Gombamód szaporodnak a klímaperek világszerte: a 2015-ös Párizsi Megállapodás óta megduplázódott ezek száma, és mára több mint 2200 éghajlatváltozással kapcsolatos peres ügyet tartanak nyilván. Ezekben jellemzően egy államot vagy egy nagyobb kibocsátót (pl. olajvállalatot) perel valaki a szigorúbb szabályozás és az érdemi kibocsátás-csökkentés érdekében.
A legtöbb ügyet eddig – nemzeti vagy helyi szintű – kormányok ellen indították jellemzően vállalatok, civil szervezetek (NGO-k) és magánszemélyek. Bár az ügyek közel háromnegyede az Egyesült Államok bíróságain zajlik, az elmúlt években több mint 40 másik országban is indítottak klímapert, illetve több mint 15 nemzetközi és regionális bíróság vagy törvényszék (köztük az Európai Unió bíróságai is) elé került ilyen ügy.
A klímaper egyre elterjedtebb jogi eszköz arra, hogy egy adott országot klímavédelmi kötelezettség-vállalásának teljesítésére, illetve klímacéljai növelésére bírják.
A rangos Grantham Research Institute 2022-es jelentése szerint 73 kormányt – ebből 23 helyi szintű – perelnek elégtelen klímacéljai miatt (ez a szám azóta valószínűleg nőtt). A 73-ból eddig nyolc esetben hozott határozatot az ország legfelsőbb bírósága, amelyből hatnak kedvező végeredménye lett a klímapolitikai intézkedések szempontjából.
Ugyanezen jelentés alapján összesen 117 olyan klímaper van, amely a klímavédelmi előírások és szabványok betartására igyekszik rábírni a kormányokat vagy cégeket, például az ágazati politikák és az engedélyeztetések terén, valamint a vállalatok ellátási láncát érintő kérdésekben. Ezek mellett több tucat olyan eset van, ami a klímacélok hitelességét (greenwashing) kérdőjelezi meg, egyes személyek felelősségét vizsgálja, vagy a klímakárokért való kompenzációt követel.
Az elmúlt hónapokban a bíróságok Indonéziától Ausztráliáig több úttörő döntést hoztak, például blokkolták egy új szénerőmű megépítését Jáva szigetén, és igazat adtak a tengerszint-emelkedés által fenyegetett Torres Strait szigetek őslakosainak Ausztráliával szemben, akik szerint a kormány nem tesz meg mindent azért, hogy a klímaválságot kezelje és megvédje lakosait. Április 10-én a régiónkba is megkérkeznek a klímaperek.
Ekkor kezdődik a Declic civil szervezet által a román kormány ellen indított precedens értékű klímaper tárgyalása, amiben nemcsak az elégtelen klímacélokat kérik számon, de pénzbüntetést is kiszabnának a cselekvés hiánya miatt Nicoale Ciucă miniszterelnökre, valamint a környezetvédelmi tárcára, amit Tánczos Barna vezet.
Klímaválság a legmagasabb nemzetközi bíróságon – Vanuatu sikere
A csendes-óceáni Vanuatu – a többi kis szigetállam élén – már évtizedek óta harcol azért, hogy a nagykibocsátó országok és vállalatok érdemben tegyenek a klímaváltozás mérsékléséért, és egyfajta kompenzációt is nyújtsanak azoknak a sérülékeny országoknak, amelyeknek már ma komoly károkkal és veszteségekkel kell szembenézniük az éghajlatváltozás miatt.
Vanuatu az elmúlt évtizedekben jelentős területeket veszített el az egyre emelkedő tengerszint és pusztító viharok következtében, és jelenleg is hat hónapos szükségállapot van érvényben, miután március első hetében 48 órán belül két 4-es kategóriájú vihar rongálta meg a lakóházakat és az infrastruktúrát.
Mivel épp azon alacsony erőforrásokkal rendelkező, sérülékenyebb fejlődő országokat – köztük a kis szigetállamokat – érinti legkeményebben a klímaváltozás, amelyek a legkevésbé járultak hozzá az éghajlatváltozás előidézéséhez, ezért a fejlett országok nagyobb szerepvállalása a klímaválság kezelésében egy fontos éghajlati igazságossági kérdés is.
A klímaváltozás olyan alapvető emberi jogokat is érint, mint az élethez vagy az egészséges környezethez való jog, ezért egyre gyakrabban alkalmaznak emberi jogi törvényeket és jogorvoslatokat az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak kezelésére.
2021-ben Vanuatu a helyi ifjúsági aktivisták támogatásával felhívást indított azzal a céllal, hogy az ENSZ elsődleges bírói szerve (a hágai Nemzetközi Bíróság, ICJ) készítsen egy „tanácsadói véleményt” a kormányok jogi felelősségéről a klímaválság elleni küzdelemben, azzal érvelve, hogy az éghajlatváltozás emberi jogi kérdéssé vált a csendes-óceáni szigetek lakói számára.
A kétéves folyamatban végül 2023 március végén történt áttörés: az ENSZ közgyűlése konszenzussal elfogadta a benyújtott határozattervezetet – ez az első alkalom, hogy a legmagasabb nemzetközi bíróság elé kerül a klímaválság ügye.
Több mint 130 ország támogatta ezt, köztük Magyarország is.
Ugyan a világ legnagyobb klímaszennyezői, az Egyesült Államok, Kína és India nem fejezték ki támogatásukat, de nem is tiltakoztak a konszenzussal elfogadott intézkedés ellen.
Lényegében az ICJ tanácsa annak megállapításában fog segíteni, hogy az országoknak van-e jogi kötelezettségük arra, hogy megtegyék azt, amit a nem kötelező erejű szerződésekben, például a 2015-ös Párizsi Megállapodásban vállaltak, és hogy ennek elmulasztása peres úton támadható-e.
Bár a világ legfelsőbb bíróságának véleménye nem lesz kötelező erejű a nemzeti szintű bíróságokon, a felállított nemzetközi jogi szabályoknak súlya és tekintélye van, ami befolyással lehet a bírákra és a kormányokra, és támaszt nyújthat a jelenlegi és jövőbeli klímapereknek is. Emellett újabb löketet adhat a fosszilis tüzelők kivezetésére irányuló egyezkedéseknek (pl. fossil fuel non-proliferation treaty) és akár jogi alapot adhat a „klímapusztító tevékenységek” kriminalizálásához is. Továbbá megerősítheti az éghajlatváltozással szemben sérülékeny országok pozícióját a nemzetközi klímatárgyalásokon is.
A 2022-es COP27 klímacsúcson a fejlődő országok sikerként könyvelhették el, hogy a károk és veszteségek kezelésére külön pénzalapot hoztak létre – bár a részletek tisztázása, például hogy ki és mennyit ad ebbe bele, az ezévi tárgyalásokra maradt. Mivel ennek megválaszolása is éghajlati igazságossági kérdés, a készülő ICJ tanácsadói vélemény valószínűleg hasznos lesz ezekhez a tárgyalásokhoz is, ugyanis az jogilag egyértelművé tenné ennek a pénzalapnak a működését is pl. a károkozó fizet elv alapján. De ennek a véleménynek a kibocsátása akár 18 hónapig is eltarthat, és az országok is befolyásolhatják annak tartalmát.
A huge thank you to all involved in the successful adoption by consensus of the #ICJAO4Climate resolution. Wonderful to have our Hon. PM and Minister in town for this special occasion. Also having our youth activists, legal team and other friends in town. Special shout out to the… pic.twitter.com/Wd8qviAEib
— Vanuatu UN (@VanuatuUN) March 31, 2023
Éghajlati elszámoltathatóság Európában – portugál fiatalok, svájci nők és egy francia politikus Strasbourgban
Európában is egyre többen perelik kormányukat a klímaváltozással kapcsolatban, jelenleg három ügy van az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) napirendjén, amelynek döntése 32 európai ország klímapolitikájára lehet befolyással, és globális szinten is precedenst teremthet.
A portugál fiatalok, a svájci nők és egy francia politikus mind azért fordultak az európai bírói szervhez, mivel úgy gondolják, kormányuk tétlensége miatt a klímaváltozás olyan alapvető emberi jogokat veszélyeztet, mint az élet és az egészség.
A svájci és francia esetet szintét március végén tárgyalták – a legsúlyosabb esetekre fenntartott bírósági nagykamara előtt mondhatták el érveiket –, a harmadikra pedig a nyár után kerül sor.
Az első perben a KlimaSeniorinnen Schweiz (Szenior Nők a Klímavédelemért Svájcban) néven ismert, nagyjából 2000 főből álló, 64 év feletti svájci nők csoportja azzal érvelt, hogy az egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámok egyre nagyobb veszélynek teszik ki egészségüket, mivel korunknál fogva jóval sérülékenyebbek azokkal szemben.
Jogi képviselőjük szerint a klímaváltozás nemcsak egészségüket és jóllétüket fenyegeti, de az életüket is megrövidítheti.
Ezen érv mentén a svájci kormány tétlensége sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének második és nyolcadik cikkét, amelyek védik az élethez, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.
A svájci kormány egyetértett abban, hogy az emelkedő hőmérséklet káros hatással van az emberek egészségére, de tagadta, hogy a KlimaSeniorinnen-t jogi értelmében áldozatként kellene kezelni, és kijelentette, hogy a kormány tettei és a nők szenvedései közötti kapcsolat túl gyenge.
Extrait photos 📸 de ce moment historique que j'ai eu la chance de couvrir à Strasbourg lors de l'audience entre les Aînées pour la protection du climat @KlimaSeniorin et la Confédération 🇨🇭 devant les juges de la CEDH. #fujifilm_xseries #documentaryphotography #ClimateJustice pic.twitter.com/iFuA0FEU9U
— Shervine Nafissi (@ShervineNafissi) March 30, 2023
A második bíróság elé kerülő pert Damien Carême, egy észak-francia község ex-polgármestere, most zöldpárti EP-képviselő indította a francia kormány ellen. Még polgármestersége alatt Carême petíciót nyújtott be a francia elnöknek, a miniszterelnöknek és a környezetvédelmi miniszternek, hogy tegyenek többet a kibocsátások csökkentése érdekében, de kérelmét visszautasították.
Ezt követően jogorvoslati kísérletei 2021-ben sikerrel jártak, de csak részben: Franciaország egyik legfelsőbb bírósága utasította a kormányt, hogy tegyen meg „minden szükséges további lépést” klímacéljainak teljesítése érdekében, ugyanakkor Carême vitatta a bíróság azon döntését, mely szerint őt közvetlenül nem érinti Franciaország tétlensége:
a képviselő szerint tengerparti otthona 2030-ra víz alá kerülhet, ami mind az életét, mind az egészségét veszélyezteti.
Akárcsak a svájci, a francia kormány is közölte az EJEB-bel a márciusi tárgyaláson, hogy jogi értelemben a felperes nem tekinthető áldozatnak, és felszólította a bíróságot, hogy törölje az ügyet. A 17-tagú testület jelenleg mérlegeli döntéseit, eredmény csak jövőre várható.
Addig is a bíróság elé kerül majd a harmadik klímaügy, amelyet hat portugál fiatal nyújtott be 32 ország, köztük az EU összes tagállama, valamint Norvégia, Svájc, az Egyesült Királyság, Ukrajna és Törökország ellen. A 11 és 23 év közötti tagokból álló csoport azt állítja, hogy
az éghajlatváltozással kapcsolatos kormányzati tétlenség diszkriminálja a fiatalokat, és kézzelfogható életveszélyt jelent.
Különösen azokra a portugál erdőtüzekre utaltak, amelyeknek 2017-ben több mint száz ember esett áldozatul, és amelyeket az éghajlatváltozás egyre súlyosbít.
Ha a felperesek javára döntene a bíróság, akkor elrendelhetik, hogy a kormányok igenis tegyenek többet a kibocsátás csökkentése érdekében, és ez az ítélet jogilag kötelező erejű lenne. Ráadásul megnyitná a zsilipeket hasonló peres eljárások előtt az EJEB-en és az Európa Tanács valamennyi tagállamának nemzeti bíróságán.
#Portugal: Youth activists sue 33 countries over #climate change https://t.co/P8lVOdTw1R pic.twitter.com/kz8PlK9NSI
— Environmental Investigation Agency (@EIA_News) September 4, 2020
Kiszabadult a dzsinn a lámpásból: 2023 további klímaperek sorát hozza
Nemcsak nemzetközi, de nemzeti szinten is egyre több európai kormány ellen indítanak klímapereket – egyre sikeresebben. A precedenst teremtő holland esetben a legfelsőbb bíróság arra jutott, hogy minden kormánynak kötelessége a klímaváltozás ellen tenni, hogy ne sértse az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogokat (amire a fenti esetek is építenek).
2023-ban a romániai mellett további pereskedés várható az olasz, francia és belga kormányokkal szemben is, és egyre több vállalatot és pénzügyi intézményt visznek szintén bíróságra.
A romániai felperesek szerint a román hatóságok alkotmányos és uniós kötelezettségeket, valamint nemzetközi szerződéseket – pl. a Párizsi Megállapodást – sértették meg azáltal, hogy nem megfelelő a klímapolitikájuk. Ez veszélyt jelent az állampolgárok biztonságára, a jogállamiságra és a környezetre nézve, aminek a román tisztviselők teljes mértékben tudatában vannak. Azt kérik, hogy a bíróság kötelezze a román hatóságokat a Párizsi célokkal összhangban levő konkrét és koherens éghajlatváltozási tervek végrehajtására, és szabjon ki pénzbírságot a román miniszterelnöknek, valamint a környezetvédelmi és energiaügyi minisztereknek minden egyes tétlen nap után.
Ezek az esetek nagy jelentőségűek, hisz, ha sikerrel járnak, az új, szilárd alapokra helyezheti a kormányok éghajlati elszámoltathatóságát, ami különösen fontos azokban a nagykibocsátó országokban, amelyek jelentős történelmi felelősséggel és nagyobb gazdasági potenciállal rendelkeznek a kibocsátásaik csökkentésére. Emellett a klímaperek azért is jó eszközök – még ha nem is érnek el sikert elsőre –, mert felhívják a figyelmet a klímaválság kezelésének sürgősségére és fontos szerepet játszanak az emberek mozgósításában is.
