A 2022. júliusi rezsiemelés óta az átlagfogyasztás (1729 m3/év) feletti gázfelhasználásért hétszeres árat kell fizetni. Ez a radikális áremelés elsősorban az 1990 előtt épült családi házak havi rezsiköltségét többszörözte meg, főként a nagyobb alapterületűekét: a hazánkban tipikusnak mondható Kádár-kocka házak energiaköltsége 5-6-szorosára nőtt. Ennek oka, hogy ezen házak építésekor nem volt szempont az alacsony energiafelhasználás, így nemcsak kevéssé korszerű építőanyagok felhasználásával, hanem hőszigetelés nélkül, korszerűtlen nyílászárókkal és rossz hatékonyságú fűtési rendszerrel ellátva épültek.
Egy átlagos Kádár kocka ház energiafogyasztása 450-500 kWh/m2/év, ami 4-5-szöröse egy korszerű épület energiafelhasználásának, de a panellakások átlagos fogyasztásához képest is kétszeres.
A 2022-es évet az emelkedő energia-és nyersanyagárak, valamint az energiaellátást érintő bizonytalanság jellemezték. Az európai gázárak azonban idén tavasz óta mérséklődtek, az energiaválság enyhül, az árak jövőbeli változását azonban továbbra is bizonytalanság övezi. A tavaly többszörösére emelkedett rezsiárak miatt a spórolás volt a leginkább jellemző: lejjebb tekerték a fűtést éjjelre, vagy amikor elmennek otthonról. Más a nappali hőmérséklet csökkentésére is kényszerült, de
sokan egyszerűen nem fűtik ki a teljes lakást, csak 1-2 helyiséget tartanak melegen, így spórolnak a drága gázzal.
Ahol lehetőség volt rá, a gázfogyasztás egy részét tűzifára váltották át. Az alulfűtés egy szint alatt azonban már erősen csökkenti a komfortszintet. A G7 friss elemzése szerint a hazai háztartások továbbra is a tavalyi szinttel megegyező mértékben fűtenek, de nem azért, mert felpörögtek az energiahatékonysági beruházások, vagy mert ezt tervezné nagy számban a lakosság, hanem mert továbbra is a spórolás dominál. Azaz a jelenlegi szabályozási állapot és az ösztönzők (hiánya) konzerválja az energiaszegénységet.
Ahhoz, hogy valódi rezsicsökkentést érjünk el, ami a komfortszintünket is növeli, fel kell újítanunk otthonunkat, növelnünk kell ingatlanunk energiahatékonyságát.
A háztartási energiafelhasználás legnagyobb tételét jelentő fűtési költségek tartós csökkentését csak az energiafogyasztás csökkentésével lehet elérni. De hogyan? Hol is szökik a legtöbb meleg?
Falak, tető, nyílászárók – felújítási sorrend
A legtöbb energia egy családi ház esetében a nagy felület miatt a homlokzaton és az oldalfalakon távozik, az energia átlagosan 25-35%-a a falakon át szökik el. Jelentős, 25% körüli veszteséget szenvedünk el a tetőn/padláson, és ugyanennyit a régi nyílászárókon keresztül. A szigeteletlen padlón, pincefödémen keresztül a meleg 15-20%-a szökik el.
Ezekből az adatokból már nagyjából körvonalazódik, milyen felújítási intézkedésekbe érdemes belevágni a legnagyobb energiamegtakarítás érdekében.
A külső hőszigetelés hozza a legtöbb megtakarítást, egy Kádár kocka ház esetében ez akár 55-60% energiamegtakarítást jelenthet.
A fűtéskorszerűsítés szintén jelentős energiamegtakarítást hoz: az 1960 és 80 között épült korszerűtlen családi házaknál akár 50-55%-ot. Ehhez képest a nyílászárók cseréje révén elérhető megtakarítás kevesebb, kb. 10-15%. A tető vagy padlásfödém szigetelésével Kádár kockáknál akár 20-30%-os energiamegtakarítás is el lehet érni.
Ha pedig ezeket az intézkedéseket kombináltan hajtjuk végre, még nagyobb az energiamegtakarítás, és a felújítással járó kellemetlenségek egylépésben „letudhatók”. Az épületburok felújítása, azaz a hőszigetelés és nyílászárócsere
Kádár kocka esetében 70%-ot, a hőszigetelés és fűtéskorszerűsítés 70-75%-ot, a nyílászárócsere és fűtéskorszerűsítés kb. 40%-ot,
a teljes felújítás pedig akár 80%-os energiamegtakarítást hozhat.
Olcsóbb rezsi, egészségesebb, értékesebb és esztétikusabb ház – további járulékos előnyök
Az ún. mélyfelújítás azonban nemcsak jelentős energia- és rezsiköltség csökkenéssel jár, hanem számos más, sokrétű előnnyel is. A leghamarabb érzékelhető előny komfortunk növekedése: télen melegebb, nyáron hűvösebb és huzatmentes lesz a ház. Egészségesebb lesz a beltéri levegő, megszűnik a penész, a doh. A berendezések jobban szabályozhatóak lesznek, akár programozhatóak és ezentúl megbízhatóbban fognak működni. Csendesebb, esztétikusabb lesz a ház és a felújítás után már nem leszünk kiszolgáltatva az esetleges rezsiár emelésnek, hiszen minimális energiát fogyaszt otthonunk. Továbbá
ingatlanunk értéke egy komplex felújítás eredményeként akár 50%-kal is növekedhet a lakáspiacon.
De mit jelent mindez számszerűen a rezsi csökkenésében? A rezsilimit alatti olcsóbb gázár miatt nem egyenesen arányos az energia- és rezsiköltség megtakarítás, de így is rengeteget lehet spórolni a különböző energetikai felújítási lépésekkel. Egy Kádár kocka háznál havonta a homlokzati hőszigeteléssel 60-66 ezer Ft-ot, a fűtéskorszerűsítéssel 55-60 ezer Ft-t, nyílászáró cserével 10-16 ezer Ft-t, padlásfödém szigeteléssel 25-30 e Ft-t, teljes felújítással pedig 85-90 ezer Ft-t tudunk megspórolni, ha előtte 20 fokra volt fűtve a teljes ház.
Ezekből a számokból már egyszerű megtérülési időket is lehet kalkulálni: 2022-es építési árakkal számolva egy 1960-80 között épült Kádár kocka háznál a kondenzációs gázkazán beépítése 1,9 év alatt, a födémszigetelés 2,7 év alatt, teljes hőszigetelés 4,1 év alatt, míg az ablakcsere 15 év alatt térül meg.
A teljes felújítás megtérülési ideje kondenzációs gázkazánra való váltás esetén 9,2 év, míg hőszivattyús fűtés beépítésével 11,7 év.
A rezsiemeléssel a megtérülési idők ugyan jelentősen lecsökkentek a fogyasztási limit fölött fogyasztó családi házaknál, de mit tegyünk, ha nem tudunk egy felújítást teljesen önerőből finanszírozni? Majdnem minden bank kínál felújítási hitelt és az uniós források megnyílásával valamekkora energiahatékonysági támogatás is várható. Mindkét esetben a finanszírozás minimum 30%-os energiamegtakarításhoz kötött, amit beruházás előtti és utáni energiatanúsítvánnyal kell igazolni.
De miből is áll össze a 30% energiamegtakarítás? Családi házaknál a homlokzati hőszigetelés ennél önmagában is többet hozhat, a padlásfödém szigetelés nyílászárócserével kombinálva is átlépi ezt a határt, és a fűtéskorszerűsítés is bőven 30%-nál nagyobb megtakarítással járhat. Ha homlokzati hőszigetelést teszünk fel, az ÉKM rendelet szerint jelentős felújítást hajtunk végre, amely során 150 kWh/m2/év fogyasztást kell elérnünk, amihez lehet, hogy a régi nyílászárókat vagy az elavult fűtési rendszert is korszerűsítenünk kell.
Az önállóan elvégzett fűtéskorszerűsítési beavatkozás esetén azonban vigyázni kell: az Európai Unió elköteleződött a fosszilis alapú fűtés gyorsított kivezetése mellett. Uniós forrásokból ezért az elavult gázkazánok modernebbre történő cseréje hamarosan már nem támogatható, így elavult fűtési rendszerünket uniós pénzből finanszírozott lakossági támogatásnál nem cserélhetjük kondenzációs gázkazánra, csak hőszivattyúra vagy modern pelletkazánra.
Az energetikai tanúsítványok elkészítésében és a megfelelő, szakszerű felújítási tervek elkészítésében segítenek Magyarország első egyablakos tanácsadó hálózatának szakértői, akikhez a www.renopont.hu oldalon lehet időpontot foglalni.
A beruházási döntések előtt érdemes azonban pontos képet kapni arról, milyen az ingatlanunk energetikai állapota és milyen tételekből áll össze a rezsiszámlánk, hiszen a költségek odafigyeléssel, takarékosabb üzemeltetéssel, fogyasztási szokásaink módosításával is jelentősen csökkenthetők. A Magyar Energiahatékonysági Intézet ’Ketyeg a Rezsióra’ online kampánya számos praktikus energiamegtakarítási tanáccsal, tippel segíti a háztartásokat, amelyekkel pénzt és energiát takaríthatunk meg.
Szerzők: Illésné Szécsi Ilona, Pálffy Anikó
Számítások többségének forrása: Dr. Csoknyai Tamás: Rövid és középtávú megtakarítási lehetőségek lakóépületekben. Mérnök Újság, 2022 november. Mérnök-Újság-2022-11.pdf (mernokvagyok.hu)
és a REKK tanulmánya.
Borítókép: Major-Takács Eszter
