A napfoltok erős mágneses aktivitású régiók a Nap fotoszférájában. A fotoszféra a Nap látható felszíne, ami a légkörének legalsó rétege. A Nap látható fényének több mint 90%-a innen sugárzódik ki. A Nap felszínén többféle jelenség figyelhető meg, az egyik legjellegzetesebb a már említett napfolt.
A napfoltok a Földdel összemérhető nagyságú, egy-két ezer fokkal alacsonyabb hőmérsékletű területek a fotoszférán belül. A napfoltok leginkább a kör forámájhoz hasonló alakúak és két részre bonthatóak. A belső, sötétebb rész az umbra, a külső a penumbra. Ezeket az izgalmas képződményeket, ha nem is az alábbi képen látható pontossággal, de már évszázadok óta igyekeznek leírni és számon tartani a kutatók.
Az úgynevezett “külső kényszereken” kívül melyek a Föld pályaelem változásain keresztül jól meghatározható ciklikusság szerint alakítják a bolygónk természetes éghajlatát, beszélhetünk még természetes változékonyságról mint az El Niño és természetes (külső) folyamatokról. A vulkanizmus mellett ide sorolhatjuk még a napfoltok számának ciklikus változását.
A Nap magja úgy működik, mint egy hatalmas fúziós reaktor. Ahogy a hidrogén héliummá alakul, energiát termel, ami kisugárzik a naprendszerbe elektromágneses sugárzás formájában. A teljes totális napsugárzás (total solar irradiance – TSI), ami a légkör tetejére érkezik 1361 Wm-2 (watt per négyzetméter) a Földet egy körlapként definiálva. Ha gömbként közelítjük a Föld alakját, ez körülbelül 340,25 Wm-2. Ehhez az átlagos értékhez képest a tényleges beérkező napsugárzás értéke 11 éves ciklusokban növekszik illetve csökken, az utolsó detektált ciklus során például 0,1%-al ingadozott az értéke. 1978 óta műholdas mérésekkel pontosan meghatározható a teljes totális napsugárzás értéke (TSI). Korábban, 1610-ig visszamenőleg dokumentált napfoltok számából becsülhető ez az érték, továbbá a már sokat emlegetett jégfuratokból és a fák évgyűrűinek vizsgálatából. Mindemellett elhatárolhatók nagyon alacsony aktivitású 50-100 éves időszakok, úgynevezett nagy szoláris (a Nappal kapcsolatos) minimumok mint például az 1645-1715 között észlelt Maunder Minimum.
Természetesen az éghajlatkutatók a becsült éghajlatváltozási forgatókönyvek során a napfoltciklust is figyelembe veszik a többi természetes (nem antropogén) hatás mellett. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezeket a hatásokat elkülönítve is lehet vizsgálni, amiből egyértelműen látszódik, hogy bármennyire egyszerű volna, nem okolhatjuk csak a napfoltciklust a jelenlegi éghajlati válságért.. Egyértelmű ugyanis, hogy a jelenlegi éghajlatváltozáshoz egyértelműen az ember járul hozzá a legnagyobb mértékben, üvegházhatású gázok kibocsátásával.
Az alábbi ábrán látható a hűtő és fűtő hatása a természetes és antropogén eredetű hatásoknak is. Az ipari forradalom előtti időszakhoz képest a globális felszínközeli hőmérséklet 1°C-t emelkedett. A különböző eredetű hatásokra lebontva ez a hőmérséklet emelkedés nem volt egyöntetű. A vulkanizmus időszakos hűtő hatást fejtett ki. A Pinatubo 1991-es kitörése során például körülbelül 0,1-0,3 °C-al csökkentette a felszínközeli hőmérsékletet. A napciklus hatására pedig 0,1°C-al ingadozott a hőmérséklet az évtizedek során. Egy, már fentebb említett, nagy szoláris minimum 0,3 °C-os hűlést okozna. Fontos tényező még az úgynevezett El Niño jelenség, melyről majd egy későbbi cikkünkben írunk bővebben. Röviden összefoglalva: egy természetes éghajlati jelenség, mely ciklikusan jelentkezik a Csendes-óceán vidékén. Az El Niño években az átlagosnál magasabb, a La Niña esetén az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet mérhető. Ez a változékonyság a globális adatsorokban is megjelenhet.
A diagramokon is látható, hogy az éghajlatváltozási becslések során az összes (természetes és antropogén) tényező hűtő és fűtő hatását is figyelembe veszik a kutatók. Ami viszont még sokak számára nem világos, az az, hogy
amíg a vulkanizmust vagy a Nap működési mechanizmusát nem tudjuk leállítani, addig a fosszilis tüzelőanyagok égetését vagy a környezet elborzasztó mértékű szennyezését igen.
Források:
https://ng.hu/fold/2005/02/09/a_napfoltciklusok_es_a_pillangodiagram/
https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2018/02/WG1AR5_Chapter05_FINAL.pdf
https://skepticalscience.com/grand-solar-minimum-mini-ice-age.htm
