Tippek. Étkezz okosan! Egy elérhető klímabarát diéta

Enni márpedig kell. Talán ez az egyetlen olyan kijelentés a témában, amelyben szinte mindannyian egyetértünk. Az összes többi részlet (mikor, mennyit, mi egészséges és mit kerüljünk el teljesen, nem is beszélve kulturális, vallási különbségekről vagy az egyéni ízlésről) óriási vitákat képes generálni. „Nekem senki ne mondja meg, mit egyek!” Ugye? Én sem vállalkozom erre, csupán néhány gondolatot, és egy néhány hónapja megjelent tanulmány megállapításait osztom meg, amelynek szerzői azt állítják, az abban megfogalmazott elvek segítségével egészséges és fenntartható étrendre állhatunk át.
Tippek. Étkezz okosan! Egy elérhető klímabarát diéta

A ma emberének nincs könnyű dolga, amikor választani szeretne, mit egyen.  A történelem folyamán többször változott az ideális testalkat, illetve időről időre bűnösnek kiáltottak ki különböző élelmiszereket, mint például az állati zsírt. Majd a feldolgozott olajokat. Aztán a kókuszzsírt és a pálmaolajat. A sort folytathatnánk. Továbbá a mai fogyasztói társadalom, az élelmiszeripar is megnehezíti a dolgunkat, amikor finomabbnál finomabb termékeket kínál nekünk, nagyvárosokban gyakorlatilag minden lépésünknél. Csoda, ha elcsábulunk?

De akkor hogyan és merre induljunk el, ha egészségesek szeretnénk maradni?

Jelenlegi tudásunk szerint az elhízás egészségügyi kockázatot jelent. Nem, életkor, egyéni tulajdonságok alapján meghatározható egy egyén optimális napi kalóriabevitele, testtömeg indexe. Erre érdemes figyelni, hiszen, mint tudjuk, sok kicsi sokra megy – elég, ha állandóan egy kicsit többet eszünk annál, mint amit szervezetünk felhasznál, előbb-utóbb számíthatunk a plusz kilók megjelenésére.

De ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, önmagában a kalóriák számolgatása nem elég: fontos, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű tápanyagot vigyünk be szervezetünkbe. Ki ne szeretné például az édességeket, vagy épp a sós rágcsálnivalókat? Egy egyébként kiegyensúlyozott étrendbe ezek esetenként beleférhetnek, de önmagukban csak üres kalóriák. A hangsúly itt is a mértékletességen van.

Fogyasszunk-e húst? Tejterméket? Úgy egyáltalán: bármilyen, állati eredetű terméket?

A hús soha nem volt olyan olcsó, könnyen elérhető, és soha nem fogyasztották olyan nagy mennyiségben, mint napjainkban. 1961-ben a globális, egy főre eső átlagos húsfogyasztás évente megközelítőleg 20 kg volt, 2013-ra 43 kg-ra nőtt. Sokáig státuszszimbólum volt: nagyszüleink mesélhetnek arról az időről, amikor csak hetente, illetve ünnepnapokon fogyasztották, ehhez képest napjainkra megszokott a napi szintű fogyasztása. Előállítása ugyanakkor rengeteg erőforrást emészt fel. Gondoljunk csak bele: az állatoknak is élelemre, vízre van szükségük növekedésükhöz.

Forrás: World Resources Institute

Egy tavaly, a Science folyóiratban megjelent tanulmány élelmiszer-csoportokat vizsgálva azt találta, hogy az állati eredetű termékek a vizsgált környezeti mutatók tekintetében tipikusan rosszabbak a növényi eredetűeknél. A kutatás 119 ország mintegy 38 700 gazdaságának adatainak felhasználásán alapul 40 termék a termelőtől a fogyasztóig tartó útján, amely termékek a világ fehérje- és kalóriafogyasztásának mintegy 90%-át képviselik.

Noha adott termék környezeti hatása nagyban függ a konkrét körülményektől (pl. földhasználat, műtrágyázás, öntözés, szállítás), tehát a termelés fejlesztése lehetséges, ez, összevetve a fogyasztói szokások megváltozásában rejlő lehetőségekkel, eléggé limitált. Kutatásuk szerint az állati eredetű termékek helyettesítésével étrendünkben jelentősen csökkenthetők az élelmezés negatív környezeti hatásai: kisebb földterület és kevesebb édesvíz használata mellett csökkenne az üvegházgáz-kibocsátás, a víz- és levegőszennyezés. Ha a népesség egésze nem is áll át vegán táplálkozásra, de az állati eredetű termékek környezeti szempontból károsabb felét lecseréli növényi eredetűre, már azzal is sokat tehet a környezetért: számításaik szerint az előbbi előnyök mintegy 2/3-a már így is megvalósulna.

Hasonló következtetésre jutottak egy 2019 januárjában, rangos orvostudományi folyóiratban megjelent cikk szerzői is. Ebben olyan konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg, amely segíthet annak elérésében, hogy akár 10 milliárd ember egészséges, fenntartható élelmezése megvalósulhasson.  Ehhez összeállítottak egy napi 2500 kcal-ás ideális étrendet, melynek összetevői a következők:

  • Mogyorófélék: 50 gramm naponta
  • Bab, csicseriborsó, lencse, szemes zöldségek: 75 gramm naponta
  • Hal: 28 gramm naponta
  • Tojás: 13 gramm (egy negyed tojás) naponta, kicsivel több, mint egy tojás egy héten
  • Hús: 14 gramm vörös- illetve 29 gramm csirkehús egy nap
  • Szénhidrátok: teljes kiőrlésű gabona, pl. kenyér és rizs: 232 gramm egy nap, rostokban dús zöldségekből (pl. répa, cékla) 50 gramm naponta
  • Zöldségfélék: napi 300 gramm, gyümölcsfélék: napi 200 gramm

Az étrendbe még belefér 31 grammnyi cukor és 50 gramm olajféle (pl. olívaolaj) is.

A jelentéssel a magyar sajtó is részletesen foglalkozott, kiemeléseik megtekinthetők itt, itt vagy például itt. De az eredeti tanulmány és további hasznos információk is elérhetők a bizottság honlapján. Nincs szó tehát arról, hogy ne lakjunk jól, vagy hogy ne együnk finomat,

azonban átlagos fogyasztási szokásaink megterhelik egészségünket és környezetünket, de egy kis tervezéssel, odafigyeléssel pozitív változásokat indíthatunk el.

Olvasd el kapcsolódó gyakorlati tanácsainkat is:

Kapcsolódó cikkTippek – Hogyan csökkentheted a szénlábnyomod?Kevesebb vásárlás, több szabadidő barátaiddal. Közhely? Lehet, mégse csináljuk. Pedig átgondolt vásárlással (vagy épp nem-vásárlással) csökkenthető a környezetre rótt terhelésünk, spórolunk és több időnk jut értékes tevékenységekre és kapcsolataink ápolására.

Ha magyar nyelven tájékozódnál a fenntartható, etikus és egészséges táplálkozás témájában, tippeket, recepteket keresel, ajánljuk figyelmedbe a Felelős Gasztrohős Alapítvány honlapját. Ezen az oldalon a hazai ajánlásokat találod, menüjavaslatokkal, élelmiszer adagolási útmutatóval.

Pieczka Ildikó

Pieczka Ildikó

Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!