Habár az utóbbi időben egyre többfelé hallani, hogy a szélerőművek fejlesztése zöld utat kap, a jogszabályi háttere ennek még nem látszódik. Lantos Csaba energiaügyi miniszter elmondása szerint a következő változások várhatóak:
- A szélerőművek telepítésére vonatkozó, lakott területtől számított védőtávolság 12 kilométerről 700 méterre csökken.
- Az állam nem kívánja pénzügyi támogatásban részesíteni a fejlesztéseket.
- A minisztérium meglátása szerin 1-1,5 GW-nyi összkapacitás valósulhat meg gazdaságosan Magyarországon.
- Legkorábban az erőművek 2029-es belépésével lehet kalkulálni, főként a hálózati csatlakozások szűkössége miatt.
A számításaink szerint ezzel szemben:
- Megközelítőleg 16 GW szeles kapacitást lehetne gazdaságosan telepíteni itthon, ami a piaci áraknál alacsonyabban volna képes villamos energiát termelni mindannyiunknak (és ez csak a gazdaságossági megközelítés, a technológiai potenciál közel 100 GW).
- Csak politikai akarat és hivatali eljárás kérdése, hogy mennyi akadályt gördítünk az újonnan belépő erőművek elé, amelyek már 2026-ban be tudnának lépni a magyar árampiacra.
- Az északnyugati országrész rendelkezik a legnagyobb szeles potenciállal, de a középső és keleti országrészekben is vannak kedvező területek.
- A szeles és napelemes termelés jól kiegészíti egymást, mert eltérő napszakokban termelnek, ráadásul földrajzilag is máshova koncentrálódnak ezek az erőművek (szél – északnyugat, nap – Alföld), azaz az a hálózati csatlakozással kapcsolatos átfedés miatti aggodalmak alaptalanok.
- Míg a szeles kapacitás bővítésénél rendre felvetik a hálózati csatlakozás problémáját, érdekes módon ez a tervezett gáztüzelésű erőműveknél vagy Paks 2 esetében nem kerül elő.
A most tervezett bővítés tizenhatszorosát is meg tudnánk oldani gazdaságosan
A REKK-AIT friss kutatásában azt vizsgáltuk, hogy mekkora a hazai szélerőművi potenciál, mind gazdasági, mind pedig technológiai értelemben. A technológiai potenciál az említett 1 GW-nak közel 100-szorosa, figyelembe véve a szabályozás telepítési korlátait: számításainkban a szélerőműnek lakóövezetektől legalább 1 km-re kell feküdnie és nem lehet természetvédelmi területen és épített környezetben.
A legjobb területek Északnyugat-Magyarországon helyezkednek el, de ellentétben a közvélekedéssel, a középső és keleti országrészekben is vannak olyan területek, amelyek kedveznek a szélerőművi termelésnek.
A térképen sárgával jelölt részek olyan területeket mutatnak, ahol már gazdaságosan lehet szélerőműveket telepíteni és működtetni. Ausztriában számos szélerőműpark épült hasonló adottságú területekre.
Ha a szomszédos Ausztriával vetjük össze a jelenlegi helyzetünket, akkor a különbség még látványosabb, holott a határ innenső oldalán is ugyanúgy fúj a szél.
Adatvizualizációk: Major-Takács Eszter
A technológiai potenciál mellett fontos a gazdasági potenciál vizsgálata is. Erre a bevett mutató az ún. levelized cost of electricity (LCOE), amely azt fejezi ki, hogy az erőmű működése alatt mi az az átlagos áramértékesítési ár, amely mellett megtérülővé válik a beruházás. Ez a mutató figyelembe veszi
- a beruházási költségeket,
- a működtetési költségeket,
- a beruházó profitját, illetve
- a várható kihasználtságot is.
A lenti ábrán látható, hogy szélerőművi kapacitásokkal megközelítőleg 40 TWh (ez megközelítőleg 16 GW kapacitásnak felel meg) villamos energia termelhető 60 €/MWh-os árszint alatt. A havi villamosenergia-árak 2020 óta nem voltak tartósan ilyen alacsonyan, és a jövőbeli várakozások is 60-90 €/MWh-ás árakat jeleznek előre.
Ez azt jelenti, hogy a jelzett 16 GW potenciális kapacitás a piaci áraknál alacsonyabb költségen tudna villamos energiát termelni.
További érdekesség, hogy a gazdasági potenciált mutató ábrán látható, hogy hasonló potenciállal bír hazánk, mint Románia. A szomszédunkban már 3 GW feletti szélenergia-kapacitás működik, és Románia a Nemzeti Energia és Klímatervük felülvizsgálatában 8 GW-ot tűzött ki 2030-ra, szemben Magyarország 1 GW-os célértékével. Hab a tortán, hogy a szélerőművek – bár ők is időjárásfüggő kapacitások – jellemzően nem a nyári napos napokon termelnek, azaz jól ki tudják egészíteni termelésükkel a nem napos periódusokat.
Előbb is munkába állhatnának a szélerőművek, ha akarnánk
Az üzembehelyezési idő leginkább az engedélyeztetési eljárás hosszán múlik, maga az építési idő könnyebben kalkulálható. Jó indikáció a teljes engedélyeztetési és építési időre, hogy az európai megújulóenergia-tendereken mennyi idő alatt várják el, hogy megépüljenek a kapacitások. A legtöbb ország esetében ezen technológiánál 2-3 év között szokott lenni az az időtartam, ami alatt ki kell építeni a kapacitásokat (AURES adatbázis).
Amennyiben van akarat arra, hogy ezen erőművek építése elé ne gördítsünk akadályt, akkor már 2026 környékén is üzembe léphetnének az új szélturbinák.
A miniszter hivatkozik arra, hogy a késői belépés oka, hogy nincsenek szabad hálózati csatlakozási pontok, azokat teljes mértékben már lefoglalják a naperőművek. Ugyanakkor a naperőművek és a szélerőművek legideálisabb területei nem átfedőek:
míg a szélerőművek Északnyugat-Magyarországon, addig a naperőművek elsősorban az alföldi régióban terjednek el, így nem gátolják egymást.
Ráadásul a szélerőművek várhatóan az átviteli hálózatra tudnának csatlakozni, míg a naperőművek jellemzően az elosztóhálózatra. Érdekes módon a három új gáztüzelésű erőmű, vagy Paks2 esetében nem merülnek fel hálózatcsatlakozási problémák.
Érdemes megjegyezni, hogy a pár hónapja publikált felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterv már 2025-ben új szélerőművi kapacitásokkal számol, a mostani 330 MW helyett 655 MW összkapacitással.
Borítókép: Major-Takács Eszter
