A klímaváltozás és az agrárium sok szempontból kölcsönhatásban állnak egymással: az ágazat rendkívül kiszolgáltatott az éghajlatváltozás egyre fokozódó hatásaival szemben. Egyszerre három kihívásra kell reagálnia az mezőgazdaságnak:
- termelékenység és élelmezésbiztonság biztosítása,
- alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz,
- csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Az Európai Unió zöld gazdaságfejlesztési és klímasemlegességi célkitűzéseivel (Európai Zöld Megállapodás, Közös Agrárpolitika (KAP)) összhangban az agrárinnovációknak egyre kiemelkedőbb szerep jut a hazai agrárpolitikában (Magyarország Digitális Agrár Stratégiája). Alapvető fontosságú kérdés, hogy a szektor hogyan tudja csökkenteni a kibocsátásait anélkül, hogy veszélyeztetné az élelmiszer- és élelmezésbiztonságot.
A mezőgazdasági szektor nemzetgazdasági, foglalkoztatási és természeti szempontból is kiemelkedően fontos hazánk számára, azonban a klímaváltozásnak kitett, igen sérülékeny ágazatról beszélünk, ezért
szerepének megőrzéséhez egyaránt elengedhetetlen a kibocsátáscsökkentési és adaptációs intézkedések alkalmazása.
Klímabarát és okos mezőgazdaságra van szükség
A klímaorientált okos mezőgazdaság (Climate Smart Agriculture, a továbbiakban: CSA) erre a három kihívásra igyekszik megoldást találni. A CSA-eszközök alatt a különböző technológiai újításokat vagy a már meglévő technológiák újszerű felhasználását értjük. Ezek az eszközök általában figyelembe veszik és alkalmazzák a hagyományosan bevált mezőgazdasági gyakorlatokat, így azokra építkezve hoznak létre innovációkat.
A magyar gazdák egyre nyitottabbak a csúcstechnológia fejlesztésekre, hogy javítsák mindennapi munkájuk hatékonyságát. A földeken elhelyezett érzékelő vagy szenzor például lehetővé teszi a gazdák számára, hogy részletes térképeket kapjanak a művelés alatt álló terület domborzati viszonyairól és természeti erőforrásairól, továbbá az olyan változókról, mint a talaj savassága vagy hőmérséklete. Emellett hozzáférhetnek az előrejelzésekhez is, információt kapva az elkövetkező napok és hetek időjárásáról.
Okostelefonjaikon távolról is nyomon követhetik berendezéseiket, valamint statisztikákat kaphatnak az állatok takarmányozásáról és a terményekről. A drónok pedig felbecsülhetetlen értékű eszközzé váltak a gazdák számára földjeik felméréséhez, terepi elemzések elvégzéséhez és valós idejű adatok generálásához. A Walmart amerikai nagyvállalat szabadalma egy speciális „beporzó drón„, amelyen érzékelők és kamerák segítik a növény megtalálásában, és ugyanúgy képesek beporozni az adott növényt, mint az élő méhek.
A robotika fejlődésének köszönhetően a mezőgazdaságban is megjelentek a különböző robot eszközök és pilóta nélküli földi járművek. Ezek segítenek a termesztéssel és aratással járó munka csökkentésében és gyorsításában (mint például a vetés, gyomirtás, permetezés és metszés). A járművek szenzorai és smart felszerelései olyan átfogó termőhelyi megfigyeléseket tesznek lehetővé, amire ilyen mértékben és ekkora pontossággal a korábbiakban még nem volt lehetőség. A smart, digitalizált eszközök és pilóta nélküli járművek használata önmagában nem feltétlenül eredményezi egy teljesen fenntartható és klímabarát mezőgazdaság kialakítását, de nagymértékben hozzájárulhat az átálláshoz.
A hazai agrárium nemcsak többet termel, de többet is bocsát ki
A 2020. évi előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása csökkent, értéke nem érte el az elmúlt tíz év trendjét. Az Eurostat adatai alapján 2020-ban az Unió mezőgazdasági termelése 1,1 százalékkal csökkent az előző évihez képest, ezzel szemben Magyarországon 2015 óta a mezőgazdasági termelésből származó jövedelem növekvő tendenciát mutat: 2020-ban a 4. legjövedelmezőbb ágazat volt az EU-ban.
Magyarország mezőgazdasági adottságai nemzetközi összehasonlítás alapján átlagon felüliek, az Európai Unió mezőgazdasági termékeinek 2,1 százalékát állította elő 2020-ban: a növényi termékek 2,3%, az állatok és állati termékek 1,8%-át adta hazánk. Ezeknek az eredményeknek az árnyoldala az, hogy a szektor üvegházhatású-gázkibocsátásai is nőnek, 2019-ben a harmadik legnagyobb kibocsátó volt az energiaszektor és a feldolgozóipar után itthon.
A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása 2020-ban 4,6%-kal tovább nőtt az előző évhez képest.
2020-ban az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás is nőtt. A mezőgazdaság teljes kibocsátásán belül a legnagyobb részarányt a gabonafélék (28%), az állatok (24%), az ipari növények (13%) és az állati termékek (10%) képviselik. Régiók szerint egyenlőtlen a szektor kibocsátása, köszönhetően az eltérő területi és termelési adottságoknak.
Átlag feletti a kibocsátás Budapesten és Pest megyében, a Nyugat-Dunántúlon és az Alföldön, ugyanakkor az átlagtól jóval elmarad az Észak-Magyarország régió.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) földhasználattal foglalkozó külön jelentése szerint jelenleg 50-100-szor gyorsabban pusztítjuk talajainkat, mint ahogy az képes volna regenerálódni. A talajromlás hozzájárul a klímaváltozás káros hatásainak növekedéséhez, amely az élelmiszerbiztonság csökkenését okozza. Az EU Talaj Misszióját előkészítő tudományos jelentés szerint 50 milliárd eurót veszít évente a közösség a rossz gyakorlatok és a talajromlás miatt. A talajkímélő és innovatív eszközök megoldást jelenthetnek a szektor klímaváltozással szembeni ellenállóképességének és alkalmazkodóképességének a növeléséhez, ugyanakkor az innovatív eszközökkel szemben a gazdák jelenleg még bizalmatlanok.
A pénzügyi források és a szakképzett munkaerő hiánya akadályozza az átállást
Egy hazai felmérésből látható, hogy a gazdák érzékenyek ugyan az agrárinnovációra, de csak részben használják ki a digitalizációban rejlő lehetőségeket, miközben a klímaorientált okos mezőgazdasági megoldások alkalmazása hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez, az alkalmazkodáshoz, a termelékenységük növekedéséhez és támogathatja a gazdák digitális átállását.
A felmérés alapján 27, a vizsgált vállalatoknál megjelenő CSA-eszközt azonosítottunk. A lista nem fedi le a teljes CSA-eszközkészletet, az elemek lehatárolásánál az elsődleges szempont leginkább az eszközök sokszínűségének bemutatása volt. Az innováció különböző típusai szerint és a fenntarthatóság három alapvető dimenziójával (környezeti, társadalmi és gazdasági) összefüggésben mutatjuk be a vizsgált területen alkalmazott CSA-eszközöket.
| Fenntarthatósági dimenzió | Innováció típus | Azonosított mitigációs célú CSA megoldások | Azonosított adaptációs célú CSA megoldások |
| Környezeti dimenzió | Zöld innováció | Bio termesztésben alkalmazott megoldás, agrotechnológiai fejlesztés, okos járműpark, öko-akvakultúra technikák, integrált trágyakezelés, okos komposztálás | Környezeti szenzorok és adatgyűjtők, talajszenzor, birdalert, talaj konduktivitás figyelő rendszer, bioinnovációs eszközök |
| Technológiai innováció | Bio termesztésben alkalmazott megoldás, robotizáció, okos járműpark, integrált trágyakezelés, integrált növénykezelés, víztakarékos smart öntözőrendszerek, okos komposztálás, toxikus gázszint monitorozás | Állomány-menedzsment rendszer, aszályfigyelő rendszer, műtrágyahasználat optimalizálása, élőállat aktivitásmérő, monitoring, környezeti szenzorok és adatgyűjtők, talajszenzor, birdalert, talaj konduktivitás figyelő rendszer, kártevő monitoring rendszer, robotizált gyomirtás, robotizált kártevőirtás, automata szedőgép, drónok használata, bioinnovációs eszközök, digitális farm menedzsment | |
| Társadalmi dimenzió | Társadalmi innováció | Bio termesztésben alkalmazott megoldás, robotizáció, intelligens járműpark | Bioinnovációs eszközök |
| Felelősségteljes innováció | Bio termesztésben alkalmazott megoldás, agrotechnológiai fejlesztés, okos járműpark, napelemes öntözőrendszer szabályozás, takarmánymenedzsment, integrált trágyakezelés, integrált növénygazdálkodás, víztakarékos smart öntözőrendszerek, okos komposztálás | Aszályfigyelő rendszer, környezeti szenzorok és adatgyűjtők, talajszenzor, talaj konduktivitás figyelő rendszer, éghajlat-intelligens állattenyésztés, bioinnovációs eszközök | |
| Gazdasági dimenzió | Menedzsment innováció | Takarmánymenedzsment | Állomány-menedzsment rendszer, időjárás-előrejelzésen alapuló tevékenységmenedzsment, éghajlat-intelligens állattenyésztés, digitális farmmenedzsment |
| Szervezeti innováció | Agrotechnológiai fejlesztés | Aszálymonitoring rendszer, élőállat aktivitás mérő, monitoring, kártevő monitoring rendszer |
Forrás: Biró et al., 2021.
Az okoseszközök bevezetésében és alkalmazásának fő akadályozó tényezőjeként jelent meg a pénzügyi forráshiány (60%) és a szakképzett munkaerő hiánya (38%). A kérdésben nyolc előre megadott szempont közül választhattak a felmérésben résztvevők.
Egy Somogyban megkérdezett gazdálkodó szerint az agrárinnovációs támogatások nagy számban elérhetők ugyan, de nincsen rá egy egységes hazai szabályozási rendszer, amellyel egy régióra specifikusan lehetne támogatást elnyerni. Elmondása szerint
egy támogatás akkor jó, ha hosszabb távon képes segítséget nyújtani.
A gazdálkodó véleménye szerint a Digitális Agrárakadémia tananyagait is érdemes lenne a gazdák körében népszerűsíteni és CSA irányba tovább fejleszteni. A magas ráfordítási költség megkövetel egy minimális üzemméretet, így
a hazai kis- és közepes méretű gazdaságok a megfelelő tőke és szakmai ismeret, gyakorlati tapasztalat hiányában nem tudják bevezetni az innovatív technológiákat.
A kisméretű gazdaságok jellemzően az olyan eszközöket részesítik előnyben, amelyek egyszerűen használhatók és fenntartási költségük is alacsony. A technológiai fejlesztéseket közelebb kell hozni a gazdálkodókhoz, támogatni kell őket a fenntartható innovációs beruházásokban és ezek gyakorlati alkalmazásában.
A CSA-orientált fejlesztésnek köszönhetően a regionális ellenállóképesség is javítható. A gazdák agrárinnovációs irányba való elmozdulását segítheti a jó gyakorlatok és információk átadása akár nemzetközi példák bemutatásával, tudás- és tapasztalatcserével (konferenciák, workshopok, előadások, szakirányú továbbképzések). A szektor digitális átállásában a képzés, oktatás és szaktanácsadás, illetve a megfelelő támogatási rendszer kulcsszerepet játszik.
Jelenleg gyengén teljesít a hazai agrárinnováció
Az agrárinnováció magában foglalja a növénytermesztés, az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, a halászat és az agráripar innovációját, ezáltal agrárinnovációnak tekintünk minden olyan új vagy már meglévő terméket, folyamatot, gyakorlatot és szervezési módot, amelyek növelik a gazdálkodó terméshozamát és jövedelmét, továbbá hozzájárulnak a fenntartható mezőgazdasághoz.
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI, 2021) alapján Magyarország a tavalyi helyezéséhez képest összesítésben két helyet rontva a 23. helyet foglalja el az EU országok rangsorában, azaz
hazánk innovációs teljesítménye jóval elmarad az Európai Uniós átlagtól.
Egy dimenzió van csak (internet-hozzáférés), ahol a magyar adatok megelőzik az uniós átlagot. A kisvállalkozások digitális felkészültségét nyomon követő „digitális technológiák integráltsága” dimenzióban hazánk továbbra is az egyik legrosszabbul teljesítő ország.
A legtöbb vállalat nem használja ki a digitális technológiákban, például a felhőalapú rendszerekben és a Big Data technológiában rejlő lehetőségeket. A 2020. évi európai innovációs eredménytábla azt mutatja, hogy az innovációs teljesítmény Unió-szerte tovább javul: Svédországban a legjobb az innovációs teljesítmény, amelyet Finnország, Dánia és Hollandia követ.
Magyarország a mérsékelt innovátorok csoportjába tartozik, összesített innovációs mutatójának értéke csak az uniós átlag 66,4%-át éri el, holott az innováció jelentős szerepet játszhat a versenyképesség növelésében. A magyar mezőgazdaság digitális érettségi szintjének fejlesztésére született meg a Digitális Agrárakadémia kezdeményezés, amely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján történő regisztrációt követően segíti az érdeklődő gazdálkodókat abban, hogy megismerkedjenek a digitalizációval és annak alkalmazhatóságával, hozzájárulva ezzel egy-egy vállalkozás piaci előnyének növeléséhez.
A digitalizáció a fenntarthatóság mindhárom dimenzióját erősítheti:
- növeli a gazdálkodók jövedelmét;
- csökkenti a termelési kockázatokat és a környezeti terhelést;
- csökkenti a kritikus munkaerőhiányt az agráriumban.
A digitalizáció és a technológia-transzfer elterjedése hozzájárulhat a fenntartható agrárium megvalósításához és támogathatja a kiemelt gazdaságpolitikai célokat, mint az agrárium versenyképességének, hozzáadott értékének és jövedelemtermelő képességének növelését, valamint a gazdák digitalizációjának az erősítését. Röviden összefoglalva: úgy tudnánk mérsékelni az éghajlatváltozást, hogy megóvjuk és fejlesztjük azt a szektort, ami mindannyiunkat ellát élelemmel.
Egyre több pénz lesz világszerte a klímabarát okos mezőgazdaságra
Világszerte számos klímaorientált okos mezőgazdaságot támogató projekttel és kutatással találkozhatunk, azonban Európában ezzel kapcsolatban nagyon kevés kutatás látott napvilágot. A CSA-országprofilok áttekintést nyújtanak a világ országainak mezőgazdasági kihívásairól, és arról, hogy a CSA hogyan tud nekik segíteni a kibocsátások csökkentésében és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. A profilok többsége Latin-Amerikát, valamint Afrika és Dél-Ázsia egyes részeit fedi le, ugyanakkor Európából egyedül Moldova szerepel az országprofilok között.
A Világbank is támogatja a klímaorientált okos mezőgazdaság koncepcióját: 2020-ban az általuk nyújtott mezőgazdasági támogatás 52%-a az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és annak enyhítését célozta (Sova et al., 2018). Kínában például az alacsonyabb károsanyag-kibocsátású mezőgazdasági gyakorlatokat és intézményeket támogatja, míg Uruguayban energiahatékonysági beruházásokkal és talajkezelési kapacitás javításával segítik a gazdaságok klímabaráttá válását. Egy mexikói projekt eredményeként 1842 agrárvállalkozás környezetvédelmi szempontból fenntartható technológiát fogadott el (megújuló energia, energiahatékonysági beruházások, fenntartható hulladékgazdálkodás, biomassza-átalakítás). 2015-től kezdve a pásztorokat is segítik a CSA alkalmazásában az afrikai Száhel-övezetben. Kazahsztánban pedig a Fenntartható állattenyésztés-fejlesztési program részeként átalakítják a marhahús-ágazatot.
Szerzők: Biró Kinga, Szalmáné Csete Mária
A cikk a „Climate-Smart Agriculture: Sleeping Beauty of the Hungarian Agribusiness” című tanulmány alapján készült, aminek a megírásában a szerzők is részt vettek.
További cikkek a témában:
Beddington, J., Asaduzzaman, M., Clark, M., Fernández, A., Guillou, M., Jahn, M., Erda, L., Mamo, T., Van Bo, N., Nobre, C.A., Scholes, R., Sharmam R. & Wakhungu, J. (2012). Achieving food security in the face of climate change: final report from the Commission on Sustainable Agriculture and Climate Change. CGIAR Research Program on Climate Change, Agriculture and Food Security (CCAFS). www.ccafs.cgiar.org/commission
Biró, Kinga; Szalmáné Csete, Mária (2021). A klímainnovációs törekvések vizsgálata a dunántúli tervezési-statisztikai régiókban. GAZDÁLKODÁS 65. pp. 375-396., 22 p.
Biró, Kinga; Szalmáné Csete, Mária; Németh, Bálint (2021). Climate-Smart Agriculture: Sleeping Beauty of the Hungarian Agribusiness. SUSTAINABILITY 13:18 p. 10269. https://doi.org/10.3390/su131810269
Borsos, J. (2006). Agrárinnovációtól a társadalmi aszimmetriákig. In Jávor A. és Borsos J., Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum által rendezett tudományos ülés: Az agrárinnovációtól a társadalmi aszimmetriákig (pp. 72–82.). Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum.
DESI (2021). The Digital Economy and Society Index (DESI). Letöltve 2021.12.03. https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/desi
European Innovation Scoreboard (EIS). Country Profiles: Hungary, 2020. Available online: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/QANDA_20_1150
FAO (2013). Climate-Smart Agriculture Sourcebook. http://www.fao.org/3/i3325e/i3325e.pdf
High Level Panel of Experts (HLPE) (2012). Food security and climate change. A report by the HLPE on Food Security and Nutrition of the Committee on World Food Security. Rome.
Sova, C. A., Grosjean, G., Baedeker, T., Nguyen, T. N., Wallner, M., Jarvis, A., Nowak, A., Corner-Dolloff, C., Girvetz, E., Laderach P. and Lizarazo, M. (2018). Bringing the Concept of Climate-Smart Agriculture to Life: Insights from CSA Country Profiles Across Africa, Asia, and Latin America. World Bank, and the International Centre for Tropical Agriculture.
World Bank (2020). Kazakhstan program for results. Sustainable Livestock Development Program in Kazakhstan (P170365). Environmental and Social Systems Assessment (ESSA).
Borítókép: – Agridrones Solutions Israel
