Az éghajlatváltozás növekvő mértékű egészségügyi kockázat: az extrém időjárási események sérülést, megbetegedést, elhalálozást okozhatnak. A klímaváltozás több tényezőt is érint, amelyek(nek a hiánya) befolyásolja egészségi állapotunkat. Ilyen például
- a tiszta levegő és víz,
- az élelmiszerbiztonság,
- a megélhetés, vagy
- eleve az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség.
A hőstressz, az élelmiszer- vagy víz eredetű fertőzés, a vektorok által terjesztett betegségek, a légszennyezés, az élelmiszerellátás bizonytalansága (aszály, hőség), a nem megfelelő higiéniai hozzáférhetőség mind problémát jelentenek. Sőt, a mentális egészségre is káros lehet az éghajlatváltozás, hiszen egyes esetekben indokolttá teheti például adott lakóterületek evakuációját.
A növekvő időjárás-, klíma- és víz-eredetű egészségügyi veszélyek miatt az egészségügyi szektornak egyre inkább megbízható információra lesz szüksége, hogy ellenállóbb legyen a klímaváltozással szemben. Habár a nemzeti meteorológiai/hidrológiai szolgálatok 74%-a szolgáltat információt az egészségügyi szektornak, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a tagok csupán 14%-ának van formalizált megegyezése az egészségügyi minisztérium és a meteorológiai szolgálat között az adatok megosztására és az együttműködésre vonatkozóan.
Az egészségügy és a klímaváltozás témakörét járja körbe a WMO 2023-as jelentése, a már meglévő jó gyakorlatokat is bemutatva. Például az exeteri egyetem és partnerei kifejlesztették az ún. „Local Climate Adaptation Tool”-t, amely adatokat ad a döntéshozóknak, hogy megértsék az éghajlat változását és megfelelő adaptációs terveket támogathassanak. Az ingyenes eszköz egyelőre prototípus állapotban van, célja, hogy a felhasználók információt kapjanak, hogy milyen egészségügyi következményei lehetnek a klímaváltozásnak a lokális környezetükben, továbbá ajánlásokat is megfogalmaz a megfelelő alkalmazkodáshoz. Például a biciklis utak tervezésekor árnyékos útvonalat keres a forró nyári napokon, vagy az erős széllel szembeni védelmet biztosítja télen. További jó kezdeményezés például a SunSmart Global UV applikáció, amely a tartózkodási helyünk alapján ad védelmi tanácsokat az UV sugárzás ellen.
Szélsőséges hőmérsékletek
A szélsőséges időjárási helyzetek közül az extrém hőség okozza a legtöbb halálozást: 2000 és 2019 között ez az érték 489 ezer fő volt egy évre vetítve, amely elsősorban Ázsiát és Európát sújtotta.
A probléma jóformán az összes lakott területet érinti – a világ népességének fele az elmúlt évtizedben átélt legalább egy rekord hőmérsékleti maximumot.
2003-ban és 2010-ben Oroszország, 2019-ben és 2020-ban Ausztrália, 2021-ben Észak-Amerika, 2022-ben Kína és Európa szenvedte el elsősorban a hőség okozta megterhelést.
A hőhullámok ráadásul túlmutatnak a közvetlen hatásokon: például a turizmus eltolódhat a nyári időszakról más hónapokra a hőség miatt, illetve a munkaképességünkre is befolyással bír, hiszen a produktivitást is csökkentheti, így aláásva a megélhetést és a jóllétet is. 2021-ben a hőhullámok miatt potenciálisan 470 milliárd munkaóra veszett el globálisan – ez 37%-os növekedést jelent az 1990–1999-es időszakhoz képest, a bevételt illetően pedig 669 milliárd USD kiesést okozott. Ebből az összegből az USA-ban átlagosan kb. 40 millió napelem telepítését lehetett volna fedezni.
2012–2021 között a 65 év felettiek 3,1 milliárddal több hőhullámos napot éltek át (összesen, mind) mint az 1986–2005-ös időszakban.
A 65 év felettiek körében a hőséghez köthető éves halálozás kb. 68%-kal nőtt 2017–2021-re 2000–2004-hez képest.
Azonban lehetőségünk van már kifejezetten a hőség elleni védekezést segítő rendszerek használatára: erre példa az EXTREMA Global. Ez az ingyenes, többnyelvű, mobilra letölthető applikáció hőség esetén a tartózkodási helyünkre vonatkozóan ad ajánlásokat. Ilyen például, hogy merre van a legközelebbi hűvös/hűtött hely vagy ivóvíz elérhetőség (Magyarországra vonatkozó adatbázis is elérhető), illetve „hűvös” útvonalakat javasol a turisztikai látványosságok között. Sőt, a levegőminőségre vonatkozó adatokat is elérhetjük. Ez a kombináció 2021 júliusában különösen hasznosnak bizonyult Athénban, ahol 10 napig tartó hőhullámot szenvedtek el az ott tartózkodók, ugyanakkor nagyon rossz volt a levegőminőség is a közeli vegetációtüzekből eredően, amit a hőség idézett elő.
Argentínában 2013-2014 nyarán rekord hőhullámok pusztítottak, amelyhez köthető elhalálozások egy része megelőzhető lett volna. Az országban korai figyelmeztető rendszert vezettek be az extrém hőmérsékletre vonatkozóan: sárga, narancssárga, illetve piros riasztást adnak ki, amikor indokolt. 2021. október és 2022. március között 987 napi figyelmeztetés fordult elő az extrém meleg miatt, míg 2021. június 9. és szeptember 20. között a hideg miatt lépett fel 239 eset.
Levegőminőségi kölcsönhatások
A rossz levegőminőség is évente több millió korai halálozásért felel; ez az egyik vezető egészségügyi gond minden országban. Az EU-ban ugyan csökkenés tapasztalható a légszennyezés miatt bekövetkező korai halálesetek számában, bár továbbra is jelentős kockázat maradt. 2020-ra 45%-os csökkenés lépett fel a PM2.5-kitettséghez köthető korai halálozás számában 2005-höz képest, de 2020-ban így is 238 ezer fő idő előtti elhalálozásáért volt felelős a PM2.5.
Magyarország a 100 000 főre jutó (25 évnél idősebb), PM2.5-nek tulajdonítható krónikus tüdőbetegséggel élőket tekintve a negyedik helyet foglalja el a 30 európai országot tartalmazó listában. A szintén 100 000 lakosra vetített értéket vizsgálva, az ózonnak tulajdonított légúti megbetegedésből fakadó kórházi felvételek számát tekintve a legalább 65 évesek körében a kilencedik helyet foglalja el hazánk 23 európai ország között.
Egyes szennyezőanyagok ráadásul a klímát is befolyásolják (pl. az ózon melegítő hatású, a PM-ek viszont hűtő/fűtő hatást is kifejthetnek), így a probléma összefüggést mutat az éghajlatváltozással. A hatás pedig oda-vissza működik, hiszen például az aszály és hőség együttes előfordulásának növekvő valószínűsége miatt több vegetációtűz (amely üvegházgáz-kibocsátással is jár) vagy porvihar alakulhat ki, vagy a vegetációs időszak hosszabbá válásának következtében eltolódhat az allergiaszezon.
A WHO szerint Európában az allergiások száma 25%-ról 50%-ra is megnövekedhet 2050-re. A súlyos allergia pedig már a munkaképességre/produktivitásra is hatással lehet a fáradtságnak és csökkenő koncentrációs képességnek köszönhetően, továbbá a szabadtéri programok is megterhelő tevékenységekké válhatnak.
A klímaváltozás többféleképpen is hathat az allergiásokra. Egyes pollenek korábban jelennek meg a melegedés miatt (ami a szezon korábbi kezdetét jelenti a megszokotthoz képest) vagy olyan területen bukkannak fel, ahol korábban egyáltalán nem fordultak elő. A szén-dioxid szint emelkedése (számos negatív hatása mellett) serkentheti a növények növekedését, ami a pollen emissziót is növeli és így súlyosbíthatja az allergiát.
Azonban lehetőség van az allergia-kockázatról valós időben tájékozódni és megtenni a megfelelő óvintézkedéseket, amennyiben érintettek vagyunk. Az EUMETNET AutoPollen programja valós idejű információt ad a pollenekről és a spórákról is Európára vonatkozóan. Az allergén anyagok valós idejű megfigyelése és elérhetősége több millió allergiás beteg egészségét javíthatja azáltal, hogy az érintettek az adatok birtokában megfelelő/megelőző intézkedéseket tehetnek. Magyarországon is elérhető riasztási rendszer például a parlagfű pollenre.
A levegőminőség javítását célzó befektetések hatalmas előnyökkel járhatnak mind az emberi egészség, a gazdasági fejlődés, a társadalmi igazságosság, mind a klímamitigáció és klímaadaptációs célok terén. Mivel a légszennyezés és a klímaváltozás okai átfedéseben vannak egymással, a közös cselekvés sokkal költséghatékonyabb, gyorsabb és igazságosabb eredményeket hozna. Például a vasút és a tömegközlekedési rendszerek fejlesztése tiszta és azonnali előnyt jelent a levegőminőségre nézve.
Kockázatok és mellékhatások – egzotikus betegségek kiterjedése új földrajzi területekre
A vektorok okozta betegségek érzékenyek a hőmérsékletre, a nedvességre és a csapadék változására, hiszen ezen tényezők hatással vannak a vektorok életciklusára, aktivitására és fejlődésére. A klímaváltozás várhatóan kiterjeszti a földrajzi előfordulási tartományát több vektor-eredetű betegségnek a pólusok irányába, illetve magasabb térszínekre.
Így az emberek addig általuk ismeretlen fertőzéseknek lehetnek kitéve, az egészségügynek pedig alkalmazkodnia kell ezen új fenyegetésekhez.
Emiatt fontos ismerni a lokális klímát és azt, hogy az hogyan változik a következő évtizedekben, hogy jobban megismerhessük, előrejelezhessük az elterjedésüket és felkészülhessünk rájuk.
A malária terjedésének szezonja meghosszabbodott, Amerikában 31,3%-kal, Afrikában 13,8%-kal. 2021-ben a WHO szerint 247 millió embert fertőzött meg, ami 619 ezer elhalálozáshoz vezetett, így ez a leghalálosabb parazita-betegség a világon. A 2023-as World Malaria Report szerint 2022-ben kb. 249 millió maláriás eset fordult elő – ezeknek közel fele csupán négy országra (Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Uganda, Mozambik) korlátozódott.
A dengue-láz a világ leggyorsabban terjedő vektor eredetű fertőzése és az éghajlati körülmények (számukra kedvező) változása 12%-kal növelte a terjedését 1951–1960 és 2012–2021 között.
Annak érdekében, hogy csökkentsék a kockázatokat, Vietnámban korai figyelmeztető rendszert alakítottak ki a dengue-lázra vonatkozóan. 2000 óta több mint 100%-kal nőtt a megbetegedések száma az országban, mivel nem tudták megfelelően kontrollálni a dengue-lázat terjesztő szúnyogokat. Olyan rendszert fejlesztenek, amely az időjárás előrejelzést hidrológiai modellel kombinálja, hogy hat nappal korábban előrejelzést adhassanak a dengue-láz járvány valószínűségére.
Jangon (Mianmar egykori fővárosa) egy trópusi metropolisz, amely érzékeny a fertőző megbetegedések kitörésére, ezért itt is olyan fejlesztésen dolgoztak, ami segíti ennek a kockázatnak a mérséklését. Az ún. Lepto Yangon Platform az éghajlati és környezeti kockázati adatokat integrálja az egészségügyi rendszerbe, hogy korai figyelmeztetést adjon a leptoszpirózis átadásának kockázatáról és útmutatást nyújtson annak kontrollálására. A betegség kitörése erősen összefügg a vízzel: gyakran heves esőzések és áradások után jön létre. A platform a klimatikus és környezeti körülményeket modellezi Jangon térségében és egy online információs rendszer mutatja a betegség átadására alkalmas környezet térképezését. A kockázati térkép öt naponta frissül.
Kanada hűvös éghajlata megvédi az embereket a legtöbb vektor-eredetű fertőzéstől, de ez gyorsan megváltozhat a klímaváltozás következtében. A felkészülés érdekében fontos megvizsgálni, hogy hogyan nőhet a kockázat a hőmérséklet emelkedésével, illetve a csapadék megváltozásával. A kullancsok terjedése várható az országban, így a Lyme-kór megjelenésére adhatnak ki figyelmeztetést Kanadában, amely a tudatosságnövelést és a megelőző intézkedések végrehajtását fokozhatja. Az ázsiai tigrisszúnyog is megjelenhet, sőt már most jelen lehet a legmelegebb régiókban.
A legsebezhetőbbek: amikor az egészségügyi infrastruktúra is veszélyben van
Az éghajlatváltozás során sokszor szóba kerül az igazságtalanság és az egyenlőtlenség: nincs ez másképp az egészségügyi területen sem. Egyes helyeket/embereket jobban érint a változás, hiszen sebezhetőbbek, sérülékenyebbek. A klímaváltozás nincs jó hatással az egészségügyre és az alacsony jövedelmű országok lakói még sebezhetőbbek.
A jobb megismerés és megértés által azonban lehetséges, hogy korábban cselekedjünk és megelőzzük, vagy legalábbis minimalizáljuk a járványok kitörését.
A Karib-térség különösen kitett a természeti katasztrófáknak és a sebezhetőségét még súlyosbítja a klímaváltozás a tengerszint emelkedése, a partmenti erózió, a trópusi ciklonok intenzitásnövekedése és a változó csapadékminták által. A kórházak 77%-a kockázati területen fekszik (pl. ártéren van, vagy hurrikán útvonalába esik), ráadásul a karibi térségben az energiaárak az egyik legmagasabbak a világon, az egészségügy pedig intenzív energiafelhasználó.
Ezért létrehozták az ún. „Smart Hospitals” kezdeményezést, hogy javítsanak a kórházak rugalmasságán, megerősítsék a szerkezeti tényezőket és zöld technolóigákat biztosítsanak. Az energiaellátásra irányuló fejlesztések között szerepel napelemek telepítése, alacsony fogyasztású elektronikus rendszerek beépítése, így a csökkenő fogyasztás mellett a vészhelyzetek és katasztrófák esetén is lehetőség van a kórház üzemeltetésére.
A problémákra együttesen is kereshetünk megoldásokat: például a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésével csökkenhet a PM10-ből fakadó egészségügyi kockázat és az éghajlatváltozást is mérsékli. A tisztább közlekedési módokra való átállás szintén csökkenti a légszennyezés mértékét, ugyanakkor növeli az emberek fizikai aktivitását. Egy fenntarthatóbb élelmezési rendszer pedig mérsékelné a mezőgazdaságból fakadó kibocsátásokat, továbbá az egészségünkre is jótékony hatással lehetne. A COVID-19 járvány alatt minden ország megtapasztalhatta a társadalmi és gazdasági veszteségeket. Többet kell tennünk, hogy az egészségügy felkészüljön, amennyire tud, a klímaváltozás következtében a jövőben valószínűsíthetően növekvő kockázatokra.
