globális éghajlatváltozás (klímaváltozás) / globális felmelegedés

A Föld éghajlatának megváltozása, amely nem feltétlenül csak felmelegedést jelent, lokálisan lehűléssel is járhat.

A klimatológia, vagyis a Föld éghajlatát kutató tudományág általában 30 éves időszakokat vizsgál, ugyanis hosszú távú következtetéseket csak kiterjedt adatsorokról lehet levonni. A klimatikus viszonyok megváltozását okozhatják az éghajlati rendszer belső ingadozásai (például az El Niño/La Niña jelenségek), természetes külső tényezők (változások a naptevékenységben vagy a vulkanikus aktivitásban), valamint az ember okozta (antropogén) hatások (üvegházhatású gázok és aeroszol részecskék kibocsátása, a növényzet pusztítása). Az eljövendő klíma meghatározásához a kutatóknak forgatókönyveket (szcenáriókat) kellett megfogalmazniuk, hogy ezekkel becsüljék meg az emberiség szén-dioxid kibocsátásának hatását. Jelenleg úgy tűnik, hogy az 1981-es legpesszimistább becsléseinket a jelenkori méréseink túlszárnyalják.* Az ötödik IPCC jelentés (Intergovernmental Panel on Climate Change – Fifth Assessment Report) szerint a Föld átlaghőmérséklete nagy valószínűséggel 0,3-1,7 (legoptimistább szcenárió) vagy 2,6-4,8 (legpesszimistább szcenárió) Celsius fokkal fog emelkedni az 1986–2005 időszak átlagához képest 2100-ig**, ami további jégolvadáshoz és tengerszint emelkedéshez vezet majd.

* http://www.realclimate.org/index.php/archives/2012/04/evaluating-a-1981-temperature-projection/
** IPCC Climate Change 2014 Synthesis Report, Summary for Policymakers, p. 10. https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2018/02/SYR_AR5_FINAL_full.pdf