Eső után köpönyeg? Az éghajlatváltozás hatása a magyarországi csapadékeloszlásra. Mire számíthatunk a klímaválság korában?

Talán nem meglepetés, hogy a globális éghajlatváltozás hatására a jövőben magasabb hőmérsékleti értékek várhatóak hazánkban is. Jóformán minden regionális klímamodell-szimuláció melegedést valószínűsít a Kárpát-medence térségére. Felmerül a kérdés, hogy a csapadék esetén mire számíthatunk? Kis Anna vendégcikke.
Eső után köpönyeg? Az éghajlatváltozás hatása a magyarországi csapadékeloszlásra. Mire számíthatunk a klímaválság korában?

A csapadék az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem, térbeli és időbeli eloszlását tekintve egyaránt, hiszen kialakulásában meghatározó szerepet játszik többek között a domborzat, a hőmérsékleti rétegződés, az aeroszolrészecskék száma és a talajnedvesség. Éppen ezért nem könnyű modellezni, meglehetősen nagy a bizonytalanság. A csapadék jövőre becsült változásait így általában nem egy modellre alapozva határozzuk meg, hanem több modell eredményeit is figyelembe vesszük – ezáltal számszerűsíthetővé válik a szórás, a bizonytalanság.

Az átlagos éves csapadékösszeg az 1971-2000 közötti időszak alapján Magyarországon. Forrás: OMSZ

A globális modellszimulációk szerint Észak-Európa csapadékosabbá, Dél-Európa pedig szárazabbá fog válni az elkövetkezendő évtizedekben (1). A Kárpát-medence térsége pont e két régió között foglal helyet: ezért különösen fontos, hogy kifejezetten erre a területre fókuszálva is készüljenek becslések. Több (> 10) regionális klímamodell-szimuláció eredménye is azt mutatja, hogy Magyarországon nem fog változni az éves átlagos csapadékmennyiség, azaz továbbra is 500‒850 mm közötti értékekre számíthatunk a XXI. század során. Továbbá a csapadék térbeli eloszlását tekintve sem mutattak jelentős változást a szimulációk. Azt gondolhatnánk, akkor nem is kell aggódni, itt nem lesz hatása a globális klímaváltozásnak e tekintetben. Csakhogy van egy kulcsszó: éves. Az egy év alatt lehullott csapadék valóban nem mutat sem növekvő, sem csökkenő tendenciát a modelleredmények szerint, de ha ennél finomabb időskálán (évszakos, havi) vizsgálódunk, más következtetésekre juthatunk.

A 2018. évi csapadékösszeg (homogenizált, interpolált adatok alapján) Magyarországon. Forrás: OMSZ
A 2018. évi csapadékösszeg az 1981-2010-es normál %-ában (homogenizált, interpolált adatok alapján) Magyarországon. Ehhez képest mit láthattunk eddig 2019 első felében? Extrém szárazság és aszály egészen április végéig, majd roppant csapadékos május. Forrás: OMSZ

Jelenleg a legcsapadékosabb évszakunk a nyár, a legszárazabb pedig a tél (2). A regionális klímamodell szimulációk becslései szerint ezek az éven belüli különbségek csökkenni fognak: nyáron az eddig megszokott mennyiséghez képest kevesebb, télen viszont több csapadék várható majd hazánkban. Ez a természetes vegetáció, illetve a mezőgazdasági termelés szempontjából különösen kritikus lehet, hiszen éppen a vegetációs időszak alatt lenne szüksége több nedvességre a növényeknek.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a szélsőséges csapadékesemények terén is változás valószínűsíthető: nemcsak az intenzitásuk, de a gyakoriságuk is növekedni fog a jövőben a szimulációk szerint.

A becslések szerint többször fordul majd elő, hogy a napi csapadékösszeg meghaladja a 10, illetve 20 mm-t. Ezt azt jelenti, hogy az a csapadékmennyiség, amely az elmúlt évtizedekben néhány nap alatt hullott le, sokkal koncentráltabb lesz, előfordulhat, hogy pár órás intenzív esőzések formájában érkezik majd (akár > 50 mm napi csapadékösszeg – jelenleg a februári átlagos csapadékmennyiség 30 mm körüli!). Ez újfent kedvezőtlen a növényzet szempontjából, mivel a mechanikai károk mellett a talajba szivárgás mértéke is kisebb egy hosszabb idejű, csendes esőzéshez képest. Ugyanakkor nyáron növekedni fog a száraz időszakok hossza a becslések szerint, azaz hosszabbak lesznek az olyan időszakok, amikor egymást követő napokon a napi csapadékmennyiség nem éri el az 1 mm-t.

A XXI. század során tehát hazánkban és a környező térségekben nem csak a hőmérséklet emelkedése, de a csapadékmennyiség időbeli átrendeződése és a szélsőséges események gyakoriság- és intenzitásbeli növekedése valószínűsíthető a regionális klímamodell-szimulációk szerint, amely megfelelő alkalmazkodási stratégiák kidolgozását igényli a potenciális károk mérséklésének érdekében.

1: https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2018/02/WG1AR5_TS_FINAL.pdf
2: https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/csapadek/

Kapcsolódó cikkAzért a víz az úr? Miért NEM víznagyhatalom Magyarország, avagy hogyan veszélyezteti az éghajlatváltozás a vízellátást hazánkbanA csapadék az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem (térbeli és időbeli eloszlását tekintve egyaránt), azonban kimutathatóak összefüggések és tendenciák az éghajlatváltozással. Mit jelent ez Magyarországra nézve?

Kis Anna

Kis Anna

Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!