Nyaralás vonattal Nyugat-Európában – katasztrófa vagy élmény? Lehet valós alternatíva a vasút a környezetvédelmen túl is?

Sokaknak a Balatonra (vagy onnan haza) is nehezükre esett eljutni a nyár beköszöntével, lehet, hogy őket egy ilyen itthoni negatív élmény után nehéz rábeszélni arra, hogy a vasút nem csupán környezet- és éghajlatvédelmi szempontból hatékonyabb, de adott esetben jobban meg is éri. Mi azért megpróbáljuk. Kelemen Ágnes vendégcikke
Nyaralás vonattal Nyugat-Európában – katasztrófa vagy élmény? Lehet valós alternatíva a vasút a környezetvédelmen túl is?

Cseh Katalin Momentumos EP képviselő „vonattal ment Brüsszelbe, hogy demonstrálja, milyen katasztrofális a vasúti közlekedés”, olvashattuk a napokban. Vasúti közlekedésre szerinte a környezet védelme érdekében szükség van, de az jelenleg nem képes megfelelően betölteni a feladatát, mert drága, komplikált és időigényes, és emiatt az emberek inkább repülnek. Eközben Greta Thunberg egészen máshogy közelíti meg a problémát. Szintén környezetvédelmi indíttatásból a legutóbbi előadássorozata apropóján bemutatta, hogy lehetséges vonattal beutazni Európát és Svédországban vasúti közlekedési mozgalmat is ihletett. Vannak mások is, akik Greta Thunberghez hasonlóan gondolkodnak, és egyre több ember adja fel a repülést a környezet védelme érdekében. Ezek között az emberek között van olyan is, aki ezt nagy áldozatok árán teszi, például Európából Kínába utazik vonattal több hónapnyi szervezés után.

Azonban a vonatozás nem mindig jár áldozattal, hanem néha jó választást jelenthet anyagilag, kényelmi szempontból, valamint az utazás közben szerzett élmények miatt is. Cseh Katalinnal ellentétben azt gondoljuk, hogy Nyugat-Európában vonattal utazni egy csöppet sem katasztrofális, hanem kifejezetten jó dolog. Annak, aki Európa nyugati felében szeretne nyaralni idén, a vasút a repüléssel szemben igazi alternatívát jelenthet.

A vonatok nagy előnye a repülőkkel szemben, hogy környezetkímélőbbek, az egy utasra jutó szén-dioxid kibocsátása egy vasúti útnak jóval alacsonyabb, mint a repülésnek. Bár a repülés a globális szén-dioxid kibocsátásnak csak kis részét adja, összesen kb. 2%-ot, a kibocsátások nagyon gyorsan nőnek, ahogy egyre többen szállnak repülőre.

Az Európai Bizottság szerint egyetlen London-New York út szén-dioxid kibocsátása akkora, mint egy lakás fűtésének éves kibocsátása.

Emiatt azok az emberek, akik évente többször repülnek, jelentősen csökkenthetik a személyükhöz köthető üvegházhatású-gázkibocsátást azzal, ha környezetkímélőbb közlekedési módot választanak. Néhány nyugat-európai vasúti társaság tovább csökkenti a kibocsátásait úgy, hogy megújuló energiával üzemelteti a mozdonyokat. Így például a holland és német vasút teljes egészében megújuló energiát használ, azaz az utazásnak nincs CO2 lábnyoma.

A magyarok elég érzékenyek az utazás költségére, ezért fontos kérdés a környezetvédelmi hasznon kívül, hogy a vasúti utazás mennyibe kerül. 2017-ben a magyarok fele nem nyaralt, sem külföldön, sem belföldön. Ennek oka az esetek harmadában a pénz hiánya. 2018-ban összesen 4,2 millió klasszikus pihenési célú külföldi útra mentek a magyarok és ezen felül volt kb. 2,9 millió barát- és rokonlátogatási célú út is; vagyis összesen 7,1 millió olyan út volt, mely nem hivatalos célú út volt. Ez úgy lehetséges, hogy míg az ország jelentős része nem utazott sehova, vannak emberek, akik többször is utaztak évente külföldre. Van tehát a magyaroknak egy nagy, különösen költség-érzékeny csoportja, valamint vannak azok is, akik könnyen megengedhetik maguknak a külföldi utazást. Azonban mindenkiben közös vonás, hogy általában nem szeretnek többet költeni az utazásra, mint ami feltétlenül szükséges.

A vonatjegy sokszor drága, mint ahogy a repülőjegy is tud az lenni, de többféleképpen is megúszhatjuk olcsón a nemzetközi vonatozást. Az egyik lehetőség, hogy megvesszük a jegyet jó előre. Ez némi tervezést igényel, de sokkal olcsóbban lehet így jegyet vásárolni. Egy ilyen előre megvásárolt kedvezményes jeggyel eljuthatunk például Budapestről Berlinbe 29 euróért, Zürichbe 39 euróért vagy Prágába 19 euróért.

Ha valaki nem tud vagy nem szeret előre tervezni, hanem az utolsó pillanatban találja ki, hogy merre és mikor szeretne utazni, akkor az egyik legjobb megoldást az interrail bérletek jelentik. Interrail bérletet már nem csak a 26 év alattiak vehetnek, mint régen, hanem bárki. A fiatalok még mindig kedvezményesebben vásárolhatnak interrail bérletet, de a 27-60 éves korosztály is elfogadható áron utazhat vele. Sokféle lehetőség van, és ezt a bérletet akkor lehet legjobban kihasználni, ha az ember legalább két helyre szeretne elutazni. Így például egy felnőtt, kedvezmény nélkül,egy hónapon belül 5 napot tölthet utazással 282 Euróért, 15 napot 2 hónapon belül 493 euróért, vagy korlátlanul utazhat 3 hónapon keresztül 982 Euróért. Összesen 10 féle global pass van, ami mindenféle igényt kielégít és 31 európai ország bármelyikében felhasználható. Ha valaki 5 napot utazik egy hónapon belül Európában, sok helyre eljuthat. Budapestről például reggeli indulással estére meg lehet érkezni Párizsba, Rómába, Brüsszelbe, Amszterdamba vagy Berlinbe, és így marad további 4 nap, amit el lehet használni a bérleten. 5 nap utazással egy európai körutazást is meg lehet oldani. Az interrail bérlet családi utazásokra is tökéletes, mert egy felnőtt interrail bérlet tulajdonosával két 12 év alatti gyerek ingyen utazásra jogosult. Hasonló kedvezményt a legtöbb légitársaság csak a szüleik ölében utazó babáknak kínál. Az interrail jegyeknél egyedül arra kell figyelni, hogy vannak országok, például Franciaország, ahol a gyorsvonatok helyjegy-kötelesek, és interrail bérlettel utazók számára csak korlátozott számú helyjegy van egy vonaton, így néha kompromisszumot kell kötni és egy korábbi vagy későbbi vonattal kell utazni. Az éjszakai hálókocsis utazásért is felárat kell fizetni. A helyjegy-köteles vonatokat könnyű beazonosítani a telefonra letölthető interrail applikáció segítségével.

Ha az ember nem interrail bérlettel utazik, akkor egyéb kedvezményeket kell felkutatnia. A német Deutsche Bahn például a jegyet korán megvásárlókon kívül a BahnCard tulajdonosoknak és a gyerekeknek is jelentős kedvezményeket ad, és vannak országos és regionális napijegyek is, melyekkel az ember utasonként 8 euróért további barátokat vagy családtagokat vihet magával. A kedvezmények keresésére külön oldalt is működtet a Deutsche Bahn.

Az utazás megtervezése gondot tud okozni a vonattal ritkán közlekedő tapasztalatlanabb utazók számára. Ehhez azonban már nem kell elmenni a Budapest-Keleti pályaudvar nemzetközi pénztárába megkérdezni a MÁV munkatársait vagy felhívni a nemzetközi menetjegy információt. Elég felütni a bahn.de oldalt (ez ismét a német vasúti társaság oldala, létezik telefonra letölthető applikáció formájában is) és bármilyen európai útvonalat könnyen meg lehet tervezni. Mark Smith, a „61-es ülés utasa” nemrég írt egy cikket az európai vonatozás mikéntjéről, melyben a kedvezményes jegyek felkutatásával és az utazás megtervezésével kapcsolatosan ad sok hasznos tippet, amit mi itt nem ismertetünk külön, ezért a cikket érdemes elolvasni.

Más lelkület kell a repüléshez és más a vonatozáshoz. Repülővel utazni azért jó, mert gyors, vonattal viszont azért, mert lassú.

Az ember elüldögél a vonaton az ablak mellett, jobb esetben egy sörrel a büfékocsiban, és nézi, ahogy elsuhan a kinti táj, ami adott esetben pusztán önmagában szép élmény lehet. Miközben az ember bámul kifelé az ablakon, egészen hozzászokik a gondolathoz, hogy már nem Budapesten van, hanem egy távoli városba fog nemsokára megérkezni. Amúgy a lassúság relatív, a francia TGV, a spanyol AVE vagy a német ICE vonatok nem ritkán mennek 300 km/óra sebességgel. Nagy sebességű vasúthálózat borítja Németországot, Olaszországot, Franciaroszágot és Spanyolországot, összesen jelenleg Európában 9 országban több, mint 8000 kilométernyi nagy sebességű vasúti hálózat van. Még ha az ember nem is nagy sebességű vonattal utazik, a repüléshez képest időt lehet nyerni azzal, hogy nem kell a városon kívülre kiutazni a repülőtérre, ami a központi pályaudvarral szemben rendszerint nem a városközpontban található, nem kell egy-két órával az indulás előtt kiérni, és kényelmi szempontból az sem elhanyagolható, hogy általában nem kell átmenni egy biztonsági ellenőrzésen sem.

Francia TGV.

Mint itthon, úgy a nyugat-európai IC és ICE vonatokon is van áram és wi-fi, így ha valaki megunja az ablakból kifelé nézelődést, akkor elolvashatja a híreket a telefonján vagy megnézhet egy filmet, esetleg elküldhet még egy pár munka e-mailt, mielőtt végleg megkezdi a szabadságát. Emiatt a vonatot nem csak nyaraláskor lehet választani, hanem üzleti útra is – mivel a vonatokon jól lehet irodai munkát végezni, az utazás nem jár időveszteséggel, a vonatra szinte mozgó irodaként lehet tekinteni.

A magyar viszonyokhoz szokott utazóközönség ezzel együtt sem szívesen ül vonatra, ha szeretné az utazás során megőrizni a lelki békéjét. A wifi-n kívül a nyugat-európai vasúti társaságok sok mindent tudnak kínálni – sajnos, vagy szerencsére -, amit a MÁV nem. Gyereksarok van több osztrák és német vonaton is, és a büfékocsi is általában jó és megfizethető ebédelési lehetőséget kínál. A kocsik tiszták, beleértve a mellékhelyiségeket, légkondicionáltak, és jellemzően van mozgássérült ülőhely és mosdó is. Olyan kis dolgokkal is sikerül növelni a vonatozás kényelmét, mint hogy ugyanaz a vonat mindig ugyanarra a vágányra érkezik, és a kocsik sorrendjét is meg lehet előre nézni, hogy az ember tudja, hogy a peron melyik végén kell felszállnia, ha van helyjegye. A vonatok előnye a repülőkkel szemben az is, hogy nincsenek rejtett költségek a csomagok száma és a bőrönd mérete miatt, és nem kell sok pénzt kifizetni a repülőtéri transzferért sem.

Cseh Katalin szerint nem jár a jegy mellé megfelelő utasbiztosítás, de ez nincs teljesen így, mert európai jogszabályok alapján a vonat késése esetén az utas jogosult a jegy árának részleges visszatérítésére, ételre és italra, valamint szállásra. Kompenzáció jár elveszett csomagokért és vasúti baleset miatt bekövetkezett halál esetén is. Tapasztalataim szerint a német Deutsche Bahn és az osztrák ÖBB szállodákban ingyen elszállásolja azokat az utasokat, akik a vonat késése miatt lekésik az aznapi utolsó csatlakozásukat, még abban az esetben is, ha a vonatok nem az ő hibájukból késnek, hanem mondjuk azért, mert nagy téli hidegben az utazás biztonsága miatt a szerelvényeket lassítani kell.

Ez a cikk ugyan a nyugat-európai vasúti közlekedésről szól, de aki igazán merész, az Európán kívülre is eljuthat repülés nélkül. India például csak hat megálló a Keletiből. A vállalkozó kedvűek számára a 61-es ülés utasa az afrikai és ázsiai vonatozással kapcsolatosan is sok hasznos információval szolgál. A vasúti szolgáltatás színvonala a világ különböző részein erősen eltér, sajnos itthon is találunk példát fölöslegesen hosszú és körülményes utazásra. Így a Rédics-Vásárosnamény viszonylatban a 606 km-es utat Magyarországon belül minimum 4 átszállással lehet megtenni, és legalább 11 óra és 43 percig tart az út. Aki az itthoni vasúti közlekedési színvonalhoz hozzászokott és annak nehézségeit könnyen viseli, az nyugodtan elindulhat tőlünk keletre is vonattal, első lépésként azokba az országokba, ahová az interrail bérlete érvényes.

Hosszútávon pedig mindannyiunk érdeke, hogy a repüléssel szemben – de minimum mellett - alacsonyabb kibocsátást produkáló, környezetkímélőbb vasúti megoldást fejlessze az összes európai ország, így Magyarország is.

Kelemen Ágnes

Kelemen Ágnes

Közgazdász, éghajlat-politikai tanácsadó.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!