Rövidtávú változékonyság vs. hosszútávú tendencia
Néha nehéz szétválasztani a napi időjárási eseményeket a hosszútávú éghajlati trendektől, éppúgy, mint az időjárás változásait az éghajlatváltozástól. Képzeljünk csak el egy tengerpartot! Hullámok tornyosodnak fel majd törnek meg a sekély vizekben, hol szilajak, hol szelídek. De vajon el tudjuk-e dönteni a partra kifutó hullámok láttán, hogy épp apály vagy dagály van? Hacsak nem felejtjük magunkat hosszú órákra a parton, az árapály jelenség észrevétlen marad számunkra. Így van ez az éghajlatváltozással is. Az időjárás változékonysága elfedi előlünk az éghajlat lassú változásait. Ebben a cikkünkben elmagyaráztuk, mi is a különbség időjárás és éghajlat, valamint ezek változása között. Most a szélsőségesen hideg időjárási események és a hosszútávú éghajlati trendek kapcsolatát mutatjuk be.
Az árapály jelenség mellett, sok más példát is hozhatunk, hogy érzékeltessük, valami nem stimmel a címbeli következtetéssel. Így akár feltehetnénk ezeket a kérdéseket is: Ha a születéskor várható átlagos élettartam egyre nő, hogy lehet, hogy mégis vannak, akik 30 éves koruk előtt meghalnak? Ha a modern kori emberek átlagos magassága egyre nő, hogy lehet, hogy Danny DeVito annyira alacsony? Ha egy milliárdos elfelejti magával vinni a pénztárcáját egy nap, attól még nem lesz szegény, éppúgy, ahogy egy szegény ember még nem lesz gazdag, ha talál egy pénzzel teli tárcát. Ezekben az esetekben, ami igazán számít, az a nagy adathalmazon megfigyelt hosszú távú tendencia. Az esetenként előforduló kiugró értékek természetesek és nem zárják ki a trend létezését. De nézzük, mit mutatnak a klímatudományos kutatások!
Globális és hazai trendek
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb éghajlati jelentése (IPCC Special Report on 1.5°C) szerint az 1880-as évek óta rendületlenül növekvő üvegházhatású gázkibocsátásoknak köszönhetően máris átlagosan 1 °C-kal melegebb világban élünk, mint az ipari forradalom kezdetekor ükszüleink. Ezzel összhangban, Magyarországon az évi középhőmérséklet körülbelül 1,1 °C-kal emelkedett (kisebb területi különbségekkel) 1901 óta az OMSZ adatai szerint. Nem véletlen érzékeljük a tavaszi és nyári hónapokat izzasztóbbnak, ugyanis ezen évszakokban nőtt az átlaghőmérséklet a legnagyobb mértékben, tavasszal átlagosan 1,3 °C-kal, nyáron 1,2 °C-kal a múlt század eleje óta.
A szélsőségesen hideg napok és éjszakák gyakorisága csökkent az elmúlt évtizedekben az egész Földön. A hideg hőmérsékleti szélsőségek (például fagyos napok) csökkenése és a meleg hőmérsékleti szélsőségek (például hőség napok) növekedése egyértelműen az átlagos melegedő tendenciát jelzik világszerte. Magyarországon a fagyos napok (napi minimumhőmérséklet < 0°C) éves száma 16 nappal csökkent, míg a hőség napok (napi maximumhőmérséklet ≥ 30°C) éves száma 11 nappal növekedett a múlt század eleje óta.
Mit hoz a jövő szélsőségek terén?
Egy átlagosan melegebb földi klíma esetén is számíthatunk fagyos napokra és extrém hideg időjárási eseményekre. Ezeknek a különösen hideg időjárási eseményeknek az előfordulása az északi féltekén a poláris jet speciális elhelyezkedéséhez köthetők, amit egy másik cikkben fejtünk majd ki. Ugyanakkor megfigyelések és modellszámítások szerint ezek a hideg szélsőségek hosszú távon egyre ritkábbak lesznek, míg a meleg szélsőségek egyre nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő, ahogy azt a következő ábra szemlélteti. A haranggörbe egy adott éghajlaton előforduló napi hőmérsékleti értékek gyakoriságát mutatja. Az éghajlat megváltozása statisztikai szempontból azt jelenti, hogy ez a gyakorisági görbe megváltozik: eltolódik és/vagy összenyomódik.
A legfelső ábrán látható görbe jobbra tolódása a hideg szélsőségek gyakoriságának csökkenésével, a meleg szélsőségek gyakoriságának növekedésével és az átlaghőmérséklet emelkedésével jár. A középső ábra összenyomódó görbéje egy olyan változást mutat be, amikor az átlaghőmérséklet nem változik meg, de az éghajlat változékonysága nő, szélsőségesebbé válik. Végezetül az alsó eltolt és összenyomott görbe egy olyan új klímát ábrázol, amelyben mind a hőmérsékleti átlag, mind a változékonyság megnő. Ez esetben egy átlagos melegedő tendenciát észlelünk, és kevesebb hideg szélsőségre, valamint gyakoribb meleg szélsőségre és meleg rekordra számíthatunk. Jelenleg úgy tűnik efféle változásnak lehetünk tanúi.
