Tippek. Hogyan csökkentheted a szénlábnyomod? – Átgondolt bevásárlókosár, kevesebb kidobott étel

Egyes kultúrákban illik, másokban nem otthagyni némi maradékot a tányérodon. Például Indiában és Japánban az üres tányér azt jelzi, hogy ízlett és jóllaktál, míg Kína bizonyos részein a tányér tartalmának teljes elfogyasztása azt üzenheti a házigazdának, hogy a kínált étel nem volt elég. Így vagy úgy, a világon megtermelt élelmiszer harmadát elpazaroljuk az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezetének (FAO) adatai szerint. És ennek csak egy része a maradék kidobása. Lássuk, mit jelent ez az óriási pazarlás az éghajlatra nézve, és mit tehetünk mi.
Tippek. Hogyan csökkentheted a szénlábnyomod? – Átgondolt bevásárlókosár, kevesebb kidobott étel

Élelmünk elpazarlása valójában már jóval azelőtt megkezdődik, hogy az tányérunkra került volna. Ugyanis itt nemcsak a kukában landoló ételre kell gondolnunk, hanem a teljes élelmiszer-ellátási lánc során keletkező élelmiszer-hulladékra. A kidobott élelmiszer pénz az ablakban.

A kidobott élelmiszer a megtermeléséhez szükséges erőforrások, mint például termőföld, víz, munkaerő elfecsérlése.

Az élelem pazarlása tovább erősíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, hisz azok, akik rászorulnának, nem jutnak hozzá a szükséges élelemhez, míg azok, akiknek túl sok van, egyszerűen kidobják azt. De hogy hat mindez a Föld éghajlatára?

Ha a Földön elpazarolt élelem maga egy ország volna, akkor a világ harmadik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója lenne, Kína és az Egyesült Államok után, a World Resources Institute szerint. Valójában az élelmiszer-hulladék négyszer több üvegházgáz kibocsátást eredményez évente, mint a légi közlekedés, vagyis nagyjából hasonló mennyiséget, mint a közúti közlekedés. Tehát abszolút nem elhanyagolható az éghajlatra gyakorolt hatása. Az éghajlatváltozás megfékezésére megoldásokat kidolgozó nemzetközi szakértői együttműködés (Project Drawdown) rangsorolásában a 80 megoldás közül 3. helyen áll az élelmiszer-hulladék csökkentése. Számítások szerint akár 8-11 százalékkal lehetne csökkenteni a globális üvegházhatású gázkibocsátást, ha minden élelmiszerrel kapcsolatos veszteséget kiiktatnánk.

Ha a Földön elpazarolt étel egy ország volna, akkor a világ harmadik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója lenne, Kína és az Egyesült Államok után. Forrás: World Resources Institute

Hol pazarolunk a legtöbbet?

Mire a termelőtől tányérunkra és tényleges elfogyasztásra kerül az étel, vagyis az élelmiszer-ellátási lánc elejétől a végéig, különböző mértékű veszteségekkel számolhatunk. Hogy a lánc mely pontján veszítünk a legtöbbet, az persze függ attól, hogy milyen termékről beszélünk, és hol vagyunk a Földön. De szakértők egyetértenek abban, hogy már a lánc kezdetén változtatni kell, például nem kellene annyi felesleget termelni. A később nem elfogyasztott étel ugyanis terheli az egész láncot, a műtrágya használattól kezdve, a csomagoláson, szállításon és hűtésen át egészen a főzésig minden mozzanatnak van környezetterhelése és szénlábnyoma. JoAnne Berkenkamp, a Natural Resources Defense Council szakértője szerint „jobb stratégiákat kellene kidolgozni a felesleges élelem termelésének elkerülésére […] az nem elég, hogy csak akkor kezdünk el gondolkodni az élelmiszer-hulladékon, amikor azt ki kell dobni”.

Abban viszont már kevésbé értenek egyet a szakértők, hogy a lánc mely pontja a legveszteségesebb. Lássuk hát azokat, amelyek üvegházhatású gázkibocsátások szempontjából mindenképp jelentősek:

» A farmon

Az állattenyésztés kétségkívül az egyik legjelentősebb üvegházgáz-kibocsátó tevékenység, ugyanis az emberi fogyasztásra termelt legtöbb növénnyel szemben az állatok takarmányozása és nevelése több energiát és erőforrást igényel. Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashattok. Ráadásul a szarvasmarha és más kérődzők emésztésük során metánt termelnek, amiről tudjuk, hogy több mint 20-szor hatékonyabb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Ezért Jon Foley, a Project Drawdown ügyvezető igazgatója szerint „nem mindegy, hogy egy font salátát vagy egy font marhahúst dobunk el, hisz utóbbi előállítása jóval nagyobb környezeti terheléssel és szénlábnyommal jár”.

» Az élelmiszer-ellátási lánc mentén

Brian Lipinski, a World Resources Institute szakértője szerint, nem lehet egy bűnös láncszemet kiemelni, mivel az üvegházhatású gázkibocsátások összeadódnak az élelmiszer-ellátási lánc mentén: a földművelés és állattartás módja, a szállítás módja, majd a hűtés és esetleg további elosztás mikéntje, végül az otthoni felhasználás, majd a hulladék sorsa mind befolyásolják egy adott élelmiszer szénlábnyomát. Lipinski szerint a megoldás egyrészt a termékek megfelelő, egyszerű címkézésében rejlik, hogy ne kelljen azokat idő előtt kidobni. Másrészről pedig olyan csomagolóanyagok fejlesztését sürgetné, amelyek kisebb szénlábnyommal bírnak, és tovább frissen tartják az élelmet.

» A használt földterületen

A földhasználat változása két irányból is kapcsolódik ehhez a komplex problémához. Egyrészről hozzájárul a globális éghajlatváltozás fokozódásához a következőképp. Egyre több földterületet vonunk művelés alá, főleg erdőirtások révén, így ezen földterületeknek csökken a széntározó képessége, tehát kevesebb légköri szén-dioxidot képesek megkötni. Ráadásul, ha ezt a földterületet olyan termékek előállítására használjuk, amiből egyébként is túltermelés van, akkor más erőforrásokat (víz, növényvédő szer, műtrágya stb.) is pazarolunk, mondta el Foley a Yale Egyetem klímaváltozással kapcsolatos híroldalának. Tehát ily módon a túltermelés és az erőforrások túl használata hozzájárul a globális éghajlatváltozás fokozódásához. Másrészről viszont maga az éghajlatváltozás is visszahat az élelemtermelésre, ugyanis az egyre gyakoribb és súlyosabb árvizek, aszályos időszakok (ami a magyar krumplinak is betesz), invazív fajok és kártevők megjelenése, valamint más környezeti változások megnehezítik a termelést.

Forrás: Világbank

Mit tehetünk?

Az élelmiszer-hulladék mind a magas, mind az alacsony jövedelmű országokban gondot jelent. Az alacsony jövedelmű régiókban a hulladék általában kevésbé szándékosan keletkezik, és nagyrészt az élelmiszer-ellátási lánc elején fordul elő, mint például tönkrement termény formájában a farmon, vagy a tárolás és elosztás során megromló élelem. A magasabb jövedelmű térségekben az élelmiszer-hulladék már jóval tudatosabban keletkezik, és az egész lánc mentén előfordul. A kiskereskedők és fogyasztók visszautasítják az esztétikailag nem megfelelő, dudoros, megnyomódott, eltérő színű termékeket, vagy egyszerűen csak többet vásárolnak, többet rendelnek, vagy épp többet szednek a tányérba, mint amennyire valójában szükségük volna. Egy négyszemélyes családnak évi 1600 USD-ba (kb. 460 000 Ft) kerül a háztartásban és étteremben keletkezett élelmiszer-hulladék, míg az Egyesült Királyságban egy átlagos családban évi 700 font (kb. 260 000 Ft) kerül a kukába a kidobott élelemmel. hivatalos becslések szerint Magyarországon évente közel 2 millió tonna élelmiszer vész kárba.

Kapcsolódó cikkTippek – Hogyan csökkentheted a szénlábnyomod?Kevesebb vásárlás, több szabadidő barátaiddal. Közhely? Lehet, mégse csináljuk. Pedig átgondolt vásárlással (vagy épp nem-vásárlással) csökkenthető a környezetre rótt terhelésünk, spórolunk és több időnk jut értékes tevékenységekre és kapcsolataink ápolására.

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy az egész élelmiszer-ellátási lánc mentén javítani kell a tárolásra, feldolgozásra és szállításra szolgáló infrastruktúrát – ez különösen fontos az alacsony jövedelmű országokban. A magas jövedelmű országokban, így Magyarországon is, a fentiek mellett különösen fontos a tudatos vásárlás és fogyasztás. Így nemcsak szénlábnyomunkat csökkenthetjük, de spórolunk is! Az alábbi hasznos tippeket hallhatsz a Tudatos Vásárlók Egyesületétől.

 

Gyakorlati tanácsok:

  • Vásárolj helyi terméket, idény zöldséget, gyümölcsöt!
  • Ha teheted, komposztálj! Ebben útmutatást nyújt például a Zöld Kör videója.
  • Figyeld meg, mennyi élelmiszert dobsz ki! Nem használható még fel valamire?
  • Ha az élelmiszer még ehető, de te már nem fogod elfogyasztani, esetleg más még szívesen fogadná. Próbáld ki az OLIO élelmiszer-megosztó applikációját!
  • Magyarországon is működik Élelmiszerbank, akik a gyártóktól, áruházaktól mentenek élelmiszert, hogy azt rászorulóknak adják. Akár az ő munkájukat is segítheted!

További hasznos tanácsokkal szolgál a NÉBIH tudatosságnövelő és tájékoztató oldala, a Maradék nélkül.

Lehoczky Annamária

Lehoczky Annamária

Éghajlatkutató, szabadúszó környezeti szakújságíró és a Másfél fok állandó szerzője. Doktori (PhD) fokozatát az éghajlatváltozás kutatásában szerezte.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!