Zöld iránytű a városhoz. Megjelent a Green Guide Budapest

Mi a közös a Szatyorboltban, a Cikkcakk Stúdióban és a Budai Arborétumban? Az, hogy mind fent vannak a Green Guide Budapest térképén. Végre digitális és csodaszép kézzelfogható formában is megjelent Budapest szubjektív zöld térképe. Mit jelent ez és hogyan használd az alkotók tervei szerint egy fenntarthatóbb Budapesthez elvezető útmutatót?
Zöld iránytű a városhoz. Megjelent a Green Guide Budapest

Kezdettől fogva nyomon követtük a Green Guide Budapest projekt ötletét, és még a közösségi finanszírozás időszakában interjút is készítettünk velük, amit itt tudtok elolvasni. Mivel a közösségi finanszírozásban kitűzött célt nem sikerült elérni, félő volt, hogy sajnos most nem lesz semmi a projektből. De lett, hála az alkotók kitartásának, a közösségi finanszírozásnak és a többi szponzornak. A cargo biciklin kiszállított kézzelfogható példányok már meg is érkeztek az alábbi budapesti helyszínekre, azonban ne csüggedjetek, ha nem jutott nektek, mert online (Google Maps) és PDF formában is el tudjátok érni a saját honlapjukon.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Green Guide Budapest (@greenguidebudapest) által megosztott bejegyzés,

Mit ne várj ettől a térképtől

Ez a térkép nem “ezüst golyó”, ami megoldja a főváros környezeti problémáit, nem stratégia vagy intézkedési terv. Ne csalódj, ha a kezedbe veszed, és a felsorolt helyek felét, vagy akár az összeset ismered, és semmiképp ne mondd azt, hogy

na, ettől biztosan nem lesz zöldebb vagy fenntarthatóbb Budapest.

Az előbbiek kidolgozása és végrehajtása nem a Green Guide Budapest feladata, hanem a városvezetőké, politikusoké. A mi feladatunk, hogy erre időről-időre emlékeztessük őket, akár egy ilyen térképpel.

Akkor mégis mire jó

Megmutatja, hogy mik azok a jó helyek, amik már régóta rajta vannak Budapest térképén, és azokat is, amik csak az elmúlt pár évben kerültek fel. Rajta vannak csarnokok és piacok. Persze, hisz ki ne ismerné a Hunyadi vagy Rákóczi téri csarnokot, mégis ugyanabban a szupermarketben veszem meg a műanyagba csomagolt zöldséget. A Gesztenyés kertet is láttam már, amikor mentem a mellette lévő plázába moziba, eszembe sem jutott volna, hogy én ott akár sétálhatok vagy frizbizhetek.

Ha tényleg élhető Budapestet akarunk, akkor elengedhetetlen, hogy azonnal újragondoljuk azt, hogy hogyan és mire használjuk a köztereinket. Ebben is segít ez a térkép, a maga bájos, kedves és szelíd megjelenésével. Felmentél a budai várba, és otthon hagytad a kulacsod, de a vásárolt műanyag palackot mégse dobnád a kommunálisba? Ebben is segít a térkép (szelektív kukák) azoknak, akik már egy lépéssel tudatosabban próbálják élni az életüket.

Nem rossz ez a ‘hagymacsípős’ döner így éjfél után, de ennél már végre valami egészségeset vagy vega/vegán opciót a rántott sajton és gombán túl? Vagy csak elvinnéd a párodat egy, a fenntarthatóság iránt jobban elkötelezett kávézóba, bárba? Találsz ezekre is példát.

Végezetül unod már, hogy ugyanazt a képeslapot, ugyanazt a bögrét, ugyanazt a kis semmiséget vásárolod meg mindenkinek a névnapjára, születésnapjára, munkahelyen történő felmondásának megünneplésére? Mit tennél, ha azt mondanám, hogy a zöld pirula választásával feltárulnak előtted a helyi iparosok, képzőművészek és szatócsboltok portékái? Ahol már önmagában élmény válogatni és nézelődni, nem pedig stressz letudni a kötelezőt.

Ezeket mind nyújtja a Green Guide Budapest. Vagy ki tudja, lehet, hogy egyiket sem. Lehet, hogy számodra másról fog szólni. Ez egy szubjektív térkép egy szubjektív városhoz, aminek olyan nagy szüksége van az ilyen kedves kezdeményezésekre, mint egy falat kenyérre. Mert az ilyenektől lesz élhető egy város, nem az ingatlanfejlesztéstől, a térkőtől meg a jelzőlámpa-optimalizálástól. Attól, ha a városlakók látják, keresik és megbecsülik azt, ami fenntartható és körülveszi őket, aktívan támogatják őket jelenlétükkel és pénztárcájukkal. Mert a lehetőségek tárháza csak így fog bővülni, ha végre lesz kereslet a fenntarthatóságra Budapesten. Meggyőződésem, hogy most is van, csak utat kell mutatni az embereknek. A térképek pedig a hagyomány szerint erre jók.

Folytatása következik?

Nagyon sok minden nem került fel a térképre, és sajnos biztosan lesz olyan hely is rajta, ami idővel bezárja kapuit. Azért remélem a Gellért-hegyet ingatlanfejlesztés címén nem dózerolják majd el. A térképre amúgy fel is lehet kerülni, keresd az alkotókat, Mimmát, Dávidot és Nikit. Egy ilyen térkép akkor tudná igazán betölteni a szerepét, ha évente újra kiadásra kerülne, frissítve. Ahogy földrajzilag is érdemes volna kiterjeszteni az “óriáskörúton” (Hungária) túlra, mert ott is élnek emberek, akik vágynak az élhetőségre, továbbá a decentralizáció nagyban enyhítené az amúgy is végtelenül túlterhelt budapesti belvárost. Ez a jövő, és biztos vagyok benne, hogy az alkotóknak sokkal több ötlete van, mint nekem.

Addig pedig vegyétek kézbe, digitálisan vagy papír alapon ezt a csodás kis kiadványt, amit a zsebedre szabtak, és fedezzétek fel, hogy milyen a másik Budapest.

Kapcsolódó cikkÚtmutató az egymásra és környezetére figyelő városhoz. Interjú a Green Guide Budapest készítőivelAhhoz, hogy tudjunk valamit értékelni, becsülni és szeretni, ahhoz először egyáltalán tudnunk kell róla, hogy létezik. Ebben segít a most készülő Budapest Zöld térképe, mi pedig kikérdeztük az alkotókat!

Vigh Péter

Vigh Péter

A Másfél fok projektmenedzsere, szerkesztője. Egykori LIFE éghajlat-politikai tanácsadó, az irodalom- és kultúratudományok doktora (PhD).

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!