Égig érő beton, tégla és térkő. Továbbra is nagy kedvvel építjük be az országot

Decemberben jelent meg a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) keretstratégiájának ötödik előrehaladási jelentése. Az ebben foglaltak szerint nem történt érdemi változás, továbbra is a mesterséges felszínborítottság növekedése figyelhető meg Magyarországon, miközben az egy főre jutó önkormányzati tulajdonú zöldterületek nagysága csökken. Hazánkban tulajdonképpen már nem található a társadalmi-gazdasági tevékenység hatásaitól mentes táj. Ez veszélyt jelent többek között a különféle ökoszisztémákra, élőhelyekre, biológiai sokféleségre, továbbá a víz körforgását zavaró mértékben befolyásolhatja. Ennek a trendnek a megfordításával nemcsak a növekvő, természeti erőforrásainkat felélő, pazarló anyaghasználatot tudnánk szabályozni, de jobb életkörülményeket is teremthetnénk a helyi lakosoknak, ami nem utolsósorban a klímaváltozás negatív hatásaihoz való alkalmazkodáshoz is hozzájárulna.
Égig érő beton, tégla és térkő. Továbbra is nagy kedvvel építjük be az országot

Sok mérőszám alapján tájékozódhatunk, hogy egy ország és lakosai milyen környezeti-éghajlati mutatókat produkálnak. Az egyik, manapság talán legismertebb, a karbonlábnyom, ami az egy főre vetített éves üvegházgáz (vagy csak szén-dioxid, vagy szén-dioxid-ekvivalens, attól függően hol keresünk) kibocsátásokat mutatja. Magyarország és lakosainak kibocsátása más nyugati-európai, pláne katari, amerikai (USA) vagy ausztrál polgárokéhoz képest alacsony. Igen ám, de ahogy Dombi Mihály, a BGE tudományos főmunkatársa a Másfélfokon korábban megjelent cikkében rámutatott, a kibocsátás-csökkentés hazánkban inkább csökkenés volt, azaz nem irányítottuk, hanem csak megtörtént velünk:

Visszatérő szólam a magyar klímapolitikában, hogy a kibocsátásaink jelentősen csökkentek, így jogtalanok a felénk támasztott uniós kibocsátás-csökkentési célok és ambíciónövelés. Az igazság ezzel szemben az, hogy kibocsátásaink nagyon kismértékben csökkentek a tervszerű cselekvésnek köszönhetően, azokat szinte minden esetben fájdalmasan elszenvedte a magyar gazdaság és társadalom, legyen szó az államszocialista nehézipar összeomlásáról a rendszerváltáskor vagy a 2008-as pénzügyi válságról [vagy a koronavírus miatti lezárásokról, az ukrajnai háborúról vagy a nemzetközi energiaárakról – szerk.].

A többi környezeti mutatóban pedig még rontottunk is, Magyarország anyaglábnyoma közel 20%-kal magasabb, mint közvetlenül a rendszerváltás után, 1992-ben. Az infrastruktúrán keresztül rossz rendszerek sokaságát betonozzuk be: egyre több és több ember ingázik, valamint rohamléptékben építünk ingatlanokat egy csökkenő lakosságszámú országban. A GDP és a tőkejövedelem növekedése ebben a rossz rendszerben csak tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést. Elképzelhetetlen az erőforrások felélésének és a klímaváltozásnak gátat szabni úgy, hogy közben a minket körülvevő épített környezet gyakorlatilag minden elemében az erőforrás-használat fokozása felé tol bennünket.

Kapcsolódó cikkLehet, hogy csökkentek Magyarországon a kibocsátások, de a környezetterhelés és anyaghasználat nőttElképzelhetetlen az erőforrások felélésének és a klímaváltozásnak gátat szabni úgy, hogy közben a minket körülvevő épített környezet gyakorlatilag minden elemében az erőforrás-használat fokozása felé tol bennünket.

Ebben a rövid közleményben most csak egy környezeti mutatóval, a beépítettséggel és területhasználattal foglalkozunk. Ennek fontosságát szeretnénk szemléltetni Minkó Mihály, a MOME Innovációs Központ kutatójának adatvizualizációjával, ami Balatonalmádi, Balatonfűzfő és Keszthely beépítettségét méri a Szent György-hegyhez képest. Az adatvizualizáció módszertana a cikk végén található.

A beépítettség nem minden esetben korrelál a lakosságszámmal, így a több mint kétszer nagyobb lélekszámú Keszthely beépítettsége alacsonyabb, mint Balatonalmádié. Adatvizualizációk: Minkó Mihály

Nem csökken a beépítési kedv itthon, ennek pedig káros következményei vannak és lesznek

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (aminek mindenkori elnöke az Országgyűlés elnöke, jelenleg Kövér László) 2013-ban adta közre a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, aminek tavaly decemberben jelent meg az Ötödik előrehaladási jelentése.

Magyarország elmúlt évtizedét ezen a három területen [természetes területek beépítése, anyagáramlás, éghajlati viszonyok antropogén megváltoztatása] rendkívül rossz, európai uniós összehasonlításban az egyik leginkább a természeti tőke felélésének irányába ható teljesítmény jellemezte.” – idézte még 2022-ben a Szabad Európa Bartus Gábort, a BME adjunktusát és az NFFT titkárát a negyedik előrehaladási jelentés és a TÁRKI Társadalmi riport kötetébe írt elemzése kapcsán. Hogy állunk most, a 2021-2022-es időszakot áttekintő előrehaladási jelentés szerint?

A mesterséges felszínborítottság alakulását vizsgálva a korábbi tendenciákhoz hasonlóan összességében továbbra is annak növekedése figyelhető meg. A területhasználatot hazánkban az urbanizációs folyamatok, az infrastrukturális és ingatlanpiaci, illetve az építőipari fejlesztések utóbbi években történő előtérbe kerülése, valamint a zöldmezős, illetve barnamezős beruházások arányának alakulása befolyásolja leginkább.” (NFFS, Ötödik előrehaladási jelentés, 58. o.)

Kép forrása: NFFS Ötödik előrehaladási jelentés, 59. o.

A 2010–2021 közötti időszakban összesen öt vármegyében volt tapasztalható jelentős növekedés, melyet a különféle infrastrukturális és ágazati beruházások indukálhatnak. A markáns növekedést mutató vármegyék közé tartozik

  • Jász-Nagykun-Szolnok (29%),
  • Győr-Moson-Sopron (26%),
  • Pest (17%),
  • Fejér (16%) és
  • Hajdú-Bihar (15%) vármegye.

Mindeközben az önkormányzati tulajdonban álló zöldfelületek száma csökken. “Az 1 főre eső zöldterületre vonatkozóan megállapítható, hogy a 2018. évi 28,2 m2/fő értékhez képest a következő évben emelkedés tapasztalható, de 2020-tól a kis mértékű csökkenés jellemző.

Kép forrása: NFFS Ötödik előrehaladási jelentés, 60. o. [elgépelés az eredeti jelentésben]
A hazai, jogszabállyal védett természeti területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek stb.) aránya lényegesen nem változott az előző előrehaladási jelentés óta, mert a védetté nyilvánítások jelentős területnövekedéssel járó időszaka lezárult, szögezi le a jelentés, ahogy azt is, hogy

Magyarországon tulajdonképpen már nem található a társadalmi-gazdasági tevékenység hatásaitól mentes táj.

Kép forrása: NFFS Ötödik előrehaladási jelentés, 61. o.

A belterületek, beépített területek növekedésének mértéke veszélyt jelent többek között a különféle ökoszisztémákra, élőhelyekre, biológiai sokféleségre, továbbá a víz körforgását zavaró mértékben befolyásolhatja.

A Szent György-hegynél is magasabbra fognak érni a problémák, ha így folytatjuk

Ha eltekintünk az anyagfelhasználásból adódó problémáktól (amelyektől nagyon nem érdemes), a rossz infrastrukturális tervezés és a nyakra-főre való beépítés további kockázatokat rejt magában. Településeink növekvő kiterjedése, elterülése még több embert kényszerít ingázásra, amit sokan autóval oldanak meg. Ez tovább növeli a közlekedésből fakadó kibocsátásokat, a zaj- és légszennyezést, a dugókat és a zsúfoltságot, miközben tudjuk, hogy városaink akkor lesznek élhetőek, ha ki tudunk szállni végre az autóból, és egy nagyvárosban is 15 percen belül el tudunk érni minden fontos szolgáltatást.

A legnagyobb, klímaváltozás miatti egészségügyi kockázatot hazánkban a hőhullámok jelentik, és ez konkrét emberéletekben, jelentősen megnövekvő halálozási rátákban mérhető. A beépítettség tovább fokozhatja a városi hősziget hatást, ami akár már a hőhullámos időszakok elején vagy a nélkül is az egészségünkre veszélyes helyzeteket teremthet.

A mesterséges felszínborítás, a vízzáró felületek kiterjesztése megnöveli a villámárvizek kockázatát is, különösen ha a nagycsapadékos időszakok száma is növekszik. Városainkban ezen a kék-zöld infrastruktúra tudna segíteni, ami azonban épp a beton “feltöréséről”, nem pedig a további betonozásról szól.

Míg akár az uniós, akár a globális kibocsátás-csökkentési célokat meglehetős kritika vagy értetlenség fogadja itthon, addig a területhasználattal és beépítettséggel egy olyan beavatkozási pont van a kezünkben, amivel közvetlenül a helyi lakosság érdekeit tudnánk szolgálni, nem mellesleg a fenntarthatóbb anyaghasználaton keresztül a hazai, törvénybe foglalt mitigációs célokhoz és az uniós célkitűzésekhez is hozzá tudnánk járulni.

Borítókép és adatvizualizáció: Minkó Mihály, a MOME Innovációs Központ adatvizualizációs kutatója.

A beépítettséget ábrázoló adatvizualizáció módszertana

Az adatvizualizáció elkészítéséhez az OpenStreetMap adatbázisát használtuk, amely tartalmaz 3 dimenziós formában rögzített épület adatokat is. Ezek az adatok azonban hiányosak lehetnek, mivel az adatbázis bővítése közösségi alapon történik . Így a valóságban ennél valószínűleg több épület található az adott településeken.

Az OpenStreetMap oldaláról (geofabrik.de) letöltöttük a legfrissebb, Magyarország adatait tartalmazó fájlt, ezt követően az osm_extract_polygon és az osmosis programok segítségével előállítottuk az ábrázolt települések adatait tartalmazó fájlokat.

Az elkészült adatforrásokból az épületek adatait a Blender 3D modellező szoftverbe importálva egy egyszerű python szkript segítségével hoztuk létre a végeredményt. A szkript kisebb módosításokat végzett az egyes objektumokon. Magasságukat 5 méterre változtattuk, mivel a megengedett beépítési magasság 5,5 méter.

Vannak olyan épületek amelyek ezt nem érik el, de természetesen vannak szállodák, amelyek ennél magasabbak. Így egy olyan értéket használtunk, amely a legközelebb állhat a tényleges épületmagasságokhoz.
Az épületeket 100×100 méter alapterületű négyzetre helyeztük el és ezt bővítettük felfelé. A magasság a Szent György-hegy esetében tengerszint feletti magasságot mutat, míg a települések esetében talajszint feletti magasságot.
Az alaptérképet a Maperitive nevű szoftver segítségével állítottuk elő, amelyet importáltunk Blenderbe.

Balatonalmádi beépítettsége „letekint” a Szent György-hegyre. Adatvizualizáció: Minkó Mihály
Vigh Péter

Vigh Péter

A Másfél fok projektmenedzsere, szerkesztője, az irodalom- és kultúratudományok doktora (PhD).

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!