Légköri nyomgázok – elhanyagolhatjuk-e őket és hatásukat?

Az, hogy valamiből kevés van, jelenti-e azt, hogy már nem is fontos, nem kell törődnünk vele? Ugye nem? Nézzük!
Légköri nyomgázok – elhanyagolhatjuk-e őket és hatásukat?

Mi is az a ppm és ppb, amelyet annyiszor hallunk az éghajlatváltozás kapcsán?

  • ppm – parts per million, azaz milliomodrész (1 millió részecskéből mennyi a vizsgált anyag)
  • ppb – parts per billion, azaz milliárdodrész (1 milliárd részecskéből mennyi a vizsgált anyag)

A légköri nyomgázok koncentrációját többnyire ezen arányszámokkal adják meg. Akkor miért is volt olyan óriási szenzáció, amikor a CO2 koncentrációja átlépte a 400 ppm-et? Hiszen ez azt jelenti, egymillió molekula közül összesen 400 molekulányi a szén-dioxid. Az elhanyagolható mennyiség, nem? Tényleg ezen kis mennyiségben jelenlévő anyagokról vitatkoznak, tárgyalnak évtizedek óta kutatók, politikusok ezrei?

Itt most álljunk meg egy pillanatra, és gondoljuk végig, hogy az, hogy valamiből arányaiban kevés van, szükségszerűen jelenti-e azt, hogy az adott mennyiség már nem is fontos. Ehhez vegyünk néhány, légkörtől, éghajlattól független példát:

  • A Föld eszerint jelentéktelen, hiszen a Naprendszer tömegéből mindössze 3 ppm-et tesz ki.
  • Magyarország népessége (a világ népességéhez viszonyítva) csak mintegy 1300 ppm (0,13%).
  • Miért veszünk be fájdalomcsillapítót? Használhat-e a fájdalomcsillapító tabletta, mikor csak 8 ppm a mennyisége? (1 darab 500 mg hatóanyag-tartalmú tablettával, 60 kg-os testsúllyal számolva)
  • Az arzén nagy dózisban erős méreg. Azért nyugodtan megihatod ezt a vizet, bár arzént tartalmaz. (Az ivóvíz arzéntartalmának az Európai Unióban elfogadott határértéke 10 mikrogramm/liter (0,01 ppm, másképp 10 ppb).)

Látjuk tehát, sokszor a kis mennyiségben jelen lévő anyagok is fontosak. Így van ez a nyomgázok, a szén-dioxid, az ózon vagy a metán esetében is. (Hogy miért, bővebben az üvegházhatásról szóló jegyzetben találsz magyarázatot.)

Noha egyszerű és kényelmes százalékban (milliomodban, stb.) kifejezni a légkört alkotó gázok mennyiségét, nem árt, ha abszolút mennyiségüket sem tévesztjük szem elől. Miért? A légkör alsó rétegében (kb. 80–90 km-es magasságig) az oxigén részaránya állandó, mintegy 21% – függetlenül attól, hogy a tengerparton vagy a Mount Everesten vagyunk. Csakhogy a magasság növekedésével a légkör egyre ritkábbá válik, tehát ugyanakkora térfogatban lévő gázok mennyisége kisebb, emiatt – többek között – a légzés is egyre nehezebbé válik.

Vagyis az üvegházhatású gázok relatív mennyisége fontos, de molekuláinak abszolút száma még fontosabb. Ha ugyanis az inert nitrogéngáz mennyisége a légkörben a felére csökkenne, a CO2 részaránya jelentősen megnövekedne (körülbelül 600 ppm-re, 0,06%-ra) anélkül, hogy a CO2-tartalom megváltozna. Ez a Föld energiaegyensúlyán nem változtatna. Ha azonban nagyszámú CO2-molekula kerül a légkörbe, az a légkör százalékos összetételét kevéssé befolyásolja (mivel a légkör igen nagy hányada más anyagokból tevődik össze), mégis észrevehető változást okoz az energiaháztartásban, hozzájárulva az éghajlatváltozáshoz.

 

Ötlet forrása: Skeptical Science

Kapcsolódó cikkMit nevezünk üvegházhatású gázoknak és hogy kerülnek a légkörbe?Szinte már üvegházhatás folyik a csapból is és minden cselekedetünk üvegházhatású gázkibocsátást eredményez ami tovább fokozza az éghajlatváltozást. De mik is ezek a gázok és mi ez a hatás amiről mindenki beszél? Üvegházhatás az alapoktól a Holnapelőtt csapatától.

Kapcsolódó cikkMi is az a sokat emlegetett éghajlatváltozás?Éghajlatváltozás: jó vagy rossz, létezik vagy kitaláció? Vegyük át mi is az az éghajlatváltozás, mi okozhatja és mit értünk azalatt, hogy a jelen éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza?

Pieczka Ildikó

Pieczka Ildikó

Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!