény, hogy újra tudományos alapokon történjenek az ehhez kapcsolódó intézkedések.
Az ökoszisztémák védelme, helyreállítása és a velük való fenntartható gazdálkodás nemcsak az éghajlatvédelemben és a biológiai sokféleség megőrzésében játszhatna kulcsszerepet, de hozzájárulna a víz- és élelmiszerbiztonsághoz, az élhető városi környezet fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási események miatti károk elkerüléséhez is.
Nemzetközi és hazai példák azt mutatják, hogy a megújuló energiák hibrid, egymást kiegészítő használata segíthet stabilizálni az energiatermelést, képesek egymás kiegyensúlyozására, lehetővé téve ezzel az átmenetet egy tisztább energetikai rendszer felé.
Az éghajlati-osztályozás módszertana és eszköztára egy rendkívül sokváltozós rendszerben kíván átláthatóságot teremteni. Egyes területek besorolását – mint a sarkvidékét – már biztosan meg kell változtatnunk a század végéig, mert mostani fogalmaink nem fogják leírni az akkori állapotokat.
