A klímaváltozás átalakítja időjárásunkat, és ez alól az évszakok megszokott rendje sem kivétel. Egy 2025-ben megjelent cikkünkben az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói bemutatták, hogy miként változtak meg néhány évtized alatt az évszakok arányai. A tavasz és a nyár hosszabb lett, a tél pedig egészen összezsugorodott.
A tél rovására meghosszabbodott tavaszt a növények is megérzik, és így a vegetációs időszak egyre korábban elkezdődik. Ez azt jelenti, hogy a növények egyre korábban érik el az egyes fenológiai fázisaikat (rügyeznek, virágoznak és kezdenek termést érlelni): a hidegtűrő növények két-három héttel is hamarabb kezdenek fejlődni, mint 40 évvel ezelőtt. Erről a változásról is írtunk.
Ráadásul nemcsak a vegetáció kezdete tolódott el, hanem az utolsó tavaszi fagyok időzítése is megváltozott Magyarországon. Egy korábbi cikkünkben az ELTE kutatói bemutatták, hogy az ország nagy részén az utolsó tavaszi fagy csak 5-10 nappal következik be korábban, azaz 10-15 nappal is hosszabb lett a fagyveszélyes időszak, mint 40 évvel ezelőtt. Ez különösen a Duna-Tisza közét és a Duna-vonalát érinti. Erről a változásról itt írtunk.
Ahogy látjuk, a klímaváltozás nem egyszerű felmelegedés, hanem az évszakok és a megszokott időjárási mintázatok átalakulása. A meghosszabbodott és korábban induló tavaszban továbbra is előfordulhatnak durva sarkköri hidegbetörések, amelyek gyakran a legsérülékenyebb helyzetben — virágzás közben, rügyfakadáskor, vagy éppen a terméskötődéskor — érik a melegigényes növényt, a szőlőt vagy a gyümölcsfákat. Egy virágzás alatt vagy közvetlenül azután fellépő, -3 °C alatti fagy 50%-os termésveszteséggel járhat a gyümölcsösökben az adott évben. A klímaváltozás ezen negatív hatását és a hidegebb tavaszok (2020, 2021, 2022) rossz termésátlagait egy, a témáról szóló cikkünkben elemeztük.
A szőlőre is negatív hatással vannak a fagyok: a pesszimista forgatókönyv szerint a borvidékeken jelenleg előforduló tavaszi fagyok gyakorisága háromszorosára nőhet a jövőben, amely jelentősen csökkenti a hozam mennyiségét. Emellett itt a nyári hőség kockázata is előtérbe kerül, miközben az éves hőösszeg növekedésével a jelenlegitől eltérő fajták termesztése válik gazdaságosabbá (röviden: a mi klímánk egyre inkább a vörösbornak kedvez). E nagy változások mellett a meleg területekről érkező új kártevők katasztrofális veszélyt jelenthetnek a szőlőre. Erről is beszámol a szőlőtermesztés esélyeit és klímakockázatait taglaló cikkünk.
Szakértőként ajánljuk a fenti négy tanulmányt jegyző szerzőnket, Szabó Pétert, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktoranduszát, aki a következő emailcímen érhető el: szabo.p.elte@gmail.com
Néhány fontosabb ábra a cikkekből:
A címlapi kép forrása: Dziurek/Shutterstock
