ózon

Szúrós szagú, mérgező, erősen oxidáló hatású gáz, ami a légkör felső rétegében védőpajzsot képez a káros ultraibolya sugarak ellen. Képlete: O₃.

A légkör felsőbb rétegében (a sztratoszférában), körülbelül 25 km-es magasságban találjuk az ózonréteget. Ilyen magasságban nagyon erőteljes a Napból érkező rövidhullámú ultraibolya (UV) sugárzás, ami a kétatomos oxigénmolekulákat (O₂) két darab oxigénatomra választja szét. Ha egy atomos oxigén egy kétatomos oxigénmolekulával egyesül, akkor instabil ózonmolekula keletkezik, ami gyengébb UV sugárzás hatására is molekuláris és atomos oxigénre esik szét. Az ózon tehát keletkezése és bomlása során is elnyel UV sugárzást. Az UV sugárzás szabad szemmel nem látható, mivel hullámhossza a látható fényénél kisebb, energiája viszont annál nagyobb, roncsolja a DNS molekulákat és bőrrák keltő hatású. A felszín közelében fotokémiai reakciók útján is keletkezhet ózon, ezt troposzferikus ózonnak nevezzük. Ez a fő okozója az ún. Los Angeles-típusú v. fotokémiai szmognak.