Hungary’s ambitious plan to reindustrialize, particularly through the battery industry, hinges on bringing in hundreds of thousands of migrant workers. Critics argue that without addressing social tensions and ensuring transparency, the policy could backfire, creating more division than development.
A kormány újraiparosítási programja miatt 300 ezer vendégmunkásra lesz szüksége Magyarországnak rövid időn belül. Mindeközben a magyar emberek kétharmada saját honfitársában sem bízik, nemhogy az intézményekben. Ellentmondások sokasága jellemzi ezt a foglalkoztatáspolitikai elgondolást, ami idővel robbanhat is.
Az elmúlt 70 év alatt a térségben nem nőtt ugyan a veszteglő ciklonos időjárási helyzetek gyakorisága, azonban a belőlük hulló csapadék intenzitása igen, és az emberi tevékenység miatt jelenleg kétszer gyakoribbak a nagy csapadékösszegek.
The battery boom will shape not only Hungary’s economy but also the health of its people and the state of the environment for decades to come, affecting future generations. Yet, we know very little, as the government and factories provide almost no information.
Ebben a cikkben a kormányhivataloktól kikért legújabb adatok alapján megmutatjuk, merre mennyi akkumulátoripari veszélyes hulladék jár az országban, és hogy mit kezdhetünk a helyzettel.
Ha a jelenlegi ütemben folytatódnak a kibocsátások, a nyár kis túlzással egy nagy szobafogsággá fog válni a társadalom többségének, a városnézés elviselhetetlenné és lehetetlenné válik, de még a vízparti turizmus is csak néhány napon lesz kellemes.
Az emberi tűrőképesség és az egészségre gyakorolt hatás szerint az idei júliusi hőhullám volt a legrosszabb a modern mérések kezdete óta, amit át kellett élnünk.
Az egymást követő száraz napok maximális száma július és szeptember között a jelenleg jellemző, átlagosan 20-25 napról 25-30 napra növekedhet a 21. század végére, ha a pesszimista kibocsátási forgatókönyvet tekintjük.
Több mint fél évtized folyamatos tájékoztatás, szemléletformálás és tartalomkészítés után nem szégyelljük kimondani, hogy bizony elfáradtunk. Elmondjuk, hogy mi fog történni ezután a platformmal és mi nem.
Az 1990-es évekig csak kevés extrém hőstresszes napot találunk Magyarországon a május-szeptemberi időszak között, 2007-ben viszont, ha csak rövid időre is, de közel kerültünk az életveszélyes (46 fokot meghaladó hőérzet) tartományhoz.
Az energiahordozó iránti lelkesedés töretlen, azonban a magas költségek és a kereslet-kínálat lassú kiegyensúlyozása már elkezdett kijózanítólag hatni, és látszik, hogy bár szükségünk van a hidrogénre nem akkora mértékben és nem úgy, ahogy korábban elképzelték.
A hőhullám-csúcsok csökkentésére legalkalmasabb eszköz a párologtatás növelése. A megkerülhetetlen kibocsátás-csökkentésen túlmenően is vannak elérhető alkalmazkodási lehetőségeink, hogy enyhítsük a városi hőszigethatást, ha nem ideálisak a csapadékviszonyok.
