A koronavírus árnyékában a megérdemeltnél jóval kevesebb figyelmet kapott az Európai Bizottság március 11-én bemutatott új javaslatcsomagja, melynek célja az Európai Unió ökológiai- és karbonlábnyomának csökkentése, méghozzá úgy, hogy a gazdasági növekedés ne járjon a természeti erőforrások magasabb felhasználásával. A javaslat egy sokak számára valószínűleg kevéssé ismert fogalom, az úgynevezett körforgásos gazdaság térnyerését szolgálja, és kiemelt építőeleme az Európai Zöld Megállapodásnak is. De mi is az a körforgásos gazdaság?
Lineáris vs. körforgásos gazdaság = 20. vs. 21. század
A 20. században elfogadottá vált lineáris gazdaságot úgy lehetne a legjobban bemutatni, hogy a termelési és fogyasztási folyamatot egy egyenes útvonalként képzeljük el. Onnantól kezdve, hogy kitermeljük az erőforrásokat, legyártjuk majd megvásároljuk a termékeket egészen addig, hogy ezeket a termékeket kidobjuk és egy szemétlerakón végzik. Ebben a szemléletben a kitermeléstől a szeméttelepig a szennyezés és a pazarlás csak költségtételként, sőt, sajnos sok esetben még akként sem jelenik meg tényezőként, egyszerűen nem törődnek vele.
A körforgásos gazdaság ezzel szemben azt jelentené, hogy a termékeket már eleve azzal a szemlélettel tervezik és gyártják, hogy minél kevesebb erőforrást használjanak fel, minél tartósabbak legyenek és minél nagyobb részüket lehessen újra felhasználni leselejtezésüket követően, ezzel is csökkentve az új erőforrások kitermelését. Arról, hogy ez hogyan is működhet a valóságban, az Európa Pont – az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális budapesti központja – írt korábban, bemutatva a svéd gyakorlatot.
Néhány éven belül még tovább szelektáljuk a szemetünket
Eddig az elmélet. Lássuk, hogy mi történt eddig az ügy érdekében az Európai Unióban. Az Európai Bizottság 2015-ben fogadta el az első Körforgásos Gazdaság Cselekvési Tervét nem kisebb célkitűzésekkel, mint hogy „stimulálja Európa áttérését a körforgásos gazdaságra, növelje a kontinens globális versenyképességét, támogassa a fenntartható gazdasági növekedést és új állásokat generáljon”.
Az első cselekvési terv javaslatokat vázolt fel a teljes termelési struktúrára a termékek tervezésétől, az erőforráshatékony termelési folyamatokon és a tudatos fogyasztáson keresztül egészen a megfelelő hulladékgazdálkodásig és az erőforrások újra felhasználásáig.
A hulladékgazdálkodásnak kiemelt szerepe volt az első tervben, ezért egy teljes jogalkotási csomagot tett le a célok megvalósítása érdekében az asztalra. Ezen felül konkrét mérhető célszámokat is felvázolt, mint
- a csomagolási hulladékok 70%-os EU szintű újrahasznosítási arányának elérését 2030-ra,
- a veszélyes háztartási hulladékok elkülönített gyűjtését 2022-ig,
- a bio-hulladékok elkülönített gyűjtését (2023 végéig),
- és a textíliák elkülönített gyűjtését (2025 végéig).
A Bizottság 2019-es jelentése szerint az első cselekvési terv három évvel az elfogadását követően teljesült, és az abban megfogalmazott 54 cselekvési pont megvalósult, vagy legalábbis az egyes pontok megvalósítása folyamatban van. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden egyes tagállamban átültették a vonatkozó jogszabályokat, kiépült a szükséges infrastruktúra stb., hanem hogy uniós szinten elfogadták az új jogszabályokat, elkészültek a stratégiák, elindultak különböző kutatási programok és így tovább. Azt hogy hogyan áll az EU összességében, illetve a tagállamok, így hazánk is külön-külön a csomag végrehajtásával, azt az EUROSTAT vonatkozó oldalán követhetjük figyelemmel. A jelentés szerint a cselekvési terv növelte a munkahelyek számát az ágazatban, új üzleti lehetőségeket teremtett és megnőtt az újrahasznosított anyagok iránti kereslet is az Európai Unióban.
E „sikereken” felbuzdulva jelentették be március 11-én az új cselekvési tervet. A bemutató során az Európai Zöld Megállapodásért felelős bizottsági ügyvezető alelnök, Frans Timmermans kiemelte, hogy annak érdekében, hogy elérjük a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt, és erősítsük a gazdasági versenyképességünket, át kell térnünk a körforgásos gazdaságra.
Jelenleg csak az erőforrások 12%-a kerül vissza a gazdaságba, miközben „sok termék túl könnyen tönkremegy, nem lehet őket újrahasználni, megjavítani és újrahasznosítani, vagy kifejezetten csak egyszeri használatra készülnek. Nagy, kihasználható potenciál rejtőzik ebben mind a vállalkozásoknak, mind a fogyasztóknak.” A környezetért, óceánokért és halászatért felelős biztos, Virginijus Sinkevičius pedig elmondta, hogy
Csak egy Föld bolygónk van, miközben 2050-re úgy fogunk fogyasztani, mint ha három lenne.
Elmondása szerint az új cselekvési terv a körforgásosságot az életünk új csapásirányává fogja tenni és felgyorsítja gazdaságunk zöld átalakítását. A Bizottság tehát nagy elvárásokat támaszt az új javaslatcsomaggal szemben, azonban annak jelentős kihívásokat is le kell küzdenie, hogy valódi hozzájárulást jelentsen az uniós 2050-es klímasemlegességi és környezetvédelmi céljaihoz.
Az új cselekvési terv elismeri, hogy foglalkozni kell az Európai Unió erőforrás felhasználási ütemével és csökkenteni kell a fogyasztás által a természetre gyakorolt hatásokat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint egy átlagos európai környezeti lábnyoma 4,7 globális hektár (gha), miközben a globális biológiai kapacitás 1,7 gha per fő. Ezen számok ismeretében már érthető is Sinkevičius biztos 3 Föld bolygónyi erőforrásigényre vonatkozó kijelentése.
Továbbá azt is fontos tudni, hogy az üvegházhatású gázok fele az erőforrás kitermelési és feldolgozási folyamatok során keletkezik. A körforgásos gazdaságra történő átállás fő ötlete tehát a fenntartható gazdasági növekedés olyan formán való biztosítása, hogy közben az elváljon az erőforrások növekvő ütemű felhasználásától. A fenti célok teljesítéséhez a Bizottság 35 intézkedést tervez bevezetni az elkövetkező évek során, a következő területeken.
Az új cselekvési terv többek között felül tervezi vizsgálni az első csomag hulladékszabályozását és
- 2030-ig megfelezné a települési hulladékot,
- miközben új célokat vezetne be a csomagolási hulladékok csökkentése érdekében,
- kiegészítve mindezt kötelező alapvető elvárásokkal az összes elérhető csomagolással szemben.
Ezzel a Bizottság céljai szerint 2030-ra az Európai Unióban elérhető összes csomagolás gazdaságosan újra felhasználható és újrahasznosítható lehet.
Az nem mehet tovább, hogy egy csomó termék pillanatok alatt tönkremegy
Az elektronikai eszközök piaca kiemelt figyelmet kap az új cselekvési tervben. A Körforgásos Elektronikai Eszközök Kezdeményezés célja a termékek élettartamának a meghosszabbítása, azok újra használhatóságának és javíthatóságának, valamint az alkotóelemeik és a rajtuk futó programok fejleszthetőségének növelésével, ezzel is kerülve a korai elavulásukat. Az egyik már most is sokat emlegetett eleme a kezdeményezésnek a „szereléshez való jog” a különféle elektronikai eszközök esetén, amely már 2021-től életbe fog lépni.
A gyártók jelenleg igen megnehezítik az elromlott eszközeik javítását üzleti titkokra, vagy szabályokra való hivatkozással és csakis hivatalos és méregdrága márkaszervízekben engedik azokat szerelni. Azzal, hogy a gyártók szerelési útmutatókat, diagnosztikai eszközöket és cserealkatrészeket biztosítanak, megnövekszik a vásárló mozgástere.
Ez biztosítja, hogy megérje foglalkoznunk a meghibásodott termékek javításával kidobásuk helyett, ezzel is csökkentve környezeti lábnyomunkat és szén-dioxid kibocsátásunkat. A másik kiemelkedő intézkedés pedig az elektronikai eszközök, mint a mobiltelefonok és hasonló eszközök esetén az egységes töltők bevezetése, valamint a régi mobiltelefonok, táblagépek és töltők visszavételére vagy visszavásárlására szolgáló, az egész EU-ra kiterjedő visszavételi rendszer felállítása.
Az új cselekvési terv tartalmaz elemeket a textilipar számára is:
- megmaradnak az eddig 2025-re vonatkozó elkülönült gyűjtésre vonatkozó célok,
- támogatni fogják az ökodesign irányú kutatásokat,
- valamint szemléletformálást terveznek a vásárlók körében, hogy ruhadarabjaikat javítsák, vagy újra használják.
Annak ellenére, hogy a textilipar igen nagy erőforrásigénnyel működik, magas az üvegházhatású-gázkibocsátása, a bizottsági tervezet nem határoz meg erős célszámokat az ágazat számára.
A műanyagok is kiemelt figyelmet kapnak a cselekvési tervben, ahogy azt Frans Timmermans ügyvezető alelnök is elmondta az Európai Műanyag Megállapodás elindítása során, miszerint „Nem csak az újra felhasználásról és az újrahasznosításról van szó, hanem arról is, hogy egy új kapcsolatot alakítsunk ki a tárgyainkkal.” Ennek keretében kötelező elvárásokat támasztanak az újrahasznosított műanyagok felhasználását illetően, többek között a csomagolások, építési alapanyagok és gépjárművek esetén.
További elemei a cselekvési tervnek egyebek mellett egy stratégia a fenntartható épített környezetért, új szabályok az elemek és akkumulátorok gyűjtéséről és újrahasznosíthatóságáról, új EU szintű célok az élelmiszerpazarlás elkerülése érdekében az Európai Unió Farmtól a Villáig Stratégiája (Farm to Fork) keretében, valamint a hulladékok exportjának és illegális szállítmányok minimalizálására irányuló lépések.
Nem lehet majd csak úgy mindenre ökocímkét ragasztani
Ezen felül a Bizottság kiemelten szeretné védeni a fogyasztókat a vállalatok által időnkét gyakorolt úgynevezett zöldrefestés, vagyis a termékek és szolgáltatások valótlan környezetbarát voltának állítása ellen új ökocímkék bevezetésével. Ennek keretében a vállalatoknak egyértelmű információkat kell biztosítaniuk a termékeik környezeti lábnyomát illetően. Eddig csak egyes termékcsoportok (például a háztartási elektronika) esetén volt kötelező az egységes európai uniós ökocímke használata, azonban a Bizottság javasolni fogja, hogy a vállalatok más termékekre vonatkozóan is azok környezeti lábnyomára vonatkozó módszerekkel igazolják „zöld” állításaikat.
Az új cselekvési terv különböző pontjainak hatásairól az Institute for European Environmental Policy és a Stockholm Environment Institute készítettek egy összefoglaló elemzést.
Sajnos még ebből is lehet Nyugat-Kelet ellentét
A tervezet tehát igen ambiciózus célokat fogalmazott meg Európa gazdasága és mindannyiunk életének kizöldítése érdekében. Alapvetően optimisták lehetünk, mivel a körforgásos gazdaság koncepciója széles körű társadalmi támogatottsággal rendelkezik és
egyelőre tagállami szinten sem látni komoly ellenérzéseket a csomaggal szemben, mivel az nem fogalmaz meg komoly célszámokat.
Ezt a hiányosságot például Franciaország is kifogásolta a textilipar kapcsán. Párizs komolyabb EU szintű célok megfogalmazását várja az ágazat felé, mivel addig Franciaország sem tud erős nemzeti célokat hatályba léptetni.
Csehország ezzel szemben a márciusi Környezetvédelmi Tanácsülésen elvetette új uniós célszámok bevezetését több területen is, arra hivatkozva, hogy az első körforgásos cselekvési terv jogszabályait sem sikerült még maradéktalanul átültetni. Ezek tükrében a részletek tárgyalása során még várhatunk vitákat. Érdekes lesz látni, hogy megismétlődik-e a szokásos Kelet-Nyugat szembenállás a kérdésben és hogy a magyar kormány melyik oldalra fog állni a tárgyalások során. Elég csak arra gondolni, hogy az egyszer használatos műanyagok betiltása is sokadik nekifutásra sikerült csak hazánkban.
A gazdasági szereplők részéről alapvetően pozitív volt a fogadtatás, ahogy azt az UNESDA, az európai üdítőital-gyártók szövetsége kifejtette közleményében, de hasonló támogatásáról biztosította a tervet a BusinessEurope szervezet is.
Környezetvédők: kevés, pláne a klímakatasztrófa jelentette vészhelyzethez képest
Ezzel szemben a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek részéről inkább vegyes volt a fogadtatása az anyagnak. A Zero Waste Europe szerint a terv csak egy, a jó irányba mutató kezdeményezések összefoltozása. A magyar tagszervezeteket is soraiban tudó Friends of the Earth Europe környezetvédelmi szervezet szerint bár a terv tartalmaz jó kezdeményezéseket a termelésünkre, fogyasztásunkra és a hulladékainkra vonatkozóan, azonban a végső változatból kikerültek azon javaslatok, amelyek az EU úgynevezett „erőforrás lábnyomára”, vagyis az EU által a termeléshez felhasznált nyersanyagok mértéknek csökkentésére vonatkoztak. A szervezet szerint a
Bizottság körforgásos gazdasági terve nincs összhangban a valósággal és a bolygóméretű vészhelyzet sürgősségével. Sikertelen lesz a fogyasztás csökkentésében – akárcsak az előző terv – mivel úgy írták, hogy a vég nélküli gazdasági növekedést elégítse ki az emberek és a természetes világ igényeivel szemben.
A hazai helyzet – a minisztérium még vizsgálja a csomagot és készíti az új stratégiáit
Hazánkban azonban pozitív tendenciákat is megfigyelhetünk, hiszen a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére 2018 végén alakult meg a Körforgásos Gazdaság Platform, amelynek a célja a körforgásos gazdaság itthoni elterjesztése. A támogató szervezetek listája folyamatosan növekszik, az első éves tevékenységükről szóló jelentés pedig bemutatta, hogy a gazdasági szereplők részéről van létjogosultsága a kezdeményezésnek.
Azonban a jelentés arra is kitér, hogy állami ösztönzőkön és a jogszabályi intézkedéseken túl a hazai körforgásos stratégia megalkotása is kiemelten fontos. A kérdéses jogszabályi keretek és stratégiák azonban még hiányoznak, de az illetékes minisztérium tájékoztatása szerint már dolgoznak a műanyagokkal foglalkozó előterjesztésen. Ezen felül Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság néhány hete közzétett új körforgásos gazdasági cselekvési tervére reagálva hamarosan a kormány is megfogalmazza saját álláspontját, valamint a készülő Nemzeti Hulladékgazdálkodási Stratégia is ki fog térni a bizottsági cselekvési terv kérdéseire.
A fenti anyagokból fogjuk megismerni, hogy hazánkban hogyan alakul át majd a kapcsolatunk a termékeinkkel és a hulladékainkkal a jövőben. Remélhetjük, hogy a Bizottság és az ambiciózusabb tagállamok álláspontjával lesz inkább összhangban a készülő álláspont és a stratégia és nem a folyamatot lassító tagállamok oldalán szállunk be a cselekvési terv vitájába.
Következő lépések – felhígított ambíciónövelés
A bizottsági terv egyes jogalkotási elemeit még az idei évben el kéne fogadják uniós szinten, így mindannyian figyelemmel követhetjük, hogy beváltja-e a Bizottság hozzá fűzött reményeit. Elnézve a mostani tervet, különösen nagy szükség lesz a választói-fogyasztói oldalról történő motiválásnak ezen a területen, ugyanis a cselekvési terv nem határoz meg célszámokat az EU erőforrás felhasználási lábnyomának csökkentésére. Emiatt nem övezi sem tagállami, sem üzleti oldalról komoly ellenállás a javaslatot, mivel az kellően fel van hígítva, hogy mindenki örömmel tudja támogatni.
Kérdéses azonban, hogy vajon ez a fajta, nem a teljes gazdasági és fogyasztási struktúrát érintő átállás mennyiben lesz segítségére az EU-nak, hogy elérje környezeti- és éghajlati célkitűzéseit. A körforgásos gazdaság szókapcsolatból a Bizottság most a másodikra tette a hangsúlyt. Ebben a helyzetben nekünk, felhasználóknak is változtatnunk kell az eddigi ügymeneten, mivel a fogyasztási szokásaink megváltoztatásával, tudatosabbá és fenntarthatóbbá tételével komoly ráhatással lehetünk arra, hogy a hangsúlyt visszabillentsük a körforgásosságra.
