Az EP zöld utat adott a természet-helyreállítási törvénynek, a következő lépcső az ökoszisztémák jogokkal való felruházása lehet globálisan

Heves viták, pro és kontra tüntetések, valamint az Európai Néppárt (EPP) ellenállása ellenére szerdán az Európai Parlament szűk többséggel, de elfogadta természet-helyreállításáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály-tervezet – amire még a Tanácsnak is rá kell bólintania, újratárgyalva az EP-vel a módosító javaslatokat – kötelező célszámokat határoz meg konkrét területeken: az EU szárazföldi és tengeri területének 20%-án fog helyreállítási intézkedéseket végrehajtani és az intézkedéseket 2050-re az összes leromlott ökoszisztémára kiterjeszti. Amire nagy szükség is van, mivel az európai élőhelyek 81%-a rossz állapotban van, helyreállításuk nélkül megállíthatatlan a biodiverzitás pusztulása és elképzelhetetlen a klímaváltozás hatásos és költséghatékony mérséklése. Az emberiség jövőjéhez azonban jogokat kell adnunk a természetnek is, ami egyre inkább teret nyer globálisan. 2022 júliusában az ENSZ Közgyűlése történelmi jelentőségű határozatot fogadott el, amely egyetemes emberi jognak nyilvánította a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való hozzáférést. Az ökoszisztémák jogi státuszának, létezéshez való jogának olyan szintű megadása, mint ami minket, embereket megillet, segíthet megváltoztatni a természettel kapcsolatos társadalmi hozzáállást, amit jelenleg leginkább a birtoklás és a kihasználás jellemez. Egyre több ország (Panama, Ecuador, Aruba, Új-Zéland, India, Uganda, Kolumbia) rendelkezik már valamilyen szintű jogszabállyal, ami részleges jogokat biztosít a természetnek és az élőlényeknek. Ez pedig idővel elvezethet oda, hogy a klímaperek után megkezdődhetnek a természetnek biztosított jogra támaszkodó perek.
Az EP zöld utat adott a természet-helyreállítási törvénynek, a következő lépcső az ökoszisztémák jogokkal való felruházása lehet globálisan

Szerdán szavaztak az Európai Parlamentben (EP) a természet helyreállításáért beadott törvényjavaslatról (nature restoration law), aminek a célja az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás által leromlott élőhelyek és fajok helyreállítása. Az új szabályozásra, mely az első, természet-helyreállítást szorgalmazó, az egész kontinensre kiterjedő, átfogó törvényjavaslat, elengedhetetlenül szükség lenne. Az EP szerint ugyanis

az európai élőhelyek 81%-a rossz állapotban van, miközben tudjuk, hogy az emberi egészség és jóllét a természet egészségétől függ.

A klíma- és ökológiai válság okozta károkat már napjainkban is bőrünkön érezhetjük. A további hatások mérsékléséhez a legutóbbi IPCC jelentés kihangsúlyozza, hogy a Föld szárazföldi, édesvízi és óceáni területeinek körülbelül 30–50%-át hatékony és társadalmi szempontból méltányos módszerekkel védelem alá kellene vonni. A természetalapú megoldásokkal, vagyis a természetes ökoszisztémák védelmével, helyreállításával és fenntartható gazdálkodással erősíthető az életközösségek ellenállóképessége a sokkhatásokkal szemben.

A több mint egy éve beadott, eredeti javaslat alapján a jogszabály jogilag kötelező érvényű célokat határozna meg hét konkrét témakörben, a beporzó rovaroktól a tengeri ökoszisztémákig, amelyeknek együttesen 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-án érvényesülniük kell.

A célt a környezetvédelmi szempontból mérföldkőnek számító montreali COP15 biodiverzitás konferencia után 30%-ra emelték, hogy az EU lépést tarthasson az új globális célokkal, mely 2030-ig garantálná a bolygó harmadának védelmét. A javaslat alapján a tagállamok nemzeti helyreállítási tervet készítenek az átfogó EU-s tervek megvalósítására. A jó állapotú természetes környezet jótékony hatásaival kapcsolatos tudományos bizonyítékok egyértelműek:

az egészséges ökoszisztémák megőrzése elengedhetetlen a szén-dioxid tárolásához és megkötéséhez, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához.

Ennek ellenére, bár a természet helyreállításáról szóló törvényjavaslatot a környezetvédelmi szervezetek kedvezően fogadták,

az EP végül csak módosításokkal bocsátotta szavazásra és fogadta el szerdán.

A természet-helyreállítási törvény értelmében az unió 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területének 20%-án fog helyreállítási intézkedéseket végrehajtani és az intézkedéseket 2050-re az összes leromlott ökoszisztémára kiterjeszteni.

Kapcsolódó cikkIPCC: Meg kell mentenünk a természetet, hogy az segíthessen rajtunkSok faj képtelen lépést tartani a mostani gyors ütemű változásokkal, alkalmazkodási lehetőségeik végesek, ami az ökoszisztémák széthullásával is fenyeget.

Ne hígítsuk, hanem tartsuk be a környezetvédelmi törvényeket

Az Európai Bizottság 2022. június 22-én tett javaslatot a természet helyreállításáról szóló rendeletre, amely hozzájárul a hosszútávú és fenntartható helyreállításhoz az EU szárazföldi és tengeri területein. A javaslat elfogadása elengedhetetlen volt az EU éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításához, ennek ellenére  jelentős ellenkampány indult a javaslat elfogadásának megakadályozására. A javaslatot ellenzők szerint a törvény veszélyeztetné az élelmezésbiztonságot, a gazdaságot, a megújuló energiaforrások fejlesztését, az erdészeket és a gazdálkodókat.

A tudományos álláspont alapján azonban pont, hogy a törvény hígítása sodorja veszélybe a társadalmat.

Az igaz, hogy az éghajlat és a biológiai sokféleség válsága drasztikusan befolyásolja az élelmiszertermelést, és ha továbbra sem teszünk komoly lépéseket ezek kezelésére, a kockázatok növekedni fognak.

Ezért az olyan ambiciózus politikák, mint a természet helyreállításáról szóló törvény támadása és hígítása az éghajlatváltozás súlyosbodásához és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet, amely többletköltségeket fog okozni a gazdaságnak is.

A javaslatot benyújtó raportőr, César Luena a szavazás utáni sajtókonferencián elmondta, hogy ez a természet-helyreállítási törvény az Európai Zöld Megállapodás lényeges eleme, és követi az európai ökoszisztémák helyreállítására vonatkozó tudományos konszenzust és ajánlásokat. Hangsúlyozta, hogy jó üzenetet közvetít majd a tagországok parlamentjeibe, intézményeibe és bár van még mit javítani rajta, de a valós határidők bizakodásra adnak okot. Luena elmondta, hogy a törvény kellő időt és rugalmasságot tartalmaz, hogy mindenki megfelelő ütemben tudja azt végrehajtani. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény nincs senki ellen, sőt,

az egészséges ökoszisztémáktól függő gazdaság stabilitásának biztosítását szolgálják majd az új törvényben megfogalmazott intézkedések.

Az emberiség jövőjéhez jogokat kell adnunk a természetnek

2022 júliusában az ENSZ Közgyűlése történelmi jelentőségű határozatot fogadott el, amely egyetemes emberi jognak nyilvánította a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való hozzáférést. Az emberi egészség és jóllét márpedig a természet egészségétől függ, azonban az ökoszisztémák a társadalmaknak alárendelt ellátó rendszer szerepe és túlhasználata visszafordíthatatlan károkat okoz.

Ezért éghajlatváltozás és a biodiveritás csökkenés elleni harcban egyre nagyobb figyelmet kap az emberi jogok mellet az úgynevezett „rights of nature” azaz a természet jogai, mely környezetvédelmi mozgalomból mára egyre több helyen tényleges jogi eszközzé nőtte ki magát.

Az elgondolás alapja az, hogy az ökoszisztémák, ahol élet alakul ki és zajlik, ugyanúgy megérdemlik a létezéshez való jogot, mint az ember.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy emberi beavatkozással, például bányanyitással egy állatfaj élőhelye veszélybe kerül, az jogilag olyan, mintha egy ember lakóhelyének nyugalmát zavarnák meg.

A 2022-es biodiverzitási COP15-ön 200 ország írt alá egy megállapodást, amely az emberi jogok és a természet jogainak előmozdítását és a biológiai sokféleség 2030-ig történő helyreállítását célozza. Ez az első nemzetközi megállapodás, amely támogatja a 2006 óta növekvő mozgalom céljait, hogy a természet és minden, amit felölel – az állat- és növényfajtáktól a folyókig, a hegyekig és a talajig – az emberi lényekhez hasonlóan eredendő jogokkal rendelkezzen.

Jöhetnek a felperes teknősök, bálnák és erdők a bíróságon

A természet saját joggal való felruházása olyan jogi eszköz, mely biztosítja a környezet védelmét a bíróság előtt – nemcsak az emberek, hanem a természet érdekében is. Egyre több jogi precedens bizonyítja, hogy

az ökoszisztéma jogi státuszának, létezéshez való jogának elismerése segíthet megváltoztatni a természettel kapcsolatos társadalmi attitűdöket.

Több mint 30 ország és törzsi nemzet már elismeri a természet jogait valamilyen formában, akár alkotmányos rendelkezések, akár törvények, akár bírósági határozatok révén. Panama 2023 májusában adott jogokat a tengeri teknősöknek, hogy megvédje őket a szennyezéstől és az orvvadászattól. Ugyanezen időszakban a Washington állambeli Port Townsend és Gig Harbor lett az első két város a csendes-óceáni északnyugati régióban, aki elismerte az orkák törvényes jogait. Ezek a jogok többek között

  • az élethez, az autonómiához, a kultúrához,
  • a szabad és biztonságos vándorláshoz, a természetes forrásokból származó megfelelő táplálékhoz, valamint
  • a fizikai, érzelmi vagy szellemi károsodást okozó körülményektől, zajtól és szennyezéstől mentes élőhelyhez való jog.

A természet jogainak érvényesítésére az egyik első és leghíresebb precedens Ecuadorhoz köthető, ahol 2008-ban alkotmányban rögzítették a Földanya jogait,

akit a helyiek Pachamama istennőnek neveznek. A természet jogainak alkotmányos elismeréséért harcolnak Arubában is, ahol a globális felmelegedés és a turizmus okozta károk veszélyeztetik a mindössze 110 ezer fős lakosság megélhetését. A klímaváltozáshoz kismértékben hozzájáruló Aruba felismerte, hogy az ökoszisztémák további pusztulása az ország végét jelentheti.

Az egyik legjelentősebb természetet megillető jogokkal kapcsolatos lépés 2021 decemberében történt, amikor az ecuadori legfelsőbb bíróság egy réz- és aranybánya kapcsán megerősítette az ország alkotmányában rögzített természethez fűződő jogokat, melyek nemcsak a védett területeken, de az egész országban érvényesek.  Az ítélet alapján a bányák működtetése sértette a los cedrosi esőerdő jogait. Hasonló ítélettel sikerült megvédeni egy rézbánya környezetszennyező tevékenységétől az esőerdőt az ecuadori Intag-völgyben.

Európa is kezdi felismerni az ökoszisztémák létezéshez való jogának fontosságát. Lengyelországban az Odera mentén rendeztek tüntetést, hogy a helyi ökoszisztéma jogainak kiharcolásával szüntessék meg a környezetszennyezést. Ennek előzménye, hogy 2022 nyarán több ezer hal pusztult el egy vízszennyezés következtében.

Orka a Csendes-óceánban Fotó: Unsplash

A természet jogai ugyanúgy sérülhetnek, mint az emberi jogok

Egyre több ország – köztük Uganda, Ecuador és Új-Zéland – rendelkezik olyan törvényekkel, amelyek  jogokat biztosítanak az ökoszisztémáknak vagy tárgyalják ennek lehetőségét. Indiában és Kolumbiában a bírósági határozatok elismerték ezeket a jogokat, és hangsúlyozták a kormány kötelességét, hogy megvédje azokat.

2017-ben például az indiai bíróság elismerte a milliók által szentnek tartott Gangesz folyó jogait. A bírák úgy ítélték meg, hogy a környezet szennyezése olyan, mint ha valakit megkárosítanánk. Azonban

a Gangesz példája jól mutatja, hogy az ökoszisztémák jogi státuszának megadása sem garantálja automatikusan a védelmet.

A siker kulcsa a beavatkozás lépétke és az időzítés is lehet. Seattleben a Sauk-Suiattle törzs azzal vádolta a várost, hogy a gátrendszer akadályozza a megélhetésükben és kultúrájukban kulcsszerepet betöltő lazacok vándorlását, továbbá a halak számára szükséges tápanyagok áramlását. A populáció csökkenés visszafordítására három vízerőmű esetén biztosítani kell az átjárást. A 20. században épült gát engedélyei 2025 tavaszán járnak le, így az új engedélyeztetés során  a kérelem már tartalmazza a halak áthaladását biztosító módosításokat.

A természetnek adott jogok óriási környezetvédelmi potenciált rejtenek, ugyanakkor egyes szakértők aggodalmukat fejezték ki a lehetséges visszaélések miatt. A természet létezésének jogi alapokra helyezése ugyanis egy gyámsági perhez hasonlóan azzal jár, hogy a védenchez képviselőket jelölnek ki, ebben az esetben például kutatók, környezetvédelmi szakértők, helyi lakosok vagy akár politikusok személyében. A bizottság kijelölése hordozza annak a veszélyét, hogy a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak. Ecuador esetén például a természet jogainak bevezetése ellenére az erőforrásokért zajló küzdelem sok esetben továbbra is felülírja a környezetvédelmi szempontokat.

Bár a természet jogaihoz köthető valós környezetvédelmi lépések lassan lépnek életbe és eredményeznek valódi válaszlépéseket, azonban a klímaperek példája jól mutatja, hogy az élhető környezetért és egészséges ökoszisztémákért zajló erőfeszítések és azok sikerei jó példaként nemzetközi szinten is elterjednek.

A világ több pontján már napjainkban zajlanak klímaperek kormányok, cégek ellen, ahol a vádak alapját az képezi, hogy a döntéshozók nem tesznek meg mindent az éghajlatváltozás mérsékléséért, miközben a klíma- és ökológiai válság okozta károk miatt a tiszta, egészséges, fenntartható környezethez való hozzáférés emberi joga egyre kevesebbek számára adatik meg.

Kapcsolódó cikkVanuatutól Romániáig egyre többen a bíróságon akarják rákényszeríteni a kormányokat a hatékony klímapolitikáraEgyre több országot fognak perbe, amiért azok felelősségükhöz mérten nem tesznek meg mindent a klímaválság megfékezésére, és ezzel olyan alapvető emberi jogokat is sértenek, mint például az egészséghez és az élethez való jog.

Szabó Amanda Imola

Szabó Amanda Imola

Meteorológus-éghajlatkutató, doktorjelölt az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén és a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!