Az energiatárolás néhány év alatt teljesen átírhatja az energiapiacot

írta / 2026-05-27

2026 áprilisa volt az első hónap a történelemben, amikor a szél és a nap energiájából előállított villamos energia világszinten meghaladta a gáz égetésével előállított villamos energia mennyiségét — írja Szilva Attila fizikus. A szerző szerint ez nemcsak klímavédelmi fordulópont, hanem gazdasági és geopolitikai változás is: a megújulók és az energiatárolás együtt egyre inkább képesek leválasztani az áramárakat a drága fosszilis energiahordozókról. Az ausztráliai Queensland példája azt mutatja, hogy az akkumulátoros energiatárolás néhány év alatt képes kiváltani a csúcsidei gázerőművek jelentős részét. A folyamat Európában is gyorsíthatná az energiaárak csökkenését — Magyarországon pedig az energiatárolás és a regionális együttműködés mérsékelhetné az importfüggőséget és az áramárakat.

Hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon: így lehet összeegyeztetni a rezsicsökkentést az új uniós klímaszabályokkal

írta / 2026-05-25

A rezsicsökkentés fenntartása ma politikai kényszer Magyarországon, miközben az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS2 éppen a fosszilis energia drágításával ösztönözne fogyasztáscsökkentésre. A Green Policy Center elemzése szerint a két rendszer ugyan első látásra nehezen összeegyeztethető, de megfelelő kompenzációval, energiahatékonysági beruházásokkal és okos szabályozással Magyarország végül még nyerhet is az átálláson. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadójának írása végén még az is kiderül, hogy az ETS2 és a Szociális Klímaalap évente akár 500 milliárd forintnyi forrást hozhat az országnak energiafelújításokra és a sérülékeny háztartások támogatására.

Nem csak faanyag: új nemzeti erdőprogramot sürgetnek erdészeti szakemberek

írta / 2026-05-20

A magyar erdők jövőjéről, a tarvágások korlátozásáról, a klímaváltozás hatásairól és az állami erdőgazdálkodás újragondolásáról tett közzé átfogó szakpolitikai javaslatot Lapos Tamás erdőmérnök, jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember és Dr. Nagy Dániel erdőmérnök-jogász. A szerzők szerint a jelenlegi, fakitermelés-központú erdőfenntartási, erdőfinanszírozási megközelítés nem tartható fenn: az erdőknek egyre fontosabb szerepük van a klímavédelemben, a vízvédelemben, az egészség megőrzésében és a vidéki életminőség fenntartásában is. Az állami erdőkben a tulajdonos és a szabályozó állam szakpolitikáinak összehangolása, magánerdőknél pedig széleskörű konszenzuson alapuló, gazdálkodói/tulajdonosi szempontokat is figyelembe vevő stratégia szükséges. A sokrétű, egymásnak gyakran ellentmondó társadalmi és gazdasági igények egyeztetése nem lehet az erdőgazdálkodó vagy a terepen dolgozó erdészeti szakember felelőssége. A tanulmány egy új Nemzeti Erdőprogram kidolgozását sürgeti, amely az erdőket stratégiai nemzeti vagyonelemként kezelné, és hosszú távú, közérdeken alapuló erdőpolitikát teremtene Magyarországon.

Itt a legújabb éghajlati jelentés a Földről: minden mutatóban rosszabb a helyzet, de vannak meglepő eredmények is a legutóbbi IPCC-jelentés óta

írta / 2026-05-14

A legutóbbi, 2021-ben megjelent IPCC-jelentés óta eltelt évek nem írták át a klímaváltozásról alkotott tudományos képet, hanem megerősítették azt — jóval kedvezőtlenebb számokkal. A megfigyelések, a frissített számítások és az új modellezési eredmények alapján ugyanaz a folyamat látszik: a felmelegedés duplájára gyorsult, miközben a hatások exponenciálisan nőnek. Újdonság, hogy a csapadék globális változásában már nincs trend. A nemzetközi jelentés összefoglalását, a legfontosabb számok értelmezését saját szerkesztésű ábrák elemzésével mutatják be Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói.

Klímabarát városok, növekvő feszültségek: a zöldítés felhajtja az árakat, ha nem lép az állam

írta / 2026-05-07

A zöld átállás nemcsak jobb életminőséget hozhat, de drágább lakhatást is: az energetikai felújítások, parkosítások és a lakóterület sűrítése sokszor épp az alacsonyabb jövedelműeket szorítják ki. Gerőházi Éva, Teller Nóra és Tosics Iván, a Városkutatás Kft. munkatársai európai példákon mutatják meg, hogyan indítja el a zöldítés a lakások felértékelődését és a lakosság kicserélődését – valamint azt is, miként lehet ezt erős állami beavatkozással megfékezni. A magyar tapasztalatok szerint a hatások egyelőre visszafogottabbak, de egy jelentősebb zöld fordulat nálunk is komoly társadalmi feszültségekhez vezethet.

Dosszié: Tavaszi fagyok

írta / 2026-05-07

A klímaváltozás átalakítja időjárásunkat, és ez alól az évszakok megszokott rendje sem kivétel. Egy 2025-ben megjelent cikkünkben az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói bemutatták, hogy miként változtak meg néhány évtized alatt az évszakok arányai. A tavasz és a nyár hosszabb lett, a tél pedig egészen összezsugorodott. A tél rovására meghosszabbodott tavaszt a növények is megérzik, és …

Dosszié: Tavaszi fagyok Tovább

Nem a beavatkozás, hanem a tétlenség a legdrágább a telepített, magukra hagyott erdőkben

írta / 2026-04-30

Egy friss hazai kutatás szerint a magára hagyott, telepített erdők nemhogy nem „gyógyulnak maguktól”, hanem ökológiai és pénzügyi értelemben is a legrosszabb pályára kerülnek. A REKK Alapítvány kutatóinak és a Pannon Örökerdő Kft. szakembereinek vizsgálata három erdőkezelési megközelítést hasonlított össze 50 éves időtávon, és azt találták, hogy a folyamatos erdőborításon alapuló kezelés a 38 hektáros vizsgált területen több ezer tonnával kedvezőbb szénmérleget és lényegesen kisebb pénzügyi veszteséget eredményez. A kezeletlenség ezzel szemben még a hagyományos gazdálkodásnál is rosszabb kimenetet adhat. A kérdés így nem az, hogy érdemes-e beavatkozni, hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak, hogy ne tegyük.

Egy évvel a spanyol áramszünet után: nem a megújulók, hanem a rendszer vizsgázott rosszul

írta / 2026-04-27

Éppen egy év telt el az Ibériai-félszigetet megbénító áramszünet óta, a részletes vizsgálat pedig mára világossá tette: nem a nap- és szélenergia önmagában okozta a válságot. Az elektromos hálózat összeomlása mögött összetett rendszerhibák láncolata állt. Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője szerint a fő tanulság nem a megújulók fékezése, hanem a hálózatok és szabályozás korszerűsítése.

Nem a víz tűnik el, hanem a hűtés: ezért válnak egyre szélsőségesebbé az aszályok és árvizek

írta / 2026-04-21

Az éghajlatváltozás hatásait Közép-Európában nem pusztán kevesebb csapadék vagy több hő formájában érezzük, hanem egy mélyebb, rejtettebb hiányon keresztül: egyre kevesebb víz áll rendelkezésre a felszín hűtésére. Ungvári Gábor, Kis András és Báder László, a REKK.AQUA és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói szerint a vízháztartási szélsőségek – az aszályok, hőhullámok és hirtelen árvizek – közös gyökere a párolgási-párologtatási deficit növekedése. A Duna vízgyűjtőjén végzett elemzéseik azt mutatják: a vízgazdálkodásban nemcsak alkalmazkodásra, hanem tudatos csillapító beavatkozásokra is van mozgástér.

Kereszttűzben a magyar agrárium: Aszály, szerkezeti válság és a klímaalkalmazkodás hiánya

írta / 2026-04-16

Magyarország Európa egyik „legfelszántottabb” országa, mégis eljutottunk oda, hogy mára a hazai cukortermelés a kereslet alig 40%-át képes kielégíteni, de burgonyából sem tudjuk fedezni a hazai szükségletet. Hogy lehetséges ez egy olyan országban, amely évszázadok óta az agráriumából él és büszkén hirdeti magáról, hogy víznagyhatalom? A választ a merev termelési szerkezetben, a hibás vízgazdálkodásban és a klímaváltozáshoz való érdemi alkalmazkodás hiányában kell keresnünk. Az összeállításból kiderül az is, hogy milyen hatással lehet a EU-Mercosur-egyezmény a magyar mezőgazdaságra.

Ismert kockázatok, elmaradt lépések: hogyan jutott ide a magyar energiapolitika

írta / 2026-04-08

Miközben az Európai Unió és a régió országai csökkentették az orosz energiafüggőséget, Magyarország továbbra is döntően a Barátság és a Török Áramlat vezetékeken érkező orosz kőolajra és földgázra támaszkodik. Az elmúlt évek döntései nyomán beszűkült a mozgástér, és az ellátásbiztonságot érintő kockázatok az ukrajnai és az iráni háborúk miatt csak növekedtek. Ráadásul a téma annyira átpolitizálódott, hogy egyelőre egyik nagy párt sem ígér átfogó és meggyőző megoldást. Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője szerint a rövid távú szempontok háttérbe szorították a stratégiai gondolkodást, aminek következményei egyre inkább kézzelfoghatóvá válnak.

Természetes jellegű erdős sztyepp Fotó: Tölgyesi Csaba

Nem mindenhol jó az erdő: a homoki fásítás kiszáríthatja a tájat

írta / 2026-04-06

A száraz homokhátsági tájakon az erdők nem feltétlenül javítják, hanem akár ronthatják is a vízháztartást. Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem kutatója szerint a Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását, miközben a fák jelentős mennyiségű vizet párologtatnak el. A megoldás nem feltétlenül több erdő, hanem a táj adottságaihoz igazodó tájhasználat: a száraz homoki területeken a nyílt gyepek területe nőhetne, a vízjárta ártereken viszont kifejezetten kedvező lehet az erdők terjeszkedése. Így egyszerre javulhat a vízgazdálkodás, a biodiverzitás, és összességében erdeink területe sem csökken.