IPCC: fokozódó aszályok, eltűnő természetes hótakaró a francia Alpokban és a Pireneusokban

Dél-Európa egyes területein akár 14-szer rosszabb lehet az aszályhelyzet, mint az eddigi legrosszabb történelmi aszályos időszak. A Földközi- és a Fekete-tengerben a jelenleg 100 évente átlagosan egyszer előforduló szélsőségesen magas vízállás 2050-re 5–20 évente, 2100-ra pedig akár évente többször is előfordulhat a pesszimista forgatókönyv szerint.

Idén is kompenzáljuk a Másfél fok működéséből fakadó környezeti terhelésünket

Szinte az év minden napján azon dolgozunk, hogy a legjobb elérhető tudományos információkat közöljük közérthetően a szélesebb társadalommal, rávilágítva az általunk okozott környezeti-éghajlati problémáinkra, és arra, hogy a megoldás is a mi kezünkben van. Értelemszerűen a platformunknak is van környezeti terhelése és lábnyoma, amit a hagyományoknak megfelelően idén is igyekszünk enyhíteni.

Felborítottuk a Föld energiamérlegét, a nettó zéró kibocsátás a kiegyensúlyozás kulcsa

Az energiamérleg legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver, illetve kibocsát. Ennek a többletnek a nagy részét az óceánok vették fel, ami már most drámai hatással van a tengeri ökoszisztémákra. Minél előbb érjük el a nettó nulla kibocsátásokat, annál előbb fog csökkenni a légköri üvegházgáz koncentráció, és vele együtt a felmelegedés is.

A magyar villamosenergia-rendszer átfogó rugalmasságnövelése szükséges, ha ki akarjuk használni a megújuló potenciált

A már létező hazai naperőmű-kapacitás nagyobb, mint a paksi atomerőműé. A potenciálisan nagy, ám ingadozó termelés kezelése az egyik legkomolyabb kihívás az áramszektor előtt, hiszen a rendszerben a „betett és a kivett” áramnak egyensúlyban kell lennie. A megoldáshoz évtizedes paradigmákat kell meghaladni és a lakossági fogyasztók bevonása a rendszeregyensúly fenntartásába is elengedhetetlennek tűnik.

Nincs racionális ok a magyar szélerőművek tiltására

Tizedannyi szélerőművi kapacitás épült Magyarországon, mint Ausztriában, holott az ország egyes területeinek lehetőségei a szélnagyhatalomnak gondolt osztrák vagy német adottságokkal egyenértékűek. A jelenleg is érvényben lévő korlátozások inkább szubjektív értékítéletet, mint szakmai megfontolást mutatnak.

Nem a bioműanyag oldja meg a globális műanyagproblémát

A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma. A világ műanyaggyártásának jelenleg kevesebb, mint 1%-át teszik ki a biológiai alapanyagból készült műanyagok. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni.

Már májusban 40 Celsius-fok lehet Budapest belvárosában a felszíni hőmérséklet

A klímaváltozástól gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámos és száraz időszakok, kiegészülve a hősziget hatással, tovább rontják a városlakók komfortérzetét és növelik az egészségügyi kockázatokat. A globális felmelegedés mérséklésén túl szükséges az alkalmazkodás, ami épített környezetünk újragondolásával érhető el.