Rólunk

Küldetés

Az éghajlatváltozás, a globális éghajlati válság korunk egyik, ha nem legnagyobb kihívása és veszélye. Nincs olyan területe a jelenleg ismert civilizációnknak, amire ne lenne már most, vagy akár a jövőben hatással. Az energiaellátásunktól kezdve az élelmiszer-biztonságon át a globális migrációig mindenre és mindenhol hatással van. A globális klímaválság nem ismer határokat és falakat, a világ összes országában érvényesül. Egyes országokban ez már élet-halál kérdése, máshol még csupán fokozódó kellemetlenség. A felelősségünk „közös, de megkülönböztetett”, és mindenkitől osztatlan cselekvést követel.

Kiváló tudósok már legalább száz éve foglalkoznak az éghajlatváltozás jelenségével. Legkésőbb 1988, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületetének (IPCC) létrehozása, és 1992, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) elfogadása után a világ intézményesített szinten is elkezdett foglalkozni a kérdéssel.
Korábban is volt már éghajlatváltozás bolygónkon, akkor miért különleges a mostani éghajlati válság? A jelenlegi folyamatokat – a tudományos világ elsöprő többségének tudományos bizonyítékokon alapuló egyetértése szerint – az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású-gázkibocsátás okozza. Ennek valahol még akár örülhetnénk is, hisz ha belőlünk fakad a probléma, akkor megoldást is tudunk rá adni.

Tudományos bizonyítékok sokasága ellenére a társadalom egy részének továbbra sem elfogadhatóak ezek a magyarázatok korunk globális éghajlati válságára. Ezzel elfedik a helyzet súlyosságát, felmentik az egyént és a közösséget a cselekvés terhe alól. Ma már tudjuk, hogy a cselekvés hiánya sokkal veszélyesebb, drágább, mint a cselekvés, és semmilyen szinten nem kifizetődő.
A Másfél fok célja, hogy közérthetően, közvetlenül, hitelesen, tudományos alapokon állva, kritikusan és rendszerben gondolkodva mutassa be a jelenlegi éghajlatváltozás okait, cáfolja meg az ehhez kapcsolódó hamis mítoszokat, és mutassa meg, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint melyek azok a beavatkozási pontok, ahol az egyén és a közösség aktív cselekvéssel tehet a globális éghajlati válság ellen.

Mindannyian tehetünk a jelenlegi éghajlatváltozásról, és mindannyian tehetünk ellene. A klímatehetetlenség, az „én túl kicsi vagyok, hogy bármit tenni tudjak” hozzáállása helyett egy, a problémával tisztában levő, azt komolyan vevő, cselekvő egyénekből álló társadalom elérése a cél. Az egyéni felelősségvállaláson túl szükség van a legközelebbi kézzelfogható és elérhető szint aktivizálására is, legyen az a család, a baráti kör, az iskola, az egyetem, a sportkör vagy a munkahely. Politikai döntések nélkül megoldhatatlan a jelenlegi globális klímaválság, azonban az előző szintek aktivizálása nélkül valószínűtlennek tűnik, hogy a politika meghozza azokat a döntéseket, amiket meg kell hoznia.

Ezen az úton járni nehéz és fáradtságos, azonban úgy érezzük, hogy túl sok mindent veszíthetünk ahhoz, hogy máshogy cselekedjünk. A közöny vagy a kétségbeesés elleni legjobb fegyver a tudás, ha tudjuk mi történik, miért történik, és mi mit tehetünk ellene. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani ma, hogy holnap ne legyen már túl késő.

Kik vagyunk?

A Másfél fok állandó csapata négy főből áll.

  • Dr. Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró
  • Dr. Pieczka Ildikó, meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének adjunktusa
  • Szabó Amanda Imola, meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának doktorandusza
  • Dr. Vigh Péter, projektmenedzser, egykori LIFE éghajlat-politikai tanácsadó, az irodalom- és kultúratudományok doktora (PhD)

Munkánkat szakmai tanácsadó testület segíti, melynek tagjai az éghajlatkutatás és más tudományágak elismert és jeles képviselői. Az ő munkájuknak köszönhetően tudunk ma többet az éghajlatváltozás jelenségéről, és annak az élet legkülönbözőbb területein érvényesülő hatásairól, legyenek azok egészségügyi, jogi, társadalmi vagy közgazdasági szempontból fontosak.

A felkérésünket eddig elfogadták:

  • Dr. habil Bartholy Judit, meteorológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE TTK Meterológiai Tanszékének egykori tanszékvezető egyetemi tanára, dékánhelyettes (2009-2012), a Földtudományi Doktori Iskola vezetője. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) egykori tudományos szakmai lektora (review editor)
  • Dr. Páldy Anna, főorvos, az elméleti orvostudományok doktora (PhD). Az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos tanácsadója, egykori igazgatóhelyettese. Több, a klímaváltozás környezet-egészségügyi hatásainak vizsgálatával foglalkozó hazai és európai munkacsoport tagja és vezetője. Az általa vezetett hazai munkacsoport dolgozta ki és vezette be a hőségriasztást Magyarországon
  • Dr. Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meterológiai Tanszékének adjunktusa
  • Dr. Ürge-Vorsatz Diána, fizikus, klímakutató, a környezettudományok doktora (PhD), a Közép-Európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) kibocsátásmérséklésekkel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke (Vice-Chair, Working Group III)
  • Dr. Zlinszky János, biológus, ökológus, környezetvédelmi szakjogász, a PPKE Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense, 2005-2010 között Sólyom László köztársasági elnök környezetvédelmi főtanácsadója, meghatározó szerepe volt a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodájának alapításában, annak egykori főosztályvezetője

További tagok felkérése folyamatban van.

Munkánkat számtalan vendégszerző és önkéntes segíti, akiknek nem lehetünk eléggé hálásak.

Aleksandra Kardaś légkörfizikus (PhD), klímakommunikációs szakember. A lengyel Nauka o Klimacie [Klímatudomány] klímaváltozással kapcsolatos tudatosságnövelő platform egyik alapítója és állandó szerzője. A szerző cikkei

Bart István Jogász, klímapolitikai szakértő. A Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatója, az Energiaklub elnökségi tagja. A szerző cikkei

Bartholy Judit Meteorológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE TTK Meterológiai Tanszékének egykori tanszékvezető egyetemi tanára, dékánhelyettes (2009-2012), a Földtudományi Doktori Iskola vezetője. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) egykori tudományos szakmai lektora (review editor). A szerző cikkei

Dávid Réka Ágnes Meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának éghajlatkutató doktorandusza. A szerző cikkei

Dóci Gabriella Az Európai Klíma Alapítvány munkatársa, éghajlat-politikai tanácsadó, a környezettudományok doktora (PhD). A szerző cikkei

Feiler József Klímapolitikai szakértő, jelenleg az Európai Klíma Alapítvány, korábban többek között a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) munkatársa volt. A szerző cikkei

Gálhidy László Biológus (PhD), erdőökológus. 1999-2005 között az ELTE TTK és az MTA kutatója. 2006 óta a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. A szerző cikkei

Haszpra László Meteorológus, levegőkémikus, a földtudományok doktora (PhD), a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az Országos Meteorológiai Szolgálat tudományos tanácsadója. A szerző cikkei

Kasza Gyula A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kockázatkezelési Igazgatóságának osztályvezetője, címzetes egyetemi tanár. A gazdálkodás- és szervezéstudományok doktora (PhD), kutatási területe az élelmiszerbiztonság és az élelmiszermarketing. A Maradék nélkül LIFE projekt programvezetője. A szerző cikkei

Kajner Péter közgazdász, humánökológus, a WWF Magyarország Élő folyók programjának szakértője. A szerző cikkei

Kelemen Ágnes Közgazdász, éghajlat-politikai tanácsadó. A szerző cikkei

Kis Anna Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tanársegéde. A szerző cikkei

Lehoczky Annamária Éghajlatkutató, szabadúszó környezeti szakújságíró és a Másfél fok állandó szerzője. Doktori (PhD) fokozatát az éghajlatváltozás kutatásában szerezte. A szerző cikkei

Nyitrai Emese Judit Nemzetközi klímapolitikai szakértő, korábban a UNFCCC alkalmazkodási ágáért felelős tárgyaló. A szerző cikkei

Pieczka Ildikó Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa, a Másfél fok egyik állandó szerzője. A szerző cikkei

Páldy Anna főorvos, az elméleti orvostudományok doktora (PhD). Az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos tanácsadója, egykori igazgatóhelyettese. Több, a klímaváltozás környezet-egészségügyi hatásainak vizsgálatával foglalkozó hazai és európai munkacsoport tagja és vezetője. Az általa vezetett hazai munkacsoport dolgozta ki és vezette be a hőségriasztást Magyarországon. A szerző cikkei

Szabó Amanda Imola Meteorológus-éghajlatkutató, doktorandusz az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén és a Másfél fok egyik állandó szerzője. A szerző cikkei

Vigh Péter A Másfél fok projektmenedzsere, szerkesztője. Egykori LIFE éghajlat-politikai tanácsadó, az irodalom- és kultúratudományok doktora (PhD). A szerző cikkei

A masfelfok.hu az Európai Klíma Alapítvány támogatásával, a The Explorer Society Alapítvány felügyelete alatt működik.

Kapcsolat

Honlap: www.masfelfok.hu

Facebook: https://www.facebook.com/masfelfok

Instagram: https://www.instagram.com/masfelfok/  @masfelfok

E-mail: info@masfelfok.hu

Copyright © 2019 Másfél fok