Globális felmelegedés vs. globális éghajlatváltozás

Hol globális felmelegedésről, hol éghajlatváltozásról hallhatunk a hírekben, vagy olvashatunk épp itt, a Másfél fok oldalán. Itt az ideje hát tisztázni, mi a különbség a kettő között.
Globális felmelegedés vs. globális éghajlatváltozás

Bár köznapi szóhasználatban ezeket a kifejezéseket gyakran egymás szinonimájaként alkalmazzák, a tudományos szakirodalomban ezek különböző fizikai jelenségekre utalnak. Ahogy azt az elnevezés is sugallja, a globális felmelegedés a globális átlaghőmérséklet hosszútávú emelkedő trendjét jelenti. Az ipari forradalom kezdete óta a légkörben egyre növekvő koncentrációjú üvegházhatású gázok a földfelszíni átlaghőmérséklet emelkedését okozzák, korábban itt ismertettük, hogyan.

A 20. második felében megfigyelt globális felmelegedést mutatja a szürke görbe, a ráillesztett sárga görbe pedig azt jelzi, hogy ennek előidézésében mekkora szerepet játszik az emberi tevékenység. A szaggatott sárga görbe a jövőben várható további melegedést vetíti előre, ha nem teszünk ellene semmit. Míg a zöld terület azt mutatja, hogy azonnali klímavédelmi intézkedéseket alkalmazva, hogyan alakulhat a globális átlaghőmérséklet a jövőben. Forrás: IPCC Külön Jelentés (IPCC Special Report on 1.5°C)

A globális felmelegedés következménye a globális éghajlatváltozás, ami a Föld éghajlatának jelentős mértékű, tartós megváltozását jelenti. Egy adott területen megváltozhat például a csapadék mennyisége vagy éven belüli eloszlása, vagy akár a szélsőséges események – mint a hőhullámok, aszályos időszakok, árvizek, hurrikánok – előfordulási gyakorisága, intenzitása is módosulhat. Habár a két fizikai jelenség között okozati összefüggés van, a kettő nem ugyanaz.

Az emberi tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázok okozzák a globális felmelegedést, ami pedig globális éghajlatváltozáshoz (vagy más szóval klímaváltozáshoz) vezet.

Mivel a két jelenség szorosan kapcsolódik egymáshoz, hétköznapi beszélgetésekben a két kifejezést gyakran felcserélik. A tudományos szakirodalomban mindkét kifejezést használják már a klimatológiai kutatások kezdete óta, ám a globális éghajlatváltozás kifejezés valamivel népszerűbb, minden bizonnyal tágabb jelentéstartalma miatt.

A globális éghajlatváltozás egy példája: a 21. század végére várható változás a csapadék mennyiségében két forgatókönyv szerint. Az „RCP 2.6” forgatókönyv radikális klímavédelmi intézkedéseket feltételez, míg az „RCP 8.5” forgatókönyv a legpesszimistább, azaz túl kevés klímavédelmi intézkedés megvalósulását feltételezi, vagyis gyakorlatilag semmit nem változtatunk jelen tevékenységeinken. Forrás: Ötödik IPCC Jelentés

Az 1880-as évek óta rendületlenül növekvő üvegházhatású gázkibocsátásoknak köszönhetően máris átlagosan 1 °C-kal melegebb világban élünk, mint az ipari forradalom kezdetekor ükszüleink. A legfrissebb éghajlati jelentés (IPCC Special Report on 1.5°C) pedig megerősítette, hogy ekkora mértékű melegedés kedvezőtlen irányba módosított bizonyos, az emberi egészséget is befolyásoló tényezőket, mint például az extrém időjárási események és hőhullámok, vagy az élelmiszerbiztonság. A hőmérsékleti szélsőségek (például fagyos napok vagy hőség napok) az elmúlt több mint 100 év alatt megfigyelt változásairól hazánkban itt írtunk.

A Föld felszínhőmérsékletének változása 1880 és 2017 között (Forrás: NASA)

Honnan tudjuk mindezt?

A tudósok földfelszíni, légköri és műholdas mérések és megfigyelések segítségével gyűjtenek információt az éghajlati rendszerről, hogy tanulmányozzák a múlt, jelen és jövő éghajlatát és annak változásait. A világszerte gyűjtött közvetlen (pl. meteorológiai állomásokon mért hőmérséklet) és közvetett (hőmérséklet rekonstrukció jégfurat mintákból) adatok felbecsülhetetlen tudományos értékkel és bizonyító erővel bírnak.

Az éghajlatváltozás kulcsfontosságú mutatói a globális szárazföldi és tengerfelszíni átlaghőmérsékletek emelkedése, a világtenger szintjének emelkedése, a sark- és hegyvidéki hófelületek és gleccserek visszahúzódása, a szélsőséges események, mint a hurrikánok, hőhullámok, erdőtüzek, árvizek és az aszály gyakoribbá és intenzívebbé válása, valamint a felhő- és növényborítottság változása, csak hogy néhányat említsünk. Az éghajlati rendszer modellezésével az éghajlatkutatók további betekintést nyernek az éghajlati rendszer működésébe, és szimulálni képesek a várható klimatikus változásokat különböző társadalmi-gazdasági forgatókönyveket alkalmazva.

Kapcsolódó cikkHogyan működnek az éghajlati modellek? Klímaváltozás emelt szinten, szuperszámítógépekkelMi az éghajlati modell? Hogyan néz ki? Mit csinál? Minden, amit tudni akartál a klímamodellekről, de sose merted megkérdezni.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) rendszeresen közétett jelentésekben foglalja össze nagyjából 5-7 évente az éghajlatváltozásra vonatkozó legújabb tudományos ismereteket, többezer vezető szakértő részvételével. Az elmúlt három évtized során a testület jelentései egyre több bizonyítékkal alátámasztva elemzik az ember által okozott globális éghajlatváltozást és figyelmeztetnek az egyre kockázatosabb következményekre. A tavaly megjelent Külön Jelentés (IPCC Special Report on 1.5°C) tehát a 2014-es Ötödik és a 2021-re várható Hatodik IPCC jelentések között kiemelt szerepet játszik a döntéshozók tájékoztatásában és a klímapolitikai vállalások megalapozásában.

Kapcsolódó cikkMiért nagyon nem mindegy, hogy 1,5 foknál többet fog-e melegedni a Föld. 10 tény, amit tudnod kell a legutóbbi IPCC jelentésrőlMit jelentene a világ számára egy 1,5 °C-os és egy 2 °C-os globális melegedés? Milyen megoldási lehetőségekkel számolhatunk? Mi 10 pontban összefoglaljuk, mi mindent érdemes tudni az IPCC Külön Jelentéséből.

Lehoczky Annamária

Lehoczky Annamária

Éghajlatkutató, szabadúszó környezeti szakújságíró és a Másfél fok állandó szerzője. Doktori (PhD) fokozatát az éghajlatváltozás kutatásában szerezte.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!