A csapadék az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem, térbeli és időbeli eloszlását tekintve egyaránt, hiszen kialakulásában meghatározó szerepet játszik többek között a domborzat, a hőmérsékleti rétegződés, az aeroszolrészecskék száma és a talajnedvesség. Éppen ezért nem könnyű modellezni, meglehetősen nagy a bizonytalanság. A csapadék jövőre becsült változásait így általában nem egy modellre alapozva határozzuk meg, hanem több modell eredményeit is figyelembe vesszük – ezáltal számszerűsíthetővé válik a szórás, a bizonytalanság.
A globális modellszimulációk szerint Észak-Európa csapadékosabbá, Dél-Európa pedig szárazabbá fog válni az elkövetkezendő évtizedekben (1). A Kárpát-medence térsége pont e két régió között foglal helyet: ezért különösen fontos, hogy kifejezetten erre a területre fókuszálva is készüljenek becslések. Több (> 10) regionális klímamodell-szimuláció eredménye is azt mutatja, hogy Magyarországon nem fog változni az éves átlagos csapadékmennyiség, azaz továbbra is 500‒850 mm közötti értékekre számíthatunk a XXI. század során. Továbbá a csapadék térbeli eloszlását tekintve sem mutattak jelentős változást a szimulációk. Azt gondolhatnánk, akkor nem is kell aggódni, itt nem lesz hatása a globális klímaváltozásnak e tekintetben. Csakhogy van egy kulcsszó: éves. Az egy év alatt lehullott csapadék valóban nem mutat sem növekvő, sem csökkenő tendenciát a modelleredmények szerint, de ha ennél finomabb időskálán (évszakos, havi) vizsgálódunk, más következtetésekre juthatunk.
Jelenleg a legcsapadékosabb évszakunk a nyár, a legszárazabb pedig a tél (2). A regionális klímamodell szimulációk becslései szerint ezek az éven belüli különbségek csökkenni fognak: nyáron az eddig megszokott mennyiséghez képest kevesebb, télen viszont több csapadék várható majd hazánkban. Ez a természetes vegetáció, illetve a mezőgazdasági termelés szempontjából különösen kritikus lehet, hiszen éppen a vegetációs időszak alatt lenne szüksége több nedvességre a növényeknek.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a szélsőséges csapadékesemények terén is változás valószínűsíthető: nemcsak az intenzitásuk, de a gyakoriságuk is növekedni fog a jövőben a szimulációk szerint.
A becslések szerint többször fordul majd elő, hogy a napi csapadékösszeg meghaladja a 10, illetve 20 mm-t. Ezt azt jelenti, hogy az a csapadékmennyiség, amely az elmúlt évtizedekben néhány nap alatt hullott le, sokkal koncentráltabb lesz, előfordulhat, hogy pár órás intenzív esőzések formájában érkezik majd (akár > 50 mm napi csapadékösszeg – jelenleg a februári átlagos csapadékmennyiség 30 mm körüli!). Ez újfent kedvezőtlen a növényzet szempontjából, mivel a mechanikai károk mellett a talajba szivárgás mértéke is kisebb egy hosszabb idejű, csendes esőzéshez képest. Ugyanakkor nyáron növekedni fog a száraz időszakok hossza a becslések szerint, azaz hosszabbak lesznek az olyan időszakok, amikor egymást követő napokon a napi csapadékmennyiség nem éri el az 1 mm-t.
A XXI. század során tehát hazánkban és a környező térségekben nem csak a hőmérséklet emelkedése, de a csapadékmennyiség időbeli átrendeződése és a szélsőséges események gyakoriság- és intenzitásbeli növekedése valószínűsíthető a regionális klímamodell-szimulációk szerint, amely megfelelő alkalmazkodási stratégiák kidolgozását igényli a potenciális károk mérséklésének érdekében.
1: https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2018/02/WG1AR5_TS_FINAL.pdf
2: https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/csapadek/
