Egyértelműen melegebb az ősz – emiatt akár az őszi sárgás-piros színek is eltűnhetnek

Közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest, a melegedés trendje egyértelműen kimutatható. Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak –, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása. Felborul a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak – így a mezőgazdaság szempontjából például egyszerre kedvező és hátrányos is lehet a melegedés – és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat.
Egyértelműen melegebb az ősz – emiatt akár az őszi sárgás-piros színek is eltűnhetnek

10,4 °C volt a három őszi hónapban, azaz szeptember 1. és november 30-a között mért átlaghőmérséklet az elmúlt 50 évben, azaz 1971 óta. Ha e félévszázad első felére nézzük meg az átlagot, az első, 1971–1995 közötti 25 évben még 9,9 °C, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 °C volt az őszi átlaghőmérséklet. Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011–2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 °C-ot.

Az átlaghőmérséklet (piros vonal) és az illesztett lineáris trend (bordó pontozott vonal), valamint a csapadék (kék oszlopok) alakulása ősszel Magyarországon, 1971–2020 között. A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre.

(A csapadék esetén nem tapasztalható egyirányú változás. Az átlagos összeg 139 mm és 155 mm volt a két 25 éves periódusban. Mindkét 25 éves időszakban előfordultak szárazabb évek, amikor a 80 mm-t sem érte el az évszakos csapadékösszeg (1978, 1986, 2006, 2011) és voltak csapadékosabbak is, amikor 200 mm fölé emelkedett.)

De nem csak az átlaghőmérséklet alakulásában érhető tetten a felmelegedés: megvizsgáltuk, hogyan alakult a nyári napok száma a három őszi hónapban, azaz hány olyan nap volt, amikor a maximumhőmérséklet meghaladta a 25 °C-ot. A legtöbb eset szeptemberre tehető, novemberben pedig egyszer sem fordult elő ilyen. Országos átlagot tekintve

az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011–2020) jelentkezett.


Nyári napok száma az őszi hónapokban Magyarországon 1971–2020 között. A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre.

A fagyos napok száma (azaz amikor a minimumhőmérséklet 0 °C alá esik) is csökkenést mutat az elmúlt 50 év őszi adatait tekintve: 1971–1995 között 16, míg 1996–2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan. A legtöbb 1988-ban jelentkezett és az ezredforduló utáni időszakban is találhatunk olyan évet (2011), amikor magas volt a fagyos napok száma. A havi eloszlást tekintve jellemzően novemberben és októberben vannak fagyos napok, ugyanakkor előfordult egy-egy év, amikor csak novemberre korlátozódtak. A vizsgált 50 év során egyedül 2015–2018 között volt arra példa, hogy négy egymást követő évben nem esett 0 °C alá az októberi minimumhőmérséklet, amely a hidegebb időszakok beköszöntének későbbre tolódását mutatja.  

Fagyos napok száma az őszi hónapokban Magyarországon 1971–2020 között. A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre.

Az őszről biztosan sokaknak eszébe jut a vénasszonyok nyara (vagy más néven indián nyár), amely sok napsütéssel, az átlagosnál magasabb hőmérséklettel és nyugodt időjárási helyzettel jellemezhető. Számszerű definíció azonban nem létezik erre a jelenségre, egy kicsit szubjektív, valamint régiónként is mást jelenthet.

Forrás: pixabay.com

Ennek ellenére meghatározhatunk egy lehetséges jelzőszámot, indikátort. Ehhez kiszámítottuk minden egyes őszi napra az országos átlaghőmérsékletet az 50 év adatai alapján, majd megnéztük, hogy melyek azok a napok, amikor ezt 5 °C-kal meghaladta az adott nap átlaghőmérséklete és nem volt csapadék (azaz az országos átlag 0,1 mm alatt maradt).

Az eredmények azt mutatják, hogy az utóbbi 20 évben több ilyen eset fordult elő. Az átlagos hőmérséklettől való jelentősebb eltérés is a vizsgált időszak második felében volt jellemző. Az átlagot legalább 8 °C-kal meghaladó napok közül egy 1996-ban következett be, kettő 2000–2010 között, míg az utóbbi évtizedben négy ilyen nap jelentkezett. Az átlagtól való legnagyobb eltérés (10,5 °C) 2002. november 15-én fordult elő, de 2015. szeptember 17. is kiemelkedően meleg volt. A vénasszonyok nyarát élvezhettük 2011 szeptemberében vagy 2019 októberének végén is.

A vénasszonyok nyarára utaló indikátor alakulása Magyarországon, 1971–2020 között. A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre.

A felmelegedés még az ősz megszokott színeit is eltüntetheti

A felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: tovább élvezhetjük a meleget és kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet (bár a kártevők, betegségek terjedését is növelheti). Ugyanakkor számos megszokott természeti folyamat felborulhat: az őszi levélhullatás eltolódhat, ahogyan a vándorló madarak költözési időpontja is. A változás kedvezhet egyes kórokozóknak és invazív fajoknak, továbbá befolyásolhatja egyes egyedek szaporodóképességét, a természetes zsákmány-vadász és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikáját, valamint az ökoszisztémák nettó produktivitását. Megváltozik a szén- és nitrogénkörforgás, illetve a levélhulláshoz köthető (öko)turizmus.

Kapcsolódó cikkEgyetlen nagy mediterrán borvidék lesz MagyarországbólA század végére teljes egészében mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre. Aggodalomra ugyan lehet és van is ok, ám a pánik és a borágazat temetése túlzó és felesleges. Ami biztos: a termelőknek és a fogyasztóknak is alkalmazkodniuk kell.

Kapcsolódó cikkEleven meteorológiai műszerek. Mit mesélnek a növények az éghajlatváltozásról?Az éghajlatváltozás hatására a növény- és állatvilág szezonálisan ismétlődő jelenségei időben eltolódhatnak, ez pedig az ökoszisztéma-kapcsolatok szétcsúszásához vezethet. Miről tanúskodnak a növényfenológiai megfigyelések?

A forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtti lehullajtását eredményezheti. Ugyanakkor a magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, míg a korai fagyok és erős szelek hirtelen levélhullást idézhetnek elő. A hőmérséklet és a nappalok hosszának változása a levelekben a zöld klorofill csökkenését idézi elő, valamint a hőmérséklet azt is befolyásolja, hogy milyen mértékben halványulnak el. A klorofill hiányában sárga, narancssárga, piros és lila színek jelennek meg. A hőmérsékletnek itt is kiemelt szerepe van: az éjszakai hőmérséklet csökkenésével intenzívebbé válnak a színek. Ugyanakkor, ha a fokozatos hűlés helyett hirtelen támadnak a fagyok, lehullhatnak a levelek, amik talán még nem is váltottak színt az egyébként melegebb ősz miatt.

Ausztráliában végzett kutatások alapján az átlagosnál melegebb nyarak okozta hőstressz következtében a levelek ősszel barnák lesznek az élénkpiros és sárga színek helyett, és az Australian National University munkatársa szerint ehhez az egyre növekvő szárazság is hozzájárul. Németországban kivitelezett vizsgálatok azt mutatják, hogy a meleg augusztus és szeptember késlelteti a levelek színeződését, de a száraz szeptember, valamint a meleg május és június előrehozzák azt.

Hosszútávú kísérletek szerint az őszi színek érzékenysége a magasabb hőmérsékletekre jelentősen eltér az egyes fajok esetén. Általánosságban egy fok melegedés következtében egy nappal késik az őszi színek megjelenése, de például a bükk esetén ez már 6-8 nap/fok. Ez azt jelenti, hogy

a megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik – hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra.

A vegetációs időszak kitolódásával és a mélyre lenyúló gyökérzet talajnedvesség-csökkentésével az egyes fák stressznek vannak kitéve – a stressz miatt pedig érzékenyebbek a levélevő rovarokra. Továbbá a meleg, nedves körülmények kedveznek bizonyos színcsökkentő kórokozók számára, például a nyárfa rozsdának.

A rovarok vándorlására is hatással van a nappalok hossza és a hőmérséklet, de az eső, a relatív nedvesség, a fák levélhullajtása (amelyeken addig éltek) és a szél szintén befolyásoló tényezők.

A megszokott őszi táj elvesztése nem jó hír, pedig ez csak a sokadik helyet foglalja el a listán, amely azt tartalmazza, mi mindent veszítünk, veszíthetünk a jelenleg zajló klímaváltozás következtében.

Számításainkat az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján végeztük el az 1971–2020-as időszakra. Az értékek minden esetben a magyarországi területi átlagokat mutatják. Csapadékmentes napnak tekintettük a 0,1 mm alatti csapadékösszegű napokat. Ebben az esetben a meteorológiai meghatározást használtuk az évszakok elkülönítéséhez, azaz az ősz szeptember 1-jén kezdődik és november 30-ig tart. A vénasszonyok nyarára utaló indikátorhoz kiszámítottuk minden egyes őszi napra az átlaghőmérsékletet az 50 év adatai alapján és megnéztük, hogy mikor haladta meg ezt az értéket legalább 5 °C-kal az adott nap átlaghőmérséklete. Ehhez párosítottuk még az országos csapadékmennyiséget és eredményként (azaz a vénasszonyok nyara jelzőjeként) azokat a napokat kaptuk, amikor 0,1 mm alatti volt a csapadék és teljesült a hőmérsékleti feltétel is. Pontosabb képet kaphatnánk, ha a szélviszonyokat és a napsütéses órák számát is figyelembe vennénk a vizsgálat során, de az adatok korlátozott elérhetősége miatt jelen vizsgálatban csak egy egyszerű jelzőszámot, indikátort határoztunk meg, amely utal a vénasszonyok nyarára.

Az indián nyár az USA keleti és középső részén elterjedt megnevezés, ami késő októberben vagy novemberben a száraz, az időszakra jellemzőnél melegebb időt jelenti. A brit Met Office 1916-ban kiadott meteorológiai szótára szerint: meleg, nyugodt időjárás ősszel, különösen októberben és novemberben. Más megközelítés szerint általában szeptember végén, október elején jelentkezik az indián nyár, amit szélcsend, hűvös éjszakák, hajnali hideg és délutáni pára, valamint napos, kellemes hőmérséklet és magas légnyomás jellemez (még az első havazás beköszönte előtt). Egyesek szerint az indián nyár csak azután következhet be, ha már megelőzte az első fagy, vagy néhány igazán hideg nap az ősz folyamán. A név eredetével kapcsolatban is több feltételezés él, ezek egyike, hogy az indiánok tovább vadászhattak, más források szerint például az aratáshoz vagy a prérin gyújtott tüzekhez köthető az elnevezés.

Közép-Európában elterjedt megnevezés a vénasszonyok nyara, amely ahhoz köthető, hogy az idős asszonyok szívesen ültek ki a ház előtti padra élvezni a napsütést és a meleget – hiszen a házakat ilyenkor jellemzően még nem fűtötték. Európában Szent Márton nyarának is hívták az őszi meleg periódusokat.

Kis Anna

Kis Anna

Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!