Miért nem érdemes ma azzal érvelni, hogy a múltban is volt drasztikus változás a légkör összetételében?

Ha az éghajlatváltozásról próbálunk tájékozódni, gyakran találkozhatunk azzal az érveléssel, hogy a múltban is előfordult, hogy megemelkedett az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben és utána újra egyensúly állt be a Föld életében, tehát nincs is miért aggódni. Bár az egyensúlyi helyzettel kapcsolatos megjegyzés helytálló, azonban aggodalomra igen is van okunk.
Miért nem érdemes ma azzal érvelni, hogy a múltban is volt drasztikus változás a légkör összetételében?

A múltban, például az Eocén vagy a Kréta földtörténeti korokban amikor magas volt a szén-dioxid koncentráció a légkörben, valóban sok esetben tovább virágzott az élővilág a Földön, viszont ezekben a korokban a légköri szén-dioxid mennyisége egyensúlyban volt az óceánokban és kőzetekben tárolt szén mennyiségével. A magas üvegházhatás koncentráció lassan alakult ki és az élővilág, az óceán és a légkör összetétele több millió év alatt állt be az adott egyensúlyi szintre. Ez így vállalhatóan hangzik, a probléma viszont az, hogy az ember által okozott éghajlatváltozás nem a lassú folyamatok kategóriája földtörténeti-léptékben, hanem kifejezetten hirtelen bekövetkező változás. Ezekre is találhatunk példát a Föld történetében és emiatt kevésbé biztató a jelenlegi folyamatok végkimenete.A korábbi, hasonló léptékű és gyorsaságú éghajlatváltozás esetenként a fajok akár 90%-ának kihalásával végződött. A gyors lefolyású változásokat a földtörténet során például heves vulkánkitörések során felszabaduló és a légkörbe jutó üvegházhatású gázok, továbbá ami még fontosabb, vulkáni hamu és por okozták. Jelenleg az ember ugyanezt a hatást váltja ki, ezért valószínűsíti a témával foglalkozó tudós társadalom döntő többsége, hogy hasonló eredményekre számíthatnak a következő generációk hiszen a kezdeti szélsőséges változásokat már napjainkban tapasztalhatjuk.

A szén-dioxid (CO2) koncentráció az elmúlt 400 millió évben (fent) és a földtörténeti korokhoz tartozó nagy kihalások az elmúlt 500 millió évben (lent, Braun Tibor, A fullerének szerepe a földtörténeti kihalások okaiban című munkája alapján).

A földi éghajlat valóban keresztül ment drasztikus változásokon a múltban is, melyen változásokra a tudomány mai szintjén már pontos magyarázatot tudunk adni. Fontos konklúzió viszont, hogy ezek alapján korántsem érdemes legyinteni a napjainkban az emberiség hatására változó éghajlat problémájára, mert a dinoszauruszokkal ellentétben mi magunknak csináltuk a bajt, velük ellentétben azonban van is esélyünk megelőzni saját kihalásunkat. Ha úgy döntöttél, nem szeretnél a dinoszauruszok sorsára jutni érdemes elolvasni, hogyan csökkentheted a szénlábnyomod.

Kapcsolódó cikkTippek – Hogyan csökkentheted a szénlábnyomod?Kevesebb vásárlás, több szabadidő barátaiddal. Közhely? Lehet, mégse csináljuk. Pedig átgondolt vásárlással (vagy épp nem-vásárlással) csökkenthető a környezetre rótt terhelésünk, spórolunk és több időnk jut értékes tevékenységekre és kapcsolataink ápolására.

Kapcsolódó cikkTippek. Hogyan csökkentheted a szénlábnyomod? – Átgondolt bevásárlókosár, kevesebb kidobott ételA világon megtermelt élelmiszer harmadát elpazaroljuk az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezetének (FAO) adatai szerint. Lássuk, mit jelent ez az óriási pazarlás az éghajlatra nézve, és mit tehetünk mi.

 

Szabó Amanda Imola

Szabó Amanda Imola

Meteorológus-éghajlatkutató, a környezettudományok doktora (PhD) és a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!